Full text of “Magyar tájszótár”

This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 
to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 
to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the pubHc domain may vary country to country. Public domain books 
are our gateways to the pást, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other marginalia present in the originál volume will appear in this filé - a reminder of this book's long journey from the 
publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 

We alsó ask that you: 

+ Make non- commercial use of the filé s We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attribution The Google "watermark" you see on each filé is essential for informing people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
any where in the world. Copyright infringement liability can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's Information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 

at http : //books . google . com/| 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 






/^HARVARD" 
UNIVERSITY] 

1 I r> r> A r>V 
OCT 11 i9ötí 



^iX. 






\' 



x- \., -> 



:5sé 



'•* \*\\ 



y:* 



Digitized by CjOOQ IC 



ELŐBESZÉD. 

t 

^ magyar iaáó^ társaság, mijidjárt legelsdí nagy^ 
gyűlésekor 1831-ben februariusbaa tette meg 
rendelésiéit, alaprajzához képest, magyar tájsza- 
vak,, szőlásm^dok, elanilt szavak,, magyar mes- 
teremberek között divatozó műszavak* össze- 
gyűjtése régett^ hogy azok, a* társaság által készü- 
lendő nagy magyar szótárba felvétethessenek. *) 
*S midón ezekból már jő csomó' együttléte jelen- 
tetett be az ötödik nagy gyűlésnek 1834-ben 
novemberben, az, ezen készületek* elóleges ki- 
nyomtatását is,^ következő okoknál fogva ki- 
vánta: • • • 

1. író és'átaijában minden mágyar,^addig is 
együtt lelhesse azokat haszonvétel vagy legalább 
megismerés végett, mig későbben a* szótárban 
megjelennének. 



•) L. a' m. tiid. társaság* Évkönyvei 1. köt. 67, lap, itg^anott, 
Alaprajz, 101. lap. 

1* 



Digitized by 



Google 



ÍV 






2. Nem a' nyelv* törvénye sí^erint alkotott új 
magyar szó helyett, inkább az ezek közül jobb- 
nak ismertethető vétessék köz ^lyamatba. 

3. Könnyebb legyen effélék' gyűjtésének foly- 
tatása a* társasági tagok által, kik ebből látni 
fogják, mik nem küldettek még be, 's miket kelt- 
jen még pótolniok, va^ min iga^itaniok. 

4. Ugyan ezen 3-dik pontnak fczélja' teljesí- 
téséül már is akárki, pótolást, helyesebb ma- 
gyarázatot beküldhessen, mit a* társaság köi^zö- 
liettel fogad. í 

Szcrkeztetve van pedig a^ jelenelsd, vagyis, 
tájszé-gyüjteniény: jí 

I. 

A' titoknok által hivatalosan felszólított ta- 
gok' beküldéseikból , így: 

1. Székely szavakat átaljában B. Lakos 
János .tisztelheti tag küldött, és általa 

a) Csík székieket , Farkas, hadnagy. 

6) Kezdi- Albisról székely szavakat. Szabó 
Elek. . 

€%) Erdővidéki székely szavakat. Csere y 
Elek. 



Digitized by 



Google 



1 d) Sepsi és mikldsvári székely szavakat, 
Qervzsi Mde.sés. 

2. Székely szavakat, . s Baranya és Somogy ' 
vármegyeiket, Kállay Ferencz, rendes tag^ 

3. Erdélyi és Torna vármegyei szavakat, 
Dötrentei Gábor. 

4.: Székely szavakat, Buczy Emil, leve- 
lezik tag. 

5^. 'Gytfr vármegyeieket, CzechJános és 

Horvát *End*ey rendes tagok, Sztrokay 

Antal, lev, tag. 

""■ * 6i Balaton melléki szavakat, Horváth Zsig- 

( 
mond, levelezd tagé 

7. Vas vármegyeieket, Dr. HorváthJőzsef, 
rendes tag. 

8. Tájszavakat, Komárom, Veszprim, Gydr 
vármegyékbiíl , Mátyus' földéről y Érsekújvárról , 
Czuczor Gergely lev. tag. 

9. Sopron és Vas vármegyében a' köznépnél 
szokásban lévó szavakat K'is János rendes 
tag. 

- n. • 

Az (Srségiek és göcseiek köztt lévák kiírat- 
tak Zakál Györgynek az Őrségről készült 

Digitized by VjOOQ IC 



\ 



VI 

kétíTatáhól, inén^ét a* tánaflágnak e^csiéljra, Hor* 
vátli Zsigmond lev. tag* tudósitáBa szerint aa ér^ 
demes irő általengedett* 

Végig nézettek ide szerkeztétéíie az ^dig 
nyomtatásban megjelent tájsaíá-gyiijtemény.ek is: 
mint 9 

1. Sztrokay Antal lev. titg. kij^gyzése 
után, a' Tudományos Gyöjtemáaynek követk^ 
kötetei: 

1819. Vtd. kötet, és 1835. Il-d. kötet, Pa- 
lőcz szavak Szeder Fábián levelezd tagtól. < f 

1S23. X-d. köt. Sopron vármegyei tájszavak. 

1826. Il-d. köt. Baranyai szótár, Túhi Am^ 
táltól. 

1827. 1-só köt. Székely sisavak, Szabó Jó- 
zsefi őL 

X-d. köt. Falócz, göcsei és ormánsági sza- 
vak, pótolékul a baranyai szótárhoz, Jeremiás 
Sámueltől. 

1829. Xl-d. köt. Kemenesali szavak, Lévai 
Lászlótól. 



Digitized by CjOOQ IC 



tll 

'fl831. VIÍkI. köt* Vas Ti«iieg3r«i síuitáir^p^-^ 
toUkLép^' Lászlótól. Ugyan e^en kötetben: BqcI^ 
ragközi szavak, MindszentitőL 

1832* ni-d. köt. Szála vármegyei szóejtés^ 
Plánder FerencztőL 

1833. X-d. köt. Sárköeí szítvak Tolnában ^^ 
GaraytóL Ugyan ezen kötetben, Szatmár vidé- 
ki szavak, Gáthy JánostóL 

2. A' Szeged tájéki szavak kivétették Nátljf 
Jo5tí^/^ ezen értekezéséből: Némelly vélekedé- 
sek a* magyar nyelv* ügyében. 

3. A* székely szavakra nézve összéhasolilí- 
tátott*): Szótár, mellyben sok magyar szőkhoz^ 
hasonlö hangú idegen nyelvbeli szókat rendbe 
szedett Gya^mathi Sámuel: (Két toldalékkal, mely- 
lyekben csupa székely szavak adatnak elé.) Bécs- 
ben, 1810. 8-0 E' két utóbbiakat Kecskeméti 
Csapó Dániel mutatá be. 

IV. 

1. Csikszéki székely szavakat, Gegó Ni- 
c e p h r Sz. Ferenczi szerzetes Pesten , önkényt 
ada be a* társaságnak. 



^) Vpcabularium, in quo piarima han^aricis voeibus consona va- 
riarum linguarum vocabula coUegit S. Gy. 



Digitized by 



Google 



2* így Kecskeméti Csapó Dániel^ kecs- 
keméti és Tolna vármegyeieket. 

Megjegyeztetik végül, hogy e^ gyüjtemény-r 
bál 's folytatásából tetszendik majd ki , mellyik 
valósággal csak tájszó, mert még most néraelly 
amiak vétetik ez vagy ama' vidéken, holott ma- 
sutt is és tübb helyen megvan, vagy épen közös. 
így jónek köztudomásra a* szóejtés' különfélesé^ 
gei is. 

Áz 1834-6^^ novemherhen tartott V-dik nagy 
gyűlés^ határozata szerint j Pesten a hétiűlésbM^ 
jmiu$ 22-c?. 1835. 



Míöhrentei Gábor m. A. 

titoknok. 



^ 



Digitized by VjOOQIC 



.. i 



utóirat! 

üiüg ment e* gyűjtemény sajtó alá, *s líiár ismét 
^ri^eztek, tagoktői, 's egyéb részyevd hazafiaktól 
több rendbeli apróbb tájszó-lajstromok, mik a' 
társaiságot arra birták, hogy e* munkának minél 
teljesebben kiadhatása végett, a' nyomtatást egy 
idÓre félfíí^geszsze , *s ass ujabban küldötteket U 
helyeikre soroztassa. 'S ez több ízben történvén, 
e* szótár^ nyomtatása egész mostanáig huzódo4;t 
Ugyan ; de reményű a* társasaság, miképen az nem 
kis részben nevelvén a' könyv' becsét, a' köszön- 
ség azt ha később is, annál kedvesebben veendi. 
Azon gyűjtemények pedig, mellyek az eló- 
beszédben felhordottakon kivűl használtattak, 
a* következek* 

1. Sopron 03 Vasvármegyeiek, Döbrentei 
6 ^ b o r rendes tagtól* 

2. Gömör, Gyór és Vas vármegyeiek, S z t r o- 
kay Antal r. tagtól. 

3. Barkó szavak , Hollók Imre rozsnyai 
professortól (kinek a* barkó tájnyelvról külön ér- 
tekezése is áll a* Tudománytár' IX-dlk kötetében). 

4. Marczal mellékiek, Acsády Sándor 
h. ügyvédtől. 

5. Pápavidékiek, Matics Imre akkori acad. 
Írnoktól. 



Digitized by 



Google 



6. Vegyesek Beké KristÖf Veszpíimiilte- 
gyei áld. pap 's Ordődy Tamástól. 

— Mi a* szerkeztetést illeti : a' társaság jó- 
nak látta, az egyformaság 's belsÓ rendszer fel- 
áldozásával is a' külön kuzlemónyeket, mint kiit- 
forrásokat, Jiíven a' beküldók szerint elÓterjesz^ 
teni : a' netalántáni igazi tás okát 's eltérések' egyez- 
tetését az illetó vidékekbeli nyelvbarátoktól vár- 
ván. Csak illy több oldalú 's bóvebb vizsgálat --', 
*saz értelem -határozások' 's vidékek' poütasabb 
megállapítása után gondolja a' társaság idején len- 
iül > hogy az eddig csak puszta anyagnak tekin^ 
tendd gyűjtemény rendszeresen kidolgoztassék. 

A' figyelmes olvasó észreveendi, hogy e' 
gyűjteménybe nem csak olly szavak vétettek fel, 
mellyek kírekesztóleg bizonyos nagyobb kisebb 
vidékein a' hazának divatosak, hanem 

1. Országos szavakis, a' mennyiben azok 
egyes tájakon, a' köz divattól eltérő, hol szélesb, 
hol ^szűkebb, sót egészen lij értelemben is hasz- 
náltatnak, 's így ezen értelmekben véve egyszers- 
mind valóságos tájszavak is; péld. kar^ hambár 
értelemben ;meg'^e, plébánia; nády forrasztott vas; 
nádra y gyomorgörcs; özvegyhsj madár neme; 
patiány , vakandok értelemben ; stb. 

2. Országosan ismeretes szavak' különös 
összetételei, mellyek csak bizonyos vidéke- 
ken, 's ott is saját lij értelemben divatosak; péld* 



Digitized by 



Google 



XI 

keréhr4n0 9 k»ék^ágÍH ; tiJImtetiyéi^ TiUá&yi szen- 
na Y. Büalma; stfo. 

3^ Puszta formabei i ¥áJtozatai vala- 
meUy orsi^os szónak j inillyeaek néha romlott, 
kiejtésnek is tartatoak^ péld4 fémUhj fónylik; 
fergetyúj forgatyú; viher^ Hhedery vihar; furu^ 
furó; giberedity göbörOdik; hud^ hová; iremy 
jJLTöm; óhttaniy óhajtani; poronyó, porhanyú^ 
stb, minta* mellyek nem csajk dialectusaink'isme- 
rétére, hanem néha grammaticai, 's külö^nüsjen ety- 
mologiai kérdések' megfejtésére is szolgálhatna. 

4. Rövid szólás ok, mellyek egy vagy 
más vidék' tulajdonai ^ 's mikben az értelem az 
egyes szsavakbdl ki nem vehettf ; péld. kwenni V 
1^/ «oiy<í/ 9 jél kiköszörülni. 

5^ Tájszokáaugrammatieai formák, péld. 
nttem^ süttem^ ütöttem, atttöttem; /«t^fí,i?tWf^^ 
tett, vitt; szu^ettey szuvas; aé^asza^fogjas^uh stb. 

6. Idegen eredetű s^^vak, ha eredeti 
's köz divatú ^elmöktél itt vagy ott eltávoznak, 
péld. harafinay kdkórsö értelemben, stb. 

Történt hogy küldettek be szavak magyarázat — , 
mások hónuk' feljegye^zése nélkül. A' társaság eze- 
ket is felveendőknek hitte, reménylvén hogy így 
alkalmat szolgáltat azoknak, kik az illyenekben 
jártasok , a' hiány' pótlására. 

Általában oUy óhajtással bocsátja közre a' 
társaság e' gyűjteményét, hogy tagok, nem tagok. 



Digitized by 



Google 



XII 

ezt figyelmökre méltatván, minél tObb igazítás és 
pótlás küldessék be ; mellyeket a* társaság, nyel- 
vünk' érdekében, maga idején közzé tenni el nem 
mulasztand : valaminthogy szándéka is, mihelyest 
a' nyomtatás' folytában érkezett 's így az elsőbb be^ 
tűkből kiszorult szavakhoz még tetemesb küldé^. 
sek járulnak, egy pőtlőkötet'kiadásáról is gondos- 
kodni. 

Eleinte , mint az Évkönyvek* Ilí-d. köteté^ 
bői *) tudva van, a' társaság által gyűjtött magyar 
mesteremberek' műszavai, avult szavak j szólás* 
módok 's példabeszédek is e' kötetbe voltak szán- 
va; de minthogy azóta ezen anyagok annyira me^ 
szaporodtak, hogy magok is egy jókora külön 
kötetet adhatnak, szerkeztetésök pedig, kiváít a? 
mesterszavaké, még többféle akadályok' elintézé- 
sétói függ : hogy a* jelen kötet' kijövetele tovább 
ne késsék, az, tartalmáiíak a' tájszavakra szorítá- 
sával, mutattatik be a' közönségnek. 

A* m. tud. társaság' IX-d. nagy gyűlése' ha- 
tározatából, Pesten, october 31. 1838. 

JD. Schedel Vereneoff #• k. 

titoknok. 



*) Em osztály^ 4-dik lap. 



Digitized by 



Google 



MAGYAR 



T Á J S Z Ó T Á R. 



Digitized by CjOOQ IC 



Digitized by CjOOQ IC 



A. 



/JL a'! makacs tagadáa« Ba- 
ranyai 6z6m Tóbi Antal. 

Ab a, honniy idevaló y hasai. 
Aba posztó 9 bonni posztó 9 
házi posztó ; mert ezen fe- 
jér durra posztón kirül a' 
más posztók külföldiek vol- 
tak. — Aba királyt, honni 
királyt^ tettek a* magya- 
rok az idegen P^ter helyett. 
Abaajvár, honni üjvár. Abafi. 
hazafi, honníá. Székely szó. 
Túry Ignácz. 

Abafi nálni, vesszóvel a' 
gyermeket, 's nagy embert 
is egyébbel , innen is , túl 
is jól megverni. Székely 
szó. Fenncxi Jánoi, 

A b a j d o c z, elegyes p. o. bu-, 
za. Székely szó. Cseréj/ E-' 
lek. Kétszeres gabona. Bod- 
rogközi szó. Mindszenti* 

Abajgatam, irgalmatlanul 
kergetem, meghajtom. Ke- 
menesáli szó. Lévai László. 

Ab aj na ez, kétszeres, fele- 
mácf gabona, p. o. búza rozs- 
zsal vegyítve. Balaton mel- 
léki 's rábaközi szó. HoT' 
vúih Zsigmond. Kevert ga- 



bona. Sopron Tárm. Xié Já- 
nos. Vas várm* szó. Dr. 
Horváth Jóuef. így, kevert 
lakosok. Kemonesali szó. H* 
vai László. 

Abállani, a' fövó tehén 
hasnak tisztátalanját leszed- 
ni. Kezdi széki ssó.Sxa^c/JC/eiir, 

Abanajcz, abajnacB , kü- 
lönbféle nemeknek illetlen , 
's rendnélküli összekeveréso. 
Göcsei szó. Plánder Ferenet* 

A b d á 1 o m I toldom, foldom, 
helytelenül varrom. Kéme* 
nesali szó. Vas várm« Lé» 
vai László. 

Ablak* kövei, ablak' rá- 
mái. Sxékely szó. Cser^ 
Elek. 

Ablakos, öveges. Baraujrai 
szó. Tóöi Antal. 

Ab legény v. hablegén, 
tojás és darával készüli tész- 
ta, melly pogácsaként zsir 
V. vajban sülve, aztán leves* 
sel adatik fel. Vas vácro. 
szó. Dr' Horváth József. 

Á b o 1 y o g, haszontalanul er* 
re 's amarra bódorog.Székely 
ssró, Albisban. Szaőó Elek. 



Digitized by 



Google 



16 



ABOLYOGNI — ADIA. 



Abolyogniy eszelősködni , 
bolondosküdnu iSsék^ly 8kü. 
Gődry. 
Abrak, árpa kása étek. So- 
mogy várm. Kállay. ^ 
Abrakczipó, Rabkenyér. 

Székely szó. Cstrey Elek. 
Ábrándozás, álmából fel- 
ijedett vagy elkábult em- 
bernek ábrázolásai , mikor 
sokféle ábrázatok tűnnek 
eleibe mellyeket csak ő lát. 
Székely szó. Szabó Elek. 
Paszta képzelődés ralóság 
nélkül, káprázat. Balatonmel- 
léki szó. Horvát Zsigmond. 
Abrázat, orcza, kép. In- 
nen : ábrázatos, szép-,jó 
: forma. Székely szó Cserey 

Eiek. 
Abrázatlan, idétlen, csúf. 

Székely szó. Cserey Elek. 
Abri, Abrabámi kicsinyitve. 
Székely szó, Albisban. Sza- 
bó Elek. 
Abris, Ábrahám. Kemenesali 
Sz^, Vas várm. Lévai László. 
Abrincs, abroncs, hordót 
^szveszotító fa vagy vaska- 
rika. Balaton melléki. Hor- 
váih Zsigmond. 
Aczintos, a' fold, midőn 
nagyon megkeményedik, in- 
nen : 
Aczintoskodom, akara- 
toskodom. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 
Acsarkodni, haragjában 
a' fogait rágni. Somogy várm. 
Kállay. 



Acsarog, rusnyán mérgelő- 
dik. Székely szó. Gyarmathi 
Sámuel. 
Acskó, dacskó: zacskó. 
Ormánsági szó, Baranyában. 
Jeremiás Sámuel. 
Áciori vicsori, bolond, 
vigyori. Somogy és Baranya 
várm. Kállay. 
Ácsorogni, hivalkodón 
időt vesztegetni. Göcsei szó. 
Flánder Ferencz. Hévizálni, 
szédelyegve 's haszontalanul 
az időt tölteni. Balaton mel- 
léki. Horváth Zsigmond. 
Ádáz, dühös, megveszett. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 
A d á z n i , valamit esennen kí- 
vánni, valamire heves indu- 
lattal törekedni, 'a ha mind 
a' mellett rá szert nem te- 
het, felőle mondatik: csak- 
nem megádádzott értté, vagy 
• is mérgében majd nem elve- 
szett. Innét : ádáz , mérges , 
bosszús. Balaton melléki. 
Horváth Zsigmoni* Óhajtom, 
kívánságommal utána va- 
gyok. Kemenesali szó. Lévai 
László. 
Adda v. ad dal: adva, p. 
o. meg van adda stb. Sziget 
vidéki szó. Baranyában, Jt' 
rémiás Sámuel. 
Adi, mondi, lati stb. adja, 
mondja , látja. Ormánsági 
hajtogatás. Jeremiás Sámuel, 
Torna várm. DÖbrentei. 
Adia, képzés, valaminek 



Digitized by 



Google 



ADJA-S2A — AG0SSÁ6. 



17 



kép7.ete. Sxékely nzó, C$€- 
rey Elek. 
Adja-s^a, fogja-s isa : gieb 
f s, nimm «s. Székely szó. B. 
Lakos János. 
Aclsza^ edflze ; add elő, add 
ide. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmoni. 
A d ú , üreg , üredék- Iiwét 
mondatiki) advasfa, 2) ad- 
Tas, veszni térá fog. Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Zsigmond* 
Áfonya, kakujza. í^zékely 

sző. Csorty Elek. 
Agárkutyö, agár kölyök. 

Székely szó. Csereif Elek. 
Ágas, füles. Kemencsali sző. 
Földbe leállított fülesekre 
Jegkönoyebb méhházat , fél- 
szert, színt és pajtát építe- 
ni. Horváth Zsigmond. 
Ágas, a' rudat két felől ösz- 
sze foglaló horgas fa; in- 
nen: 
Ágas s z á r n y, a' rudat két- 
felől össze foglaló horgas 
fák' egyike. Székely szó. 
Ferenczi János. 
A g d a d a, régi megaggott vén. 

Székely szó. Cserey Elek. 
A g eb, megi'énűlt kutya. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 
JAggastyán, élemült vén 
^ ember. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 
Aggatni, láb alatt lenni. 
Ormánsági s^ó , Baranyá- 
ban. Jeremiás Sámuel. Tol- 
na várni. Csap fi, 

TÁJSZAVAK. 



Agg k o f a, rén kurva. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 
Agg legény, 1) nőtelen ko- 
ros személy ; 2) tésztás étel' 
neme, mit Balaton mellett 
4^ a 1 1 a n ti k^a k hívnak. 
Horváth Zsigmond. 
Agg nő, öreg asszony , ba- 
nya, vén szatyor. Balaton 
melléki. Horváth Zsigmond. 
Aggul ok, vénülök. Székely 

szó. Cserey Elek* 
Ágin, szőlő' vastag dereka. 

Krdélyi szó. Kállay. 
Aglálni, imígy amúgy be- 
kertelni , megvarrni , becsi* 
nálni. Göcsei szó. Flándsr 
Ferenez. 
Ág Iái ni (be), megbomla- 
dozott kertelést 's házfede- 
let hevenyében imigy amúgy, 
csak leány-ágra megigazgat- 
ni, tatarozni. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 
A g 1 a m s , vén korában is 
ágyba hugyozó. Balaton mel- 
léki s;bó. Horváth Zsigmond. 
Ago s, szőrös p. o. gyermek. 
Az dllyan csecsemőt, a' ki- 
nek ábrázatja, sőt egyéb 
teste is szőrös ^agps gy^- 
meknek nevezik. Sxékely 
szó. Incze József. Kis gyér-' 
mek* szőr nj'avalj'ája, midőn 
e' miatt sinlődik , 's nem 
akar nőni. Székely szó. Fe- 
renczi János. 
Agosság, a g o 8 , kis cse- 
csemő gyermekek' nyavalyá- 
ja , ba bőrűk alatt valami 
2 



Digitized by 



Google 



18 



AGliCS — AHETATÜS. 



siórférgek tcremnuk mellyek 
a* tápláló nedvességet eJ- 
•zívják •« a* gyermek elszá- 
. rad, nem no. Párizpápai e^ 
nyavalyát ebugja névvel em- 
líti, J. Pax corporia. A' 
Székely pedig így szól Wy^ 
f^ lyen nyavalyában sínlődd 

gyermekről: Agos ez a* 
gyermek , e' helyett : ebag- 
jos. Derzii. 
Á g u c s , ágosfa. Örse'gi szö. 

Zakál György. 

Agy, 1) fejkaponya, melly- 

ben a' vel^ foglaltatik ; 2) 

keréknek agya, mellybe a* 

küllők vésetnek.BalatOH n^el- 

léki sző. Horváth Zsigmond. 

Ag y a f ú r t, makron^zás^^mákt 

piszkáló* Balaton melléki 

sző. Horváth Zsigmond* 

'A g y a f u vó, dühös. Székely 

szó. Cserey Elek. 

Agyar, 1) irigy, k^ján; 

2) a* kan disznónak kétfe- 

tíí kiálló kajcsos fo^a. Ba- 

. laton melléki «zó. Horváth 

Zsigmored. 
Agyarkodnjl, acsi^kodni. 
Gyökere agyar. Székely szó. 
Kállay. 
Agyarogni, f elbosszanko- 
dás közben rivadozai , fogát 
csikorgatni. I(ezdi.8zékijzó. 
Szabó Elek. 

Ili « , . 

Agyas, kurva. Innen : ugyas- 
kodom, karválkodom. Szé- 
•kely szó. Cserey Ehk. 

Agyásybeá.gyaxás, az 
eleségnek a'asérűn nyomta- 



tat végett kitereg€té«e. Ba- 
laton melléki szó. Horwáth 
Zsigmond, 

Agy^ásolni, csomóba ra- 
lamit összeköt y p. o. szénát. 
Bajan>>ai szó. Tó6i Antul, 

A^ yb é r , párbiár , a' hívek- 
től paproknak«datui^ssokott 
adtí. .Bodrogközi szó. Mind- 
^:íénti. 

A gyé.k-os, sérült; némelly 
iielyékeo : tökös. Göcsei szó. 
Plánder Ferenci, 

A'g'y f <^ 9 ^a'^szarvazat^ban az 
épület' tetejét, azok allatt 

. összefoglaló fáé Székely azé. 
.Feir%nG%i Jánq^, 

Agyi"g:, ag5»g* í*4lőez szó. 
B»i40t Fééiám* . 

A g y%l (széfet, gtAN^nát) . . . 
tgi^thnkár vidéki ilzó.€;(<^Ay 
Jáno^. _J^ 

A h á ! ssémbelődC szó^ p. o. 
áhá miél^ jatél ide. Szé- 
kely szó. Tdry IgnáiM. 

A hajt, ehejt; itt, amott. 
ISz^ely szó. Oyarmathi Sá- 
muéi, 

Ahattotol fogva , e. h. 

attól fogva. Székely szó, 

Csikszékben. Farkas^ had- 
nagy, 

Ahé, stnpidus, SsiJkely szó. 

Szabó József . Tito vagy lágy 

ember. Kezdi széki szó. Sta- 

bó Efeh. 
A^ é4 rt Sty^ áhitfttAB 9 ^jta- 

'tos. Széldly MÖj Oyurmü' 

ihi Sámuff, 



Digitized by 



Google 



AHITANI — ALAJTOM. 



10 



Ah í tani, ralami ennivalót 
«rősen inegkivánni. Balaton 
meUékU Horváih Zsigmond. 
A' j a l kevés kételkedéssel obz- 
sze kötött tagadás. Bara- 
nyai szó. Tőbi Antal. 
Ajangani, mint egy síé- 
gyenlve magát yonogatnira- 
lameUy dologtól. Kezdi szé- 
ki izó. ^zabti Elek. 
Ajazni, f elá>azni, k i á- 
j a^z u i , kétfelé feszíteni , 
p. 0, egy ökör' vagy ló' szá- 
ját valamelly^rra készült 
vas vagy fa által. Székely 
Mzó, InczeJózuf, 
Aj*or, á* pálinka főzésben 
az először Ipjártatáat , a* 
^ároíiak -a j J) o r n a k 5 a*, fa- 
lusiak vi r io 8>n^e k hívják , 
mellyból feltéve 's i^jr^ le- 
jártAtva lesz pálinka. Szé- 
kely szó. Ferencsi János. 
Nyilván innen í al bor. 
Aj fa, (»lfaí a* járom* alsó 
fája. Székely szó. Gyarmathi 
Sámuel. 
Ajnározni , ápolgatni , 
gyengéden gondját viselni. 
Szegedi szó. IVáf/y József. 
Ajni, ásni. Ormánsági szó, 
Baranyában. Jeremiás 8á' 
muel. 
Ajoziii, felpeczkelni, p. 0. 
száját. Székely szó , Csik- 
8zékben.'€re^o Nieepkor. 
Akáczios, másba beléaka* 
dó ember «k nélkül. Ssé- 
iccly iió. GymmMthi iSá' 
•muéh 



A^kadály, gáncs. Székelyt 
szó. Cserey Elek. ' 

A.kado<zás, hebegét. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 
Akasztalom, akadályoz- » 
tatom. Székely szó. Cserey 
Elek. 
A ka vita, fűszeres , mézei 
'festett pálinka vagy égett- 
bor. Kezdi széki szó. Szabó 
Elek. 
A kies, tüske, törisnek he- 
gye. Baílaton melléki szó. 
Horváth Zsigm&rrí, 
A klál 0%, imigy amúgy ösz- 
szeigazgatom, hálolom. Vas 
várm. Kemenefali szó. Lé- 
vai László. 
A:k na, -sóbánya. Székely szó. 
Cserey Elek. Kémény. Ba- 
ranyai szó. 7^» Antal. 
Ákombákom, sok rendet- 
len iromány. Baranyai szó. 
Kállay. Mázolt irás. Kéme- 
nesali szó. Lévai László. 
Ak na, 1) hordó' szája, Ijoi- 
kft; 2) hordó* dugasza. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, Feneketlen mély- 
ség , felsó lyuk a' bor^ 
dón. Kemeaesali szó. Lévai 
László. 
A la fa, prebenda. ISzékely 

szó. €serey Elek. 
Alafálom, büntetem, ve- 
rem, segbe csapkodom. Ke- 
roenesali szó. Vas várm. Lé- 
vai László. 
Alajtom, álHt(Hn. Székely 
SIÓ. Ceeriy Ehk. 

2^ 



Digitized by 



Google 



20 



ÁLAK - ÁLDOMAS. 



Alak, a' Székelyek n<?I szere- 
tőt is testen p# o. pyonj^Ö* 
rü sTséft alakom , \*airy sze- 
rftvm. Székeíy sztS. Ftrtnczi 
János, 

Alakját^kos, komédiát. 
Székely sz4. derey Elek. 
' A ] a m á r , uokaírÓ , lusta , 
hererS. GÖGsei szó, Plánéer 
Fertfiez. 

Alamifl'nálkodom, ada* 
kozom. Székely beszéd sze- 
rint. Cstrey Eieh. 

Alamuszi, olly magaTÍse- 
|etft,*ki szép leíki tehetsé- 
gét resten 's iigy használja, 
liogy 2appangáv4ia által a' 
rele lévőket megcsalhassa. 

. CU^csei szd. Plánder Ferenez. 
Magát meghúzd, r«»ndesTé- 
tA gyermek ^agy ember, 
ügj'efogj'ott. Balaten mel- 
léki sző. Horváth Ztigntond. 
Fél elefrenségű kamuti em- 
ber. Krmenesali sző. Uwii 
Láizlti. Álomszuszék, sun* 
nyögd. Somogy és Baranya 
várm. Káliny, 

A 1 a ni u 8 z t a, alattomba sun- 
nyogd tökéletlen ember. M. 1. 
233. 1. alamuszi vagy sus- 
nya , innen példabeszéd : az 
alamuszta macska hamarébb 
el fogja az egeret ; az az : 
az alattomos ember könnyeb- 
ben boldogul szándékában. 
Székely sző. Ftrtnczi Jánoi. 
Tökéletlen , lomha, rest, á- 
lomsiuszi.Leginkább *6Ír/Ap#- 
lini értenek alatta* Székely 



íző. Kállay, Tcszcn ollyan 
alázatos maga viseletet , 
mellynél fogva valaki magát 
meghúzza , és hogy mi fek- 
szik vagj'' lappang benne , 
kv nem mutatja vagy adja , 
bog}' azután annál inkább 
meglepjen vagy csaljon vele 
mást. Innen is az említett pél- 
dabeszéd : alamu<(zta mars' 
ka fogja el hamarébb az ege- 
ret. Székely sző. Ineze JÓTíttf. 

Alánézek, ailánézés; 
megvetek valakit, megvetés. 
Székely áző. Cterty Eíth. 

Alap, fenék , fundamentom. 1 
Balaton melléki sző. Hor- ' 
váth Zsigmond. 

Alatka, a' tenkelynek ka- 
1ás/ta1an fája. GömSri sző. 
B. S. 

Alattomban czirkálő, 
bunczfut.Székely beszéd sze- 
rint. Cstrey Eith. 

A 1 a t s á g , nagy hajőkötéí , 
vonják a' hajőt véle. Somogy 
várra. Kállay, 

Alázni 's felezni, kifo- 
gásokkal .valamit elszinleni 
akarni. Székely sző. Fertn- 
czi János. Sületlen fogá- 
sokkal valaminek elszín- 
lésén igyekezni. Székely 
aző, Albisban. Szabó Eltk. 

Alázom, meggyőzöm. Szé- 
kely sző. Cstrey Elek. 

Áldomás, valamelly mun- 
ka' végével , úgy adás 's 
reves' alkalmával kösiön- 



A 



Digitized by 



Google 



ÁLDOZIK — ALQMPOR. 



21 



getŐ iddogáláa. Balaton mel- 
léki «zü. Horváth Zsigmond, 
Adást , vevéflt, egyeziSst stb. 
kő?ető ital. Székely zzó, 
Csikszékbeu. Gegő Sicepkor* 

A 1 <1 o z i k a' nap. Gőmíír^ Tor- 
na várm. Nyugszik. Dunán- 
túl, Döörentei, 

A 1 é g , a 1 j g. Székely betiéd 
szeriut. Cstrey EUK 

A 1 i 1 1 m y számba sem vé- 
gzem , p. o. aem Is alittom 
Péter y Pál , akármit moud- 
jou. Székely szú, Gyarina- 
tkt Sámuei, 

Alkalom, alka, egyesség* 
Kzzel a* ssőral közönsége* 
tea ^Inek a' Székelyek , V 
régen is éltek. Helyes-e bát, 
hogy ass írók aIkaimato$$ág 
helyett alkalmat írnak, 's 
nem lesz-e két értelmű a' 
szó ? meg kell itélni. Kállay, 

Alkodhatatlan, rósz lel^ 
ki ismeretü. Székely szd. 
derey Eitk. 

A 1 kódom, alkuszom. Szé* 
kely szó. Cserey Elek. 

^Alkonyat , nuphanyatlás. 

. Balaton melléki szó. Horváth 

' Zsigmond. 

A 1 k^ , szerződés. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond, 

Állás, a* csfir' földe felett 
a' két gerenda -fára csinált 
gabona tartó hejy. Székely 

^ szó. Ferenczi János, 
[A 1 1 a z ó , a' kantár* zabolá- 
jához kapcsolt iáucx , mely- 



i 



lyet a' ló' álla alá vernek. 
Székely szó. Incze Jűtssfi 

Álló, tetszetes távolságra 
egymástól földbe ásott négy / 
ágas , mellynek kettejére- a' 
tetejébe keresztül egy - egy 
rád tétetik, és énen két el- 
lenesen álló rúdra akasztat* 
nak szárítás végett a' do- 
hány-íázérek. Bodrog kSzi 
szó. Mindszenti. Kis gyer- 
mek áll benne. Somogy várm. 
szó. Kúllmy. 

A 1 1 y b o r, ajjbor, albor; ga- 
bona pálinka' elsó lejárása. 
Lr Víriss. Székely szó.. Jl«/- 
tay, L. felébb Aj bor. 

Alma tíz, alma eczet. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 

Almáriom, pohárssékr tá» 
las. Székely beszéd szerint. 
Cstrty Elek, 

Álma», nagy álma. Székely 
szó; Cnrey Elek. 

Á fn o k ú 1 , csalárdul. Szé- 
kely szó. Cserey Elek, 

A 1 g , zálog. Ormánsági szó, 
Baranyában. Jeremiás Sá'- 
muel. 

A 1 ó h , rajta I futásra izgató 
noszéttó szó. KeuienesalXán, 
Lévai László, 

Alom, a' sdrtések' akró, fész- 
ke. Kemenesali asó ^ Lé- 
vai László, 

Á 1 m p o r ,• mély alvásba 
stÜyesztó szer, ópium, má- 
kony. Balaton melléki sz». 
Horváth Zsigmond, 



Digitized by 



Google 



32 



ÁLORCZA — ANDALOGI^L 



|Arorcia, lárra , maskara. 
Székel^'eknél kÖa; lásd az L. 
betűt, iak mó alatt. Kállaij, 
A 1 s ő ing, penide]. Székely 
•zó. Ckerty Mtk. 
I A 1 ft z é 1 , déli Tagy délszaki 
^ 8z<él. Balaton melléki szó. 
Horváth Ztigmond. Fing. 
Székely szó. C<erey Eiek, 
Állaigyak.om y általfu* 
rom. Székely sző. Cterey 
Elek. 
Altalkod 6, Takmer^ nyakas. 
Ált a lkodra, Yakmeróleg. 

Székely szó. Cierey Elek. 
ÁLtalretd^ kettes nagy ta- 
risznya , mellyet - lóháton 
hordanak. Kezdi taiéki szó. 
Szaóú Elek, 
A 1 la Ír ii á g as4> d o m, meg- 
világosodom* Székely szó. 
Ceerey Elek. 
Altatás, elcsábítás. Szé- ^ 
kely szó. Ceerey Elek. 
lAluszékony, álomban tel- 
\ hetetlen, szuny áta. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsigm, 
A m b e r v. ámbra , gyaata. 

Székely szó. Ceerey Elek. 
Ámító, csábító , másokat 
rászedő , kuruzsoló orvos , 
vagy együgyű leánynak eszét 
resztó kaczé^ legény. Bála' 
tou melléki szó. Horváth 
Z»igm»nd, 
Am legyen, nem bánom , 
mea pace. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. 
A m ly g, lebzsel. Somogy 
rárm. KáUay. 



A m p o Ina , tökös üreg. Szé- 
kely szó. Cttrey Elek. 
Amugyosan, ugyan csak 
helyesen pipesen. Ke ménes- 
ali szó. Lévai Láezló. Igen 
helytelenül; használják , a' 
ruházatra , 's beszédforma- 
ra nézve. p. o, „No- ugj^an 
amugyosan van Öltözködve ; 
— ugyan amugyosan be- 
szélt.'* Azaz, akarna vala* 
mit, de nem ért hozzá; — czif- 
ra , de rangját meghaladó 
ruhát öltiütt magára, és azt 
is rendetlenül. Götsei szó. 
Vlánder Ferenct. ^ 
Ámulni, elámu^lní, an- 
nyi mint álmélkodni; Szé- 
kely szó. Incze Józicf, 
Áncsolgó, hijábá való idő 
töltő , tátogó , p. 0. a* sok 
nép közt ügyetlenül tréfá- 
lódva időt töltő. Kezdi szé- 
ki szó. Staöó Elek. 
A n c s r i gyermek , vigyi- 
^ zatlan. Székely szó^ Gyár- 
mathi Sámuel. Ácsorgó. Szé- 
kelj szó. Kállay. 
Ancsorogni, áncsiorga- 
ni, áncsorg.ás, arról 
mondatik , ki mindenüiré el- 
ér, sohol sem kap dolgot, 
azillyennek mondják :credjl 
ne áiicsorogj ! láss dolgod- 
hoz l Székely szó. Incxt 
Jázeef. Ácsorogni. Székely 
szó. Kállay. 
Andalogni, mélázni, mély 
gondolatokba elmerülni. R*" 



Digitized by 



Google 



ÁNDOBODNI -A ANYÓS. 



Uimukméki MZÁ. Hontmth 
Zmigmond. 
Andorodul (bel^) , bérae- 
TÜkkii valamibe.p. o^ Egéuen 
bele éndovodott a' játékba, 
tá^eibai , kasba , úgy hogy 
aUg tér ki belőle. Balaton 
meiíéki> 8^ö« Horváth ZMtg- 

An^galit,. áacsorgö ügyet- 
legi, ^milia volt régebben 
a! Székelyek köxt. Székely 
•KŐ, Ftrenczi Jánoi, Lawu 
tát4 cseléd* Kezdi széki sadv 
Hz^i Eiek. 

Ango bángo, sziijit tátott 
ügyetlen omber. Székely azó. 
SfMbó KUh Tátott szája 
mindenbe belé b^áva^zkodé 
embjer. Székely szé. W^tjí- 
c%% János, 

Ángy, testvérem' felesége. 
Bi^latou inelléki szé* H^r^ 
váih Zsigmond, Ángyom a' 
rizbe esik raU^ ha meg ne 
ragadjam. Ezt a' ki nem 
Bcéjcely, igy mondja: Án- 
gyom a' rizbe esik raja, l|a 
meg nem ragadoj;n rala. Sr,^- 
kely mondás. QyflrmoJthiSá' 
mutl, Döbr^ntéi, 

Anko e^iber, hitrán ember. 
Sí^kety szó. Gyiir^n^ki S^- 

AjijájniU érett korú, férj- 
hez mehető leány ; ropűlni 
ti^ómadírü. Balaton mel- 
iS^xs^sSTTtorvit^ Zúgmmd. 

-^^X^SywIekeiet, a'ke- 
resztyének* oJly társasága, I 



mellynek helyben templo' 
ma, papja', oskolája ésmes* 
tere Tan. Ellenébe tétetik 
a* fiék-gynlekezet. Balaton 
melléki szó. Horváth Ztig* 
mond. 
Anya ka, aan5'i4 teszen mint 
kis anyám 9 -'*a' m/veletle' 
nebb gyermekek hívják igy 
az anyjukat. Székely szó. 
Fer£nezi János. 
Anyakönyv, matriknla » 
nellyben af megkeresztel* 
tek', meghitozietlek' és ha- 
lottak' lajstroma foglalta* 
tik. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 
Anya ni galamb, ma holnap 
"^szarS^Sra kelheti. Somogy 

virou Kállof^ 
An y ás j kényencz , anyához 
szokott gyermek. BalateiB. 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond. 
Anyásodom i^y Anya' 
s n, 1 o k 9 tollasod om , ban 
nyasodom » s«tfros<M$m, Ke- 
men^fliali szó. Lépőid Lásfílú, 
Anyjok, a' vén f^rjft> fe- 
leségét így széli tja. Sí^ékely 
szó. Szabó Elek. Így va,n : 
^ Apjok, Msigyarnrszágo;v is. 
Any ol ogni,, ügjret^nül 

nyájaskodni. SaékeJK ^^. 

f'crt^nczi J^MOSi 
An;y 4s, anya, ö^eg vagy ko- 

r^is a^ya. Balaton mejlé^i 

saó. Horváth Zsigmond 
h n y ó s , anyósom , napám , 

Székely szó. Kállay, 



\ 



Digitized by 



Google 



24 



APA — APRÓ. 



Apa, vagy Anya-társ, az 
ember Tejének vagy menyé- 
nek apja vagy anyja. Szé- 
kely sző. Ferencit János, 
I A p a c s , háldn lévő rezérfa, 
mellynél fogva vonják a' há- 
lót halászat* alkalmatosságá- 
val. Kemenesali sző , Vas 
várm. Lévai László. (Szabó 
Dávidnál Fara). A' gy alom- 
nak két végén lévó rndacska, 
mellyel a* gyalom vizerá- 
nyosan tartathatik. Bodrog- 
közi szó. Mindszenti. 

A p a c 8 i n , evező. Szathmár 
vidéki szó. Gáthy János. 

A p a k a , kis apám , a' ha ki- 
csinyítő ragaszték lévén* 
Székely sió. Ferenezi János. 
I A p á 1 y, apadás. Balaton mel- 
* léki sző. Horváth Zsigmond. 

Apás úr, apacsúr. A' háló' 
elejére kötött vastag fa , 
niellynek alsó végére egy jó- 
kora kő van alkalmaztatva. 
Palócz szó. Szeder Fábián. 

Apasztom, fogyasztom.Ssé- 
kely szó.'Cierey Elek. 

Apóka, palócz , kimondva , 
apuáka. Apácska. Szeder Fá- 
bián. 

Ápolás, csőkolgatás. Szé- 
kely sző. Cserey Elek. 

Áporkodni, valakivel ve- 
szekedés végett szemben ál- 
lani foganatlanul p. o. mi- 
kor az erőtlenebb az erŐ- 
sebben ki aftar fogni , azt 
ntiondják : ne áporkodj. Saté- 
l^ely szó. Ferenezi J^nes, 



Áporodni, tojásról., tej- 
ről mondva, ha mcgronila- 

- uak. A^as várm. szó. Dr. 
Horvát József. A* megrot- 

. hadásnak legfőbb lépcsője. 
Göcsei sző. Flánder Ferenci, 

Áporodott, rothadt bűzfi , 
midőn az étel , viz 's bor 
hosszas állás miatt veszni 
kezd. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Bü- 
dös. Kemenesali szó. Lévai 
László, 

Após, 1) élemült atya ; 2) 
öreg apa , 3) jőb apa. 4) ős 
apa. B§ilaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. . 

Após , apósom , feleségem' 
apja, ip, ipám. Székely szó. 
Kállay, 

Aprítani, kicsi szapora lé- 
pésekkel menni p. o. No I 
ug\ an el apríta innen , az 
az : szapora kicsin lépések* 
kel elmene. Székely szó. 
Ferenezi János, Valamit ki- 
sebb részekre vagy falatok- 
ra szelni, metélni p.o. tész- 
tát, dohányt. Innét a' sok 
haszontalan l^ieszédü embert 
igy szokták letorkolni : kér- 
lek> ne aj^ríts már annyit. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond, Habar , sza- 
porán beszél. Somogy várm. 
Kállay. 

Apró, himlő. Balaton mel- 
léki szó. Csecs. Kemenesali. 
K anyar ó. Göcsei sző. Hor- 
váth Zsigmond. 



Digitized by 



Google 



APKÓ — ASSZÚ. 



25 



A p 1' ó , himl^; a p r ö 0, him- 
i^s ; ^p_r ó két e, himlőhe- 
lyes, minthogy aprő gődrocs- 
kéket hagy maga után a* 
himlő. Székely bzó, Feren- 
' czi Júnoi, 

Apriíkőte, himlő - helyes. 
' Juneo, m egkőtte(k dlte, kelte) 
az apró y meghimlózott. Sgé- 
kelyszó, Kállay. 

Aprózni, himlő által meg- 
keletüi p. 0. megaprózott , 
meg kőit a' himlő. Sze'kely 
•zó. Ferenczi Jánoi, 

A p tojás, záp tojás , ápnlt 
tojás. Vas várm. szó* Dr. 
Horvát József, 

Aranka, csaporka. Székely 
szó , Gyergyóban. Kállay, 
Fél kupás csupor. Székely 
szó , Csíkszék ben. Farkai , 
hadnagy. 

Aranyozni, irányozni. Szé- 
kely szó. Gyarmat ki Sámuel. 

A r c z é, orczé : személyesen* 
Baranyai szó. Tőéi Antal, 

Ármányos, jeles tréfával, 
sokszor csipős, de a* barát- 
ságos mulatozás' leplével ta- 
kart, bölcs észrevételekkel 
's jeles mondásokkal mula- 
tó. Göcsei szó. Flánder Fe- 
rtncz. Csintalan. Kemenesali 
•zó. Lévai László, Külö- 
nös mesterséggel teljes , p. 
o. ember. Palócz szó. Sze^ 
der Fábián. Dévaj, mulatta- 
tó , cselszövő, bamiskás em- 
ber. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 



Arolni, megárolniy árát 
szabni, megbecsülni, elárul- 
ni, megbecsülni. Székely szó. 
Túry Ignácz. 

Á r t á n y , kiherélt kan disz- 
nó. Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. Herélt disz- 
nó. Sopron várni. Kis János. 

Áru, eladó mfiv-portéka. Szé- 
kely szó. Táry Ignáez. 

A 8 a g, penető, pem et. Székely 
szó. Csérey Eiek. 

Áskálódni, valakit mások 
előtt hazudozással elásztat- 
ni. Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. A 

Áspa , matóla» Ormánsági ^ 
szó , Baranyában. Jeremiás 
Sámuel. Kemenesali és Rá- 
baközi ^6. Horváth Zsig- 
mond. ^ 

Á 8 p ó , matolla. Göcsei szó. 
riánder Ferenci. 

Aszalom, száraztom. Szé- v 
keiy SZU. Cserey Elek, 

Aszalós, bizonyos renden 
vart 's pántlikákkal kiczif- 
rázott asszonyi kis felöltő. 
Baranyai szó* Tó&i Antal, 

Á s z 1 ó , zászló. Ormánysági 
szó, Baranyában. Jeremiás 
Sámuel. 

Ászok, kantárfa. Szathmár 
vidéki szó. Gáthy János. 

Asszonyember, asszony. 
Bodrogközi szó. Mindszenti. 
Erdélyi, székely. DŐbrentei, 

A s s z ú szőlő bor. GömÖr , 
Torna. Auszpruk. Dunántúl. 
Dóbrentei, 



Digitized by 



Google 



20. 



ASZTAG — AZOMBAKSÁG. 



A.ftK ta gy gabona-rftkés, kazal;^ 
nicz asztag : hosszában ra- 
kott nagyobb azerü asztag. 
Balaton melléki sz<5, Hor- 
náth Zsigmond. Nagy rakás 
gaJbona. SopcoQ várm. Kii 
Jánoi^ 

ik»«talfi9i> 119 asztal als^tt 
Joéró kibozö fiúk , mellyben 
Jien^^r» abrosc 's evéshez 
kiváltató szerek tartatnak. 
Balaton melléki szú. Hor- 
máth Ztigmondé 

Asz t algy ár táy^ asztalos. 
SziékoJy*szú. Cserey Elek, 

Á t a b 1 ^ a. ,. Összevissza. 
Ken^nesali ssió.LévaiLáizlő. 

Átallaniy szégyealeni. Ba* 
laton melléki szö. Horváth 
Ziigmond, Én biz' átallom 
ezt cselekedni , azaz, unom. 
Székely szú. Gyannathi Sá* "* 
rnuel. 

AtallomOsany azaz, egé- 
szen merejében. Kezdi széki 
saú. Szaóó Elek. 

Átalt teszek, magamat 
elszánom, eltökéllem. Ke« 
menesaK szú. Vas várm. Lé- 
vai Látxlií. 

Atani, valamibe magát be- 
lé ártani. Székely szú. Cryar- 
mathi Siámuel, 

régi viseltes p. o. köntös. 
Székely szú. Incxe Jőztefi 



Ava^^r, tavali magas száraz 
f6. Balaton, melléki szú. 
Horváth Zsigmond. Télire a' 
mezúkön réteken megma- 
radt, és a' hideg dér által 
lepergelt fü. Székely szú. 
Inete József. Rindgras; Iá* 
bán megszáradott ifi, mely- 
lyet az hú alul , vagy ta- 
vasszal az hú* elmenetelével 
esznek a* marhák. Székely 
szú, Csikszékben. Farkas , 
hadnagy. Kiaszott fú. Szé- 
kely Bzú, Csikszékben. Ge- 
gő ^Nicephor. 

Avas, mondatik bor és sza- 
lonna felúl , midőn annak 
kedvetlen ú íze érzik. Bar 
laton melléki szú. Horváth 
Zsigmond. Száraz, ú, régi. 
Kemenesali szú. Lévai Lász- 
ló' Tolna várm. Csapó. 

Aratás, beiktatás, bejártás. 
Balaton melléki szú. Hor- 
vétth Zsigmond. 

Avatlag, 1. Avadék. Szé- 
kely szú. Ferenczi János. 

Avnltság, régiség. Szé- 
kely szú. Cserey Elek. 

Azalék, főzelék. Ormánsá* 
gi szú, Baranyában. Jere- 
miás Sámuel. 

Ázom bakság, szószapo - 
ritás. Székely szú. Cserey 
Elek. 



Digitized by 



Google 



BÁB - BABOS. 



27 



B. 



Báb, k^. Síékeíy szú.Cu* 

ny Elek. 
Bab- a, kis gyermek. Jimét : 

b a b á ff n í^ babást játssanl «. 

fUsni , meggyónnék esini. Ba- 
laton mellékisső. Hgrváth 

Zsigmond, 
I B á b a szarka', asaz : harasi 

sxarka. Székely azé, Feren? 

cti Jánoi' 
Bábabukra , azivirván y 

ag égen. Palócg a%6f Szeder 

Fábián. " 
\ Bab ak , searbabuk • bűdds 

banka. Ssékely izö. Cierey 

Elek. 
Bab ama (rósz pénz), bara- 

rus. Somogy Tárm. Kállay, 
Babázni, szfilni. Baranyai 

szá. Tébi Antal. 
Babba, szép, a' kia galaty- 

\6 gyerekeknél. Székely sso. 

Túry Ignácz. 
B a b ér m a g , a* boránál na- 
gyobb 's étkekbe jájuló fú.- 

szer^ Széke] y sző, Csikszék- 

ben. Gega Nicephar. . 
Bábi, Barbara vagy Biri> 

Kezdi széki sző. Szabó Ehk. 
("Bábikő ,. lősőska. Göcsei 

aző. Plánder Ferenci, 
) Bábi 11 ö, 8Ő8 lőrum. Bála- 

fn. melléki itó. hé sőska. 

Kemcnesali sző^ Horváth 

Zsigmond. 



Babirkálni, testen vagy 
a' fjében ujjaival gyöngéden 
motozni ,. p. Q. babirkált a' 
fejemben : lassadan. vakar- 
gatta. Göcsei sző. Plánder 
Ferenez. Motozni ifjaival. 
Székely sziS. Kállay- 

B a b 1 o n , pamuk. Innen Fa« 
plon: pamuk ágybéli takaró. 
Palőcz sző. Szeder Fábián^ 

B a b , gaba. Székely sző. 
Gyarmathi Sámuel. 

B ab ő , vad bab. Szegedi sző. 
Nátly József. 

B a b ő c s , az a' nagy légy , 
melly nyári melegben a' 
marhákat csípi , máshol Bő^ 
gö'lyaek mondják. Tas várme- 
gyei sző. Sztrokay Antal. 

Babona, balvélekedés, igé- 
zet. Székely sző. Cserey 
Elek. 

Babonái ás, bfivőlés, bá- 
jolás. Siiékely szó. Cserey 
Elek. 

Babonás asszony , ördön- 
gös- asszony SzékeJy szó. 
Cserey Elek. 

Babos, tarka. p. o. lő v. 
köntös. Igy, babos csizma : 
petyegtetett veres csizma. 
Székely sző. KáHay. Tarka. 
Székely sző. Cserey Jílek. 

Babot, ijesztő. Székely sző. 
Kállay. Talán egy a' Bubus 



Digitized by 



Google 



28 



BABOSKA — BAGLYA. 



sKŐvaly mellyel a* jívó gye- 
rekeket ijttflztík a* dajkák. 
Ctapő DánúL 

B a b s k a y pettegetett ruha- 
féle. Baranyai szó. TM 
Antal. 

Babrálni, maszatolni, pisz- 
kolódni , motorkálni* Palöcz 
sző. Szeder Fábián. 

B abrálom, morzsolom, uj« 
jaimmal morzsolgatom. Ke- 
roenesali szó. Lévai Látzló. 

Bábsütőy mézes kalácsos. 
Somogy rárm. Kállay. 

B a b u g s , csecses, tülgyes* 
Székely szó. Cterey Elek. 

Bábuk, csecs , tölgy. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 

B a b u k 1 n i , setétben éjt- 
szaka botorkázYa járni. Szé- 
kely szó. Ferencit Jánot, 
Kezdi széki szó. SzaóőElek. 

B abukkolok, tébolygok. 
Székely szó. Cserey Elek. 

B a b u t a , büdös banka. Gö- 
csei szó. Vlánder Ferencz. 

Babutka t. bagybóka, ban- 
ka. Somogy Tárm. Kállay, 

Babrető, bab vagy. paszuj 
szemeknek hányásából jöven- 
döló. Kezdi széki szó. Sza- 
bó Elek. 

B a c z a, mondják i^y is ; B e- 
cze, együgyű de még is er- 
kölcsös, azért igen kedves ne- 
rendek , leginkább a' szelid, 
alázatos , békeség - szerető 
gyermekeket nevezik i^y. 
(aöcsei szó. Flánier Ferencz. 



Fél ostoba. Kemenesali szó. 
Lécai László. 

Bács, juhok* őre. Székely 
szó , Csikszékben. Gegé Si- 
cephor. 

B a c s a , első juhász, öreg ju- 
hász, birkés, birkás. Pa- 
lócz szó. Szeder Fábián. 

Bácsám: bátyám. Ormánsá- 
gi szó , Baranyában. Jere- 
miás Sámuel. 

Bácsi, bácsi, bátya. Palócz 
szó. Síeder Fábián. 

B á d i á n , süteménybe ral ó 
szeges fűszerszám. Székely 
szó. Ferenczi János* 

Bádjadok, hevülök, lanka- 
dok.Székely wjíó.Cserey Elek. 

B a g d á c s o 1 u i , lassú lépé- 
sekkel ottan ottan megálla- 
podva bokrok és bérez te- 
tőkön keresztül járkálni. 
Kezdi széki szó. Szabó E- 
lek. Mondatik a' nyúl fe- 
lől , midőn lassú ugrálása 
közben uieg-megáll. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig* 
mond. 

B a g 1 a , nagy rakás széna , 
Sopron rárm. Kis János. 

B a g 1 a s , fésületlen , kóczos 
hajú. Göcsei szó* Plánder 
Ferencz. Tolna várm. (Jsapó^ 

Baglya, búgja, innen : Bag» 
lyás , bugollyás. Székely 
szó. Cserey Elek. Réteken 
széna -rakás, a' petrenczé* 
nél nagyobb , de a' kazal- 
nál kisebb. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. 



^ 



Digitized by 



Google 



BAGÓ ~ BAR. 



29 



Bagií^ pipamocsok, dohány 
nalak, mellyet a* betyárok 
megszoktak rágcsálni. Bala- 
ton melléki B7.6. Horváth 
Ziigmond, Dohány-salak a' 
pipa' fenekén. Sxathmár vi- 
déki 5KŐ. Cuihy János, 

Ba<^őfo, pikó; premonda 
rzipö. Somogy várm. KfiZ/ay. 

Bagoly láb, (a* keréken) 
hol a' két fal csap álta! egy- 
befog] altatik , midón a' fal' 
▼égéből egy darab lehasad, 
neveEtetik izakáank ; az e' 
miatt meggyengült kerék 
falnak hogy erőt adjanak, 
egy ágas fát ütnek oda tá- 
maszul , melly neveztetik 
bagolylábnak, In^en mondják: 
szakág, reie a' kerekem, 's 
bagoly lábat vetek neki. Szé* 
kely sző. Inrze József. 

Bagoly - süveg , fekete 
sz^rSs bórből készült kettes 
rétü sapka, mellyet ferge- 
tegben lehúzhatni, xxgy hogy 
az embernek rsak szeme 's 
szája látszik ki. Igen kimegy 
divatból. Balaton melléki 
■zó. Horváth Zsigmond. 

'Bagó süveg, gncsma' neve. 
Sohiogy várm. Kállay. 

B a g o 1 y-i ü d ^ , aszalt alma. 
' Bodrogközi szó. Mindszenti. 

B a g z a n i , (gySkeré : b a k) 
párosulni. Mondják a* nyu- 
lakról , macskákról. Szé« 
kely szó. Kallay, 

B a g z k , folyatok. SsékeJy 
szó. Cterey Elek. 



B a g z á ff , áll ati párosodás , 
közősülés. Innét mondatik a' 
* csintalan gyermekek felól , 
hogy a» ágyat lebagozzák , 
lehidalják. BaIato« melléki 
szó. Horváth Zsigmond. 

Bagzó, virágzó *b egyszer- 
smind magterm^ kender. 
Sopron várm. Kis János. 

B a h ó , bohó. Székely szó^ 
Ftrenezi János. B a h ó , 
B a ng o , B ó d i , esztelen. 
Kezdi széki szó. Szabó 
Elek. 

JBajraolódás, vesződség. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 

Baj 1^ ár, korán érú S7.ól{* 
B^apyai szó. Tóbi Antal. 

B a j n o k. ember, arról mond- 
ják, kivel bajosan lehet bán« 
ni , kötSlódzik , le sem ül , 
's el sem megyén. Székely 
szó. Ferenczi János. 

Bájolás, bűvölés, bajlás , 
ördögi roester!<iéget üzés. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 

Bájolom, hívogatom, édes- 
getem. Székely szó. Cserey 
Elek. 

B a j 8 z i , baJQszos. Kemenes- 
ali szó, Vas várm. Lévai 
László, 
•Bajt vívok, harczolok. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 

Bak, egy része az osztovátá- 
nak, mellyre a* fonal fel- 
tekertetik. Bodrogközi szó. 
Mindszenti. 

Bak, mánnlich , p. o. bak 



Digitized by 



Google 



30 



BAKA — BAKTATVA. 



T^eze, bak pulyka. Síékely 
•7.Ó. B, Lahéi Janoe. 
«a kai baka! Csikót bíVják 
YCle. Somogy rariii. Káliay. 
Másntt níbndják €í»tr Maezi l 
inuc2i ! Csapó, 
fi a' k a , bakkancsos, pocsolya 
kerülő , gyalog. iSomogy 
várm. KáÜay* 
Bakancs , topánka- , rövid 
siátá csizma. Balaton mel- 
léki s2ó. Horváth Ztigtnond. 
B u k a ne s o s , fika , hajdú , 
gyalog katona* Balaton mel- 
léki szó. Hórtáth téHgmond. 
Bakator, idején érő szőlő, 
góhér. Erdélyi -szó. Kállay. 
'Bakcs^acsa, bák«z^kér, 
gyermekek által tíl*«agabb 
rekettye r. nyírvosaíőből já- 
tékra csinált szán formát ' 
ábrázoló alkotmány. Gdcsei : 
szó. Plándir Fe^ttO:^. 
Bakcsó, gém* lieihe , á* ví- 
zi bikánál kisebb ; lakik 
tizes helyeken , apróbb szi- 
geteket , és ffizfa ágakon , 
•ókszOr csoportonként 3— 4 
óra hosszat mozdulatlan ál- 
lanak, innen azon közmon- 
dás: IJgy néz tnint n' hah' 
etd. Nappal ha nem hábor^ 
gatják nem repül, csak est- 
ve eledel keresés TÓgett ki- 
• abálva vízszélekre megy. 
'Kétféle , hamuszínű és fe^r 
jér; ennek háta tégla színft; 
amannak hangja kellemet- 
lenebb. — Vak vaíjúnak is 
hívjákr Ssegedi s^ó. Náify. 



Baicfinci, bukfencs, foj' 
teCővél magán egyet ISkén ; 
heiigeredés. Balaton melléki 
szó. Horváth ZtigméntI, 

Bakfinczozni , lábával 
fölrúgni , hanyatt esni. Ör- 
ségi szó. Zakál György. 
'B a k 1 a t n i , koslatni ; legin- 
kább a' kutyákra és far- 
kasokra alkalmazható. Szé- 
kely szó. Ferencit Jánoi. 

Baki ó, disznó álla alatt két 
felől (hellyel ?s közzel) lévő 
húsos leífentyű. Balaton mel' 
léki szó. Horváth Zsigmondi 

Bak macska, kandúr, kan 
macika. Székely szó. Feren- 
ezt Jánoi, 

Bfaikó, kinzó, csigázó, hóhér. 
Székely szó. derey Eleh 

BáM^ bászll, budak , bu- 
dákos 'stb. e* helyett mon- 
oá^tik : bolond. Somogy várm* 
Káliay, 

B a k n y á s, kis boltos,félkéz 
kalmár. Enyedi szó. Káliay. 

Bakszekér, két kerekű 
szekér, v kordé. Kemeuesali 
szó. Lévai Látzld, 

Baktatni , sántikálni* A' 
hibás lábú ló alig baktat. 
^ Balaton melléki szó. Hor- 
^áth Zsigmond. Lassudan, 
restelkedve futni, ügetni. 
GGcsei n%6.'Plándei^Fer€ne%, 
Alig sántikálok* Kemeatsali 
szó. Lévai Látaló. 

Baktatva, akadozva, halk- 
kal. Gdmöri sseó. B/S. 



Digitized by 



Google 



BAXtJL — BAME8Z. 



31 



Sakul^ bolendoJ. -Székely 
MÖ. Citrey Eiek. 

B a k^ a a a k a' nyulak , pá- 
rosodnak. SaFaöya várm. 
KáUay, 

B a 1 a s k a y balta » kisfejaze, 
hőkkon. Kemenesali laső. Lé* 
94t Láizló. 

Ba IfassSy tréfás, bolondos. 
Székely sző. Kállay, 

Balga. Vezeték nér ; BáUnt- 
hél eredtt^Palőc;^ saő. Szeder 
Fábián. 

B'^l g^^a t a g , esztelen , go- 
romba* Székely síd. derey 
Eleh. 

Báli k éy bákány. Göcsei sző. 

Tlánder Ferencz. 
B á 1 i z 8 , Safranbáti^, Hy il- 

<rán' a' ^filsah néniét tfZiébdl. 
Vas távm. Mté. Dr, Bcftífát 
Jóttef, 

«Baikon, gSrbe fa a' bidas- 
ban, a' ladikokban, és ta- 
lyigán, mellyen a' geren- 
dely fekszik. Bodrogkőzi I 
szó. Mindizenti, 

Ballá, nádczimer; panicula \ 
arundinis. Alsó Csallóköz- | 
ben. Czuezor Gergely* \ 

Ballag, sandol. Székely 
•ző. Cterey Elek, 

Ballagcsálni, ballagdo- 
ágálni , halkal járni. Bala- 
ton melléki szé. Horváth 
Ziigmond. 

Bal láng 6 - kóró, tarka 
töfises bogáncs. Somogy 
trárm. Kállay. Kecskemét kd- 
rül* Ceapo. 



Bál mos, édes sajtbél, iSrök 
basa lisetbdl csinált ^tel, 
káspolenta. Székely szd. Ft- 
renczi Ján»s» 

Balogátos, jobb k^ helyett 
ballal élő. Qöcsei szó.P/áit- 
der Ferencu 

Balofsüti^ balogács* rKi 
jobbja helyett bal kezérel 

■, szokott élni. Göcsei sző. 
Horváth Ziigmond, 

Bailyokás, goromba, bo« 
lond.Székely sző.Cterey Elek. 

B a i t a t n i , a' botot mester- 
ségesen hajtani. Somogy 
várm. Kállmy. 

Balustya, ostoba, buta. 
4Sárkösi sző. Tolna rárm. 
Garay, 

Bálrány, száraz malmok- 
ban ra* fcereqgd' aigya *s egy- 
aiser'smind tengelye. Bodrog- 
közi sző. Mindizentu 

IS ám ász kod ni , bámész-, 
kodni, rábámulni. Vasvárm. 
sző. Dr. Horvát Jóuef. 

Bamba, együgyű. Bodrog- 
közi sző. Mindszenti. 

Bambncz, ostoba, durra. 
Székely sző.Ci%iVf/y.Biita,faall- 
gatő, alá néző komor ember. 
Kezdi széki sző. Stábé Elek. 

BámésZ) bámul Jii .... 
Szathmár vidéki sző. Gáthy 
János. Együgyű, ki minden 
kis új, ragy még nem látott 
dologra rá feledkezik. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond- 



Digitized by 



Google 



32 



BAMITAS — BANKUS. 



B á m a á 8, rémít^f ; '« Innen : 

Barnítom , el r^mfil tetem. 
Székely skó. derey Ei*k, 

Bammogní, magánosan méV' 
gesen xugogatiii. Kezdi B%éki 
n%6* Szabó Elek. 

Bánandó, sajiiálandó. Szé* 
kely szí"). Cserey Elek. 

Bancsdkos, csdkás Rzemü. 
Kemenesali nzó.Lévai László, 

Banda, seregmuzsikns , in- 
nen: Bandázni, muzsikál* 
ni többekkel. Székely sző. 
Kállay, 

B a n d z s a , sanda , félre 
nézd. Paldcz szó. 8%eder Fa- 

^ bián* 

Bándzsali,' bandzsa , bá- 
mész. Bodrogközi szd. Mini- 
izentim 

Banga, bolond. Gydr yárm. 
Czeeh Jánot, Ostoba , lom- 
pértos , nehezQn halid. Ba- 
laton melléki szd. Horváth 
Zsigmond. Együgyű, kisség 
eszelős is. Kemenesali szó. 
Lévai Láizló, 

Bangita fa, piros bogyát 
term{ csemeteiV neme , pipa- 
szárnak ín használtatik. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Ztigmond. 
B a n g y , göcs ringy - rongy- 
ból. Somogy és Baranya 
rárni. Kállay, 
Banya, rénasszony. Bala- 
ton melléki szó, Horváth 
Zsigmond. 



Banyáké ménest, paraszt 
fűttó. Somogy várm. Kállay. 

B a n n y a 8 , raneh - wollig* 
Gyór yárm. Czech Jántu. \ 

Banyásodni, megrénhed- 
ni , romlani kezdeni , hasz- 
nálják a* tnróra nézre, Ini- 
dőn az állásban megnyálká- 
sul 's felül ránczokba ronó- 
dik , akkor mondják : meg- 
banyásodott a* túró. GSései 
szó. Plánder Ferencz, Ba- 
nyásulni, öregülni. Balaton 
melléki szó. Horváth Z$ig- 
mond. Anyásodni. Keroenes« 
ali szó. Lévai Látzló. 

Banka, babutka, bugybóka. 
Som^^ várm. Kállay, 

Banka, kopüly özó harang 
a^ seborrosoknál. Palóci szó. 
Szeder Fábián. 

B á n k á z n i, játék' neye. Sé- 
mogy várm. Kállay. 

Bankó, I ) papiros pénz ; 2) 
fa lábcsó, mankó. Hlyen mit 
sáros idÓben a' virgoncz 
gyerkoczék is • kötnek ' lá- 
baikra ; mellynél fogva fe- 
lébb 's alább ügyesen jár- 
dáinak. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Bankón járni, mankón 
járni. Vas várni. szó. Dr. 
Horvát József. 

B a n k u s , képzeletben lévő 
lárva, gyermeket ijesztd hi- 
tegetés. Kezdi széki szó. 
Szabó Elel\ 



Digitized by 



Google 



BARABOLY - BAROMSÁG. 



33 



B a r a b p 1 y y vagy c s u n y a, 
a' mit a' disznó tavaszszal ki- 
túr, vagy ugarláskor ki- 
szánt az eke , 's felszedvén 
akkorák mint e^y mogyoró 
's nagyobbacskák, 's vajban 
jó izű étel lesz. Székely 
szó. Ferenczi Jánot. 
B a r a b u j , kövér szárú nagy 
levelű fü , mellyet fi* gyer- 
mekek héját levonva nyer- 
sen esznek. Kezdi széki szó. 
Szadó Elek. 
Barangolok, kelebólálok, 
haszontalanaljárok, híjában 
vándorlok, járok kelek. Ke- 
menesali szó. Lévai Láizld, 
. Szédelegni, széllyel kóborol- 
ni. Somogy és Baranya várni. 
Káilat^. 
Barátfüle, koczkáa teáz- 
ta* neme. Somogy várm. 
Kállay, 
Barbora^ b Jgó ; barborás 
czigány, bőgős czigány. Pa- 
lócz szó. Szeder Fáöián, 
Barczagok , horczogok. 
Barczagás, horczogás. Szé- 
kely szó. derey Elek. 
Bárcsak, avagy csak. Szé- 
kely szó. Csérey Elek. 
Bárd, faragó fejsz€. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel. 

Bárdolom, nagyolom. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 

Bárgyú, szomorkás, ked- 
vetlen. Hont várm. szó. Dr. 
Horvát József, 

Bárha, aligha. Hont vár- 

TÍJ5ZAVAK. 



negyei ffó. Dr. Horvát Jó- 
zief. 

Bárka, haltömlöcz. Balaton 
melléki. Horváth Zsigmond. 
Barkácsolni, mindenféle 
aprólékos házi és kerti dol- 
gokban szüntelen foglalatos- 
kodni. Barkácsoló ember. 
Szegedi szó. Nátly József, 
Valami keveses dolgot tenni, 
minek nincs igen látása. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 
B a r k á 1 n i , új szőle ültetés- 
kor vagy rakáskor a* szőlő- 
vessző' végét késsel imitt 
amott meghántani; úgy a* 
bacsusok' botjaikat megtar- 
kázni , czifrázni. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond. 
Barkó, bárba buccalis. Szé- 
kely szó. Szaöó József. 
B a r k o c z a, fa* neme, hanem 
Gőcseiben bot, mellynek vé- 
ge furkós 's kiforrott. Gö- 
csei szó. Plánder Ferencz. 
Barlang, bordélyház. Szé^ 

kely szó. Cserei/ Elek, 
Barna, fekete. Székely nzó, > 

Cserey Elek^ 
Barnétom, barnítom. Szé- 
* kely azó.^fyarmathi Sámuel 
Baromfi, majorság, p. o. 
tyúk, J»d, pulyka, récze 
'stbf. Balaton melliékí szó 
Horváth Zsigmond. 
Baromság, ostobasága fa- 
ragatlanság, gijékely szó.C#e- 
rey Elek. 

3 



Digitized by 



Google 



34 



nXMÓ - BECZI. 



B a r 8 ó , e. h. bol^ó. SK^ely 
szó. Gyarmathi Sámuel. 

Bárzsing, nyelőgége. Szc 
gedi sz(S. Nátly Józtef. 

Basa, nagy fejű, liSvér fejű. 
Kemenesali sz6,Létai László. 

Bástya, várkerítő fal. Ba- 
laton mellett minden kisebb 
kőkerítést is bástyának ne- 
veznek. Horváth Zsigmond. 

Baszárka, tarisznya. So- 
mogy én Baranya yárm. 
Kállay. 

Bászli, gyámoltalan, ügye- 
fogyott személy. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond. Magáról is elfelejtke- 
zett együgyű, Kemenesali 
flzó. Lévai László, 

B a s z u t a, buta, félügyü , él- 
hetetlen , hallgató ember. 
Székely szó. Ferenczi János. 

B a t 1 a , fekete szalonka. 
Schwarzschnepf. Szegcdi szó. 
Náily József. 

Bátyó, öregebb testvér^ , 
▼agy atyafi. Göcsei szó.P/««- 
der Ferenez. Bácsi, bátyám. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 

Bávaszkodni, ][)ámészkod- 
ni. Székely szó. Ferenezi 
János. 

B á ▼ a 1 o k, bávoszkodom, bá- 
mulok. Székely szó. Gyár- 
mathi Sámuel. 

Beadó, eláruló ; beadom , 
elárulom. Székely szó. Cse- 
rey Elek* Bemondom , be- 



vádolom. Somogy várm« n6. 
Kállay. 

Beavatom, béférkeztetem. 
Székely szó. Cserey Elek. 

B é b i c z, Hbucz. Kemenesali 
szó. Lévai László. 

Bebicsakolni; ugyan be- 
bicsakoltak neki, azaz : nagy 
kárára, fájdalmára tettek 
valamit. Komárom várm. Csti- 
ezor Gergely 

B é b o'r, e. h. bíbor. Székely 
szó. Cserey Elek. 

Béboronálom , elborná* 
lom. Székely szó. Cserey 
Elek. 

Bébórödzni, behegedni a* 
sebnek. Székely szó. Feren- 
czi János. 

B e c z e , elkényeztetett gyer- 
mek. Székely szó. Gyarma- 
thi Sámuel, Kényes. Ne be- 
czéskedj' , ne kényeskedf . A* 
kis gyermekről mondják. 
Székely szó. Kállay, Böcze, 
kis borjú. így hívja az em- 
ber magához : „Ne becze , 
ne !"' Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Járom- 
becze. Székely szó* Gyár* 
mathi Sámuel. Kis borjú. 
Kemenesali szó. Lévai Lász* 
ló. L. Bacza. Göcsei szó. 
Plánder Ferenez. 

Beczegn i, biczegni , sán* 
tikálni. Székely szó. Kállay. 

B e Cl i , beczike , kis bornyú. 
Innen : megbeczézett , meg- 
borjazott. Somogy várm. 
szó. Kállay, 



Digitized by 



Google 



a 



BECZÓ — B£6Y£SKEDÖ. 



35 



B e c z ő , borsöbab , minden 
héjas gyümölcs. Székely seö. 
Cterey Elek. 

Becsinálni a' szántóföl- 
det , azaz megszántani, be- 
vetni , 's beboronálni. Ér- 
sekújvári szö. Czuczor Gtr- 

Beesőmből yí tani ma- 
gát, sich gegen die Kálte 
vernageln, verwahren. Csom- 
bolyítsa hé a' gyermeket, 
hogy né fázzék, — eigent- 
lieh etwas zusammen run- 
dén ; , a' havat öszvecsom- 
bolyítani. Székely sző. B. 
Lahoi János. 

B e c s 5 1 n i, e. h. becsülni. Gö- 
möri szó , Rima 's Balog- 
volgyben. B. S, 

Becsű, becsűre kimenni, va- 
lami jószágot V. kárt meg- 
becsülni , vagyis annak men- 
nyiségét gondolom - formán 
megállapítani. Ezt a' tőr- 
vénybiró *s esküttjei szok- 
ták végbe vinni mint hite- 
les emberek. Ekkor így ne- 
veztetnek „becsüsök." így 
az épülések' szoros megha- 
tározására is lehet mester- 
embereket becsüsöknek fel- 
szólítani. Balaton melléki 
, szó. Horváth Ztigmond, 

Bederedn \^ guzsajon font 
fonálnak összesugorodni.Szé* 
kely S2Ó. Ferenexi Jánot, 
Összesúgó rodni ; a' fonálról 
mondatik. Kezdi wéki szé. 
Szaió Elek. 



B é d ó , bacxa , böscme , sem- 
mire való , faragatlan. Ke- 
menesali szó, Vas várm. L«* 
vai Láizló, 

Béelegyfilöm, öszvezava- 
rom. Székely szó. Cserey 
Elek. 

Béfelhitteni , béfelleg- 
zeni. Székely szó. Gödry. 

Befordultam hozzá, az 
az , beszólottam , betértem. 
Somogy várm. Kállay. 

Befogok, «^ h. böfögök. 
Székely szó. Gffarmathi Sá- 
muel. 

Befürmöjni: bezárni, ob- 
serare. Székely szó. Szaóó 
Józtef, 

Bégátolom , megakadá- 
lyoztatom. Székely szó. Ci«- 
rey Elek, 

B é g e t é s , b^getés. Székely 
szó. Cterey Elek. 

Begyeke a, öblös , tágas , 
p. o. bucsirnak , fazéknak, 
korsónak . közepe: Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond. 

B e g ye 8 , kevélykedó. Teli 
van a* begye , azért olly 
gőgös. Balaton melléki szó. 
Horváth, Zsigmond. Kevély 
legényről mondatik. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sá- 
muel. 

Begye skedó, a' kérőket 
meghányó vető nőszemély , 
a' kit a' német Spröde-nek 
hí. Balaton melléki szó* 
Horváth Zsigmond. 
3* 



Digitized by 



Google 



36 



ftáKA-LBNCSE - BÉLHüS. 



Béka-lencse,, hináros liö- 
rény, récK^knek való. Bala- 
ton melléki 8SBÓ. Horváth 
Zsigmond, 

Békálkodni, ieélni ; p. ©• 
* ne békálkodj, ne izélj. Csik- 
széki szó, Kállay. 

Békanyál, pamut forrna^ 
vizi norerény. Kemcnesali 
szó. Lévai Lá$%ló, 

Bekeg, mekeg; mondatik a* 
kecske felől. Balaton mel- 
léki szó, Horváth Z$igmond. 

Bekelet, ősz; mint kike- 
let : tavasz. Baranyai szó. 
Téói Antal. 

Békepohár , megbékélési 
áldomás. Adja Isten, hogy 
soha se kelljen többé meg- 
békélnünk, falaton melléki 
8ZÓ. Horváth Zsigmond. 

Béki fájdalom, gyomor- 
fájás. Székely szó. Cserey 
Eleh. 

Béklyó, békó. Székely szó. 
Cserey Eleh. 

Békó, bilincs. Rab és ló bé- 
két visel. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. 

Békunni a* kezét, öklSt csi- 
nálni. Somogy várm. Kállay. 

Belbelni, kis gyermeknek 
bőcsőben alunni. Székely 
szó. Ferenezi János. Elbel- 
beltetni, elaltatni a* gyer- 
meket. Erdélyi 's Székely 
szó. Döbrentei' 

Belé bőszülök, igen szere- 



tem. Leányról.mondják. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel. 

Bélebüzhödt, kényes fin- 
nyás természetű személy , 
kinek minden kis mnnka 
vagy szokatlan étel könnyen 
megárt. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, Ételt nem 
kívánó, beteg-bél ü, fájdal- 
mas gyomrú, ételtelen, ét- 
vágytalan. Kemenesali szó. 
Lévai Lásitló. 

Beléf okozni, czérnát a* 
tfibe bele húzni. Székely szó. 
Incze József. 

Belekenyér , berekenye. 
Csikszéki szó. Kállay. 

Bclékutulok , valamibe 
belé vájok. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 

]{e lémor zs ólom, aprítom. 
Székely szó. Cserey Ehk. 

Bélepedem, befedem. Szé- 
kely szó. Cserey Eleh. 

Belep ed ezem, befedem 
bétakarom. Székely szó. €ie- 
rey Eleh. 

Belétőkedt, belé szűrő- 
dött a* földbe; beleakadt 
p. 0. valakibe. Erdélyi és 
Székely szó. Döbrentei. 

Belezna, a* szövőben, és ka- 
bála. Székely szó. Gyarma- 
thi Sámuel. Szövésben esett 
hiba. Székely szó. Buczy. L. 
Bilizna. 

B é 1 f a , a* járomba felnyúló 
fa. Székely 8»<J* Gyarmathi 

B é 1 hu s , hátsxű - pecsenye , 



Digitized by 



Google 



BBLLÉR — BERB. 



37 



félszárpecsenye.Székely szó. 
Ferenezi János. A* liiarha* 
hátán a' lép körül való 
porhanyós hus. Kezdi széki 
szó. Szabó Eleh. 

B e 1 1 é r, zsibvásáros. Székely 
azó,Buczy. Marhákkal keres- 
kedó, adó vevő ember , más- 
kép : csiszár. Székely szó. 
Ferenezi János, 

Bellérkedni, csereberél- 
ni, adni venni. Székely szó. 
Oyarmathi Sámuel, 

Belső ember , bizonyos vi. 
lági vagy egyházi hivatalt 
viselő személy. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 

Bélűkkenek, történetből,. 
Gsak hirtelen , és reményte- 
lenül bemegyek valahová. 
Székely szó. GyarmathiM' 
muel, 

B e n B 6, 1) Benedek; 2) nyúl* 
Kemenesali szó , Vas vÁrm. 
Lévai László, 

Benczi zni, kis fával való 
játék. Benczi, a' játékfa. 
Baranyai szó. Tóbi Antal, 

B e n d i , bendő : szájas korsó. 
Ormánsági szó, Baranyában. 
Jeremiás Sámuel, 

Bendő, nagybél , gyomor. 
Erdélyi szó. Túry Ignácx, 

B e n d ő, bendős : bőszájú kor- 
só. Baranyai szó. Tóöi Antal, 

B e n e , Dalnokban ezen neve- 
zetet viselő katonák vágy- 
nak , — ázsiai származású 
szó. Kezdi székben divatos. 
Szabó Elek. 



B é n n a , hibá^ , csonka. Sssé- 
kely szó. Cserey Elek. 

B é k , ordítok , mint réok. 
Hasonlít a' deákhoz: boo. 
Igen erős félelmes ordítást 
jelent p. o. a' marhák béták 
a' farkas' csapán. Őrségi 
szó. Zakál György. 

B e o m 1 í t e n i, behorpaszta- 
ni. Bodrogközi szó. Mnd- 
szenti, 

Bera, Albert. Palócz szó. 
Szeder Fábián, 

B e r b e c z , bárány bőrből ké- 
szült téli süveg , bagoly sü- 
veg. Kemenesali szó. Lévai 
László, 

Berbécs, kos. Székely szó. 
Kállay. 

Berbencze , szűk hordó. 
Szathmár vidéki szó. Gáthy 
János, Skatulya. Székely 
szó. Cserey Elek, 

Berbetélni, dadogni ért- 
hetetlenül , csácsogni, p. o. 
berbetél mint az oláh pap. 
Székely szó. Kállay. Sebe- 
sen hosszasan egyforma han- 
gon beszélni. Székely szó. 
Ferenezi János. 

Berbitálni, repetálni fél- 
hangon. Somogy várm. szó. 
Kállay, 

B e r c z e, járom* belfája. Kez- 
di széki szó. Szabó Elek. 
Gagya v. harisnya. Székely 
szó. Cserey Elek. 

Bére, kender-magnak külső 
hüvelye, mellyet pellelés- 
kor a* szél elhord. A' bu- 



Digitized by 



Google 



IS 



BBRECZ ~ BESZÉDIIINTÖ. 



sánftk kalfthája , a' lennek 
pedig gubája ran., melly a' 
magot rejti. Balaton mellé- 
ki tző. Horváth Ztigmond, 

B e r e c z y ripac^. Innen : be* 
reczes, ripacsos. Győr yárm. 
szó. Horvát Endre. 

Berek: posvány. Ormánsá- 
gi amóf Baranyában. Jeremi- 
ás Sámuel. 

B e r e n a y e. h. borona. Szé- 
kely sző* Gyarmathi Sámuel, 

Bergeni, a' berbécsnek a' 
Juhral párosodni. Székely 
«zö« Ferenczi János. 

Berh e, tartó istrángot szo- 
rító szíjacska. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. Akadály 
a' fonálban. Székely szó. Fe* 
renezi János^ 

Berke bárány, apró szó- 
rfi kis bárányt Mondják fo- 
dor szőrűnek is. Székely 
szó. Kállay. 

Berkenye, berekenye, bar- 
kócza. Somogy rárm. Kállay. 

Berkőczés bot , görcsös 
bot. Somogy rárm. Kállay. 

Bernyászkodni , feltű- 
zűlni. Székely szó. Kállay. 
Valakire felindulni , *s fel- 
jűl kerekedni szándékozni. 
Székely szó. Ferenczi Jánoe. 

Bér omlani, ralami árok. 
^* > y^^y külföldről nagy 
bajjal bererekedni. Székely 
szó. Ferenczi János. 

Berreg, knurrt. „Ne ber- 
regj l " Győr rárm. Czech 
János. 



Berregni, bergeni , a' ju- 
hokról mondatik hogy meg- 
berregtek , vagy bergettek 
.mikor bakzottak. Székely 
szó. Incze Józeef. 

Be r vény, szalakfá , vad 
venyike. Székely szó. Cse- 
rey EleK 

Berzenye, a^ magos kender 
után a' mezőn maradott 's 
megaszott szálak. Székely 
szó. Tncze Józtef. A' kender* 
kitépetése után a' földön ma- 
radt aszály. Székely szó , 
Csikszékben. Gegó Nieephor. 
Kender' utolja. Székely szó. 
Buczy. 

Berzenkedni , borzasz- 
kodni, agyarkodui. Székely 
szó. Ceerey Elek, Haragra 
indulni , neki bőszülni. Szé- 
kely szó. Kállay, 

Besóztak neki, azaz: jó] 
megverték. Komárom várm* 
Czuczor Gergely. 

Besörénylem, békerte- 
lem. Székely szó. Cssrey 
Elek. 

Bestelen , becstelen , be- 
csület ellen járó ember. 
Kezdi széki szó. Szabó Elek. 

Be s t y e , eb. ( Vasban hal- 
lani ezt : Beste kurafi 1 Bes- 
te lélek !) Hont várm. szó. 
Dr. Horvát József: 

Bésudámlani, berohanni. 

Székely szó. Cserey Elek.^ 
Beszédhiutő ,' hazudozó.. 

Székely szó. Cterey Ehk, 



Digitized by 



Google 



BÉSZTBRCZBl SZILVA — BÍBICZ. 



30 



Btsstercsei szilva, azaz » 
hosszú szilva. Erdélyi szó. 
Kállay. 

Bészők öllöm, be^ ugrom, 
belé szq^dm. Székely szó. 
Cserey Eleié. 

Betű, e. h, betű. Székely 
szó. Cserey Elek. 

Betúneít, hiba. Már te ni iii- 
denben találsz betfinetet. 
Balaton melléki szó. Hor 
váth Zsigmond. 

Betyár, török eredetű szó: 
jelent szolgálaton kivfil csa* 
pongó embert, nem pedig 
nőtelen paraszt legényt, mint 
Szabó Dávid után sokan 
felkapták; mivel betyár nem 
csak parasztból , hanem más 
úrforma emberből is lehet. 
Szegedi szó. Nátly József. 
Zabolátlan , kevély , pa- 
raszt. K^menesali sió. Lé- 
vai László. Rédeg legény, 
ki hív 's becsületes szolga- 
latja után egy kis pénzre, 
vagyonra szert tett , a' szol- 
gálatot abban hagyta, 's mi- 
dőn kedve tartja, napi bér- 
ben jár dolgozgatni , teljes 
függetlenségben henyén él , 
azért valamit tart maga fe- 
lől. Göcsei szó. F/4ÍniferF<- 
rencx. 

Béren, e. h. bővön. Székely 
szó. Cserey Elek. 

Bevontatni, a' bőrt a' ti« 
márnák beáztatni a* csává- 
ba, hogy vegye ki a* vért. 
Székely szó. Ftréncti János. 



Bévség, e. h. bőség. Síé* 
kely szó. Cserey Elek* 

Bibaszt, mind testi mind 
lelki tekintetben hitvány em- 
ber. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Lelki 's 
testi tehetség nélküli hit* 
yány ember. Göcsei szó. 
Plánder Ferenez. Együ- 
gyű, Kemenesali szó. Lévai 
László. 

Bibe, bibi, fájdalom. Székely 
szó. Cserey Elek. Baj. .Ki- 
nek-kinek en bibéje fáj. Ba- 
laton melléki szó, Horváth 
Zsigmond, 

B i b e c s , haszontalan beszé- 
dű. Székely szó. Cserép 
Elek. 

Bíbelődni, babrálni , bab- 
rikálni, az időt csekély dol- 
gokkal tölteni. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 
Valamelly kis dologgal baj- 
lódni. Székely szó. Gyár- 
mathi Sámuel. 

B i b e r , paprika. Baranyai 
szó, Tóöi Antal. Paprika. 
Sziget vidéki szó, Baranyá- 
nyában. Jeremiás Sámuel. 

Bi bér kél ni , babirkálni; 
valakinek fejébe motozni, 
nézni *s azt vakargatni, de 
csak gyengédeden. Balaton 
m^léki szó, Horváth Zsig* 
mond. 

Bí b i c z, libucz, Somogy várm» 
szó. Kállay* Tolna várm. 
Csapó Dániel. 



Digitized by 



Google 



40 



BIBUtCSOK - BIKMAKKOLNÍ. 



Bibfrcflok, lEŐmSIcs, vagy 
más kipattogzottság. Ke- 
níenesali szó. Lévai LúszldJ 

B i b 1 a y f űrthaj, yalaminek 
rojtja, taréja. Székely szó. 
Cserey Elek. 

B i b ol y a , ibolya. Balaton 
mellékén. Viola. Kemenesa- 
11 ^s Rábaközi szó. Horváth 
Zsigmond, 

Biborcsék , szŐcsény , sze- 
mölcs. Balaton melléki szó* 
Horváth Zsigmond. 

Bieza: inda, kacs. Ormán- 
sági szó, Baranyában^ Jere- 
miás Sámuel. - 

Biezaklani, megbotlani- 
Balaton melléki Mó. Hor- 
váth Zsigmond, 

Bicz«9 sánta, liiiien: bi- 
czegni^ sántítani. Szegedi 
szó. Nátly József, Ingadoz- 
va járni. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond, 

Biczenteni, fejéVel inteni, 
bizonyítani. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond, 

Biczköliii, szundikálni. 
Palócz szó. Sxéder Fábián, 

Bicsak, horgas kés , neve- 
zik : bicske. GŐcsei szó. 
Flánder Ferene%. Rugó kás. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. Rugó bicéak, 
rugós kés. Innen bics-ak- 
lani, szegülni. Őrségi szó. 
Záhál György. BicsksLy bics- 
kik. Székely szó. Csirey 
Elsk, Bicskia, bicska, be- 



záró kés. Szathmár vidéki 
szó. Gáthy János. 

Bicsaklaai, kéx' vagy láb' 
forgóinak, a* ferde lépé» ál- 
tal megráutódni, p. o. meg- 
bicsaklott a' lábam, forgó- 
ban megindult , megrántó- 
dott. Göcsei szó. Plánder 
Ferencz, 

Bicska (Háromszékben), bi- 
csak (Csikszékben), paraszt 
zsebkés. Székely szó. Kál- 
tay. L. Bicsak. 

Öígygyezte ni, az illen- 
dőség* határai ellen, vagy 
felett, valamit valamire var- 
rás, kapocs, vagy szeg által 
akasztani. Göcsei szó. Plán- 
der Ferenez. Kifít/tani. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Reá teszem , reá 
illegetem. Kemenesali szó. 
Lévai László. 

B i hal, e. h. bival. Székely szó. 
Ferenczi Jártos. 

B i k a c s ö k, bika* nemző vesz- 
szeje. Csök helyett talán csög 
az igaz gyökér. L. Csögleni 
szót. Székely szó. Kátlay, 

B i k ez i 8 , ikczis - bikczis , 
semmire kelio bá^zódű. Szé- 
kely szó. Csérey Elei, 

B i k f a - b i g y 0, bikfa oldal- 
bog. Székely szó. Buety. 

B i ki a, fejér vászonból kurta 
iz&kriya. Baranyai szó. To- 
6i Antal. 

Bikmakkolni , akadozva 
fűr unalmára beszélni, vagy 



Digitized by 



Google 



BIL1N6 - BIRTOK. 



41 



magát menteni. Ss4ke]y sző. 
. Ferenczi Jánot. 
B i 1 i n g , szólJfűrtnek egy 
része, vagy apró szőlő faj. 
Innét: bijingérezni, szüret 
után az elhagyott fürtSket 
ősszeszedegetni.Balaton mel^ 
léki szó. Horváth Zsigmond, 
L. BÖnge, bongézni. 
B i 1 i z n a , (Szabó Dávidnál 
B e ] e z n a) , gáncs a* vá- 
szonszövésben, mikor egyik 
a* feltekert szálakból elsza- 
kad, és azt sokáig dszve 
nem kötvén utat hagy a' 
vásznán. Bodrogközi szó. 
Mindszenti. 
Billegető, síp h^t lyukba. 

Somogy várm. Káiiay, 
Billenni, felfordulni. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 
B i 1 1 y e g , bélyeg. Síékely 

szó. Cserey Eiek. 
Billyegezem, megjegy. 
zem. Székely szó. Cserey 
Eleh. 
B i n c z, binczezni, felütni*pál- 
czával. Somogy *s Baranya 
várm. Kállay, 
B i n c s , madár' neme, melly 
a* tök - magot igen szereti. 
Kezdi széki szó. Szabó Eleh, 
B i n c s k , pörsedék , bubor- 
csék , sántaság. Kemenesali 
szó. Lévúi László, 
B i n c s ő k , csombók , görcs. 
Bodrogközi szó. Mindszemu 

Binderítni, .* Szath- 

már vidéki szó. Gáthy Ján^s. 



\ Bingó, éretlen kis gyümölcs 
a' fáján 's fájáról lehullva 
p. o. Szilva bingó. Székely 
szó. Ferenezi János. 

Bingyó , bimbó. Székely 
szó. Kállay, 

Birbitélni • haszontalan- 
kodni. Szék. szó. CsereyElek, 

B i r é t r m , süveg. Székely 
szó. Cserey Elek. 

B i rg e, ' sönnyedék. Palócz 
szó. Szeder. Fábián. 

B i r i , Borbála , kicsinyítve., 
Somogy várm. Kállay. 

Birizgál, motoz p. o. cso- 
món V. köteléken. Sárközi 
szó*, Tolna várm. Garay. 

B i r k e , 1) berek. Székely 
szó. Cserey Elek, 2) Birka, 
Mátyásföldi szó. Czuczór. 

Birnyákolni (Csikszék- 
ben); Virnyákolni (Három- 
székben); Jajgatva sírni. Szé- 
kely szó. Kállay. 
Birodalom, Grnndbesitz ; 
p. 0. ennek az embernek 
nagy birodalma van. Székely 
szó. B. Lakos János. 
B i r s á g , büntetés. Székely 

Ézó. Cserey Elek. 
Birtok, míg a' szilva éret- 
len és nem nő meg egészen, 
lehet az ágon találni , )nag 
nélkül valami hossza lapos- 
forma elfajzását a' szilvának) 
mellyet a' gyermekek szed- 
nék és esznek ; előbb rárga, 

«Bután megfeketül és lehull, 
ezt nevezik birtók-nak« 4Bsé- 
kely szó. íneze József, 



Digitized by 



Google 



42 



BIRTOKA — BORISKA. 



Birtoka, v. blrtyóka, sjsil- 
Ta-űszög V., kinövés, melly 
keserű. Ollyan forma mint 
a* S«. János' kenyere. Szé-. 
kely sző. Kállay, 

B i 8 e r e g , sajog ; a* fognak 
kis mértékben való fájása, 
mídőu meg kezd fájdulni. 
Balaton melléki szd. Hor' 
váth Ziigmond. 

B i s 1 e t n i, ok nélkül a' szo- 
^ báböl ki 's be járni — legin- 
kább gyermekekre alkal- 
mazható. Székely szó. Fe- 
renczi Jáno$^ 

Bisóma, e.h. birsalma. So- 
mogy rárm. Kállay > Tolna 
Tárm. Ctapő. 

Biszke, először bárányzó 
juh. Székely szó. Buczy. 
Büszke, piszke; hajókat ,* 
talpakat, tutalyokat, azaz 
lápokat (rates) feltartó, és 
kifogó gamós rúd, melly- 
bc a' czejte* gúzsa v. kötele 
akasztatik, a' föld* sziné- 
nek hárántékosan tartat- 
ván, mind addig szánt, míg 
a' hajót, vagy lápot par- 
tig hozván, tökéletesen meg 
nem állítja. Szegedi szó. 
Nátly Jóxtef. 

Bitang, fattyú r. törrény- 
telen ágyból származott 
gyermek. Innen yalamelly 
nemzetségben a' törvénytelen 
ágyból származottnak mara- 
déka neveztetik bitang ágnál; 
— továbbá ; bitang marha, 



melly eltévelyedett és nem 
törvényes gazdája' , hanem 
más' kezén van, ki felfogta. 
Székely szó. Incze Jónef* 
1) Zabgyermek. 2) Marha , 
felfogott marha. Székely 
szó. Cserey Elek, 
Bitaugolni, gonoszul, ha- 
misan bírni. Székely szó. 
Cterey Elek, Bitorfani. Szé- 
kely szó. Incze József* 
B i 1 n y á s, sebekkel , feké- 
lyekkel teljes. Székely szó. 
Gődry, 
B i z, bizony. Göcsei szó. Plán- 

der Ferenez, 
B i z , bizony. Gömöri be- 
szédmód Rima 's Balogvölgy- 
ben. B. S. 
Bizonyt fújni, esküdni íg^^: 
Ugyan biz igaz! v. ugyan 
bizony ! Vas várm. szó. Dr, 
Horvát József, 
B i z V á s t , egész bizodalom- 
mal , bátran. Székely szó. 
Cserey Elek. 
Bizsergek, forrni kezdek, 
apcón forrok. Kemenesali 
szó. Lévai László* 
Bóbám asszony, nagy anyó, 
nagy mami. Somogy és Ba- 
ranya várm. Kállay. 
Bóbicskolni, bóllogatni, 
bóbinálni. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. 
B b i s k a, farsangban felöl- 
töző ál orczás ember, innen 
ijedős : p. o. ne légy ollyan 



Digitized by 



Google 



BÓBISKOL - BODON. 



43 



bobiska, azaz ijedJs. Szé- 
kely szó. Ferencxi Jáno*, 

Bóbiskol, űlrc szunnya- 
dozik. Somogy várm. Kál- 
lay. Tolna várm. Ctapó. - 

Bóbita, bub, taréj. Kemp- 
uesali szó. Lévai Látxló, 

Boboresos , fakadékos , 
gSdrös. Székely szó. derey 
Eieh. Tolnában : Bibircses. 
dapd, 

Boczéros, kaszált hajú , 
azaz , fésületlen , baglyas 
hajú. Szegedi szó. Nátly 
József, Bogjas, borzas. So- 
mogy várm. Kállay. 

B o c z i ! boczi I kis borjút 
híjják vele. Székely szó. 
Kállay, 

Bocs, p. o. medre - bocs r. 
kölyök, bivalbocsvagy bor- 
jú. Székely szó. Ineze Jó- 
ztef, Juuger Bár. Székely 
szó. B. Lakot János, 

Bocsítani, bocsátani, ele- 
reszteni , p. 0. ne bocsi ne : 
ne ereszd ne. G5csei szó. 
Plánder Ferencz. 

Bocska, három négy akós 
kis kád. Balaton melléki 
szó. Horváth Ztigmond. Bor- 
méró , hordó, méró edény. 
Székely szó. derey Elek,] 

Bocskorozni; - elbocsko- 
rozni y hamar sebesen elmen- 
ni , elillantam.^ Göcsei szó. 
Flánder Fenncx. 

Boczkorták, bírfolt. Ba- 



laton melléki sió. Horváth 
Zsigmond, 

Bocskor telek, elől 's há- 
tul felkötó szíj vagy kantár. 
Balaton melléki szó. Hor^ 
váth Zsigmond, 

Bocso, bulcsu, bucsu. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. ' 

B c s o s , vallásos. Székely 
szó. derey Elek, 

B o c s o s bunda , medve • bő- 
rös. Székely szé. Ferenczi 
János, 

BocsoEom, búcsúzom. Szé- 
kely szó. derey Elek. 

B d a c s, tinó, apród marha. 
Székely szó. Buezy. 

B o d e, boda, maroklat, nyele 
valaminek. Székely szó. de- 
rey Elek, 

Bodnár, 1) kádár, 2) kul- 
csár. Székely szó. Cserey 
Elek. 

B d c s , az almát, szilvát, 
körtvét, éretlen korában bo- 
docs - nak nevezik. Innen 
mondják : a' szilva , alma , 
körtve , b o d o c s korában 
nem egészséges. — Bodocs 
eszű ember, éretlen eszű. 
Székely szó. Ineze József, 

Bódog, e. h. boldog. Szé- 
kely szó. derey Elek, Gyár- 
mathi Sámuel. 

Bodologni, bólongaoi. Gö- 
csei szó. Plánder Ferencz, 

B d o n , vizes edény. Szé- 
kely SIÓ. Gyormathi Sámuel. 



Digitized by 



Google 



44 



BOiyONY - BOOYÓ. 



Bodony, fületlen kártyns. 
Székely sző. KálUy. 

B d n k a, ngorka sózd. Szé- 
kely szó. Kállay. 

Bodonkúty lapos és erdős 
helyen divatoz , olly fát e- 
resztvén le a' megásott kút- 
ba, mellynek bele elveszett, 
a* kérge ellenben ép. Bala- 
ton melléki s2d. Horváth 
ZHgmond* 

Bodor, kondor. Innen : bo- 
dorítani : fodorítani, kondo- 
rítani. Seékely szó. Kállay, 

Bédorgani , bódorogni , 
bolygani. Székely szó. /n- 
c%e Józtef, 

Bódorgó, bolygó. Székely 

szó. Jncxe Jótef. 
B o d r ó , a* kinek csak egy 

gyermeke van. Székely szó. 

Gyarmathi SámueL 

Bódorogni , imitt amott 
tévelyegni. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 

Bódulok 9 esztelenkedem. 
Székely szó. Cseirey EUk. 

Bog, a' fán való kicsucsoro- 
dások , vak bognak is hí- 
ják , minthogy kiyűl a' haj 
benőtte ^ és nem látszik , 
mintha ott vagy ágat nyes- 
tek , vagy a' fa ütést kapott 
volna. Székely szó. In- 
cze József. Göcs, görcs ; 
innen : bogos , göcsös , gör- 
csös ; — bogozni, göcsöt köt- 
ni, gÖTcsÖzni. A* gtftesöh ét' 
tik a* Székelyek az innak ■ 



megmeredését p. o. görcsben 
van, görcB bántja. Székely 
szó. Kállay. 

B gá n c z, papucs. Székely 
szó. Cserey EÜek, 

B g a r a s > szilaj. Kemenesa- 
li szó. Lévai László, 

Bogarászok, szőréről szá- 
lára keresem. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 

Bogárzik, a' szarvas mar- 
ha caniculában futkos a* 
legyektől 's bagócsoktól ül- 
döztetve. Inuét az olly em- 
ber felől is, kinek baja nincs, 
mondatik : „k ő n n y e n b o- 
g á r^z*S szökik, rúg, dévaj- 
kodik. Ennek is vannak bo- 
garai ; Grillen. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 

Bogározni, csintalankod- 
ni, viczkándozni. Bodrog- 
közi szó*' Mindszenti. 

Bogdácsolni, elébb elébb 
lassan szökdösni ; mint ' a' 
nyulak. Székely szó. Ferenc 
ezi János, 

Bogdány, v. Bagdán, nemes 
familiai vezeték név , alig- 
ha a' Papdántól nem jő le. 
Ázsiai származás , Siberiá- 
ban, a* Jajki pusztában ne- 
veztetik egy hasonló kiejtésű 
hegy, a* Bogda hegye. Kezdi 
széki szóé Szabó Elek, 

B g y a, gyömölcs - csemege. 
ICemenesali szó , Vas várm. 
Lévai László. 

Bogyó v» bogolyó, éretlen 
kis^almü. Székely saó.ií«//áy. 



Digitized by 



Google 



BOQJA — BOtYOATAG. 



i5 



B g j a , bagja , fiúk-kalan- 
gya. Székely szó. Gyarmatki 
Sámuel. Bogója, a' madarak' 
feje tetején tollakból álló 
bub vagy bóbita. Szókely szó« 
íncze Józgef. L. Boglya < 

Boglár, yalaminek közepe. 
Székely szó. Cserey Elek. 

"Bogláros, valaminek kerek 
jegyekkel megrakatott akár- 
mi. Székely szó. Cserey Elek. 

Boglya, búgja, rakás szé- 
na. Székely szó. Cserey 
Elek. L. Baglya. 

Bognár, kerekes, kerekjár- 
tó. Somogy várm. Kállay. 

Bogollya, tiltott szerető, 
p. o. no ugyan ran bogol- 

' lyád l Székely szó. Ferenczi 
János, 

B golyóf légely, ivó edény. 
Székely szó. Cserey Elek. 
Kecskemét körül : Csobolyó. 
Csapó Dániel' 

Bográncs^ vasfazék , üst , 
mellyben a' gulyások fóz- 
nek» Somogy várm. Kállay. 

. Kecskeméten bográcsnak ne- 
vezik. Csapó Danteim 

Bohó, bosztihó , bászli , fa- 
jankó. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, 

Bojászok, imitt amott já- 
rok. Székely szó. Gyarjnathi 
Sámuel. 

Bójgatni, háborgatni. Szé- 
kely iziS. Kállay, 

fiojnyik, zsivány 9 utón ál- 

. ló. Palócz szÓm Szeder Fiiián. 

Bojtár, pásztorekuái se- 



géd suhanci , betyár legény. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 

B o k á j , kancsó. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. rBokály, 
cserépedény' neme. Székely 
szó. Csikszékben. 6eg6 Ni* 
cephor. - 

Bokkon, görbe fák a* la- 
dikokban 's a* talyigán is, 
mellyen a' gerendöly fek- 
szik. Kem'enesali szó. Lévai 
László. 

Bókkot hajtok, fejemet 
le 's félfelé emelgetem. Ke- 
menesali szó. Lévai László. 

Bokros, 1) apró csere, cse- 
péte; 2) félékeny , félre 
ugró ló. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. 

Bokros, ijedős, félékény. 
Kemenesali s2ó. Lévai Lász* 
ló. A' lóról mondják , ijje- 
dds , félénk helyett. Szé- 
kely szó. Kállay. 

B ó k t a t, a* ló, mikor melege 
van. Sárközi szó. Gáray. 

Bolcsu, bnlcsu, búcsú. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel. 

Boldis, Boldizsár. Palócz 
szó. Szeder Fábián, 

Bóllintani, bollantani, az 
az, fonás vagy ülés közben 
az álomtól elnyomattatván , 
fejét le - leszegni. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond. 



B 1 y g a t a g, balgatag, 



esz- 



Digitized by 



Google 



46 



BOLYGATNI - BORÁHOS. 



telén. Székely «zó. Cserey 
Elek. 

Bolygatni, háborgatni. Ba- 
- laton melléki szó. Horváth 
Zngmond. Háborgatni. Hzé- 
' kely szó. B. Lakos János. 

B o 1 y ó , a* kis gyermekek- 
nél almát jelent. Bodrogközi 
sző. Mindszenti. 

Belyókás, bohó. Bodrog- 
közi szó. Mindszenti. Hó- 
bortos, hóboly^ó , féleszű. 
Balaton melléki szó. Horváth 
Zsigmondi 

Bollyokás, bolond. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 

Bo mbék, bimbó. Ormánsá- 
gi szó, Baranyában. Jere- 
miás Sámuel. 

Bomfordi, tenyeres tal- 
pas, tökfilkó. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 

Bomlani, ingerkedni. Pa- 
lócz szó. Szeder Fábián. 

Bomlik. Gömör és Torna, 
várm. Dunántúl : Bolondul. 
DSbrentei. 

Bóna óra; eljött a* bóna 
órája, bolond órája. Győr 
várm. Czeeh János. 

B o n c z, czomb. Baranyai szó. 
Tóbi Antal. Ormánsági szó, 
Baranyában. Jeremiás Sá- 
muel. Gömör , Torna. várm. 
Dunán túl: Láb* vastag hú- 
sa. Dobrentei. 

Bonczol , nyaki élesség. 
Síékely szó. Cseréy Elek. 



B n d ó, gyomor* része. Szat^^ 
már vidéki szó. Oathy János. 

Bong, gomb. Székely szó. 
Buczy. 

Bongás , zengés. Székely 
szó. Cserey Elek. 

Bongok, zengek. Székely 
szó. Cserey Elek. 

Bongyor v. bongyoros , p. 
0. haj V. szőr : kondor, kon- 
doros : Göndör. Vas várm. 
szó. Dr. Horvát Jószef. Kon* 
dor borzas. Kemenesali szó. 
Lévai László. 

Bonyolódni, összekuszá- 
lódni , keveredni. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig* 
mond. 

Bonta, két szinü. Székely 
szó. Cserey Elek. Fele fe- 
jér, fele fekete. Sertésről 
mondatik. Somogy és Ba- 
ranya várm. Kállay, 

Bontakozni, megrontatni, 
zavartatni. Székely szó. Cse- 
rey Elek. 

Bontakozott, megzavar- 
tatott, eltántorítatott. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 

Bonthat a*t]an, megsért- 
hetetlen, megfertézhetetlen, 
felbonthatatlan. Székely szó. 
Cserey Elek. 

Bontoilábu, kibomlott lá- 
bú. Székely szó. Ferencxi 
János. 

Bora, Boris, Borbála. Palócs 
szó. Szeder Fábián. 

B r á r o 8 , korcsmáros. Szé- 
kely síö. Cserey EUk. 



Digitized by 



Google 



BORBAT — BOROTVA. 



47 



B r b á t , szorgalmas ember. 
Ss^kely szó. Buczy. Gyors , 
serény. Sxékely szó* Inczt 
Júzttf, Serény. Kezdi sséki 
szó. Hzahú Elek. 

Borbetegség részegség. 
Székely szó. Cserey Elek. 

Borbogár, iszákos^ Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 

B o r b 1 o, lopó, hégely. Szé- 
kely szó. Gó'dry, 

Borcsiszár, boriszák. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 

Bordély, barlang. Székely 
szó. Cserey Elek. 

Bordélyház , kurvaház. 
Székely nzó.Cserey Elek. 

Bordicza, a' járom' bél- 
fája. Székely szó. Gyarmat 
ihi Sámuel. 

B r d ó s í p , t^ml^síp. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. * 

Bordós/pos, törnie vagy 
zacskó sipos. Székely szó. 
Cserey Elek. 

Bor füge, ribizli, Teres sző- 
ló. Székely szó. Buczy. 

Borház, korcsoma. Székely 
szó. Cserey Elek. 

Borhordó edény , kancsó, 
V. korsó. Székely szó. Cse- 
rey Elek. 

Bor hús, felhős idő. Ennek 
gyökere a' ború, borús. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 
Borító, vesszőből kfStStt 
szellős és tágas kosár, melly 
alá baromfiakat szokás zár- 



ni. A' halfogásra készített, 
nek Tapogató a' neye. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 
B r i 1 1 é k, takaró, fedél. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 

B o r n a , ollyan vastagsága 
fenyő vagy más fa, melly. 
bői házat raknak. Székely 
szó. Incx9 József, 

B r n a , e. h. borona. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. Bo- 
rona. Székely szó. Ferencxi 
János, 

B o r n y á s z , . . . . Szatmár 
vidéki szó. Gáthy János, 

B o r n y ú , borjú. Palócz szó. 
Szeder Fábián. Gőmör, Tor- 
na várm. Borjú, Dunántúl. 
DSbrentei. 

Boróka, fenyő mag. Palócz 
szó. Szeder Fábián, 

Borosodni, megrészeged- 
ni , itasodni. Székely szó. 
Cserey Elek, 

Borosta (Bűrste) , meszelő: 
De ezen borosta , kurtán 
hagyván a' sertét , használ- 
tatik sűrű fogú fésű helyett 
is. Baranyai szó. Tóbi Antal, 
Hajfésűiő kerek ecset. So- 
mogy várm. Kállaii. 

Borostyán, orgonafa. Szé- 
kely szó, Csikszékben. Ge- 
gó Nicephor. 

Borotfa, e. h. beretva. So- 
mogy várm. Kállay. 

Borotva, e. h. beretva. Szé- 
kelyszó. Gyarmaihi Sámuel. 



Digitized by 



Google 



48 



BOKOTVÁLNI — BOTOS. 



BorotTálQi, 1) a' szőrtr. 

. szekált lerewi ; 2) a' fiatal 
eürü harasztot elébb, mint 
' makkot teremne , levágni, 
melly aztán 1^jabban kihajt, 
sarjadzik. BalatóB melléki 
«zó. Horváth Zsigmond, 

Boroddá, e. h. barázda. 
Székely szeS. Cserey Eleh. 

B o r s f fi , csombord. Somogy 
várm. Kállay. 

Borsika, fenyő mag. Szé- 
kely sző. Incze Jó%tof. 

Borsó, bab. A' mit tudtom- 
ra egész országban dad-nak 
híuak, azt Balaton mellett 
széltében borsénak nevezik, 
^ad-nak csupán ama^e öreg, 
és, úgy nevezett sós babot 
tartván. Horváth Zsigmond. 

Borsódzom , testemben 
változom , irtózás r. féle- 
lem miatt rázkódom , csö- 
möri képezek* Kemenesali 
szó. Lévai László, 

jBersoska, mézes kalács. 
Palócz szó. Szeder Fábián, 

B o r s z é k, a' leghíresebb bor- 
kút, Gyergyóbap. Jííí//«y. 

Borszesz, bor' íze. Szé- 
kely szó. Cserey EHek. 

B r V i ar, savanyú érczes viz. 

' Székely szó. Káltay. Sava' 
nyú viz. Székely szó, Csik> 
székben. Gegő Nieephor. 

Borza, bodza. Székely szó. 
Ferenczi János. 

Borzadni, feltűzülni. S^é* 
kely szó. Cserey Eleh. 



B o r z a g » földi lodza. Pa- 
lócz szó. Szeder Fábián. 

B o r z a n g, földi bodza, ebu- 
lus. Hont várm. szó. Dr, 
Horvát József. 

Borzas, bóczértos , bozon- 
tos ; baglyas , kuszált , kó- 
czos, fésületlen hajú. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 

Bosongani, perzsegni , a* 
vásárban neszszel felébb 's 
alább kóvályogni. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig* 
mond. 

Boszonkodni, méltatlan • 
kodni, gyűlölködni. Székely 
szó. Cserey Elek, 

B ó t a , balta. Rima 's Balog- 
völgyi szó, Gömörben.^.^. 

Bótafok], e. h. baltafok. 
Somogy várm. Kállay. 

Bótka, topány , topánka. 
Palócz szó. Szeder Fábián. 

B t k o s , csomós , Székely 
szó. Cserey Eleh. 

B o t k s lábú , nagy bokáju. 
Székely szó. í^serey Eiek»^ 

Botnyelv; nem tudok én 
botnyelven , azaz , nénie^fi) 
vagy tótul. Pest vármegyei 
magyartól hallotta Czuczor 
Gergely. 

B o t k a, almatöró bot. Szé- 
kely szó. Ferenczi János ' 

Botor, tompa, értetlen, mí- 
veletlen , ostoba , p. o. em- 
ber. Székely szó. Cserey 
Eleh. 

Botos, pézsma virág, mint- 



Digitized by 



Google 



BOTRÁNKOZNI ~ BÖGRB. 



i>ogy aVírágjának botja ragy 
gombja ran SsékeJy aió. Fe- 
nneti Jáno$. 

Bot ránkosAi, büat* réU 
ket cselekedni , p* o. bis 
uram sokat botránkostam , 
sokat Tétettem, sok búát 
cselekedtem. Göcsei ssö. 
Plánder Ferentt. 

Botromássy botlékony, ki 
ügyetlens^e miatt gyakran 
esik 's kél. Balaton melléki 
ssö. Horváth Z$ignwni. 

B o t T ő , botTal 9 e, h. bottal , 
Gdmdri besaédmód. B. S. 

B o B 1 á Q y megssáradt min- 
denféle gyenge leveles ág* 
Ssékely ssö. Gfarmatki SÁ^ 
tnueL 

Bosognif mosogni. GSesei 
SBŐ. Plánétr Fer§He$. 

Bosia, bodsa, borsa. Ssé- 
kely ssö. GffarmMiki Sémttei. 
CMtrty Élik. 

B o s s á s r. bodsás lábú, kinek 
lábán be nem gyögyulhatö 
9r5kos sebje ran. Balaton 
melléki ssö. Horváth Ziig- 
moni. 

B o s ö t y sok surü magas bur • 
jánok. Somogy és Baranya 
rárm. Kállay. 

Bdcs, becsj tisstelet , mél- 
töság, érdem. Ssékely ssö. 
Citrty Eleh 

Becsmérlem, megssölöm, 
mocskolom, gyalázom. Ke- 
meaesali ssö. Lévai Lánlé. 

Bdcsek, lásd Bl^löke. Ke- 

TÍJJZATjIK. 



menesali ssö. Uvui Lén* 
lé. 
Bdcsdlléss, taumelt. Győr 

▼árm. Cxeeh Jáno$. 
B d c s d r d g, taumelt. BdcsS- 
Tiig mint a' résseg ember. 
Győr yárm. C%9ch Jáno$. 
Bődülni, bőgni. Ssatmár 

vidéki ssö. Gáthy Jáno$. 
B5 fékei, Skrendes. Győr 

várm. Cxteh János. 
Böffenteni (ki), valamit 
as illendőség ellen kivak- 
kantani , vaktában kimon- 
dani. B^aton melléki ssö. 
Horváth Ziigmoné. 
Böffent és, böfdgés. Ssé- 
kely ssö. Cter«y Eiek. 
Bdfögés, hnratolás. Ssé* 

kely ssö. derey Elei. 
Bd fogni, étel után űkölőd- 
ni. Balaton meUéki ssö. JETor* 
váth Ztigmoni. 
B ő g g ő , nagy hegedű , gor- 
don. Somogy várm. Kállay. 
. Kobos, brngö. Balaton mel^ 
léki M%6. Horváth Zsigmond. 
B ő g.l é s s n i , bőgdécselni , 
keresgélni , bongéssni. Ba- 
laton melléki ssö. Horváth 
Zsigmond. 
Bőgőly, pőcsik, nagy go- 
noss légy' neme. Somogy és 
Baranya várm. Kállay. 
Bögre; csapor, kis pohár, 
fasekacska. Balaton mellé- 
ki ssö. Horváth Zsigmond. 
Kösépsseru fasék. Soprony 
várm. Kis János* Csacsos 
ssája fdldedény. Kemenes- 
4 



Digitized by 



Google 



50 



BdOEÉCSKB -^ BÖNOÍSSSK. 



sáli ázó. Lhai Lánló. Csu- 
por, rizmerítő ed^ny. Sfcé- 
kely 8«ö. Citrty Elek. 
B9grécike , csuprocAa. 

Saékcly szó. (kétey Etek. 
iögü, bögöly, örsdgi «*ö. 

Zakál György. 
ft 8 j t e 1 e 8 íiel , e. h. WjtSi 
étel. Soniögy Várm. Kállay. 
b ^ k e , hoígas , görbe. Szé- 
kely izö. tterey Elek. 
Bökkekiés, tétorázás, eöiig- 
gedezés. Székely sző. Cterey 
Elek. 
B o k k 6 n ó , fi akadály. Mi- 
dőn a* kívánt czéUTalamelI> 
közbejövő nehézség miatt 
nem tudjuk végrehajtani , 
ekkor moudjuk : „itt ém bez- 
zeg a* b5kkend'^ Balaton 
Ynelléki sző. Horváth Zsig- 
mond. 
Bökni, bökölődni , 1) szai-v- 
val öklel az ökör; 2) nyelv- 
rel szurkál a* rósz ember. 
Balaton melléki szó. Shr- 
táth Zsigmond. 
<B Ö k t e t n i , a* kötő rudat , 
a' fején keresztül bucskáz- 
tatni. Székely szó. Ferencit 
János. Pálczát ragy rudacs- 
kát ugy hajítani el, hogy 
az mindenkor végére vagy 
hegyére esve forduljon. Kez- 
di széki szó. Sztibó Elek. 
B ö 1 i c z e , fejér juh» Székely 

szó. Gyarmafki Sámuel. 
B ő 1 i n g , belind. Székely 

szó. Cserey Elek. 
Böllouködlk (velojn)ii el- 



lenkedik, periék^éik. ISo- 
mögy rárm. KúUay^ Bezter- 
kedni , veszekedévre, boszu- 
ifiágra ingérfeni. Oöicsei szS. 
Flándtr Ferenet. BOsszonta- 
ni, ingerkedni. Baranyai szó« 
Tóbi Antal. 
B öl ő k e , tőkéeske , tuskócs- 
ka. Kemeniesldi é%6 , Lévai 
Láttló. 
Bölönbika, vifti madár, a' 
búvárnak egy faja , nagy 
bömbölést szók tenni. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Dobos -gém* Ke- 
menesali szó. Lévai Lánlé. 
Bömbölni, hangosan ríni ; 
mondatik szarvas marha és 
megvert gyermek felől; Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 
B ö m h é c z , poozok , fene- 
ketlen gyomor, nagy bél. 
Kemenesali 6zÓ. Lévai Lász- 
ló. 
B öncsői ék, száraz sár a* 
fuha' alsó részén, innen: 
Böncsölékes. Győr várm. 
Czech János. 
B ö n d é s z , fél ostoba, buta. 
Göcsei szó. Plánder Ferencz» 
B ö n d ö 1 y , fürtöcske , p. o. 
egyböndőlyszőllő. Szegedi 
szó. Nátly József. 
B ö n g e, szedés után a' tökén 
maradt^szőlőfűrt. Innen: böu* 
gészni , az elhagyott szőlő- 
fürtőket keresgélni. Dunán- 
túli szó. Csapó Dániel. 
B^ingészek, futetek, ke- 



Digitized by 



Google 



BöNGYöLfi *- Bőszíteni. 



51 



resgtflek , kónéssok r. kőrá- 
lok, Ucnkáiok. Kemenesali 
szó* Lénái Lásxid. 
B d B g y 8 1 e , gyékénynek 
megsEáradt lisstes t^re , 
melíybdl szűkség' idején ke- 
nyeret lehet sütni , — innen : 
bdngydle pogácsa. Szegedi 
sző. Nátly JÓMef. 

Bdrbecsy berbécs. Székely 
sző. Gyarmathi SámutL 

Borbitélek , csácsogok. 
Székely sző. Cttrey Elek. 

Börboncze, skatulya, sze- 
lencze, pixis. Székely sző. 
C$€rey Eleh 

Bö r ez y 1) hegyecske, dom^ 
bocska; 2) fonálon lévőcso- 
juőcska, gSrcsöcske. Kemei- 
nesali sző. Léva£ Lászld. 
doml). Baranyai sző. Tddi 
Antal. 

BorcKŐIöm , megűzőm , 
meghágom. Kemenesali sző. 
Lévai László. 

Bőregér , szárnyos egér. 
Kemenesali sző. Denevér. 
Balaton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. Székely sző. Kál- 
lay. 

Bőrernyő , Schirmleder. 
Szatmár rldéki sző. Qáthy 
János. 

B ő r f a , szekérre tett fa ol- 
dal nélkül, midőn boroshor- 
dókat akarnak felrakni. Ba- 
laton melléki. Horváth T^ig- 
mond. 



B ő r g y á r t ó , szijgyártó. 
Székely szó. Cserty Elek. 

Bdrhe, bezhe, nadrág, ga- 
gya, harisnya. Székely sző. 
Cserey Eltk. 

Bdrhorgolőf a* niellyel 
pnhítják a' bőrt a' szncsSk. 
Székely sző. Fertneti János. 

Bőrke, szalonna' bőre. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Párbagyma. Szé- 
kely sző. Csersy Elek. Bő- 
rScske , szalonna* bére. Ke- 
menesali sző. Lévai 'Lász- 
ló. 

Bdrű, biírű, árkon vagy pa- 
takon keresztül tett járó fa. 
Örségi sző. Zakál György. 

BŐrzenkedem , fellobba- 
nok , megharagszom. Keme- 
nesali sző« Lévai László. 

B ö r z ő , a' kendernek növés- 
kor elmaradt kuszált apra- 
ja. Balaton melléki sző. Hor^ 
váth Zsigmond, 

B ő s d 1 é s, mértékletlen evés 
ivás. Székely sző. Buezy. 

Bősörélek. . . . . Székely 
sző. Gyarmathi Sámuel, 

Bo sövény, sima burok' mo- 
gyorónyi gyökere, tavasz- 
szal egykét levelét meg- 
hagyva salátának öntik. Szé- 
kely sző. Ferenczi János. 

Bostörkpdöm , nehezte- 
lek , boszonkodom. Keme- 
nesali sző. Lévai László. 

Bőszíteni (fel), másokat 
valaki ellen felingerleni « 
. 4'» 



Digitized by 



Google 



52 



BÖSZBIB ^ BUCSU. 



bujtani » kontatni. Kemenes* 
ali 82Ó« Horváth Zsigmond. 

BösKme: faragatlan, tompa 
eszfi 9 8Ű8Ű f bobö* Kéme* 
nesali sző. Lévái Lá$xló» Oi- 
toba, pimasz, goromba* Ba* 
laton mellélii sző. Horváth 
Ziignumi. 

B58zt5rŰ9 egy nagy falcu- 
pa, méllyben kemény Iával 
sö 's más egyéb tdretilc 
Örségi sző. Zahál György. 

B^szűlnif mérgesen felin- 
dulni. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. 

B5tk5, bog. Székely sző. 
Cserey Eleh 

Bdtkdcske, bogocska. Szé* 
kely sző. Cstrey Elei. 

B $ t k ő Sy bogos. Székely sző. 
Cserey Elei. 

B r á b a, a' serfjz^k által ki- 
í^zStt árpa.Ezzel szoktak az- 
tán marhákat hizlalni. Szat- 
mári sző. Vasvári Károly. 

B ringatni , ringatni. Pa- 
lőcz sző. Ssteder Fábián. 

Brugő, prof ont; igy nere- 
zik a' pék sütötte kenyeret 

^. a' deákok Kecskeméten. Csa- 
pó Dániel. 

Buár, burár. Székely sző. 
Cserey EUi. 

Bab, valaminek kiáll ő része; 
fejbúb, lábbúb. Balaton mel- 
léki sző. Horváth Zsigmond. 
Pup , csup , csomő. Székely 
sző. Cserey Elei. 

Babázni, babázni. Székely 
sző. FertncMi János. 



Biiborcsék, kerekes dom- 
ború kiütés a' testen. Göcsei 
sző. Plánder Ferenci. , 

Búbos, papos, görbe. Szé- 
kely sző. Cserey Elei. 

Buborka, ugorka, uborka, 
gugorka. Tolna várm. Csa- 
pó Dániel* 

Babus , 1. fennebb BabőSé 

B u c z , czomb. Székely sző. 
Cserey Elei. 

Buczka, homok-torlás , si- 
vatag, hegyes-völgyes, ho- 
mokfuvásos hely. Kecske- 
mét táji sző. Csapó Dániel. 

B u c z k ő , 1) bunkő , furkő , 
görcs, bibircső; 2) fának 
kif orradása. Balaton melléki 
sző. Horváth Zsigmond. 

Buczorog a' göbe , búsul 
a* kocza. Somogy és Ba- 
ranya várm. Kállay. 

B ú c s a k, csutak, tuskő. Szé- 
kely sző. Inexe József. 

Bucsér, szalmáből kötött 
kőficz vagy tojástartő. Kéme- 
nesali sző. Lévai László. 

Bucsír, kőficz. Kemenesali 
sző. Kőbőr. Rábaiözi. Szal- 
máből V. vesszőből kötött, 
tojástartő eszköz. Horváth 
Zsigmond. 

B u c s < t, bocsát ereszt, Nyit- 
ravölgyi b%6. Cxuezor. 

Bncska , hat hét 's több 
itczés hordőcska. Göcsei sző. 
Plánder Ferencz. Pálinkás 
kis hordő. Őrségi sző. Za- 
iái György. 

B u c s^u^áldás , elválás, elbu- 



Digitized by 



Google 



BUCSUT - BUGA. 



53 



csitsás. Székely sző, derey 
Elek. 

B u c 1 a t T^Bsek , torább me* 
gyek. Székely sző. Careff 
Elei. 

Buda, karö a' mezei Játék- 
ban. Innen : Budázniy karok* 
kai Játszani. Palöcz szö. 
Szeder Fábián. Árnyékszék. 
Kezdi széki sző. SzmbóElek. 
Abtritt. Székely szó. J?. La- 
ho$ János. Árnyékszék. Szé- 
kely sző. Kállay. 

Budabács, fekete foltokkaí 
kipettegetett taraszi piros 
bogár. Kemenesali sző. Li* 
tai Láe%ló. 

Budár, putraszék, árnyék- 
szék. Palőcz sző. Sieier Fá' 
iián.Ahaúii B%ó. 

B u d o g a : babatka , bűdds 
banka. Baranyai sző. Tó6i 
Antal. 

Bndogtatniy elmerülni. 
Székely sző. derey Elei. 

B Q d o n k a, féíjül keskenyebb 
's alői szélesebb két fenekű 
fenyő-edény , a* felső fene. 
kén lyak van.* eczet tartő 
edény. Székely sző. Ferenci) 
Jánoi. ^ 

Budosás, keringés, vándor- 
lás. Székely sző. Cserey 
Elek. 

B u d u n k a y eczetes dézsa. 
Kezdi széki sző. Sza&ó 
Elei. 

Bufa, pofa. Székely sző. 
Ceereff Elek. 

B u f f a n ok, ha valami erős 



esik le, az lebuffan; ha 
gyenge, puha, az lepuffan. 
Székely sző. Gyarmathi Sá- 
muel. 

B u f o I n i , lyékes halászatr 
kor az ajtőlyéknél sulyok- 
kal a' vízben zobukolni, hogy 
a* halak a' hálőba vissza- 
rezzentessenek. Balaton mel- 
léki sző. Horváth Zsigmondi 
Pofon verni. Székely sző* 
Cierey Elek. 

Bug, galambház; innen: ga- 
. lambbugos kapu, hol a' ga- 
lambház az utcza-kapu fölé 
van csinálva. Székely sző. 
Incze Jouef* Galambtartő 
hely, rendesen galambbug. 
L. Búgni szőt. Mondják a' 
' galambokről is , hogy búg- 
nak, galambbugás. Székely 
sző. Kállay. Taubenhaus. 
Székely sző. B. Lakos János. 
Galambtartő hely. Székely 
sző. Csereif Elek. 
Buga, kis szarvú marha. 
Szegedi sző. Nátly József, 
Paraszt. Kemenesali sző.. Lé' 
vai László. Szarvatlaa kos, 
tehén. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. Szarvat- 
lan marha, buga kos, s^ar- 
vatlan kos. Göcsei sző. Plán- 
der Ferencz. Gubacs, a' fá- 
kon. Somogy és Baranya 
várm. Kállay. Kecskeméten : 
guba , gubacs. Csapó Dániel. 
Szem' golyóbisa. Székely 
szó. Gyarmat hi Sámuel. Ken' 



Digitized by 



Google 



54 



HÚGA — BUJNYIK. 



derf^, Stalmár Tidéki ssö. 
' OÁth^ Jánoi. 

B ú g a 9 f elnyűtt csomö len , 
vagy kender. Hány buga, az- 
aZf hány ziúp lened termett 
az idén! Szegedi szd- Nátfy 
Józsefi 

Bngja, boglya p. o, sz^na. 
Székely sió. Inexe Józsefi 

Búgni I meghágni. Mondják 
a' sertésekről I hogy meg* 
bngtaky búgnak a' sertések, 
oszvehágnak. Székely szd. 
K&lléy. Kanozn!, bagzani. 
Székely ibzö* Cserey Elek. 
Párosodni a' disznóknak.Szé- 

I kely 8ZŐ«^ Ferenczi János. 

B n g y a , agg tölgyfának ke- 
rekes 's buborcsékos gyű- 
mSlcse, mellyb^l pipát csi- 
nálnak a* gyermekek. Gö- 
csei szd. Ptánder Ferenez. 

Bugyboka, banka. Somogy 
és Baranya rárm. s%6>Káttay» 

Bugyii, kusztora , fanyelű 
bicsak. Balaton melléki s 
Horváth Zsigmond. 

Bugyog a, hasas de szoros 
szájú korsó* Vas rárm. 
Dr. Horvát József, Ivó e- 
dény. Kemenesali sző. Lé- 
vai László. 

Bugyogás, érthetetlen be- 
széd, csácsogás. Székely s^ő. 
Cserey Elek. 

Bugyogni és bugyborékol- 
ni egyértelműek. Innen Bu- 
gyoga , kis szájú rizes kor- 
só , melly a' merítéskor a' 
kútba bugyogni v. bugyorog- 



ni szokott i — tnnen bmgyú , 
holmi aprólékot gdmb6l3rű- 
hég. Örségi szó. Zakál 
György* Bugyborékolni ; in- 
nét bugyoga szájú vizes kor- 
só. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. A' kis 
gyermek' legelsó megszagga- 
tott szókiejtéseit feszi. Kez- 
di széki szó. 8zabó Elek. 

Bugyogó, félnadrág, ^tund- 
ra ^ bdrhe. Az elótt német 
és zsidó viselte; de már a* 
pantallón válta fel. Balaton 
melléki utó. Horváth Zsig- 
mond. Német nadrág. Keme- 
nesali szó. Lévai László, 

Bugyonka, vittartó fae- 
dény. Székely szó, Csikszék* 
ben. Gegó Nieephor.^ 

Bugyor, batjru 9 bútor* Vas 
várm. szó* Dr. Horvát József. 

Bugyogós, tortyos, a' né- 
metról mondják. Somogy 
várm. Kállay. Oltott lábú, 
német. Somogy várm. Kállay. 

Bujdoklani, magát rejte- 
getni. Székely szó. Cserey 
Elek. 

Bújd oki ó, szökevény, szö- 
kött személy* Somogy várm. 
Kállay. 

Bujdosás, vándorlás , ke- 
ringés. Székely szó. Cserey 
Elek. 

B u j n y i k , együgyű , félénk 
ember. Győr várm. Czech Já-^ 
nos. Kecskeméten : zsivány , 
útoná]ló,pusztá)con kullogó, 
lator. Csapó Dániel. 



Digitized by 



Google 



BUJTáJKl — BURJÁN. 



56 



Bujtani, ss^l^TeMxőft 's ha- 
gyományt mély gödőrbe raeg- 
eredés yégett lehajtani. Ba- 
laton mellélii Bzé. Horváth 
Zngmond, Homlítani. So- 
mogy rárm* Kállay. 

Bujtogatni, ingerleni, fel- 
lovalni. BalatonmelléJ&i asd. 
Horváth Zngmond. 

B u j t o l( ^ a' magnak hagyott 
ssJl^yewBdlt lebujtom , le- 
ültetem. KemeaeMdi saö. Lé- 
vai Lutzld, 

Bujtom, bujtogatom: 
renekeá^9Te ingerlem 9 lo- 
yalom , nos^ítom , biztatom, 
koatatom. Keme^e8ali ssd* 
Lévai Láizlő^ 

Bukárosniy buk4olni, ríz- 
ben le r lebukni* Balaton 
melléki ssö. Horváth Z$ig- 
mond. 

Bukat a, tarisznya. Innen: 
felbukátázni , feltarisznyáz- 
ni az útra élelemmel. Kezdi 
székben. Oláh szd fog len- 
ni. Kállay^ 

Bukfencz, fdn által yalő 
ugrás. Kemenesali sző. I/e- 
vai Látzió, \ 

Bukfenczet hány , fejére 
esik egynehányszor. Somogy 
és Baranya rárm. Kállay, 

Bukkanok , rábukkanok , 
▼életlen rátalálok. Keme- 
nesali sző. Lévai László. 

B u k k áz n i, fővel leesni sze- 
kérről, csűrből. Székely sző. 
Ferenczi Jánot. 



Buksi, nagy fejd, nagy fő. 
Bodrogközi szó. Mindszenti. 

Bulcső , bucsu. Székely 
sző. Cserey EUh* 

B u n d s i , bundás ; kutya* ne- 
ve. Somogy várm. Kállay. 

Bungani, mormolva űvdl - 
teni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigpwnd. 

Bungyika , i^jatlan kSd- 
UiSn. Szeder Fábián* 

B u n t a , barnás feketés. Ke- 
menesali szó. Lévai László. 

Bunta, tarka disznó. Bala- 
ton melféki szó. Horváth 
Zsigmond* 

Burde , földalatti hítván 
kunyhó. Székely szó. Gyár* 
piathi Sámuel, 

Burduga, csorgó. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel. 

Burdujlapi, nagy ágazatu 
széles plánta' neme, mellyel 
a' medve tavaszszal barlang- 
jából kibujtakor élvén új 
erőt vesz. Kezdi széki szó. 
Szabó Elek. 

Burgonya, péra : kolom- 
pér. Baranyai szó. Tóói 
Antal. 

Burító, vesszőből font ko- 
sár, az apró majorságot 
szokták alája rekeszteni* 
Sopron várm. Kis János* 

B u r j a d t , elburjánosodott. 
Székely szó. Gyarmatin Sá- 
muel. 

Burján, az utak* szélén, ker- 
tek* kerítése mellett terem- 
ni szokott haszontalan gazy 



Digitized by 



Google 



56 



BURJAs *- BÚZADARA. 



mellyet a* marha sem essik 
meg. Ke%á\ sséki szó. Stá- 
bé Elek. Unkraut. Ssékely 
MÖ« B. Lahoi Jánoi. 

Burjás, (űppig) buján nitt 
B%616 , fa 'itb. Bnriás ned- 
res idő « axai tenyéazié idő. 
Szegedi sző. Nátly Jézitf. 

B u r k e n y, hajó' r* dereglye' 
oldalberdd^a 9 mellyhei az 
oldal- ős fenők-deszkák sze- 
geztetnek. Szegedi sző. Nátljf 
Jóxief. 

Bar ka 89 brandenbargos. So- 
mogy yárm. Kállay^ 

Barmonyas haragos. Sző- 
kely sző. BHetjf. 

B a r a ő t : tobák. Ormánsági 
sző 9 Baranyában. J^remiúi 
Sámuelé 

Barnyászkodni, szerel- 
meskedni. Udrarhely szőki 
sző. Stábé Elet. 

B a r ky gyermektartő hártya. 
Innőt : a' gyermek burokban 
születik. Borja 's csikő is 
előgszer burokban elletik, 
mellyet meg kell fakasztani, 
hogy az állatocska benne 
meg ne fuladjon. Balaton 
melléki sző. Harváik Zng- 
mondl 

Burokolni, burokolás , a' 
galambokről mondják; tur- 
bőkolnl, szerelmeskedni he- 
lyett. Szőkely sző. Kállay. 

Bartókos, törpe sűrű ágas 
fa, Tagy tdmőtt bajusza 's 
barkős ember. Székely sző. 
Fereneti János. 



Barakk ol, a* galambről 
mondatik. Székely sző. F«- 
rencti Jmnoe. 

Burukolni, turbékolni. Szé- 
kely sző. Inete Jéisef. 

Burulás, elmerulés. Szé- 
kely sző. í^rey Elei. 

Busa, nagy fejű. Balaton 
melléki sző. Horváth Zeig^ 
mond. P. 0. lő, azaz, k9p^ 
cz5s, izmos, rastag lő. So« 
mogy TŐrm. Kállaff. Kdrér, 
p$ffedt. Kemenesali sző. Lé^ 
""vai Láitló. 

Búsa: csiga. Baranyai sző. 
Tébi Antal. 

Busitom , felháborítom. 
Székely sző. Cierey Elelc. 

Busz: 1) nyári meleg; 2) 
fojtő leregő , nyári nap' 
hősége; 3) kútban v. pin- 
ezekben megromlott leregő. 
Baranyai né. T^i Antal. 

Butiké, a* nád' szárán lérő 
fekete tető; másről is monda* 
tik hogy butikos. Székely 
sző. Fereneti János. 

Bütykös. Gőmőr, Torna. 
TŐrm. Kis korső. Dunántúl. 
JMrentsi. 

B u t y o r, dészű, tarsoly. Szé* 
kely sző. Cserey Elek. 

B u t y r a, bitra, kusztő, kasz- 
téra, bugyii: fanyelű kis kés. 
Baranyai szavak. Tdbi Antal. 

B u z a a 1 j , rosta - alj. Szé- 
kel y sző. Csereff Elek* 

Búzadara, vagdalt, mor* 
zsolt. Székely sző. Cserejf 
Elek. 



Digitized by 



Google 



BÜ2APÖ - BÜtOZNI . 



57 



B u t a f 4 9 kalási. Barmiijra 
rárni. Kállmff* 

Basák, kása, ssemlyekáfa. 
Székely istf. dere^f EUhí 

Basauy, nyomtató, ciéplj. 
Ssékely b%6. Curey Ehh 

B a s g á r , folyőWs* Srrénye 
T. forradása a' fel forgó tí* 
seken* A' hal sebes ússtá* 
bau , as eresó lapát ós 
dal basgárt vetnek. Sie- 
gedi ssó. Nátlff Jáutf% 

Bnisannii bnsgani p. o. fel- 
bnxsant a' Ws, keid forrni. 
Lásd hoho%6 siót. Siókely 
ssó. KálUny. 

Bű, csúf, büsóg, csundaság* 
Székely szó. Ftrtneti Jknou 
Rút , takarltatlan ; innen : 
Bűsóg: Tosnyaságy taka* 
Wtatlanság, csinatlanság. \fy 
bű hás , bű asszony, bű 
konyha, bű é\^^ ragy te- 
lek ; asas, takar/tatlan, ocs- 
mány ház, asszony stb. En- 
nek a' saókelyeknól syno- 
nimája Qtammt , melly csak- 
ugyan azt teszi , mit a* hü 
fsó jelent : e* pedig esea 

' szótól hüdUt fog eredetet ven* 
ni. Székely szó* Derxii Mő* 
%$€$, Mocskos, tisztátalan 
testű, tunya ember vagy do* 
log. Kezdi széki szó. Sxmbé 
Elei. Garstig. Székely szó. 
B, Lahoi JÁnoi, Szenyes, 
szurtos, büdös ember. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel. 

Bűbáj, drdógi mesterség. 
Székely ssó. dereff Elek. 



B4I bájos, SrdSngós, boszor- 
kányos. Székely szó. Gi«r^ 
Elei. 

Bűdócske , bűdtfs féreg. 
Göcsei szó. Plánder Ferencz. 

Bűdós babnk, szarbabak. 
Székely ssó. Cttrcy Elei. 

Büdösben maradt, gyaláza« 
tot , kadarczot vallott. So« 
mogy várm. Kállmf. 

B ű k k S n, lednek. Kemenesa* 
li szó. Lévai Léexlé. 

B ű a g e n i, bongani ; mormol* 
va süvölteni p. o. mikor a* 
kövecset erósen hajítják. 
Igen helyes kinyomás, ör- 
ségi ssó. Zmkél György. 

Bűnhődni, vétkezni, vét- 
ket cselekedni. Székely ssó. 
Ceerey Elei. 

Bűntelen, ártatlan. Bála- 
ton melléki szó* Herváth 
Zsigmond. 

B ft r k e , dió- , magyaré- , v. 
egyéb fákon termo kosszá 
berke; — és fenyó*gyűmölcs. 
Székely ssó. Cisrey Elei. 

Búra, gyalog hid , palló , 
árkon v. patakon keress- 
túl nyajtott járófa. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Gyalog hid. Ke- 
menesali szó. Lévai Láex- 
tő. Fa', Jószág* V. egyéb' vé- 
ge. Székely szó. Inexe Jó- 
xeef. 

B ű t ű k e r t, JószágVégin való 
kert. Székely szó. Inexe 
Jóxeef. 

Btttűsni p* 0* fát, annyi 



Digitized by 



Google 



58 



BŰVÖS — CSÁGOTU. 



mint a* fa* rigét egyenesen 
ketté rözni, vagy könnyeb* 
hpn mondra róni* Ssékely 
MÓ. Inex9 Jó%$ef, 

B A T 5 • asszony, boszorkány. 
Székely szó. derei/ Elek. 

Búz 9 dohos szag 9 dohosság. 
Székely szó. Cserey Elek. 

BAzhe kererniy bemocskol- 
ni. Székely szó. CiereyE/slr. 



B A I d 1 nÍ9 1) roffi szagot 
terjeszteni ; 2) ralakit sze* 
retgélni kezdeni. Balaton 
melléki szó. Horváth Zeig' 
mond. Szagolni. Szatmárri- 
déki szó. Gáthff János. 

BüzSlög (a* nyers fa), nem 
ég, csak fiistöl5g« Somogy 
rárm. Kállay. 



Gs* 



fjsabiikkolok , kalézo- 

lok , zalámbolok ; tekergek , 

csavargok. Kemenesali szók. 

Lévüi Láezló. L. Csatangolni. 
Csábúlni, elámulni. Szat- 

már vidéki szó. Gáihy Já-^ 

nos. 
C s a d a j , cseplesz cziheres 

erdó. Székely szó. Cstrey 

Elek. 

Csádé, csaté : giz-gaz, gyim- 
gyom, dudva, gyom. Keme- 
nesali szó. Lévai Lásiló. Sás. 
Marczal melléki azé. Acsádif. 
Csepeté, apró csere; bokros 
hely; csalit. A'tisztes szegény 
asszony, midón valaki mag- 
zatját zaklatja, így szokott 
szólani : „Ne bántsd a' mag- 
zatomat, nem kaptam én 
azt Csádén , cseren , bokron'^ 
Balaton melléki szó .Horváth 
Zsigmond. 



Csafarni, facsarni helyett 
jobb ; mert eb^l jó ki : 
csára, fordítni. Székely 
szó. Fereneti János* Facsar- 
ni. Székely szó. Incze Jd' 
%tef. 

Csáforítani, fenthangon 
nevetózve fecsegni. Göcsei 
szó. Plánder Ferencz. 

Csafrinka, csintalan leány- 
ka. Gyóri szó. Czech János. 

Cságató, szántó taliga' hor-« 
gas lójt-forma rúdja, mely- 
lyel az eke nagyobb vagy 
kisebb fogásra igazftatik. 
Kezdi széki szó. Szabii Elek. 
Egy horgas fa, taligán. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel. 

C s á g ó t é , taligavezér , eke- 
taliga' rumját kormányozó 
gdrbe fa- Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. 

C s ág o t u , eke-talyiga' rúd- 
ját kormányozó görbe fa , 



Digitized by 



Google 



ci^ahitAl — 

ntellynek egyik régé a' tén- 
gely és vánkoif kosé van Bze* 
gesve y a* másik kampós 
vége pedig a* taligarúdba 
Tésre. Őrségi sző. Zakál 
QySrgy. 

.Csahitály midőn a' kutya y 
kivált éjjel , valami neszt Té- 
rén észre , minduntalan ugat. 
Balaton melléki sző. Hor* 
váth Ziigmond. 

C s a h ő y eret , mdkus. Kál- 
latf gyűjt. 

Csahol n i, ott, hol hallgat- 
ni kellene , beszéleni , titkot 
kimondani. Gfdcsei sző. Fián' 
ier Ferenez. A' yadási ku- 
tyákról ugatni helyett 
mondják. Székely sző. Kál- 
lay. Buesy. 

Csajbos, girbe-görbe, fer- 
de, otromba. Őrségi sző. 
Zaiál Oyörgy. 

Csajbutag, féleszft. Szé- 
kely sző. Buczy. 

Csajvadék, gyülevész, pór- 
nép, aljas emberek. Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Ziigmond, 

Csáklyázni, két lőszár- 
csontot lába alá tesz , a' ré- 
gét megfaragván , 's vassze- 
ges pálczával magán segítve 
a' jégen sebessen csúsz. Lő- 
csont helyett néhol rasat 
használnak , sokan bot-tá- 
masz nélkül csáklyáznak. 
Székely sző. KáUay. A' Jé- 
gen arra készített csontokon 



CSALFASKODNI. 50 

csúszni. Székely szó, Csik- 
. székben. Gegé Nie^kor. 
C s a k m e g , csakmen , csak- 

nem, Sopron rárm. N, A, 

Kiss SámueL 

Csakmen, csaknem; ferme. 
Vas rármegyei. Horváth Jó- 
%sef. 

Csákó, sűreg , huszárkal- 
pag, a' csákó sűregről le- 
figyegő karima, mi már 
nincs szokásban. Innét az 
ökörnek 's tehénnek kiálló 
szarra. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, 

Csákószarrú, szépen ki- 
felé fordult szarrú marha. 
Kajla tehén pedig az, 
mellynek szarra) befordúl- 
ra állnak. Somogy rárm. 
Kállay. 

Csalafinta , dérajkodás 
mellett mást rászedő. Bála. 
ton melléki sző. Horváth 
Zsigmond, Kurrák után já- 
ró. Marczal melléki sző. 
Aesády Sándor, Csintalan. Ke- 
menesali sző. LévMi László, 

C s á í é 8 , balkézfelől álló ö- 
kör, máskép Balaton mel- 
lett külsőnek is mondatik. 
Belső vagy hajszás ellenben 
az, mellyet jobb felől fog- 
nak be. Balaton melléki. 
Horváth Zsigmond. 

Csalfáskodni , csalafin- 
táskodni ; hamiskodni. Vas 
rármegyei sző. Horváth Jó' 
zstf. 



Digitized by 



Google 



00 



CSALI -- CSAPLÁR- 



Ctáli, balról befogott dkOn 
Kemf nesali ssd. LévgiLá$xld. 

C 8 a 1 i 1 9 1) csepéte ; 2) fák- 
ról lehullott száraz levól. 
Kemenesali szó. Horvútk 
Ziigmond, 

C 8 a 1 m a , ho88za kQC8ma > sfi- 
reg. Kezdi 8zókl 8zó. S%m6ó 
Elek. 

Csalóka, fenyő alma. Szó« 
kely 8ZÓ. Bueiy. 

CsallókSzi szeren^cse; 
ha áa utasnak nem keli a' 
rÓTben Tárakoznia, hanem, 
mindjárt által viszik. Gyór 
yárm. Cxuexor Gergely. 

Csamaagóy siotór , hóhór- 
inas , kutyaveró , á rny ók- 
széktisztító ; a' latin m an- 
golból kósz&lhetett. Kecs- 
keméti szó. Cempo Dániel* 

Csámpás, lábait menés 
közben kifelé forgató v. há- 
^nyó. Tolna rárm. dapőDá' 
nUL 

Csampolya, duda. Székely 
fzó. 27. Lmkoi Jánot. 

Csám porod ni, a' ser 's 
pálinka • Writf és keverés- 
nek megsavanyodni a' nélkfil 
hogy megéledett volna. Szé- 
kely szó. Ferenexi Jánoi. A' 
kenyértésztának a' megke- 
lésben hibázni. Székely szó. 
Buexy. 

Csámporodott, megke- 
seredett, savanyodott, pes- 
kédt. Székely szó. Gyarmat- 
ki Sámuel. 

Csanak, likatlan tölcsér , 



ffizfa* kérgéből , hosszú csip- 
tetőre alkalmazva , vizet me- 
ríteni. Somogy várm. Kál' 
lay. Cserép edények. Szath- 
már vidéki szó. Gáthy Já- 
noi. 

Csanál e. h. csalán. Szé- 
kely szó. Gyarmatki Sámuel. 

Csandargani, turbokolni, 
a* farkával ide 's tova dön- 
getni. Saékely szó. Kállay* 

Csaniga, lődöri, szigorú, 
csajta-bajta ember. Székely 
szó. Ferenexi János. Csánk. 
Ormánsági szó , Baranyában. 
Jeremiás Sámuel. 

Csánk, hátulsó kiálló tér- 
ddk a' marháknak. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond. Láb. Győr várm. Cxeck 
János. A* marhának hátulsó 
lábai, a' térd körfili részek. 
Beké' gyűjt. 

C s á n k J a , horgasina hátul. 
„Csánkot vetni'S lábot vetni, 
Jiogy elessen. Kállaf gyUjt. 

Csap, fenyőfának derekából 
kinőtt ágak v. vesszők; a* 
kerékben a* két falat egybe- 
foglaló szeg. Székely szó. 
Kállay. 

Csapalja, kis kád,melly- 
be foly a' must. Somogy 
várm. Kállay* gyűjt. 

C s a p d i , kicsapó , kicsapon- 
gó , szilaj. Kemenesali szó. 
Lévai Lásxló. 

Csaplár, korcsoma. Innen: 
csapláros , korcsmáros. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 



Digitized by 



Google 



CSAPLÁRNÉ - CSATANGOLNI. 



61 



Csaplárné, csaplárosné , 
Tendégfogadősné. KáUay' 

Csapni a' levet , hízelked- 
ni. Székely B%é. Kálltiy. In- 
nen lett talán a' csapo- 
dár, hízelkedő, dapó Dá- 
niel, 
Csaponőlag, csaponosan , 
csapanólag , rézsnt , rézsuto« 
sán, plánum inclinatum- for- 
mára. Székely szó. Inete 
Jótief. 
Csapos, sövényhez szüksé- 
ges fiatal fenyők. Székely 
szó. Csikszékben. Begó Ni- 
eepkor. 
Csapos kert, fiatal fe- 
nyókból kész&lt rakott kert, 
inellynek elknrtítra , ragy 
elcsapva vannak a' nagyobb 
▼. kiállóbb csapjai. Székely 
szó; KálUy. Fiatal fenyő- 
tetdkb^l álló kertelet. Szé- 
kely szó. Bueuf. 
Csapósán ór, sinórmérték, 
ácsok és kómívesek használ- 
ják. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 
C s a p t á r , egérfogó. Marczal 

melléki szó. Aaády 8. 
Csapta tó, 1) vékony ha* 
sogatott pózna , mellynél 
fogva nádazáskor és szeges- 
kor a' tetőt lekStik; 2) 
egérfogó, két egymás fölibe 
helyzett deszkákból áll. In- 
nét valamelly csint elköve- 
tte legény felól mondatik; 
nCiaptatiba e8ett'^ Balaton 



melléki szó. Horváth Z$ig. 
mond, 

Csarakos, Szath- 

már vidéki szó. Gáthy Já- 
nos. 

Csárda, csapszék, fogadó. 
Somogy várm. Kállay. Kccz- 
kemét kSrfil a' pusztákon 
lévő kocsmákat nevezik így. 
Coapó Dániel. Künn maga* 
nos helyen álló korcsma. 
Balatonv melléki szó. Hor. 
váth Zsigmond. 

Csárma, csahos, csacska, 
fecske, locska. Vas várm. 
Lévai László. Csapodár, hí- 
zelgő. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Csacska, 
lármás, hahotáló. Keme« 
nesali szó. Lévai László. 

Csármálok, sokat kiabá- 
lok. Székely szó. Gyarmat- 
hi Sámuel. 

Csarnakotél, az árbocz- 
fa' kötelei. Szegedi szó. 
Nátly József. 

C s á s z-c s i g a , csippel^csop* 
pal , imigy-amug3% Keme- 
nesali szó. Lévai László. 

Császok mászok, czivo- 
dom , versengek. Kemenesali 
szó. Lévai László. 

Csatakos, sáros, harmat- 
ba heveródzett, czafatos. Ke- 
menesali szó. Lévai László. 

Csatangolni, csatólálni, 
ok nélkAl jóni 's menni, 
gyanús helyeken járkálni. 
Balaton melléki szó. Hor-- 



Digitized by 



Google 



62 



csatarAzni -^ csecs. 



váih Ztigmoni. Csabukkol- 
ni , kőizálni , idít resztre 
Ealánbolni. Kemenesali fsó* 
Límí Lúitlú. 

CsMarázniy igen sűrűn 
csattogni. Örségi sző. Za- 
hál György. 

Csatinázni, nagy neszt, 
lármát ütni. Balaton mellé- 
ki sző. Horváth Ziigmoni. 

Csatirázni, sokat lármáz- 
ni zörgetni. Csatiráznak a' 
tyúkok, midőn sokat ko* 
tákolnak. Göcsei sző. Plán- 
é$r Fer$ne%. 

Csatlás, 1) a^ felrakott te- 
reh fának Jánczczal történ- 
ni szokoti megszorítása; 2) 
felhőrcz- csatlás, azon ke- 
resztbe tett fa , melly a* ko- 
csirúd' ágasán fekszik 's a' 
tengely' végéhez két felől 
Tassal ran kötve 's a' melly- 
hez a' hámfák is vágynak 
kapcsolva. Kezdi széki sző. 
Szaöő Eleh. 

Csatőlálni, L csatangolni. 

Csatrangolni, csavarog- 
ni, tekeregni. Palőcz sző. 
Szeder Fábián. 
Csattogő, eperfaj. Balaton 
melléki. Horváth Zeigmond. 
Győr várm. Horváth Endre* 
Nagy kerti eperj. Kállay' 

Csat tol álo k , haszonta* 
lan zárást teszek, teker- 
gek , zsilánbolok. Kemenesali 
sző. Lévai Láizló' 



C s a V a J d é k , csőcselék-oép* 
Győr várm. C^eeh János. 

Csávái, vagy csára menni ; 
balra, hozsád. Bodrogközi 
sző. Mindfxenti. 

Csávái om, állat' bőrét ki- 
csáválom, készítem. Keme- 
nesali sző. Lévai Láixlé. 

Csáva s , moslékos sajtár. 
Göcsei sző. Flánder Ferencx. 
A* kis Kűküllő mellett egy 
falu , Erdélyben. S%a6ó Eleh, 

Csávé ember, sok hitvánt 
beszélő* Székely sző. Qyar- 
mathi Sámuel. 

C s á V i k , csive , sőskának en- 
ni vaíő szára. Barkő s%6. 
HolNh Imre. 

Csáviszka - bor , vízzel 
megházosított bor. Balaton 
melléki. H4)rváth Zeigmond. 
Alávaló étek. Szathmár vi- 
déki sző. Gáthy Jánoi. 

Cseálom, e. h» csinálom. 
Székely sző. Gyarmathi Sá- 
muel. 

Ci^ e b e r , víztartó nagyobb 
^dény. Székely sző, Csik- 
székben. Gegő ^icephor. 

Csecs, a* kenyér' duczcza 
helyett is használtatik. Szé- 
kely sző. Ferencxi Jánot. 
Csecs, keskeny csipkés pánt- 
lika. Baranyai sző. Ezen 
keskeny pántlika' nemét csak 
a' baranyaiak viselik , 's ez- 
zel is szoktak pönyegölni. 
A' panzingeri pántlika-fáb- 
rikában készül ezen név a- 
latt: íanbedl. Tóői Antal. 



Digitized by 



Google 



CSECSELEM ^ CSEMME6NL 



63 



Vas yármegyei szó, atrayit 
tes» mint egyebütt a' hiihlő 
Sxtrokay Antal. HímU > ka- 
nyaró y kecske. Kemenesali 
ssé. Lévai Látxió. 

Csecs elem, szoptatom. Ke- 
menissali sző. Lévai Láix- 
id. 

Csejcser^lni, d^rajkodni. 
Bodrogközi sző Mindszenti. 

Csedálatosy e.h. csudála- 
tos. Szála y megy ében. fíor- 
váth József. 

Cseferítniy fSlolte szapo- 
rán cseregni. Őrségi sző. Zn* 
hál GySrgy. 

Csegebiga, mikor valami 
sok részekbői áll , mint p.o* 
az őráről mondják : no ugyan 
sok csegebigája yan. Székely 
sző. Incze József. £legy-be- 
legy portéka. Kezdi széki 
sző. Szabó Eleh 

C 8 e g é 1 y 9 három szegelet. 
Székely sző. Ineze József. 

C 8 e g é 1 y e s , p. o. föld, cse- 
gélyes jőszág , mellynek 
egyik yége széles a' másik 
keskenyedve kihegyesedik. 
Székely sző. Incze József 

Csek, e.h. csak. Palőcz sző. 
Szeder Fábián. Vas várme- 
gyében* Horváth József 

Csék, -membrum virile ani- 
malium y. g. tauri. Behe* 
gyűjt. 

Csélcsap, korhely. Keme- 
nesali sző. Lévai Lázzló. 

Cseléd, gyermek , pulya. 
Bodrogközi sző. Mindszenti. 



Cselekedő űst, minden- 
nap kézben forgő kicsid űst. 
Székely sző. Ftrtnczt János. 

Csel érd, e. h. cseléd. Or- 
mánsági sző, Baranyában. 
Jeremiás Sámuel. 

C 8 e 1 f e s , ravasz. Behe' gyűjt. 

C s e 1 1 y e , paraszt szekér. 
Gömöri sző. Hollók Imre. 

Csellembokolni, mikor 
valaki a* beszédben most i4e 
majd tova fog, a' dolgot 
nem egyenesen adja elé, ar- 
ről mondják,, csellembokol'^ 
Székely sző. litcxs József. 

Csellembokozni, této- 
vázni. -Székely sző. Gyár* 
mathi Sámuel. 

Csel őbe ők. Jobbfelé, hát- 
ra. Hajszáli, hajsz l balra 
csak balra. Kállay* gyűjt. 

C s e m b ő , czafrang , a' lő- 
szerszámon , kostökön. Pa- 
lőcz sző. Szeder' Fábián. 

Csemcsegni, csámcsogni , 
az evés közben czuppogni. 
Tolna várm. Csapó Dániel. 

Csemcsegő, parasztosan , 
dísztelenül , szörkölve evő. 
Balaton melléki. Horváth 
Zsigmond. 

Csem^ege, holmi gj^űmölcs- 
félékből állő fogás. Balaton 
melléki. Horváth Zsigmond. 

C s e m e r , csömör. Székely 
sző. Gyarmathi Sámuel. 

Csemez szagú, azaz : roén- 
tás v. muskotály szőlő. KáU 
iay' gyűjt. 

Csemmegni , csemmegve 



Digitized by 



Google 



64 



CSBMPB — CSEPEREDNI. 



enni p. o» a* difsnőrél mon- 
datik* KesdI néki sgd. Szw 
bé Elek. 

C f e Dl p e, kályha. Snéktly tzd* 
Ine%€ Jésstf. Kályha , melly- 
bdl a* tüzeld kemenGse, fű* 
td Tagy kandalld rakatíL 
Székely iid. KáUay. Kájha, 
fűtő. Sídkely szd. Buezy. 
Kit faidk. Barkd «id. Hol- 
lók Imre. 

Cfempely, hályha. Csík« 
széki székely szd. Furhut y 
kuén^gy. 

Csempét , kályhából ragy 
csempébdl rakatott tüzeld 
kemencze , ragy kandalló. 
Udvarhely széki székely szó. 
Berxii Mézsei. Ferde ; p. o. 
csempe -sz^ú ember. Beké' 

Csempész, kétfülű cserép 
edény 9 scutela. Gydr rárm. 
szó. Horvúik Endre. 

Csempész háj » a' szalon* 
nának a' héj alatt lérd kS- 
Térsége. Balaton melléki szó. 
Horváth Ziigmoni. 

Csenderíteni » elcsípni, 
lopni 9 lopogatni. Bodro^k^zl 
szó. Mindizemtu 

Csendíteni, halott-teme- 
tésre haranggal jelt adni. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Gdmöri szó. Ab/- 
lúk Imre. 

Csendítő, kis harang, lé* 
lek*harang. Palócz szó. Sze- 
der Fábián. 

Csend 61, 1) az idd; 2) a' 



fül. Innét ez a* kdzmondás t 
„megcsendült a' fdlem, jó 
hírt hallok''. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zeigmond. 

Csengd, dkrSkre 's birkák* 
ra kStdtt rézharang a' ko* 
lompok helyett. ^ Balaton 
melléki szó. Horváth Zeig- 
mond. 

Csenni, lopni. Szathmár tI- 
déki szó. Gáthy Jánot. 

Csép, csépldfa, cséphadaró- 
Székely szó. Kállay. 

C s e p e f a , így nerezik a* 
csfiggd makkot termd tölgy- 
fát, hogy a' csoport-makk- 
termdtdi megkűldnbSztes* 
sék. Göcsei ssó. Plánder Fe- 
rencx. 

Csepejegei, zsir , szarok, 
méz által összeragadt haj, 
toll , ragy szór. Székely szó, 
Ferencti Jánoe. A' kender- 
szÖszrdl vagy a' hajról mon* 
datik, mikor az úgy össze 
bonyolódik Tagy kuszálódik, 
hogy vagy nehezen ragy 
épen nem lehet .kibontani. 
Székely szó. Incxe Jouef. 

Csepeljeges, mocsok miatt 
összeragadott haj fürtös. Kez- 
di széki szó. Sttíbé Elek. 

Csépelni, nyomtatni. Szé* 
kely szó. Cserey Elek. 

Cseperedni, felnÖTokedni , 
cseppenkint nÖTekedni. Kez- 
di széki szó. Sxabó Eiek. Fel- 
. serdúlni , ndni erdsen. Szé- 
kely szó. Fertncxi Jánoe. 



Drgitized by VjOOQ IC 



CSEPERKB — CSBRÉNY. 



Szathmár vidéki sző. Gáthy 

Cseperke, hó és eső-Wz- 
ból lett tavacska. Szegedi 
szó. Náily Jőxief. 

Csép ertes, sántikáló. Ke- 
menesali szó. Lévai Láixló, 

Cse^esz, fókStő, csápszai 
* ^ §zókely szó. Gyarmathi Sá- 
muel. Derzii Móxiei, derey 
Eleh. 

Csepótc, Waidchen. G^^r. 
várni. Czech János. 

Cseplesz, alacson bokros 
erdó. Kezdi sz^ki szó. Sza- 
bó Eleh, Hitván. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 

C s e p 6 1 e , gyéren elterült 
apró bokrok. BeW gyűjt. 

C s e p ö 1 1, tüskés bokros hely, 
de különösen nerendék töl- 
gyes. Göcsei szó. Flánder 
Ferencz. 
Csepp, gutta. „Ha nem csor- 
dul cseppen" : ha sok nem is, 
kérés juthat. Székely szó. 
Szabó Eleh. 
C s e p 8 z , fátyolatlan főkötó. 
Székely szó. Buczy. Csepsz 
vagy csepesz, főkötő. Szé- 
kely szó. Tűry Ignácz. 
Cscpű, kócz, kender' alja. 
Kemenesali szó. Horváth 
Zsigmond, ^ 

Cserben hagyni, meg- 
csalni. Székely szólás. Kál- 
lay. 

C s e r d á s , csordás , tehén- 
pásztor. Göcsei szó. Plán- 
dér Ferencz, | 
tAjszavak. " 



65 



Cserébi, dohány, közön 
8^ges aljadohány. Palócz 
szó. Szeder Fábián. 
Cserebura, apró kis levá- 
gott cserfák vagy ágak. Szé- 
kely szó. Ferenczi János. 
Csere ficsél ni, trécselni, 
beszélgetni. Bodrogközi azó. 
Mindszenti. 
Cs ereké, tette régerí azt 
az ágas-bogos fát, a' mellyen 
> a* scythák a* várba felmász- 
tak í ma teszi azon ágas-bo- 
gas fát, mellyen az erdei si- 
ma fákra mászni szoktak. 
Székely szó. Ferenczi János. 
Csereklye, nádtarló. Gyór 
várm. Horváth Endre. Fe- 
nyőfa* száraz lehullott le- 
vele. Székely szó. Kállay. 
Cserény, 1) az ajtók előtt 
vesszőből font kis ajtó ; 2) 
azon tereh-hordót is annak 
nevezik , meUyet két ember, 
gyalöghintó* módjára vihet. 
Baranyai szó. Tdbi Antal. 
Csikósok'és gulyások' vessző' 
bői font ide 's tova hordoz- 
ható sátora. Kecskemét' vi- 
dékén. Csapó Dániel, Vesz- 
szőből vagy léczekből rit- 
káson csinált alkotmány , 
i%y a' lécz-ajtó cserény -aj- 
tónak neveztetik. Göcsei szó, 
Flánder Ferencz. A* parasz- 
tok' pitvarának vesszőből 
font padlása. Székely szó. v 
Gyarmathi Sámuel, Yessző- 
bői font trágyahordó esz- 
köz , mellyet 4 fogatéjánál 
5 



Digitized by 



Google 



CSEREPÁR — CSERMELYE. 



66 

hét személy czepel. Balaton 
melléki. Horváth tsigmond. 
Gyümölcs szárító. Kcmenes- 
alij szó. Lévai László. 
Csere pár, fekete kapczás 
katona. Kemenesali szó. 
Lévai Láizló, 
Cserepes, kemencze. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel, 
Cterey Elek. A* házakat 
cserép zsindelylyel fedező 
mesterember. Pápa vidéki 
szó.Matiet Imre, 
Cserezni, bőrt gyártani, 
gubacs - liszttel elkészíteni , 
p. o. a* tímárok. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond, 
Cserge, pokróca. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel. X' 
pokrócznál valamivel szebb 
takaró választott gyapjúból, 
a' szegény ember' ágy-terí- 
tóje. — Pokrócz, a* lovak 
térítője. Székely szó. Fc- 
renczi János. Pokrócz. Szé- 
kely szó, Csikszékben. Ge- 
go Nicephor, Lombos szőr- 
takaródzó , alábbvaló a' pok- 
róca, mellyet lóra tesz- 
nek , 's hívják lócserge. 
Székely szó. Kállay. Lomos 
pokrócz, takaródzó. Székely 
szó. Túry Ignácz. 
Csergetyü, kcleplőfa p. o. 
az éjjeli őrzőknél. Székely 
szó. Túry Ignácz, Caergő v. 
vigyázók* jeladója; innen 
csergetyúzni. Székely 
SIÓ. Kállay, 



Cser ka, kondor, bóngyor. 
Kemenesali szó. Lévai Lás% 
ló. 
Cserkabala, ördög-matol- 
la. Székely szó. J^wczy.Cse- 
refa czoyekre csinált fa, 
mellynek egy forgó levél a' 
ködökébe belé van téve 's 
két felől két gyermek reá 
ül , 's egy középből forgat- 
ja. Székely szó. Ferenczi 
János, 
Cserkelni, alattomban 
meglelni, titkon rá lesni. 
Kemenesali szó. Lévai Lász* 
ló. Bujkálva valaki után 
leselkedni* Béke' gyűjt. 
Cserkelődni, loppal va- 
lamihez közelíteni. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond. 
Cserkesz, halász - segéd. 
Ha a' szerencse szolgál , a* 
fogott halaknak felét a* ha- 
lászbiró a* háló' szükségére 
félre teszi; a' másik felé- 
ből pedig a* cserkeszek a* 
halászokkal együtt osztoz- 
nak. Lyékes halászatkor 
akármennyi cserkesz menjen 
is, bevétetik. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond, 
Keskeny karimájú kalap. 
Kemenesali szó. Lévai Lász^ 
ló. 
Csermelyé, Győr várm. 
szó ; máshói csormolyá- 
nak mondják Kuhweitzen. 
A* búza között terem , a' 



Digitized by 



Google 



CSERNAtON — CSETERFA. 



67 



lisztet 's belőle a' süte- 
ményt igen kékké teszi. 
Sxtrohay, 
Csernáton, két nevezetes 
falu ugyanazon völgyben 
és patak meltett Kezdi szék- 
ben. Az ázsiai nagy tenger- 
szigetek közű] China felé 
egyiknek neve Ternatani. 
Kezdi széki szó. Szabó EUlc. 

C s é r o s I sárvizes ; harmat' 
eső 's por' vegyűlése által 
a* gatya, vagy más rahá> 
Göcsei sző. Plánder Ferencx, 

C ser pák V. cs anyák. Gö- 
mör , Torna. Kobak , kupa. 
Dunántúl. Döórentei. 

Cserpenyő, bográncs , ser- 
penyő , üst ; főzni benne. So- 
mogy rárm. Kállay. 

Csertető , hegyes erdő. 
Marczal melléki szó. Actá' 
dy Sándor^ 

Cserzeni, érlelni a' bőrt 
(radix : cser, régen írták 
c s ö r z ; e^y régi könyvben 
olvastam : oda kell fi- 
zetni a'csörzet); vet- 
ték a' cserfától , minthogy 
cserfa-héjjal szokták inkább 
érlelni a' bőrt, ámbár fenyő-, 
és egería- héjat is használ- 
nak, de a' cserfa -héj leg- 
jobb. Székely szó. Kálláy. 
Cserzem a' bőrt , kitisztítom, 
kivakarom. Kemenesali szó. 
Lévai László. 

Csésze, a' kemenczénél pisz- 
káló fa. Baranyai szó. Tóbi 
Antal, 



Csésze, kompona vagy mé- 
rőfont. Csikszéki székely 
szó. Farhas hadnagy. 

Cseszi e , szúnyog , vagy in- 
kább muslicza. Székely szó. 
Buczy. Muslicza, a* borba 's 
eczetbe szokott esni. Szé- 
kely szó. Ferenczi János. Ki. 
esi hitván tortyos. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel, 

Cseszkó, a' csizmadiák' 
gúnyneve. Győrvárm. Czech 
János. 

Cseszni, nőszni. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond, 

Cse^ebota, egye - bugya , 
^Sy^tSyüi idomtalan ember. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 

Cseteklik, biczaklik, fin- 
torodom, ferdfilök. Kemenes- 
ali szó. Lévai László. A* 
kés' rugója megtágulván a' 
faragásnál vagy evésnél el- 
fitorodik. Balaton melléki 
szó* Horváth Zsigmond. 

C s e t e r, deszka. Szathmár 
vidéki szó. Gáthy János. 

Cseterem, tekerem, csa- 
varom. Kemenesali szó. Lé- 
vai László, - . 

Cseterfa, négy darabba ha- 
sítva sima eszközfának vkló 
bikfa. Székely szó. Ferenczi 
János. Négybe hasított bikk 
tünk* darabja , negyede. Szé- 
kely szó. Szabó Elek, Mikor 
a' fát megnegyedlik , vagy 



Digitized by 



Google 



j^ 



CSETERT -^ CSI BOKÁZIK. 



többfelé is hasítják és esz- 
köz-fának kiválasztják, ezt 
nerezik cseter fának. Székely 
sző. Incze József • 

Cseterty minden nemű ke- 
rek dolognak áltálmérőjét 
jelenti , p. o« egy arasfr a' 
kenyér csetertje. Székely 
sző. Ineze Jőzsef^ 

€ 8 e t i n a , fenyőfa - Tijulás , 
V. újnyi vastagságú feiíyő- 
vessző., Kezdi széki sző. 

C 8 e 1 1 e n i y botlani y botor- 
kázni. Székely sző. Gyár' 
mathi Sámuel, Megbotlani 
az embernek. Székely sző. 
Ferenczi JánoM* Kiíiczamod- 
ni f kicsúszni , kibontakozni 
p. o. kicsetlett a' kés » ko- 
csikerék , 's a' t. Pápa vidéki 
sző. Matics Imre, 
Csettenni, a' kés* rugőjáfc 
vagy a' puska' sárkányát 
bezzentőjénél fogva leeresz- 
teni. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, 
C s é V , cső. Székely sző. Gyár' 

mathi Sámuel, 
Csevetel, cseveg, zsinatol , 
neszez. Balaton melléki sző. 
Horváth Xiigmond' 
Csevicze, savanyú víz. Gö- 

niöri sző. Hollák Imre, 
Cséza, kis fedeletlen hintó. 
Pápa vidéki sző. Matialmre. 
C s i a , nemes familia' vezeték 
jiev^zete. Czofalván T. Lisz- 
nyőban. Chinának egy ten- 
ger - szeme Csiaonak nevez- 



tetik. Kezdi széki sző. Sza* 
66 Eleh. 

C B i á n y csiános hely. Bren* 
nessely csalyán, csalyános 
hely. Székely sző. B, Lahot 
JánoM. 

Csiápolni y mondják a' 
csünve növekedő gabonáről 
és egyéb növényről » vala- 
mint az idétlen beteges ál- 
latről is. Sopron várm. 2V. 
A, Kin Sámuel, Székely sző. 
Buczy, Csikszékben. Gegő 
Nieephor, Csiápolni v. 
8 i á p 1 n i 9 p. 0. a' csirkék* 
libák' alkalmatlan zsibon- 
gása. Beké* gyűjt. 

Csiba kutya, azaz: czoki 
kutya* Mátyus* földén. Czu- 
ezor Gergely. 

Csibe, csirke , pizse , pi^ 
zselle. Göcsei. Tikféle, ba- 
romfi. Balaton melléki. Hor- 
vátk Ztigmond, Kis pipe, 
Somogy várm. Kállay, 

Csibellérezek, szedege- 
lődöm , motozolődom. Ke- 
menesali sző. Lévai LáiZ' 
ló. 

Csibogár, a' legyeknek as 
a' neme , melly nyárban a' 
marhákat esdi , és azok nem 

- űzhetvén el magokről , a' 
csípések miatt nyargalődz- 
nak , az illyen marhákről 
mondják, bogárbznak* Szé- 
kely sző. Inczé József, 

Csiborázik, aprő jőszág 
mikor szedeget holmit a' fú- 



■\ 



Digitized by 



Google 



CSICSA — CSIGOLYA. 



bJJ. Barkó szój Gdmdrben. 
Hollók Imre. 

C 8 i c 8 a , ostoba , ügyetlen 
rén ember. Pápa ridéki sző. 
Matici Imre, 

Csicsereg, mid Jn a* tíz la- 
pos y süppedékes helyeken 
nyomunkban fakadoz. Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Ziigmond, Valaki kdr&l, ki- 
vált a' gyermek szülői kd- 
rűly hízelkedre forgolódik, 
'fl forgolódás közben édes 
hangon beszél , mondják : 
gigyereg. Göcsei szó. Piáit' 
der Ferencx, 

Csicscsedni , possadni , 
forrni , (fermentare). Szege- 
t gedi szó. Nátly József, 

Cilicserke, csacska. Keme- 
nesali szó. Lévai László. 

C s i c s e r k él 9 a' madár éne- 
kelget. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Csicsigatni , kis gyerme* 
ket ringatva 's dalolgatva 
elaltatni. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. 

C 8 i c 8 ó , Istók. Ormánsági 
•zó, Baranyában. Jeremiás 
Sámuel. 

Csicsóka I tótrépa , egy 
émelygős édes , krumpli for- 
májú répa-faj. Pápa vidéki 
fzó. Matics Imre, 

Csicsórépa, disznórépa , 
földi alma* Somogy várm. 
Kállay. Csicsóka. Tol- 
nában. Csapó Dániel. 

C s i c s 8 , czifra (a' kis ga- 



latyló gyerekeknél). Székely 
Hz6. Túry Ignácz. 

Csidu, kis csikó. Bodrogköz 
zi szó. Mindszenti. 

Csiga 9 kútkankalék. Ormán- 
sági 8zó; Baranyában. Je- 
remiás Sámuel. 

C s i g a b i g a y sok össze szőtt 
font baj 9 p. 0. ennek a' do- 
lognak sok csigabigája azaz 
szövevénye van. Székely szó. 
Ferenczi János. 

C s i g e , csenger , csioger , lo-^ 
re. Palócz. Szeder Fábián-. 

C 8 i g e r e 9 lőre ; törkölyre 
töltött *B kisajtolt víz, 80* 
vány munkás bor. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig' 
mond. 

C 8 i g 1 1 nyak' csigola , azon 
fő forgója a' hát csontnak , 
mellyel nyak a' háttal egye- 
sfii. Göcsei szó. Plánder Fe- 
rencz. 

Csigolya , a' patakok mellett 
vékony sűrűséggel felnőtt 
ffiz-vessző. Székely szó. Fe- 
renczi János. Apró ffiz, melly 
a' porondokon terem. Szege- 
di szó. Nátfy József, F&znek 
a* neme , melyből kast köt^ 
nek, — nyak-csigolya, nyak- 
csiga , azon fő forgója a^ 
hátcsontnak, mellynéi fog-- 
va a' nyak a' háttal egye- 
sül. Székely szó. Incze Jó- 
zsef. Apró ffiz , kaskötő^ in. 
nen csigol yás , hol sok 
illy kaskőtő ffizforma vesz^* 



Digitized by 



Google 



70 



CSIGÓTÉ — CSIKE. 



szék bokrosán találtatnak. 
Székely szó. Kállay, 

C s i g ó t d 9 tésla' Végét az 
ekéruddal Összefoglaló fa- 
csat, láncz helyett. Balaton 
melleiéi szó. Horváth Zsig- 
mond, 

C s i h á n 9 e. h. csalán* Szé- 
kely szó. CMcrey Eleh. 

C s i h á r , husáng, máskép su- 
háng. Kemenesali szó. Lévai 
László. 

C ■ i h e d , csillapodik , szűnik, 
p. o. a* hab , — zivatar , szél, 
•stb Szegedi szó. Natly Jó- 
zsef. 

Csiholni, verni aczéllal a' 
kohát. Dunántúl. Csapó Dá- 
niel, A* kutyakölyök vagy 
kopóról mondatik hogy csi- 
hol, — a' tűz' kiütését a* 
székelyek ezen kifejezéssel 
nem szokták Icitenni. Szé- 
kely sző. Ferenczi János. 
Csiholni , csaholni, a* kisebb 
kutj'ákról 's a' kópékról, 
mikor nyulat, őzet bájtnak, 
mondatik csiholni , — a' nagy 
kutyákról pedig csaholni. 
Székely szó. Tncze József. 

C s i k , székely nemes , és ka- 
tonaság' vidéke, a' hol va- 
gyon az els^ székely gyalog 
ns. regiment* stábja ; fenyős 
erdós helyekkel és havasos 
hegyekkel körfii kerített 
kies szép hely,-— az, hol sok- 
kal több a' szurok , mint a' 
méz. A* chinai birodalomnak 
kebelében term^ fák között, 



viasz - termo fa is iratik , 
mellynek a* neve C s i k h a , 
a' fa viasz gyanta és szurok 
lévén ; tehát az i Ilyetén fa 
Csikha nevet viselve, Csík- 
ban is az efféle fa tevén a* 
bővebbi léteit ; — innen a' 
Csík nevezet nem csíktól 
jön le, a* melly ottan nem 
is lehetett, nem lévén ná- 
das tók; hanen> a' viaszt 
termő fákról, 's következő- 
leg ázsiai nevezetből. Sza- 
bó Elekí Mirigy a* disznók' 
torkában. Székely szó. Tű' 
ry Ignácz, 

Csík, 1) piócza, 2) sujtás. 
Innen csíkos, különböző 
színekből. Székely szó. Tű^ 
ry Ignáez. Gömörben , me- 
télt. Dunántúl. Néhol má- 
csik. Döbrentei. 

Csikarni, facsarni , valamit 
álnoksággal vagy erővel el- 
venni , ztarolni. Palócz szó. 
Szeder Fábián. Kizsarolni. 
Gömöri szó. Hollók Imre. 
Karczolni, körmölni. Kecs- 
keméten. Csapó Dániel. 

Csikavény , kaczérságra 
hajlandó. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. Csik* 
landós , csiklandékos. Ke- 
menesali szó. Lévai LáiZ' 
ló. 

Csikból kiromlani, ki- 
fáradni csikból. Székely szó. 
Buczy. 

C 8 i k e , csirke. Ormánsági 



Digitized by 



Google 



CSIKÉR - CSIMBA* 



TI 



szó 9 Baranyában. Jeremiát 
Sámuel, 

C s i k é r , nem m^Iy , p. o. fo- 
lyam. Vas vármegyei szó. 
Horváth József, 

Csiklandó, n6* szemérme, 
nek belső "^része; cütoris. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond, 

C 6 i k 1 o m , e. h. csaklom. 
Székely szó. derey Eleh 
Derzii Mózses, 

Csikó szájú, nagy boros 
edény. Somogy és Baranya, 
várm. Kállay, 

C s i k ó t é , foglaló , mellyel 
a' rudat a' szánhoz foglal- 
ják. Marczal melléki szó« 
Aesády Sándor. 

Csikotófa, foglaló a' ta- 
lyigán , vagy szán' rúdján. 
Bi^drogközi szó. Mindszenti, 

C s i 1 i n g , ollyan szőlőfürt , 
a' mellyen csak egykét szem 
vagyon. Bodrogközi szó* 
Mindszenti, 

Csilla, zöld gyekén , mely- 
lyel a' szőlőt kötözik. Sze- 
gedi szó. Nátly József, 

C s i 1 1 a t n i , szöktetni , vicz- 
kándoztatni , p. o. czig^ány 
a' lovát, — ifjú legény a* 
lányát. Székely szó. Fe- 
renczi János. A* fejér népet 
játszodtatni , —a* lovat ug- 
ratni, szöktetni. Székely szó. 
Incze József. 
Csille, szűkre vonatott sze- 
kerecsre soknak látszó mód- 
ra rakatott fa, szalma, szé- 



na 's több illyesek , Pesten 
a' pilisi meszet úgy árulják. 
Győr várm. Sztrohay, 
Csillenteni, csillegetni ^ 
csenni , lopni , elsikkaszta- 
ni. Balaton melléki szó. Hor* 
váih Zsigmond, Elcsillonta- 
ni , ellopni , elvinni. Göcsei 
szó. Plánder Ferencz, liO^ni^ 
allattomosan elrejteni. Ke- 
menesali szó. Lévai lászló, 
C s i m a s z , földben kelt fé- 
reg , cserebogár' nemzője. 
Balaton melléki szó. Hor^ 
váth Zsigmond. Vas várme- 
gyében jelenti azon vastag 
kukaczot , mellyből fejlő- 
dik a' cserebogár; a^B ország' 
más részén büdös férget Je- 
lent. SztroJsay, 
C s i m a z , poloska , palacz- 
ka , büdösféreg ; a* deák 
cimeX'h^l. Kecskeméti ^zó. 
Csapó Dániel, 
C 8 i m b a , egy faágra akasz- 
tott nagy kampu, vagy gúzs, 
vagy kötél, a' mellynek al- 
só végén egy keretíztűl kö- 
tött fára rá ül az ember , 
és vagy lábánál fogva meg- 
lódítván magát , vagy más 
által elindítatván, csimbáz , 
csimbákol ; — a' millyennek 
nemeit láthatni Pesten a* vá- 
ros' erdejében. Innen csim- 
bók , minthogy a* gombra 
kötött hosszú haj, mellyet 
őseink viseltének , csim- 
bálódni szokott. Örségi szó.. 
ZaHl György, 



Digitized by 



Google 



72 



CSIMBÓ 



Csimbőy ....w Szathmár 
ridéki Azd. Gáthy János* 

C 8 i m b ő k , a' fülek mellett 
fürtbe kötött hajcsomd. Be- 

Csimota, gyenge növény , 
hajtás; nevendék gjrermek. 
Balaton melléki seó. Hor- 
TÚth Xsig^nond. 

Csimp a] yg ózni, bele ka* 
paszkodni p. o. valaki nya- 
kába , reá teker^dzni. Tol- 
na rárm. Csapó Dánielt 

Csimpolya, duda , tömlő- 
síp juh bőrből. Székely sző. 
Kállay. 

Csimpeszkedni, valami, 
re fölkapaszkodni; Beke\ 

C s i n , e' h . fogás , p. o. nem 
tom (tudom) a' csínját, Kál- 
lay^ gyűjt. 
Csín, csínos; tiszta, ű- 
^yes^ fris. Kezdi széki sző. 
Szabó Elek, 

C s i n g , valami tett vétek , 
hiba. Kezdi széki sző. <S>jsa- 
hó Elek. . 

Csinga, ragasztok, tolda- 
lék, függelék. Göcsei sző. 
Tlánder Ferenci. 

Csingálni, ragaszkodni p. 
0. gyermeknek a' szekérből 
kiállő rud' végére. Mégis : 
határon túl lopődzani , mi- 
dőn a' gj ermekek laptáznak. 
Göcsei sző. Plánder Ferenez. 

Csingaszkodni, szekér' 
hátuljára vagy fa' ágára 
felkapaszkodni. Balaton mel - 



- CSIPER. 

léki sző. Horváth^igmond. 
C s i n g e , lapta. Baranyai sző. 

Tóbi Antal. 
Csángér, száraz kopár em- 
ber. Kezdi széki sző. Szabó 
Elek. 
Csingoládzom, ab in- 
strangulo. Székely sző. Gyav' 
mathi Sámuel. 
Csinja, ontorája, ontrája; 
. Baranya várm. Kállay. 
Csinnyán, szerivel . Szath- 
már vidéki sző. Gát ki Já- 
nos. Kémélve, mődjával , 
p. o. csinnyán bánj vele , az- 
az , ne vesztegesd , ne fe- 
csérld. Tolna várm. Csapó 
Dániel. 
C s i n V a 1 1 különös szövésű 
vászony. Palőcz. Szeder Fábi^ 
án. 
C s i p á g m, szálonkint sze- 
dem, szemelem, csipkedem. 
Kemenesali sző.Lét7atLd#£/J* 
Csipározni, bogározni* So- 
mogy rárm. Kállay» 
C 8 i p e d é s , hasrágás. Nyit- 
ra, Bars, Hont. várm. Czw 
exor, 
Csipedett, szaggatóit tész- 
ta' neme. Mátyus' földén. 
Czuczor^ 
C s i p é r , hordára fejabron- 
csot rávonni segítő fogő , 
ollyao forma, mint a' mely- 
lyel a' kovácsok a* sínvasat 
a' kerékre ^áhuzzák , csak- 
hogy ennél kisebb. Őalaton 
melléki sző* Horváth Zsig- 
mond. 



Digitized by VjOOQ IC 



CSIPERKB-GOMBA — CSISZAKÓ. 



73 



Csiperke-gomba , csu- 
porka-gomba. Székely szó. 
Kállay. A* ház körül is nő- 
ni szokott gombanem. Pápa 
vidéki szó. Maties Imre, 
Csipertes, megromlott lá- 
ba, nehezen járó, de egé- 
szen nem sánta. Göcsei szó. 
Plánder Ferencx. Fólcsípőre 
sántáló. Kemenesali szó. 
Lévai László, Sántító, mint- 
egy csipejóben sértett. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 
Csípés, zkedni, valakibe 
ruhájánál fogva ragaszkod- 
ni , kapaszkodni. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig^ 
mond. Fel-felé mászni. Szé- 
kely szó. Kállay. Kapasz- 
kodni p. 0. a' kis gyermek 
anyja' nyakába. Tolna várm. 
Csapó Dániel. 
Csipet, morzsa, igen pi- 
czin valami. Kemenesali szó. 
Lévai László. 
Csipetke, V. csipedett, 
szaggatott tésztás étel. Tol- 
na várm. Csapó Dániel. 
Csipisz, semmi. Göcsei szó . 
Flánder Fef-encz. Excremen- 
tnm. Kemenesali szó. Lé- 
vai László. 
Csipke, tövis , p. o. csipke 
ment a' talpába. Székely szó. 
Ferenczi János. 
C 8 i p r, csupor. Székely szó. 

Gyarmat hi Sámuel. 
Csípőt, igen kevés , egy csi- 
petet sem a^ok, legkeveseb- 



bet sem adok. Göcsei sxó. 
Plánder Ferencx, 
Csippe csöpp a, szakadoz* 
va , daraboslag p. o* csippe 
csoppa fizetett , azaz forin- 
tonkint, garasonként. Gö- 
csei szó. Plánder Ferencx. 
Csippel-csoppal, apró- 
donkint. Bodrogközi szó. 
Mindszenti. 
Csírája, czikája , sarjazása, 
növése. Somogy várm. KáU 
lay. 
Csira málé , kicsíráztatva 
összenőtt búza' levével rozs 
V. árpa lisztből készfiit édes 
sütemény. Tolna várm. C#a- 
pó Dániel. 
Csiríbelni, midőn a' vere- 
bek összevesznek 's egymást 
nyaggatják ; úgy midőn va- 
lakinek nyájas tréfából ne- 
ki esvén , haját megczibál- 
ják. De már ez sem igen 
történik , mert a' kényes vi- 
lág a' tréfát hamar valóra 
vélné. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 
Csiribiri, aprólék, kör- 
mözések , fakadások. Keme« 
nesali szó. Lévai Zászló. 
Csiricsáré, csahos, sok be- 
szédű, csárma. Kemenesali 
szó. Lévai László. 
C s i r k ó , csata , kurta , rö- 
vid, nyírt. Kemenesali szó* 
Lévai László* 
Csiszakő, metsisőkést éle- 
sítő kő, mellyet itt Bala- 
ton mellett úton útfélen vá- 



Digitized by 



Google 



74 



CSISZÁR — CSOKMÁNY. 



lógatva lelhet a' 8z6l6mires> 
De már a* kaszakövet ven- 
nie kell- Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. 
Csiszár (ló) , lóval keres- 
kedni szerető ; ki a' lovat 
adni, venni, úgy cserélni 's 
bérelni kedveli. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsig- 
mond' 
Csiszliky csizma* sarkába 
való fakéreg bőrrel bevon- 
va. Székely sző. Ferenczi 
János, 
Csiszonkázni , csuszán- 
kodni, csuszolni a' jégen; 
Csíkban mondják : i s z á n- 
k o d n i ; Udvarhelyen : s i - 
kánkodni. Erdélyi sző. 
Kállay Ferenex. 
Csisztereg, sisztereg ; 
prasselt. Győr várm. Czech 
János* 
Csitepate, veszekedés. Bar- 
kó sző. Hollók Imre. L. Cse** 
tépaté. 
C s i t k ó y vehem ; innen csit- 
kőzni , vemhezni. Székely 
sző. Cserey Elek. 
Csitolniy lecsillapítani -^ 
c s i t ! a' tőke' szava. Kezdi 
széki sző. Szabd Elek. Any- 
nyi mint csendesíteni , p. o. 
eleget csitoltam , de semmi- 
re sem mehetek , egy- 
be verekedőnek. Székely 
sző. Incze József. Valakit 
csendesíteni , elhallgattatni 
akarni. Székely sző. Feren- 
czi János, 



Csitri, rövid ' vagy nyirett 
hajú. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, Rövid el- 
vágott haj. Bodrogközi sző. 
Mindszenti, 

Csivadozok,.,... Székely 
sző. Gyarmathi Sámuel, 

Csobak, a' fáról levágott 
száraz görcs. Bodrogközi 
sző. Mindszenti. 

Csobány ; csobolyő , lé- 
gei y. Kállay' gyűjt. 

Csobogni, jelenti azon viz- 
mozgást és hangot, melly 
látható és hallható, midőn 
vizben ^'árunk. Beké' gyűjt. 

C s b o 1 1 ó. Gömör , Torna. 
Vatallé. Dunántúl. Döbren- 
tei, 

Csoboly<^9 sajt formán ké-^ 
szített lapos kis hordó ; víz- ^ 
tartó edény a* mezei embe- 
reknél. Kecskemét vidéki 
sző. Csapó Dániel, 

Csoborló, vatolaj , lapos 
kis hordó , mellyben vizet 
visznek a* mezőre. Sopron 
várm. Kis János, Kecskemét 
körül ezt Csobolyő nak 
nevezik. Csapó Dániel, 

Csőcsa, vágott étek a' kis 
gyerek' számára ; innen c«ő- 
'Csi,c8Őcsáíni,kis gye- 
reknek rágni. Marczal mel- 
léki sző. Acsády Sándor. 

Csokmány, faragó fejsze. 
Sziget vidéki szó. Balaton 
mellett , v a 1 a s k a. Sár- 
közben: máléfejszc. Je- 
remiás Sámuel, 



Digitized by 



Google 



CSÓLNOK — CSÓRI6ÁLNI. 



76 



C 8 ó 1 n k 9 Indik. Bodrogkd- 
zi sső. Mindszenti. 

Csorna, csuma, mirigyes 
pestis. Székely sző* Ineze 
József, 

C s mb 1 é k , üstök , csim- 
hó. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. 

Csombord, borsfű. Székely 
sző. Kállay, 

Csimoszlő, szólótőró a' 
cseberben. Innen csomi- 
szólni, megzúzni a' ge- 
rezdeket. Kállay^ gy^Ó'*» 

C s o m ő , kereszt a' szántod 
főidon . Barkő sző . Hollók 
Imre. 

Csomoszolni, lezúzni szó- 
löt 's egye'b gyümölcsöt. 
Szathmár vidéki sző* Gátky 
János* 

C s ő n i g a , gyermeki játék, 
kis fáből faragott *" csúcs , 
melíynek lapos végébe jobb 
és bal szárnya tollacska va- 
gyon megerősítve , és ezt kis 
ostoi' segítségével magasra 
lövi a' játsző gyermek. Gy^r 
várm. Horváth Endre. 

Csonkítás, termő ág' éret- 
len végit elmetszés. Székely 
sző. Kállay* 

C s o n t i k a , gyantás fáből 
készült fáklyának megma- 
rad ott része , melly a' tartő 
miatt meg nem éghetett. Gö- 
csei sző. Plánder Ferencz. 

Csontoshús , sertéshús. 
Barkő sző. Hollók Imre. 



C s p o r , csupor » csipor. 
Székely sző. Cserey Elek. 

Csoport, göröngy. Balaton 
melléki sző. Horváth Zéig' 
mond. Föld - göröngyöcske. 
Kemenesali sző. Lévai LásZ' 
16. 

C s ő r a g , dorong. Baranyai 
sző. Tóbi Antal. 

Csőrálni, mőrálni, a' 
dolgot izépítve előadni- Ne 
csőráld, mőráld, azaz : ne ke- 
ríts a' dolognak olly nagy 
feneket, hanem mond ki egye- 
nesen, mi a' lelkeden van. 
Balaton melléki sző. Hor' 
váth Zsigmond. Ctiiorálom , 
morálom, kelletlen^ lassan 
töltögetem; Ismét : valamelly 
dolgot se teszek se veszek, 
immel ámmal. Kemenesali 
sző. Lévai László. 

Csorba yiz, Albisban a' 
csorba kút* vize. — Itten 
még a' víznek is csorbulása 
lehet. NB. a' köble csorba 
ezen kútnak. Székely sző. 
Szabó Elek. ' 

Csőré, mezítelen p. o. csőré 
pnrdé. Székely sző. B. La' 
kos János. 

Csorgatő, há^' hátuljánál 
az eszterja, mellynél fogva 
a' víz ön fundusára csorog. 
Balaton melléki sző. Hor- 
váth Zsigmond. 

Csörgő, a' forrásnak fa- v. 
kőcsorgőja.Székely sző. Kál- 
lay. 

Csőrigáin i, vékonyan csur- 



Digitized by 



Google 



76 



CSORNOK — CSOVASZTANI. 



gatni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, 

Csornoky tornácz. Székely 
sző. Cserey Eleh, 

Csőrolom, fejem , csurga- 
tom. Kemenesali szó. Lévai 
László. 

Csoroszlya, gerendelyből 
lenyúló *s barázdát linea- 
képen hasít^S vas szerszám. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond, ^ 

Csorszog, a' megfagyott 
sarjun tompán ropogtat. Kez- 
di széki szó. Szabó Eleh, 

Csoszkatni, csoszogni , 
lábbelit a* földhez értetve 
járni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, 

Csoszogni, vonni a' lábát 
járás közben. Tolna várm. 
Csapó Dániel, Súrolni a' lábá- 
val. Székely szó. Kállay. A* 
lábat foldon húzva járni. 
Vas vármegyei. Horváth Jó- 
xsef. 

Csoszogatok, lábomat hú- 
zom. Székely szó. Gyarmat- 
hi Sámuel, 

Csosszantani (be), be- 
toppanni* Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond, 

C s ó t á r , nyeregtakaró posz- 
tó. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, Lemes , 
főldhasító két vas az ekén. 
Őrségi szó. Zahál György, 

Csótolgok, kurdászok, kel- 
letlen járok kelek. Kemenes- 
ali szó. Lévai László, 



Csóva, madárijesztő jegy. 
Kezdi széki szó. Szabó Eleh. 
Tilalmas helyen egybekö- 
tött szalma, rúdon. Székely 
szó. Kállay, Kapu fölibe v. 
ház elébe rúdra kötött szal- 
ma csomó olly helyeken , 
hol katona van bekvárté* 
lyozva. Kecskemét körűi. 
Csapó Dániel. 

Csovadni, Vas vármegyei 
szó , annyit teszen mint hir- 
telen sikamlani , p. o. ha kö- 
telet kettő húzna, 's egyik- 
nek hirtelen kisikamlana a' 
kezéből , ottan azt monda- 
nák : kicsovadoH a* kezéből. 
Sztrohay Antal, Kicsovadni , 
ausrutschen von der Hand ; 
vagy ha a' kötött csomó fel 
vagy eloldik. Vasvármegyei 
szó. Horváth József, 

Csóválni, 1.) farkát ide 's 
tova billegetni ; 2.) a* szal- 
mát sutakot a* beléje tett 
tűzzel sebesen mozgatni , 
hogy lángra lobbanjon. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, Lóggatom , lóbá« 
lom , ingatom. Kemenesali 
szó. Lévai László, Gömörl 
szó. Hollók Imre. 

Csovasztani, kicsovaszta- 
ni, valaihit a* kézből p* o* 
a' feszült kötelet. Vas vár- 
megyei szó. Horváth József . 
Hazudni. Kemenesali szó. Lé- 
vai László, Füllenteni, ha- 
zudni. Balaton melléki saó. 
Horváth Zsigmond, 



Digitized by 



Google 



CSOVAZNI - CSÖLLÓ. 



77 



Cfroyázni, kijegyezni a* 
földet csővárai. Székely sző. 
Ferenezi János, 

C s o z g a , apró cserebokor- 
ból gyűjtött tűzi fa. Kezdi 
széki szó. Szabó Eleh 

Ca o z ^f erre tora talpát 
földön bő lábbeliben csusz- 
tatra járó. Kezdi széki szó. 
Szabó Elek. 

C 8 ö , parancsoló szó, mellyel 
a' ló menésre szólítatik , 
ebből lett csökönyös, 
menni nem akaró , magát 
megkötó. Göcsei szó. Fián- 
der Ferencz, 

Csöbör, dézsa , sajtár. Szé- 
kely szó. B, Lahot János, 

Csőcselék, csöcsemő, kis- 
ded. Kemenesali szó. Lévai 
László 

Csőcselék nép, elegy 
belegy sokaság, gyűlerész- 
ség. Tolna rármegyei szó. 
Csapó Dániel, 

Csöcsörézni, die Brust 
abgreifen. Székely szó. B, 
Lakos János, 

Csódelék, gyűlerész soka- 
ság , csőcselék. Székely szó. 
Ferenezi János. 

C s ő d ö r , ménló , monyas* 
Baranya rárm. Kállay. Kecs- 
keméten is diratos. Csapó, 

CaÖg, bog a' fában. Székely 
szó. Ferenezi János, A' fa* 
ágainak, a' fa' derekában rá- 
lő begyökeredzése , melly 
agy áll a* fában , mintha egy 



szeget ütöttek rolna bele. 
Székely szó. Incze József, 

Csögleni, fiatal fának a* 
haját meghántani, hogy ki- 
forrjon ; innen csöglött 
bot, hántott szaros r. bo- 
gosbot; igya* csögözés, 
r. másatt csürközés, 
gyermekek* botokkal rálő 
játéka. Székely szó. Kállay. 

Csőgözni, fa-bogból csi- 
nált pálczáral elűtőst ját- 
szani a* gyermekeknek. Szé- 
kely szó. Ferenezi János* 

Csök, taskó. Győr rárm. 
Czeeh János, 

Csökkenni , a' szerencsé- 
ben alább szállani. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond, 

Csökönös , makranczds. 
háaá kúnhálas. Szegedi 
szó. Nátly József, Magát el- 
kötő ló. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, Akaratos 
p. o. ló , melly nem mordul, 
ha megáll. Somogy rárm. 
Kállay. 

Csöktetek, akadozra, tűz- 
re megyek. Kemenesali szó. 
Lévai László, 

Csök oity nörésében meg- 
akadt fa 's gabona. Székely 
szó. Ferenezi János, A' nö- 
résben megállott. Kezdi szé- 
ki szó. Szabó Elek, 

C s ő 11 ő , azon kerekes esz- 
köz, mellyen a' fonal csők- 
re feltekertetik. Székely szó, 
Csikszékben. Qegó Nicephor, 



Digitized by 



Google 



78 



CSÖMBÖK — CSŐSZ. 



C 8 $ mb ö k 9 kurta vastag lá- 
bát vonó ember. Székely szó. 
Ferenczi János, 

C s d m b ő k , sárbői rálő go- 
csők a' kutya' farkán. So- 
mogy várm. Kállay, 

CsSmbőlék, csimbők , le- 
függő csomő. Kemenesali sző. 
I^évai Láixló, P. o. a' birká- 
kon, fityegő ganéjas gyap- 
jucsomők. Behe* gyűjt. 

Csőrnek, a' fakón kinőtt 
nagy forradások. őrségi sző. 
Zakál György. 

Csömörkélek, titkon Já- 
rok, lappangok, bujkálok. 
Kemenesali sző. Lévai Lánx- 
ló. 

Csönd esz, csendes. Sopron 
várm. N. A. Ki t Sámuel. 

Csönköly, forgő csout. Ke- 
menesali sző. Lévai Láizló, 

Csöntörögni, fenteregni , 
főldöh beFerni. Balaton mel- 
léki sző. Horváth Ziigmond. 

Csöpéte, aprő tövis , cseres 
bokros hely. Kemenesali 
sző. Lévai László, Aprő 
bokrok , haraszt ; innen c s ő- 
p é t é 8 , bokros hely. Mar- 
czal melléki sző. Acjády 
Sándor. 

Csöpörödött, aszott , fo- 
nyadt, ránczosult, göbörö- 
dött. Kemenesali sző. Lévai 
, László. 

Csöppelem, őcsárlom, sző- 
lőm , szapulom. Kemenesali 
sző. Lévai László. 

C 8 ö r f ö s , csaho8 , sok beszé- 



dű. Kemenesali sző. Lévai 

László. 
» 

C s ö r g e , sörtrély - öléskor , 

megkőresztett , 's ágy kisütött 
szalonnának salaltja. Göcsei 
sző. Plánder Ferencz. Tö- 
pörtyő. őrségi sző. Zakál 
György. Aprőra szelt kisü- 
tött szalonna. Kemenesali 
sző. Lévai László. Pakrácz. 
Székely sző. B^ Lakos János, 

Csörgető, kereplő. Bara- 
nyai sző. Tó6i Antal* 

Csörlő, melly csőre teke- 
ri a' fonalat, és a' csőt te- 
szik a' vetéllőbe. Székely 
sző. Gyarmathi Sámuel, Esz- 
köz, mellyen a' fonal csőkre 
gombolyítatik. Gömöri sző. 
Hollók Imre, 

C 8 ö r m e , csőrige , fánk. Ba- 
ranyai sző. Tódi Antal. 

CsÖrmelék, csermelék, tö- 
redék , morzsalék , hulladék, 
izék. Szegedi sző. Nátly Jó- 
zsefi 

Csörtetni, fegyvert zör- 
getni. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. 

Csős cseber, a' mellyen 
a' pálinka főző üst' csője 
keresztül megyén. Székely 
sző. Ferenczi János, 

Csősz, botos. Balaton mel- 
léki. Mező-pásztor vagy ke- 
rülő. Kemenesali. Foglyár. 
Rábaközi* HorváthZsigmond, 
Mező-pásztor. Göcsei sző. 
Vlánder Ferencz. 



Digitized by 



Google 



CSÖTÖL.BOTOL — CSUNGA. 



79 



Csötöl-botöl, esik kél. 
Inn^t cs5tebota ember. Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. . 

C s ö t ő z n i y láb alatt akadé- 
koskodni. Balaton melléki 
szó, Horváth Zsigmond. 

C s ő t r ő s , elvágott rövid ha- 
jú. Gomöri sző. Hollók Im- 
re, 

Csubukolni, czomb-közé- 
pig ' ér^ vízben csobogtatva 
gázolni. Kezdi széki szó. 
Szabó Elek. 

Csúcsos fazéky fejes fa- 
zék. Eszék vidéki szé , Bara- 
nyában. Jeremiás Sámuelé 

Csúfondáros, ^súfondá- 
roskodni, a' ki szeret vagy 
tud csúfolódni. Székely sző. 
Ineze József. 

C suf ondározn i , ••.•• 
Szathmár vidéki sző. Gáthy 
János. 

Csuha, ruha* Baranyai sző. 
Tóbi Antal. Szűr. Barkő 
sző. Hollók Imre, Köntös , 
gúnya; kfilönüsen pedig a' 
somogyiak' fejér köpönye- 
ge , négyszegű piros szélfi 
gallérral* Somogy várm. 
Csapó Dániel. 

Csuhasztani, fillenteni , 
hazudni. Göcsei sző. Plán- 
der Ferencz. 

C 8 u h é r , kőborlő , korlfély 
pajtás. Palőcz sző. Szeder 
Fábián. Csőcselék ember. 
Győr várm. Czech János, 

C s u k 1 y a , a' szűrnek he- 



gyes sapka - forrná tarisz- 
nyája, mellyet a' pakulá- 
rok (juhászok) a' fejekbe 
húznak mikor tetszik , más- 
kor eleségjeket hordozzák 
benne. Kezdi széki sző. Szü' 
bó Elek. Cucullus. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsig-- 
mond. Szűr. Székely sző. 
Gyarmathi Sámuel. 

C s u k 1 ő , 1) singultienj ; 2) 
lő' bokája. Balaton melléki 
sző. Hoiváth Zsigmond. 

C 8 U k o r , pántlika - csukor , 
csukor pántlika. Székely 
8ZŐ. Incze József. 

C s u k r o s , p. o. viola, szeg- 
fű , azaz ; teljes viola vagy 
szegfű. Székely sző. Incze 
József. Teljes p. o. szék fű. 
Székely sző, Ferenczi János, 
Doppelt, bei Blumen p. o. 
csukros szegfű. Székely sző. 
B. Lakos János. Dupla, bok- 
ros. Erd. és Székely sző. 
Döbrentei. 

Csuma, gyümölcs' szára, p. 
0. meggy' v. cseresznye' csu- 
mája. Szegedi sző. Nátly Jó- 
zsef Kecskeméten is diva- 
tos , ebből lesz : c s u m á z- 
n i , gyümölcs-szárral szag- 
gatősdit játszani. Csapó D. 

Csunda, bú, gamat,dancs, 
mocskos , piszkos. Székely 
8ZŐ. Incze József. 

Csúnya, rusnya , ronda ; 
rohoda. Kemene^ali sző. 
Horváth Zsigmond. 

C 8 u n g a , baraboj , a<' szántó 



Digitized by 



Google 



80 



CSÚNYA FÉREG — CSUTAK. 



földekben termő édes magya- 
rónyi fejér gyökér. Székely 
sző. Ferencxi Jánoi, 

Csúnya féreg, farkas. Gö- 
möri sző. Hollók Imre. 

Csanyálkodniy csinta- 
lankodni. Barkő sző. Hol- 
lók Imre* 

Csuiiyittt veszett p. o. ku- 
tya. Ormánsági sző* Bara- 
nyában. Jeremiás Sámuel. 

Csunyutteb, dühös kutya* 
Kállay* gyűjt. 

Csupán, bl osz. Szathmár 
Tidéki sző. Gáthy János. 

Csupasz, kopasz , mezte- 
len, mondatik leginkább a' 
még tollatlan madarakről. 
Tolna yárm. Csapó Dániel. 
GyÓT várni. sző. Horváth 
Endre. 

Csupor, kis fazék , fazék- 
fiú. Péld. „Kicsi csupor ha- 
' mar felforr.'' Kezdi széki 
sző. Szabó Elek. Kecskemé- 
ten ezt bögrének mond- 
ják. Csapó Dániel. Gömör, 
Torna, fazék. Dunántúl. DöÖ- 
rentei. Bögre. Székely iző , 
Csikszékben. Gegő Nicepkor. 

Csuporodni, összehuződ- 
ni, TOnődni. Göcsei sző. 
Plánder Ferencx. 

C s u p^o r í t n i , összecsupo- 
rítni a' száját, összehúz- 
ni kereken. Vas várm. sző. 
Horváth József. 

Csuramkodom, észreve- 
hetetlenül ellopődzom. Ke- 
menesali sző. Lévai László. 



C s u r k a , kolbász. Innen , 

' Gsurkás, kolbász- formára 
feldagadt , p* o* kötéllel v* 
pálczával valő verés után 
a' test. Göcsei sző. Plán- 
der Ferencz. Hurka. Bara- 
nyai sző. Tóói Antal. 

C s ú s z 9 rheuma ; folyosú. 
Göcsei szőf Horváth Zsig- 
mond. 

Csusza, a' törökbuza* csut- 
kája. Székely tízó. Ferenezi 
János. Koczkás tészta. Tol- 
nában. Csapó Dániel. 

C 8 u s z ő , kigyő. Szathmár 
vidéki sző. Gáthy János. Ki- 
győ. Bodrogközi sző. Mind- 
szenti. 

Csuszomodni, iszamodni. 
Balaton melléki sző. Hor- 
váth Zsigmond. 

Csusztatő fa, vontatő du- 
rung, mellyet szükség' - ese- 
tében úton az eltört kerék 
helyett a' tengely alá szer- 
keztének. Balaton melléki 
sző- Horváth Zsigmond. 

Cs uta , farkatlan p. o. tyúk. 
csuta tik , gyurgyi tik. Vas 
várm. sző. Horvát József, 
Suta, kurta, finta. Göcsei. 
Innen (;sutás kukoricza , 
melly még nincs lemorzsol- 
va , hanem a' torzsájában 
van. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. Kurta, 
rövid. Kemenesali sző. Lé^ 
vai László. 

Csutak, töke , tönk : miben 
különböznek f ^ 1. Csu- 



Digitized by 



Google 



CSUTAK — CSOCSÖRKE. 



81 



tak| a' mit gyökeriból kiás- 
nak szilrát aszalni. — 2. T ő- 
k e y a' mi ott marad le vá- 
gődván a' fa ; innen gombász 
tőke , aV melly gombát te- 
rem. — 3. Tönk, két 's 
négy marha után kirakott 
kerek vagy hasáb bikfa. Szé- 
kely sző. Ferenczi János, 
Szalmáből csinált és meg- 
tekert csomő , mellyel er- 
dőtlen helyeken fűteni szo- 
kás. Innét : szalmát csuta- 
kolni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, Levágott 
nagy fának kiaszott töve. 
Kezdi széki. iSza^o'Meib. Cso- 
mocskába összekevert szal- 
meu Kemenesali sző. Lévai 
László, Törzsök , tőke. Csik- 
széki székely sző. Gegő Ni- 
cephor. Tuskő ; sok székely 
famíliáknak Csutak a' veze- 
ték nevök. Székely sző. Bi- 
harban mondják tuskő 
ember, tudatlan , együ- 
gyű. Kállay, Csutaknak 
nevezik a' székelyek, mikor 
egy fát leróván, annak ott 
maradt törzsökéből jó e^y 
darabot lehasít na k , vagy 
más akármiféle darab bogos 
fát ; de szalmát soha sem 
jelent. Innét mondatik: fel- 
tevék egy csutakot a' tűzre 
's egész éjjel eltartott, is- 
mét a* megvert és megké- 
kült testről mondatik , hogy 
ollyan mint a' szennyes csu- 
tak. — Csutk,ó-n értetik 

TÁJSZAVAK. 



a' kivágott fáknak még a' 
földben maradt törzsöke , 
mellyet faszükiben csákány- 
nyal vágnak ki; ugyanezt bu- 
csak-nakis nevezik. Székely 
szó. Incze József. 

C s u t i k a , 1.) Az almának 
megtartója, lehántván róla 
a' megehetőt. — 2.J Török* 
búzától megfosztott csutkó. 
Székely szó. Ferenczi János, 
Alina' torzsája. Kezdi széki 
szó. ^Sttabó Elek, 

Csutka-kalapács, a* 
czinkéknek rerhenyeges he- 
gyű nagyobb faja. Bodrog- 
közi szó« Mindszenti. 

Csutkos fa, nyesett aztán 
kisarjadzott fa. Somogy 
várm. Kállay. 

Csutora, kulacs , palaczk, 
Dunán túl. Pipaszáron lévő 
karimás szopóka. Kecskemét* 
vidékén. Csapó Dániel, Ku- 
lacs, boros faedény. Bala- 
ton melléki szó. Hofváth 
Zsigmond, Baranyai szó. Tó* 
bi Antal, 

C s u V á s , vitéz tatár nép észa- 
ki Ázsiában. Székely szó. 
Szabó Elek, 

C s u V i k , kuvik, halál madár. 

Palócz. Szeder Fábián, 
Csúz, folyó nátha. Somogy 

várm. Kállay, 

Csucsor borsó, csicseri 
borsó. Székely szó. Feren- 
czi János, 

Csűcsörke, pipis , pityer , 
6 



Digitized by 



Google 



82 



CSÜCSÜLÖK — CSŰRÖS. 



pacsirta y szántőka. Paldczt 
Szeder Fábián. 
Csücsülök, ülők. Keme- 
nesali sző. Lévai Láízló. 
Leülni. ' Leginkább piczi« 
nyeinknek szokás mondani : 
„csücsülj le'' 1 Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond, 

Caűg^ vadtól el károsodott 
marhának a' tett* helyén ma- 
radt ízekje. Csúgre ment a* 
férjem , azaz , a* tett* helyé- 
re kiment lesni a' vadat , ha 
Ismét az ízekre risszamen* 
ne. Székely szó. Tűry Jg- 
nácx. 

Csügor, megtöretett vad 
gyümölcs' leve. Kezdi széki 
szó. Szabó Elek. Vad alma 
lé. tSzckely szó. Ferencxi 
JánoSi 

Csűkerés^ek , ..... Szé- 
kely szó. Gyarmat hi Sá' 
mueh 

Csükörgök, csipeszkedem. 
Székely szó. Gyarmathi Sá- 
muel, 

Csülledni, 1) kiállani p.o. 
a* megveszett hasnak az em- 
ber' kezén; 2) felcsülledni 
a' kis gyermeknek, mikor 
nem alhatnék a' bölcsőben 
felülni avvagy az ágyban. 
Székely szó. Ferenczi Já- 
nos. 

C s ü 1 1 ő, azon eszköz , mely* 
lyen a* fonál (szövéshez va- 



ló) csükre gombolyítatik^ 
Bodrogközi szó. Mindszenti* 

Csülök, kövecs vagy már- 
vány glóbis^ mellyet a' ját- 
szó gyermekek csinált lyuk- 
ba bottal V. kézzel hajtanak. 
Győr várm. Horváth Endre, 

C s ú n i k , a' növésben meg- 
állapodik, hátra marad, 
p. 0. a' vetés szárazságban » 
ugy az árva kocza gyermek 
is csünve nő. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond, 

Csűr, pajta. Székely szó. 
Kállay* 

Csürhe, 8~>9 esztendős 
gyerkőcze. Barkó szó. Hol" 
lók Imre. Poronty, falka 
gyermek. Kállay^ gy^J*- 

C s ü r h é s , kondász , kanász. 
Szathmár vidéki szó. Gáthy 
János. 

Csűr ke, e. h. csirke. Szé- 
kely szó. Derzsi Mózes. 

C s ü r k Ö s>~^ámpás lábú , 
görbe járású. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond, 
Hibás; összehúzódott lábú. 
Beké' gyűjt. 

Csűrök (ige), csavargok, te- 
kergek, utat vesztek. Keme- 
nesali szó. Lévait László. 

Csűrök ( név ) , gyermekek* 
fa játéka , mellyet botokkal 
dobálnak. Kemenesali szó^ 
Lévai László. 

C^s ű r ö s , gyermekek* jétéka, 
midőn a' kijelelt körnek kö- 
zépp utján lévő godröcské- 
be a' labdát y vagy bugyát 



Digitized by 



Google 



bepigzkálni , behajtani ipar- 
kodnak. Göcsei 8ZÓ. Pián- 
der Ferencz. 



CZABAa — CZAMMOGNl. 



83 

CsütÖrködni, kapaszkod, 
ni. Székely szó , Csikszék- 
ben. Gegő Nicephor. 



f j z a b á r / őrizet nélkül va- 
lö. Szathmár vidéki sző. 
Gáthy János, ' 

Czadarni, sebesen hajtani 
a' marhát. GömÖri szó. Boh 
Uh Imre. 
Czafalni, letiporni p. o. a* 

füvet. Behe gyűjt, 
Czafat, rongy, ronda, ra- 
fonya. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, Darab 
rongy. Göcsei szó. Píándet 
Ferenez, Kaczat. Győr várm. 
Sztrohaym 
Czafatos, sáros, mocskos, 
rongyos; máskép czafantos. 
Göcsei szó. Plándtr Ferencz, 
Czafka, nyomtató rúd vagy 
fa. Székely szó. B. Lakos, 
Cza fogni, rongyos lábbe- 
liben sáros időben nehezen 
menni. Göcsei szó. Plátider 
Ferenez, 
Cza f ölni (le), mondatik, 
midón a* lábán lévő. elesé- 
get V. a' füvet a' barom- 
fiak 's marhák letiporják 
's gázolják. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zsigmond, 
Czafra, fonó vendégség. Ba- 
laton melléki Mzó,' Horváth 
Zsigmond. Rongyos kurva, 



ringyó.Pápa vidéki szó. Ma. 
tics Imre, 

Czafrang , (régen írták: 
czaprakj, bojtv. sallangó 
borból, szironybólj továb- 
bá kivarrott czifra nyereg- 
takaró. Székely szó. Kállay. 
1) Bunda- vagy szfirfélén 
készült czifrázat ; 2) lószer- 
szám' sarlangja. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig^ 
mond, 

Czáfráng, czafrang, ruha- 
nak rojtja. Göcsei szó. Plán- 
der Ferencz. 

Casáfrás, szakadozott rojtu 
gatya, vagy más ruha. Gö- 
csei szó. Plánder Ferencz. 

Czafri, rósz magaviseletű 
fejér személy. Göcsei szó. 
Plánder Ferencz, 

Czammogni; tunyán, alat- 
tomosan cserkelódni, járni. 
A* farkas és a* rósz ember 
felól mondjuk , hogy czam- 
mog. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Nehezen 
V. tunyán jár. Sárközi szó. 
Tolna várm. Garay, Lassan 
lépegetve menni vagy kullog- 
ni. Kezdi széki szó. Üzabo 
Elek, 



Digitized by 



Google 



84 CZANDl - CZENEGE. 

Czandi, kis azajhácska. Ée- 

menesali sző. Lévai László. 

Czandra , czafri , szóbeli 

személy. Balatoa -melléki 

szó. Horváth Zsigmond. Bu- 

íl^letü nőszemély. Behe* 

gyűjt. Pápa vidéki szó. Ma^ 

tic8 Imre, 

C z a n k o , caámporodott ser, 

savanyu bor. Székely szó. 

Ferenczi Jánot. 

Czáp, kecskebak. Székely 

szó. derei Elek. 
Czebegni, szepegni; fSr- 
déskor vi^ból kijővén fázni, 
dederegni. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. 
Czéda, könnyelméju, csél- 
csap, vizsla. Innét: vizsla- 
kodni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Kurva, 
fürge kis szolgáló. Székely 
szó. Szabó Elek. 
C z e d e 1 e , Háromszékben ; 
zseke, Csikszékben; szok- 
' mán , Gyergyóban : egy oly- 
lyan gúnya, mellyel a» szé- 
kelyek fekete durva gyapjú- 
ból készítenek. Farkas had- 
nagy. Zeke , térdig téró szőr. 
Székely szó. JB. Lakos Já- 
nos. 
C z e k á z n i , macskásdit ját- 
szani legényeknek és leá- 
nyoknak. Székely szó. Fe- 
renczi János. 
Czékászni , ide 's tova 
bolyongani. Székely szó. 
Ferenczi )ános. 
C z é k 1 a , vörösrépa. Székely 



szó, Csikszékben. Gego Ni- 
cephor. 
Czéklázok, tévelygek. Ke- 

menesali szó. Lévai ^László. 
Czéklézó, (czéklázó) do- 
log kerüló. Szegedi szó. 
Jíátly József. 
C z é. 1 a , mindenféle épület. 

Baranyai. szó. Tóbi, Antal. 
Czélát fedni, az épületet 
tetézni. Baranyai szó. Tóbi 
Antah 
Czeleczula, ringy-roágy 
ruházat. Kemenesali szó. 
Lévfli László. 
Czélla, kamrácska, p. o. 
barát-, remete-szoba. Beké' 
gyűjt. 
Czelőkc, durung. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond. Hosszú vékony póz. 
na. Pápa vidéki szó. Matics 
Imre. Husáng , dorong, póz- 
na. Pálócz. Szeder Fábián. 
Bot. Győr várm. Czech Já- 
nos. . 
Czcmende, lotyó , lustos. 
Balaton melléki sző. Hor^ 
váth Zsigmond. Pápa vidéki. 
Matics Imre. Altér Kram. 
Vidd el a' czemendédet. 
Győr várm. Czech János. 
Czempel, gyapott serítés 
végett banyalított kolbá- 
szocska, tekercsccske. Szé- 
kelyszó. Gyarmathi Sámuel. 
C z c n e g e , czinege. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel. Né- 
hol ezt czinkének is 
mondják : innen van' a' c » i n- 



Digitized by 



Google 



CZBRE — CZIBRB. 



85 



kefogö tok, mellyel e- 
zen kisded madárkák háló- 
ba vagyis inkább tórbe ke- 
rítetnek. Csapó Dániel. 

Czere, 1) székely vezeték 
nevezet; 2) Perzsia' Korá- 
sán vidékében viztiek neve. 
Szabd Eleh. 

Czerkadni, megdőgleni. Ba- 
ranyai szó* T(í6i Antul, 

Czete, czette, vízi malmot 
tartó gúzs-kötél , a' danán. 
Baranyai szó. Tóbi AniaL 

Czetkény, í) kutyatej- for- 
ma réti nagy tejes fű, le- 
het belőle sárga festéket ké- 
szíteni. 2) Fűzvesszóból font 
hosszú kötél , mellyel a' ma- 
roson lévő malmokat part- 
hoz kiköpni szokták. Szege- 
di szó. Nátly József, 

Cz evére, 8 — 9 esztendős 
lányka. Bodrogközi szó. 
Mindszenti, Virgonoz csin- 
talan fris leányka. Kezdi 
széki székely szó. 8z<Uíó 
Eleh. 

C z é z 8 a , kocsi - kerék. Szé- 
kely szó, Cserey Eleh. 

Czibak, facsatlás, — cziba- 
kon fordul a* kútgém. A' 
gém fa, ha kifúrva nincs, te- 
hát közötte , *s a' hozzákap- 
csolt fa között hézag hagya- 
tik az ágas' szegének ; és a- 
zon mint hypomoclionon 
fordul. Szegedi szó. Nátly 
József. Ostyának el nyírt szé- 
le. Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 



Czibakolni, haját meg- 
rángatni. Balaton melléki 
szó. Hofváth Zsigmond, Ya- 
lamelly sült húst roszul 
(azaz szaggatva) metélni el, 
p. 0. mint a' gerény vagy 
róka a' tyúkot , ludat szok- 
ta. Székely szó. Ferenczi 
János. 

C z i b á 1 o m f czimbálom, rán- 
Gzigálom , kuszálom . Keme- 
nesali szó. Lévai László, 
Szathmár vidéki. Gáthy Já- 
nos, ^ 

Czibe, csibe, csebe, csirke. 
Palócz. Szeder Fábián, Gö- 
möri szó. Hollóh Imre. 

Czi b^re, böjti leves. Gö- 
möri szó. Hollóh Imre, 

Czibezni, desultorie ali- 
quid adaptare , adparare. Be- 
he' gyűjt. 

C z i b é k , a' lyékes halászat* 
nál kötélhúzáshoz kivántató 
lánczos bot , nyakba akasz- 
tandó. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

€z ibikelni , ^sántikálva 
lassan menni. Székely szó. 
Szabó Elek. Sántikálni. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel. 

€zi b r e,^. leves. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel, Kecske- 
méten ezt c z i b e r é nek 
hallottam mondani ; így a' 
kor pa - czibere holmi 
litty-lotty moslékforma ke- 
verék lehet. Csapó Dániel. 
Alább való étel* neme , p. o.. 
foghagymás tárkonyos czib- 



Digitized by 



Google 



€6 



CZICZAMACZA - CZIKKAD. 



re. Szt^kely szó. Ferencit 
János. Ázott keqyérb^l ra- 
lö elede]^. Székely sző. Sza- 
bd Elek. "^ 

Cziczamacza, yirágTasár- 
nap szenteltetni szokott ág. 

' Behe* gyűjt. 

C z 1 c z e 9 czicza , kU macska. 
Balaton melléki szó. . Hor- 
váth Zsigmond, 

Cziczemacza, barka , f űz- 
farűgy. Vas vármegyei szó. 
ilorváth József. Rekettye fa* 
tavaszi bimbója. Kemenesali 
szó. Lévai László. 

Cziczerélem, meghágom, 
^megűzom, megheréleni. Ke- 
menesali szó. Lévai László. 

C z i c z o g a* macska. Vas 
várm. Szilassy János. 

C z i c z o m a , pipere. Székely 

szó. Cserei Elek. 
Cziczomázni, magára a' 

ruhát piperézve illegetni! 

Balaton melléki szó. Hor- 

váth Zsigmond. 

Cziczus, czicznska, macs- 
káról mondatik. Székely szó. 
Kállay, 

Cziderálok) alig alig él- 
degélek Kemenesali szó. Lé- 
vát László, 

Czigánykerék, tenyéren 
és talpon hajigálni a' testet. 
Kemenesali szó* Lévai Lász- 
ló. Czigtlnykereket hányni , 
tenyerén 's talpán , a* nél- 
kül hogy feje a* földet ér- 
né, gyorsan forgolódni 's «!• 



hatolni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

C z i g á n y b 1 h a , vas szik- 
ra. Székely szó. Kállay., 

Czigánysz^lő, apró fe- 
kete szemfi. Kállay'' gyűjt. 

Czigányszurok , fekete 
gyanta, göcsei szó. Plánder 
Ferencz. 

Czihelódni , öltözködni. 
Kállay' gyűjt. 

Cziher, apró cserebokros 
hely. Kezdi széki szó. Sza- 
bó Elek. Cseplesz , haraszt. 
Székely szó. Cserey Elek, Be- 
rek. Székely szó. Szabó Jó- 
zsef. Ferenc zi János. 

Czihó , léhütó , ügyetlen 
hitvány ember. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 

C z i h o r , avar , durva. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 

C z i k a , csira , innen : k i - 
ez ik ázni , kicsirázoi , 
sarjadni. Székely szó. Kál^ 
lay. ' 

Czikákolni , fúladozni , 
midón valami a' gégén akad 
p. o. halszálka vagy magfé- 
le. Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. Kemenesali 
szó. Lévai László. 

Czikázni, bolondoskodni. 
Bodrogközi szó. Mindszenti. 
Futkosni , szaladni. Székely 
szó , Csikszékben. Gegó AV- 
eephor, 
Czikkad, szikkad , kezd 
száradni. Győr várm. Czech 
János, 



Digitized by 



Google 



CZIKÓ — CZIPEKEDNl. 



C z i k d : kusckő. Ormánsági 
szó, Baranyában* Jeremiái 
Sámuél, Szoba' kemenczéje 
4s a' fal közt lévő üres 
hely. Baranyai sző. Tóbi 
Antal. 

Cziko-fa, czicza , cziczus ; 
a' pálmaTasárnapi ffiz - á- 
gacska. Székely sző. Gyár* 
mathi Sámuel. Kecskeméten 
ezt barka nak hirják. Csa- 
pó Dániel. 

Czim bor a, fél iga barmos 
társ , mikor ke't szegény 
gazdák fogják össze marhá- 
jokat egy tereh hordozta- 
tásra. Kezdi széki sző* Sza- 
bó Eleh. 

Gzimborálni, annyit tesz, 
mint mikor valaki mással 
összefogy és avval végzik 
együtt gazdaságokat. Erdé- 
lyi sző. Gödrym 

Czimborás, Gömör , Tor- 
na, pajtás; Dunántúl, mb- 
renteu 

C z í m e r, borjú- v. bárány- ne- 
gyede Szegedi sző. Náily Jd- 
%gef. 

Czímeres tehén, nagy 
kiállő szarvú és szép ter- 
metű tehén. Kecskeméti sző. 
Kist LaJoSé 

C z i m p a , az orr' czimpája , 
vagy porczogőja. Szegedi 
sző. Náily József, Kindtt , 
hegyes p. o. orr. Beke^ 

Czimpa-orrúy lapos orrú* 



87 
Hor» 



Balaton melléki sző. 
vátk Zsigmond. • 
C z i m p á 1 , ver ; megczimpál- 
ták: jől megverték. Győr 
várm. Czeek János. 
Czinczius, oláikodő, vésze- / 
delembe ejteni igyekezd ál- 
nok gonosz ember* Kezdi 
széki sző. Szabó Elek, 
Czinczog 9 neszez. Czln- 
czognak az egerek , midőn 
macskát nem éreznek. Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Zsigmond, 
Cziugár.... Szathmár vi- 
déki sző. Gáthy Jánot. , 
C z i n k , nevendék leányka 

Székely sző. Bucxy. 
e z i n k o s , ravatóC^-Jiamis 
lelkű. Balaton riielléki sző. 
Horváth Zsigmondi Kijegy- 
zett fa, V. egyében kihúzott 
jel után esett osztályrész. 
Székely sző. Szabó Elek. 
C z i p á 1 n i , kuszálni. Or- 
mánsági sző , Baranyában. 
Jeremiás Sámuel. Tépni, szag- 
gatni , rángatni, minta'czi- 
pa - kutya. Székely sző. 
Szabó Elek. 
Czipárolom, czibárlom,jté- 
pászom. Székely sző* Gyár- 
mathi Sámuel. 
Czipe Cp^lőcz) czipő, czi- 
pellő, czipellés. Kemenesali. 
Kis leánynak p i p ő t ve. 
szünk. Horváth Zsigmond* 
Czipekedni, felragaszkod* 
ni. Szathmár vidéki sző. Gá^ 
thy János* 



Digitized by 



Google 



88 



CZIPÓK — CZOMBÁSZOM. 



C z i p ^ k (egyes számban) , 
felálló görbe fa a' hidasok' 
oldalán , vagy czip^. Bod- 
rogközi szó. Mindtzenti. 

C z i r a , ló-betegség' neme, a* 
mellyben a' fejetetején lé- 
vő hegyes csontot szokták 
megrágni. Székely szó. Fe- 
renczi János. Öló mirigy a' 
lovak' fejében. Székely szó. 
Tűfy Ignác z, 

C z i r e , juh , melly' bárányát 
leölvén, idegennel szoptat- 
jákp Székely szó. Tűry lg- 
nácz, 

Czirkáló, kémlelőd^. In- 
nét a' rétpásztorok czirká- 
lóknak hívatnak, kik ősz- 
szel czirkáló vendégséget ad- 
nak. De már a' szúk idő 
ezt is korlátolja. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond. 

C z i r m s, tolvajságáról meg- 
ismertetett rósz hírű nevű. 
Székely szó. Szabó Elek. 
Piszkos , mocskos. Kemenes- 
ali szó. Lévai László, 

C z i V o k , seprőfű , vad kuko- 
ricza. Kemenesali szó. Lé- 
vai László. 

Czirókálni , czirógatni ; 
valakit nyájasan magunkhoz 
édesgetni. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. Si« 
, mogatni. Székely só. Gyar^ 
mathi Sámuel, 

Czitrasfa> istenfa. Szé- 
kely szó. Cserey Elek, 

Czivakodni, veszekedni , 



zörtolődni. ^'olna vmegyei 
szó. Csapó Dániel, 

Czobukálni, bukdácsolni , 
mint a' mély hóban szokott 
az ember. Bodrogkőzi szó. 
Mindszenti. 

Cz ó d o r, vezeték nér. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 

C z o d r a , czondra. Szé- 
kely, szó. Cserey Elek, 

C z f r a vagy c z i b r e , fel- 
serdült csintalan leánykit , 
— nem pedig mindig er- 
kölcstelen rósz személy; 
mert néha becsületesebbnek 
mondják: ejnye te kis 
czo fr a. Székely szó. F«- 
renczi János. Czula, czand- 
ra, rósz magaviseletű fe- 
hérszemély. Székely szó. 
Incze József, 

C z ó k , pótlék, p. o. a' hús- 
mérésnél rá adott darab, — 
és ha az asztal libeg , an- 
nak lába alá tett pótlék. 
Székely szó. Incze József, 

C z ó k m ó k , egymás , holmi 
dibdáb eszköz. Kemenesali 
szó. Lévai László. 

C z 1 p , nagyobb czÖvek. 
Bodrogkőzi szó. Mindszenti. 

C z m b , czobok ; czombon 
ember czombja értetik, — 
czobokon oktalan ál- 
laté. Székely szó. Incxe Jó- 
zsef. 

Czombászom, Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sá- 
muel. 



Digitized by 



Google 



CZOMPOLYODNl — CZUDAR. 



C z o m'p olyodniy megille- 
tődnie Szathmár vidéki szó. 
Gáthy János. 

C z o n c z i , husocska , hús-i é- 
szecske. > Kemenesali szó. 
Lévai László. 

Czondolom, elczondolom, 
roDgyosodom. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 

Czondora, czondra. Szé- 
kely szó. Gyarmathi SámueL 

Czondra, czedele , zeke , 
szokmány, különböző vidé- 
ki, de ugyanazon egy dur- 
va fekete gyapjúból szőtt 
és készült hosszú ujjas kön- 
töst jelentő szók , a' szé- 
kelyeknél Incze József, Szűr; 
Gzondfás, szűrös. Szé- 
kely szó. Kállay, 

Czopákás,' dagasztatlan , 
sületlen , vizesbélfi kenyér 
T* kalács. Ollyan czopákás, 
hogy az ínyemhez ragad. 
Szegedi szó Nátli Jázsef. 

Czophát, háton vitel, ha- 
tos játék. Kemenesali szó. 
Lévai László. 

C z o r h 1 , bőrt kaszával 
tisztít; Székely szó. Gyar- 
mathi Sámuel. 

CzÖk, csinált kovász, melly 
így készül: a* komlót fel- 
forralják , hagyma' szárát és 
zsályát tesznek a* vizbe V 
^z ezzel felkevert kovászt 
hÍTJák czökös kovásznak. 
Székely szó. Ferenczi Já- 
nos. 

Czokör 9 szotyor^ kosár. 



Székely szó. Gyarmathi Sá- 
muel, 
C z ö 1 ö n k vagy c s ö 1 5 n k , 
juhász kutyák' nyakára köt- 
tetni szokott bot-darab , 
hogy futni ne tudjanak. £e- 
he* gyűjt. 
Czöiömp, 1) kuvasz ebek- 
nek nyakukra kötött fa, 
azokat a' nyúlfogásban gát- 
landó ; 2) kankalékos kút* 
génijének farára akasztott 
nyomtaték, hogy a' veder 
könnyebben feljőjön. Bála* 
ton melléki szó. Horváth 
, . Zsigmond. A* földbe leásott 
vastag fa , karó. Beire' gyiijt. 
Ágas, nagy karó. Baranyai 
szó. Tóbi Antal. 

Czöpekes, vastag , izmos. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond, 

C z ö V e k , levert hegyes karó; 
innét czövekes, erősen 
álló , czövekedni, meg- 
erősödni , felnyulladni. Ba- 
laton melléki szók. Horváth 
Zsigmond. 

Czövekedem , nevekedem, 
serdülök. Kemenesali szó. 
Lévai László. 

C zti b u k k 1 n i , .... Szath- 
már vidéki szó. Gáthy János. 

C z ú c z , fonál - pároláskori 
vendégség. Ormánsági szó , 
Baranyában. JeremiásSámuel. 

C z u c z r k á 1 , szösz* lán- 
golásából jövendői. Fonó- 
házi szó. Csallóközben. 

C z u d a r » rongyos. , Székely 



Digitized by 



Google 



90 



CZUDRl — DACZOLNI. 



sző. Gyarmathi Sámuel. Sem- 
mire kellő , alávaló. Tolná- 
ban. Csapó. D. Csélcsap , er- 
kölcstelen. Kemenesali sző. 
Lévai László. Czudriy sem* 
mire kelló személy. Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. Rongyos, szaka- 
dozott , szennyes öltözetű. 
Kezdi széki sző. Szabó Elek* 

C z a d r i , félre rugő czandi 
fehér személy. Kemenesali 
sző. Lévai László. 

C z ú k a , kisded zsák. Ormán- 
sági sző, Baranyában. Je» 
remiás Sámuel. 

Czula, fél Tagy egész mé- 
rőnyi kis zsák. Göcsei sző. 
Flánder Ferenez. Alacson 
rósz kurva* Székely sző. 
Ferenezi János. 

C 7, u 1 h ő y szajha , szőbeli 
személy. Kemenesali sző. 
Lévai László. 

C z u p a k s y p. o. sieg , azaz 



erős, vastag tuvü. BeJse* 

Czuppantani , csőkolni. 
Beke^ gyűjt. 

C z u p é r y czupéron , mezte- 
len, meztelenül. Bodrogkö- 
zi sző. Mindszenti. 

Cinppogni, czuppangatni. 
Czuppogősan csőkol; a' da- 
gasztő leánynak czuppog a' 
keze; iigy a' lő' lába a' 
szívős sárban. Balaton mel- 
lékén. Horváth Zsigmond. 

C z a r h ő , ringyő , kurva. Pá- 
pa vidéki sző. Matics Imre. 

C z u r h o 1 n i » bőrt puhítani^ 
kihúzogatni; — a' szficsök 
szokták. Szegedi sző. Nátly 
József. 

Czűhölődni (fel), kése- 
delmesen , gondolkodva Öl- 
tözködni. Balaton melléki 
sző. Horváth Zsigmond, 

C z ű k k ű , czikkely. Őrségi 
sző. Zakál György. 



D. 



J^abroncz, dobrőcz. Gö» 
csei sző. A' testeknek tüzes 
kihányása. Horváth Zsig- 
mond. 

D a c s k ő , zacskő ; dűcskő , 
tuskő. Kállay' gyűjt, 

H a c z o 8 , kevély kövér,, vagy 
kövér kevély. Kemenesali 
sző. Lévai László. Maga a« 



karatján járő. Szathniár vi- 
déki sző. Gáthy János. Ug- 
rándozó , erre tova fartat ő- 
lag tánczolő büszke lő. Szé- 
kely sző. Szabó Elek., Ke- 
vély büszke; innen daczos- 
kodni, daczos lő. Székely 
sző. Kállay, 
D a c z o 1 n 1 , makacskodni . 



Digitized by 



Google 



DADA - DAUZSOLNI. 



91 



Pápa TÍdéki sző. Maticslm" 
re. 

Dada, banya y rénasszony. 
Székely sző. derey Elek, 

Dadoga, legalső hangon 
dörmögő. Kernen esali sző. 
Lévai László, 

Dadogni, csácsogni. Szé- 
kely sző. derey Elek, Sza- 
kadozva e^y két szőtagot 
ejteni , p. o. dadog a* kisded, 
midőn ajaka a' szőlásra meg- 
nyílik. Néha az öregek' dör- 
mögését is dadogásnak 
mondják, de ezt ritkábban. 
Göcsei sző. PJánder Ferencx, 

Daga, kövér pofok képű. 
Kemenesali sző. Lévai LásZ' 
ló. 

Dagály, g6g. Székely sző. 
derey Elek. 

D a g a s z , dugasz. Sziget vi- 
dékig sző , Baranyában. Je- 
remiás Sámuel* 

Dagonya^ marha által fel* 
rert sár. Bodrogközi sző. 
Mindszenti. 

Dajka far, hosszukő, nem 
bíitüsön yégződő fara a' lő- 
nak. Székely sző.' Ferenezi 
János. 

D a j n a , banya , elmatrőná- 
sodott kövér asszony v. 
leány. Székely sző. Kállay. 

Dali, derék, deli. Székely 
sző. derey Elek, 

Dall ázni, gúzson oldalt 
evezni. Szegedi sző. Nátly 
József, 

Dalmahodui, testesedni. 



Szathmár vidéki szó. Gáthy 
János, 
Dana, korhely nőta, fajta- 
lan dal, vagy éneklés. Ke- 
menesali sző. Lévai László, 
Danczkai gyökér, dan- 
czia helyett. Székely sző. 
Ferenezi János. 
D a n c s , mocskos , szennyes , 
szurtos. Székely sző. Cryar' 
mathi Sámuel. 
Dandár, sereg. Székely sző. 

derey Elek, 
Dara, aprőn morzsáit tész- 
tanemú eledel. Székely sző. 
Szabó Elek, 
Darab, csorda. Gömör és 

Torna várm. DÖbrentei, 
Darancs, 1. Göröngyeg. 
D á r i d ő , tivornya , lármás 
víg mulatság. Göcsei sző. 
Horváth isigmond. Vendég- 
ség. Marczal melléki sző. 
Acsády Sándor. 
D a r ő c z , vastag szövetű pok- 
rőcz vagy vászonféle. Bala- 
ton melléki sző* Horváth^ 
Zsigmond. Pápa vidéki. JUa- 
tics Imre, Zeke , szokmány. 
Székely sző. derey Elek. 

Darvadozni, szélledezve 
hullározva járni 's kelni. 
Balaton, melléki sző. Hor^ 
váth Zsigmond. Gubbadozni 
járni , kelni , lappangva sé- 
tálgatni. Kemenesali sző. 
Lévai László. 

Dauzsolni, vén asszony 
mődra értetlenül kenni fen* 



Digitized by 



Google 



92 



DÁVORIKOLOK — DÉKÁNY. 



ni, gy<$gyUní. Székely szó* 
Ferencit Jáho$. - 

Dárorikoloky ácsorgók, 
fűlet-marő haDgon danolok. 
Kemenesali szó. Lévai Lásx* 
ló. Részegen össze vissza ,^ 
értetlen, fülsertőleg danol- 
ni. Pápa vidéki szé. Mattá 
Imre. 

Debrő, debre , gődőr,iné]y 
/ vízmosás*' Bodrogközi sző. 
Mindgxenti. 

D e c s á k , dicsekedő. Kállay* 

Deczeg, csikorgé hidegben 
fogait összeveri. Balaton 
- melléki Sző. Horváth Ztig- 
mond, Zfökög ; deczegetni , 
zökögetni. Marczal melléki 
8ZŐ. Aciády Sándor. 

Deczeg, e. h* délczeg, dér- 
Gzeg. Székely 8zé. Cserey 
Elek. 

De ez ka, doszka, deszka. 
Székely szó. Gyarmathi Sá» 
muel, 

D e d , kisded , gyermek. Gö- 
csei sző. Horváth Zsigmond. 

Dedellye, derellye , liszt- 
ből 's köleskásáből készült 
étel' neme. Balaton melléki 
sző. Horváth Zsigmond. 

Dedergek, mikor fázom. 
Székely sző. Gyarmathi Sá- 
muel. Reszketve fázom. Ke- 
menesali sző. Lévai László. 

D é d ő s , mátka nagyatya ; 
atavus. Székely ?ző. Cserey 
Elek. 

D é d ű k , ( atavia^ , mátka 



nagyanya. Székely sző. Cse-- 
rey Elek. 
D e g e d n i , dagadni. Székely 

sző. Gyarmathi Sámuel. 
Degenyeg, 1. Deget. 
D e g e t , degenyeg , dobot , 
dobat : büdös szekérkenő 
zsir; a' deget-et nyírfabéj- 
ből készítik; a' dobot mint 
zsir , földből forr ki Mold- 
vában 's Olábországban ; on- 
nan hordják be a' székely 
földre, 's kenőnek árulják. 
A' doh, dohos, do-^ 
hány szők ezekkel össze- 
köttetésben állanak. Székely 
szavak. Kállay. Hig, hámke- 
nő , dobott , sürü szekérke- 
nő híg matéria. Székely sző. 
Ferenczi János* 

D e g € 1 1 , dobott. Székely 
sző* Gyarmathi Sámuel. Más- 
kint dobott, doh ; fekete 
sűrű folyő büdös, matéria. 
Székely sző. Szabó Elek. 

D e i s z e n , dejszen 1 magát 
mentő szőcska. Gömörben. 
Hollók Imre. 

Dej, vagy p. o. dej két it- 
czét. Ormánsági sző , Bara- 
nyában. Jeremiás Sámuel. 
Legalább. Baranyai sző. Tó- 
6i Antal. 

Dejszen, magát mentő, fe- 
nyegető hang. Dejszen várj 
csak ? Kemenesali sző. Lé- 
vai László* 

D é k á n y , egyházfí. Keme- 
nesali sző. Lévai László. 



Digitized by 



Google 



DÉRÁNY-ASSZONY — DEREDARÁLNI. 



93 



D<f kány-asszony, káp- 
lányok' anyja : az előtt Má- 
ria* kepére felügyelő asz- 
szony. Barkó szó, Gömiir- 
ben* Hollók Imre, 
D é 1 c z e g , pajkos. Székely 
sző. Cserey Eleh. Büszke , 
mintegy maga erejében bi- 
zakodó ember 's ló. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Ztigmond. 
D e 1 e s t , délutáni idő. Bar- 
kó szó. Hollók Imre. 
Deli, szép, jeles termetA. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Z$igmond. 
Déli ebéd, ebéd. Ormán- 
sági szó, Baranyában. JerC' 
miás Sámuel, 
Déli elő, csordák' déli ta- 
nyájok árnyékos vagy vi- 
zes helyeken, ú^y kutak 
korűL Innét a* marhák dél- 
leinek. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, 
Demikát, érett sajtból ké- 
. szített leres. Palócz. Szeder 
Fábián. Túrós lér. GömSri 
szó. Hollók Imre, 
D e in s e d i , tostig ; demsedi 
ember. Győr várm. C^ech 
János, 
i> e n c z e 1 n i , 1) a' kis gyer- 
mekeket térdűnk&n Jóbbál- 
gatni ; 2) ön testünket já- 
rásunk közben dagályosan 
hányni 'syetni. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond, 
Denevér, bőregér. Székely 
szó. Kállay, Vérszipó. Szé- 



kely szó. Gyarmathi Sámuel, 
Ezt a' székely bőrmadár- 
nak hívja. Ferencxi János, 
Dér, a' télnek és hidegnek 
azon mértékét teszi a* szé- 
kelyeknél, mikor a' folyó- 
vizek annyira befagynak, 
hogy e* miatt még a' hal- 
mok sem foroghatnak. Szé- 
kely szó. Incze József, 
De reze, azon liszt, melly- 
uek lángját kiszitálták , de 
nem egészen korpa. Csik* 
széki székely szó. Oegő Ni* 
cephor. Közönséges a' Du- 
na melléken. Csapó, D. Míg 
a' liszt V korpától el nem 
választatik ; azért mondják : 
derczés a* kenyér, azaz, a* 
korpa is közötte van. Mar- 
czal melléki szó. Aesádi 
Sándor, Búzakorpa. Bodrog- 
közi szó. Mindszenti, Buzá* 
nak veres lisfctje. Göcsei 
szó. Plánder Ferenc*. Liszt- 
nek alja , vörössé ; jei' kor- 
pánál többet érő vaíaniivel. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond, 
D e r d e , féleszű. Győr vár- 
megyei szó. Horváth Endre, 
D é r d ú r , harag , cziródás. 
Marczal melléki szó. Acsá" 
dy, Szathmár vidéki szó. 
Gáthy. 
Derécselni, nyersen* erő- 
sen együtt beszélgetni. Kez- 
di széki szó. Szabó Elek, 
Dere darál ni, toreturál- 
ni , sok haszontalan szósza- 



Digitized by 



Google 



94 



DEREDUCSÁLNl — DIB-DAb. 



porítást tenniy mindent osz- 
s^ehordani , sokat apr/tani. 
Balaton melléki sző. Hor- 
váth ZtigmonéL Pápa vidé- 
ki. Matict Imre* 

Dered u csalni , blatera- 
re. Szathmár ridéki^ szö* 
:Géthy János. 

Derek, p. o. pénz ; azaz tő- 
ke pénz. Székely sző In- 
cze József. Országút. Bara- 
nyai szó. Tó6i Antah 

D e r e ka 1 y , test alatti duny- 
ha. Cbikszéki székely szó. 
Gegő Nicephor, 

Derékszeg , tengelyhez 
ragasztja a^ nyújt dt. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel. 

Derellye, barátfűle. Gö- 
mör és Torna várm. Dö'b- 
rentei. 

Deres, az embert szokják 
benne megcsapni , a* tör- 
vényszék* rendeléséből. Kál- 
lay' Gyűjt. 

D e r é z d e , fűnek a' neme 
berkes helyeken. Kemenes- 
ali szó. Lévai László. 

Dermedek , feldermedek , 
pLO. illetlenül, tunya módon 
leheveredem. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 

Dermedni (meg), meg- 
gebedni, dögleni, halni. 
Balaton melléki. Horváth 
Zsigmond. 

Dermedezni, nyújtózni. 
Baranyai szó. Tóbi Antal. 

Dermedt, megmerevedett , 
fásult. Kemenesali szó. Lé* , 



vai László, Meggebedt, me- 
revedett. Gömöri szó. Hol- 
lók Imre. 

Dévai, esztelen, p. o. oh te 
dévai ! oh te esztelen. Bara- 
nya várm. Kállay* gyűjt. 

Dévaj, tréfás jó kedvű, má- 
sokat elmésen mulattató. 
Balaton melléki szó. fibr- 
váth Zsigmond. 

Dévajkodni, dévánkozni, 
másokkal enyelegve tréfa- 
lódni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Nyájas- 
kodni. Baranyai szó. Tóbi 
Antal. 

Dévályos, böcsös ; péld. 
„nem igen dévályos." Gyór 
várm. Czech János. 

Dévánkodni, tanácskozni 
Kállay^ gyűjt. 

Dévánkozni.. •• Gáthy. 

Dézsa, sáfó, sajtár, cse- 
ber. Kállay^ gyűjt. Ollyan 
edény, mellybe a' tejet ve- 
rik 's a* túrót teszik ; saj- 
tár pedig , mellybe a' tehe- 
net fejik. Székely szó. Fe- 
renczi János. Cseber , bo- 
donka. Székely szó. Gyár* 
mathi Sámuel. 

Dia, dió. J Ormánsági szó , 
Baranyában. Jeremiás Sá- 
muel. 

D i b - d á b , haszontalan. Szé- 
kely szó. CsereyElek. HsLSz- 
navehetlen. Marczal melléki 
szó- Acsády. Hitvány , cson- 
ka, bénna, nyomorék em- 



Digitized by 



Google 



DICSŐÜLT — DIVAT. 



- 95 



hetj aDgalit. Székely sző. 
Szabó Elek. 
Dicsőült, istenben elnyu- 
godt. Székely sző. derey 
Elek. 
Dideregni, dudorogni, fáz- 
ni. Székely szó. Kálla^, Di- 
dereg a'hidegtől. Győr várm . 
Czeeh János. Reszketni a' 
hideg miatt. Bodrogközi sző. 
Mindszenti. Balaton mellé- 
ki. Horváth Zsigmond. Hol' 
lók Imre, 
Dihos, dtihos. Székely sző. 

Chfarmathi Sámuel, 
Dikis, sorok 's talpszél ke- 
rekítő yas. Székely sző. Fe- 
renczi János. 
Dikijselem, simitom, dör- 
gőlöm. Székely sző. Gyár* 
mathi Sámuel, 
.D i 1 1 ő , félügyű forma, idét- 
len magavifieletfi. Székely 
sző. Ferenczi János. 
D i m o s , magát rátart ő , he- 
gyesen lépő ember. Székely 
sző. Ferenczi János. 
Dinka-szőlő, nagy piros 

szem 6. Kállaxf gyűjt, 
Dínom - dánom, rigság. 

Marczal melléki. Acsády, 
D í r i b o 1 m , e. jh. darabo- 
lom. Székely sző. Cserey 
Elek, 
Diszké, 1) Főként a' juhot, 
de a' a' tehenet, bivalt is el- 
ső szaporodása előtt, mikor 
bikát lehet hozzá bocsátani, 
jelenti. Mikor magán van 
ez a' sző , p. o. őrzi a' pa- 



kulár a* diszkéket , mindig 
csupán juh, még pedig első 
szaporodása előtt valő ál- 
lapotjában értetődik alatta; 
— 2) előhasu a' juh első bá- 
rányával, a' tehén vagy bi- 
ral első Igorjával, ismét disz- 
kének neveztetik ; a' honnét 
ezen szőlás-formák : diszké 
juh , mé^ is csak van teje ; 
e^Y diszké tehenem meg- 
borjazék , 's alig tudom fej- 
ni. Székely sző. Incze Jó^ 
xsef. Esztendős bárány; o- 
lábul : k i r 1 a p. Székely 
sző. Kállay, Futosni való 
tehén , berregni valő esz- 
tendős bárány. Székely sző. 
Ferenczi János, Második 
esztendőre menő bárány. 
Székely sző. Túry Ignácz. 
Diszké (Háromszéki), mio- 
ra (Maros széki), millora 
(Udvarhely széki sző), a' két 
esztendős juh* neve. Derzsi 
Mózes, Millora , második 
esztendős bárány. Székely 
sző. Gyarmathi Sámuel. 

Diszkó juh, ifjú juh. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel. 

Disznó V. disznyó (szé- 
kely) , sertés (magyar). Der- 
zsi Mózes* 

Disznópajta , disznóól. 
Székely szó. Ferenczi János. 
Cserey Elek. 

Divat, szokás, módi. Bala« 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 



Digitized by 



Google 



96 



DIVATLAN — DOROSBA. 



D i y a 1 1 a n , telhetetlen a« 
ételben. Székely szó. Feren- 
eii János, 
Díratlankodni, d^sölni. 

Székely szó, Cseny Eleh. 
Dívó, dió. Káílay' gyűjt. 
D b a s z , . . • • Gáthy. 
Dobbanni (fel) , elájulni , 
lerogyni. Balaton melléki. 
Horváth Zsigmond. , 
Dobni, hajítani. Székely 
8ZÓ. Kállay. Tolna váfm. 
Csap 6 Dáfíiel. 
Dobogó, nágyhid , mint a* 
sárréti. Kállay* gyűjt. Hid. 
Baranyai szó. Tóbi Antal. 
D o b r oc z , igen tüzes na- 
gyobb kiütések a* testen, 
mellyek felette égnek, ^zért 
a' göcsei asszony , midőn 
valakit meg akar szidni, így 
szól ! dobrocz üssön kL Gö- 
csei szó. Plánder Ferencz. 
D ó c z , . •• . f Matics Imre. 
D g á n y , mészárszék. Szé- 
kely SIÓ. Szabó József. Csik- 
széki székely szó. Gegő Ni- 
cephor. 
Dohány' csutkája, do- 
hánykocsán. Kállay' gyűjt. ^ 
Dohogni,...GáMy. Magá- 
ban dömmögni , beszélni. 
Tolna. Csapó Dániel. 
Dohos, fülledt gabona, ha 
nem szellőztetik. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond, 
Dohot V. Dobat, 1. De- 
gct. 
* D o k , a' fonó kerékben az , a 



mibe a' csörlő orsót teszik 

's elébb V. hátrább taszítják. 

Székely szó. Ferenczi János. 

Dóka, hosszú dolmán. Kél- 

lay* gyűjt. 
Dolhodni, dohosodni, a' 
lisztnek kedvetlen szagot 's 
rósz ízt kapni. Székely szó. 
Ferenczi János 
D o m b á r , meneteles hegy v. 
domb-oldal , vagyis midőn 
valamelly völgyből csekély 
emelkedéssel jutnak a' hegy- 
tetőre ; azon tér, meily a* 
völgy 's tető közt fekszik , 
's .igen lassan felébb és fe- 
lébb emelkedik, dpmbár- 
nak neveztetik. Göcsei szó. 
Flánder Ferencz. 
D o m b ás z , . . . . . Gáthy. 
Dombérezni , dprbé- 
1 y z n i , tivornyázni f Gö- 
csei), lármás mulatságot in- 
dítani. Ekkor van — a' mint 
itt mondják — az emberek- 
nek széles kedvök. Horváth 
Zsigmond, 
D m i k a , túrós leves. Szé- 
kely szó. Cserey Elei. 
D o n c s , rút , ocsmány. Er- 
délyi és Székely szó. Döb- 
rentei. 
D n y h a , dunyha. Székely 

szó. Ferenczi János. 
D p o 1 n i , bedugni. Székely 
SZU. Ferenczi János. 

Dorbézolni, Gáthy. 

L. Dombérozni,dorbélyozni. 
D o r o s b a , vőfény . Barkó 
szó. Hollók Imre. 



Digitized by 



Google 



DOROSZOLNI — DÖMÖSZKE. 



97 



DorosEolni , másodszor 
kapálni a' szőlőt. Székely 
szó. Kúllay, 

Dorozmás, raraczkos. Az 
ember' teste felől yalamelly 
seb után mondatik, hogy 
t.i. aVbőre hevenyében 



simai hanem éles. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsig- 
mond, 

Doszka, e. h. deszka. Ud- 
varhelyszéki. Detxti Mtlzei, 

Dosszolom, alkalmatlan- 
kodom , hogy erre vagy a- 
marra reá vegyem. Székely 
sző. Gyarmat Ki Sámuel. 

D ö b o r k e , bodony túrénak. 
Székely sző. Kállay. 

D Ö b r d ,c z , rüh. Baranyai 
sző. Tóbi Antal. 

D ö d d d (5 , egyt^yű. málé em- 
ber. Győr várm. Cztek Ja- 
nót, 

DodSgni, magában mormi- 
czolníy lassan beszélni. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. 

D ő d d 11 e, köles kásábúi aprő 
gombőcz. GyőrTárm. Hor- 
váth Endre. LiBzthól 's kö- 
lesből vegyest készült szá- 
raz eledel. Marczal melléki 
sző. Aesáiy Sándor. Pápa 
vidéki. Matici Imre. 

DddÖrgők, didergek. Ssé- 
kely sző. derey Eleh. 

Dőgenyeg, dejgenet. Szé- 
kely sző. Cnrey Eleh. 

Döglött, büdös. Székely 
sző. Cserey Elek. 

TXJS2AVAK. 



Dögönözni ímeg) , valakit 
annyira megverni , hogy 
csak nem lepedőben kell ha- 
za vinni. Balaton melléki 
sző. Horváth Zsigmond. 

I> ő h e r 9 kihizott poszokos , 
igen vastag. Kemenesali sző. 
Lévai Lásxld. Erős , vacs- 
kos, de tunya ember. Bele* 

Bolyt, g6g, negéd , kényes- 
ség , kevélység. Balaton mel^ 
léki sző. Horváth Zsigmond. 

Dölyfös , felfuvalkodott. 
Nagy dolyf van benne. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. 

Döllő, a' szánt ő földek' lá- 
bai* végén keresztül nyulő 
gyepek. Székely sző. Sxa- 
bó Elek. Löjtös, lankás hely. 
Székely sző. Ferenczi Já- 
nos, A' szántőföldek közt lé- 
vő gyep. Székely sző. Incze 
József. 

D ö 1 m e c z , kurta ieatii nagy 
hasú gyermek. Székely sző. 
Ferenczi János. 

Döme, zömög , tömött em- 
ber. Palőcc. Szeder Fábián. 

D 6 m n i 9 tömni. Ormánsági 
sző, Baranyában. Jeremiás 
Sámuel. 

Dömöczkd In {,...., Gá- 
ihy. Jől megrázni. Tolna 
várra. Csapd Dániel. 

Dömöszke, alacsony ter- 
metű , pufók képű , köpczös, 
inas. Kezdi széki sző* SzO' 
bó Elek. 

7 



Digitized by 



Google 



98 



DÖNCZŰL — 0RUS2A. 



D ^ n c E ű 1 , tassf^igáhv Győr 
▼árm« CxtoA Jánoi* 

DöncsűlŐdik, ^mit 

dönczűlődszl'* Győr Tárm. 
Czech János* 

Dö ndíte ni y hátba valakit 
iaptáral megiHei. Keedi szé- 
ki szó. Sxabó Eleh. 

D 5 n d ö r e I magyar juh. Ke- 
menesali szó. Lévai Lászió, 

Dongeni , messze r, mé- 
lyen rengre morogva dur- 
rogni ; más d o n g a n i. Ör- 
ségi szó. Zakál György. 

DSngetni,.... Gáthy. Jól 
megverni , páholni. Tolna 
várm. Csapó Dániel, 

Döngölni, a' csűr-földét 
lapos vastag bikfa - nyeles 
deszkával verni , egyengetni 
simává tenni. Kezdi széki 
szó. S%a;6ó Eleh. 

Ddnnyögniy...... Oáthy. 

Dörmögni mormogni. Tolna 
várm. C%apó Dániel. 

Dőre, kasuka« féleszű. Ba- 
laton melléki. Horváth Ziig- 
mond. Bolond, ügyefogyott'. 
Székely szó. Cnrey Eleh, 
Esztelen. Kállay^ gy^l/^* 
Dörgölnij súrolni. Kállay* 

Dörmögni , dörménteni ^ 
kummogni , magában mo- 
rogni. Így tesz a' rósz cse- 
léd. Balaion melléki. Hor- 
váth Zsigmond, 

D ö r m ö 1 n i^rágcsálni. Szath- 
már vidéki szé. Gáthy János* 

D örökölni, fával v. dö- 



rökló pálczávál bele gyúrni 
a* lisztet a* zsákba. Székely 
szó. Ferencxi János, 

Dörömbölni, ujját ládán 
vagy ajtón felébb 's alább 
húzogatva zörgetni , durván 
iMuzsikálni. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zsigmond. 

D'Z z s ö Vn i , henyélni. Szath- 
már vidéki szó. Gáthy Já- 
nos, Iddogálni , dorbézolni. 
Kecskemét körül. Cvai'oDá. 
-niel. Sokat enni; innen Do- 
z s ö 1 ó , nagy ehetó , gya- 
kor evd. Székely szó. Kál- 
lay. Kelletlenül mulatozni , 
sokáig korhelyltedve boroz- 
ni , mámoroskodni. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, Részegeskedni , 
bor közt mulatni. Kemenes- 
ali szó. Lévai László, 

D r á'n i c z a , durvább , vasta* 
gabb és szélesebb fasindely. 
Cstkszéki székely szó. Ge^ 
gő Niceplior. Fenyőfából vé- 
konyan hasított fa, fedni 
való , zsindelynél nagyobb. 
Csikszéki székely szó. Far- 
has hadnagy. 

Drusza , k^esztnév - társ* 
Székely szó. Kállay, Ugyan 
azon keresztnevet viselők . 
szólítják ezzel egymást. 
Tolna várm. Csapó Dániel, 
Innét mondja egyik a' má- 
siknak barátságos hangon : 
.,DrMSKám, drusza uram !*' 
Balaton melléki szó. Hor^ 



Digitized^by CjOOQ IC 



imUZSPA -« DÚLÓ. 



99 



9Átk Zsigmond Szath- 

már vidéki ax,ó. Gáthy* 
Drazsba, rőfény. Palöcz 

sző. Szeder Fábián. 
Dsiiidsa, nádas, posrányos 
sásas hely. Baracskán » Fe- 
jér Tármegyében. Horváth' 
Józtef. 
D u c z , fatámasz, faoszlop. 
Kemenesali szó. Lévai Láez- 
ló. Oszlop. Marczal meilélci 
szó. Aciády. Púp , p. o. a' 
kenyéren. Székely szó. Cie- 
rey Eleh Támasz , gyamfa. 
Balaton melléki szó. Hor^ 
váth Ziigmond • • • • • Szath- 
már vidéki szó. Oáthy, 
Duczifaros, kövér rcn- 
kesz hátullú. Kemenesali 
szó. Lévai László*^ 
Duáogó, dödögő, magában 
beszélő. Balaton melléki szó. 
Horváth Ziigmond. 
Dúdol niy dalolgatni magá- 
ban , kivált boros szeszszel. 
Balaton melléki szó. fTor- 
váth Ziigmond. Szathmár 
vidéki szó. Gáthy. 
Dudorászok, énekeldegé- 
lek. Székely szó. Gyartna- 
thi Sámuel, Szathmár vi* 
déki szó. tíáthy. 
Dudorgok, dődörgök, de- 
dergek. Székely szó. Gyár- 
mathi Sámuel. 
Dud orogni , dideregni, e- 
rósen fázni , reszketni. Kál- 
lay' gyűjt. 
Dudva, gyimgyom , gizgaz ; 
ismét: nagy farú. Keme- 



nesali fEŐ. Lévai Láitlőf 
Cotton Flór. Baranyai pz6. 
Tóöi Antal. 

D u g a c s , dugasz. Székely 
szó* Ferenczi Jánoi* 

Dugasz, dugó; valaminek 
peczke. Balaton melléki szd. 
Horváth Ziigmond. Rejtek 
hely. Szathmár vidéki szó. 
Gáthy Jánoi, 

Dukál (valakinek), tartozá- 
sul jár; p. o. ez vagy az Pé- 
tertől dukál nekem, azas, 
Pétertől es vagy aa a' já- 
randóságom van. Pápa vidé- 
ki szó. Matici Imre. 

Du km ál ni, olcsón ráköt- 
ni, árán alul eladni vala- 
mit. Pápa vidéki szó. JUa- 
tici Imre. 

Dullani, valakinek bünte- 
tésben marháját elfoglalni. 
Kezdi széki szó. Szabó Elels. 

Dullatni, a* büntetést va- 
lakin elégtételbevenni. Szé- 
kely szó. Incze Józief. 

Dúló, 1) kártékony ellen- 
ség; 2) a* vas vármegyétől 
kiküldetett , adót sürgeti 's 
a' helység' rovásán élődő 
hajdú. Balaton melléki szó. 
Horváth Ziigmond. Szolga- 
bíró ; gyökere , dúlok; 
innen megdűlni, exequál- 
ni. Székely szó. Kállay, Szé- 
kelyeknél szolgabírói tisz- 
tet viselő , a' dulni-tól jő , 
vagy büntetni; minthogy e- 
zek a' magok körökben a' 
kisebb vétkeket megbűnte- 
7* 



Digitized by 



Google 



100 



dcjlsAgot tenni — duvAdni. 



tik. Székely :8zö. Ferencii 
Jáno$. Hkatar neme a' szék- 
nél. Csikszéki -sze'kely sző. 
Otg^ Nicephor* Kmzó, nyo- 
morgató* adó-behajtó. Kc- 
menesali mó, Lévái Lúsxlő. 

DálsÁgot tenwi, yalami- 
vel kimóleilctí&l bánni. A' 
szénában dalságot ne tégy 
kocsis , mert kérés termett 
az idén. Balaton melléki szó. 
Horváth Z$igmoni. 

Dummogni, dummögni, 
morgolódni. Kállay* gyűjt. 

Dangászkodó , heveró. 
Balaton melléki szó* Hor- 
váth Zsigmond. 

Dungóy dongó bogár. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 

Dunnogniy orrából beszél- 
ni. Székely szó. Kállay. 

D uralni, 1) megdurálni ma- 
gát , azaz : megkötni magát, 
megrőgzeni -TalAmíbcn; 2) 
neki darálni magát, azaz : 
Talami nagyra^, neb^wre — 
mi tehetségünket fdlülha- 
ladni látszik — elszánni és 
eltökélni magát. Pápa ridé- 
ki szóy és szólás - módok. 
Maties Imre, 

D u r c z á 8 y bambucz , szóta- 
lan , nehéz kedrü. Székely 
szó. C$erey Elek. Darczos, 
daczo^ , akaratos , makacs. 
Innét durczáskodni , magát 
elkötni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Szath- 
már f idéki szó. Gáthy. 

D u r c z s , akaratos . hara- 



gos , dörmögó ^ makacs. Gö« 
csei -szó. Plánder Ferencx. 

Durdák, vadka, pálinka* 
alja. Ormánsági szó, Ba- 
ranyában. Jeremiás Sámuel. 

Durmonyás, dérdur, durra 
paraszt szolgáló r. asszony* 
Székely szó. Sxabd Elek. 

DuTmonyás, a* kinek sze- 
me szája haragosan áll. Szé- 
kely szó. Gödri. 

Darnng , czelóke , nagy 
pózna darab. Balaton mel- 
léki. Horváth Zsigmond. 

D u r u n g f á n k , a' sütemény- 
nek egy bizonyos neme* Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

Duska, áldomás. Pápa vidé- 
ki szó. Matics Imre. 

Dúskál, válogat | az étel- 
ben. Kállay' gyűjt, 

Duskáskodni, dorbézolni. 
Pápa vidéki. Matics Imre. 

D u s z a , szalmazsák. Székely 
■szó. ijfyarmathi Sámuel. 

D u s z e (Udvarhelyszéki), sur- 
gé (Háromfizéki szó) , szal- 
más zsák. Derxsi Mózes. 

D ufl^z k á 1 n 1 , válogatni p.o. 
az ételben. Székely szó* 
Kállay. 

]>u V a d n 1 , duvasztani , mi- 
kor tavaszszal a' fák' mez- 
géje megjó , a' gyermekek 
a' sima fűzfa' héját levon- 
ván, abból sípot vagy (a* 
mint itt mondják) tilinkát 
csinálnak. Ha a' fűzfa a' hé- 
jából kijó egészen, ^SY f 



Digitized by 



Google 



DUVASZTANl — D2SINDSA. 



101 



hogy fi' h^ja kereken épen 
marad y mondják: kidnrada' 
f6z héjábő] y duvaszszunk ti- 
tilinkőt. Székely szó. Incze 
József, 

Dur asz tani p« o. a' diót, 
héjátől megfosztani. Székely 
szó. Qyarmaíhi Sámuel. 

Duratlanyp. o. ételben i- 
talban, annyi mint mérték- 
letlen telhetetlen. Székely 
szd. Ineze Józsefi Nagyehe- 
i6. Székely sző. Cserey Eieh. 

Daratlankodniy duvat- 
Jankodásy mért ékl étlen ked- 
ni 9 mértékletlenkedés. Szé- 
kely szó. Incze Józsefi 

D u z m a , tajték , hab. Innen— 
Duzmadty paifadt* To- 
vábbá ^-Buzmogniy ha- 
ragjában dúlni fúlni magá- 
ban. Pápa Tidéki szavak. 
Matics Imre* 

Duzmonyas, durczáa,.aka- 
ratosy hajthatatlan ember. 
Székely sző. Ferenczi János, 

Duzzadozni ^ puA'adozva 
bosszúskodni. Székely szd. 
Szabó Eieh. ' 

Duzzaniky kerekedik, ín- 
tlul. Jö kedre dazzant, 's 
kész lett volna tánczolni. 
Balaton melléki sző. HoT" 
váth Zsigmond. 

Duzzasztóm, ; innen 

Dnzzadt , • . . . Székely sző. 
Gyarmathi Sámuel. 

Duzzogok, drökké mér- 
gelődöm ; innen duzsi 



gyermek , dustog ő em- 
ber. Székely sző. Gyarmathi 
Sámuel. 

D u z z o g ő , dörmögő , mor- 
gő. Balaton melléki. Hor- 
váth Zsigmond. 

D ű c a k ő , kis fatő. Bodrog- 
közi sző. Mindszenti. 

D ű f r ű , gyfiszfi. Székely siő. 
Cserey Elek. 

D^Ü h , dühösködő méreg. Szé- 
kely 8ző» Túry Ignáez. 

Dühös, veszett , p« o* ku- 
tya. Ssékeljr nAf Ceerfy 
Elek. 

D ü 11 ö n g e ni. , , esetlenül , 
(lajladozva menni. Balaton 
melléki. Horváth Zsigmond. 

Dálőföld, vagy d61ő, a- 
lon vetőföld, mellyre több 
földek véggel kijárnak. Bod- 
rogközi sző. Mindszenti* 

D iL.l ő s ▼.. dűlöngős.ut^ melly 
jobbra balra hajlik; gyöke- 
re duIök*. Székely. sző« 
Kállay.. 

D ü n n y.ö g n i , a*" sípfuvás , 
furuglyázás mellett a* tor> 
kával zúgni. Bodrogközi sző. 
Mindstenti* 

Dür i n g , fejes bot. Szathmár, 
vidéki sző. GáJthy János. Ez 
talán, a' dorong és durong 
sző* mássá,? 

Dzsindzsa, bozőtos nádas 
ingoványos hely, mint Pest 
vármegyében á* Turján. Gy^ 
várm. sző. Sztrohay. L. fön- 
nebb Dsindsa. 



Digitized by 



Google 



102 



Bfi^D — E6ERÉZEK. 



E. 



E 



béd, fSISstSkom. Ormán- 
sági sző, Baranyában- Jtrt- 
miái Sámuel. 

Ebédelek , folöstokolök. 
Székely szó. Cserey Elek. 

Ebéd fia, délelőtti 11 éra 
tájban valő evés , mivel a' 
göcsei ember Stszor eszik 
napjában : reggel, Ü éra 
tájban (*s ez az ebéd fia) , 
délben, délutáni é .érakor 
és estve. 65csei sző. 'Plán- 
der Ferencz. 

Ebeg, rebeg. Székely sző. 
OyarrÉiathi Sámuel, 

Eb égni, akadozva, unalma- 
san beszélni. Székely sző. 
Ferencit Jáno$» 

Ébert, T. Óbert, 1. Bera. 

E b é s z , kutya-peczér. Szé- 
kely sző. Cterey Elek, 

£ b b á z , ebkuczkő, kutya-va- 
szok. Székely sző. Cterey 
Elek. 

E b 1 á b á 1 n i y elillantam mint 
az eb. Székely sző. Kálláy. 

Ecs, ecseló. Szathmár vidé- 
ki sző. Gáthy Jánot. 

E c s e 1 n i , p* 0. szöszt. Szath- 
már vidéki sző. Oáthy Jánot. 
Coire carnaliter. Beké' gyűjt. 

Ecset, iMnzel. Szatbmár vi- 
déki sző. Gáthy János. 

Ecsetel: ekecselni (Göcsei); 



pepecselni (Kemenesali). In- 
nét : ekecselődni , azaz: va- 
lamivel bajlődni , valamit 
lassan , piszmogva tenni. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. ^ 

E c z e j d e , adsza ide. Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Zsigmond, 

Eczere, (egyszerre, mind- 
járt. Csikszéki székely sző. 
Farkas hadnagy, 

Eczkeficzke, nyalka , ke- 
vély, csinos ifjé, kevély le- 
gény vagy leány. Székely 
sző. Ferencit János. Szem- 
ipel hunyorítő vagy kacsin- 
gatő legény v. leány. Kezdi 
széki sző. Szabó Elek. 

Eddigelé, bis nun. Székely 
sző* B. Bakos. 

Édes telel ó, boldizsár-al- 
ma. Székely sző. Ferenczi 
János. 

Édő, anyám, édes anyám; 
de mostohát is szokták ve- 
le szőlitani. Kecskemét vi- 
déki sző. Csapd Dániel, 

Egercselni, lassan lassan 
elébb menni , mint a* rőka, 
mikor egerész. Székely 
sző. Ferenczi János. 

Egerézek, szemtelenül ta- 



Digitized by 



Google 



ÉGI VIRÁQ — ÉJJELEDIK. 



103 



pogatódzom. 65möri uö. 
Hollók Imre. 

Égi virág, buzarirág, oly- 
lyan kék mind az ég. Szé- 
kely sző. Ferenczi Jánoi, 

JÉ g 1 e 1 n i , vexarc. Gyór rárm. 
Horváth Endre, "^-~\ 

Egres, pöszméte* Szél^lV 
szó. Kállay* \ 

Egyábkor, egyébkor. Or- 
mánsági szé , Baványaban. 
Jtremiát Sámuel^ 

Egyebugya, formátlan, i- 
domtalan , isten - taszította-. 
Balaton melléki szó. Hor'^ 
váth Zsigmond, Össze visz- 
sza álló , formátlan , eset- 
len, Kemenesali szó. Lévai 
Lflixló. 

Egyelni (meg) , megverni* 
A' múlt éjjel a' dorbélozás 
közben jól megegyelték , 
kitisztogatták 6 kémét. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, Kemenesali szó. 
Lévai László. 

Egyem, igyem, ogyanizé 
helyett. Baranyai szó. Tó- 
bi AntaL 

Egyes, egy porcziós üveg ; 
így kettes, két porcziós 
üveg. Barkó szó. Hollók. 
Imre. 

Egyetmás, Öltöző ruhada- 
rabok. Székely szó. Incze 
József. 

E g y h á z f i , dékán : a* gyü- 
lekezet, templom, és az egy- 
házi tanítók ' korfii bizonyos 
szolgálatokat tevő bites sze- I 



mély^ Eanél' felébb való 
a' kurátor vagy Í9 templom' 
atyja. Balaton melléki szó* 
Horváth Zsigmond. 

Bgyházkelés , bejártás. 
A' szűló asszonyok megtisz- 
tulásuk után legelőször men- 
vén a' templomba, 's lelki 
áldozatjukat végbe vivén — 
az illető pap által a' ki- 
j árhatásra felszabadítatnak. 
Balaton melléki szó.. Hor- 
váth Zsigmond. 

Egyik, (palóczos) , egy. Sze- 
der Fábián. 

Ehejt, ezen a* helyen v. 
iit^n; így ahaj t , azoa a'' 
helyen v. ottan. Udvarhely- 
széki szó. Derzsi Mózes., 

E h^« n n i , né lám t ime I Vas 
várm. szó; Horváth JÓMufi 

Éhére, éhorara. Skékefy stó . 
Cserey Elek. . 

Ehéttőtől fogva afaad- 
dig, e.K. ettől fogva ad- 
dig. Csikszéki székely szó.. 
Farkas hadnagyi 

É h m , étlen gyom«r , józan.. 
Midőn valaki délelőtti idő*^ 
ben valamit erősít,: mikor 
még sehi nem 4vet7t sara nem^ 
ivott, így fejezi ki magát ;- 
„észoni iszára tnoaüom'^ ,. 
mell)' megroncsolt szónak 
ez az értelme: i,éh Vszom- 
jomra" vagy is igazi jtSzan- 
sággal álííthaiom. lialaton 
melléki. Horváth Zsigmond., 

Éjjeled ik , szürkülődik. 
Székely szó. Cserey Elek. 



Digitized by 



Google 



ÍOi 



ÉJJBLIBÁTOR — ELBAmÍTOM. 



Éjjelibátar, macska. 
Cflikszéki székely sző. Far- 
Isai hadnagy* 

Éjjeli fénybogár, szent 
János' bogara. Székely sző. 
C$erey Eltk. ' 

B J n y e 9 ohi^toző , kíváncsi 
B%6. Bjnye beszereltem rol- 
nai Ejnye be szép rolt. 
Kemenesali szé.L^vat Láixló, 

é j o m é t , Frühstűck. Szath- 
már Tidéki szó. Qáthy Ja- 
ttot. Imre prof. ezt korét- 
nek nerezé. dapó Dániel, 

Bj tel 9 kapa, pint. Székely 
sző. Inete József és Buexy. 
Itcze. Csikszéki székely szé. 
Qegá Nieephőr. 

Ejtett, megejtett személy, 
ollyan lány, ki már terhes 
▼olt. Pápa Tidéki szó. Ma- 
tie$ Imre.' 

Bjtjdni, hadd ejt^djem, 
azaz, rokkanjon a' mit et- 
tem. Káll0!f' gyűjt. 

Bjtódzni Tmeg), meghűl- 
ni. Balaton melléki. Horváth 
Ziigmoni. 

Ekczemoncza, haszonta- 
lan podgyász. Gyór rárm. 
Czeeh János, összehányt ve- 
tett , alávaló holmi. Keme- 
nosali szó. Lévai Láizlő. 

Bk ec 8 ül n i , játszodozni va« 
lamivel. Őrségi szó. Zahál 
GySrgy. 

B k e b é r , ]élekpénz,ágybér ; 
papnak adatni szokott adó. 
GŐmŐri szó. Hollók Imre, 

E k e 1 ó, ekének két ágú csusz- | 



tató fája. Balaton melléki 
szó. Honváth ItUgmoni, 

Ekekabala , v. kéntelen 
csúszó : tgy szarvazat, melly* 
re az ekét felfordítják, 's 
azon egy helyról másikba 
vontatják. Csikszéki székely 
szó. Farkat hainagy, Geren- 
dely , szarv ,, kdldSk , fej , 
nád : ibind eke' rési^éi. Szé- 
kely szavak, Oyarwutthi Sá* 
muel. Mellyel az ekét csúsz- 
tatja, mikor szántani kezd. 
Innen mondatik : felkaba- 
lázni az ekét. Székely szó. 
Káll^, 

Eke* részei, kormány, ko- 
kotka, csoroszlya, ekeló, 
kalabina, cságató stb. Gd- 
morben. Hollók Imre, Ge- 
rendft, kazla, csótár, le- 
mes , ösztöke , cságotu, kör* 
pdlű , tézsola stb. Lásd kű- 
Idn mindeniket, örségi sza* 
vak. Zakál György. 

Ekrendezni, másnak út- 
jában hánykolódni , 's mint- 
egy láb alatt alkalmatlan- 
kodni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, Keme- 
nesali szó. Lévai Lánzló, 

Elálmodni , magáról elfe- 
lejtkezni. Szegedi szó. Nát- 
ly József, 

Elbámészkodni , elbá- 
mulni. GdmSri szó. Hollók 
Imre, 

El.bámí to m, elámítom. 
SzékeTy szó. Cserey Elek. 



Digitized by 



Google 



ELBANDZSALODNI — ÉLET. 



v» 



filbandaaalodniy elbá- 
mulni. Bodrogkőzi. Mind- 
txenti, 

Élbe, ícimo'.idra eube-be. Pa- 
liScz sző. Szeder Fábián. Él- 
be ment, be ment. 

BJczondolloky igen el* 
rongyosodom , romlom , p. o. 
egy bitvány udvarházról azt 
mondják ; ejnye be elczon* 
dollott. Székely sző. Gyár- 
mathi Sámuel. 

Elcs ente, elcsipte, elide- 
genítette. Kállay^ gy^ji. 

Elcsiszamo dni , elsi- 
kámlani. Székely sző. de- 
rey Elek. 

£lebbedni, a* sok eső 
miatt az nt elébb ed, ta- 
Taszszal pedig a' fagy' kien- 
gedésekor felebbedy aiaz 
igen rósz lesz. Székely sző. 
€fyarmathi Sámuel. 

Elegybelegy, aláralő hit- 
Tanság. Kemenesali sző. Lé* 
vai Láizlő. 

Elegybuza, magyarosan : 
adajotz búza (talán kétsze* 
res bnza). Székely sző. Fe* 
renexi János. 

Elegyűlnii ralamelly em- 
berek közé vegyülni. A' ki 
korpa közé elegyül, 
megeszik a' mala- 
ca o k , azaz : a* ki aláva- 
lőkkal társalkodik, csúffá 
tétetik azoktúl. Székely 
mondás. SxoAó Elek. 

£ 1 e k ö t ő , kötény. Göcsei 
sző. Flánder Ferénex. 



Elelőzöm, az öregéből 
elcsépelem p. o. a* szalmát , 
gabonát, magos kender-ké- 
vét stb. Kemenesali sző. 
Lévai Láéxló. 

Elemezne, a' kin a* raha 
rendetlenül áll; male prae- 
cinctus. Komárom várm. Ccv • 
cxor Gergely. Juha szakadt, 
széllelbélett , rongyos. Ke- 
menesali sző. Lévai Láixld. 

Elered és, kéz vagy láb- 
csonton lévő daganat, melly 
tüzes, de kifakadni nem a- 
kar ; p. o. eleredt a' kezem , 
— tüzes daganat szökött rá. 
Innen mikor vad hus esik az 
ember' testibe , rósz eredet- 
nek mondják. Székely sző. 
Ferenexi Jánoe. 

Elernyedni , elmállani ; 
bőrről, rnháről stb. mond- 
ják. Vas vármegyei. Hor-. 
vátk Jduef. A' szegénység 
vagy egyéb miatt romlottá 
lenni. Székely sző. CTyar- 
maihi Sámuel. 

Eleség, takarmány. Pápa 
vidéki sző. Matici Imrt. 
Vas vármegyei sző, annyit 
tesz mint a'latán opsoniam. 
Sztrohay Antal. 

Élesztmag, élesztő.- Szé- 
kely sző. Bucxy. 

Elet, a' székelyeknél belső 
jpszágot jelent ; p. o. szép é- 
letje van, azaz, jő épületek- 
kel megrakott szép belsŐ 
jőszága. Székely sző. Fe^ 
renexi Jánou Telek. Székely 



Digitized by 



Google 



106 



ELEVÉRÖ — ELŐFŰ. 



8ZÖ. Bucty. JtfsBág;. Három- 
sséki székely sző. Gödry, 

Elevérő, jókor érő p. o. 
kukoricza. GSmöri szó. Hol- 
lóié Imre. Jókor érő , elején 
érő. Bodrogközi szó, Mini' 
0tentú 

Elgyfirűzés, Jegény el- 
gyfirftzi a' leá«yt. Szegedi 
szó. Nátlif Jóttef. 

Elhaj ította, eldobta. Gö- 
möri és Torna rárm. szó. 
DUbrentei. 

Elhandászni, hirtelen el- 
végezni , feladni valamin, de 
nem jól. Székely szó, Fe- 
rencit Jáno9, 

Elharácsolniy elpazarla- 
n! , elfecsérleni. Göcsei szó. 
Plánder Ferencz. 

Elháromlani, eltévelyed- 
ni, elveszni. Székely szó^ 
B, Lakos* 

Élhetetlen, magán segí- 
teni nem tudó , semmire 
kellő nyomorult ember. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Ziigmond. Pápa vidéki. Ma- 
tici Imre* 

Eliszamodom, szép csen- 
desen elszököm , odébb ál- 
lok. Székely szó. Qyarmathi 
Sámuel. 

E 1 i t a t á s , régi oklevelek- 
ben így tétetett ki az exe- 
cntio. Székely szó. Feren- 
' czi János, 

Ekámpicsorodni, mikor 
a* labtó , vagy más dolog 
két ellenkező oldalra a' nap' 



hevétől meghajlik, elgör- 
bűi. Bodrogközi szó. Mind- 
szenti. 

Elkánnyadok, ellankad- 
va magamat elbocsátom. 
Székely szó. Gyarmatki Sá- 
mueL 

Elkendősés, leány elken- 
dőzi a' legényt , va^y is el- 
jegyzi. Szegedi szó. Nátly 
József, 

Elkordéltam a'dolgot, 
kétséges volt a' dolgom. 
Sopron várm. N, A, KissSá' 
muel. 

Elkuszálni, felborzaszta- 
ni p.o. hajat. Kállay' gyűjt » 

Ellenkedni, valakinek kö- 
tekedni , pántolódni. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 

E 1 1 e t é 8 , elletni , csirás 
szőlővesszőt ültetni. Győr 
várm. Horváth Endre. 

E í m á 1 n i » elolvadni , p. o. 
olly jöl készált sütemény, 
hogy a' számban maga el- 
málott. Baranyai szó. Tó- 
bis. Antal. 

Elmáikásítom, eljegy- 
zem. Székely szó. Cserey 
Elek. 

Elmecsevészek, elalja- 
sodom. Székely szó. Gyár* 
mathi Sámuel, 

Elő bor, áldomás. Székely 
szó. Cserey Elek, 

E 1 ő f fi , vagy előszéna , par- 
rag széna. A* másod fű sar- 
jának neveztetik. Innét sar- 



Digitized by 



Google 



ELAJÖTT - ELVEQY. 



107 



Jó pőka; mellyel azon idén 
MM' anyja már másodszor 
kdltott. Balaton melléki sző. 
Horváth Ztigmond, 

E 1 4 j 5 1 1 , e. h. meg]5tt. Oci- 
m3r éa Torna ^-árm. Doö' 
reniei, 

Előkdt^, kötény. Palőcz. 
Szeder Fábián, 

E 1 Ő 1 é r , megmuszkolt szó- 
lőnek a' prés-sze'pűl^] saj- 
tolás nélkül lefolyó nedve. 
Balaton melléki sző. Hor- 
váth Zsigmond. 

Elorsozni, titkon valahon- 
nan elébb állni. Székely szó. 
Fertnczi János, 

ElőpénztT. kklákpéni&t a- 
dok valakinek, p>o. hogy el- 
lopott marhámat felkeresse. 
Székely szó. Cserey Eieh, 

Elóraha, karincza, surcz. 
Székely izó. Gyarmathi Sá- 
muel. Kötény. Székely szó. 
Incte József, 

E 1 ő t e y kemencze' ajtaja v. 
tevője. Tolna várm. Csapó 
Dániel. 

li! 1 6 z o k , árnyékot tartok , 
a' világosság ellen állok. 
Kemenesali. Lévai László. 

Elpéczelték az' udvarát, 
azaz'^ elczövekelték. Kállay* 

Elrejtőzni, elméjében el- 
ragadtatni. Kállay* gyűjt. 

Elrezelte magát, meg- 
sáfrányozta az ülepét. Kál- 

BlAavanyítani va- 



lamit, azaz: hamis úton el- 
sikkasztani. Komárom várm. 
Czuezor Gergely. 

Elsemmedni, elzsil^badni ; 
p. 0. a' kezem, lábom el* 
semmedt. Vas vármegyei. 
Horváth József. 

Elsikkasztani, elrejte* 
ni , elemészteni. Balaton 
melléki Horváth Zsigmond. 

Elsorvadt, elzsibbadt. 
Kálldy* gyűjt. 

Elszelelni, mint a' szel- 
let eltűnni , hirtelen elol- 
dalni , odébb kllani. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig* 
mond, 

Eltaknlnij kényszerítve el- 
menni ; p. 0. eltákulj , azaz, 
meg kell lenni hogy elmenj. 
Székely szó. Ferenczi Já- 
nos, ^ 

Eltenni » veszedelmeztetni ; 
p. o. eltette a* fejét , azaz 
veszedelembe ejtette. Szé- 
kely szó. Ferenezi János. 

Eltepertélni, elkószál- 
ni , a* háztól elmenni. Bod- 
rogközi szó. Mindszenti, 

Eltolvajlom, elorozlom , 
elrekkentem. Székely szó. 
Cserey Elek. 

E 1 ű 1 1 e a' 12-őt, e. h. ütötte, 
— megütötte a* fejét. Szé- 
kely szólásmód. B, Lakos. 

E 1 V á d 1 n i , elvállalni. Or- 
niánsági szó , Baranyában. 
Jeremiás Sámael. 

E 1 V e g y , elegyes p. o. bnza. 
Székely szó. Cserey Elei. 



Digitized by 



Google 



108 



ELVICSKAD - EPLÉNY. 



Elvicskad , mikor félre 
jár a' sKovŐ, Ssékely seő. 
Gyarmathi Sámuel. 

E m b r « y Imre. Székely tső. 
Cserey Elek, 

Émely, bór alatt nagy fé- 
reg. Kállaf gyűjt. 

Émen, Józanon. Többet be- 
szél eszén kivfil (a* beteg) 
mint émen. Győr várm. sző. 
Horváth Endre. 

E m e 1 1 e n y imetten , ébren. 
Székely szó. Gyarmathi Sá- 
muel. 

Emigyeseni ugyan csak 
pipesen , kerélyen.Kemenes-' 
ali sző. Lévai László. 

Emlő, asszonyoknál csecs , 
as állatoknál tdlgy. Szé- 
kely sző. Ceerey Elek. 

E..m mink, miénk. Palőcz szé. 
Szeder Fábián. 

Emplény» a' szán* azon 
felső része , nyelly az olda- 
lakat tartja , 's mellyre ül- 
ni lehet. Marczal melléki 
szó. Aceády Sándor: 

Emse, nőstény disznó. Sop- 
roni szó. Kis János. Bala- 
ton melléki. Horváth Zsig- 
mond. Kemenesali szó. Lé- 
vai László. 

Encsem bencsem, sok 
haszontalan portéka. Szé- 
kely szó. Ferenczi János. 

Endre, András. Palócz. Sxe* 
der Fádián. 

Ennál, ennél. Sopron rárm. 
N.A.Kiss Sámuel. 

£ n y e k e 8 , nyálkás p. o. túró, 



seb. Balaton melléki szó. 
Horváti Zsigmond, Pápavi* 
déki. Matics Imre. Enyeke- 
sedni, enyekesiilni. Tejről y 
túróról mondatik , ha nyn* 
lóssá lesz. Vas rármegyei. 
Dr. Horváth József. 

Enyett, gyanánt, helyett. 
Székely szó. Gyarmathi Sá' 
muel. 

Enyetted, (mikor valaki- 
nek becsűletiért engemet is 
jól ebédeltetnek , p.o. enyet- 
ted jól lakám), ob respectum 
tui. Székely szó és mondás* 
Szabii Elek. 

E n y h e 1 y , ollyau hely , hol 
a' szél 's fergeteg az em- 
bert zirataroz. időben nem 
éri, u. m. part alatt, fák 
mellett. Enyhelyre húztulc 
magunkat. Szegedi szó. Nát~ 
ly József. 

Enség, Ínség. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 

E n y ű , enyr. Székely szó* 
Ferenczi János. 

£pelőd5m, eszmélek , gon* 
dok kSzt sorvadok. Keme- 
nesali S7.Ó. Lévai László. 
Gdmori szó. Hollók Imre. 

1^ p e r j f a , szederjfa. Gdmör 
és Torna rárm. Dőbrentei. 

£ p 1 é n y , szán' talpát os9ze- 
kötő gerenda. Székely sző. 
Kállay. L. Órszok. A' szán' 
ragy szánka' orrozatján ke- 
resztül szegezett fa, mellyen 
ragy esi kóté vagy vaa kari- 



Digitized by 



Google 



EPPEG ^ ERGOJA. 



109 



kákon csüggenek hámfák. 
Kemenesall. Lévai Lásxlő. 

Eppeg, sfAnte, ugyan azon- 
k^p. Gdcsei sző. Piánder 
Ferenet, 

E p p e s t , ^pen , epens^ggel. 
Balaton melléki sző. Hor- 
váth Ztigmond. 

E p r é n y , a* szánnak lábas 
gerendája, mellyen áll an- 
nak dereka. Székely sző. 
Szaód EUh 

Erányomban, általelle- 
nemben, ris á ris. Balaton 
melléki. Horváth Zsigmond. 

£ r á n y o z n i (el) , gondolom 
formán , hozzávetve elképez- 
ni , czélozni. Balaton mellé* 
ki sző. Horváth Zsigmond, 

E r c z e , nyőstén majorság ; 
Cmásutt j érez e, tojé-tyúk). 
Székely sző. Káilay. 

Ered (meg) , fogamszik a* 
plánta vagy ültetvény. Is- 
mét: megered az eső a* 
hosszas szárazság után. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. 

Eredő, máshová menni vá- 
gyó és készülő cseléd felől 
mondatik : már régőta fájja 
az eredőt. Balaton melléki 
sző. Horváth Zsigmond. 

Eredj, indulj hamar 1 ettől : 
ered, eredni. Székely sző. 
Szabó Elek. Cserty^Elek. 

£ r e g é 1 i , lassan mende- 
gélni' Kezdi széki sző. Sza^ 
bő Elek. Lassankint elébb 



elébb menni. Székely sző. 
Ferenczi János. Gyarmathi 
Sámuel. 

Ereklye, reliquiae , halott 
maradvány. Maties Imre. 

Eresz, ház' fedele, héja. Ke- 
menesali sző. Lévai László. 
Pitvar, csarnok. Csikszéki 
székely sző. Gegó Nicephor. 
Ház* fedeléhez valő ragasz- 
tok. Gömöri. Hollók Jmre. 
Székely sző. Cserey Elek, 
Folyoső, házfedél' kiállő 
része. Tolna várm. Csapó 
Dániel, 

Ereszkedni (össze) , vala- 
kivel bizodalmasan társal- 
kodni, 's szorosban együvé 
szövetkezni. Balaton melléki 
sző. Horváth Zsigmond. L e- 
ereszkedni, leülni. Ba- 
ranyai sző. Maties Imre. 

Ereszt, toldás az asszonyi 
ingbe. Gőmdri sző. Hollók 
Imre. 

Ereszteni, gerebenyezni. 
Ormánsági sző, Baranyában 
Jeremiás Sámuel. 

Erez, a' lakő háznak pitva- 
ra. Kezdi széki sző. Szabó 
Elek. 

Ergellés, mérges, hirte- 
len haragra gyulladő ember. 
Balaton melléki. Horváth 
Zsigmond. A* német árger- 
lich szőtől. Sopron, várm. 
N. A. Kiss Sámuel. 

Ergellős, változő eszű. 
Keihenesali. Lévai László. 

Ergo ja, gendeboja, boder- 



Digitized by 



Google 



110 



£RKELY — £SBÖ. 



ga, egyftgyfi* Sz<$kely seó. 
Gyarmathi Sámuel* 

Erkély, Altan. Pápa rid^- 
ki szó. Matici Imre, 

Érlelni; 1) megérni hagy- 
ni p. 0. elcs^gel ; úgy a' 
sebnek megérését elősegíte- 
ni irral , hogy annál köny- 
nyebben 's hamarébb meg- 
fakadhasson ; 2) bújalniy ax 
az : mást holmi ballépései- 
ért 's kártételeiért ismételt 
szemrehányásokkal illetni ; 
péld. a' feleségem sokat ér- 
lelt, mivel ökreim' arát a' vá- 
sáron elvesztettem. Balaton 
melléki. Horváth Ztigmond. 

Ernyedt, úgy elviselt, hogy 
egy kis ellenerőre szétsza- 
kad ; p. 0. a' vászon , ha már 
szálai itt-ott szakadozottak. 
vagy olly vékonyra vástak , 
hogy a* vásznon könnyen át- 
láthatni , 's kis meghúzás- 
ra is szétfoszlik , — az olly 
vászon mondatik , er- 
nyed t-nek. Pápa vidéki. 
Matics Imre. 

Ernyett vászon, lenge* 
dék vászon. Kállay* gyiijt. 
Málladt p. 0. ruha, hajő. 
Balaton melléki szé. Hor- 
váth Zsigmond. 

E r n y ó , 1) napernyő ; 2) es- 
ernyő ; 3) szemernyő ; vagy 
is nap- eső- és gyertyavi- 
lág ellen szolgáló védszer. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. Szekéren 
gyékén-tartó. Kállay' gyűjt. 



Eriíruhay eróra, émlia ; 
el^ruha, kötény* Ormánsá- 
gi szó , Baranyában. Jtremiás 
Sámuel. 

Erősffi, ezerjófft. KálUy' 

Erősködni, valakinek mind 
addig békét nem hagyni , 
mig akaratunknak nem en- 
gedelmeskedik. Székely szó. 
Ferencxi János^ 

Erőssmeg, mikor a* szö- 
vőbe fonal egymást meg* 
hágja. Székely szó. Gyar- 
mathi Sámuel, 

Erős menni, nehéz menni. 
Gőmör és Torna várm. szó- 
lás. Döbrentei, 

Erteké , becse valaminek. 
Székely sz<^. Cserey Elek. . 

E r u h a , kötény. Baranyai 
szó. Tó6i AntaL 

Esdekleni, obtestari. 
Szathmár vidéki szó. Gáthy 
János. 

Esdeni: 1) megszállani p. o. 
a' légynek a* húst vagy mar- 
hát nyáron , a' honnan mond- 
ják : no ugyan esdi a* légy 
a' marhát ; 2) mondatik az 
emberről Í8:p. o. no ugyan 
esdik ezt a' leányt a' le- 
gények. Székely szó. Incte 
József. 

B s d ő d n i , valami után só- 
várogni , esenkedni p. o. a' 
gyermeknek a* gyümölcsért. 
Székely szó. Ferenczi János. 

Eseg, ismét. Soprony várm. 
N* A. Kiss Sámuel. 



Digitized by 



Google 



BSENKBDNI — ESTÁLOM. 



111 



Btenkednl, kunyorálni ; 
Talamit telünk Ismételt 
flsemtelen kérelemmel majd 
nem erőszakosan kicsikarni* 
Balaton melléki sző. HoT' 
9ath Zsigmond, Ádázni va- 
lamiért. Pápa vidéki. Ma- 
tici Imre. Szathmár vidéki 
sző. Gáthy János. 

£ 8 e n n e n nézni , várni ; 
bánkódva, nem igen remél* 
ve, de kívánva nézni várni 
p. 0. valami ennivalót. Be- 
^«* gy^jt. Nagy kívánsággal, 
esdekelve, kétségbe esdleg. 
Kemenesali szó* Lévai LásZ" 
ió, Esennen nézni f forró vá- 
g3'ás8al szemét valamelly 
kedves tárgyra npereszteni. 
Balaton melléki szó. Hor- 
véih Zsigmond. Sovárgva , 
ádázva valamiért. Pápa vi^ 
déki. Maties Imre. Esennen 
nézni , elszomorodott meg- 
illetődéssel nézni azon tárgy- 
ra, mellynek szűkében van, 
's azt mintegy alattomos 
fájdalommal kívánni. Gö- 
csei szó. Flán'der Ferenci* 

Esetés, jól álló, helyesen 
álló, jó fogatú, hel3'es ka- 
pásu. Kemenesali szó. Le- 
vai László, 

Esetlen, helytelen , egye- 
lne tlen , ferde , görbe. Keme- 
nesali szó. Lévai László. 

Eskeszem, esküszöm. Szé- 
kely szó. Gyarmat hi Sámuel. 

E s k o 1 a , iskola, oskola. Így 
estálló, Estók, Est van, így 



mondva : estuallaó , Estvaán, 
Estuók^ Istálló , Istók, Ist- 
ván, helyett. Palócz. Szeder 
Fábián. 

E 8 m é g , ismét. Székely szó. 
Gyarn^iki Sámuel. 

Esui, megesni, megssállani, 
apadni , p. o. bornak, víznek 
vagy más folyó matériának. 
Székely szó. Incze József. 
Pápa' vidékén mondatik a* 
lányról, ki teriibe esett: 
megejtett személy, vagy 
megesett személy. Ma- 
ties Imre. 

E 8 ő 1 é k , hullája valaminek , 
maradék ágbog. Kemenesali. 
Lévai László. Kis csomó » a^ 
mi nagyobb valamiből el van 
választva. Baranyai szó. Tó* 
bi Antal. 

E 8 p é 1 y , faszeg , melllyel 
a' sátorosok összefoglalják 
ponyva • lepleiket. Maties 
Imre. 

E s p e n á t , spívacz. Székely 
szó. Cserey Eleh 

E 8 s e g , megesseg : ismét , is- 
métlen, viszont. Balaton 
melléki. Göcsei, {kemenesa- 
li és Rábaközi. Esseg itt 
vagy; mintha bizony kellé* 
nél ; osztán nem átallasz 
kuczorgásoddal megesseg itt 
alkalmatlankodni ! — £íor- 
váth Zsigmond. 

Estálom, istálom , e. h. 
instálom. Székely szólás. 
Derzsi Mózes, 



Digitized by 



Google 



112 



estAn- esztaengAlnl 



Eb tán, István. Székely szó. 
Cserey Eiek. 

Ettarang, istráng. Székely 
sző. Oyarmathi Sámuel. 

Estempeg, támasztó fa , 
hogy ne hulljon le az állás- 
házgerenda. Székely szó. 
Ferencxi János. 

Estempély, épületet tar* 
tó faoszlop , papnak is mond- 
ják. Kezdi széki. SxaöőEleh. 

E s t e r , magtalan. Székely 
• szó. Cterey Elek. Meddó. 
Székely szó. Bueiy. 

Esthajnal, szürkület. Szé. 
kely szó. derey Eleh. 

Est ók, Pista. Barkó szó. 
Hollók Imre. .. 

E 8 t r á n , e. h. István. 

E • t y i , Pista. Palócz szó. 
Szeder Fábián. 

E 8 z é d n i , feleszédni , eszé- 
re jóni f niagához jóni p. o. 
az ájulásból. Székely szó. 
Incte József. 

Eszenyák, nagj^ehetÓ, tel- 
hetetlen , mohó. Kemenes- 
ali szó. Lévői László. 

E s z r é n y , erszény. Sziget 
vidéki szó , Baranyában. J€- 
remiái Sámuel, 

Eszsze, eszi. így veszsze, 
visssze, teszsze : veszi, viszi, 
teszi. Ormánságíak.Jer«mta« 
Sámuel. 

Észteké, eke' része. Szé. 
kely szó. Gyarmathi Sá- 
muel. Az ekeszarvnál jobb- 
ról álló fanyelA vaseszkdz, 
melLyel a' lapos vas és cso- 



roszlya közt megtorkolloti 
csoport 's gaz félre taázíta- 
tik. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Észten a, isztina, juhfejó 
szin. Székely szó. Glyarma- 
ihi Sámuel, Jnhfejőhely (o- 
láhul S z 1 1 n a). Székely 
szó. Kállay, 

Eszterág, gólyia. Székely 
szó. Cserey Elek. 

Eszter ha, házeresz, melly 
a' gátőrt fedi. Pápa vidéki 
szó. Mátics Imre. 

£ s z t e r j a , házeresz , a' fe- 
délnek a' faltól elől '8 há- 
tul kiálló része. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig' 
mond. Hullató. Kemenesali 
SZÓ0 Lévai László. 

Eszteró, .... Oáthy. 

E s z t e r u , folyó viz' árja el- 
len csinált erós tSítés. Ke- 
menesali szó. Lévai Lászlóm 

Eszteváta, az egész szŐ- 
vőszék> Székely szó. Kállay, 

Esztrágy gólya; Csikszék* 
ben Koszt a. Székely szó. 
Kállay. 

Esztrenga, esztena kosár. 
Székely szó. Cserey Elek. 
Fejő helye a* juhoknak* In- 
nét — 

Esztrengálni (meg), meg- 
fejni , átvett értelemben 
annyit is tesz, mint kordá- 
ba venni, erősen tartani. Pápa 
vidéki szavak. Maties Imre. 
Megkergetni, zaklatni. Bala- 
ton mellékig Horváth Zsigm. 



Digitized by 



Google 



BSZVAtA — FÁÉSZNI. 



113 



lüsztrengára hajtani , a' bir- 
kákat fejés végett egyen- 
kint az akolba eregetni 's 
késztetni* Balaton melléki, 
Horváth Zsigmond, 

Kszváta, szágyfa; szövő* 
szék. Barkó sző. HoUíik 
Imre. Szövőszék , vagy azon 
eszköz 9 meliyre az asszo- 
nyok a' fonalat vetik, mi- 
kor azt bordába szedik. 
Bodrogközi szó. Mindszehti, 

£ t e] fogás. Hány fogás ele- 
delt hoztak fel az asztalra ? 
mennyi féle ételt kaptatok. 
Balaton melléki. Horváth 
Ztigmond* 

£telődniy valamiért az em- 
bernek belsőképen magát e- 
mészteni. Székely szó. Fe- 
renczi János, 

Ett, evett. Így itt, ivott. 
Palőczos. Szeder Fádián, 

Ev, méreg a' sebben v. daga- 
natban ; innen eves, ge- 



nyedséges , e v c d ■ é g , gc- 
nyedség. Székely szó. Kál' 
lay. Pápa vidéki szó. Matics 
Imre. 

É V e g , üveg. Székely szó. 
Gyarmat hi Sámuel, 

Eveién, eleven. Ormánsági 
szó , Baranyában. Jeremiás 
Sámuel, 

Evet, evetke , mókus. Bar- 
kó szó. Hollók Imre, Csik- 
széki széke]}' szu. Gegő 
Nicephor, Kállay, 

Evetke, kis mókus. Palócz. 
Szeder Fádián, 

Evetté m, ettem. Ivottam, 
ittam helyett. Palóczos. 
Szeder Fábián, 

E V i c z k e , eczetnyű* Kállay* 

E z e n t é g , ezennel , tűstint , 
most mindjárt. Kemenesali 
szó. Lévai László. 

E z t e t e t , ezt. Sopron várm* 
N. A. Kiss Sámuel, 



F. 



J^ a c s a r i , sanyarú fös- 
vény' ember. Kemenesali szó. 
Lévai László, 

Facsarog, hiába imide a- 
moda jár. Székely szó. Gyár- 
mathi Sámuel. 

Facsaros, csavaros , hor* 
gas ; innét csafaros lelkű 
«n]ber. Székel^'. Incze József. 

Facsintos, horgas 's ^gy- 

TÁJSZAVAK. 



mást surló lábú. Székely 
szó. Ferenczi János, Gyár- 
mathi Sámuel. 
F á é s z n i , tüzelő fát az er- 
dőről hordani. Innát : ^títé- 
szat. Az uraságok erdős 
helyeken jobbágyaiknak sza- 
bad fáészatot engednek. Ba« 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, , 

8 



Digitized by 



Google 



114 



FAgYA^TÉK — FANCS1KA« 



Fagyat ék, vágás p. ö. a* 
üzénáböJ. Ormánsági szó , 
Baranyában. Jeremiás Sá' 
muel. Fogás, a* fonálban. 
Baranyai szó. Tóbi Antal, 
Fagylalt, Gefrornes, jég- 
geJ, nádmézzel ; árt a' fogak- 
nak. Székely szó. Kállay. 
Faj, fajta, nem, nemű; in- 
nen másfajn, korcsos ; 
jó faj ta, jóféle p.o. te- 
hén. Székely szó. Kállay. 
Famíliái tulajdonság. Faj- 
rajár az ész is. Szé- 
kely szó és mondás. Szabó 
Elek. 
Fájás, nyilamlás , szegezés. 
Ormánsági szó,, Baranyában. 
Jeremiás Sámuel, 
F á j é s z n i , valamelly elsziaf^ 
lasztott szerencsét sajnálni 
*B nehezen felejteni. Bala- 
ton melléki szé. Horváth 
Zsigmond, 
Faj táxni(e]), eredeti ne- 
mes faját<Sl nagyon elmarad- 
ni. Mondatik az állatok ^s 
nSrények felől. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond, 
Fajulni (el), elkorcsosul- 
ni, roszra vetemedni. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 
Faj US zk a, erdélyiesen fu- 
szujka, Magyarországon pa- 
szuly. Székely szó. Ferencii 
János^ 
F a k a , poczokos , nagy dő- 
hér hasú. Kemenesali szó. 
Lé$íaí László, 



Fakasztani: 1) a' sebet 
megfakasztani , nyitni ; 2) 
gondolatját kijelenteni. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 

Fakó, színe hagyott; innen 
fakulni, színét hagyni , 
veszteni. Marczal melléki 
szó. Acsády Sándor, 

Fakószekér, kancza V. 
vasalatlan kocsi. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig' 
mond, 

Faköpenyeg , strázsaház 
katonának. Székely szó. 
Kállay, 

F a k s z e g , ekét felemeló 
szeg. Székely szó. Gyarma- 
thi Sámuel, 

Falángatni, darabos sza- 
vakkal szidni. Székely szó. 
Bucxy. Okoson , oldalfélt 
szidni. Székely szó. Ctyar- 
mathi Sámuel, 

Falat, kelés ; falat kelé 
nyelvemen. Székely szó. Cie- 
rey Elek. 

Falka, fóka. GÖmör és Tor- 
na'várm< Döbrentei, Csoport. 
Szathmár vidéki szó. Oáthy 
János, 

Falu kata, a* faluban fel 
's alá kerengő. Közmondás , 
a' székelyeknél. Gödry, 

Fan, mohosulni kezdő szőr 

a* testen. Matics Imre, 
Fancsika, darab rongyocs- 
ka. Matics Imre, 



Digitized by 



Google 



FANCZ — FARCSOK. 



115 



F a D c z y kicsi rongy, szakadt 
ruha. Székely szó. Ferencii 
János, 

F á il c z , a' kasza' nyakát gör- 
be kapocscsal erősítő esz- 
kőz. Kezdi széki szö. Sxa- 
ód Eleh, Székely szó. Gyár- 
tnaihi Sámuel. Rorás , az 
ablak keresztibe az a* beró* 
vás, mellybe jár az ablak- 
ráma. Fánczos sing • szeg, 
a' midőn egy négyszegű ka- 
lapács-formával ollyan négy- 
szegű lyukat csinálnak , a' 
mibe bemegyen a' fejének 
fele, hogy hirtelen a' szá- 
ráról lene törjék a' gombja. 
Székely szó. Ferencii János, 
Az a' bevágás a' zsindelyen, 
a* mellybe a* más zsindelyt 
belé ütik. Székely szó. Gödry, 
Fanczilla, kicsi rongyos 
szolgáló , vagy szegény leá- 
nyocska. Székely szó. Fe* 
renczi János, 

Fánczolni, a' kerékre vo- 
nandó sinvas- karikába négy- 
szegletű lyukat résni, hogy 
abba szeget lehessen ütni. 
Kezdi széki Szó. Szabó Eleh, 

Fánczozni, gyaluval, ka- 
lapácscsal vésni lyukat szeg. 
nek.. Székely szó. Ferenczi 
János. 

Fanfarns,. félre járó iaru, 
mintha egyik fara elébb jár- 
na a' másiknál. Székely szó. 
Ferenczi János, 

Fanosodni, megszőrÖsöd- 



ni, megférfiusodni. Matics 
Imre, 
Fantarogni, alig-alig me- 
hetni fancsarogva. Székely 
szó. Szabó Elek, 
Fanyalgó, fél kedvvel bo- 
rongó. Kemenesali szó. Lé- 
vai László* 
Fanyalogni, baját hosszas 
várakozás és hálálkodás u- 
tán kijelenteni. Balaton mel- 
léki. Horváth Zsigmond. Ba- 
jában sokáig megmaradni , 
's a* segítséget — mellyhez 
csak kénytelenségből folya- 
modnánk — • húzni , halasz- 
tani. Pápa vidéki szó. Ma- 
tics Imre, Szathmár vidéki. 
Gáthy János, 
Fanyar, fojtós keserű. Ke- 
menesali szó. Lévai László ^ 
Savanyó, vad i»fi, fojtós. 
Balaton melléki, szó. Hor^ 
váth Zsigmond, Pápa vidéki. 
Matics Imre, Szathmár vidé- 
ki. Gáthy János, 
F á n y 1 n i , valamelly pusz- 
ta helyett kertet csinálni 'a 
azt igen vékony gyenge ke- 
rítéssel kerítni kőrűl. Kez- 
di széki szó. Szabó Elek. 
F a n t i , féJleszű. Székely szó. 

Gödry. 
Fáradt, sovány ember. Gö- 

möri szó. Hollók Imre, 
Fa r c s i k a , cslpőcsont. Ma- 

tics Imre, 
F ar c s ok, farcsokcsont, esi- 
pőcsont. Székely szó. Incze 
József, 

8* 



Digitized by 



Google 



110 



FARCZ — FAA^ÁGÍTÓ. 



F a r c s , egy singes , egyfe- 
lől gombos más felól sorlő 
nyel-forma fa, a' mellyen 
a* feketére készülő bör* visx- 
■záját újra kitakarítja a' 
timár. Székely szó. Fe» 
renczi Jánoi. 

Farczinálom, erősen 
megfartatom ^ kitudakozom , 
kikérdezem. Kemenesali sz<5. 
Lévai Lászlód Pápa vidéki. 
Maties Imre. 

Fá F é, történet, véletlen eset; 
sok farén járt , azaz , vélet- 
len eseten 's nyomorúságon 
vagy vitán ment keresztül. 
Székely szó. Ferenczi Jáno$> 

Farkasügetés, könnyü- 
ded trappolás : gyesztetés. 
Göcsei szó. Horváth Ztig- 
montU ' 

Farkastej, nagyobbik eb- 
tejkóró. Kállay* gyűjt. 

Farmatring, azon része 
a' lószerszámnak, melly a* 
ló' farkához van csatolva. 
Soproni szó« KU János, 

F a r s á b a , fardagály. Szé- 
kely szó. Cserey Elek, Far- 
zsibbadása a' lónak. Sz^íkely 
szó. Szabó Elek, Szathmár 
' vidéki szó. Gáthy Jánot, 

F a r s z á k , kisebb hálók' ne- 
.me, melly bokor -iszáknak 
is hivatik. Székely szó. 
Incz^ József. 011 yan háló* 
neme, a' mellynek farka van. 
Székely szó. Ferencit János, 

Fartaltatni, a* marhát 
faránál fogva félre odább 



léptetni. Székely szó. Sxa» 
dó Elek. 

Fartatni, erőszakkal , né- 
ha mesterségesen kigondolt 
's színeit okokkal , néha fe- 
nyegetéssel , vagy még ve- 
réssel is valakit valamire 
kényszeríteni , kikérdezni ; 
mondják máskép : faktatni. 
Göcsei szó. Plánder Ferenez, 
Fogtatni ; melly alkalommal 
néha a' biró a* rabnak több 
kevesebb botokat rakat fara* 
ra. 'S épen innét jöhet az é- 
rintett szónak eredete. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

Fásli, pólya, mell3'el a* 
kis gyermeket betekergetni 
szokták. Marczal melléki 
szó. Acsády Sándor. 

Faszarágó, nagyon zsu- 
gori ember. Pápa vidéki szó. 
Maties Imre. 

Faszari ember, zsobrák, 
fösvény. Kállay* gyűjt, 

Fatetü, poszita madár. Ke- 
menesali szó. Lévai László. 

F a t y é k, az ekegúzst nevezik 
i^y, Győr vá;*m. Sztrokay. 

Fattyurozs, az érve el- 
dűlt rozson keresztül , a* 
szála közt felsarjádzptt rozs- 
szálak zölden. Székely szó. 
Ferenczi János, 

Favágító, favágó hely. 
Kemenesaii szó. Lévai Lász* 
ló. Az udvarnak az a' része, 
hol a' fa áll , .s hol farag- 
csálni 's fát vágogatuiszok- 



Digitized by 



Google 



FAVIRICS — FEJSZEDÓ. 



117 



tak.- Balaton melléki. Hor- 
váth Zsigmond. 

Favirics , fa* leve, p. o. 
nyírfavirics. Székely szó. 
Cserey Elek. 

. F é b ó , pévő , pévalykd : te- 
kercs. Ormánsági szó , Ba- 
ranyában. Jeremiás Sámuel. 

F e c s é r 1 ó , vesztegető, bitan- 
goló, harácsoló. Balaton 
melléki. Horváth Zsigmond. 

Fecskendi, csahos^, semmi, 
titkot megtartani nem tudó 
személy. Balaton , melléki 
szó. Horváth Zsigmond. 

Fecskendő: 1) tűzoltó »«er; 
2) savanyúvizes bort pe^ 
zsegtető fccskendőcske. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

Fecske-rirág, fecskeffi. 
Székely szó. Cserei/ Elek. 

Fecstéj, tehénnek leborja- 
zása után egy 's két napon 
fejt teje. Balaton melléki 
szó.. Horváth Zsigmond. Az 
asszonyoknak a*^ szülés után 
való rósz tejök , melly az 
új kis gyermekből , minden 
gazságot kihajt. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 

Fejér, szalonna; p. o. hány 
lyjíiji fejére volt a* sertésed- 
nek. Székely szó. Buczy^ 

Fcjérnemfi, fejér ruha. 
Erdélyi szó. Döbrentei. 

Fejéi-nép ( Kemenesali ) , 
nőnem, nostényszer (Göcsei), 
asszonyi állat; szép nem. 
Horváth Zsigmond. 



F^jérvér, takony, tréfá- 
ból mondják. Kállay* gyüjt. 

Fejezet, a' szőlőben az e- 
sőnek kártékonysága ellen 
keresztben csinált barázdák- 
nak omlozata. Balaton mel- 
léki. Horváth Zsigmond. 

F e j k 5 t ő , hölgyet hajadon- 
tól megkülönbaztető főnek 
viselete , konty. Balaton 
melléki. Horváth Zsignwnd> 

Fejőké, fejő kánná , zséter. 
Kemenesali. Lévai László. 

Fej re V aló, köc»ole , a' 
fejre négyszegletesen illesz- 
tett kendő. Vas vármegyei. 
Horváth Jőxstf. Hosszú fel- 
hajtó vászon vagy gyolcs 
ruha. beányok 's asszonyok 
egyiránt viselik; de mai 
időben inkább csak a' koz 
renden lévők. Már a* kénye- 
sebbek 's módosabbak íejre- 
való helyett inkább keszke- 
nővel szeretik bepatj'ókálni 
fejőket. Balaton melléki szó. 
Horváth' Zsigmond. Sopron 
várm* F i d e 1. Rábaközben 
kendő. Kiss Sámueh Fejte- 
rítő az asszonyoknál, gyolcs- 
ból vagy patyolatból ; szé- 
leit szélesebb keskenyebb 
csipkével szokták beszegni 
a' tehetősbek; a' szegények 
csipkétlen viselik, nem is 
gyolcsból vagy patyolatból, 
hanem csak finomabb fejé- 
ritett vászonból. Pápa' vidé- 
dékén. Matics Imre, 

Fej szedőd a* tarlóról ka- 



Digitized by 



Google 



118 



FEJTÓ — FELHAJTANI. 



' lászt yagy gabonafejet sze- 
dj. Székely szó. Ferencit 
János 

Fejtő, festett gyapotfonal. 
Székely sző. Kállay. 

Felbérleni, felingerelni 
valakit valamire. Székel} 
sző* Ferenczi János, 

Felbujtom, veszekedésre 
ingerlem. Gömöri sző. Hol' 
lók Imre, 

Felberzeszkedni , fel- 
berzenkedni , kiteríteni p.o. 
a' pávának vagy pulykának 
farkát; innen haragra fel- 
ingereltetni. Székely sző. 
Ferenesi János, 

Felcsengetni* haranggal 
a' falat, mikor tűz vagy lo- 
pás esik éjtszaká. Székely 
sző. Ferenezi János, 

F e c s u t r k 5 d n i , két ke- 
zinél fogra felfüggeszteni 

i valamire magát , hogy a' lá- 
ba ne érje az embernek a^ 
fdldet. Székely szó. Feren- 

" czi János, 

Fje Iczihelődni, felöl- 
tözni , felkészülni. Kállay* 

Feldermedt, hanyatt es- 
ve megdöglött, Kállay* gyűjt, 

F e 1 d ő z s ö 1 n i, megenni las- 
sankint. Kállay* gyiijt, 

F e Időrmölni, falatonkint 
lassacskán felenni valamit. 
Székely szó. Ferenezi János. 

Feleltetés, eskette- 
tés. Székely sző. Kállay. 

Feleltetni , eskettetni , 



tanúkat kihallgatni ( inqui- 
rere). Székely szó. Kállay, 

Felemás: 1) nagyságára , 
szőrire *s korára nézve egy- 
mástól különböző vonós lílar- 
ha; 2) két össze nem illő 
dolog. Balaton melléki. Hor. 
váth Zsigmond. Egyenetlen 
pár. Székely szó. Szabó Elek. 

Felereszteni , megenged- 
ni, hogy más az ember' nya- 
kára üljön , parancsoljon ok 
nélkül. Székely szó. Feren^ 
czi János, 

Feleselni, a' fölebbvaló- 
5^ak 's elöljárónak páran" 
csaira visszafelelgetni. Pá- 
pa vidéki sző. Matics Imre. 

Felesen, számosan. Szé- 
kely szó. Cserey Elek, 

Feletársam, felebarátom. 
Székely sző. Cserey Elek, 

Felezni, fölözni az elő. 
szórt gabonát , megtisztítani 
felező seprűvel. Székely szó. 
Tűry Ignáez, 

Felfdsztolódni, felfog- 
ni vagy a* két csípejére a- 
kasztani a* férjünak a' ka- 
putot, az asszonynak a* szok- 
nyát. Székely szó. Ferenezi 
János. 

F el f u j n i V, felütni az or- 
rát : megneheztelni , hara- 
gudni. Balaton melléki szó* 
Horváth Zsigmond. 

Felgyaporodni, felnőni, 
^Iserdülni. Bodrogközi sző. 
Mindszenti, 

Felhajtani, az adósságot 



Öigitized by 



Google 



FELHÉRC2^ — FELSZOROTÁLNl. 



119 



felvenni. Székely szd. F«- 
renczi János, 

Felhércz, szekér' rúdján 
keresztül tett rud. Székely 
sző. Gyarmat hi SámueL 

Felidűlt, felserkent , a* kis 
gyermek. Kállay' gyiijt. 

F é 1 i n g , royid asszonyi ing, 
imeg. Palócz. ^eifer Fábián. 

Félkalap, példabeszéd: 
„Azt sem monda : fél kalap'*; 
azaz: meg?etye, semmit sem 
szöla, számba »extt Tere. 
Székely sző. Ferenezi Jánot. 

Felkástjolni, felrerni sár- 
ral köpenyegét. Kállay'gyűjt. 

Félkéz kalmár, kis bol- 
tos , bakonyás. Kállay* gyüji' 

Felkőszörűlni, hosszai 
erőségekkel valamire fel ha- 
ragítani az embert- Székely 
sző. Ferenczi Jánoi, 
>JPelkiivad , valaminek a** 
bőre, p. 0. sült malacznak , 
kenyérnek stb., mikpr a* hé- 
ja elvál a' bélitől. Székely 
sző. B, Lahos, 

Felleges, fejér, kék vagy ve- 
ressel vegyített fonál , vagy 
tarka szövet* Székely sző. 
Ferenezi János, 

Fellendin, bele nem eresz- 
kedve , a' dolgot el nem dönt- 
ve, csak felületesen érinte- 
nie Székely sző. Ferenezi 
Jánoi, 

Fellézsedni, fellábbadoz- 
ni a' betegségből. Székely 
sső. Fertncxi Jánot, 

Feli óval om» felingerlem. 



felbiztatom. Kemenesali sző. 
Lévai László. GŐmÖri sző. 
Hollók Imre, 

Felmeredni, megvető ki- 
tétele megholt ellenségünk- 
nek; felmeredt, azaz, meg- 
holt. Székely sző. Ferenezi 

. János, 

F e 1 n y i 1 a 1 n i , felemeltetni 
az épületet emelő rúddal. 
Székely sző. Ferenezi János* 

Felodru, p. o. ollyan csűr, 
mellynek csak egyik felibe 
lehet gabonát rjikni , a* má- 
sik feliben istállő van. Szé- 
kely sző. Ferenezi János, 

Felöltő : dolmány , mandli. 
Balaton melléki sző. Hor- 
váth Zsigmond, 

Fel poczok ölni , felpol- 
caozni , magasbra emelni. 
Bodrogközi szó. Mindszenti. 

Felsarangozni, a' letört 
V. lemetszett növevénynek uj 
növése vagy kijiajtása. Szé- 
kely sző. Ferenezi Jámfs, 

F e I s i V a n n 1 y álmában a' 
gyermeknek éles hangon 
megjájdulni. Székely sző. 
Ferenezi János, 

Felszedett, rászedett* 6ö- 
mör és Torna várm. Dob- 
rentei,- 

Felszegni, a' parlagot fel- 
szántani. S'zékely szó, F«- 
renezi János, 

Félszer, szín, kocsitartő 4* 
pület. Kemenesali. Horváth 
Zsigmond, 

Felszokotárni, lassaakint 



Digitized by 



Google 



12f) 



FELTARTANI — FERCZBL. 



felvctegetní. Székely szó, 
Ferenczi János, Felveteget- 
wi, számba venni. Három- 
széki szó. Derzsi Mózes, 

Feltartani, felnevelni p.o. 
a* gyermeket. Székely szó. 
Szabó Eleh. 

Fémleni, e. h. fényleni , 
p.o. nem mind arany, a* mi 
fémlik. Marczal melléki szó. 
Acsády Sándor, 

Fenekedni, valakire r. va- 
laki ellen gonosz czélt ten* 
ni fel ; ezen szótól : fenni, 
p. o. kardot fenni valakire. 
Székely szó. Szabó Eleh, 

Fenekedő, agyarkodó, i- 
rigykedő. Balaton melléki. 
* Horváth Zsigmond. 

Fenék • f^sze k , szokták 
mondani a' legutolsó gyer- 
mekről a* székelyek. Qyar- 
mathi Sámuel, 

Fen kő t. f é n kő, azon kő, 
mellyel a' kaszát élesítik. 
Csikszéki székely szó. Gegó 
Nicephor, 

Fenkö), alávaló nyomorult. 
így nevezik közöíiségesen a' 
madárfíak közt , melly leg- 
nyomorultabb , azért leg* 
utolján kelhet szárnyra. Gö- 
csei szó* Plánder Fercncz, 

Fenni 9 köszörülni. Gömör 
és Torna várm. Döbrentei, 

Fenntes, emelt hely. Gö- 
möri 8ZÓ* Hollók Imre, Bod« 
rogközi szó. Mindszenti, 

Fente re gni, d^lingezni. 



akadozni. Székely szó. Gyár"' 
mathi Sámuel, 

Fen tő , fenterő : mézes má- 
kos sült tészta. Gömori.^o/- 
lók Imre, Fü' neme, melly- 
nek minden izeinél nagy fel- 
felé álló szakálla van. Szé' 
kely szó. Ferenczi János. 
Fonás; egy fentő , fonás 
hagyma. Palócz szó. Szeder 
Fábián. Kerék küllő. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel . 
Kisded sajtár. Marczal mel- 
léki szó. Acsády Sándor. 

F e n y e r , lóhere. Baranyai 
szó. Tóbi *Antal, 

Fény ér,, vékony szálú réti 
ffi , leginkább terem a* víz- 
járfa földeken : nem hinár, 
mint Szabó Dávid írja; — 
Kazinczy szerint iszapos 
föld , de még hibásabb. Sze- 
gedi szó. Nátly József, 

Fenyíteni, büntetni* Gö- 
möri szó. Hollók Imre, 

Fenyő^alma, fenyőfadió. 
Székely szó, Cserey Elek, 

Fenyőviasz, szurok, fe- 
nyőszarok. Székely szó* 
Cserey Elek, 

Fenyővíz, borovicska. 
Csikszéki székely szó. Gegő 
Nieephor* 

F^e n y t ő s , pállott , lucskos. 
Szegedi szó. Nátly József, 

F é^r c z e 1 , 1) ki valamit he- 
venyében Összeábdál 's var- 
rogat; 2) a' récze kanozza 

> a' nőstényt. Balaton mellé- 
ki. Horváth Zsigmond, 



Digitized by 



Google 



FÉRCZÖLÖM — FÉSZKÁLOM. 



121 



F^rczolöm, öltözetem, 
öregen varrom, ábdálom. 
Kemenesali sző. Lévai Láfz- 
ló. Toldom foldom. Gömőri 
szó. Hollók Imre, 

Ferde, félszakos , rézsútos , 
hárantékos. Balaton mellé- 
ki. Horváth Zsigmond, 

Fére, ferejü;azaz: föld;p.o. 
három köböl férés ívagy ak- 
kora föíd , mellybe három 
köból mag fér. Székely sző. 
Incze József • 

Féreg, egér. Székely sző. 
Ferenc zi János^ Udvarhely- 
széki, berzsi Mózes. Far- 
kas. Ormánsági sző , Bara- 
nyában. Jeremiás Sámuel* 

Ferenba, e' helyett: Fe- 
rencz ^ácsi. Csikszéki szé- 
kely sző. Farkas hadnagy. 

Férfi, e. h. ember. Barkő 
sző. Hollók Imre. 

Fergeteg, zivataros , ha- 
vaző , szélvészes idő. Szé- 
kely sző. Szabó Elek» 

Fer«gettyü, vagy forgaty- 
tyú, az ablakokon szokott 
lenni bádog füsthajtő. Bod- 
rogközi sző. Mindszenti, 
Pergettyü, a' szekér* első 
párnáján forgő lapos fa. 
Székely sző. Gyarmat hi Sá- 
muel, A* szekér'elsó párnáján 
feljúl ide 's tova foroghat ő, ' 
*« a* derékszeggel a' ten- 
gelyhez foglaltatott fa két 
felől két fával, mellyeket ra- 
konczáknak hívnak. Székely 
szó. Ferenczi János, 



Feri, Ferencz, még gyefkő- 
cze. Göcsei sző. Vlánder Fe- 
rencz, 

Fersing, rokolya. Székely 
sző. Ferenczi János, Felső 
gyolcs szoknya. Székely sző.^ 
Kállay, 

F estékes, különbféle szi* 
nekkel gyapjúból való szö- 
vet. Csikszéki székely sző. 
Gegó Nicephoré Szőnyeg. 
Székely szú. Gyár mathi Sá- 
mael, 

Festtéj, a' borjuzás után- 
ni vastagabb téj. Csikszéki 
székely sző. Gegó Nice^ 
phor. 

Fesz, Steife. Pápa vidéki 
sző. Matics Imre, 

Feszegetni, grübeln. 
Szathmár vidéki sző. Gáthy 
János, Kiokulni akarni ; p.O* 
valakinek szavát feszeget* 
nünk annyi mint: szavának 
igazi értelmére jőni töreked- 
nünk. Pápa vidéki sző. Ma^ 
tic's Imre . 

Fészek, p.o. virág-, palánta- 
stb. fészek. Székely sző. B, 
Lakos, 

Fészer, szín. Baran3'ai sző. 
Tóbi Antal, ^ziui szin' al- 
ja. Kecskeméti szó. Csapó 
Dániel* 

Feszes, 8Zorr>san állő p.o. Öl- 
tözet. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, 

Feszi, fejsze." Háromszéki 
székely sző. Cserey Elek, 

Fészkálom , nyughatat- 



Digitized by 



Google 



Il2 



FBSZEKFENTÖ — FICZKÓ. 



lankodom. Kemenesali 8«ő. 
Lévai László. 

Fészekfen tó, legutől szü- 
letett gy«jermek. Marczal 
melléki szó. Aesády Sándor. 
Poszáta madár , az egy k51- 
tésbeli leghitványabb ba- 
romiig — innét az anyja' 
méhét bezáró legutolsó mag- 
zat. Balaton melléki szó ; 
Göcsejben f e n k ő 1. Hor- 
váth Ziigmond* 

Feszeleg, maradhatatlan- 
kodik. Balaton melléki szó. 

, Horváth Zsigmond. Csapo- 
dár mozdulatokat tesz. Sze- 
gedi szó. Nátly József, Kö- 
nyörgő tekintettel hízeleg, 
nem bátorkodván a' kérel- 
met elóadni. Pápa ridéki szó. 
Maties Imre. 

Peszűlet, crucilix. Bala- 
ton melléki. Horváth Zsig- 
mond. 
F e t e k e , fekete. Gömőri 
szó. B*S. Székely szó. B* 
Lakos* Derxsi Mózes, 

Fetrengeni mondatik a' 
disznó, mikor a' sárban he- 

. Terés^ ; az emberről is mon- 
datik', áltrett értelemben. 
Pápa vidéki. Maties Imre. 
F é V ó , összetekert ruha , a' 
fejre tereh alá szokták teti- 
ni.'Baranyai szó. TóbiAntal. 
F í, fű ; fíves : fűvel kuruzsoló. 
Ormánsági szó , Baranyában. 
Jeremiás Sámuel, 
Fial, fej- vagy főalja. így 
nevezik a' szőlőnek fels<3f^ 



végit , így az alvásra elké- 
szített 's egymásra rakotf 
vánkosokat, így azon ke- 
resztbe tett darabfát, nielly- 
re hosszasan a* többi fada- 
rabok rakatnak, hogy a' 
földet ne érjék , '« könnyeb- 
ben égjenek. Göcsei szó. 
Plánder Ferencx* 
F i a s , fiastyuk , hét csillag- 
ból álló csillagzat, melly 
Csikszékben hetesnek v.' 
he te vénynek is monda- 
tik. — Innen a' köznép' nyel- 
vén illyen szólásformák : 
A' fias feljött; a* fias ebé- 
den — délen — vecsernyén ; 
t. i. a* fias az égen annyira 
fel ment 's ott van, a' hol 
a* nap délben vagy vecser- 
nyekor szokott lenni. Szé- 
kely szó. Incze József. 
Fiatal, ág. Gömör és Tor- 
na várm. Döbrentei* 
F i a z ni , szülni. Ormánsági 
szó , Baranyában. Jeremiás 
Sámuel. 
Ficserézni, fölpiperézni; 

fölczifrá/ni. Maties Imre, 
Ficskándozni, fecsken- 
dezni, — innen ficskan- 
d ó , fecskendő eszköz. Szé- 
kely szó. Ferenezi Jáúos. 
Ficzamodik (ki), midőn 
a' csont esés, dűlés, ugrás 
v. botlás által a* forgóból 
kimozdítatik. Balaton mel- 
léki. Horváth Zsigmond. 
F i c c k ó , eleven legény, de- 
rék suhancz. Balaton mellé-- 



Digitized by 



Google 



FICZOS — FINYELEDNI. 



123 



ki. Horváth Zsigmond, Szath- 

. már vidéki szó. €fáthy János. 

F i c B 8 , finyoros : piperés. 
Balaton melléki. Horváth 
Zsigmond, 

Fi d e 1 , fehér kendő, mellyel 
a' falnsi asszonyok fejeiket 
bekötik. Komárom rárm. 
Udrardi járásban. Ciuczor 
Gergely. 

Fika, talpacs , bakancsos , 
hajdú. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, 

Fikarcz, igen kicsi, p. o. 
adj egy fikarcz czérnát. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel* 

F i k n i , űzni , hajtani ; p. o. 
agyon fikja a* lovait. Mar» 
czal melléki szó. Acsády 
Sándor, Nemi dsszemenete- 
]8k az állatoknak. Pápa tí- 
déki szó. Matics Imre, 

Fii ing, fiiing szóló, a' ge- 
rezdnek egy kis ágacskája. 
Göcsei szó. Plánder Ferenci, 

F i 1 i n k a , tűzkő , kova. Ba- 
ranyai szó. Tóbi Antal, 

F i 1 i n t a , flinta , puska- fegy- 
ver. Székely szó. Cserei Elek, 

Fillegória, kis árnyék- 
ház a' kertben. Pápa vidéki 
szó. Matics Imre, 

Finak, egy pozsonyi méró' 
nyolczad része. Marczal mel- 
léki szó. Acsády Sándor, 
Gyerkócze, Tornában Döb- 
rentei; Erdélyben Buczy, 

F i n c E á 1 n i , ficzánkolni , 
szökni , rúgni ; fíczkándoz- 



ni* Balaton melléki. Hor- 
váth Zsigmond, 

Finczározni mondatnak 
a* lányok , ha kószálnak. 
Pápa vidéki szó. Matics 
Imre, 

Finczolni, a' lónak mikor 
hámban van ide 's tova bán- 
ni a' farát 's tegergetni a* 
farkát. Székely szó. Feren* 
czi János, 

Fingeledni, banyalódni. 
SzékeJy szó. Gyarmathi Sá' 
muel. 

F i n o r o s , ékes, csinos, 
nyalka. Kemenesali szó. Lé* 
vai László, Módis öltözet , 
modisan piperézett. Keme- 
nesali szó* Lévai László, 

Fintorgatni , valaminek 
nem tetszését orrának viny« 
nyogtatásával kijelenteni. 

. Balaton melléki szó. Hor* 
váth Zsigmond, 

Finta, csuta. Finta orrú. — 
Innen. Fi ntorgatni, áb- 
rázatját 's orrát , midőn va- 
lami tetszése ellen van, ösz- 
szehúzni. Göcsei szó. Plán- 
der Ferenez, Szathmár vidé- 
ki szó. Gáthy János, 

Fintorítani: 1) kicsucso- 
sítani ; 2) orrát fintorítani 
vagy fintorgatni az monda- 
tik, kinek valami nem tet- 
szik , de nem szól , csak 
képén lehet észrevenni. Pá- 
pa vidéki. Matics Imre, 

Finy éledni, valamibe bé- 
bónyolodni p. o. lónak a' 



Digitized by 



Google 



ÍM 



FINYELNI — FITORODOTT. 



hámba; — finyelegni, 
p. o. gyermeknek a* sokaság 
kíízt eltévelyedni, elb(5dulni. 
Kezdi széki szó. Szabó Elek. 
Székely szó. Ferenczi János. 

F i n y e l n i , befinyclni , bele 
fiuyelódni, bele bonyolíta-. 
ni vagy bonyolódni. Székely 
szó. Incze József, 

Finnyás, válogató , kényes. 
BeW gyűjt. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zsigmond. 

Fiók, a' török búza ' tövé- 
ről 's a* dohánylevelek* tö- 
véről kinőtt nj növések, faty- 
tyak vagy kacscsok; innen 
ezeket letördelni : f i o le o 1 - 
n i , fattyazni vagy kacs- 
csozni. Székely szó. Feren- 
cit János, 

Fióka, fiúcska. Kezdi szé- 
ki szó. Szabó Elek. 

F i r o g o n t , a' menynyit 
egyszerre fonni kiadnak. 
Székely sió. Gyarmathi Sá- 
muel. 

Fisek, a' lövéshez készfen 
puskaport és sörétet eloszt- 
va tartó apró bádog , Patron. 
Baranyai szó. Tóbi Antal. 

Fiszkálódik , strampft 
mit den Füszen. Győr várni. 
Czech János. 

F i t a t m , matatom. Székely 
•zó. Cserey Elei. Szaglódni, 

' vizsgálódni* Kállay* gyűjt. 
Valamit kevélyen mutatni 
p.o. ujján a' gyűrűt, vagy 
valaminek kis részét kimu- 
tatni ; p. 0. az arany' szélét 



fitatja markában. Pápa vi- 
déki szó. Matica Imre. 

Fi tétek, szaglók, finyé- 
szek. Sír.ékely szó. Cserey Elek. 
A' kut}^ ia fitet, mikor hal- 
mit erre 's tova szagolgat. 
Sfeékely szó. Gyarmathi Sá- 
muel. Valamit keresni, nj^o- 
mozni, p.o. fiteti a' kopó 
nyelve' nyomát. Székely szó. 
Szabó Elek. 

Fitítsd, mutasd. Marczal 
melléki szó. Acsády Sándor. 
Tolna várm. Csapó DánieL 

F i t y e 1 é k, ralamelly egész- 
nek e^y kis elszakadt része, 
melly azzal gyengén függ 
össze. Székely szó. Incze 
József, Szabó Elek, Fityegő 
darabocska. Székely szó. 
^ucz^. Göcsei szó. Ftánder 
Ferencz* 

Fityfirity, sarkon for- 
golódó eleven gyermek vagy 
kjs ember. Székely szó. Fe- 
renczi János. Kis ügyes, 
szerszem , ugráncs személy. 
Balaton melléki. Horváth 
Zsigmond^ 

Fitymálni^ valamit gú- 
nyolni, becsmérleni, ócsár» 
lani. Balaton melléki. Hor- 
váth Zsigmond. 

F i t o r d n i , összegomboíód- 
ni. Göcsei szó. Flánder Fe- 
renez. 

Fitorodott (el) , a' láb 
megbiczakl ott. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 



Digitized by 



Google 



FITOS ORRŰ — FOJTÓ . 



125 



Fitos orrú, felfitult, nyer- 
ges orrú. Balaton melléki' 
Horváth Zsigmond, 

Fő, fal. Mondják, GÖmörben. 
Rima 's Balog -völgyben. 
B. S. 

Fodor, kondor , felkukorí* 
tott. Balaton melléki * sző. 
Horváth Zsigmond, 

Fogacsi, kiálló nagy fogú. 
Kemenesali. Lévai László, 

Fogadó, korcsma , szálló- 
hely ; innen fogadós , 
korcsmáros. Székely szó. 
Kállay, 

Fogantyú, nyél , mint a* 
köszörűkő' nyele , mellynél 
fogva hajtatik. Palócz szó- 
Szeder Fábián, 

Fogas: 1) Balaton' jeles ha- 
la (p«lucís perea); 2) ruha 
tartó. Balaton melléki isző. 
Horváth Zsigmotid, 

Fogás, e. h. szín , ürügy , 
praetextus , p. o. ojllyan fo- 
gás alatt. Kállai/^ gyvjt. 

Fogas ember, kemény em- 
ber; mondják: szivos em- 
"ber. Göcsei szó. Flánder Fe- 
rencz. 

Fogas verőfény, miden 
téli időben a' nap süt, de 
amúgy csipős hideg van. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond* 

Fogaté, fogantyú, marko- 
lat. Balaton melléki szó. 
Horvátit Zsigmond, 

Fogdosni, azaz fonalat 



nyüstbe fogogatni be. Kezdi 
széki szó. Szabó Eleh, 

Foggatni, mikor a' major- 
sági szárnyas állatok meg- 
ülvén a' tojást kezdik azt 
kopácsolni, hogy a' csirke 
kőhnyebben kijöhessen. Kez> 
di széki szó. Szabó Eleh, 

Fogház, tömlőcz. Kállay' 
gyűjt, Jaskó , árestom. Tol- 
na várni. Csapó Dániel, 

Foglalni, mesterséges ú- 
ton módon kifürkészni. Gö- 
csei szó. Flánder Ferenez, 

Foglaló, előpénz. Székely 
szó. Kállay, A' tímárnál a* 
bőrt az asztalhoz csíptető 
vas. Székely szó. Ferenez* 
János, 

Foglár, |;onosztévőt nyomo- 
zó , pandúr , vármegye' szol- 
gája. Kemenesali szó. Lévai 
László, 

F o g ó V a s , a' szűcsök a' bőrt 
az asztalhoz ezzel foglal- 
ják le. Székely s^ó. Feren- 
czi János. 

Fügtatom, vallatom , szól- 
ni kényszerítem , unszolom. 
Kemepesali szó. LévaiLászló, 

Fogyasztani, a* haris- 
nyakötésb'en egy - szem he- 
lyett kettőt venni. Bodrog- 
kőzi szó. Mindszenti. 

F o j o s ó , nátha. Kállay* 
gt/fV^* Csúz (nyavalya). Or- 
mánsági szó , Baranyában. 
Jeremiás Sámuel. 

Fojtó, fekete bársony nyak- 



Digitized by 



Google 



126 FOJTÓ KARIKA — FONYOLOGNl. 



szorító, nyakékesség a' fc- 
jérnemnél. Szeder Fábián. 

Fojtó karika, a* párna- 
deszkát a' tengelyhez kap- 
csold sas vaskarik^. Székely 
szó. Ferenczi János, Össze- 
szorító hosszú behorpadt 
széle.9 lapos karika, melly 
a* szekérben lér^ párna- 
deszkát a* tengelyhez fog- 
lalja. Kezdi széki szó. Sza- 
bó Eleh. 

Fok: 1) kés' foka ; 2) ten- 
gerbe vagy tóba benyúló 
hegy, promoutorium. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

F ó k a » e. h, falka. Dunán túl. 
Döbrentei. A' mészáros az 
Alföldről egy fóka marhát 
hajtott. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, 

F ó k á b a : a' minapába.Eszék- 
vidéki szó, Baranyában. Je- 
remiás Sámuel, 

Fokán, vizes kártos. Szé- 
kely szó. Qyarmathi Sámuel. 

F k 1 a , fáklya. Fóka, falka. 
Göcsei szavak. Flánder Fe- 
rencz. 

Fokos , csákány. Székely 
szó. Kállay. 

Fokozni, czérnát a' tó* fo- 
kába húzni. Székely szó. 
Incze József. 

F o 1 o s u , csúz , reuma ; kü- 
lönösen midón a* csúsz da. 
ganatot okoz ; p. o. „folosu 
fújjon fel.*' Göcsei átok* 
Flánder Ferencz. 



F 1 y á r , szemtelen parázna, 
nyilvánságos kurafi. Kenie- 
nesali szó. Lévai László. Be* 
hé^ gyűjt. Patakocska, Szath- 
már vidéki. Gáthy János. 

Folyatni (szarvas marhá- 
ról mondatik), párosodni. 
Szathmár vidéki szó. Gáthy 
János. 

Folyó fűzfa, litium bar- 
barum. Gömöri uzó. Hollók 
Imre. 

Folyondár fákra 's falra 
futó , és a* földön elterjedő 
fű. Szegedi szó. Nátly Jó- 

Fonákja, visszája valami- 
nek. Székely szó. Cserey 
Eleh. 

F o n c s i k , a' leánykának há- 
tul összefont haja. Barkó 
szó. Hollók Imre. 

Foncsika , elszakadozott 
vászonöltözet' darabja. Szé- 
kely szó. Szabó Elek. 

Fondorkodó , árulkodó , 
irigykedő. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. 

Fonóka ember^ azaz pu^ 
ha, elasszonyosodott ember* 
Kezdi széki szó. Szabó Elek. 

Fonnyadó: 1) elaszó , her- 
vadó ; 2) kisütött faggyú- 
nak töpörtője. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 
Az a' lév, meliyben a' göm- 
böczöt , vérest stb. kifőzik. 
Győr várm. Horváth Endre. 

Fonyologni, valami dolgot 



XJigitized by 



Google 



FORDULÓ — FOSZTORGAT. 



127 



kedretlonftlykenyszer/tre fog- 
ni. Székely saó. Szabd Elek. 
Fordul ó., p. 0. egy forduló 
a' szántásban, teszi a' ha- 
tárnak azon részét, melly 
egyszerre miVeJtetik ; alsó, 
felső, középső fordu- 
ló , a' mint a* felosztás vau. 
Székely szó. Kállay, 
F o r g a, folyóriz' fordulása , 
csavarulása , rizkanyar. Ké- 
me nesali szó. Lévai László* 
Forgácsfánk, sütemény' 
neme. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 
Forgatni, keverni , másod- 
szor szántani fel a' földet. 
Székely szó. Kállay. 
F ó r i 8 1 fonálon lévő görcs , 
sedrék r. csomó. Innen fóri- 
808 fonál, sodrékosy bör- 
czös V. csomós fonál* Ke- 
menesali szó. Lévai Látzló, 
Balaton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 
F r m i n t , 1. Szála. 
Forog: 1) a* malomkerék; 
2) a' kutya párosodáskor. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 
Fortyanni (fel), haragra 
lobbanni. Innét, kicsiny csu- 
por hamar felforr. Balaton 
melléki. Horváth Zsigmond, 
Hirtelen fölforrni ; p. o. alig 
tettem a* tűzhöz , m^r föl- 
fortyant ; Tagy haragra for- 
tyant, annyi mint: hirtelen 
haragra lobbant^ Pápa vi- 
déki szó. Mfítics Imre. Fel- 



forran y. felfortyan. Hegy- 
alján. Szemere. 
Fortyog, a' megázott csiz- 
mában a* vizes kapcza mé. 
nés közben. Székely szó. 
Szaöó Elek. 
F o s d n i , a* hosszú köntös* 
aljának jsár' alkalmatosságá- 
val elsárosodni. Székely szó. 
Ferenczi János. 
F o s o z n i , szántszándékkal 
sározni be a' hosszú kön- 
tös' alját. Székely szó. Fe- 
renczi János. 
F s t a t ó , borzából a' gyér* 
niekeknek csinálni szokott 
vízi fecskefidó. Székely szó. 
Ferenczi János. 
F o s z 1 á n , hitván rongy. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel. 
Foszlánczos, rongyos 
szakadozott. Kemenesali szó. 
Lévai László. 
Foszláng, német dóka , ka- 
put, elszakadt része a" kön- 
tösnek, a' mi utána nyúlik. 
Székely szó. Kállay. Fityegő 
ruha, kabát. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zsigmond. 
Fo s z 1 a n i , azon idópont 
midőn a' madár tollit hul- 
latja önkint. Kezdi széki szó. 
Szabó Elek* 
Fősz tor, hitván, szakadt, 
kopott. Kemenesali szó. Lé" 
vai László. Lekopasztott 
eleven szárnyas állat, péld. 
fosztor .kakas. Győr várm. 
Czech János. 
Fosztó rgat, valaki' ruha- 



Digitized by 



Google 



^8 



FOSZTOS — FÜDAZ. 



ját fosztogatni, emelgetni. 
Győr vár^m. Czech JúnosA 

Fosztos, lucskos, kis csin- 
talan leányka. Székely szó. 
Ferenczi Jáno»» 

F ó t , kerék - talp. Baranyai 
sző. Tóbi Antal. 

Főttig, e. h. fogytik. Szé- 
kely szó. Gyarmat hi Sámuel, 

Fotyogni,....? Szathmár 
yidéki szó. Qáthy János. 

Főfa, sírfeletti fa. Gömdri 
szó. Hollók Imre, 

F ö h é n y , förény , apró kö- 
vecs. Föhenyezni , fövenyez- 
ni. VasTárm. Dr. Horváth 
József. 

F ő k ö n y , szümölcs , verru- 
ca. Székely szó. Szabó Jó- 
zsef, Kézszömőcs. Csikszéki 
szó; néhutt tyúkszem a' lá- 
bon. Kállay, Sümölcs. Szé- 
kely szó. Buczy. 

Föld* lap táj a, fold' go- 
lyóbisa. Székely szó. Incze 
József. 

Földönfutó, fő bolond ; 
síkon futó, lovas. Kállay* 

F ö 1 n a g y , fahiagy , falu- 
biró, iSzékely szó. Cserty 
Elek. 

F Ö n d ü n t , valami bőségnek 
jelentése; p. o. „Ugyan fön- 
düut ezen hó árulás'', min- 
denütt kapbatni sót. Bara- 
nyai szó. Tóbi Antal. 

Förcsögj fecseg. Ormánsá- 
gi szó, Baranyában. Jeremiás 
Sámuel, 



Fö rget tyű, a* tengelyen 
felúl lévő azon mozgÖ része 
a* kocsinak , mellyen az ol^ 
dalak állnak. Marczal mel- 
léki szó. Acsády Sándor. 

Förbéncz, a' rúdon ke- 
resztül álló vasalt fa, melly 
két felől vaspálczáknál fog- 
va a* tengely* végibe szo- 
rítatik ; a* nevök : csatló 
pálcza. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Foss ing, fersing. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel. 

Főst éj, kurászta, eJsőtéj. 
Kállay* gyűjt. 

Fövényfuvás, bomok. 
Székely szó. Cserey Elek. 

Fövénykorsó, vászonkor- 
só , Sz. Mihályi korsó. Ke- 
menesalján mondják : b o* 
k á 1 a. Horváth Zsigmond. 

Fránya, gonosz; p.o. „Ej- 
nye be fránya ember ez l** 
„Fránya Tígyel" Pápa vi- 
déki szó. Matics Imre. 

Fú r é z e , vad ) recze (nős- 
tény). Ormánsági szó, Ba- 
ranyában. Jeremiás Samud. 

Fualkodik, halkkal szá- 
raddogál p. o. a* sáros út , 
vizes szántó föld, rét stb. 
Kemenesali* Lévai László. 
F u a t a g , 1. HófuaU 

Fucsi, mértékeszköz, 1 ré- 
sze a' pos. mérőnek. Beke^ 
gyűjt. 

F tt d á z , futó eszii ember. 
Kezdi széki szó. Szabó EUL^ 



Oigitized by 



Google , 



FUDÁZA — FüSZüJKA. 



129 



JPudáza, gondolatlan ide 's j 
tova futkosó. Székely szó. 
Ferenczi Jánou 

Fukar, fosvény, szűkmar- 
kú. K^menesali szó. Lévai 
Lásxid, 

F a J lasB k'od « Ri, ormomat 
felütve boszonkodom. Ke- 
menesali szó. Lévai László. 

F tt fti n y i vadrécze - tojás. 
Ormánsági szó , Baranyá- 
ban. Jeremiás Sámuel. 

Fnra ember, furcsa fris 
ember. Kállay' gyűjt. 

Furankodik, se intradit. 
Gyór várm. Czech János, 

Furdalok, méh! fulánkja. 
Göcsei szó. Plúnder Ferencz, 

Furdal ódzik, erősen bo* 
szonkodik; ezen szótól fúr- 
ni , mintha p. o. fúrná a' 
méreg. Székely szó. Szabó 
Elek. 

Furdalódzó, másokba 
czélzásos mondásaival bele 
kötölődzködó. Székely szó. 
Ferenczi János m 

lí* u r d á 1 y , dohány' kóréján 
száradt apró levelii dohány. 
Székely szó. Buczy , Dohány' 
aljasa, mellyet a* kocsá- 
nyával v* kórójával szednek 
le egyszerre. Székely szó. 
Kállay. 

Furdanc8,l. Torok. Gö- 
csei szó. Horváth Zsigmond, 
Asztalosnál a' kézbe forog- 

^ ható léczszeg-eresztó furu, — 
lakatosnak is vasat fúró esz- 
köze, e* kétféle : a) kézbefor- 
tAjszavak. 



gó, b) szíjas. Székely szó. 
Ferenczi János. 

Furdáncs , meghegyzett 
fácska , vagy csontocska , 
mellyel a' bőrön vagy vász- 
non lyukat szúrnak. Göcsei 
szó. Flánder Ferencz. Egy 
hegyes vas, mellyel a' vé- 
ka- vagy kaskötő a'szijáes- 
nak utat fur. Őrségi szó. 
Z/akál György, 

Fúrécze, csörgő kacsa. In- 
nen fú monyázni, csör- 
gő kacsa' tojását keresni. 
Baranyai szó. Tdbi Antal. 

Furfangos, agyafúrt, kű- 
löncz. Pápa vidéki szó. ilfo- \ 
tics Imre. 

F u r i k , targoncza. Gömöri 
szó. Hollók Imre, 

Fti r k ó , bunkó ; görcs. In- 
nét furkós bot. Balaton mel- 
léki. Horváth Zsigmond. 

Furkós bot, koldus bot. 
Kállay' gyiijt. 

Furu; ennek különbféle ne- 
mei az azztalasoknál : 1) ga- 
lambbug furu , mellyet na- 
gyobb 's kisebbre lehet al- 
kalmazni. Bokázó, csapozó, 
léczező V. kerekszeg hosz- 
SZU szárú furu. Székely szó. 
Ferenczi János. 

Furuglya, fuvolya, pa- 
raszt fluuta. Kállay' gyűjt. 
Likacsos nyelií fasíp , juh- 
pakulárok fújják. Székely 
szó. Szabó Elek. 

Fuszujka, paszuly. Szé- 
kely szó. Kállay, 
9 



Digitized by 



Google 



130 



PÜTTAIVI — FÜRGE. 



Futtám, e.h. futottam. Szé- 
kely szó. Gyarmathi. 
Futosni, bikát keresni a* 
tehénnek. Székely szö. Fe- 
renexi Jánoi. Mikor a' te- 
hén bikát kírán vagy üze- 
kedhetnék. Kezdi széki szó. 
Szabó Elek. Futosni (tehén- 
ről mondatik), borjut kap- 
ni , p. o. megfutosott a* te- 
hén. Székely szó. Kállay. 
Fuvaros, szekeres. Szé kel y 

szó. Cserey Elek, 
Ffibér: marháknak legelte- 
téseért járó díj. Balaton 
melléki. Morváik Zsigmond. 
Füge, egres. Csikszéki szé- 
kely szó. Gegő Nicephor, 
Füge-madár, kisebb az 
ökörszemnél. Kállay' gyújt. 
Függenyós, lejtős, haj- 
lós , p. o. domb. Baranyai 
szó. Tóbi Antal. 
Ffthegyen, tavaszszal a'leg- 
clső fii alkalmával. Székely 
szó* Buexy. 
Fűjét, e. h. füvet. Innen — 
Füjelni, füvelni, füvön le- 
gelni. Vas vármegyei szó. 
Dr. Horváth József. 
Füke, vak ablak. Baranyai 

szó. Tóbi Antal. 
Fülbevaló, Gőniör, Torna ; 
függő, Dunán túl. Döbrentei. 
Füles: 1) ágas; 2) szamár, 
csacsi. Kemenesali ^s Rába- 
közi. Horváth Zsigmond. 
Fülke , paraszt házaknál 
kemeucze mellett gyömbér- 



nek stb. szánt hely. GÖind* 
ri szó. Hollók Imre. 

Füllentek , hazudok , va- 
lamit vaktában mondok. Ke- 
menesali Lévai László. Ha- 
zudni csak ugy tréfából ,be- 
szélgetés k^hen. Beké' gyűjt» 
Gömöri szó. Hollók Imre. 
Hazudni, csuhasztani. Bala- 
ton melléki. Horváth Zsigm, 
Bácskában mondják : ret- 
ket húzni. Matics Imre. 

F ü 1 1 ő , füllőbe tenni , nyen 
dohányleveleket egymáson 
' hagyni egy ideig , míg azok 
valamennyire meg nem sár- 
gulnak. Bodrogközi szó. 
Mindszenti* 

F ü r é s z, vágó eszköz, mely.^ 
lyel a' fürészt megvágják , 
hogy fogai élesebbek legye- 
nek. Székely szó. Ferenexi 
János. 

Fűrészek, fürt vadászok , 
füröket keresek. Kemenesali 
szó. Lévai László. 

Fürészelni, kutatni , für- 
készni, keresgélni. Székely 
szó. Ferenexi János. 

Fürészfog-hányó, a* mi- 
vel a' fürész' fogát kifelé haj- 
togatják. Székely szó. Fe» 
renczi János. 

Fürge, nagyon serény. A' 
czigányné siratván . elteme- 
tett purdéját, emlegette : 
millyen serény volt, eddig 
mennyországba felérkezett ; 
monda az apja : Bizony 
meny országon is túl 



Digitized by 



Google 



FÜRGETÜ — FŰVELÓHELY. 



131 



futott eddig a' mily- 
lyen fürge vala. Szé- 
kely ÁZÓ. Szabó Eieh, 

F ü r g e t ű , ajtó-sasra köze- 
piuél fogva szegezett kis fa , 
mellynek akámiellyik yé- 
géirel be lehet az ajtót zár- 
ni. A' retesz ós a' kelencs 
másfóle zárok. Őrsógi szó. 
Zakál György, 

F ü r t ,< csomó ; 1) szőlőfürt; 
2) hajfürt. BaJaton melléki. 
Horváth Zsigmond, 

F fi z ó r , egy csomóba össze- 
aggatott ralami , p. o. egy 
ffizór paprika y fígo^ szo- 
mörcsök stf. ; az összefont 
hagyma ellenben nem f & • 
z ó r , hanem koszorú 
hagymának neveztetik. 
Balaton ^ melléki. Horváth 
Ziigmond, 

Füs telő, 1. Virics. 

Füstfaragó, kéménysep- 
rő , kéménytisztító. Bala- 
ton melléki. Horváth Zsig- 
mond. Pápa vidéki szó. Ma' 
tici Imre. 

Füstölő, pályinkafőző ka- 
lyiba. Barkó szó. Hollók 
Imre. 

F ü t e t e k , keresgélődöm , 
nyomozolódom , tapogaló- 
dom. Kemenesali szó. Lévai 
László. 



Futosni, Gomőr, Torna; 
melegedni , Danán túl. Dob- 
rentei. 

Fűtőzni, melegedni , p. o. 
a' napon vagy a* kemenczé- 
nél. Baranyai szó. Tóbi An- 
tal. 

Füttözni, a' tftz' melegé- 
nél magát melengetni. Szé- 
kely szó. Szabó Elek. 

Fűtyelótya, a' nyájnak 
hullája, mustráltja, dög-ro- 
vásra menendő v. metszendő. 
Kemenesali. Lévai László. 

Fütykös, furkós bot. Gö- 
möri szó. Hollók Imre. Ke- 
n^enesali azó. Lévai László. 

F ü t y ő 1 é k , szütyőlék (Ke- 
menésali szó) , czula (Göcsei 
szó>, olly kis szerfi zsá- 
kocska , mellyet eleséggel 
megtöltve egyes személy a' 
malomba vállán vagy fején 
elvihet. Horváth Zsigmond. 
Örlött búza* növedéke, p. o. 
kérdik a' malomból jövőt : 
megtelt.e a' zsákod ? felel 
rá : meg bizony ! fütyő- 

^ léket is kaptam. Marczal 
melléki szó. Acsády Sándor. 
Zsákocska. Kemenesali szó. 
Lévai László. 

Füvelőhely, legelő hely. 
Székely sző. Cserey Elek. 



Digitized by 



Google 



i32 



GABAJÍTANl - GAJDOLNI. 



G. 



G ab aj (tani , tatarozni, 
rósz épületet javítani. Sze- 
gedi sző. Sátly Jőztef. 

Gabarítom, rakom, esi- 
nálom , batárba rakosgatom. 
Kemenesali. Lévai László, 

Gabogyás, f Szatb- 

már vidéki. Gáthy János, 

Gabona, rozs. Göcsei szó. 
Plándsr Ferenct, ' 

Gabonás, magtár. Székely 
szó. Ihcie József, Gabona- 
ház. Cserey Elek. Gabona- 
tartó hely, magtár köböl 
vagy fából. Székely szó. F«- 
renezi János, Granarium , 
magtár. Csikszéki' székely 
szó. Gtgő Nicepkor, 

G á c s é r , kan récze. Pápa 
vidéki szó. Matics Imrs. 

Gacsétozni, párosodni a' 
hak réczének. Székely szó. 
Ferencit János* 

Gádor, pitvar , tornáqz , 
folyosó. Balaton melléki . 
Horváth Zsigmond, 

G á g ó , tátott szájú. Székely 
szó. Ferenczi János, Olly 
horogforma fa , mellynek 
egyik hosszabb végére a* 
dohányfűzér' póráza köt- 
tetik , 's a' horogforma vé- 
gével az állóra akasztatik, 



V. más szegre. Bodrogközi 
szó. Mindszenti, 

Gágog, gegeg. Mondatik a' 
ludak* neszezése felől. Ke- 
menesali szó. Horváth Zsig' 
mond, 

Gágya, a* gatya helyeit. 
Székely szó. Ferenexi János, 
Lábravaló, gatya. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel, 

G a g y u 1 a , l. Piszma. 

Gagyog , cseveg , fecseg. 
Mondatik gyermekeknek dib- 
dáb beszedők felól. Balaton 
melléki szó. tíorváth Zsig' 
mond, 

Gaj, rög, göröngy; innen 
gajosút, darancsos, gö- 
röngyös út. Székely szó. 
Kállay, Göröngy; p.o. ga- 
josan maradt a'\ földem. 
Székely szó. Ferenczi János, 

Gajd aszni, tele torokkal 
kiáltozni. Pápa vidéki szó. 
Matics Imre* 

G a j d i n a , tojás - rántotta. 
Ormánsági szó , Baran^'ában. 
Jeremiás Sámuel, 

Gajdolni, ittasan énekelni. 
BeW gyűjt. Idétlenül éne- 
kelni. Kállay^ gyűjt- Du- 
deln. Baranyai szó. Tóbi An^ 
tal, Kornyikálni. Balaton 



Digitized by 



Google 



GAJDULNl - GANGOS. 



133 



melléki 8*6. Horváth Ziig- 
mond, 

G a j d u 1 n i , WHg megrésze- 
gedni , p. o. ha kevés pálin- 
kát iszik w, 's legottan 
meggajdul attól. Kezdi sze'ki 
Szabó Elek. Mintegy eszte- 
lenedni; p. o. mert ültél a* 
kapu' tetejébe, talán meg- 
gajdulál : azaz ,, elmene az 
eszed! — Székely szó. Sza- 
bó Elek. 

Gajdnlt,^ megittasodott. 
Székely szó. Ferenczi János. 

G a j g o n a , kajgona : tojás- 
rántotta. Baranyai azó. Tó- 
bi Antal* 

Gal, ledWt nagy fá az érdén. 
Székely szó. Gyarmatai Sa- 
muéi. 

Galacsint, föveny- golyó- 
bis parittyába. Kállai/' gyujt. 

Galád^ frech* Matiee Imre. 

Gála g Ínye, galagonya , r. 
abból csinált furkós bot. 
Bodrogközi szó. Mindszenti. 

Galagyolok, mindent egy- 
be , össze beszélek ; p. o, £^' 
szájában hadd galagyoljon a* 
nyelve. Székely szó. Gyar- 
mat ki Sámuel. 

G a 1 a m b-b u g , galambház. 
Székely szó. Cserey Elek. 

Galand, pántlika. Székely 
szó. B. Lakos. Lapos tzór 
ftiző-pántlika. Marczal mel- 
léki szó. Acsády Sándor. 

Gafetn, vindöly 9 mellyben 



sajt vagy raj tartatik. Pa- 
lócz. Szeder Fábián. 

Galiba, intriguen. Szath- , 
már vidéki szó. Gáthy János. 

Galyavér, e. h. gavallér. 
Deresken, Gömörben. Hol- 
lók Imre. 

Gal y hó, csákán. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel, 

Ga m at v. b& (székely szó) , 
dancs (magyar). Derzsi Mó- 
zes. Mosdatlan szemét , rus- 
nya. Székely szó. Gyarma- 
thi Sámuel. Mocskos, undok 
ember. Székely ss^ó, Feren- 
ezi János. 

Gamba (barkó szó), piszle, 
pitye (göni'óri) , ajak. Hol- 
lók Imre. Palócz szó. Sze- 
der Fábián* 

G a m b á c s , ajkas korsó. 
Barkó szó , Gömörben. Hol- 
lók Imre. Palócz. Szeder 
Fábián. 

G a m ó , horog. Kállay* gyűjt. 
Szathroár vidéki szó. Gáthy 
János. 

G a n á r z n i, gunározni, p.q. 
a* ludakról mondatik. Szé 
kely szó^ Incze József. 

Gáncs , akadály. Székely 
szó. Szabó Elek, Hiba, ki- 
fogás , becsniérlet. Balaton 
melléki. Horváth Zsigmond, 

G a n c z i , gunár. Székely szó. 
Ferenczi János, Ganár, hím 
Iád. Székely szó. Derzsi 
Mózes. 

Gangos, 1) a' lóról , mclly 
felemelt nyakán megvaeegi 



Digitized by 



Google 



i34 



gANICZA — teARÁZDÁS. 



▼agy gorbeszti , mondják : 
gangos paripa , — á' pulyká- 
ról és hattyúról is mondatik: 
gangosán hordozza a* fej^t. 
2) A' deszka-metsző malom- 
nak is egy része gangosnak 
neveztetik. Székely szó. /n- 
€%e Józief. Délczeg , büszke. 
Erde'lyi szó. Dőbrentei. 

G á n i c z a y kukoricza - liszt- 
ből készült száraz eledel. 
Marczal melléki szó. Aesá- 
dy Sándor. Pápa vidéki. Mö- 
ties Imre, 

Gántár, hordót tartó alfa. 
Örségi szó. Zakál György. 

Gántáron járok, alig 
alig szédelgek , halál' tor- 
kában vagy dög' szájában 
v&gyok. Kemenesali szó- Lé- 
vai Láizld. 

Gán y ó , dohány - termesztő 
kertész. Szegedi szó. Nátly 
József. Kecskemét kör&l is 
divatos. Csapó Dániel. 

Gáayolniy. ••? Szlthmár 
vidéki szó. Gáthy János. 

G a r , p. 0. nagy garral van : 

' ^ insolenter jactat auctorita- 
tem sibi non competentem. 
Székely fizó. Szabó József. 

Garaboly, garabó ; kosár. 
Pest várni. Czuezor. 

Gárád. Torna, Gőmőr; gye- 
pű, Dunán túl. Döbrentei. 

G a r a 1 i 8, nyakravaló gyöiigy 
▼. egyéb. Barkó szó. Hol- 
lók Imre. 

Garálizs, nyakra való 



gyöngy a* fejérnemnél. Pa- 
lócz. Szeder Fábián, 

G a r a n g y , göröngy , fagyó tt 
úti sár. Székely szó. Szabó 
Elek. 

Garangyikos, rögös. Gö* 
möri szó. Hollók Jmre. 

Garaszolni, ...? Szathmár 
vidéki szó. Gáthy János. 

Garat, malomban tölcsér- 
forma famív, mellybŐl a' 
malomkő alá hull az örlen- 
dő gabona. Innét az ittas 
ember felől mondatik : „jól 
felöntött a' garatra." Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, Garatra felönte- 
ni , sokat inni , megrésze- 
gedni. Göcsei szó. Plánder 
Ferenezí Garatra felönteni 
(átvett értelemben) , a* bor- 
ból pálinkából stb. jól el- 
töltözni. Pápa vidéki szó. 
Matics Imre. 

Garattyolni , neszezve 
beszélni , nyelvével kerepel- 
ni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Garázda, perlekedő termé- 
szetű, izgága-csináló, kon- 
koly-hintő. Balaton mellé- 
ki. Horváth Zsigmond. Má- 
sokba belekapczáskodó. Pá- 
pa vidéki. Matics Imre. 

Garázdálkodni, mások- 
ba ok nélkül bele veszni , *b 
kapczáskedni* Balaton mel- 
léki szó. Hotváth Zsigmond. 

Garázdás, veszekedő , há- 



Digitized by 



Google 



GARÁZNA ^ GBHER. 



135 



borgő , részeges ember. Ssé- 
kely szó. Szabó Elek. 

G alázna 9 emberbe belekö- 
tő, garázda. Székely szó. 
Feréncxi János, 

Gargonczás, garabonczás. 
Székely szó. Ferenczi János. 

Gárgya, kut' felsó keríté- 
se, kntkáva. Székely szó. 
Fereneti János. 

G á r i n c z a , vékouy , magas 
leányka. Székely szó. Gyar- 
mat hi Sámuel* 

Garmada, szóratlao batár 
gabona* Kemenesali szó. Lé' 
vai László. Felszórt gabona 
kupacz, határ. Balaton mel- 
léki. Horváth Zsigmond. 

Garnyatagy az idősebb le- 
ányról mondatik. Székely 
szó. Qyarmathi Sámuel. 

Gát, lésza, sövény. Barkó 
szó. Hollók Imre. 

Gátőr, az a' része a' kis há- 
zaknak, melly az udvarra 
nyúló eszterfaa alatt szára- 
zon áll. Pápa vidéki szó. 
Matics Imre, 

Gázló, siker a' folyó viz- 
beu , mellyet az ember meg- 
lábalhat. Balaton melléki. 
Horváth Zsigmond, 

Gázlódni^ a' vízben íelebb 
's alább járkálni , pocsároz- 
ni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. \ 

Gazt vetett rá , azaz , el- 
' dugta, elsikkasztotta* Kál- 
lay' gyűjt. 



Gazsi, Gáspár. Gömöri szó. 
Hollók Imre, 

G e b e ^ rósz ló, dög. Erdélyi 
szó. Döörentei. 

Gebed ni, megdögleni. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Dögleni ;, csak az 
állatokról mondatik, az em- 
berről akkor , ha reá hara- 
gusznak. Pápa vidéki szó. 
Matics Imre. 

G e b e d t , megmerevedett. 
Kemenesali. Lévai László. 

G e d , V. gyegy v. gyegyelet, 
szerelmes csókolódzás, sze- 
relmeskedés. Innét — 

Gedelni, v. gyegyel ni, sze- 
relmeskedni , karazirozni. 
Matics Imre* 

Gedelegni, szfikön szigo- 
rúan élni, — 

Gedelgetni, mást szigo- * 
ruan vagy szűken táplálni. 
Székely szó. Ferenczi János* 

Gédelgetem, vékonyan 
táplálom. Székely szó. Gyár- 
mathi Sámuel, Szathmár vi- 
déki. Gáthy János. 

G e d ó, geda; kis kecske. 
Barkó szó. Hollók Imre, Pa- 
lócz. Szeder Fábián, 

Gegyerészek, szemtele- 
nül tapogatódzom. Kemenes- 
ali szó. Lévai László. 

Gegyölöm, ápolom, ke 
gyelem. Kemenesali. Lévai 
László, 

G e h e r , száraz , sovány. 
Bodrogközi szó. Mindszenti. 



Digitized by 



Google 



136 



QEJVA - GEREZD. 



G e j ▼ ii , r. gira-gotnba , las- 
ka-gómba. Kállay* Gyűjt. 

G e I e h e g, köhécselő, fúlaé©. 
zó, göthös. iSzékely szó, 
Ferencit Jánoi. 

Gelencze 'sYelencze, 
székely példa beszéd , azt 
tuszi; hogy a* két doíog fe- 
lette különbözik egymástól. 
Gelencze csak egy falu or- 
bai székben, de Velencze 
híres rizen épült város. 

Gelyva, bikfákon teremni 
szokott gomba. Gömöri szó, 
Jlollók Jmre, Balaton mellé 
ki. Horváth Zsigmond. 

Gém, kút' kankalékja v. mé- 
nye. Kemenesali szó. Lévai 
László. 

Gémberedni, fagytól ösz- 
szezsugorodni. Pápa vidéki 
szó. Matics Imre. 

Gémicse: vékony kampós 
bot, mellyel lyékes halá- 
szatkor a' háló' rúdja a* 
Tizben fel kerestetvén a* Jyék- 
hez huzatik ; e^y másik két 
ágú f^val pedig a' lyéknek 
irányába taszigáltatik. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

Gendeboja, ergoja , no- 
derga, együgyű. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel, 

G e n y e-g u n y a, gincz-göncz 
Balaton melléki. Horváth 
Zsigmond, 

G e n y é t e , erdei növény , 
bötyktelen szárral. Balaton 



melléki szó. Horváth Zsig- 
mond, 

G e n y ő t e, haszontalan hagy- 
ma-levelű fű,— ismét Höle. 
Kemenesali . Lévaf László, 

Gercsáva, kiStölódzésből 
származott czivakodás; In- 
nen ennek szerzője gercsá- 
rásnak mondatik. Székely 
szó. Ferene%i János, 

G é r c z e , e. h. jércze. Mar- 
ezal melléki 9zó. Acsády 
Sándor, Ercze (Kemenesali), 

^ Jércze, fatál tik. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond, 

G é r a v. gere . . . . t Szathmár 
vidéki szó. Gáthy János, 

Gereben, kendert *s lent 
^y arató sok 'h«gyü vasszer. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. Szathmár 
vidéki. Gáthy János. Rése- 
li, a* vastag fogún nagyol- 
ni, a' vékony fogún apróz- 
ni szoktak. Bodrogközi szó. 
Mindszenti, 

G e r á b 1 a e. h. Gereble. Pápa 
vidéki szó. Matics Jmre. 

Gere n ez, gerincz^ Székely 
szó. Cserey Elek. 

Gerendely, az a* hosszú 
görbe fa, mellyen az egész 
ekefej épül. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zsigmond. 

Gerendú, az a' hosszú gör- 
be fa, mellyen az egész e- 
kefej épfil. Örségi szó. Za- 

- hál György. 

G e r e z d, 1) szilőfűrtnek 



Digitized by 



Google 



GERBZDBS ALMA -• 01LINCS. 



137 



«^ kis bílhigj*; 2^ aiöbél- 
nek egy negyed része, Ba- 
laton melléki. Horváth Ziig- 
mond. A' faépület' bornái* 
végeinek egymásba lett ro- 
vatása , az épületek szegle- 
tein fel. Kezdi széki sző. 
8zaió Elek. 
Gerezdes alma, nagy 
mint a' két őklom. Kállay' 

Gcrgericzc , búza- vagy 
gabona - féreg. Székely szó, 
Ferenczi János. 

G e r n y e , sz^ikár , sovány. 
Székely szé. €hfarmathi Sá- 
muel. * 

Gesztes : fás p. 0. dié. Or- 
mánsági szó , Baranyában. 
Jeremiás Sámuel. 

Oesztetni, ügetni , koczog- 
ni a' lóval raló menetelben 
T. kocsikázásbaa. Baranyai 
szó. Tdéi AiHal. 

-Gezdernye, ««emét, bo- 
zót, 's különSsen a' Tizek- 
ben összeállott íft, fa, '« 
más szemetes hely. Göcsei 
szó. Plánder Ferenex. 

Gezemicze, különféle hiá- 
bavalóságok, izemét. Beké* 
gyűjt. Gezernyiczej gezder- 
nye ^ (Göcsei) : mindenféle 
gizgaz , szemét , töredék , 
mellyel a' szegénység télen 
f6teni szokott. De az illy 
fűtés sok tAzi veszélyeknek 
eredete. Balaton melléki. 
Horváth Zsigmond. 

G e z e m u c z a, gizgaz. Szath- 



már vidéki szó. Qéiky Já* 
nos. 

G^K«ngÚB, haszontalan em- 
ber. Marcisal melléki szó. 
Acsády Sándor* Pápa vidéki 
Matics Imre, 

Gezerni«ze: 1) töredék 
giz-gaz ; 2> ringy-rongy ru- 
ha. Marczal melléki szó. 
Acsády Sándor, 

G e? ő , egér ^ poczik. Palócz. 
Szeder Fádián, 

G e z s e m n ^a , hitván apró- 
ság fa. Székely szó. Oyar^ 
maihy Sámuel. 

Giberedik v. göbörödik , 
iucipit congelari. GyÓrvárm. 
Czech János, 

G i c z a , cserka , kt>ndor v. 
1)ongyor fajú. Kemenesali 
szó. Lévai László. 

G i d a , kecske-gödölye. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

Gidó, gödölye, kecske fiu , 
kecske-olló. Székely szó. In- 
cze József. 

Gigyerészni, megfcitt sze- 
mély körül nyájasan ácso- 
rogni , enyelegni. így tesz 
a' gyermek anyjával, midén 
tóle valamit nyerni akar. ^ 
Balaton melléki szó. Hor-^ 
váth Zsigmond. 

Gilicze, e. h. gerlicze. Pá- 
pa vidéki szó. Matics Imre. 

G i 1 i n t 8 , kilincs ; a' ki- 
sebb ajtókon, a' kapu- vagy 
ajtó-lábon keresztül szege* 
zett rovatkos szeg* vágánya- 



Digitized by 



Google 



138 



GÉM — GOMBQLYAQ. 



ba az ajtdn keresetű] járó 
nyelec:ike által fel ás alá 
mosdíthatá álesre faragott 
deszkából álló zár. Kezdi 
széki szó. Sxabó EUk, 

G á m , ózborJH. Bakony táji 
szó. Maties Imre, 

Gl^dőr, gőlödin, nagy ga- 
luska. Káliay^ gyHÍ^* 

Góbé, kótó, agyafúrt, fe- 
jefárt. Székely szó. Cserey 
Eiek. 

Goboncsa, répáral^ túró- 
val stb. bélett dupla laska , 
a' melfy egész kerekségében 
megsnttetik. Örségi axó.Zü' 
kál györgy. 

G ó c z , kuczkó , focus. Szé- 
kely szó* 8%ab6 J4%nf. 

Gócza, 1. Récze. Rábaközi 
szó. Horváth Zsigmifni. 

G ó c z a 1 , tüzeld hely. Szé- 
kely szó. Buexy, 

Gócz* alja, 1. Pest' alja. 
Kemencze* alja. Székely szó. 
Gyarmat hi Sámuel, Sut' al- 
ja; hol tűzet tesznek a' 
székelyek , mondják s o d- 
nak , s d* a 1 j ának is. 
Kállay. 

Gog, kemencze. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel, Tüzelő 
kemencze. Székely szó. In- 
nen : gog' mege , gog' alja , 
másutt pest* mege , pest' al- 
ja. Ülj be a* pest alá, má- 
sutt a' gog alá. Székely 
szárak. Derzii Mőtes. 

Gog na, buzanasz. Kállay* 



G o g y o 1 á , struma. Beht^ 

gy^j*' 

G ó h é r , kövér , elein érd szó- 
ló. Kállay' gyűjt.,, 

G j h ó , esztelen. Kállay*. 
gyűjt. 

G 1 y h ó , bászli , bohó. Ba- 
laton melléki szó. Hárváth 
Zsigmond. Bribaszt, értet- 
len , ostoba Talamiben. Pá- 
pa Tidéki. szó. Maties Imre, 

Gol yra , gogyola , nyaknak 
kinpvése. Némelly helysé- 
gekben a' betegségnek ez a' 
neme igen közönséges, ki- 
vált az asszonyoknál : mit 
' is bizonyos víz' minemfi- 
ségének tulajdonítnak. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

Gombának, többféle neme: 
csiperke, peczérke, szépe, 
penczurák , kozák , reve stb. 
Gömörben. Hollók Imre, 

Gombócz, nagyobb galus- 
ka. Gömöri szó* Hollók Imre, 

G o m b o d a , ' búza - lisztből 
készített tészta nemű eledé U 
Székely szó. Ferencu János, 

G o m b j i g , gombolyag , 
gombojag. Bodrogközi szó. 
Mindszenti, 

GŐmbojítani, vagy gom- 
bajítani, kerekíteni; p. o. egy 
négy szegű fát gombojítani, 
kerekké faragni. Székely 
szó. Ineze József. 

Gombolyag, czérna vagy 
fonál -tekercs, lapta. Bala- 



Digitized by 



Google 



GOMBOLÍTÓ — GÖBBENNl. 



139 



ton melléki sző. Horváth 
Zsigmond, 

Gömbölyítő, mellyen a* 
fonalat legombolyítják/ Ke- 
menesali sző. Lévai László, 

G m*b olyítő-csűllő, a' 
megszapult fonalat léha j tő 
eszköz. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, 

Gombőta, pempő , liszt 
vízbe keverre. Káltay^ gyűjt , 

Gomoja, p. o. gomoja czér- 
na,. — hő' gomoja, az egy- 
másra kereken hengerített 
hő. Innét gomojítani. Szé- 
kely sző. Inexe József, Czér- 
na-gombolyag. Székely sző. 
Kállay. Gombol) eg. Csik- 
széki székely sző. Gegó JVt- 
eephor, 

Gongyola, összehajtott 
kender. Barkő sző. Hollók 
Imre, 

Gőr, csata, kopasz. Kéme- 
nesali sző. Lévai László, 

Gőr csibe, fel *s visszaál- 
lő tollú csibe. Marczal mel- 
léki sző. Acsády Sándor. 

Gőré, 1) magas szellős épü- 
let, kukoricza-tar^ő hely ; 
2) szőlő- vagy kukoricza- 
pásztor' kunyhaja. Balaton 
melléki. Horváth Zsigmond. 
Négy magas oszlopon állő 
menhely, benn hálnak. Kál- 
lay' gyűjt, Gunyhő , halász 
gőré , halász gunyhő, kuny- 
nyő , kaliba. Palőcz sző. 
Szeder Fábián. Szőlő-, diny- 
nye-, és kukoricza-cs^sznek 



földből V. fáből épített vi- 
gyáző helye. Szegedi sző. 
^átly József, Kecskemét kö- 
rül ifii divatos. Csapó D, 

Gordon, bőgő; Gordonista, 
ki a' nagy bőgő-hegedűt von- 
ja. Székely sző. Kállay, 

Górj ad ózni, alélkozni. 
Göcsei szó, Flánder f^erenez. 

Gornács, a' fának elkor- 
hadt száraz ága. Bodrogkö- 
zi sző. Mindszenti, 

Gornyadő, hurka- fakadék 
disznő öléskor. Balaton mel- 
léki. Horváth Zsigmond, Az 
a' lé, mellyben, disznő- 
öléskor , a' véres hurkát ki- 
főzték, 's mellyet a' szegé- 
nyebb sorsa emberek leves 
gyanánt meg is esznek. Pá^ 
pa vidéki. Matics Imre, 

Gornya^doz, p. o. a' tyúk, 
•gyengélkedik, beteg. Kát' 
lay* gyűjt. Huződozni, be- 
tegesen majd fekűnni majd 
ülni. Behe* gyűjt, 

Gornyaszt, szundikál, a- 
luddogál. Kállay* gyűjt. 

G ő r 1 1 k , nagy fajú búbos 
tik. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. 

Gothos, göthös, köhögős 
ember. Gömöri sző. Hollók' 
Imre, 

Göbbenni, mély vizbe be- 
le esni , merülni , a' víznek 
illyenkor történni szokott 
természeti hangjáből .kima- 
gyarázva. Kezdi széki sző. 
Szabó Elek. A' viz' mélyébe 



Digitized by 



Google 



14Q 



GÖBE - GÖJfi. 



ni«nni , elmerülni. Scékely 
SEd. Ferencxi Jánoi, 

G S b e y emse* Ormánsági szó , 
Baranyában. Jeretniái Sá- 
muel, lUherélt emse disznó. 
A'^hozsá értő herélő a'gör- 
getőjét veszi ki , hogy töb- 
bet ne malaczozzék az illy 
hisi^ónak szánt sertés. Ba- 
laton melléki. Horváth Zsig' 
mond. Pápa ridéki sző. Jlía- 
tics Imre, A* viz által a* 
folyam' medrén ásott gödör, 
hol a' riznek hirtelen mély- 
sége van. Székely sző. In- 
cxe József, j 

6 ö b é c s 9 kövecs 9 kavics. 
Pápa vidéki sző. Matics Imre . 

Q ö b ec s y vagy göbe , vizben 
lévő mélyebb hely. Székely 
sző, Ferenw János, A* viz- 
folyam* árkába a\ viz' sebes 
folyása által vájt gödrök. 
Kezdi széki sző. Szabó E^eh, 
Székely sző. Incze József, 

Gőbődöm, ^ öklömmel a* 
hasát döfölöm. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel, 
' Q ő b Ö 1 , jászolra lekötött 
hklsrlt ökör. Balaton mellé- 
ki. Horváth Zsigmond, Hiz- 
lalt marba. Kállay' gyűjt. 
Hizlalt szarvasmarha* 6Ő- 
bÖlylyel kereskedő , hizlalt 
szarvasmarhával kereskedő. 
Szegedi sző* Mtly József. 

Göbörödiky mifdön a' föld 
kevéssé megfagy, meredezik, 
keménykedik • Balaton mel- 
]éki< sző* Horváth Zsigmond. 



Össsevonődni , össseállani , 
mint p. 0. erős ütés után a' 
test, vagy fagy utána* sár. 
Göcsei sző. Plánder Ferencz, 
Megfagyni gyengén. Behe^ 

G ö b r e e. h. bögre, kis fazék. 
Palőcz. Szeder Fábián, 

G ö c s , bog. Székely sző. 
Gyarmathi, 

6 G s ö r í t e n i , erőszakkal 
házasítani vagy férjhez adni. 
Szegedi sző. Náthly József. 

G ö c 8 ő r t , rög , göröngy. 
Pápa vidéki. Matics Imre, 

Göcsörtös, töretlen, han- 
tos 's igen rázós út; ez ta- 
lán G ö c s-bŐl származott , 
melly annyit tehetett mint: 
hegy, domb, hant; innen; 
Göcsej, hegyes , dombos 
viAék. Göcsei sző. Plánder 
Ferencz. 

Göczögni, édesden nevet- 
kezní. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, ügy ne- 
vetni mint kis gyermek, 
melly még beszélni nem tud. 
Pápa vidéki sző. Matics lm- 
re. Öregesen nevetni. Keme- 
uesali sző. Lévai László. 

G ö j e , malaczos szoptató ser- 
tés.^ Székely sző. Szabó Elek. 
Anya- v. eme-disznó , más. 
kép kocza ; az eme jp az 
emlőtől; eme-disznó, azaz 
emlős disznó. Székely szó. 
Kállay* Emse* Székely szó, 
B, Lakos. Kyőstény sertés 



Digitized by 



Google 



6ÖG1CSELN1 - QÖRHÖNY. 



141 



T. kocea. Székely szö. €?yffr- 
mathi Sámuel, 

Gügicselniy midőn a' cse* 
csetnő nyelrét pröbálgatja, 
's holmi eg^yes hangoknak 
kiejtésére erőlteti. Balaton 
melléki sző. Hortétk Zsig- 
mond, Mondatik a' kisgyer- 
mekről, mikor beszélni kezd. 
Dunántúli sző. Aetády, 

Gőgös, d61yfds, hegyes, rá- 
tartod. Kemenesali sző. Lé- 
vai László, 

Gölöncsér, fazekas. Tol^ 
na várm. Csapó Dániel, 

G ö 1 y e , malaczoző disznó , 
emse. Székely szó. Ferenczi 
János, 

G Ö m b ő, marha-böndő, melly* 
bői lantomat csinálnak; a' 
sertéseknél g ö m b ö c z. 
Székely szó. Kállay, 

Gömhöcz, vastag hurka. 
Soproni szó. Kis János, Tol- 
na várm. Csapó Dániel, 

G Ö m b ö 1 ^'ye g , annyi mint 
gombolyag, de gombolyag 
tán jobb, mert a* gyökér 
szó nem gömb , hanem gomb. 
Székely szó. Incze József, 
Göröngy. Ormánságig szó, 
Baranyában. Jeremiás Sá~ 
muel. Gombóc^, Vág mel- 
lett. Czuczor. 

Gömbörödöm, midőn a' hi- 
deg megzsugorítja ujjaimat. 
Székely szó. Gyarmathi Sá- 
muel, 

Göndör, kondor p. o. haj.* 
Kállay^ gyűjt. Bodor hajú.' 



Marczal melléki szó. Aesá' 
dy Sándor, 

Göngyöleg r. gomolya , 
sár, mellyel a' há«' padlása 
berónátok, hogy a^ tftz he 
ne éghessen. Szegedi szó. 
Nátly József. 

G ö r , rög. Szathmár vidékt 
sző. Gáthy János. 

G ö r h i c z e , púpos hátú. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 

G ö r c s ö u , vezeték neve Dál^ 
nokban egy Huszár familiá* 
nak. Kezdi széki szó. Sza- 
bó Eleh. 

G ö r e , vizi borjú. Szathmár 
vidéki szó. Gáthy János, 

Görény, göröngyeg. Szé- 
kely szó. Kállay, 

Görgés, kan sörtvés' tözö- 
sűlése az emsével. Kemenes- 
ali szó. Lévai László, 

G e r g e t ő , csoport- v. hant- 
törő gurgulya. Más érte- 
lemben a' kan sertésről is 
mondják , hogy görget. 
Kemenesali. Lévai László, 

G ö r g ő f a , henger. Balaton 
melléki szó* Horváth Zsig' 
mond, 

G ö r h e s , sovány^ Kállay^ 
gyiíjt, , Tolna várm. Csapó 
Dániel. Sovány , ösztövér. 
Balaton melléki szó. Hor^ 
váth Zsigmond, 

Görhő , kukorícza-Iisztből 
való bogács. GömÖri szó. 
Hollók Imfe, 

Görhöny, málé, törökbu- 



Digitized by 



Google 



142 



GÖRNYE — GUGA. 



za-Iepény, pogácsa. Kállay^ 
gyűjt. Kukoricsa - prósza. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond, 

GöpnyOy a' másnál ha ki- 
sebb , a* mit elbírok. Szé- 
kely sző. Gyarmat ki Sámuel* 

Görnyed, langvet. Győr 
rárm. Czech Jánoi. A' teher 
alatt vagy az öregség miatt 
megkonyulni , meggörbedni* 
Pápa vidéki. Matics Imre, 

Górnyett, kényes. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel, 

G ö r ö g: 1) nemzet; 2) görög a' 
disznó. A* kan meggörgeti az 
emsét. Balaton melléki. i7or- 
váth Zsigmond, A' disznó, 
mikor párosodni akar. Pá- 
pa yidéki szó. Matics Imre, 

G ö r ö n c 8 , csoport. * Torna 
ymegyei szó. Döbrentei. 

GÖrö ncsér, fazekas. Ma- 
tics Imre, 

GÖr önyeg, darancs. Kál- 

%' gyiijt' 
Görönyű, e. h. gyönyörű. 
Deresken, Gömörben. Hol- 
lók Imre, 

GÖrzsed, zusammenschrap • 
pen; két rét görzsed. Gyór 
yárm. Cxech János, 

Gősórög', sugorog a' hasfá- 
jásban, Székely szó. Gyar- 
mathi Sámuel, 

G ö t h e s , köhicselö. Pápa 
vidéki szó. Matics Imre, 

GötlöhÖs, kehes pihés , 
rósz tűdejü, fulladozó, kö- 



högd. Éalaton melléki szó. 

Horváth Zsigmond, 
Grádics, 1. Lépcső. • 
G r á n i c z á , izsgáncz,' pu- 

liczka, mamaliga* Kállay^ 

Gr óz, Gömör 's Torna; da- 
ra, Dunántúl. Döbrentei, 

Guba, penész. Baranyai szó* 
Tóbi Ansal, Szarikó , babó* 
Székely szó. Gyarmathi Sá- 
muel, Lombos köntös. Kál^ 

iay* gyüjt. 

Gubalyodik, megbőszAl ; 
neki gubalyodik. Gyórvárm. 
Czech János. 

G u b b a d n i , görbedni. Pá- 
pa vidéki szó. Matics Imre, 

Gubolyodni, (meg v. 
neki) , jó kedvében egyszer- 
re megváltozni. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond* 

G u b z n i , tépni. Barkó szó. 
Hollók Imre. Pápa* vidékén 
mondják: bubozni. Ma- 
tics Imre. 

G u c s m a , siiveg , póroké* 
Beke^ gyűjt. Csalnia, ma- 
gyar sapka. Kemenesali szó. 
Lévai László. Alacsony kal- 
pag, lecsüngő lefegővel. Ki- 
ment szokásbóf a' köznép- 
nél. Balaton melléki. Hor- 
váth Zsigmond, 

Cr u g a , pestises mirigy. Kál- 
lay* gyűjt. Tumor glandu- 
laris , a' nyakon támadt ke- 
levény , melly lassankint to-' 
jásnagyságnyira kidudoro- 



Digitized by 



Google 



GUGGOLNI ^ GÚNYA. 



143 



dik. Pápa vidéki sző. Matici 
Imre, 

Guggolni, legngyorodni : 
farát térdhajtva — valami 
tételre — de nem egészen a' 
főidig leereszteni. Balaton 
mellékit Horváth Zsigmond, 
Seggre hajolni. Vas várm. 
sző ; innét guggon ülő hab , 
melly fel nem fut. Páriz- 
pai szerint guggolni annyit 
teszen, mint csúf ölni. iSxfro- 
kay , összekuczorodva , tér- 
deit meghajtva , alfelével 
csaknem a' földig érve, még- 
is az egész testet lábain 
tartva, helyezni magát. Pá« 
pa ridéki. Matics Imre, 

O u g r a , V. kukora (axis in 
peritrochio verticalis). Gu- 
goiával tekerik v/zből a^ 
malmot, hajőt, stb ; ugyan- 
azzal toronyba a* harango* 
kat; — kétféle, fennállő , 
és fekvó. L. Járgány* Szege- 
di sző. Náiiy József. 

G u g y e 1 a , összehajtott len , 



kender, a* mint azt a* 



gu- 
kö- 



zsalyra vagy rokkára 
tik. Steder Fábián, 

^ ^ Z y i > pálinka. Székely 
sző. Gyarmathi Sámuel, 

Gugyor, két hegy közt lé- 
vő árok; vagy tekenÓ-for- 
ma yölgy^ kupa. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsig' 
mond, 

Guja, félsuknyi hosszú, vas - 
^&g> játszásra alkalmazta- 
tott fa, — a' gyermekek te- 



kének is nevezik; innen: gu* 
jázni, tekézni. Kezdi széki 
sző. Szabó Elek, Játék a' 
pásztor gyermekeknél; gu- 
jázni. Székely jző. Tűry 
Ignáez, Knrtafarku, p. o. gu- 
ja tyúk. Székely sző. Feren- 
czi János- 

G u j a t y u k, farkatlan v. 
kusza tyúk. Székely sző. 
Kállay. 

6 u j ázni, csomőzni ; p.o. fel« 
gujázott a' fejem , azaz, fel- 
csomőzott. Székely sző. Fe- 
renczi Ján0S, 

Gulásztra , zsenge tej. 
Szathmár vidéki sző. Oáthy 
János, ^ 

G u 1 j a , teke ; íiinen guljáz- 
ni , tekézni ; gyermeki já- 
ték pálczával ütvén a' tekét.' 
Székely sző. Ferenczi János, 

Gulya, rideg szarvas mar- 
hák' serege. Innét annak őr- 
zője gulyás. Balaton mel- 
léki* Horváth Zsigmond. 

Gunárnyak, két ágú sült 
kalács. Barkő sző. Hollók 
Imre, 

6 u n g ő , űngőcske v. ingecs- 
ke. Kemenesali sző. Lévai 
László, 

Gúnya, köntöft ; g u n y á s 
ember; felgunyázni, 
felköntösözni. Schlötzer sze- 
rint (Russische Annalen) o^ 
roszul is ezt teszi , és a' gö- 
rög nyelvből jött által. Szé- 
kely sző. Kállay. Hitván 
szakadozott ruha. Kemenes- 



Digitized by 



Google 



144 



/ 
GüNYAca ^ GUSBÖT. 



ali szó. Lévai Lúsxlő. Pa. 
raszt ruha* Barkó szó. Hol- 
lók Imrt, Vászon Öltözd ru- 
ha. Szatbmár ridéki szó. 
Oáthy János. Ruha. Székely 
szó« Gyarmathi Sámuel, 

G u n y á c K , barna szőrös 
posztóból készített ^örid 
Tagy hosszú kankó. Palócz. 
Szeder Fábián, 

Gúnyolódni, csufolódn^ , 
mást nevetségessé tenni. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

Gúnyolom, csurolom. Ke- 
menesali* szó. Lévai László* 

Gurbancs, ágas bogas , 
megszáradt , tűzre való , 
nagy csutak. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel* 

G u r d a 1 y , gordon f góró , 
góré. Bodrogközi szó. Mind- 
szenti. Szatbmár vidéki. Gá- 
thy János. Összebonyolódva 
növő nagy vastag burján v. 
gáz , mellyet a* kasza is ne- 
hezen választ el eg^^mástól. 
Kezdi széki szó. Szabó Elei. 
Összeverődött 's fonódott 
siirü fü, ág vagy egyéb. Szé- 
kely szó. Ferenczi János, 

Gurde, nagy kórójú füvek- 
nek egybenőttsége. Scékely 
szó. Cryarmati Sámuel, 

G u r d o n , tüskös, bokros vad- 
hely. Szegedi szó« Náthly 
József. 

Gurgonya, burgonya, 
krumpli , pityóka , földi 
mogyoró. Kállay* gyűjt. 



Gitrgadozi esepeg , foly , 
p. o. a* verejték az arczá- 
rói* Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, 

Gurgulya, (cylinder) hen- 
ger. Szegedi szó. Nátly Jó- 
uef. 

Gurgulázni, gégéjét 's 
torkát valamelly meleg the* 
ával öblögetni. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 

G u r g n i , gurgani , zörög- 
ve gurgulázni mint a' dió. 
Őrségi szó. Zakál György, 

Gu s a , az ember* gégéjén ne- 
vekedett nagy csomó ; a' mé- 
telyes juhoknak is szokott 
me'rges gusájok lenni , melly- 
tői el is hullnak. Székely 
szó. Szabó Elek, 

'Gusalyos^ fonó. Székely 
szó. Cserey Elek, A* fonó 
lyányokkoz estve nyájasko- 
dás vagy szerelmeskedés vé- 
gett járó ifjú legény. Kezdi 
széki szó. Szabó Elek* 

Gusázni, a' nyakon csomó- 
nak nőni, p. 0. marhának 
sertésnek, juhnak. Székely 
szó. Ferenczi János, 

Gusba, űst-tartó fa a'tüz 
felett. Székely szó. Buezy, 
Ollyan fa , mellyre tűzre 
járó üstét szoktak felakasz** 
tani. Csikszéki székely azú. 
Farkas hadnagy, 

G u s b ó t , Vas vmegyei szó ; 
más vidéken t u r b u 1 y á - 
nak nevezik , mind a' föld- 
ben lévő gömbje , mind pet* 



Digitized by VjOOQ IC 



GUSZTONY — GÜGYÜ. 



145 



resselyem - fornia kinövése 
tarasz' elején salátának hasz- 
náltatik Sztrokatf, 
Gqsz tony, Yas szeg, bot' 
V. pálcza' régében. Gttszt'o- 
nyos bot; — megguszto- 
nyozta , azaz, megszurkálta. 
Szegedi sző. Nátly Jőxsefi 
Guta, szélütés. Csikszéki 
székely szó. Gegő Nicephor» 
Cr n z m o 1 n i , fogatlan ember 
a' húst T. kenyeret nem rág- 
ja csak guzmolja. Szegedi 
szó. Nátly Jőisef. 
Gúzs, több rétti reaaz6h6l 
font karika. Balaton mellé- 
ki sző* Horváth Zsigmond, 
Szathmár yidéki. Gáthy Já' 
nos. 
G n z 8 a y törpe rSvid ; innen 
gnzsadt nyakn. Kemenesali 
szó. Lévai László. 
Gúzsadt, meggörbült. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond* 
G a z 8 a 1 y , rokka. Székely 
8BÓ. CsereyEleh. Cszikszék- 
ben. Gegő Nicephor.RokksL; 
innen gúzsai yosk o dni, 
fonóban egybegyűlni. Szé- 
kely 8IÓ. Kállay. 
Quzsalyos, fonó leány' 
sceretdje, ki hozzá guzsa- 
lyosba jár. Székely szó. 
Kállay. 
G u z sb a,astfa.Csiki szó;Gyer. 

gyóban k o 1 1 á t. Kállay. 
Gü be, így a' folyam' mély- 
sége neveztetik, hivált hol 
a' felületé tekereg. Csik- 

TÁJSZAVAK. 



széki székely szó. Gegő Ni- 
cephor. 

Gűbü, hal-hajtó rud. Szé- 
kely szó. Bucxy. Piszkos, 
mocskos, lusztos. Székely 
szó. '$ta^o£/6Ar. Nyélbe tett 
göcs a' vizet meghajtani ha- 
lászatban. !^zékely szó. 2^- 
ry Ignáez. 

Gűbűlhi, felzavarni halá- 
szatkor a' vizet. Székely szó. 
'Kállay. A' folyóvíz* medrébe 
erós folyása által itt ott 
ásott gödörben bottal a' vi- 
zet felzavarni, hogy onnan 
a' halak a' hálóba menje- 
nek. Kezdi széki szó. Szabó 
Elek, 

Gügü, gyürkéje a' kenyér- 
nek. Ormánsági szd, Bara- 
nyában. Jeremiás Sámuel. 
Gügyögni, a' kisdeddel az 
ó dadogó hangján beszél- 
getni. Székely szó. Feren- 
cxi János. 
G ügyü, jelent 1) házasság- 
beli közbenjárót, többnyire 
asszonyból ^szokott lenni; 
2) három négybe töí-t és 
összekötött nádnyalábot , 
mellyet egyszerre kemen- 
czébe dugnak. Egy jó kéve 
nádhói 8 gügyű .telik. Sze- 
gedi szó. Nátly József. Ma- 
Tok p. 0. az aratóknál ,^ 'a 
több illy marok összevéve 
tészen kévét ; azért mond- 
ják : gügyű nem kév^. Mar- 
czal melléki szó., Acsady 
Swndor. A* pálinka' tréfás ne- ' 
10 



Digitized by 



Google 



146 



GÜGYOLNI — GYARATNl. 



Te, ae li»BMgyixléuh6í lett 
ital; innen — 

G tt g y ü 1 n i , ősszeirissKa za- 
varni , elegyítni. Székely 
8zé. Fer€ncz% Ján99, 

GŰBDidlni » güainiai^dai , 



nyámmogra enni. Balaton 
melléki. Horváth Zsigmanéi. 
Kelletlen enni « rágódni* Ke^ 
menesali %%6. LévaiLáMxlo* 
6 6 z ű , felette álmas ember. 
Székely szó. Sf^^ltó Eiiku 



Gy. 



VXyaka, a' szalma fedelet 
lecsiptetó karó. Innen :gya- 
kázni. Székely sző. Tury 
Ignácx, Széna^boglya' tete- 
jébe ütött pézna. Székely 
sző. Buezy. Szaromgyak. 
Székely sző. Cserey Elek* 

' Kétfelől hegyezett asztag' 
tetejében lerő fa, melly a* 
szalmát tartja, hegy le ne 
knlljon. Székely sző. Feren- 
€%% Jáne9» 

Gyakázni, az asztag' tete- 
jét, két oldalról bele szur- 
kált faszegekkel megerősí- 
teni. Székely sző. Ferenexi 
János, 

Gyalabeli, gyarló, gyá- 
va, együgyű személy. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond, 

Gyalántye. Ii. gyanánt. 
Székely sző. Gyarmathi Sá- 
musL 

Gyalog-bodza, főJdt bod- 
za. Székely sző. Cserey Eiéh. 

Gyalogos, gyalog. Bara- 
nyai sző. TM Antal. 



Gyalom , halászd hosszú 
szék. Bodrogközi sző. Mind' 
sxenti. Huző-hálő. Mafies 
Imre. 

Gyalu, dolgozó szer az asz- 
talosoknál , nemei ezek : a) 
kupítő vagy kupásító ; b) 
sim/tő , horgas és egyenes ; 
c) porozó, egyenes és hor- 
gas; <f) has hő, finom 'sdttrra; 
e) fogas ; /) hevedcrmetsa^ 
*s tisztító; g) F*es, S-es; 
h) mellék; t) fánezos; h) 
párkányozó \ 1} ablak-hor- 
nyolő« párkányozó : a' mely- 
lyik mire való, a* szerint 
van elnereztetye. Székely 
sző. Ferencxi János. 

Gyamor, e. h. gyomor. Szé* 
kélysző. Gyarmathi SúmuU. 

Gy4ipatt, vert pamut. Ba- 
ranyai sző. Tóéi Antmi' Pa- 
mut , ettől : g y a p. Szőkoly 
sző. Káilay. 

Gfyaratni^ gerebeneini. 
Győr várm. Horváth Endris* 
Gyapjat v. pamutot fésülai* 
Szegedi szóé Néíly Jóxsef. 



Digitized by 



Google 



GYÁRTATNI - GYIMGYOM. 



147 



Gyártatni^ fájós farke- 
reszttel 9 mind a' két lábá- 

. val sántáivá mehetni. Szé- 
kely ssö. Szabd Elek. A' Iá- 
bot húzva menni. Ssékely 
82<5. F^renczi János, 

Gyártó, csináló , fahrica- 
tor ; p. 0. s*<j* , kerék- , fa- 
aék-gyártó. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zsigmond, 

G y a r t y a , gyortya , gyer- 
tya. Székely ssó. Gyarma* 
thi Sámuel. 

Gyegycpógyes, együgyű, 
ügyefogyott, banka. Kéme- 
nesali szó. Lévai László, 

Gycgyes, jegyes, bélye- 
ges. Kemenesali szó* Lévai 
László. 

6 y e n e g y ó r í a, genealógia. 
Sopron rárm* N, A. Kiss Sá» 
mueL 

Gyep 141, a' lógyepló mel- 
lett generice kötél , p. o. 
száraztó gye^ló. Székely 
szó. B. LakoSé 

Gyepű, szőldgyepű ; tüské- 
vel megrakott kerítés, ele- 
ven sövény, tanárok. Bala- 
ton meíléki. Horváth Zsig- 
mond, tíatarkert* Székely 
szó. Gyarmaihi Sámuel. Ma* 
gasra felhágó árok - part. 
Marczal melléki. AcsádySán- 
dor. Sövénykerítés. Szath- 
már Vidéki szó. Gáthy Já~ 
ngs. Bakonyi. "Vajda Péter » 

Gyér, ritka, p. o. ugyan 
gyér ez a' keszkenő. Bara- 
nyai ssó* T^óii Antul. Szé- 



kely szó , Csikszékben. G*. 
gő Nieephor. Ritka. Erdé- 
lyi és Székely szó. Döbren" 
tei» Gyarmathit 

Gyere, nossza , p. o. gyere 
jőjöii kend. Ormánsági sió, 
Baranyában. 'Jeremiás Sá" 
muel. Jójön (nógató) , p. o. 
gyere tiszttartó uram. Ba- 
ranyai szó. Tóbi Antal. 

Gyéren, ritkán, az egy 
mástól távolocskán esó dol- 
gokra, p. o. ritkán ki kelt 
gabonára,alkalmazható. Ke«- 
di széki szó. Staóó Elek. 

Gyermek- ha Iái, így ne« 
vezik az ételeket , mellyek- 
bál gyermekeknek nem akar- 
nak adni. Székely mondás. 
B, Lakos, 

Gyesaikölöm^ frisen tö- 
möm, tologatom. Kemenes-' 
ali szó. Lévai László, 

Gyesziielni , taszigálni. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 

Gyesztetni] 1. Ügetni. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, Ügetni, resten 
fatni. Göcsei szó. Plánder 
Ferencz. 

Gyilok, a' lónak torkában 
nőni szokott csomó. Kezdi 
széki szó* Szabó Elek, 

Gyimésztelen, élhetet- 
len, magának hagyott. Ke- 
menesali szó. Lévai László, 

Gy i m g y o m, hitvány ember. 
Balaton melléki. Horváth 
Zsigmond. Giz, gaí, holkni, 
10» 



Digitized by 



Google 



148 



GYIMGYOM-JSMBER — GYŐRÖS. 



mindenféJe hitvánság. Ke- 

menesali sző. Lévai Laszlo, 

Gyimgyom-ember^ hit- 

Táay, gyára ember. Kállay. 

Gyingya, zátony. Sárközi 

'szó , Tolna yárm. Garay. 
Gyió, e. h. dió. Barkó szó. 

Hollók Imre. 
G y i r , gycr , ritka, nem sűrű. 

Kállay* gyűjt. 
G y i s z n ó , disznó. Palócz. 

Szeder Fábián. 
G y i T ó , dió. Palócz. Sxeier 

Fábián. 
Gyomászol, zerknitf ert ; 
összegyomászoltam a' ruhá- 
mat. Győr rárm. CzeehJánoe. 
Gyorsaságosy régi titu- 
lusa a' nemes embernek, ak- 
kor , mikor még a* fejede- 
lem is csak tekintetes rolt. 
Székely szó. Ferenezi János* 
G y o r t y a, e.h. gyertya.. 
Udvarbelyszóki. Derzsi Mé- 
zet. 
G y s z m , a' tóban nőni 
szokott tapadó fű. Bodrog- 
közi szó. Mindszenti. 
G y ó t a , legelő. Ormánsági 
szó , Baranyában. Jeremiás 
Sámuel. 
Gyök kent eni: Dúgy 
menni mint a' sánta; 2) a' 
szekérbe szunyókálva elej- 
teni a* fejét. Székely szó. 
Ferenczi János. 
Gyömiszölni, erősen be- 
le nyomni , tömögetni. Kc- 
menesali szó. Lévai László. 
Valamit felettébb össze- 



tömni ; p. 0. már jó formán 
tele volt a' zsák , a' mara- 
dékot mégis bele gyömöseül- 
te. Pápa Tidéki szó. Maties 
Imre, 
G y ö^m ö z n i : 1) maggyom- 
rozni valakit; 2) holmit va- 
lamelly edénybe, zsákba, 
tarisznyába bele nyomkodni. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 
Gyöngyén* szépén , helye- 
sen. Valamit gyöngyén meg- 
tenni , nagyon divatoz Ba- 
laton* mellékén* Horváth • 
Zsigmond. 
Gyöngyörgetni , Össze- 
hajtogatni ; p. 0. a* papiros- 
pénzt szépen összegyöngyör- 
get^e zsebébe dugta. Pápa 
vidéki. Maties Imre, ösz- 
szetakargatni. Balaton mel- 
léki. Horváth Zsigmond. 
Gyöngyszőlő, hamar érő, 
nagyon termő 's gyöngyhez 
hasonló szőlőfajta. Győr 
várm. Sztrokay. 
Gyönyöríteni, valakinek 
p. 0. egy legénynek egy le- 
ánynyal kedves Időtöltésben 
lenni. Székely szó. Inexe 
József, Titkon szerelmesked- 
ni. Székely szó. Ferenczi 
János. 
Gyöpmester, hóhér. Ke- 
menesali szó.' Lévai Lűszló. 

Győrös, vezeték - neve egy 
Dalnokban volt de kifogyott 
Huszár ázsiai származású .fa- 



Digitized by 



Google 



6YÖVB-SZ1 — HABATOLOK. 



149 



mi] iának. • Kezdi széki szó. 

Stabó Efth. 
Györe-szi, jcrzze. Add- 

id-9zi; add ide csak. Gö- 

mdri beszédmód. B.S, 
Gynjgyuj, sajnálkozva csu- 

dálkozás. Göcsei szó. Fián- 

dtr Ferenex, 
Gyurgya, I. Rongya. 
Gyuri , Gyuris , György. 

Barkó szó. HoUéh Imre. 
G y u r i s y György. Palócz. 

Szeder Fábián, 
Gyűge, nyomorul ügyetlen. 

^ehe' gyűjt. 
Gyű gye, együgyű személy. 

Gy^r rárm. Cxech Jánúi. 
Gyük, gyökér. Palócz. Szc- 

der Fábián. 
G y ű k i , apró piczin ember , 

pöttön , törpe. Kemenesali 

szó. Lévai Látxló. 
Gyúr, buczka. Vág melléki. 

Cxucxor. 



Gyürke, kenyér* kiforradá- 
sa. Innét gyfirkés kenyér^ 
gyürkésy erós legény. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond* Kenyér' dúcza r. 
gyürkéje . Scherz. Tolna 
rárm. Csapó Dániel. 

G y fi s z fi y tfisző : 1) varrás- 
kor ujjra húzott eszköz , 
melly a' tőnek könnyebb já- 
rását segíti; 2) pénztartó 
erszény, mellyet hajdan az 
emberek derekukra kötöt- 
tek nagyobb bátorság' oká- 
ért. A' mostani bankos i- 
döben ennek már híre sincs. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 

Gyüvejde, jöre ide, jöszte 
ide. Palócz. Sxeder Fábián. 

GyÜTötény , folyondár, 
földön elterjedő gyom, gaz* 
Marczal mel|éki szó. Aesády 
Sándor. 



H. 



H, 



. á T. h o á , hová ? Vas vár- 
megyei szó. Dr. Horváth Jó- 
xsef. 

Habar aszni, a' habaróval. 
Székely szó. Ferencxi Jáno$. 

Habarcs; tejes vagy mézes 
keverékes étel. Kezdi széki 
szó. Sxabó El^k. 

H a b a r i , felette szapora be- 
szédű ember. Kezdi széki 



szó. SxabóElek. Szaporabe- 
szédű. Székely hz6, Ferencxi 
János. 

Habarnyicza, tejjel föl- 
eresztett leves* Marczal mel- 
léki szó. Aesády Sándor. 

Habaró, a' lónak a' felső 
ajka. Székely szó. Ferencxi 
János. 

Habatolok, szaporán be- 



Digitized by 



Google 



150 



HABIKT — HADARNI. 



Bzélek, Kemenesali sző. Lé- 
vai Láixló. 

Habikty Balaton' partjára 

. kÍTert nádtöredék. Némely- 
lyek e' hinárszerft sovány 
trágyát szóleikbe is hord- 
ják ; de igen csekély siker- 
rel* Balaton melléki sző. 
Horváth Ztigmond, 

Habit a r. habicza, a* 
yizből kivetődött aprő sze- 
mét a* psLTtoiu Beké* gyiejf. 

Hablikodiky hamar be- 
szél. Győr várm. Cxeck Já- 
no$, 

H a b Q g ő , szája* Ínyéből 
hangző szapora szavú ember. 
Székely sző. Sxató Elek. 

H a b oz n i y a' beszédben és 
a' gondolatokban is; aka- 
dozva beszélni. Székely sző. 
Sxabó Elek. Tűnődni, két- 
kedni , midőn az ember ma- 
gát neliezen tudja valamire 
elhatározni. Balaton mellé- 
ki sző. Horváth Zsigmond. 

Habsolni, az ételt faldos- 
ni , mohán felcsapni. Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Ziigmond. Szathmár vidéki. 
Gáthy János. A' kutya mikor 
i^zik , nyelvével kapdossa 
fel a* vizet ; innen a' sebe- 
sen evőkről is mondatik , 
p.o«^ felhabs^l tatok előlem 
az egésKtál levest. Székely 
' sző. Sxabó Elek, Hapsolni 
T. rapsolni^ mohon euni, fres- 
sen. Vas vármegyei saő» Dr. 
HorwáthJóasef. 



Habncskolok , a* vízben. 
Székely sző. Gyarmathi 8ám. 

Haczuka, v. haczika, kur* 
ta vászon köntös. Kállay* 
gyilj*. Visdő ruha. Keme- 
nesali sző. Lévai Lásxló. Fel- 
ső köntös y foszláng , kabát. 
Balaton melléki sző. Bor- 
váth Zsigmond. Kabát* Be- 

Had: 1) verekedés, villon- 
gás y viaskodás ; 2) annyit 
is tesz I mint nép , nemzet- 
ség,— de á* legutőbbi ér- 
telemben csak gyűlölségből 
vetik , p. o. ollyan familiá- 
ről , nemzetségről , melly 
~ más famíliával , nemzetség- 
gel villong , veszekedikygyfi- 
lölködik, szokás mondani: 
„Csúnya nép , csúnya had"; 
ha a* família több ágra osz- 
lott, akkor többes számban 
is használtatik : „Csúnya 
hadak." Pápa vidéki sző. 
Matics Imre, Ezen szőval : 
had (nemzetség), barkőink 
igen örömest élnek , p. o. 
kié ez a' föld ! Varga hadé, 
stb. Hollók Imre. 

Hadak' útja « országút az é- 
gen. Székely sző. Cserey 
Elek. 

Hadará-Azai, v. hadazni 
a' kezévé] « vágni a' levegő^ 
Kállay^ gyüjt. Valaki felett 
bottal csorálődom. Ken^eaes- 
ali aző. Lévai Lásxl^. 

Hadárai, az asaggal a' tű- 



Digitized by 



Google 



HADARÓ - HAJDINA. 



151 



B«t erre tora forgatni a* sü- 
tő kemenczében. Hz4kelyB%&. 
S%ahó Elek. Saaporán 's ért* 
hetlenül beszélni. Tolna vár- 
megyei. Csapó Dániel. 
Hadaró, cséphadaró. Szé- 
kely szó. S%abő EUk. A' 
csép* felső kurtább fája. 
Székely sző. Ferenczi Jánoi . 
Cséphadaró ; ismét t min- 
dent összexararó. Keraenes» 
ali szó. Lévai Lát%ló. A* 
csép' nyelére kötött bot. 
Székely szó, Csikszékben. 
Gegó Nicephor. Csépnek fe- 
je. Balaton melléki szó. Hor- 
váth ZiigmonéL 
Had az ni, hadarászni krfz- 
%%U Székely szó. Kállay. 
Tolna várm- Csapó DánieL 
Ha d n a g y , ötyenedes a* ka- 
tonák közt; helység' szol- 
gája a' kánoknál , néhol vá- 
ros* csendőr-tisztje. Székely 
szó. Stahó Elek. Ide oda 
csapkodni , szerte széllel 
rerni, magát ótal mázva. Ke- 
meaesali szó. L4t>ai Lászlód 
Hadonázni, kezével vagy 
valamelly fegyverrel ma^a 
körül hánykolódni, vagdal- 
kozni; 's tán a' hadonázás- 
ból eredt a* katona szó. 
Balaton melWki. Horváth 
Zsigmond, 
Hadsza ide, add ide csak. 
Ssékely szó. Ferenczi JánoB, 
• Hágát ni, a' kanezát meg- 
szöketai. Székely szó. Fe- 
rentxi János^ 



Hágcsót stette. Baranyai 
szó. Tóbi Auial. Kerítésen 
deszkából* J^állay' gyűjt. A' 
kertekhez alkalmazott lép- 
cső. Csikszéki székely szó. 
Gegó Nieephoré 
Hágszé, padlás. Baranyai 

szó. Tóbi Antal. 
Hagy igái álni , kimotid- 
vaí hagyi guáluányi , hágyi- 
gálni , hajítani többszer. 
Palóc« szóejtés. Szeder Fá- 
bián. 
Hagymáz^ forró hideglelés, 
nyavalya. Saékely szó. &«- 
bó Elek. Betegség, forróin- 
hideglelés. Balaton melléki 
Kzó. Horváth Zsigmond, 
Háhábellázok, gyermek 
módon keringőa$m, szédel- 
gek. Kemenesali szó* Lévai 
László. 
Hahota, faragatlan nevetés. 
Kemenesali szó. Lévai Lász- 
ló* Lármás beszéd. Innét: 
hahotázni. Kemenesali szó. 
Horváth Zsigmond. 
H a h o t á 1 , azaz , hahahával 
kaczag gorombáa. Székely 
szó. Szabó Elek. 
Hái-bái, régi, ócska, el- 
avult ; p. 0. isten tudja, hál- 
bái. Pápa vidéki szó. Matics 
Imre, 
Hájazat, héjazat. Székely 

szó. Gyarmathi Sámuel, 
Hajcsár, disznó-hajtó. Győr 
várm« Horváth Endre, ^ 

Hajdina, annyit tesz mint 



Digitized by 



Google 



152 



HAJDU-KAPOSZTA — HAL. 



más ridéken pohánka, 
tatárka. Vas rárm. nó.Sxtro- 
hay. Dr. Horváth Józtef, 

Hajdu-káposzta, 

Győr Tárm. Horváth Endre. 
Rántott káposzta. Kállay* 
gyűjt. 

HaJdu-kása, köleskása , 
csak zsírban. Kálloy' gyüjt. 

Hajgálicsö, meghasított 
fa 9 mellybél kdvecset haji- ^ 
gálnak. Kemenesali szö. Lé- 
itai Láitló. 

Hajhászni, hajszolni, nagy 
gonddal keresgélni, fűrtet- 
ni. Balaton melléki. Horváth 
ZHgmond. Űzni. Székely 
szö. Kállay. Űzni, kergetni. 
Tolna várm. dapó Dániel, 
Székely sző. Gyarmat hi Sá- 
muel* 
Hajit t a, hajította. GdmSri 

beszédmód. B, 8, 
Hajk, egy nagy fa' levágá- 
sakor azon nagy forgácsok' 
helye , melly a' levágásra 
szolgál. Székely sző. Oyar- 
mathi Sámuel. A* levágásra 
kijelelt fák' megrovásakor 
kivágott forgács' helye; p.o. 
vágj nagyobb hajkot, vagy 
▼égy nagyobb hajkot fejszéd 
eleibe. Innét haj kölni, 
kijelelni. Székely szé. Incze 

, Jőzief, 

H a j k ö t d , pántlika. Palőcz. 
Szeder Fádián. 

H a j m á s z , forró betegség , 
mellyben a' betegnek haja 



elmegy. Gdcsel szó. Plán- 
der Ferenez, 
Hajó. Ennek nemei: íadik, 
csónak , csajka , komp , de- 
reglye; vitorlás hajó, gá- 
lya. Balaton melléki szavak. 
Horváth Zeigmond, 
Hajsz, jobbról befogott 8- 
kdr. Kemenesali szó. Lévai 
I^átzló. 
Hajszás Skdr , lásd a' 

Csal és szónál. 
H a j s z s z a 1, v. hajszra men- 
ni , jobbra , tdled. Bodrog* 
kSzi szó. Mindszenti. 
Hajtani, szólót karikába 
hajtani. Székely szó. iSTi^Z/ay. 
Hajtokvány , malomke- 
rék' peripheriája. Tiszamel- 
léki szó. Nátly Jdztef, 
H á k k, kipökőtt flegma; 
hákkogó, flegmát pök- 
dösve hurutoló. Székely szó. 
Szabd Elek. 
Hftknrgyal a' farkast ijesz- 
tik vele. Marczal melléki 
szó. Aciády Sándor. 
H a k n r j a 1 farkast elriasztó 
kurjantás. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond* 
Hal. Ennek nevezetesb nemei 
a' Balatonban ezek : a' fe- 
jedelmi f o g a s y a' magyar 
tenger' egyik czímere;sűl- 
1 6 {úgy tartják , hogy ez 
amannak csak kisebb faja; 
's míg 2 V. 3. fontos, addig 
süllő 9 azon felül fogas a* 
' neve); pozsár, ponty, 
harcsa, czompó, csu- 



Digitized by 



Google 



UÁLÁlJr — HÁMOZNI. 



153 



ka, őny, garda, si- 
gér,^ kárásEi keszeg, 
barsóka, rűtyóke, 
piiske, kisz* Balaton 
meHéki szárak. Horváth 
Zsigmond, 

Hálálni, hálni. Ormánsági 
szö , Baranyában. Jértimiát 
Sámuel. 

Halánték, rakszem. Bala- 
ton melléki szö. Horváth 
Ziign^ni. 

Halk, a* nagy fának tdbb 
rendbeli forgácsra reTé8e,mi- 
kor leyágatik t. elroyatik. 
Székely szö. Sxabo Etek.For- 
gácsdarab; p'o. halkot venni. 
Székely szö. Fertncti Jánoi, 

Halkkal, csendesen ; lang- 
sam. Székely bzó. Szabó Elek, 
Lassan. Székely szö. Gryar"^ 
mathi Sámuel, 

Hallani, fejleni ; ered a' 
hárstöl , melly kdnnyen hár- 
lík , fejlik. Örségi szö. Za- 
hál György.' 

Hallga, mit mondl azaz, 
hallgasd mit beszél. Kállay* 

Hallodéke, felszöHtö fi- 
gyelmeztetés : hallod-e f G$ • 
csei szö. Plánder Ferencz, 

Hálok' nemei: bokor- 
ba 1 ö , hosszúfarkú , melly 
a' bokor alá dugalik, és 
felül zurbolö fáyal Idkdős. 
tetik. Két köz, gyalom- 
forrná hálö, de csak 3 leg- 
felebb 6 öles. Kaparö-, 
merítö-ylesö-hálö,e- 



zek fonalböl vagyis mad- 
zagokböl Tannak készitvé. 
Tapogatö-hálö, yesz- 
szöböl köttetik. Bodrogkö- 
zi szök. Mindizentim 

Halom, hanem. Szálában » 
Torna földén, szécsi sziget 
mellett. Dr^Horváth József. 

H a 1 u 8 k a , mácsik. Gömör 
és Torna várm. Döórentei. 

Hám, ideg , a* huzö hámok' 
közét összefoglaló keskeny 
szíj. Székely szö. Ferenczi 
János, 

H a m a g y Potasche. Maties 
Imre. 

Ham arí tani, siettetni p. 
0. valameily mesterembert 
a^ munkával. Kezdi széki 
szö. Szabó Elek, 

Ham bár, szuszék, gabona- 
tartö nagy láda. Székely 
szö. Ineze Jótsef* 

H á m c s i n á Lö , szíjgyártó. 
Székely szö. Cserey Elek, 

Hámfa, tisafa. Balaton mel- 
léki szö. Horváth Zsigmond. 

Hámfás, p. o. lö, akkor, 
mikor a' két fiátalsö lábá- 
nak a* térde összefenőleg áll. 
Székely ssö. Ferenezi János • 

HammubotOB, yászonböl 
csinált 's hammuval megtöl- 
tött bottal járó ember. Szé- f 
kely szö. Ferenezi János, 

Ha mmu hutyka, hammuba 
heverő ember. Székely szö. 
Ferenezi János. 

Hámozni, 1) hántani , ha- 
ját levenni; 2) a' lovakat 



Digitized by 



Google 



154 



HAMÜPŰPŐ — hAMVORQATNI. 



folszersmmosiii. Marcsal- 
melléki sző. Aaáiy Sándor. 
Alma' héját késsel lefarag- 
ni.- Örségi sző. Zakál György. 
Almának, 's más gydmölcs- 
nek héját lemetélni. Bála* 
tón melléki szó. Bortáth 
Ziigmoni, 

Hamu pi pók, a' tAzhely 
körül ránszorgé 's magát 
hamural bemocskoló gyer- 
mek. Pápa yidéki szé. üfa- 
ticilmreé Ronda fagyos test. 
Kemenesali. Lévai Lá$%ló, 

H#mnpűp{, a' konyhát 's 
tűzhelyet őrző , nyámándi , 
alamuczi gyermek. Balatoa 
melléke^ Horváth Zngmoni^ 

Hamuvevó, koppantó , 
hamTrerő. Székely szó* de- 
r$y Elek. 

Hamvas, a' szapulőban fe- 
lül lévő lepedő, mellyre 
hamu tétetik. 3odrogk5zi 
sső. Mindszenti' Lepedő a^ 
szapulőban. GSmőri sző. 
Hollók Imre. 

H a m T e r ő , koppantyú, kop- 
pantő. Balaton melléki sző. 
Horváth Ziigmond, 

H á n , igen is. Kemenesali sző. 
Lévai László. GQcseí sző» 
Plánder Ferencz, 

Hanáky lágy hitvány rá- 
szony vagy fonál. Kezdi szé- 
ki sző. Szabó Elek. 

H a n c s é k , zsombék. Keme- 
nesali sző. Lévai László. Va- 
kandok-turás v. hangyaboly 
által támadott dombocska 



a' réten. Gdcsei sző. F/^ft- 
der Ferencz, 

Hancsu, a' fának lehántott 
haja. Székely sző. Ferenczi 
János. A' fának külsd lehán- 
tott héja. Kezdi széki sző. 
Szabó Elek. 

Haoda-bandázni, magát 
hányni 's retni. Balaton mel- 
léki iiínő. Horváth Zsigmondi 

Handarikázni, hánykód- 
ni , csúszni. Kállay'^yujt, 

Handászom , elhabaroni. 
Székely aző, Gyarmathi Sá* 
nmei. 

Handsár» dárda , láncsa. 
Székely sző. Cserey Elek. 

Handzsék, zsombék, bo- 
BŐtos helyeken vizből egy- 
egy darab kiállő gyep , 
mellyről odább lépegethet- 
ni. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, 

Hangyaboj, hangyafészek. 
Székely sző. Kállay. 

Hánkődni,a' szőt yissza- 
hányőlag veszekedni , azaz , 
hánykolódni. Székely sző. 
Szabó Elek. 

Hanty zsombék; régi han- 
gyaboj, V. gyepes vakandok- 
túrás. Kállay^ gyiU'l' 

Hántani, hámozni. Székely 
sző. Gyarmat hi Sámuel, Hár- 
tani, fa' héját fejteni. Ör- 
ségi sző. Zakál György. Bsí- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. 

Hántorgatni , quidpiam 



Digitized by 



Google 



HÁNTSD MBO — HABASZt. 



155 



alteri sacpina exprobrare. 
Székely sző. Szabó Jó%$€f. 

Hántsd meg, e*h. hámozd 
meg a* (kenyeret). Székely 
sző. Derxti Móxea, 

Hanyatt homlok, meg- 
gondolatlanul i felibe har- 
madába. Vas várm. sző. Dr. 
Horváth József. 

Hány ít ni, hagyítni , haj- 
tani. Székely sző. Gyarma- 
ihi Sámuel, 

Hapa hnpás, TSlgyeii dom- 
bos. Székely 8«ő. Ferenczi 
Jánoi, Aprő sok kis dom- 
bok. Székely sző. G^arma^ 
thi Sámuel, 

H á p r G 8 , fentő, ftres (csá- 
dés) imolyás fü, melly vi- 
zes helyen teremvén , mi., 
nekutána lekasx^ltatík, szá* 
radás' végett ^ onnét kihor- 
datik száraz helyre. Kezdi 
széki sző* Szabó Elek, 

Happog a' récse. Ssékoly 
sző. Gyarmathi Sámuel. 

H a p s o 1 a' kutya , mikor 
eszik. Székely sző Oyar- 
mathi Sámuel. Sietve enni. 
Pápa vidéki sző. Matia. 
Imre. 

H a r a , • • . . f Szathmár vidé^ 
ki sző. Qtíthy Jánot. 

Harácsolni, vesztegetni , 
tékozlani. Göcsei sző. Plá»^ 
der Ferencx, Fecsérleni; p. 
o. az időt el ha rács öl- 
ni , haszontalan fecseges- 
se! ai id^ vesztegetai» Pá- 
pa vidéki sző. BShtici Im^e, 



Haráoaolő,jésgágát bitan- 

golő , vesztegető. Balaton 

melléki sző. Horváth Zeig* 

mond. 
Haragos zöld, e. h. sÖ^ 

tét zöld. Vas várm. sző* Dr, 

Horváth Józtef, 
Haramja, úton álkS tolvaj. 

Kállay* gyűjt. 
Harang* monya^ utŐje. 

Székely szó. Kállay. 
Haránt aS', lejtó*. Matíee 

Imre. 
Háránt-sip, fuvola. Ma- 

tiee Imre, 

Harap, l)az erdőn a' meg- 
aszott falevelek és lehullott 
asszúágak' csomőja , a' melly 
meggyújtatván terjed a* tü- 
ze; 2) égés : innen h a r a • 
pozQi, tovább tovább ter- 
jedni valamibe belé , mint 
a' tfiz égéskor; p. o. belé 
harapózott jőszágomba 's 
már ott van. Székely sző.* 
Szabó Elek, Megégett csere- 
bokros hely. Székely sző. 
Ferenczi Jáuoi. 

Harapégés, az elégett er- 
dő vagy annak egy része,— 
* az illy helyen azután ter- 
mett gomba harapégés-gom- 
bának neveztetik. Székely 
sző. Incte Jósief, 

Harap égés - gomba , a' 
megégett cserebokros helyen 
termett gomba. Székely pzó* 
Ferenczi Jánoi. 

Haraszt, felnyúladt itge- 



Digitized by 



Google 



156 



HARIÉLOK — HASAP-KÁPOSZTA. 



tes erátf berek. Balaton mel- 
Mki SKÖ. Horváth Zsigmond* 
Hftréloky sokat besKUek/ 
innen mondatik: harél-karél. 
Ssékely ssö. Oyarmathi Sá* 
muel. 
Haricska, háromszegú fe- 
kete sEenifi tarassgabona ; 
a' legfinomabb, ssiros pulinz- 
kát főzhetni belőle. Székely 
a%á. Staöó Eleh. Tatárka, 
pohánka • Székely szó. Kál* 
tay. 
Harisnya, paraszt nadrág. 
Székely szó. Ferencti Jánoi* 
Szfirnadrág. Székely sző. 
Kállay. B.Lahoi. Nadrág, 
házi posztóból Tan készfilre. 
Székely szó. Cserey Elek. 
Bocskor felettraló bőr. Bar* 
kó szó. Hollók Imre. Kap- 
csa, strimfli. Pest rárm. 
Csapó Dániel. 
H a r i s n y a • szíju , nadrág- 
kötő. Székely szó. derty 
Elek. 
Hárítani : 1) eltéríteni, 
^ fordítani ; 2) kiseperni a* 
^ szobát. Balaton melléki szó. 
Horváth Ziigmond. A* dol- 
got magáról valakire másra 
fordítani. Székely b%6. Sza- 
bó Elek. 
Harmalni, porhálni, a' 
szőlőt harmadszor kapálni. 
Balaton melléki szó. Hor^ 
váth Zsigmond. Harmad- 
szor szántani. Kemenesali 
szó. Lévai László. 
Harmatolni , Jó reggel 



minden bajt 's dolgot Tegez- 
ni , p. o. tehént fejni 9 ser- 
tést itatni , rekeszteni, csor- 
dába hajtani , kaput nyitni , 
betenni. — Hejl sokat 
harmatoltam én az ő 
életiben, mégis boszú- 
Tal fizetel Székely szó és 
szólás. Szabó Elek. 
Háromlani, eltévelyedni. 
Székely szó. Ferenezi János. 
Három szer , kimondva, 
haáromszer, háromszor. Pa- 
lócz. Szeder Fábián. 
Hársalma, akkor érik, 
mikor a' hárs hámlik. Kál- 
lay* gyűjt. 
Hársat fosztani, bán- 
tani. Kállay* gyűjt. 
H a s á b f a , hasított fa. Szé* 

kely szó. Kállay^ 
H a s a J ó , két gombolyag fa , 
mellyre a* fonalat és vász- 
nat tekerik. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. Osztová- 
ta* hasa, mellyre a' vászon 
feltekeredik. Székely szó. 
Kállay. 
H a s a 1 y ó, a' szövő gépel yben 
(osztovátában)azon fa, melly 
a' szövő' hasa előtt van, 's 
mellyre a' szövet A-eá teker- 
. tetik. Csikszéki székely szó. 

Geg€l Nicephor, 
Hasamenő, kevély felser- 
dűlt ifju. Székely szó. Fe- 
renezi János. 
Hasap-káposzta, ketté 
vágott sóskáposzta. Székely 
szó. Kállay, 



Digitized by 



Google 



HÁSFA — HÁZAQLANI. 



15T 



Hásfa, hársfa. Székely sző. 
Cteny Elek, 

Hásfofa, e. h. hársfa. De- 
resken , Gőmdrben. Hollók 
Imre, 

Hasítvány, hasábfa. Bod- 
rogközi szó. - Mindtzenti, 

H a s k a , eltoprongyolt diny- 
nye. Tisza melléki szó. Nát- 
ly Józief* 

H á 8 k ö , hágcsó , kerten 
ragy kerítésen csinált át- 
járó rés. Azért mondják .- 
„elég egy kerten egy rés." 
Balaton melléki szó. Hor^ 
váth Zsigmond. Tfiske-ke- 
rités közé tett kétágú tör- 
zsök, rézs helyett a' gyalog 
átmehetésre. Marczal mel- 
léki szó. Aetáiy Sándor, 
Rés 9 út a' sövényen keresz- 
túl. Soproni szó. Kit Jánoi. 
Sövény - kerítésen átjárásra 
hagyott félig magos hely. 
Vas vármegyei szó. Sxtro' 

, hay. Örségi szó. ZakálQy. 

H a s 1 ó , paraszt kocsira a* 
könnyebb fellépés' kedveért 
alkalmaztatott hágcsó. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Ztigmond, 

Hasonfele, hasonmássá, 
épen fele. Székely nzó^Kál' 
lay. 

Hasovány, hasogatott fából 
készült kertelés, hasogat- 
vány. Göcsei szó. Plánder 
Ferenext 

Ha tag, testen való kiüté- 



sek, pörsenések. Székely 
szó* Incze József* 

Hata^hoporjás, összevisz- 
sza behorpadozott. Marczal 
melléki szó. Aaády Sándor. 

Hatlószeg, á' rud' végén 
levó szeg. Székely azó. Gyaf 
matki Sámuel. 

H a t l-h e t e 1, hímel- 
hámal , ki meglepetve , za- 
vartan összevissza beszél* 
Pápa vidéki. Matia Imre» 

Hatolni, kigázolni. Szé- 
kely szó* Gyarmathi Sámuel, 

Hátas ló, nyerges ló. Szé- 
kely szó. Kállay, 

Ha V a d f , fejér martius, pri- 
mula veris. Székely s^ó. Fe- 
renezi János. 

Havi kórság, hónapszám. 
Székely szó. Cserey Elek, 

Ház, e. h. szoba. Barkó szó. 
Hollók Imre. Palócz. Szeder 
Fábián. 

H a z a, helység. Baranyai szó. 
Tóbi Antal. 

Hazai leány , menyasszony. 
Székely szó. Buczy. 

Hazaji (Csikszékben) 9 ha* 
zaja (Kászonban), Örömle* 

, ány (Háromszéken), heverü 
(Gyergy óban): menyasszony. 
Székely szók. Kállay. 

Házaglani, házagolni ; in- 
nen : házagló, egyik háztól a' 
másikhoz, vagy házról ház- 
ra járni szerető; innen há* 
sagló ember. Székely s/ó. 
Ineze József. 



Digitized by 



Google 



15S 



hAEAGOLNI — HEGED. 



Hásagolni, hasról házra 
CKél iié]k(l járkálni ; innen 

Hásagló T. házald, min- 
den háznál megforduló ha- 
szontalan hazug emher. Szé- 
kely szó. FtreneziJánoM. 

Háza ló y falut rovó. Infoó 
mondják , hogy a' rósz há 
nás által a' legjobh ehet is 
házalóvá tehetni. Balaton 
melléki 8Z<^ Horváth Zríg- 

Házrontóy házasság-tdri. 
Székely «só^ Cserey Eleh, 

H á z- 's t ú z-n é z é s , miután 
a' leány megkéretik , an- 
nak szüléi rokonjaikkal el* 
rándulnak a' leendó vőle- 
génynek állapotját , értekét 
's erkölcsét kinyomozni. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
%9%gfnond. 

Hás-szarrazat, a' zsin- 
dely ezetlen szarufák felál- 
lítva az épület' tetejére. Szé- 
kely szó. Ferénc^i Jáno$, 

Hazug a, haczuka, viseló y 
hétközi ruha. GőmSri szó. 
Hollók ímre. 

Házsártos » veszekedő , 
patvarkodó. Innen: házsár- 
toskodom. Kemenesali szó. 
ÍJévai Láttló. Veszekedni 
szerétö. Balaton melléki szó. 
Hortáth Zéigmoni. Minden* 
kib«^ könnyen helekapczás- 
kodó^ veszekedésre kész. 
Pá^a vidéki szó. JS/SmticB Im^ 
rt. Szathmár vidéki. Gúthy 
Jánoi* 



\ 



H e b e g e , nehezen » akadoz- 
va szóló; innét: hebetel- 
n i 9 érthetetlenül beszéleni. 
Balaton melléki szó. Hor^ 
váth Zsigmond, 

Hebehurgya^ szilaj , vi- 
gyázatlanul kapkodó. Ke- 
menesali szó. Lévai Láixld' 
Szeles , lármás. Gömöri szó. 
Hollók Imre. Helytelen, go- 
romba, szeles embén Szé- 
kely szó. Szabó Elek. 

He be húrja, szeles, meg-* 
gondolatlan, kelehaj ti , ke- 
lek otra. Balaton melléki, 
szó. Horváth Z$igmond, 

Hébe>hóba , néha - néha. 
Székely szó. Szabó Elek, 

Hébekorba, némelykor , 
ollykor-ollykor. Kemenes- 
ali szó. Lévai László. Né- 
ha - néha , helylyel közzel. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond* 

Héber, lopótök. Kállaff' 

Hedegő, e. h. hedegű. Barw 
kó szó. Hollók Imre, Gömö- 
ri. B, S. Székely szó. Gyár- 
mathi Sámuel, Palócz. Sze- 
der Fábián, 

Hederegek, hedergek. Sz^ 
kely szó. Gyarmathi Rá- 
mutl. Ferdén vagy csűrve 
csavarva n^egyek. Kemenes- 
ali szó. Lévai László. 

H e d z e m , hegyezem. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel, 

Heged (be), meggyógyul a* 



Digitized by 



Google 



HEGEDE — HENTEREGNI. 



150^ 



seb. Balaton melléki siő* 
Horváth Ziigmond. 

H e g e d e , hegedű. Sziget vi- 
déki sző, Baranyában. Je- 
remiáé Sámuel. 

Hegede' lem , fárészelem. 
Kemenesali. Lévai Láizlő, 

H e g e d 6 y nyakkaloda. He* 
gedfiben ragyon a' keze, 
Tagy heged 6ben kisérték a' 
Tárosból. Tisza melléki sző. 
Nátlf/ Jőtítf. 

Hegybiréy hegymester. In- 
nét mondatik közbeszédben : 
9,árkon kivfil hegymester*', 
t. i. kinek nincs jnsa a' do- 
loghoz szólani. Balaton 
melléki szó. Horváth Ztig' 
mond,^ 

Hegyes, hegyesség, t. hety- 
ke, hetykeség: kertly, ke- 
rélység. Vas várm. sző. Dr, 
Horváth Jóxief, 

Hegyi tolvaj, havasi vagy 
erdei tolvaj. Székely szá. 
Ferencti Jánot, 

He g y k e , kevélyke. Gömdri 
sző. Hollók Imre. 

Hegymester, 1* Hegybiró* 

Heh! durván járő kérdő jel ; 
mintegy : mit mondái I Szé- 
kely sző. Szabó Elek. 

H é h e 1 y , gereben. Palőcz. 
Szeder Fábián, 

Héhöly. GSmör , T»raa. Ge* 
reben, Dunántúl. Döbrentei, 

Hejde, hejde: eredj, eredj. 
Ormánsági sző , Baranyában, 
Jeremiás Sámuel, 

Hcjjehujja, búj bele Ba- 



lázs, lovat ád az Isten. Bod- 
rogközi szőlái. Mindszenti. 

Hejjő, hejjft, héja, kerra. 
Bodrogkőzi sző. Mindszenti, 

H é k á s i házas társak híják 
egymást vele. Barkő sző. 
Hollók Imre. Félegyházán is 
divatos a* Kis-Kúnságban. 
Csapó Dániel, 

Hekly ehuklya, ész nél- 
kül csacsogő. Kemenesali 
sző. Lévai Láézlő, 

H e n c z 1 ő , nagy fekete n^. 
met lő , mint a' vasasoké. 
Kállay' gyűjt. 

Hendebandáz, ellenkedik* 
Győr várm* Czeeh^ János, 

Hengerbőcz , oldataslag 
lefelé valő hempelygés. Ke- 
menesali sző. Lévai László. 
HengerbŐGZOl hányni , seg- 
gen ülve 's térdit összefog** 
va magán ügyesen visszáről 
egyet vagy többet is vetni. 
Ez a' bukfínczczel ellenkezik. 
Balaton melléki sző. £fsr- 
váth Zsigmond, 

Hengerelem, lehengere- 
lem , p. 0. a' hiúbői a' tyú- 
kok hengerelik le ezt a' tö* 
rök-buzát; Székely Bzó.Oyar* 
mathi Sámuel, 

Ilengergőgázni, a' gyer- 
mekeknek hegyeeskéről vagy 
szalmáról ismételve tett 
bengergése. Székely sző, Fe- 
rencti János, 

Henteregni, hengeregni. 
Őrvégi sző« Zakál György. 
P.O. láb alaét hentereg, fén-^ 



Digitized by 



Google 



160 



HENTES — HESSEGETNI. 



tereg t. ténfereg. Vasyárin. 
8BÖ. Dr Horváth Józief. 

Hentes, pecsenyével keres- 
kedő. Kemenesali sző. Lévai 
Láizló. 

Herákolok, torkomban lé- 
r6 nyállal yesződöm. Keme- 
nesali szó. Lévai Láixló, 

H e r b e k k , akadozra beszé- 
lő ember , kinek nyelve né- 
ha igen elakad , néha pedig 
megindulván igen is szapo* 
rán beszél. Kezdi széki szó. 
Szabó Elek. 

Hercze-hurcza, vergő- 
dés , bajos élet' módja. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

Herdelem, erőv4sl riszá- 
lom , metszem. Kemenesali 
szó. Lévai László. 

Here ez, patkány. Baranyai 
szó. Tóöi Antal. 

He reg ni, hörögni. Bod- 
rogközi szó. Mindszenti, 

Here hóra kihívni, bot- 
tal való verekedésre hivni 
ki. Székely szólás. Ferenczi 
János, 

Herélni: 1) monyas csikó- 
nak, bikaborjúnak 's ka- 
kasnak tökét kimetszeni ; 2) 
a' kakas a' tyúkot heréli, a' 
póka kanozsa , a'récze fér- 
rieli a* nőstényt. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 



H e r é s z , lakodalom. Szath •» 

már vidéki. Gáthy János. 
Herge-duda, síp-forma , 



gyermekjáték. Ebbe tréfa* 
ból borsot vagy tobákot 
tesznek , melly annak , ki 
bele fú, sziémébe szökellik. 
Balaton melléki szó. Her^ 
váth Zsigmond. 

H e r g e 1 , a' kakas mikor a* 
tyúkot megnyomja. Barkó 
szó. Hollók Imre, 

Hergelő vas, igazító vas 
a' szűcsöknél. Székely szó- 
Ferenczi János. 

Hergoczot, bizonyos rend- 
del pántlikával való czifrá- 
zat. Baranyai szó. Tóói 
Antal. 

H e r u y á s , virágos bor. Or- 
mánsági szó , Baranyában. 
Jeremiás Sámuel. 

H e r n y ú s , virágos bor. Gö- 
möri szó. Hollók Imre. 

H e r ő c z e , farsangi sate- 
mény. Gömöri szó. Hallók 
Imre. 

H er r e g n i , morogni , per- 
lekedni , czivakodni. Bála- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 

H e r s e g n i , a' fej -vakarás' 
hangjától vett elnevezés.Szé- 
kely szó. Ferenczi János, P.d. 
ugy eszik az a' ló , hogy 
ugyan herseg. Székely szó. 
Gyarmat hi Sámuel, 

Hersentem, meghersentem, 
vele paráználkodom. Keme- 
nesali szó. Lévai László. 

Hessegetni: 1) tyúkokat 
elfizni; 2) jószágát elszél- 
leszteni, adogatni. Balaton 



Digitized by 



Google 



HBTEVENY -- HIBOKA. 



161 



melléki 8IÓ. Horváth Zsig* 
mond, 

Heterény, fíastyák as égen. 
Csiksséki B^ékely siő. Cr€- 
gő Nicephor. Székely sió. 
Oereif Elei. Fias csillag, 
íiastyúk, Udrarhelyszéki né. . 
Derxii Móx€$, 

H e t f e , hétfj. Danántúl. 
Döbrenfu 

Hétszáiti y Jobbágyoknak 
hétszám szerint valö heti 
dolgozások földesuraiknak, 
ki e^y napot, ki kettőt '• 
többet is dolgozván heten* 
kint. Székely sző. Szabó £• 
Uh. 

HetTonkedni, magát 
hányni yetni , Teszekedni. 
Kemenesali sző. Livi LátX' 
ló. Hánykolódni. Balaton 
melléki sző. Horváth Ztig* 
mond. G5mdri sző. Hollók 
Imre. 

HetTenkedd, másokat 
megyető beszéddel illet d , 
magát fdnhéjazra hányő Te* 
tő. Pápa vidéki sző. Matie$ 
Imre. 

Hetyke petye r. hegyke 
begy ke , gdgSs , rátartős. 
Balaton melléki sző. Hor* 
váth Ztigm. Büszke. Szath- 
már vidéki sző. Oáthy Jáno$^ 
Fejét kevélyen fölblgyesz* 
tő, magát nagyratartő. Pá- 
pa vidéki Sző. Matie$Imre. 

Heveder: 1) ajtő*heveder ; 
2) terhelő szíj, mellyel a' 
pokrőcz V. nyereg lesiorí* 
tXjszavak. 



tátik. Balaton melléki sző. 
Horváth Ziigmond. Lekötő 
SZÍJ. Székely sző. dereyE* 
lek. Övezet. Pápa vidéki. JUis* 
iici Imre. 

Heverűf menyecske. Gyer- 
győi székely sző. Kállay. 

Hévieálni, az időt elvess* 
tegetni , hivalkodni. Bála* 
ton melléki sző. Horváth 
Ziigmond. Dologtalanul á- 
csorogni. Pápa vidéki b%^» 
Matice Imre. Kemenesali sző. 
Lévai László. 

Hézag, uda, lik. Székely 
sző. Oerey Elek. 

Hí, hij, hija, padlás fölötti 
üresség , p. o. a' hí* v. híj- 
ba menni. Vas várm. sző. 
Dr. Horváth Jóuef. 

Hiba hágő tőke, padlás* 
raJáről^]torja helyett. Mar* 
czal melléki sző. Aceády 
Sándor. 

H i b a r c z , sáros mocsárság. 
Kemenesali sző. Lávái Lái%» 
ló. Kátyol. Győr yárm sző. 
Horváth Ziigmond. 

Hibitani,....! Szathmár 
vidéki. Gáthy Jánoe* ' 

H i b g n i , mikor p. o. a' 
zombékos föld és posvány 
sűlyedez a' láb alatt. J?«ibt' 

gy^Jt* 

H i b h a , porzsolya , lágy* 

matag, gyenge meleg viz. 

Székely sző. Oyarmathi Sá^ 

muel. 
Hiboka, pocsolya, hig sár, 

mellyet a' gyermekek ver- 
11 



Digitized by 



Google 



163 



HIDALNI -- HÍMELHAMOL. 



nek lábokkal. Ss^kely sző. 
Feréncxi Jánoi. 

Hidal ni 9 lehidalni, as á- 
gyat leheTerássní. Balaton 
melléki saó. Horváth Ziig- 
mond. P.O. az ágfat,Tagya' 
mi rendesen osszerakirá tolt, 
azt. ráfekre, rádőlve, tágy 
csakráűlre: letolni , lehuz- 
kddni, leronszolni. Pápa 
vidéki sző. Matici Itnré. 

Hidas, komp-járő hid. «isé- 
kely sző. Kállay, Disznő 
dl- Tolna rárm. Oapó Dá- 
mV/. 

Hidegen, e. h. idegen. Gd« 
esei sző. Fiini9r B^rtwct. 

Hideg étek , kocsonya. 
KáÜay' gyűjt. Palőcz. fiic 
dir Fábián. 

Hideg fogja, hideg leli. 
Innen hidegfogás, hidegle- 
lés. Palőcz. Űteűer Fábián. 
Barkő sző. Hollók Imre. 

Hideghús, kocsonya. Bar- 
kő sző. Holldk itnre. QScsei 
sző. Ptánder Ferencx. 

H i d e g t a'l p Q , érzéketlen , 
indulat nélkül talő ember , 
phlegihaticns. Székely sző. 
Ferencti János. 

H j d 1 ő s , ostoros gyermek , 
midőn már alkalmas az ök- 
rökkel T. lovakkal rálő bá- 
násra. Göcsei sző. Flánder 
Ferencx. 

H i d r n i , elsodrani ,. elra- 
gadni ralamit. Beké* gyüft. 

Hidosfele, istáflő' felső 



padlása. Székely sző. Fe^ 
rencti János. 
Higgadni, a' teher alatt 
ingadozni, görnyedezni. Szé* 
kely sző* Incze József. Rfeg* 
gyengülni , erőtlenedni, meg- 
hajlani p.o. az épületben a' 
fának a' teher alatt , — nem 
pedig : megtisztulni. Székely 
sző. Ferenexi János. 
ti i g 1 ő f a , abroncsoláshoz a* 
sulyok mellé megkívántató 
faeszköx. Balaton melléki 
siíó. Horváth Zsigmond* 
H i h e 1 n i , meghihelni ; a* 
kendert, hihelőrel megtisz- 
títani. Székely sző. Feren^ 
exi János. 
Hi h e t ő^ í t ő, hitelesítő, au- 
thenticans. Kesdi széki sző* 
Bxabó Ehk. 
Híj, padlás. Marczal mellé- 
ki iző. Atsády Sándor. Ház* 
héj, háztető.. Pápa vidéki 
sző. Matics Imre. 
Hiju, a' ház' vagy istállő' fe- 
lét , vagy felső padlása fe« 
lett valő helyet, hol gabonát 
szénát tartanak, nevezik ház* 
ragy istállő' héjának. Szé* 
kely, sző. Inete József. ^Ház* 
fedelének űrege.Székely sző. 
Gyarmúihi Sámuel. A' ház* 
padlása vagy teteje. Szé- 
kely sző. Ferenezi János* 
Hijjában, ingyen. Palőcz. 

Szeder Fábián. 
Himbálődik, scwingt sicl^.. 

Oyőr vármi Cxech János. 
Hímel-hémol, hüledezve 



Digitized by 



Google 



HlMfiS T0JÁ8 - Hlft^^T. 



163 



beszel y szépíti a* dolgot. 
Balaton jnelléki szó. Hor* 
váth Ziigmond. Pápa Yíd^ki 
szó. Matieilmre, 

Hímes tojás, piros czifra 
tojás. Kállay^ gyMi^* 

Hímezni, mesterkélt négy 
hímvarrást tenni ; tfizni. Ba* 
laton melléki szó* Horváth 
Zngmond^ 

Himlelni, hinteni* Ormán- 
sági szó, Baranyában. Je- 
remiás Sámuel, 

H i m 1 e n i ^ porrá oszlani , p« 
o. a' Jó szántás után himlik 
a' föld, azaz, szépen meg« 
dúl. Göcsei szó. Plánder Fe* 
renex. Himlik a' föld,a* Jól el- 
talált szántás után szétdAl, 
ejomlik. Balaton melléki szó. 
Horváth Ziigmond* 

Himpellér, kontár, hit* 
▼ány mesterember^ Balaton 
melléki szó. Horváth Zríg- 
mond. Ügyetlen,félkezA. Mar* 
czal melléki szó. Aesády 
Sándor. Mindent rongáló, té- 
kozló, haszonrehetlen em- 
ber. Pápa vidéki szó. Ma- 
tifi Imréé 

H i m p ó k , a' ló' lábának a' 
Gsánkja alatt támadt meg- 
esomósodása , mellyból lesz 
a' sántaság. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zeigmond^ 

Hínár, tós nádas helybeli 
Tizek' színén levő zöld taj- 
ték. Székely szó. Szabó E- 
lek. Tolna* rárm. Ctapó Dá* 
nM. Nád sáté. Székely siÓ. 



Ceerey Ekh. Iszapos moesá^ 
ros helyen néftt síirü nöVe- 
Tény. Kemenesali szd. Lévai 
László. 

Hindsa, t. limba, innen: 
hindsálni. limbálni; hinta, 
hintázni* VasTárm. szó. Dr. 
Horváth József. 
Hinta, kötélen Taló li$bba. 
Kemenesali szó. Lévai Láez* 
ló. Lóbbita; gyermek-Játék' 
neme. Innét : hintálni. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Ziigmond. 
H i n t u , hinta t. cslmba, csak- 
nem egy értelmft. A' hintá- 
nak mind a* két Tégére ül- 
nek, és egyik föl, másik 
le, aTTagy pedig kerengre 
hintáz, örségi szó* Zakál 
GySrgy. 
Hírharang , hírhordozó. 
Székely szó. Ceerey Eiel. 
Szószatyor , ki mindnnta* 
lan házalván , mindent meg* 
tud, a' mi itt 's ott törté- 
nik, 's ast hirtelen elter- 
jeszti. Balaton melléki 8ZÓ« 
Horváth Zsigmond, 
Hiriba, 1. Vargánya. Szé- 
kely szó. Kállay. 
Hiriczelni , . lelkfndezn!. 
Székely szó. Bucty. ííagy 
betegségben Tagy Tonaglás 
közt nehezen lélekzve a' 
nyeldeklónek reJtedt hangot 
adni. Székely szó. Ferencti 
Jánoi, 
Hlrgit, puliczka-fÓzó fazék. 
Székely szó. Gyarmaihi Sám . 
11* 



Digitized by 



Google 



i64 



tímKA — HÓKÁO20M. 



Hiska^ pr^tház a' Bz6tíhen» 

Palócs. Sttder Fábián. 
H i t e z t e t é 8, eskűdtetiés.Ba- 
laton melléki szó. Horváth , 
ZHgmond, 
Hittől 8zakadt> hamis* 
lelkű. Székely szó. Cnrey 
Elek. 
Hi tT4n,'görhes; hityán 
ember, száraz testál kottl- 
sa ember. GScsei szó. P/áit- 
der Ferencz. 
Hiralkodni, kérteeévc ma- 
gát mutogatni. „Nejével más 
hivalkodik.'^ Vörösmar- 
t y* Csongor és Tünde-] ében. 
. Pápa vidéki, üfaltct/mre. 
Hizákony, könnyen hizó, 
bizodalmas. Székely sző. F^- 
rtnczi Jánoi. > 
Híz ók a, a* szárnyas álla- 
toknak a^ pűspök-falatjokon 
feljül lévő kis siüt| méreg- 
forma zsír. Székely szó. Fe- 
renexi Jánot, 
Hízó pajta, hidas. Erdé- 
lyi és Székely szó. Dód- 
renteú 
Hóbolygó, 1* Hóbortos. 
Hóbortos, h5rcsőkös : hir* 
telén haragú, makacs eszfi, 
megátalkodott. Baranyai szó. 
Tóbi Antal* Hóbolygó, iz- 
tíz eszfi. Balaton melléki 
szó. Horváth Ziigmond. Vál- 
tozó eszű. Kemenesali szó. 
Lévai Láizló. A' kinek nincs 
mindig helyén az esze, esze- 
lósködó. Pápa vidéki szó. 
Mütict Imre, 



Uóbolygó y hódkórságoS' 
Szathmár vidéki. szó. Crtif6y 
Jánoi. 
H o d á 1 y , juhász-ház és jnh* 
akol vagy is juh-tanya. Bor- 
sodban és a' Tisza' menté- 
ben. Benyovixky. 
Hódos: különbféle négy lá- 
bú állatokra alkalmazható , 
mellyeknek kivált homlo- 
kán kerek kitűnő szinü p.o. 
fehér folt van. Székely szó. 
Ferénczi Jánoi. 
Hodrász, hadrász, verbun- 
kos. Bodrogközi szó. Mind' 
izenti, 
Hófuat, fuatag; árnyékos 
helyeken , kertek' fenekében 
össsetomött hócsoport. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Ziigmond, 
Hóharmat, dér. Székely 
szó. Kállay. Zuzmóra, dér. 
Székely szó. Cterey Eltk^ 
Pápa vidéki> Matics Imre* 
Hajnó, hajnal. Gömöri szó- 
ejtés,^ Rima- 's Balogvölgy- 
ben. £• S, 
Hojszogatni, hajtani. Szé- 
kely szó. Kállay, 
Hojszu, e.h. hossza. Szé*- 
kely szó. Gyarmat hilSámuel* 
Hó ka, fehér homloka ló. 
Marczal melléki szó. Acsády 
Sándor. Fehér-foltüs hom- 
lokú ló. Keselábú. Innét: 
csillag van a' homlokán. 
Balaton melléki szó. Horváth 
Ziigmond. 
Hókádzom, elhokádzom. 



Digitized by 



Google 



HÓRKON --^ HOMP. 



16§ 



csak fiíinyire SBunRyadem 
el. Síékely szd. Gyármathi 
Sámttel, 

H ő k k o n, balaska , kis fejsse. 
Kemenesali. Lévai Lát zló» 

H ő k n y, balta* neme. Pá« 
pa yidéki sző. Matia Imre* 

Holláros, fSnnhéjáz. Qyőr 
várm. Cxeeh János, Pápa vi- 
déki* Matit$ Jmre. 

Ho 1 1 ya n , millyen. Barkd 
sző. Hollók Imre, Pajőcz. 
Szeder Fábián, Hont várm. 
Dr, Horváth Józeef. 

Hombár, egy er^s deszkák- 
ból saslábokba vésett nagy 
láda, mellyben 40—60 sőt 
100 mérd gabona is elfér. 
Vesszábdl is szoktak illyet 
kdtni , a' mellyet bel dl meg- 
sároznak, és ez kasnak ne- 
veztetik. Őrségi sző. Zakál 
György, Deszkákbői összero- 
vott, gabona tartő edény, 
Balaton melléki sző- jETor- 
váth Ziigmond. Bácskai. 
Matia Imre, 

H o m g i| mikor pázsintot 
szegoek fal valamivel. Szé- 
kely sző. Gyármathi Sámuel. 

Homlítani: a' szdld-vesz- 
szdt elbújtani. Baranyai sző. 
Tőbi Antal, Győr várm. 
Horváth Endre, Innen : 

Homlítás, bujtás. Székely 
sző. Kállay, 

H o m 1 í t ő : borftő. Ormánsá- 
gi sző, Baranyában. Jeremiát 
Sámuel, 

H^o m j ö g n i , egymáson ke- 



resziűl-kosul esve forgani ; ' 
p. 0. a' disznokről monda* 
tik zivatar' idején. Székely 
sző. Ferenczi Jánou 

H m o 1 y a , gomolya , p. o. 
tárő. Palőc%. Szeder Fábián. 

HomolygoK, szikár , ma* 
cer. Székely sző. Szabd Jd^ 
teef, 

Homolyogni, sokaság kő- 
zött bolyongani. Kezdi szé* 
ki sző. Szabó Elek. 

Homalykay összegSmbdly- 
getett tnrő-darab v. gombőcz. 
Gydr várm. Horváth Endre, 

Homorítani, a' szántő va- 
sat úgy görbíteni , hogy azL 
a' földbe bele akadjon. Kez* 
di széki sző. Szabó Elek. 

H m r o.d á.s , deszka' kö- 
zepének ''melegtől feldudoro- 
dása* Balaton melléki sző. 
Horváth Zeigmandm 

Homorodott, megveteme- 
dett, meggörbült; mpndják 
az emberről is , ba k0dvét 
veszti : neki - komorodott. 
Marczal melléki sző. Acsá' 
dy Sándor. 

Homorú, concavas. Maiie$' 
Imre. j 

H m p , haraszt, kiásott dom- 
bocska. Székely sző. JBuczy, 
Hant. Székely sző. Cserey 
Elek, Halom, domb. Göcsei 
sző. Plánder Ferencz, Csé- 
csosan felhányt föld, hal- 
mocska , dombos határjegy. 
Innét: bompolni, két hely- 
ség kjozi határokat hányni , 



Digitized by 



Google 



166 



H0MP02MI - HOlll-HOilGAS. 



határolni , a* ml a'fels^s^' 
jelenlétében ssokott megtör- 
ténni* Balaton melléki sző. 
BorvátÁ Zsigmond. A' fel- 
feszített gyepes föld. Innen 
mondatik 

Hompozniy gyepes földdel 
Tálaméiig felemelkedett he- 
lyet p. o. gyep - ágyat ragy 
sft^halmat beborítni. Székely 
azö. Ineu Jdsuf. Fertnexi 
JÁno$. 

Hőn, Schulter} Innen mon- 
datik : hőn' alja ; honom alá, 
honod alá , hona alá. Pápa 
Tidéki aző. Maticf Imre. 

Honcsok*T. h drcsdk-tá* 
ráfi, yakondok«tárás. Szé- 
kelysző. jr4Í//a5f. Vakondok- 
túrás, a' réteken. Székely 
sző. Incxe Jdx$§f. Vakondok 
által felhányatott 's túratott 
esomő föld. Székely sző. 
S%a5ó Eiek. 

Hont, hant, gyöp. Bodrogé 
közi sző. Mindszenti, 

Ho n T a n, e. h. otthon'' van. 
Székely sző. Oyarmathi Sá- 
müsL 

Horczognii horkolni ^ p.Ot 
Horczogok, mikor alszom. 
Székely sző. Qyarmmthi Sá- 
muel, \ 

Hordás v. ordas, p.o. al- 
ma, farkas stb., laté stria- 
tus , gestrift. Vas rárm sző. 
Dr. Horváth József, 

Hordozni, behordozni , be- 
boronálni a* földet. Göcsei 
sző. Plánder Ferencz. 



Horgas, a' hegyek közötti 
lijtős át. Győr rárm. sző. 
Sztrohay Antal, 

Horgas bicska, görbe 
csontnyeM bicskő. Kállay* 
eyiijt. 

Horgas ina, csánkja a* 
szarvas marhának. Székely 
sző. Kállay, 

Horgasok, <gy aerezik a* 
hegyek között kanyargő 
mély utakat a* Győr vidéki 
hegybeliek , a' kik nem fa- 
lukban hanem széllel a' 
hegyekben lakoznak; mint* 
hogy itt kétféle lakosok 
▼agynak.^ falusiak *s hegy- 
beliek. Győr rárm. Sx^roAray. 

Horgy, zs^del-csinálő vas 
szerszá^ié Szathmár tidéki 
széi-Cr^üy János, 

Horgyika, hordőcska. Pa- 
lőcz sző.^sc'^^r Fábián, 

H r h á c s , fának forrása , 
buborcséka. Kemenesali sző* 
Lévai László, 

Horhácsos, forrásos , ba- 
borcsékos , huppolyagos, Ta-. 
kotás. Kemeaesali aső. Lé^ 
vai László. 

H o r h ő , rizáradáftok által 
csinált mély gödör Y.árok; 
vizmosta hely. Balaton mel-^ 
léki sző. Horváth Zsigmond* 

H o r h A , záporok által oko** 
zott árok, millyenek Gö^ 
csejben néhány öl mélysé- 
gnek láttatnak. Göcsei sző. 
Plánder Ferencz, 

Hori- horgas, nagy ot« 



Digitized by 



Google 



HORKAM]tft ^ HOZZÁLÁTNI. 



m 



romba lerne^ü. Székely sscó. 
Káliaif. 

Horkanni, felhorkanni, 
Síiérgesen fellobbanni. Bála* 
ton melléki sző. Horváth 
Ztigmondé 

ll r k a n t ok, orrommal hal* 
latő seÍTŐ hangot adak, á- 
. lomközben. Kemenesali sző. 
Lévai Láétlő. 

Horkintok, a' haldokló 
horkol egyet. Székely szó. 
Oytfrmathi Sámuel* 

Hornyok, ráncizplt homlok. 
- Mfítioi Imre. 

Horog: 1) half»gő görbe 
vas; innét: horgászni; 2) 
vízmérő kampós fa. Balaton 
melléki szó« Horváth Zsig' 
mond* 

Iforoká]y« harakály. Szé- 
kely szó. Cnref Eltk. 

Horpacz, éhes p.o.ló.Szé- 
kely szó. Ferenett Jánoé» 

Horpad, térpad^ mondatik 
bádog, vas v* réz edény fe- 
lől. Balaton melléki sikó» 
Horváth Zsigmond. 

Hoxpaszy a' lónak véko- 
nyánál lévő ürege 9 melly 
j^l lakván felfújódik. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond* 

Horvadás, horpadás , a' 
gyökerestől kidfilt fák* he- 
lye ; hervadni, horpad- 
ni. Székely szó. Kállay. 

H ó p é nz , napszám. Székely 
szó. Cscrey Elei, 

Hopistálok, ide 's tova . 



Járok. Székely 61QÓ. Gftfrma* 
thi Sámuel, 

Hopoczálniya* kis gyer- 
meket az embernek kezén 
szokdöstetni. Székely szó. 
Ferenczi János, Gyarmathi 
Sámueh 

Hosazukó, hosszúkás. Ss^«^ 
kely szó. Ferenczi János, 

Hosszú szilva 9 beszter* 
czei 9zílva. KálUtjf gyűjt. 

Hossza vas, a' fSldet elől 
hasító vas az ekében , cso*- 
roszlya. Székely zsó. Fc» 

. rencxi JánQs. , 

H.otyan, hntyap, hogyan. 
Ormánsági szó, Baranyá- 
ban. Jeremiás Sámuel, 

H o V a j , a' kapta felibe járó 
horgas fél singes fa , mely- 
lyel és a' poczok által a* 
bokáját vonják fel a' osiz* 
mának* Székely szó* Fereu' 
ezi János, 

H ó V i z , vékony h^ú hasat 
megbígító szőlő , mellynek 
színe ollyan mintha hóhar- 
mat volna rajta. Erdélyi szó. 
Ferenczi János, 

H z ó s ,. viselős. Székely szó. 
Ferenczi János, 

Hozzád, hozzádra , azaz , 
balra;, tőled v. tüled, lu- 
ledre: jobbra menj, tarts* 
Balaton melléki szó. hor< 
váth Zsigmond, . 

Hozzálátni, jól tartani, 
a^ marhát száraz eleséggf 1 
a* dolagra menés ejőtt. Szé- 
kely szó. Ferenczi Jánof* '. 



Digitized by 



Google 



168 



HÖBÖGB - HUJJaSGATML 



HöbSge, isapora. beas^dű, 
KemeBesali. Lévai Látzló. 

H^ke, kese y* sárgás, fejér 
•sínbe vegyült fejű dkor r. 
tehén. Marcsal melléki ssé* 
Attáiy Sándor. 

HS kk ének, magamat ijed* 
. ten ralami dologiéi risssa- 
tartéstatom. Kemenesali ssó* 
Livmi L4i»lé. QdmSri ssó. 
Hollók ImrOé Balaton mellé- 
ki ssó. Horváth Ziigwtond. 

, Tolna rárm* Oapo BinUL 

H 5 k k 5 n y picsin ember. Ke- 
menesali ssó. Livai Litzló. 

H d k d 1 n I , meghátráltatiá 
aÉ dkrSé. Saékely ssó. Kél* 
Itiy. Ijedtében hátrálni; ígjr 
meghökkenni, megijed* 
ni. Tolna rárm. Csapd DánieL 

Höle genydte, hagyma 
levelii hassontalan fii. Ke* 
menesali ssó. Lévai LáéM, 

Hdlgy, menyassBOny. Saé- 
kely ssó. Ciorey Elek. 

H5mp$ly5g, hullámoava 
/oly , egymást sebesen tolja 
a' hab. Balaton melléki ssó. 
Horváth Ziigmond. Legördül 
vagy lepereg , p. o. a' kdny. 
Kesdi széki szó. Sxahő Eleh 

H d p S re s ö s, p.o. tök v. áb- 
rásat. Ssékeiy szó. Gyár* 
mathi Sánmel. 

Hdrbölni,....! Ssathmár 
vidéki ssó. Qáthy Jánoi, 

Hdrcsögös, mérges, ma- 
rakodó terméssetű mint a' 
hörcsög. Pápa vidéki. Matia 
Imrt* 



HörcaökÖs, mérgei ter- 
méssetű, hamar felpattanó 
*n össsevessd ember. Balaton 
melléki ssó. Horváth Ztig- 
mond^ 

Hó re, hdrébe menni i a* la- 
kodalom után másnap ha a' 
menyasssony' szüléi 's aty- 
jafiai vendégeskedni mennek 
a' vdlegény' hásáhos. Bod- 
rogközi szó. Mindt%enti» 

Hörgdfa, henger. Ormán* 

sági ssó, Baranyában. Jer€* 
midi Sámuel. 

Hörpölni, szörcsölni. Ba* 
laton melléki ssó. Horváth 
Ziigtnond Tolna vá|rm. Oa- 
pó Dániel. 

H d 8, nagy vités ember. Ssé« . 
kely ssó. Ceerey Elek. 

Hdzbos, hirtelen haragos , 
p.o. h^sboB ember es. Ssé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel. 

Huá, hováf Marosai mellé- 
ki szó. Actády Sándor. 

Huányi, hálni. Palóca. Ste* 
der Fábián. 

Hucs-ki, kösel kii disz- 
nót elűzd ssó. Kállay* gyűjt. 

Hnjjában , egy hujjában, 
egy folytában vagy folyaAi 
báné Kemenesidi szó. Lévai 
László. 

H u j j i k 1 n i , valamire han- 
gosan reálehelni. Bekéi' gyűjt. 

Hujjogtatni, hnrugatni , 
ihogaini , lármásan zaklatni. 
Székely szó. Kállay. 

Hujjongatni v. hajjá- 
kölni , v/g alkalommal riko* 



Digitized by 



Google 



HUKA - HUPOLYAO. 



gatni f rikítostii. Balaton 
melléki Bzó. Horváth Zsig* 

H u k á , néma* Göcsei sió. 
Plánder Ferenex. Kuka. Tol- 
na várm. Csapé Dániel. 

HulefűJe ember, ...•! 
Gyór Tárm. ssó. Horváth 
Endre. 

Hullád 08 ni, hnllároíni ; 
egyenkint jdni ralahoTá, Ba* 
laton melléki ssó. Hor- 
váth Ziigmond. 

HnncBUtka, Zopf. Sxath- 
már ridéki. Gáthy Jánot. 

Hun, hol! Sopron rárm. 
N. A. Kitt Sámuel. 

H n n y a 9 fekete szfin Palóci. 
Szeder Fábián, Szfirbd) raló 
nadrág. Barkó ssó; Hollók 
Imre. 

Httnnyásskodni (meg), 
Talami nem várt elienretós 
után előbbi tűzóból alább 
hagyni , megcsillapodni. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Ztigmoná. Megbaragndni, bo- 
azankódai. Kemenesali szó. 
Lévai Látxló. 

Hunyor, zászpa ; hell ebo- 
rus. Kállay* gyűjt. 

Hunyorgat, mint a' hara- 
pós ló. Győr Tárm. Hor- 
váth Endre. 

Hunyorítani szemeit, 
szempilláit félrehúzva jelt 
adni , valakinek. Pápa vidé- 
ki szó. Matici Imre. 

HunyÓst játs zani/kum* 



ni. Játék' neme. Egynek 
arczczal le kell fekünni 's 
szemét behunynia , míg tár- 
sai elbújnak. Jel adatván, 
felkél, mindenfelé nyomo- 
zódik, 's a' kit legelsőben 
megtalál , azután annak kell 
kumnia. A' szembekötős já- 
tékoktól annyiban különbö- 
zik , hogy szabad helyen , 
nem a' szobában megy végbe, 
's nem is köttetik be a' szem. 
De már ezt is hagyogatják. 
Balaton' mellékén. Horváth 
Ztigmond. 

Hunyt szemft eleség, 
midőn a' rozsot a' hosszas 
nagy hévség megszorítván, 
a* szeme nem növekedhetik 
meg eléggé. Azért mondják : 

. ennek a' gabonának csak 
ollyan szeme van, mint a' 
madár* nyelve. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Ztigmond. 

H u p á 1 n i , jól megverni fá- 
val. Örségi szó. Zaiál György., 

Hupikék, a* verés' kékbe- 
lye; azért mondják: szab- 
tak neki hupikék nadrágot 
jaj-veres posztóból. Marczal 
melléki szó. Actády Sándor. 

Hupolyag! 1) testnek vala- 
mi csípés vagy marás után 
tüzes felhólyagosodása ; 2) 
a' fának kiforradása is ne- 
veztetik így. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Ztigmond. 
Nagyobb kinövés az ember' 
vagy marha' testén. Beké* 



Digitized by 



Google 



m. 



HUPPA -^ HUSÁNG. 



Huppá, liop-bopy ▼. huppá- 
hopl ugrás ^8 táacB kőssben 
ejteni szokott mondások a' 
6K^ke]y éknél. Tűry Jgnácx* 
A' kis gyermekek' szava^mi- 
d^n vaJamelly magasságról 
leugranak, Kesdi sséki ssó. 
S%a6(i*Elek. 

U u p p an ai , leesni, hoppan- 
ni. Székely szó. Kállay. En- 
nek gyiikere lesz Huppál 
nielly a' kisdedek' ajkán e- 
léggé ismeretes. C$ap6 Dá- 
nUh 

Huppolyag, TÍsu-tök* ri- 
rágjá. GScsei szó. Plánder 
Ferenci. 

Huppolyagosy hólyagos 
a' test, midőn égés r. más 
okból hólyagok támadnak 
rajta. Göcsei szó. Fiánder 
Ferenci. Felpattogzott. Ke- 
menesali szó. Jjévai László. 

Huppolni, megreregetni az 
éretlen almát. Kállay' gytíjt. 

H tt p p 1 a , babuta , büdös- 
banka madár. Göcsei szó. 
Plánder Ferencx. 

Hurászolni,.*..! Szath- 
már vidéki szó. GéahyJánoi. 

Hurbolni; Ti^lamit p.o. ru- 
hát kiméletlenül riselni. Szé- 
kely szó* Ferenczi Jáno9. 

H u r é s z , kemény hangon 
parancsoló, szertes, neszes. 
Kemenesali. hévai Láezló. 

Hiirítani, lehurftani, mar- 
czona hangén yalakire rá- 
kiáltani , hogy ^' beszédét 
elhagyja, elhalgasson. Pá- 



pa rldéki szó. Matici Imre. 
Pirongatni,ha]lgatásra kény- 
szertteni. Kemenesali szó* 
Lévai Láezló. 

Hurkadni, f Szath- 

már vidéki szó. Gáthy Jánot. 

Hurkos, tarisnya. Bodrog* 
közi szó. Mindixenti. 

Hurogatni (le), valakit 

. letorkolni , midőn illetlenül 
's magát elfelejtve beszél. 
Balaton ipelléki szó. Hor* 
váth Ztigmond. Hurítani, pi- 
rongatni. Beké' gyüjt. 

Hurok, lószőrből készült 
madárfogó kelepcze* Csik- 
széki székely szó. Gegó Ki* 
eephor. 

H u r ó 1 1 , hurat. Ormánsá- 
gi szó , Baranyában. Jere- 
miát Sámuel. 

Hu r a b a , putri , ^iskó , kia 
földház. Kállay* gyűjt. Föld- 
szint való kalyiba. Erdélyi 
és székely szó. Döérenlei. 
Kaliba,, pásztori kunyhó. 
Székely szó. Szabó Elei. 
Kállay. ^ 

Hurutás-, (Udvarhelyi) , kö- 
högés (Háromszéki) ; így hu- 
rutok, köhögök. Derzsi Mó- 
zes. 

Husáng, hajlós csihar , haj- 
lós tölgy-ágból verő eszköz. 
Kefnenesali. Lévai László. 
Székely szó. Szabó József* 
Vessző. Csikszéki székely 
szó. Gegó Nicephor* A* I>u- 
na - melléken gerundiumot 
(nagy botot) jelent. Innea 



Digitized by 



Google 



HUSÁNGOLNl ^ HŰTTÓ KBIIKNCZB. 17r 



less iiiis angol ni , JiSl 
Biegbtft&zni. Csapó JQániel. 

Husángolni, páholni, J451 
elrerni. Székely sző. Kállay, 
Valakit elresszőzni , vessző- 
yel jól elrerni. Pápa vidéki 
8ZÖ , eredre ezen természeti 
hangbői : h u s s 1 mellyet a* 
vessző suhintva ád. Maiiét 
Imre. 

Httslő kassá, ason vas , 
mellyel a' timájr a' bőrről 
a* hnst lefaragja* Székely 
sző* Ferencxi János, 

Hason ketté, hason ketté 
p. o. tSmi* Ormánsági. Ba- 
ranyában. Jeremiái Sámuel. 

Hmsos szilva, duránoaai 
szilva. Székely sző. Kállay. 

Hatjatt, homo vei animál 
fame extenaatum. Székely 
sző. Szaió József, 

H a t y o r ő , vesszŐ. Ssékely 
sző. Bucxy. 

Hntyorodni, a* tereh miatt . 
összenyomatni. Székely sző. 
Ferencxi János, 

Hutyorog, a' gyenge vess- 
8ZŐ, és suhog. Székely &ző. 
Gyarmathi Sámuel, 

Huttyanni, sugárodzni, 
vékonyodni. Székely sző. 
Ferencxi János, 

H u z m é n y , huző-vonő. Ke- 
menesali sző. Lévái Lásxló, 

Huződozni, kezeit feljebb 
's alább kinyajtani , p. o. 
ágybői felkeléskor , vagy 
midőn valami nyavalyánk 
kezdi magát jelengetni. Ba- 



laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond, Tolna várm. Csa-* 
pó Dániel, 

Hfik kölni , hűkköltetni, 
ökröket hátra seggel tetni. 
Balaton melléki sző. Hor» 
váth Zsigmondn 

HŰT epedni, lassankint 
meghűlni. Székely sző. Fe* 
renczi János, 

Hülye, egy íigya , bamba. 
Barkő sső. Hollók Imre, 

Hűppedez, midőn valaki 
a' visből , mellybe véletle« 
nál esett , vagy készakarva 
Jől elbukott, vagy más áU 
tal elbuktatott — feljő. Ba- 
laton melléki sző* Hor- 
váfh Zsigmond, 

H u r g y , a' fonás közben meg- 
nyálazott tintecske * szösz , 
mellyel egymásnak a* po- 
fájához vágnak játékből. 
Székely sző. Gyarmathi Sá" 
muel. 

Hűs, híves , p. o. árnyék, for. 
rás. Balaton melléki sző, 
Horváth Zsigmond, Göcsei 
sző. Plánder Ferenez. 

H fi 1 1 e n 1 , meleg bort hideg 
vízben meghivesíteni. Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. 

Hűttő kemencze,azű- 
veghutáknál a' kiformált 's 
még forrő tüzességű üvege- 
ket mértékletesb melegil 
kemenczékbe rakják be meg* 
hfilés végett. Balaton mel« 
léki sző. Horváth Zsigmond. 



Digitized by 



Google 



iT2 



HÜTIO - IDOMTALAN. 



Hjftvdsödni , 
nieghűvösSdni , 



Matici Imre. 

hfilepedni ; 

meghál eped- 



ni: lassankint a* ifielegMl 
híres állapotba Jutni. Saé- 
kely sző. Fgrenczi János. 



I. 



X b r a d n I , m^ibradni : fel- 
emésikedni valakitől raló 
félelembdl. Székely azó.Fe- 
renexi Jánog, 

I b r e 5 igy neresstetik Dalnok- 
nak egyik erddbércxe ; igyen 
formálag neyextetik Ázsia* 
Ibériának eredetisége Ibrin 
r. Ebrin. Székely sző* Sta- 
bő Elek. 

Ibrik, kárés edény. Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. Kávés kanna. G5* 
mör éif Torna várm. Diíb^ 
rentei. Székely sző. B. La- 
hot. Kanna , csicses korsd. 
Székely sző. Cserey Elok. 
Korső; ismét: mindenféle 
mosni valő edény. Kemenes- 
ali sző. Lévai László. Serh* 
li ; innen ibrikálni v. 
iprikálni , ganéjlani. 
Tolna várm. Csapó Dániel. 

Ii> r i k á I n i, a' kis gyermek- 
nek belé gazolni a' pen- 
delyébe. Székely sző. Fe» 
renexi János. 

I c sar. Hegyaljai sző , az , a' 
mi másutt a* lőre. Csingér- 
nek is nevezik. Beuj/ovsxky. 



IcsoBgatom,...*! Sz^keljT 
sző. Gfarmathi Sámuel. 

Iczinpiczin, inczen pinoz* 
Balaton melléki sző. Hor- 
váth Zsigmond. 

Ideg, ollyan sz/ju , mellyel 
a' hámot bdvítni és szftkít- 
ni lehet. Székely sző. Gyár* 
mathi Sámuel, ív. Székely 
sző. Cserey Elek. 

Idés, idős; idétlen, váltott 
p. 0. gyermek. Székely saő. 
Cserey Elei. 

Idétlen, rideg, ideje előtt 
született. Székely sző. Sza- 
hé Elek. Éretlen, sület- 
len , faragatlan , kellemetlen 
stb. Kemenesali sző. Lévai 
László. Éretlen , nem é« 
létre valő. Mikoi^ p. o* az 
asszony korábban szül, mint 
kellene, ekkor idétlen a' 
gyermek 's rendszerint el is 
hal. Balaton melléki saő. 
Horváth Zsigmond. 

Idom, proportio , összeillő 
alkat. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. 

Idomtalan, ügyetlen i&ká 
ember v. gyermek. Székely 



Digitized by 



Google 



IDŐZNI -- IHA. 



17S 



sző. Stadó Eiek. Ételien , e- 
gye bugya. Balaton melléki 
B2Ő. Horváth Zsigmond.'Sem 
rendes ndrésfl , daizehányt 
▼etett tagú ember , propor- 
tio nélkfll rálő. Innen let- 
tek az — idom, idomos, i- 
domzat, idomosan — új szdk. 
Székely szó. Ftrenczi János. 

Időz-nl, késni. Pápa TÍdéki. 
Mattét Imre, 

IfJQtta, ifj^ntaa. Székely 
sző. Gyarmathi Sámuel, 

lg ab él fa, kazla. Hlyen ket- 
i6 ran az igában , mellyek 
magasan felnyúlnak, 's több- 
nyire görbék 's kiczifrázot- 
tak szoktak lenni. Balaton 
melléki sző. Horváth Ztig-- 
monű. 

Igazi, azaz , ugyan valddi 
ember, minden kellettjét 
e^Y summában egészen ki* 
méretve bírja. Székely sző. 
Sxabó Elek. 

Igazítő: I) eszteke-forma , 
a' csizmabőrt ránczáből ki- 
nyujtő Tas eszköz, fa nyél- 
lel — * a' csizmadiáknál ; 2) 
az a' Tas , a' mellyel a' szfi- 
csök a' csáválás ntán ki- 
nyújtják a^ bőrt. Székely 
sző. Ferenczi Jánot. 

Ige, (lárom szálbői állő fo- 
nal-csomő , a* millyen tiz 
teszen egy pászmát. Székely 
sző. Sza5d Elek. GyŐr Tárm. 
Horváth Endre. 

I g « t é s, ügetés. Székely sző. 
Gifarmathi'Sámu€l. 



Igézni, megigézni: vei^spre- 
cben. Székely sző. Ferenczi 
Jánoe* Beschwören. Szath- 
már Tidéki. Gáthy Jánon. 
Éles szemmel valakit ábrát- 
ni, erős nézés által főfáj- 
dalomba hozni; innen : m e g- 
igézte magát, azaz, so- 
kat tart maga felől. Székely 
sző és szőlás. Szabó Elek. 
Megbfivölni, bájolni » p* o. 
szemivel v. valami szerrel. 
Balaton melléki sző. Hor^ 
váth Zsigmond. 

I g 1 e 1 n i ,' ireprehendere ali- 
quem durius et frequenter. 
Bekt' gyűjt. 

Igyehesztem, fellovalom, 
felbiztatom. Kemenesali sző. 
Lév{^i Láetlé^ 

lg yenes, egyenes. Székely 
zző. Gyamathi Sámuel. 

I g y e n 1 ő , egyenlő. Székely 
sző. Gyarmathi Sámuel. 

Így gyei bigygyel, ma- 
gát ráztatva , kevélyen. Igy- 
gyelv. ügygyei bajjal, nagy 
nehezen. Vas várm. sző. £- 
zen mondásokban az i g y r. 
ügy nyilván egy a* Révai- 
tői ^megjegyzett i g y-vel, a* 
mit conatus-, nisUsoak ma- 
gyarázott. L. Ant.lit. hung. 
V. 1. in indice verum et vo- 
cum singnlariuni. Dr. Hor* 
váth Jóxief. 

I g y ő k , majd , mindjárt. 
Bodrogközi sző. Mindszentig 

Iha, szekérbeli léha- Székely 
sző. Gyarmathi Sámuel. 



Digitized by 



Google 



174 



IH-FARKU - IMAnT. 



Ih -farkú, juh-farktt. Ke- 
menesali szd. Lévai Látzlóm 

1 h j u h ! innen : ihásZi juhász* 
Kemenesali. Lévai Láizló, 

I h o k , juhok ; iháaz^ juhász* 
Kállay gyűjt. 

Ihot venni, valakin felfii 
kerekedni, 's számba sem 
.venni. Székely sző. Fertn- 
exi Jánot. 

Ihul kitjsufolöy kurjongató 
8ZÓ , a* székelyeknél* Oyar- 
mathi Sámuel. 

I j es zk e , valamitől könnyen 
megijedi. 6zék«ly bzó, Fe^ 
rénezi Jánot. 

íj e s z t e ni , tésztát elnyúj- 
tani* Sziget vidéki szó , Ba- 
ranyában* Jeremiát Sámuel. 

lka, Fel-Csernáton felett a' 
csonka vár aa érdén, lka- 
várának neveztetik ; a' patak 
is alatta lkának* Beszé* 
lik , hogy azon lka-várát lka 
Bbabbonbán birván, a' mező' 

' szélén öletett volna meg* a* 
hol most egy völgyben Ika- 
f alva fekszik , ettől vett ne- 
vezettel. Vagyon Ázsiában 
a' Kásán vidéken is egy lka 
nevezetű folyó víz. Szabó 
Elek, 

Iker, kettős gyermek; ge- 
mini. Székely szó. Gyurma- 
thi Sámuel. 

1 k 1 a t n i , ösztönözni p. o.as 
^kröt* Székely szó. Feren- 
ezi Janoi. 

IkránJcodom, ▼• okránko- 
doniy hirtelta megf elemiek 



valamitől.S^kely MÓ. Qyar* 
mathi Sámuel. 

I k ó , V. Ukó , Hona. Barkó 
szó* Hollók Imre. 

1 k s z e gy ékszeg. Székely szó. 
Cryarmathi Sámuel. 

Iktatás^ valakinek híi^ata* 
lába más által ünnepélylyel 
lett beállitatáta. Baiaton 
melléki szó. Horváth Zeig* 
mond. 

11a, Ilona. Palócz. Szeder 
Fábián. » \ 

Illanni, elillantani, s^Köknl , 
odább állani. Balaton] mel- 
léki szó. Horváth Zeigm. 

Illegetni, magát cziezo- 
mázni , ékesgetni. Balaton 
melléki szó. Horváth Zeig- 
mond. 

1 1 m b a , kendermagos szí- 
nfi ; p. o. azt mondják a' 
székely asszonyok: jaj ko- 
mám asszony, be szép il«m- 
ba tyúkja van kigy elmed- 
nek , — tarka. Székely szó* 
Gyarmathi Sámuel, 

Ilonka, Ilona. Székely azó. , 
Cserey Elek. 

Ilus, Ilona , Heléna. Keme- 
nesali szó. Lévai László. 

lm, mindjárt. Barkó szó. 
Hollók Imre. Majd ; p« o. im ^ 
őmegyek , majd elmeg3rek. 
Gömöri beszédmód Rima* 's 
Balog - völgyben* B. S. 

Imánt, imént, kevéssel ez 
előtt. Göcsei szó. Plánder 
Fennex. 



Digitized by 



Google 



IMB6 «- INALOM. 



IT5 



Imeg, ing, fehér ruha. KÁl' 

lm ej, as egykét eszteadős 
marhák' háta' tetején , hoBZ- 
szán a' bőr alatt, van egy ma- 
gyardnyi r. kis diónyi nagy- 
sága csomó 9 meíly midón 
megérik, ha összeszorítják, 
a' bőrön keresztfii kipattan. 
Székely szó. Inete Joxtef, 

Imely r.^mely, a* mar- 
ha' hátában nagy féreg a'bőr 
alatt ; innen : i m e 1 y e s, 
férges háta. Székely szó. 
Kállay. 1) A' marha' hasá- 
ban, nevezetesen a' torka kS- 
rül levő kis ikrás csomók ; 
2) a' hátába bele faródott 
bogár - kokacz , mellynek 
esomója akkorára is nó, mint 
egy galambtojás* Székely 
szó. Ferenezi Jáno», 

imely, kelletlen kedvetlen 
édesség. Kemenesali szó. 
Lévai László. 

Imént v.imrég, csak most, 
nem rég. Vas várm. szó. JDr. 
Horváth 34ztef» Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 

I m e 1 1 e n , émétten , ébren* 
Székely szó. Gyarmathi Sá- 
muel, 

lm ettem, azaz felébredé- 
semkor éppen, p.o. retten- 
tő álmám lévén, még imet- 
tem is mintha előttem ál- 
lott volna, rettentett. Ssé- 
' kely szó. Szabó Eíeh. 

I m i n t , iminten : csak most. 
Baranyai szó. Tóöi Antal. 



ímmel-ámmal tenni va* 
lamit, annyi mint: kedvet- 
lenül , csupa kénytelenség* 
bői. Pápa vidéki szó. Ma- 
tic$ Imre, Balaton melléki 
szó. Horváth Ztigmond.ToU 
na várm. Ctapő Dáni§l, 

Imoja, nem Imola. Székely 
szó. Inete Józtef, 

I m o 1 y a , fű; hasonlít a' szal- 
mához, olly magasságra is 
nő , gyfirfije v. íze nincs , 
szép . tácza készül belőle. 
Gilcseiszó. Plánder Ferencz. 
Hajszála, száraz czérnaszá" 
lú lomos fű. Székely szó. 
Szabó Elek. Kállay. B. La- 
kot. A' kopár helyeken 's 
a' hazában is termeni szo- 
kott hajszál-forma 9 's vas- 
tagabb fű , a' mellyből kő- 
tik a' 82ebb szalmakalapo- 
katé Székely szó. Ferenezi 
Jánot. 

Imporéttom , noszítom , 
lovalom, haszítom, bizta- 
tom, nógatom. Kemenesali 
szó. Lévai László. 

I m ö g , ing. Baranyai szó. 
Tóbi AntaL 

I m o 1 á s , varrás zsinór alatt 
a' nadrágon. Tisza melléki 
szó. Nátly József. 

Inalni, gyalagolni. Innét 
az inas név, kinek köte- 
lessége a' sok futkosás. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond* 

Inal-ein, nyomba kdvetve 



Digitized by 



Google 



176 



INAS — IRGYB. 



▼erem. Kemenesali ssö* Lé* 
vai Láizló^ 
Inas, a' deszka' hátnlsd vé- 
gét tartó grádicsos fa, as 
asztalosoknáJ. Székely szó. 
Férenezi Jánoi* 
Incxenpincz, hiábavaló , 
haszonvehetlen. Pápa vidéki 
szó.' Matics Imre, Erőtlen 
nyomarák. Beké* gyuju 
I n e k , ének. Székely szó. 

Gyarmat hi Sámuel. 
I n g a 1 j , tisztességesebb kité- 
tele a^ pendelnek. Székely 
szó. Ferenczi János. 
Ingó bingóy marha • apró^ 
ság, három esztendeig, a* 
mig hámba v. járomba fog- 
ják. Székely szó. Ferenczi 
János, 
Inkábbat, inkább. Erdélyi 

székely szó. D&brenteu 
I n k e d n i , nyomorogni. Pá- 
pa vidéki szó Maties Imre. 
I n k ó , ingovány , tnrjány. 
Marczal melléki szó. Acsá- 
dy Sándor, Pápa vidéki. JJa- 
ttcs Imre. 
Intés, irányába. Ormánsá- 
gi szó , Baranyában. Jere- 
miás Sámuel, 
ínyes, megvastagodott inyfi 

p. o. a' marha; innen 
I n y e z n i , a' marha' megvas- 
tagodott Ínyét megvágni 's 
kifejni sóval belóle a' vért. 
Székely szó. Ferenczi Já» 
nos. A' lónak foghúsán eret 
' vágni. Székely szó. Szabd 
Elek. 



Iparlani, tartani , hátra 
húzni valakitói magát az 
embernek p. o. egy szikrát 
sem iparol, azaz, nem megy 
hátrább , vagy, nem fél* Szé« 
kely szó. Ferenczi János. 
Szab 6 Elek. Incze József. 

Ip eredem , éledek , gyö* 
gyúlok , gyarapulok , üdű« 
lök. Kemenesali szó. Lévai 
László. 

1 p 1 i k , czérnával való kivar- 
rása a* magyar csizma-sorok- 
nak ; igy — dorgöló , a* ki- 
varrott czizma*sarkon levő 
czérnát fényesítő fa- vagy 
csont eszköz. Székely szó. 
Ferenczi János, KüUé vas- 
tag varrás a' csizma' sar- 
kán. I plikre kotyog- 
ta t n i , régi közmondás , — 
tészen a* sarkantyúzatlan 
csizmát tánczban össze- és 
nótára verni. Tisza melléki 
szó. Nátly József. 

i r , kenőcse , flastrom. Bala- 
ton melléki sxó. Horváth 
Zsigmond, 

Iramodni, futásba eredni. 
Szathmár vidéki szó. Gáthy 
János. 

Irdalni, meghasogatni, p. o. 
fa' haját, keszeg' oldalát stb. 
Tisza melléki szó. Nátly 
József. 

írem, e. h. űröm. Balaton 
melléki szó. Horváth Zaig* 
mond. Székely szó. Gfyar- 
mathi Sámuel. 

ír gye raa a* kenyérnek, ir- 



Digitized by 



Google 



IRHA — ISZÁK. 



177 



je V. szalonnája van. Bod- 
rogközi sző. Mindszenti. 

Irha, kikészített juh. v. kecs- 
ke-bdr. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, ,,Hord el 
az irhádat*% azaz , takarod- 
jál • Pápa Tidéki szólásmód. 
Matics Imre. Marczal mel- 
léki. Acsády Sándor, 

Irhás nadrág, az ülepe 
irhából van. Kállay* gyűjt. 

írmag, legkedvesebb gyer- 
mek. Győr várm. Czeeh Já- 
nos, 

Író, vert téj. Csikszéki szé- 
kely szó. Kállay. 

Iromba, kendermagos tik. 
Kállay' gyűjt. Pettyegetett. 
Szathmár vidéki szó. Gáthy 
JánOM. 

írom la ni, szapora lépések- 
kel menni p^ o. a' lónak; in- 
nen i r m 1 ó , szapora apró 
lépésű. Székely szó. Feren- 
cit János, Gyarmathi Sá'. 
muel. 

Irontani, irámlani. Szé- 
kely szó. Cserey Elei, Sza- 
porán lépó sebes járást ten- 
ni. Székely szó. Szabó Elei, 
Pápa vidéki. Matics Imre, 

írós tészta, irósvajból 
készült tészta' neme. Szé- 
kely szó. Kállay, 

Iskála, lajtorja; iskola pe- 
dig oskola. Kállay* gyűjt. 

Is láng, levengős tű. Steck- 
nadel. Baranyai szó. Tóbi 
Antal. 

Isten' háta mögött, fél- 

TAJSZAVAK. 



re ; p. o. az isten* háta mS- 
gött lakik, azaz, a' város- 
nak vagy falunak félreeső 
részébeik, járatlan helyen , 
messze a' többi lakosoktól. 
Pápa vidéki szó. Maties 
Imre. 

Isten' igazába, v. szá- 
mába hagyni valamit, ak- 
kor mondatik, midőn vala- 
mi csak bitangra van ereszt- 
ve, mire semmi gond nincs; 
csak Istenre van bízva. Bar 
laton mellék-i szó. Horváth 
Zsigmond, 

Isiennébe, azaz, isten' ne- 
vébe, ingyen adni. Isten- 
nébe fonásért, azaz, 
alamizsna a* neve, de sok 
fáradságért kaptam ; két 
annyinál is többet dolgoz- 
tam neki ingyen. Székely 
szólás. Szabó Elek, Incze Jó* 
zsef. 

Isten' nevében, ingyen. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 

Isten' számában, p. o. 
gyermekét, marháját hagy- 
ni, annyi mint az azokra 
való gondviselést az Istenen 
kivűl senkire sem bizni. Szé- 
kely szó. ^ Incze József, In* 
gyen. Göcsei szó. Flánder- 
Ferenc%, 

Iszák, bőr tarisznya. Mar- 
czal melléki szó. Acsády 
Sándor, Annyit is tesz mint 
nagyi ható. Kemenesali szó. 
JLévai László, Koldus tarisz- 
12 



Digitized by 



Google 



178 



ISZÁKOS — IVIK. 



nya: ez kettőt szokott ten- 
ni, középen lyukas, hol fe- 
jét kidugja *» a* tarisznya 
elől hátul lógg sefirén felül. 
Göcsei sző. Plánder Ferencx» 

Iszákos, iszos helyett, a' ki 
irogat ugyan > de egészen 
belé nem merült a* részeg- 
ségbe. Székely szó. Feren* 
czi János, Kállay. Részeges. 
Gömöri sző. Hollók Imre. 
Bodrogkőzi sző. Mindtzenti. 

Iszalag, fára vagy épület- 
re feltekerődző repkény , 
plánta. Balaton melléki szó. 
Horváth Ztigmond. Elfutó 
növevény, mellyet gúzsra 
alkalmaztathatni. A* sze- 
génység kötél gyanánt is él 
vele. Győr várm. Horváth 
Endre. 

I s z a m od o m , futamodom. 
Székely szó. Gyarmathi Sá- 
muel, 

Iszánkodni, csúszni , 
csúszkálni. Csikszéki székely 
szó. Gegó Nicephor, Kecs- 
kemét táji. Csapó Dániel. 
Télben korcsojával csúsz- 
kálni. Székely szó. Gyár- 
mathi Sámuel. 
Iszki, czoki, czuki; ko- 
mondort elfiző sző. Kállay* 

Iszkődni, eliszkódni, el- 
kotródni , szégyenletében he- 
venten odébb menni. Pápa 
vidéki szó. Matics Imre, El- 
vakarodni , sietve odább ál- 



lani. Balaton melléki szó* 
Horváth Zsigmond, 
Isz kúrálok , iddogálok. 

Kemenesali. Lévai László. 
iszom-kárász, részeges. 
Komárom várm* scő. Cxucxor 
Gergely, 
Iszonkodom, irtózom. Ke- 
menesali szó. Lévai László. 
Gömöri szó. Hallók Imre. 
Iszos, iszákos , részeges. 
Székely szó. Gödry. Vas 
várm. Dr. Horváth József. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond, 
1 1 1 r ett , e. h. ivott , evett. 

Barkó szó. Hollók Imre, 
Itt, mint att, ett, ött hely- 
ragok ezekben 2 Kolozsvá- 
rott, Pécsett, Győrött, nál 
n é 1 helyett fordul elé Er- 
délyben, p.o. Wesselényin- 
itt , azaz Wesselényinél 
vagy Wesselényieknél. Dob' 
rentei. 
Itt, ittegyen; ott, ottogyan; 
ahöjt, ehejt, ahon, amott. 
Székely szavak. Oyarmathi 
Sámuel. 
Ittas, egy kissé részeg. Szé- 
kely szó. Ferenczi János. 
Ittennék, ittennek : itt. 
Sopron várm. N. A. Kiss Sá- 
muel. Pápa vidéki. MaÜcs 
Imre. 
Iratnak a* halak, azaz, 

fajzanak. Kállay* gyűjt, 
Ivik, á' hal párosul. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond, Beké' gyűjt. 



Digitized by 



Google 



IVÓhAZ — IZZÓ. 



179 



I V d h á z , csapszék. Palőcz. 
Szeder Fábián: 

Ivottam, itt: ittam , ivott 
htlyett.^eüécL.SzederFábián. 

\zé y valami. Feledékeny, mí- 
veletlen embereknél beszéd- 
közben segítő ige, — azt is- 
mételvén gyakrabban, izé 
izé, mig a' kívántató szó 
eszőkbe nem jut. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond. Gondolkos^ó hang : 
valami. Kemenesali szó. Lé- 
vai László. 

Izék: I) marhák előtt já- 
szolban maradt szűleség' al- 
ja ; 2) az asztalon evés után 
összegyűlt hulladék. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Göcsei szó. Plán- 
der Ferencx, Marhák' elede- 
le, mellyet már meg nem esz- 
Bek. Kemenesali szó. Lévai 
László, Szathmár vidéki. 
Gáthy János. Gömőri szó. 
Hollók Imre. Széna v. szal- 
ma - csörmelék , mellyet a* 
marha jászolban vagy láb 
alatt hagy. Tisza melléki 
szó. Nátly József. 

Izélni, természeti közlés- 
sel élni. Gömőri szó. Hollók 
Imre. . Kemenesali. Lévai 
László, \nnyit is jelent,mint: 
tenni , csinálni. 

I z g áb a , galyiba , zavar , 
cselszövény. Balaton mel* 
léki. Horváth Zsigmond, Iz- 
gága , innen : izgágáskodni* : 
Tolna várm. Csapó Dániel, 



Izgága, akadályozó , gán- 
csoskodó. Izgága ember. Ti- 
sza melléki szó. Nátly Jó- 
zsef, Pörpatvar. Kemenesali 
szó. Lévai László. Zűrza- 
var ; innen i z g á g á s , ve- 
szekedni szerető. Székely 
szó. Kállay, 

Izgágáskodni , minden- ^ 
ben hibát keresni. Székely 
szó. Gyarmat hi Sámuel, Pat- 
varkodni. Kemenesali szó« 
Lévai László. Kötekedni* 
Gömőri szó. Hollók Imre. 

Izgatni, bizgatni , ösztö- 
nözni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Igazgat- 
ni. Göcsei szó. Plánder Fe» 
rencz. 

ízibe, sietve , szaporán. 
Csikszéki székely szó. Gegő 
Nicephor^ Háromszéki. Der" 
zsi Mózes, Felette sietve, 
p. o. menj csak izibe , ne á- 
csorogj. Székely szó. Szabó 
Elek. ^amarjában. Balaton 
melléki 9zó. Horváth Zsig- 
mond. 

I z 1 e t n i', prüsszenteni ; p, o. 
engem megizletett a* portu- 
bák. Székely szó. Incze Jó- 
zsef, 

Izmos, kemény , vastag ; teli 

nagy testű ember. Székely 

szó. Szabó Elek* 
I z t e t , iztetés .* prüsszent , 

prűsszentés. Székely szó. 

Derzsi Mózes, 

Izzó, a* hévség' legnagyobb 
12* 



Digitized by 



Google 



180 



IZZÜ— JASKÓ. 



fokán lévő ; p. o- a* parázs, 
minekelőtte legkisebb szik- 
rája sem ment még hamuba. 
Pápa vidéki b%6. Matics Imre. 
1b8U» töses, hév, p.o. a* vas 



mikop fejér meleg. Őrségi 
szó. Zahál György. 

Izs, is. Ormánsági szó, Ba- 
ranyában. Jeremiái Sámuel*. 

iBSgáncz, I. Gránicza,. 



J. 



J á h r f a , juharfa. Székely 
szó. derey Eleh. 

Jáhoros: 1) ázsiai szarvas; 
2) Málnásnak egy erdőbér- 
cze. Székely szó. Szabó Elek. 

J a j k ó r ó , kattang - kóró. 
Kállay' gyűjt. 

Jak ab ék Andris, mond- 
ra, Jakabiék. Jakab nevű 
embernek András fija. Jaka- 
bok alatt értetik Jakabnak 
felesége, háznépe *s Andris 
oda tartozó. Így: papék' 
szolgálója, mesterek' gyere- 
ke. V^Ue%.S%eier Fábián. 

I á mlb o r, jószívű , szclid em- 
ber.1 Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Janó: 1) székely vezeték név; 
2) Déli- Siber iában egy nagy 
TÍZ. S%abó Elele. 

Jánot, sibérial vad bőrből 
készült mente-prém. Székely 
SIÓ. Szabó Elek. 

J á r á 1 n i , gyakran járni. 

Palócz. Szeder Fábián. 
Járgány (axis in peritro- 
chio horizontalis) , azon fek- 



vő' g u g o r a, mellyel a* ha- 
jókról vetett macska felte- 
kertetik. Ezt boldogult Var- 
ga Márton nem tudta; 
különben nem nevezte volna 
a* gngorát és járgányt ge- 
rendás keréknelt. Ti- 
sza melléki szó. Nátly Jó- 
ztef. 

Jár mázni, az 5kr8t já- 
romban járni. Székely szó. 
Ferenczi Jánoi* 

Járó-hid, komp. Székely 
szó. Kállay. 

Járóka, a' járni kezdett 
gyermek. Székely szó. F** 
renezi Jánot. 

j;á r o m s z e g , mellyel a* já- 
rom vonó szíjju helyett a' 
rúdhoz van szegezve. Szé- 
kely szó. Kállay. 

Jártat (impers.) , folyat az 
«dény. Ormánsági szó, Ba- 
ranyában. Jeremiás Sámuel. 

J a s k ó , kóter , áristom, t3m- 
löcz a' kisebb vétkeseknek. 
Pápa vidéki . Matiet Imre. 



Digitized by 



Google 



jAT — JUHA. 



181 



S á t, drusza. Si^kely siő. 
Buexy, 

J á t ^ k' több nemei : húnyós- 
ka , bájőska , csíkázás , csű- 
rök, csirke v. tyúk stb. 
Crömőrben. Hollók Imre, 

J a T a 8« A' babonás nép kd- 
sött szokták az olly asszo- 
nyokat T. férfiakat így ne- 
rezni, a' kik rá-olrasással 
győgyítnak. Baranyai sző. 
Tőbi Antal. 

Jaros, jósló, tudákos, tu- 
dálékos, kuruzsló. Egyik 's 
^ másik néha közúlök nagy 

hírbe }6 ; fűreket szed , se- 
beket gyógyít, veszett ku- 
tya-marás ellen szert ké- 
szít 9tb. Balbton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Ámító , 
paraszt orvos, titkos gyó- 
gyász , tudós. Kemenesali 
szó. Jjévai Láizló. 

J e d n i , annyi mint [ ijedni. 
Innét— jedség, ijedség; jedés, 
jedes , jeszteni , jesztés. To- 
vábbá — 

J e 8 z k e y a' mi mindentől 
megijed , mint némelly ló , 
melly akármit lát meg , 
mindeatől az útban félre- 
ugrik, mondják: jeszke ló. 
Székely sxavak, Ine%€ Jo- 

Jég patkó: 1) Balaton mel- 
lett felkötik a' jégen és sí- 
kossal még a' faluban is; 
2) korcsolya, mellyel se* 
beien csntmkálni lehet. Ba- 



laton melléki szó* Horváth 
Zsigmond. 
Jesztőfa, nyujtófa , ' laska- 

nynjtó. Kállay' gyűjt. , 
J ó, jóizű; p. o. jót ettem, 
azaz, jóizfit ettem. Ormánsá- 
gi szó, Baranyában. Jeremiás 
Sámuel. 
Jobba n, inkább. — Náj 
jobban: leginkább. O^-mán- 
sági szó , Baranyában. Jere- 
miás Sámuel. 
J o h o k , juhok. Székely szó. 

Gyarmathi Sámuel. 
Jós, Wahrsager , vates. In- 
nét. — Jósolni, wahrsa- 
gen. Továbbá — Jósoló, 
fatidicus. Székely szavak. 
íncze József. 
Jöjjönsze, adjasza, fogja- 
sza, lássasza, halljasza; e- 
zek helyett: jöjjön, adja, 
fogja, lássa, hallja. Há- 
romszéki szólások. Derzsi 
Mózes. 
Jöszte, gyöszte ! Illy szó- 
lítással hívunk valakit, ná- 
lunknál alábbvalót magunk- 
hoz. Balaton melléki szó* . 
Horváth Zsigmond. 
Jött-ment, idegen , sehon- 
nai. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 
Jövötény, felfutó növény. 
Balaton melléki ssó. Hor- 
váth Zsigmond. 
Juha, gynha; a' szekér a- 
latt lévó rudszárnyat tartó 
darab fa. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmondi 



Digitized by 



Google 



182 



JUHÁSZÍTNI - KACSONGATNI. 



Juhászítni , szelidítni ; 
juh aszódni, szelídülni. 
SzííkeJy sző. Incze József. 

Jnhászodni, megengesz- 
telődni. Szathmár vidéki. 
Gáthy János > 

J u j j i g : színig teli. Kéme- 
nesali szó. Lévai Lászlód 

J VLB ziéy azaz : juszél , csi- 



pŐs szél. Palócz sző. Szeder 

Fábián, 
Jutalmas, olc»6 , illendő 

ára Talaminek, p. o* jutal- 

niasan megejteni. Székely 

sző. Ferenezi János, Kál- 

lay. 
Jutka, Judi , Juczi , Jadit , 

Jaczika. Kállay* gyűjt. 



K. 



K. 



.a b a 1 a : rósz vén l^ancza ; 
eke - kabala , mellyen 
állra az eke csúsz a* főidőn. 
Székely sző. Ferenezi János, 

Kabarászok, mindenfelé 
keresgélve kapdosok. Szé- 
kely sző. Gyarmathi Sámuel, 

Kabarék, habarék , locs- 
pocs. Kállay^ gy^j^' 

Kabát, vászon kaput. Kál- 

< lay' gymt' 

Kabőcza, a* réf füveit e- 

mésztő sáska- nem- Gömör 

vármegyei sző. SztroJ^ay, 
Kabona, keresztfa fölül a* 

házfedél' tarékján, hogy a' 

szél meg ne kezdhesse a' 

^zalmát, vagy: ekefoglalő. 

Bodrogkőzi sző. Mindszenti, 
Kacs, kovács. Ormánsági 

sző , Baranyában. Jeremiás 

Sámuel, 
Kacsa, kacsa. Gőmőr, 

Torna. Récze ; Dunántúl. 

Dőbrentei, 



Kácsi, kenyér. Gyermektől 
kérdezzük : kell-e egy kis 
kácsi. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, Tolna 
várm. Csapó Dániel. Kenye- 
recske. Kemenesali sző. Lé - 
vai László. 
K a c s i , a' kis gyermeket in- 
tik ezen szőval , ne hogy 
valamihez nyúljon. Székely 
sző. Ferenezi János. 
Kacsingatok, alattomo- 
san, szemtelenül nézegetek. 
Kemenesali. Lévai Lászlói 
Kacskaringós, czifrázva 
kanyarított. Pápa vidéki sző. 
Matics Imre. 
K a c s ő , kezecske. Kisdednek 
mondjuk: „Add ide a* kacso- 
dat!'^ Balaton melléki sző. 
V Horváth Zsigmond. Tolna 
várm. Csapó Dániel. Keme- 
nesali sző. Lévai László, 
Kacsongatni , valakire 
szerelmes pillanatokat vetni. 



Digitized by 



Google 



KACZAGÁNY — KAHOLY. 



183 



Balaton melléki sző. Hot" 
váth Zsigmond, 

Kaczagáuj, juhbár, mely. 
lyet a' pásztorok féloldalt 
hordanak* Barkó szó. HoU 
lók Imre. 

K a c z a j , neszes nevetés. 
Nagy kaczajt indítottak. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Ziigmond. 

Kaczar, görbe kertész -kés. 
Soproni szó. Kis János. 

K a c z a t , dibdáb jószág. 
Győr várm. Cxech János. 

Kaczér, szerelmetes, biga- 
ságra faggató. Balaton mel- 
léki szó. Hof^áth Zsigmond. 

K a c z k i (Stutzer) , nyalka 
legény; Tisza melléki szó. 
Nátly József. 

Kaczolódom, kifejtődz5m 
kirergődöm. Kemenesali szó. 
Lévai László. 

K a d a , víz —kivájta gSdrös 
hely folyók* fenekén, melly. 
ben a' halak egész télen ál- 
tal tanyáznak 's olly sű- 
rűen fekűsznek , mint hering 
a' hordóban.; a' kccze-háló 
is úgy elcsúszik hatokon, 
hogy egyet sem kaphat fel; 
és csak a' viz' felmeleg^é- 
sével , midőn a' pondrókko- 
potyójok és szárnyaik alatt 
háborgatják , szoktak a' ka- 
dából kijöni ; — ez az oka, 
hogy nyáron több halat le- 
het fogni. Tisza melléki szó. 
Nátly József. 

Kádár, bodnár , pintér, Szé* 



kely szó. Kállay. Cserey JE- 
lek. 

Kádár-inas, abrancsot le- 
csípte tő kétágú fa vagy vas 
eszköz a* kádároknál. Szé- 
kely szó. Ferenczi János. 

Kadarka, fekete nagysze- 
mű szőlő. Kállay* gyűjt, 

Kaffogat, a' bőszfiit disz- 
nó , midőn a' hidasban meg 
akarják fogni. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigm. 

Káforka, ficzkó. Egy po- 
zsonyi mérőnek ■} része. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigm* Pozsonyi mérő' ne- 
gyed része. Marczal melléki 
szó. Acsády Sándor, Vizmé- 
rŐ kis faedénj'. B€ke\ gyűjt. 

KáQ'yika, illy kimondás- 
sal küágyika; kádocska.Pa- 
lócz szó. Szeder Fábián. 

Kágyilló, csiga. Göcsei 
szó. Plánder Ferencz, Béka* 
teknő ; ismét : mellybe a' 
prés' orsója jár. Kemenes- 
ali szó. Lévai László. 

K á g y ó , kágyilló , csiga. Gö- 
csei és Kemenesali szó. Hot' 
váth Zsigmond. 

K á g y u , csiga. Őrségi szó. 
Zakál György. 

Kágyula v. kágyilló, hé- 
jas tekert csiga. Vas és Szá- 
la várm* szó. Dr, Horváth 
József Beke^ gyűjt. 

K a h 1 y , az a* kihornyolt 
fa, mellyre a' székelyek' 
tüzelő kemenczéjek rakatik, 
és a* mellyen a' kemencze' 



Digitized by 



Google 



184 



KAHOLYFA — KAJTÁR. 



kűIső fele áll , melly a' reá- 
ja rakatott kályháknál 3 ▼• 
4 újnyira küljebb áll , éa né* 
melly helyeken vállu-for- 
mára meg is hornyoltatik » 
hogy a' gazdasszony kést és 
egyéb konyhai eszkozSket 
leesés' félelme nélkül reá te- 
hessen. Székely sző ; Udvar- 
■ , helyszék' némelly részeiben 
élnek vele. Derzsi Móztt, 

Kaholyfa, kemenczefa. 
Székely sző. Gyarmathi Sá' 
mueí. 

Kain, kaján ; p.o. kain ök5r. 
Székely sző. Kállay. 

Kajács,' két különféle haj- 
lőtt gorbeség, mellyből zsi- 
nőr után egyenességet nem 
csinálhatni. Bodrogközi sző. 
MindtzenfL Gyarmathi 8á» 
muel. 

Kaján,' p.o. öknr, öklelős, 
majd megöli a *többit. Kállay'' 
gyűjt. 

K a j c s, görbe, görcsös fa. 
Innen kacs , kajács. Kajcsot 
Tetni annyit tesz a* birako- 
zőknál, mint a* lábával a* 
ipásikat lábáről a' birkó- 
zás közben elütni. Örségi 
sző. Zahál György. 

Kajcsos, görbe. Balaton 
melléki sző. Horváth Zitg- 
moni. 

Kajd aszni v. gajdászni , 
kajabálnii tele torokkal kiál- 
tozni. Pápa vidéki sző. ilfa- 
ftVff /mr«. Kajbálni , kiabál- * 



ni. Marczal melléki srő*, 
Aegááy Sándor, 

Kajgonya, rántotta tojás- 
bői. Kállay* gyüjt. 

K á j h a , csempe helyett, ke- 
menczének valő cserép. Szé* 
kely sző. Ferenczi JánoB. 

Kaj kel ni,, nyifogni , bizo- 
nyos mődon ugatni. Kállay* 
gyűjt. 

Kajla^ összeállő szarvú. Ke- 
menesali sző. Lévai Látzló, 
Lefelé konyult. Pápa vidé- 
ki sző. MaticB Imre. Lefelé 
hajlő szarvú tehén. Balaton 
melléki sző. Horváth Ztig" 
mond. 

K a j m ő , horgas végű bot , 
minővel p. o. V bárányokat 
kifogják. Beké' gyűjt. 

Kajszs, görbe. Székely sző. 
Kállay* Görbe szarvú p.o. 
ökör. Kecskemét körűi. Csa- 
pó Dániel. Ferde, görbe, e- 
gyenetlen. Kemenesali sző. 
Lévai Látzló. Félre hajlott 
valamint a* szekercze' nye- 
le. Gyóryárm, Horváth End' 
re. Beké' gyűjt. 

K a j s z á n I rézsútosan , csap- 

Íanőlag. Székely sző. Kál' 

Kajszi baraczk, sárga ba- 
raczk. Győr várm. Horváth 
Endre. Tengeri baraczk. 
Kállay^ gyűjt. 

K d j tár, elkap ő , tilalmas 
helyeken ^járő p. o. marha. 
Székely sző. Ferenexi Jánoe. 
Kártékony, prédálő barom. 



Digitized by 



Google 



KAJTATNI — KALÁKA. 



185 



Székely sző. Szabó Eleh. 
Buczy, Túry /gnácx. Márton 
szerint Wolfstrapp* A' szé- 
kelyeknél adj., a' melly mar- 
ha elkap a' mezőkre, és a' 
gabonát pusztítja; ugy ku- 
tya, macska, melly minden- 
felé fitet , tojást 's egyebet 
is a' mit kap , mindent fel- 
fal , megeszik; neveztetik 
kajtár marhának , kutyának, 
macskának ; mondatik az em- 
berről is : hogy kajtár. Innen 
kajtárkodni. Székely iző. 
Inext Józ$ef» 

Kajtatni, valakit felkeres- 
ni. Székely sző. Ferenczi 
Jánot, Valami portékát v. 
barmot keresni. Székely sző. 
Sza6ó EieJe. Gyarmathi Sá» 
mutlm 

KákabélA,ki mindjárt 
megcsömörlik. Kállay*gyüji, 

Kakas, vitorla a' házfedé- 
len. Felteszem házadra a' 
reres kakast , azaz , feléget- 
lek. Székely szó. Túry lg-' 
nácz. 

Kakasszeg, a' szánté eke' 
gerendeljének elein a' patin* 
got tartó szeg. Székely ^6. 
Szabó Elek, Az eke-geren- 
dely' végin levŐ szeg. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel. 
Az a' saeg az ekébeni a' melly 
Sssceköti a' gerendelyt az 
eke-taligáral. Székely szó* 
Ftrenez^ Jánot* 

K a k a 8*ű 1 ő , macskafa. Szé- 
kely SIÓ. Gyarmaihi Sámuel. 



Kakát, gerendely-szeg. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 

Kákics, tejelő szálos gaz , 
fft' neme. Győr várm. Hor' 
váth Endre. Tejes paréj. Kc- 
menesali szó. Lévai László. 

K a k ó , egy szeggel megszeg* 
zett, 's cs&r* farának zsúp- 
jába , nyomtatás végett belé 
akasztott rud vágy pózna. ^ 
Székely szó. Ferenczi Jánot. 
Pózna-kankó, a' szalma-fe* 
deles épületnek farán, fenn 
az hegyzésinél. Székely szó* 
Szabó Elek. 

Kákombák,' hitvány firka- 
lás. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Kákombákom, értetlen be-„ 
szed. Marczal melléki szó. 
Aesády Sándor. Ákombákom, 
formátlan , rút p. o. írás v. 
betűk. Tolna várm. Csapó 
Dániel. 

K a k u c 8 , myops , rövid la- 
tásu. Székely szó. Szabó Jó- 
zsef, 

Kalaflnta, csapás; innen 
megkalafintálni , jól meg- 
csapdosni. Székely szó. Fe- 
renczi János. 

Kaláka, ebédért vagy va- 
csoráért többek által vég- 
zendő munka.Kalákába szán- 
tani V. a* gabonát meghorda- 
ni; kalába lábtyut kötni » 
ha sok asszony egy uroak 
lábtyukat köt. Székely szó. 
B. Lakos. Önkintes segítség, 



Digitized by 



Google 



186 



KALAMÁR LÁDA - KA^SZTÁS. 



segítőknek sokaságig. Kot- 
lák á r boldog Arábiában a' 
könnyű járd szekér* neveze- 
te. Székely szó. Szabd Elek, 
Többeknek összegyűlése ké- 
zi munkára , p. o. afatö, fa- 
hordó kaláka; innen: kai á- 
kázni y meghívni tabbeket 
egy vagy más dologtételre. 
Ugyan volt kaláka: 
ugyan volt összeverekedés. 
Székely sző és mondás. Kál- 
lay, Szathmár vidéki. Gáthy 
Jáno$. 

Kalamár láda, a' csizma- 
diáknak felfii négyszegfi 's 
szélesebb, alél is négysze- 
gfi de keskenyebb kereske- 
dő ládája. Székeíy szé. Fe> 
renczi Jáno9. 

Kalamász, dohatt. Kállay* 
gyűjt. Szekérkenő. Tolna 
várm. Csapó Dántel, Balaton, 
melléki szé. Horváth Zsig- 
mond. Pápa vidéki sző. Ma- 
tict Imre, 

Kai and oroz, .... Szé- 
kely sző. Gyarmathi Sámuel, 

Kalandozni, összekalan- 
dozni, bekőborlani a' helyet. 
Székely sző. Ferenczi Ja- 
nó^, 

Ka langya, kereszt ; egy 
kalangyában 25 kéve (mani- 
pulus) van ; innen f e 1 k a • 
langyázni , keresztbe 
rakni ; fel kalangy ázni a* szé- 
nát, felboglyázni. Székely 
sző. Kállay. Kepe* Pápa vi- 
déki. Maties Imre, 



Kalantyú, hol a' gyerme- 
kek forgatják egymást. G5- 
möri sző. Hollók Imre, Ve- 
der' vasa, melíy a' kanka- 
lékban áll. Balaton melléki 
sző. Horváth Zsigmond, 

Kalász, gabonafő' szűrős 
része. Székely szó. Kállay, 

Kalézolni, kőlálni, ka. 
landozni. Balaton melléki 
sző. Horváth Zsigmond.^ Ide 
*s tova csavarogni. Pápa vi» 
déki sző. Maties Imre. Ke- 
menesali sző. Lévai László, 

Kaliba, nem galiba : 1) 
kunyhó ; 2) tőr , p. o. ka- 
libába esni , kerülni ; annyi 
mint : tőrbe esni : Székely 
sző. Incxe József. 

K alibáb a ejteni, szöve- 
vényes nyomorúságba. Szé- 
l^ely szólás. Ferenczi János,, 

Kalimpál , megkalimpál- 
ták : megverték. Győr várm. 
Cxech János, Hentereg. Tol- 
na várm. Csapó Dániel, 

K a 1 i n k ó , font kalács. Ke- 
menesali sző. Lévai LástlÓ, 
Balaton melléki sző. Hor- 
váth Zsigmond, 

K alinkőzni, ha valami , 
magasról leesésekor, súlyos 
nem levén, ide 's tova forog, 
mig földet ér , arról monda- 
tik , hogy kalinkőzik , leka* 
linkőzott a' földre. Pápa vi- 
déki sző. Maties Imre, 

Kalisztás, a' ki a' lábát 
Ös9zedörgöli; vagy igen be- 



Digitized by 



Google 



KALLANTYŰ — KAMÖ. 



187 



felé forgatja, mikor jár. 
Behe* gyűjt. 
Kallantyú , marok-orsó , 
mellyel a' pokrőcznak való 
fooatik. Tisza melléki szó. 
Nátly József. Forgó fa zár. 
Honth vármegyei szó, Dr, 
Horváth Jó%$ef* 
Kállátó; lakodalom után 
a' menyasszonyt, szüléi és 
atyafiai meglátogatják '• 
akkor megveadégeltetnek , 
melly vendégséget k á 1 1 á - 
tó-nak mondják, talán eme' 
szóból : k á r 1 á t ó. Marczal 
melléki. Acsády Sándor. 
Kalló, karíó, az aratók' 
karját védŐ vászonból ké- 
szfiit kesztyű-ujj. Székely 
szó , Csikszékben. Gegő Ni- 
cephor. 
Kalmáros, kómárós szilva, 
fonnyadt, érés előtt lehulló^ 
szilva. Vaiiócz^ Szeder Fábián. 
K a 1 b á 1 n i , a' lovas kato- 
náknál kotiskákkal valami 
darab deszkán jelt adni. 
Bodrogkőzi szó. Mindszeúti. 
K a 1 d a : 1) a* paraszt bjrók' 
házuk előtt álló, lábszori- 
tó fa bilincs ; 2) a' ház' fe- 
delét szorító kettős fa. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 1) Egy szeggel ke- 
resztül szegezett 's a' csfir' 
tetején kétfelé keresztül ve« 
tett rudak ; 2) kurvák* bün- 
^ tető fa eszköze régen. Szé- 
kely szó. Ferenczi János, 



Perenge, perentél. Székely 
szó. Kállay. 
Kalokány, kjolokány, kar- 
lokány, tóban nőni szokott 
szúró fűnek neme. Bodrog- 
közi szó. Mindszenti. 
Kal^ongya, nem kalangya , 
Schober. Székely szó. Inexe 
József. Szathmár vidéki szó. 
Gáthy Jénot. Kereszt. Csik- 
széki székely ssó. Qegó Ni- 
eephor. 1) Falusi, a* 27 
kévéből otszegbe rakott ga- 
bona csomó ; 2) papi 2^ ké- 
véből álló ; 3) városi 25 ké- 
véből. Innen : kalongyálni , 
az illyen csomókat Sssze« 
rakni. Székely szó. Feren* 
czi JánoSé 
Kályha, csempe, kemencze. 
Székely szó. Gyarmathi Sá- 
muel. 
Kamasz, oktalanul felne- 
velkedett., Kemenesali szó. 
Lévai László. 
Kamaszkodom , oktala- 
nul, gorombául nyőlok» Ke- 
menesali. Lévai László. , 
Kamat, interes. Ormánsági 
szó , Baranyában. Jeremiás 
Sámuel 
Kamatolni v. gamatolni , 
hányni vetni. Székely szó., 
Gyarmathi Sámuel. 
Kamfaru ló, a' mellynek 
hirtelen bebütüződő fara van, 
mint a' kamnak. Székely szó. 
Ferenczi János. 
Kamó, horog-forma fa, a' 
melly re dohány tétetik. Gö- 



Digitized by 



Google 



188 



KAMÓCZA — KANCSA^i. 



möri SEŐ. Hollók Imre.Kecs- 
keméten : gamd. dapó Dá- 
niel. 

Kamöcza, így neveztetik 
azon len, melly az első e- 
csetelésbol lehullyán újí-a 
mcgecseteltetik,és ebből ma- 
rad azután a' szSsz. Monda* 
tik még itt lenkocs-nak is 
a' kamőcza. Bodrogközi sió. 
Mindizenti* 

Kámpicsorodik, botlik 
a* nyelve valakinek. Győr 
rárm. Czech János. Midőn 
a* nyelv megbotolván hibá- 
san ejt ki valamelly szót. 
Balaton melléki sző. Hor- 
váth Znigmond. Kemenesali 
szó. Lévai Láfzló. Gömört 
sző. Hollók Imre, Tolna várm. 
Csapó Dániel, 

Kampó: 1) horgas-fa , mely- 
lyeí a' gályákat lehúz- 
hatni; 2) vizmerő eszköz. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zzigmonéf 

Kámpoln! , kámpolódni , 
csúfolni kioltott nyelvvel. 
Vas várm. szó. Dr. Horváth 
József, 

Kámporodotty halavány, 
beteges; kámporodott színe 
Tan. Győr várm. CxecAJánof. 

K a m p ó Sy gebogen ; kampós 
orrú. Győr várm. Czech Já- 
nos, 

Kamuka, damaszk szövet. 
Marczal melléki szó. Aesá- 
dy Sándor, 



Kamu ti, makacs, silapsi, 
alattomos , tettetve meghu- 
nyászkodó. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond, Mo- 
gorva, díb - dáb alattomos 
hitván ember. Kemenesali 
szó. Lévai László. Alánéző 
ravasz ember. Győr várm. 
Horváth Endre, 

Kámva, kút-kerület, kút- 
párkány* Marcza! ^melléki 
szó. Acsády Sándor, Tolna 
várm. Csapó Dániel, 

Kámzsa, vastag darócz ru- 
ha. Barkó szó. Hollók Imre, 
Pálócz. Szeder Fábián, 

Kan, az égett bor* kanja, 
eleje, java. Spiritus vini. 
Győr várm. Horváth Endre* 

K a n a f , vászon rojt. Marcsal 
melléki szó. Acsády Sándor^ 

Kanál OS, kanáltartó. Go- 
mdri szó. Hollók Imre, Bod- 
rogközi szó. Mindszenti, 

Kanász, kondáss, disznó- 
pásztor, Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, 

Kanászodni, elkanászod- 
ni , betyárod ni , elbetyárod- 
ni; mondatik arról , ki előbb 
jó magaviseletű lévén, most 
elfajulni kezd. Pápa vidéki 
szó. Matics Imre, Megen- 
gesztelődni , lecsendesedni ; 
p. o. mikor ralaki nagyon 
tűzbe jő , mondják : erősen 
megharagudt volt , de szépen 
szólék 's inegkanászodék. 
Székely szó. Incze József, 

Kancsal, ferde nézésű, ha« 



Digitized by 



Google 



KANCSI ^ KAMKALÉK. 



189 



mis Bsemű , — más a* sanda. 
Őrségi szó. Zakál György. 
Balaton melléki. Horváth 
Ziigmond. Pápa ridéki ssd« 
Mattca Imre, 

Kancsi, a' kancsal helyett. 
8«éke1y szó. Ferenczi Jánot. 
Cserey Eiek. 

Kancsó, kan. Baranyai. Tóöi 
Antal. Kanc8Ó,korsó 's bokáj 
közt ez a' liiUonbség: kan- 
csó, nagy szádn , 3 kupás 
cserép edény, kanta; kor- 
só, a' minek nincs szabad 
szája, hanem a' csecsén szív- 
ják ki a' vizet 's zörög; 
bokáj, városiasán , fél 's 
egy kupás edény cseijépból. 
Székely szó. Ferenczi Jánoi. 

Kancsui vetni, valakivel 
szembe állva, véletlenül lá- 
bával inát hátulról meg- 
csapni, 's hanyatt ejteni. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Ztigmoné. 

K a n d a, túrós leves étek. 
Szathmár vidéki szó. Gáthy 
Jánoi. 

K a n d é r , kupferner oder ei- 
serner Késsel, réz- v. vas- 
kandér. Székely szó. J?. La- 
jbof. Kecskeméten kondér- 
nak hívják a' diákok azon 
nagy veres réz fazekat,melly- 
ben a* szolgák ételöket fel- 
hordják , a' latin congius 
szótól. Csapó Dániel. 

Kandi, szemével kíváncsian 
le^kelódő. Pápa' vidéki szó. 
Matict Imre. 



Kandikálok, alattomosan 
kinézegetek. Kemenesali szó. 
Lévai Lázzló. Csalok , néze- 
getek. Székely szó. Gyar^ 
mathi Sámuel. Tekintgetek. 
Tolna várm. Csapó Dániel, 

Kandiság, kiváncsiság. 

K a n d í t s , félszemű , egy 
szemű. Székely szó. Cterey 
Elek. 

Kandúr, kan macska* Pápa 
vidéki. Matics Imre. 

Kángyikálni, sántikálni. 
GŐmöri szó. Bollók Imre. 

Kan kai ék, kútgém. Mar- 
czal melléki szó. Aeeááy 
Sándor. Kútostor. Vas várm. 
Dr, Horváth Józ$ef. Görbe, 
horgas , meghajtott fa, melly 
a' széna-hordó szekér* oldalá- 
nak hátulsó zápjához köt- 
tetik, hogy a' rudazó kö- 
telet, rudaláskor bele húz- 
hassák, 's a' szénát erósebben 
összeszoríthassák. Göcsei. 
Plánder Ferenez. Kútágas. 
Innét : kankalékos kút , ága- 
son épült kút. Itt meg kell 
különböztetni : 1) az ágast , 
melly hátul van leállítva; 
2) a' kút' ménjét, melly 
gémnek , nyilnak 's csiga* 
nak is hivatik , *s egy szeg- 
nél fogva az ágas között 
lógg; 3) a* sadarat, melly 
a' kútba lejár, 's melly re 
vap egy horgas vas készítve 
— a' neve k a n k a 1 é k. 
Ebbe szokják a' veder' vas 
kalantyúját tenni. Göcsej- 



Digitized by 



Google 



190 



KANKALIK — KAPACS. 



b«n kankal^koak a' hosz- 
SBÚ szek<^r* oldala' hátulsó 
zápjáhoK köt&tt horgas fát 
hívják, mellybe a* rudaző 
kőtelet rndaláskor belehúz- 
zák , hogy annál fogva a* 
szénát vagy gabonát erőseb- 
ben megszoríthassák. — Ba- 
laton melléki sző- Horvátig 
Zsigmond, 
Kankalik, kútostor. Vas 
várm. szó. Dr. Horváth Jó- 

Kan kapocs , gSrbe kapocs; 
nőstény kapocs , kerek ka- 
pocs. Kállay' gyűjt. 

Kan kő: 1) szekérkötő ho- 
rog, a* mellybe belé akasz- 
ra kőtik meg kötéllel a' 
szekeret ; 2) Ténusi nyava- 
lya* neme ; 3) kankőnak ná- 
lunk nem hívják, mint Ma- 
gyarországon a' sz&rt , ha- 
nem zekének. Székely szó. 
Ferencit János. Rövid szűr. 
Matics Imre, 

K a n ó t , tüzes üszög. Keme- 
nesali szó. Lévai László. 
Pápa vidéki. Matics Imre. 

Kanta, annyi mint kullancs ; 
lásd alább. Székely szó. In- 
cze József. Tuty Ignácz. Gö- 

' mör, Torna; szájas korsó, 
' Dunántúl. Döóreniei. A' Gál 
família' meí'edek hegyes nyi- 
res bércze, Dalnok felett 
közel a' faluhoz. Erdélyben. 
Szabó Eiek. 

Kantár 's fék különböz- 
nek: 1) a' kantár füles 



és merő zabolás; 2) a' fék- 
nek nincs füle, sem czifra 
zabolája; azzal pompára, 
ezzel szükségre élnek. Szé- 
kely szó. Fer&nczi János. 

Kan tus, hosszú ruha' neme. 
Balaton melléki szó. Hot' 
váth Zsigmond, Hosszú asz- 
szonyi ruha. Behe^ SV^j^' 
Szathmár vidéki szó. Gáthy 
János. Kis gyermekeknek 
nyakba vető,' sarkig érő, 
feszes vászonból készült 
köntöse. Székely szó. Szabó 
Elek. 

K a n z s i r , sört vél yes* zsírja, 
disznó-zsír. Göcsei. Plánder 
Fercncz. 

Kanyaró, himlő- Ormán- 
sági szó , Baranyában. Je- 
remiás Sámuel. Tóbi AntaL 
Göcsei szó. Plánder Ferenci. 

Kanyarós , himlőhelyes. 
Kállay* gyűjt, 

Kanyorodni, schwenken , 
p. 0. rechts schwenkt euch I 
jobbra kanyarodj ! Székely 
szó. Ferenczi János. 

Kanyaru, himlő. Örségi 
szó. Zahál György, 

Kanyarulni , félkörben 
megfordulni , 's a' ki ezt te- 
szi: ,, kanyar". Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigm, 

Kápa , nyeregfej. Balaton 
melléki szó. Horváth Zng' 
mond. 

Kapacs, tekenyő-vájó vas- 
eszköz. Palócz. Szeder Fá- 
bián, Két vagy több ága 



Digitized by 



Google 



KAPACZ — KAPtAs. 



101 



vas kapa , mellyel trágya rá- 
gatik. Örségi sző. Zahúl 
György. Két vagy három águ 
vas eszköz, a* trágyának 
szekérről levágására haszo 
náltatő. Balaton melléki. 
Horváth Ziigmond, 

Kapacz, kopasz- Székely 
sző. Gyarmat hi Sámuel, 

Kapadozni, valamiben e» 
lómenni; p.o. kapadozza a' 
ayelvet, irást, tudományt. 
Balaton melléki sző. Hor' 
váth Zsigmond. 

Kapálődzik, vág alá a' lő 
lábával. Székely sző. Kállay. 
Rugdalődzik. Tolna várm. 
Csapó Dániel. 

Kaparázni, gereblélni. 
Gőmör , Torna ; Dunántúl. 
Döbrentei. 

K a p a r s , teknyő-vájő vas- 
eszköz. Barkő sző. Hollók 

, Imre. 

Kapczáy 1) csizma - ruha; 
2) asszouy-harisnya. Bála- 
ton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. 

K a p c z á s , körömházán 
levő betegsége a* lőnak 's 
ökörnek. Saékely sző. Fc- 
rencxi János, 

Kapczáskodni (bele); va- 
lakibe bele kapczáskodni, 
azaz, ok nélk&l valakivel ve- 
szekedést kezdeni. Pápa vi- 
déki. Matics Imre, 

Kapircsálni, kikaparni , 
mint a* tyúk a' veteményt. 
Székely bzó. Fertnexi Jinos. 



Kapiszta, kápiszta : ká- 
poszta. Ormánsági sző, Ba- 
ranyában. Jeremiás Sámuel. 

Kap ő, magasra felütött lap- 
tának fennjárása, neveztetik 
a* kifogás V. kapásről ; hoz* 
zá kapva, azaz hirtelenibe 
fogva rajta. Székely sző. ' 
Szabó Elek. 

K á p s a , kenyeres zsák. Kdl^ 
lay' gyújt. 

Kápsálni: 1) tenyerével 
megverni, mint a' medve; 
2) magának venni , p. o. 
no ugyan elkápsált, azaz, 
elvett — fortéi ylyal. Szé- 
kely sző. Ferenczi János, 
Megverni ; p. o. a* medve 
kápsáljon meg. Székely sző. 
Kállay. Kéregetni p. o. bort, 
búzát' V. eleséget diákok' szá- 
mára. Kecskeméti sző. Csa^ 
pó Dániel. 

K a p s i , préda ; p. o. ha be- 
le szab^dítnak e^y sereg 
gyermeket egy kosár szil- 
vába , mondják : kapsiba is 
alig juta egy marék szilva. 
Székely sző, Incze József. 

K a p t á n y , két fél vas kari- 
káből állő , vas fogakkal 
felkészített eszköz , mellyel 
a* görényt 's rőkát szokták 
elfogni. Székely sző. Gödry. 
Kelepcze : die Falle. Szé- 
kely sző. IneXÉ Jótsef, Tőr. 
Erdélyi sző. Döbrentei. 

K a p t á s , a' lő' lábának csuk— 
lőban megcBomősodása* Ba- 



Digitized by 



Google 



192 



KAPTATÓ — KARJi 



laton melléki ssó. Horváth 
Zsigmond, ' 

Kaptató. A* hágd, a* hol leg- 
meredekebb , kaptatónak ne* 
Teztetik;a' honnan hallhat- 
ni : éhnek a' hágónak egy 
erős kaptatója van. Seókely 
szó. Incze Jőztef. 

Kapubábány, kapugyám- 
fa, Tastag ducz, mellyhez 
á' kapu' tárai szítták. Bú- 
csút vett a' kapubábánytól ; 
azaz : elszökött. Pápa !TÍd<^. 
ki. Mattéi Imre. 

Kapubálvány, zábó , 
láb-fól. Székely szó. Gyár- 
mathi Sámuel. 

Kapuláb, kapufa. Székely 
szó. Cserey Elek. KapubáU 
vány. Székely szó. Buczy, 

Kapu-zába, 1. Kapuláb. 
Székely szó. Buczy. 

Kapzsi, Yilágfutó ^ hamis- 
kás. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, 

Kar, hámbár. Székely szó , 
Csikszékben. Gegó Nicephor, 

Karafina, kó korsó. Keme- 
nesali azó. Lévai László. Bu- 
télia , nyakas üreg , palaczk. 
Palócz. Szeder Fábián. 

Karakány, tűskés , éles , 
bokros sás. Tisza melléki 
szó. Nátly Jószef. 

Kar ál y karicsál , kótag, ko- 
tácsol ; a' tyúk midőn tojni 
kész&l, vagy már eltojott. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. A' tyúk en- 
ni kér. Kállay' gyűjt. 



Karán, sertés-ól. Szathmár 
vidéki szó. Gáthy János, 

Karpoldbea' házat és 
sújtsd ki, azaz : locsold 
boTÍzzel a' szobát és seperd 
ki. MÍátyusföldi szólás. Czu^ 
czor Gergely. 

Karattyolni , fecsegni , 
csacsogni. Győr várm. Hor- 
váth Endre. 

Kárász, egészen elftoványo- 
dott » meg nem-hízható ter- 
mészetű ember, mint a* mar- 
hában a* libár. Székely szó. 
Ferenczi János. 

Karazsia-posztó, erős 
kétszer ványolt posztó. Kál' 
loy* gyűjt. 

K a r c z é 1 (cancellus) , kerí- 
tés' hevedere. Tiszamelléki 
szó. :Sátly József. 

Kardalészára ne 
hányd el holmidét, 
közmondás a' székelyeknél ; 
azaz : csak imígy amúgy. 
Gyarmathi Sámuel. 

Karé: 1) egy karé kenyér ; 
2) az a' mindenféle szemet, 
törek , pojva , gabonafő , 
mellyet a' rosta fölvet a' 
gabona közftl , mikor ros- 
tálnak , és abból marékkal 
kihánynak. Székely szó. In- 
cze József. A' rostálás köz- 
ben a' gabonából összegyűlt 
gabonaszemet. Karré fo- 
lyó víz boldog Arabiában. 
Székely szó. Szabó Elei. A' 
gabonából ki rostál tátott ga- 



Digitized by 



Google 



KARÉJ - KÁRMENTŐ. 



J93 



xos tSrmelék. Székely szó. 
Szabó Elek. 

Karéj, karé, karima; pe- 
ri pheria. Székely szó. Gyár. 
tnathi Sámuel, Egy lemet- 
szett darab kenyér , úgy 
folyónak vagy tónak kánya- 
rulatja. Balaton melléki szó. 
Horváth Zéigmpnd, 

K a r é 1 n i , szóráskor , midón 
rostálnak , a' gabonát a* 
rostában úgy forgatni, hogy 
a* szemet , törek , polyva fö- 
lül keieredjék és ott egy 
csomóba gyűljön , hog}' ma* 
rékkal ki lehessen vetni. 
Székely szó. Incze Józief. 
Nagyjából . rostálni , kara- 
jolni. Tiszamelléki szó. iVaf- 
ly József, 

K a 1' i c s á 1 , a* tojó tyúk. 
Székely szó. GyarmatKi Sá- 
muel, Karicsál a* tyúk , mi- 
dón énekel ; ann3'it is tesz : 
soYcat fecsegni , haszontalan 
beszélni. Göcsei szó. Plán- 
der Ffrencz. Karolni, ha- 
szontalanul beszélni. Keme- 
nesali szó. Lévai László, 

Karicsolni: 1) karicsola' 
tyúk , mikor énekel ; 2) fe. 
csegniy sokat beszélni; in- 
nét példabeszéd a' sok be- 
szédű, sokat igéró emberről : 
a* melly tyúk sokat kari- 
csol, keveset tojik. Székely 
szó. Ineze József. Sokat be- 
szélni ; mint a' tyúk karicsál* 
M. I. 775. kárálni írja. 
tXjszavak. 



Székely szó. Ferenczi Já- 
nos. Kurityolni. Székely 
szó. Cserey Elek. 
Karikázni , haj tó-karikát 

elcsapni. Kállay* gyűjt. 
K a r i m ó , karéj , karécz-ke- 
nyer, egy szelet kenyér. 
Székely szó. Kállay. 
Karincza, elóruha , eló- 
kötó , Schurz. Székely szó. 
Incze József Gyarmathi Sá- 
muel. Cserey Elek. Kétség 
kivfil az oláh katrinczától 
vette nevezetét. Székely szó. 
Derzsi Mózes. Szabó Elek. 
Tisztességes elóruha , a* 
S u r z • tói abban kiilönbö- 
zik, hogy ez a' konyhaszol- 
gálók' elóruhája, mocsok- 
fogó. Székely szó. Ferenczi 
János* 
Kárlátó, a' szüléknek férj- 
hez adott leányukfiái tett 
legelső látogatásuk. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 
K ar 1 ó , karmantyú. Székely 

szó* Buczy. 
Karmantyú, kösöntyű. 
Székely szó. Cserey Ehk, 
Tuszli. Székely szó. Kál- 
lay. Ujjatlan kötött kesz- 
tyű. Székely szó, Gödry. 
Kármentő; 1) kicsapolt 
hordó alá tett alacsony du- 
gójú fa edény ; 2) vas tepsi , 
mellybiB a' pecsenyezsir cse- 
peg. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, A* dikis 
alá ya]<^ talpbőr, hogy a> 
13 



Digitized by 



Google 



194 



KAROLNI - KASZAMANKÓ. 



csizmabór ki ne vágí^djék. 
Székely nz6. Ferenczi Ja- 
nót. Nyeles yas tepszi. Ke- 
meiiesali sző. Lévai Látzló. 
A' cs&r* szakaszának' belső 
oldalfala. Bodrogközi sző. 
Mindtzenti, 
Karolni, karral sokat dol- 
gozni. Székely sző. Feren- 
czi Jánoi* 
Kárt, kanna, kártika, kis 
kanna. Szeder Fábián. Gere- 
ben ; innét — 
Kártolni, gerebenez- 
ni, gyárat ni. Pápa vi- 
déki. Matici Imre. 
K á r t s , kártya , dobonkő , 
légely. Székely sző. Gyár- 
mathi Sámuel. 
Kártya, vízmerítő faedény. 

Székely szó. Káliay. 
Kártyus, kánná. Székely 

sző. Kállay. 
Karucza, kis fatalpu fut- 
kosó szekér. Székely ,sző. 
Szabó Elek. Ferenczi János. 
Kas,, kosár. Székely sző. B. 
LflArof. Gabonatartó , vékony 
vesszőkből lábakra font 
négyszegű megtapasztott e- 
dény; van polyvahordő kas, 
ez kerek ; szemétmerő kas 
stb. Székely sző. Szabó Elek. 
Kasa, cementum , Malter. 

Győr várra. Czech Jánot. 
Kasmatlás , keresgélés. 

Székely sző. Buczy. 
K»á 8 m a t o 1 n i , valamit több 
portékák főkép faneműek 
között matatólag keresni. 



Törzsök szava kas; mikor 
a* gabonás kas megett oda 
benyúlva keresné , kézzel 
matatná portékáját; in- 
nen ezen két' szőből kas 
és matat lett kasmatolás. 
Székely sző. Szabó Elek. 

Kasornya, kötött kas , 
mellyben ételi hordanak. 
Székely sző. Kállay. 

Kástélyos, p. o. vöröses 
bor , Schillerwein. ^ Beké* 
gyűjt. Pápa vidéki sző. Mia- 
tice Imre. Setét gránát-szí- 
nű. Kállay' gyiijt. 

Kast OS, ! Szathmár vi- 
déki szői Gáthy Jánot. 

K a s u k a , kosi , féleszű. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. 

Kaszab, ki a' sörtést, mar- 
hát stb. feldarabolja. Beké* 

gyűjt > 

Kaszabolni, össze-vissza 
vagdosni. Pápa vidéki szó. 
Matict Imre. 

Kaszai, a* kazal helyett, 
fa- vagy széna-rakás. Szé- 
kely szó. Ferenczi Jánot. 
Kaszaj -fa, v. -széna, ra- 
kás fa, rakás széna. Szé- 
kely szólás. Cterey Elek. 

Kaszai, kaszaj , Haufen ; 
p. o. Heuhaufen, Holzhau- 
fen : széna-kaszai , farka- 
szal. Székely sjó. Incze Jó- 

ztef. 
Kasza- mankó, kasza* nye- 
lében levő horgas fa, mellyel 
jobb kezével fog meg a' 



Digitized by 



Google 



KASZÁS ÖKÖR — KATRABÓCZA. 



195 



kaszás. Székely sző. Feren- 
cit Jánot. 
Kaszás ökör, a' mellyik 
a' két hátulsó lábával ka- 
rikosan kivetve megy. Szé- 
kely sző. Ferenczi Jánot. 
Kajszás V. csámpás ökör. 
Székely szó. Kállay. 
Kasza-tok, a' fénkövet tar- 
tó fa- vagy csout-kupa. Szé- 
kely szó. Ferenczi Jánot. 
Kaszátvetni, elakasztani, 
csánkot vetni. Székely szó. 
Kállay, 
K a s z i b a , horgas , egyik 
lábát a* másikkal verő em- 
ber. M. I. 544, 0. Gacsiba- 
nak mondja, Székely szó. 
Ferenczi Jánot. Gödri/, 
K a s z i b á s, horgas lábú. 
Szathmár vidéki szó. Gátkif 
Jánot. 
Kasznár, e. h. szám tartó. 

KáUay^ gyűjt. 
K a 8 z 1 , fahéjból csinált 
kupa, mellybe epret szed- 
nek, vagy forrásból vizet 
merítenek a' gyermekek. Gö- 
csei szó. Plánder Ferencz. 
Kaszornya, ételhordó kan- 
tár. Kaszornyába teszik az 
asszonyok a* szántóknak, 
aratóknak, és más mezőn 
dolgozóknak való ételes fa- 
zekat , 's úgy viszik. Tisza- 
melléki szó. Nátly József. 
Kászú: 1) csizmadiák' csi- 
riaes edénye rézből v. fából ; 
2) fenyóhajból készített tu- 
ró-tartó edény. Saékelyszó. | 



Ferenczi * Jánot. Fenyőhéj- 
ból (kéregből) készített tás- 
ka. Székely szó. Tűry lg. 
nácx. Akármelly fa' , de fő- 
kép szemerke-fenyő' hajá- 
ból készült kisebb vagy na- 
gyobb kupa, mellybe szed- 
ret, epret, szednek. Itt a' 
szemerke-fenyő* hajából ké- 
szült kászukba túrót is, kü- 
lönösen készítve, töltenek 
melly most kászu- , majft 
5zemerke-turónak neveztetik. 
Székely szó. Incze Józtef. 
Katáng ólok, zörgetve já- 

•rok. Kemenesali. Lévai L. 
Katc sózom, a* dohányle- 
velek' tövében kihajtó növé- 
seket leszaggatom. Keme- 
nesali szó. Lévai Látzló. 
Katipila, hanák, kafuska. 
Székely szó. Cterey Elek. 
Katlan, üst* vagy rézfazék' 
helye, melly alatt tüzet 
raknak. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 
Katlaiikóró, katankóró, 
kattangkóró, vad czikória. 
Bodrogközi szó. Mindszenti. 
Katlan támasztfS, allge- 
meiner NothnageJ. Győr vár- 
megyei. Czec?i Jánot. 
Katlan' száda, azaz, szá- 
ja. Székely szó. Ferenczi 
Jánot. 
Katona béles, éterneiiie; 
pirított kenyérszeletek kö- 
zé velő tétetik. Győr várm. 
Horvát Endre. 
Katrabócza, tejleves, 
13"* 



Digitized by 



Google 



190 



KATRINCZA — KAUNCZOLNI. 



mellybe darab tnrót hány- 
nak. Marczal melléki sző* 
Aciády Sándor. Turds étek, 
Balaton meliéki sző. Hor* 
váth Ztigmond, 

Katrincza, oláh leány' 
surcza , elől is hátul is. 
Székely sző. Kállay. 

Katrőczy tyúkhizlalő ől. 
Kemenesali* Lévai Látxló- 
GSmdri sző. Hollók Imre. 

Káttani e.h. kiáltani. Gö- 
csei sző. Plánder Ferencz. 
Ormánsági sző , Baranyában. 
Jeremiát Sámuel, 

K a 1 1 s y fattyú hajtás , katts 
dohány, — kukoriczát kait- 
sazni. Tiszáméi léki sző. Nát- 
ly Jóttef. 

Katus, katicza ember, Hony- 
hán nyalakodő 's asszony* 
dolgaiba avatkoző férj fi. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond, Katipila , fejér- 
népkint szövő főnő ember. 
Székely sző. Szabó Elek* 

K a t u s k a , asszonyisan be- 
patyőkált képii férfi, asz- 
szonyos férfi, ki asszonyi 
dolgokba 's szokásokba a- 
ratja magát. Pápa ridéki sző. 
Matict Imre, 

Katyangolni, szédely ég- 
ni, tekeregni, koslatni. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Ztigmond, 

K a t y a t , fa pengő. Balaton 
melléki sző. Horváth Ztig- 
mond, 
Katyfolni, katymalni, 



roszúl főzni , főzni rala- 
micskét. Székely szó.Kállay, 

Katymalni, 1. Katyfolni. 
Kállay* gyűjt, 

Katymatyolni, minden- 
félét összezavarni. Székely 
sző. Kállay, 

KátyŐT. kátyol, híg sár, 
sáros gödör. Beké* gyűjt, 
Kirölgyelt mély kerékvágás 
az úton. Baranyai sző. Tóbi 
Antal, Juharfán , baltával 
vágatik , a' levéért. Kállay^ 

Kátyol, pocséta , tőcsa > 
eső után szekérúton 's göd- 
rökben Összegyúlt viz. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Ztigmond. Híg sár. Győr 
várm. Czech Jdnot. Mocsár, 
posvány , iszap , sárfertő , 
hibarcz. K^menesali sző. 
Lévai Látzló, Vízzel 's mo- 
csárral tefe lévő lyuk, mely- 
lyet utakon a' terhes sze- 
kerek vágnak. Göcsei sző. 
Plánder Ferencx, 

Kátyú: 1) kerék-vájta göd- 
rös hely ^ úton; 2) nád- 
bői csinált nyír neme, mely- 
lyel a' gyermekek játsza- 
nak. Tiszamelléki b'ző. Nát- 
ly Józtef, 

Kátyús út, egyenetlen , 
gödrös út. Kállay* gyűjt, 

Kaunczolni, mint a' ku- 
tya, ollyan hízelkedte ku- 
nyorászni, — 's ha valaho- 
va berekesztik , akkor jaj- 
gató formálag kéredzeni ki. 



Digitized by 



Google 



KÁVA — KECZE. 



197 



Székely sző. Ferenezi Jánot. 
Gyarmathi Sámuel, 

Káva, kútkáva , koszorú-for- 
ma kerítés a* kátaRon, több- 
nyire fábiíJ. Vas Tárni. Dr, 
Horvát Jóxtef. Szátbmár 
vidéki. Gáthy János, Őssve- 
. rótt fa, deszka. Innét ká- 
vás kút. Balaton melléki 
szó. Horvát Jt Ztigmond, K5- 
rfilkéritŐ , p. o. sepr6-káva. 
Székely szó. Ferenezi János, 

Kávafa, az a* magyaró fa, 
mellyrdl] hasítják a' seprA- 
kávának valót. Székely szó. 
Ferenezi Jáno$, 

Kavarni, kavargatni ; ke- 
verni , kevergetni. Kállay* 
gyüjt. Göcsei szó. Plánder 
Ferencz, Gömöri szó. Hol- 
lók Imre. 

K a V i ] I á I o k, kóborlók. 
Székely szó. Gyarmathi Sá' 
muel. 

K á V í t (a* kutya) , ugat. Szé - 
kely szó. Gyarmathi Sámuel, 

Kazal.: Gömör, Torna ; rácz 
asztag, DanántÍLÍ. Diíörentei, 
Széna- v. szalma-rakás. Sop- 
ronyi szó. Kis János, Kecs- 
keméti. Csapó Dániel, Szé- 
na- vagy gabona-rakás. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond* 

K a z á n , pálinkafőző réz- 
edény Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, Nagy pá- 
linkafőző üst. Kállay^ gyűjt, 

Kázlail- Igabélfa. Göcsei 
sző. Horváth Zsigmond, Az 



igába felnyulő két fa. Ör- 
ségi szó. Zakál György, 

Kázlu, lefejtett és össze- 
hajtott fahéj I a' mellybe e- 
per szedetik. Őrségi sbó« 
Zakál György, 

Keáltani, e.h. kiáltani. Szé- 
kely szóejtés. Gyarmathi Sá* 
muel. 

Kebel, pendel. Baranyai szó. 
Tóbi Antal. 

K e b e 1 e s , nehézkes , vise- 
lős asszony. Székely szö. 
Szabó Elek, 

K e c s é 1 y , ajándéka GömÖri 
szó. Hollók Imre* 

Kecskebukázni, a' fején 
keresztül a' két kezénél fog- 
va könnyen által fordulni ; 
innen mondják azt , midőn 
valamelly dolga az ember- 
nek roszúl jött ki : ,,Kecs- 
kebukát vetett..'' Székely szó. 
Ferenezi János* 

Kecske-darázs, szőlőda- 
rázs. Kállay^ gyűjt, 

Kecskolló, gödölye. Szé- 
kely szó. Gyarmathi SámueL 

Ke ez, kocza-fiasztató. Bod- 
rogközi szó. Mindszenti. 

Kecze, csúcsos zsákforma 
háló, melly a' víz* fenekén 
húzódik. Nem fog ártani egy 
úttal a* többi, itt esmére- 
tes hálók' nemeit is elő? 
számlálni! 1) oreg-háló; 2) 
pirity-háló; 3) gyér háló ; 4) 
viliik-háló; 5) piszliczár-há- 
ló ; 6) gyalom-háló ; 7) véter- 
hálót 8)bóne-háló; 0) kerí- 



Digitized by 



Google 



108 



KECZB-FICZE — KEBB. 



tő.hálő ; 10) marázsa-hálő ; 
IDpondöl-hálő^ 12) merítő- 
háld; 13) knttyogtató-hálő ; 
14) Í8táp-y. oUő-hálő. Vágy- 
nak még más halfogó esz- 
közök, ú.m. tapogató- y pi- 
cze-, líabak-^y szigony-, rar- 
sa-, rész- r. lésza, mét-há- 
ló. Tisza' mellékén. Nái- 

Kecze-ficze , csipertes 
Gyír várm. Czech János. 

Keczely kntyakölyök. M. I. 
750. a* keczely r. keczel-en 
felső asszonyi köntöst ért; 
a' mit a* székely rokolyának 
mond; de sem az -erdélyi, 
sem a* székely nem érti 
el a* keczel-t rokolyának. 
Székely szó. Ferencxi Já- 
nos. 

Keczele t. köczöle, I. 
Fejrevaló. Vas várm. Dr» 
Horvát Józtef. Kötény, ru- 
ha. Barkó szó. Hollók Imre. 
Kecze , azon ihar- t. bik- 
fa ágas, melly hegedfiii a' 
húrt fenntartja. Tisza mel- 
, lék! szó. Nátly József, 

Keczke, ólakban leró ta- 
karmánytartó rekesz. Bod- 
rogközi szó. Mindszenti. 

Keczmereg, erőtlenül 
megy. Győr rárm. Czech Já- 
nos. Horvát Endre, Négy 
kéz-láb mászik. Kállay'gyiijt. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 

K e d, kend, kegycnd, ke- 
gyelmed 's eő kegyelme 



közti kűlömbségi 1) kend 
vagy ked megvető, alább^ 
való embert megszólító szó , 
p. o. „Hallja kend, ezt 
többet ne cselekedje"—- mi- 
kor a' katona tiszt a' köz- 
legényhez szól; 2) ke- 
gy e n d , egy kissé bizo- 
dalmasabb kifejezés, p. o. 
„Leányasszony, ezt kegyend 
cselekedte" — mikor az anya 
a' leányához szól ; 3) Ke- 
gyelmed, e* becsfiietet 
adó szó , u' kisebbekhez , a' 
kik nem függnek parancso- 
latunktól ;4)eő kegyel- 
me, hivatalos megbecsülé- 
se a' vitézlő rendnek , mi- 
dőn közönséges helyről em- 
lítetik , p. 0. néhai vitézlő 
N.N. eő kegyelme, — a' Szé- 
kelyeknél. Ferenczi János. 
üdvarhelyszéken k e g y - 
m ö d. Szabó Elek. 

Kedd ed, Jcedd, a' hétnek 
második napja. Göcsei szó. 
Plánder Ferencz. 

Kedve c sámpo r od ot t, 
kerekedett, eredt. Székely 
azólán. Buczy. 

Kedvelt, nem: kedves; 
a* Liebling, Mártonnál — 
kedvencz. Székely szó. Fc- 
renczi János* 

K é g y ó , kigyó. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 

Kehe, hurut , tüdő' nyava- 
lyája ; inuét mondatik ; ke- 
hes pihés ember; kehes ló. 



Digitized by 



Google 



KEHETEGES — KELME. 



1Ö9 



Balaton melléki sző. .Hor- 
vátJi Z9Ígmon(L 

Keheteges, kehes , száraz 
hurutú nyavalyás erőtlen 
ember. Szdkely sző. Szabó 
Elek. 

Kőktarka, Blaudruck. Ba- 
ranyai sző. Tőbi Antal, 

Kelebőbálok, minden ok 
nélkül haszontalan járok. 
Kemenesali. Lévai Látzló, 

Kelehajti, eszelős ke'sz- 
akartra tébolyodott. Keme- 
nesali sző. Lévai László, 
Hebehurgya , szeleverdi. Pá- 
pa vidéki sző. Matict Imre. 

Keletkotra » kelehajti , 
szilaj , szeles. Pápa vidéki 
sző. Matics Imre* 

Kelekuti, kelehajti , bohő- 
kás. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, 

Kelengye , jegy ajándék. 
Matict Imre. 

Kelepcze, boczfa-vesszők- 
ből készült madárfogő ka- 
litka. Bodrogközi. Mind- 
szenti. Kalitka. Gőraöri sző. 
Hollók Imre. 

Kelepiczéjeky kezemmel 
lábonimal , veczkendezem. 
Kemenesali. Lévai Látzló. 

Keletlen, nem kelesztett 
tésztáből csinált pogácsa* 
Győr várm. Horvát Endrt. 

Kelevészt, kerülőleg ol- 
dalaslag. Kemenesali sző. 
Lévái Látzló. 

K e 1 e v é r , dióverő pőzna. 



Marczal melléki sző. Actá- 
dy Sándor. 

Kellemetes, magát sze- 
rettető , kedveitető, ezen 
törzsök szőtől: kellem; 
innen mondatik : kelleti ma- 
. gát, azaz, k^dvelteti. Szé- 
kely sző. Szabó Elek. 

Kelletni, magát úgy vi- 
selni akarni, hogy mások 
előtt kedvességet nyerjen. 
Székely sző. FerencziJánot. 

Kelme. Az Erdélyi Múzeum* 
V. füzetje' 102-d. lapján 
Kerekes a' Jánus Pannonius* 
életében azt mondja, hogy 
Kelme székely sző, annyit 
teszen mint matéria ;, mint 
ezt megmutatta a* Nemzeti 
Gazda 1814. Nro. XLV. pag. 
302., mellyet nen) olvastam. 
Itt Orbai székben eleget tu- 
dakoztam utána , de semmi 
felvilágosítást nem kapék 
annál , 's azt is csak egy 
paptői: hogy Kelme szőről 
ugyan semmit sem tud, de 
Kéme annyi mint textus; 
a' kantában egy baráttői ma- 
ga halottá , hogy a' textust 
így vette fel : mostani taní- 
tásom' keméje meg vagyon 
írva Sz. Máténál stb. Men- 
től több szükségét esmérem 
nyelvünknek e* két szőra , 
annál többet nyomoződtam 
ifántok ; de itt nyomokba 
nem akadék. Lehetnek azon- 
ban más vidéki, 's tán fel- 
hagyott szők. Itt köztünk 



Digitized by 



Google 



200 



KELMED — KENYÉR. 



kelme , kéme t egyébben nem 
fordul elé , hanem : 6 ke- 
gyelnie rŐridítTe így mon- 
datik ki ; 6 kelme, 6 kéme. 
Incze Jóxtef, 

Kelmed, kegyelmed : Gő- 
m8r. Torna ; kend , Dunán 
túl. Döárentei, 

Kelni: 1) a' földből a' mag- 
nak kinőni ; 2) a' tésztának 
megkelni ; 3) az árúnak a' 
Tásárban elkelni. SzaöóElei, 
Kelni V, kélni , a* kovászos 
tésztáról mondatik , a' mi- 
kor feldagad, megkelt v. 
kSlt a' tészta. Székely sző. 
Sxadó Elek. Tolna várm* 
Ctaplí Dániel. 

Kem, korlát, székely sző. 
Cterey Elek. 

Kém, spion. Székely sző. 
Cserey flleh, 

Kemenczefej. A' kemen- 
cze* azon része, merről a* 
tüz ég, kemenczefej ; ezzel 
átellenben hátul keniencze- 
láb , az a' fa vagy vas, melly 
kivfi] a' kemencze' fejétől a' 
.^emencze* lábáig a* kájhák 
alá tétetik, káholy- vagy 
kemencze - fa. Székely sző. 
Ineze Jőz»ef, 

Kemény, padka a' kályha 
mellett. Sziget vidéki sző , 
Baranyában. Jeremiás Sám, 

Kén, kín. Székely sző. Cte- 
rey Elek, 

Kendermagos tyúk, !• 
romba nagy tyúk. Székely 
sző. Kállay, 



Kendert yágni: 6om5r> 
Torna; tSrni, Dunántúl. Bob- 
rentei. 

Kendő: Torna, 6őm5r; kesz- 
kenyő, Dunántúl. DSbrentei. 
Palőcz. Szeder Fúöián. G5- 
mörí sző. Hollók Imre, 

Kendőfogás , kézfogás. 
Oömöri sző. Hollók Imre. 

Kendőlakás: Gőmör, Tor- 
na ; kézfogó, Dunántúl. Dö6~ 
rentei. Kézfogó a* házasu- 
landók közt. Palőcz. Szeder 
Fábián. 

Kendő-szeg, fogas<. Szé- 
kely sző. Cryarmathi Sámuel. 
Kállay. 

Kened ék, ír. Székely sző. 
Cserey .Elek. 

Kengyel futjő, uraságok^ 
hintáik előtt gyors iramlő. 
Balaton melléki sző. Hor^ 
váth Zsigmond, 

Kenni, a' szekeret, nem ha- 
józni. Székely szó. B. Lakos. 

Ként, hasonlítást jelentő 
függő ige (affixum) ; p* o. 
miként, akként, stb. Szé- ' 
kely sző. Szabó Elek. 

Kéntelen csúszó. L. Eke- 
kabala. 

K e n t-« t n i , dörgöltetni ; 
schmiren lassen. Székely sző* 
Ferenczi János* 

Kenyér, e. h. kenyér. Csik- 
széki székely sző. Farkai 
hadnagy. 

Kenyér, kinyer , könyér. 
itt Három -széken kenyérnek 



Digitized by 



Google 



KENYÉRBléLÜ GOIMÍBA — KERENTA. 



201 



mondják. Székely sső. Incze 
Joztef, 

KenyérbélA gomba, ke- 
nyér gomba. Kállay^ gyűjt. 

Kenyér' esécse v. for- 
rása, kenyér-dúcz. Székely 
sző. Kállay, Incze Józtef, 

K e n y é r - h a j: Gőmdr, Tor- 
na ; kenyérhéj : Dunántúl. 
Dö'brentei, 

Kepe, papibér ; capetia. 
Székely sző. Kállay, Kalan- 
gya, több keresztekből dsz- 
szerakott kérés gabona-ku- 
pocz. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, A* me- 
zőn hosszant keresztbe ra- 
kott gabona. Soproni sző* 
Kis Jánoi, Tolna várm. 
Ciapó Dániel. 

Képes, lehet; nem képes, 
nem lehet. M. 1. 731). ezzel 
teszi ki : nem illendő ; pe- 
dig a' kettő különbözik egy^ 
mástől. Székely sző. Fe- 
renczi Jánot, P. o. ha képes, 
segélj rajtam barátom l Tör- 
zsöke kép, képzelhető. 
Székely sző. Szabó EUk. 

Képesint, mértékletesen , 

takarékosan. Képesint bánj 

a' szénával , liszttel , pénz- 

• zel. Balaton melléki sző. 

Horváth Zsigmond. 

Kepesztetek, mászok , e- 
rővel felfelé csipeszkedem. 
Kemenesali. Lévai László. 

Kepiczkelni, arről mon- 
datik , a' ki úszni nem tud. 



ván a* vizben, kipked-kap- 
kod, hogy alá ne üljön. 
Pápa vidéki. Matics Imre. 

KepiczkelŐdik, ficzkán- 
dozik. Győr várm. Czech Já- 
nos, 

Kerecseny, egyik sas-faj.^ 
Matics Imre. 

Kéreg, csizma' sarkában le- 
vő fahéj ről is mondatik. 
Székely sző. Ferenczi János, 

Kerek csíp: 1) ollyan esz- 
köz , mellyel a* bőrt a' rán- 
czáből kihúzza a' szíjgyártő; 
2) szeges bőr a* bornyú* 
orrára, hogy meg ne szop- 
ja az anyját. Székely sző. 
Ferenczi János. 

Kerek, kerék. Székely sző. 
Gyarmathi Sámuel. 

Kerekes, kerf kgyártő. 
Székely sző. Kállay. 

Kerékfentő, kerék-kül- 
lő. Székely sző. Cser sy Elek, 4 

Kerékgyártó: Gömör , 
Torna; bognár, Dunántúl. 
Döbrentei. 
, Kerék-rőna, kerékvágás. 
Kállay* gyűjt. 

Kerékszegre járő, ki- 
csapongőről mondatik* Szé- 
kely sző, Ferenczi János* 
Szabó Elek. Buczy. 

Kerekutyőzok , keren- 
gek. Kemenesali sző. Lévai 
László. 

Kére n t a, kerek fa tál , 
mellyben a' sajtot savőjáből 
kinyomják. Székely sző. Tű- 
ry Ignácz. 



Digitized by 



Google 



202 



KEREP — KESE. 



K e r e p , kerepűlő. Palö cs. 
Szeder Fábián, 

Kc.replye, kerepűl^. Bar- 
kó szó. Hollók Imre. 

Kereskedni , űzekedni ; 
kereskedik a' tehén , midőn 
űzekedik. Göcsei szó. Plán- 
der Ferenci, 

Kereszt nyűgbe tenni, 
mindenik lábát megkötni. 
Székely szólás. Kállay, 

Kergeteg, Ölómirigy a' bá- 
ránj'ok' fejében. Innen :ker- 
geteges. Székely szó. Túry 
Jgnácz. 

Kergeteges, esze veszett. 
Kemenesali szó. Lévai Lász* 
lő. A' juh-nyáj' szédelgetó 
nyavalyája y melly erre 's 
tova dönti, szédelgeti azt. 
Székely szó. Szabó Elek. 
Dühös bolond, kit kötözni 
iíell. Az ilJyenról, mikor 
a* nyavalya rájó , szokták 
mondani : ,, Megint rajt' a* 
bóna óra.'' Mindezeket át- 
vett értelemben használják 
a' hirtelen haragra fortyant 
^ emberekről. Pápa vidéki szó. 
Matics Jmre, 

Kergetegesség, juh nya- 
valya ,'.. 's kis csikóé is : 
mikor az akol körfil szün- 
telen kereng. Székely szó. 
Ferenczi Jánot, 

Kerhó, így szokta szólíta- 
ni a' béres a' marhát , mi- 
dőn az nem akar az iga vagy 
jászol mellé állanu Balaton 



melléki szó. Horváth Ztig- 
mond* 

Kericzélni, kárálni y ka- 
ricsálni. Kállay' gyűjt. 

Keringeni, kóborolni. Szé- 
kely szó. Bb Lakot. 

Kerlány^ esztendős bárány. 
Székely szó. Gyarmathi Sá- 
muel. 

Kermelkcdem, körülte 
lappangok, hízelkedem , ma- 
gamat valakin rajta kötöm, 
kormoskodoro. Kemenesali 
szó. Lévai Látzló, 

Kérő: 1) tépés a' sebre ; 2) 
leánykérő. Balaton melléki 
szó. Horváth Ztigmond. Ké- 
rő jár a* zsebibe. Székely 
mondás. Gyarmathi Sámuel. 

Kerreg, a* tyúk a* tojáson 
vagy mikor az ölüt látja. 
Székely szó. Szabó Elek. Fe» 
renczi Jánot. 

Kerteknrtálok, csfirök , 
csavarok. Kemenesali szó. 
Lévai László. 

Kertelet, nád kerítés ; in- 
nen kertelni, náddal ke- 
ríteni. Marczal melléki szó. 
Acsády Sándor.' 

Kert-sátor, -fedél, -lé- 
sza; Székely szó. Gyarma- 
thi Sámuel. 

Kés' alja, levágott szőlő- 
karika. Székely szó. Kállay. 

Kese, hóka, sárgás fe- 
hér. Balaton melléki szó. 
Horváth Ztigmond. Keme- 
nesali szó. Lévai László. 
Beké* gyűjt. Fehér körmű 



Digitized by 



Google 



KESGDT — KETETNI. 



203 



lő. Marczal melléki sző. 
Aciády Sándor, Kese (lóról), 
bonta (ser tásról) : fele fe- 
hér, fel«i fekete, Kállay* 
gyűjt. 

K e s e d t , ernyedt, félriselt. 
Marczal melléki szó. Actá' 
áy Sándor m 

K é s e f a , a' szekérrúd* végé- 
re elólfogott hámos lovak- 
nak felfogó lánczos hám fá- 
ja eszköze. Székely szó. 
Szabó Elek^ Vas lánczczal 's 
egy nagy karikával össze- 
foglalt két hámfa, mellybe 
az eló lovat fogják. Székely 
SZÓ4 Ferenczi János* 

K e 8 e j , p. o. Skör , verhe- 
' nyeges fehér fekete. Székely 
szó. Kállay, 

K é 8 e n n 9 szabadon , nyűg 
nélk6I. Ormánsági szó , Ba- 
ranyában. Jeremiát Sámuel, 

Kesernyés, amaricans. Be- 
ke' gyűjt. 

Keserű fűy balba fű. Kál^ 
lay* gyűjt. 

Kessedni, avulni , kopni. 
Kessed a* ruha. Tiszamellé- 
ki szó. Nátly Jészef. 

K e 8 1 y ű , kéznek öltözete. 
Kestyfts kézzel min- 
dent szabad megfog- 
ni. Tréfa beszéd, a' széke- 

^ lyeknél. Szabó Eleh. 

K é s z 9 vajamire kinyújtott 
kézzel jelenlenni. P él d. a' 
jó katona mindenkor készen 
vagyoni Törzsöke talán a' 



kéz. Székely szó. Szabó 
Elek. 

Késze v. kisze, csíki é- 
tel , szulcz zablisztból drá- 
gaság* idején. Székely szó, 
Kállay. 

Keszeg, peszmeg, minden 
magyarnál ismeretes hal. 
Itt , a' szeged környéki Ti- 
szában ezen nemeit ismer- 
jük : Búczó keszeg. Dévér k. 
Galla k. Gelesztáf^ v. pohos 
k. Bagoly k. Jász k. Ilonka 
k. Vadász k. Kárász k. Kar- 
da k. Kerek k. Hosszú k« 
Marti k. Pápa t. Veres szár- 
nyú V. Piroska k. Szápó k. 
Tamás k. Csabák v. hat- 
szárnyú k., igen hasonlít a' 
vezér halhoz. Élés k. vagy 
halélés. Tisza melléki szó. 
Nátly Jóuef. 

Keszőcze, Vas vármegyé- 
ben korpa levest teszen; 
némellyé vidéken azonban 
cziberének hivják. Ba- 
ranyában keszőcze szil- 
va levest jelent , valamint 
czibere is Debreczen* tá- 
ján. Sztrokay. Eczettel ha- 
bart leves. Marczal melléki 

' szó. Aesády Sándor, Korpa 
czibere. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. — Szil- 
va keszőcze , lekvárnak fő- 
zött szilva. Kecskemét táj<i 
szó. Csapó Dániel. 

K etetni, tapogatódzni, ke- 
resgélni. Kemenesali szó. 
Lévai László. Kutatni, kém- 



Digitized by 



Google 



204 



KET HÚSZ — KICSAHQLNI. 



leMdni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Két h u 8 z » negyven , p. o. 
két 20 fonál. Baranyai sző. 
Tóbi Antal. 

Ketrecz: 1) istálló 's csűr 
előtt polyvát , 's kost tartó 
hely ; 2) a* tyúkok* ólát is 
ketrecznek hívják. Szőkely 
sző. Ferenczi János. Hizla- 
ló baromfinak rekesze. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond t Polyvatartó hely. 
Székely szó. Cserey Elek. 

Kétssántólagy schrág , 
schief. Székely szó. Incxe 
József, 

Kétrersben; GdmSr, Tor- 
na; kétszer. Dunántúl. Dö'^- 
rentei. 

Kévánom,e. h. kivánom. 
Gomuri beszédmód, Rima- 
*s Balogvölgy ben. B. S. Szé- 
kelyeknél. Gyarmathi Sá- 
muel, 

Keveredni, felémelyedni 
a' gyomornak , p. o. felke- 
veredett a* gyomrom. Szé* 
kely szó. Ferenczi János. 

Keverni, másodszor szán- 
tani. Kállay^ gyüj^* 

Kévésbe, h. kényes; kŐny- 
nyen síró , pityergő. Vas 
várm. Dr. Horvát József. 
Göcsei. Plánder Ferencz* 

Kezebeli, a' mit az ember 
ön védelmére hirtelen kap- 
hat. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, 

Keze-Iába, mindenes szol- 



gája. Pápa Yidéki. Matics 
Imre, 

Kezem' nyele, kezem* s;sá- 
ra. Székely szólás. Kállay, 

Kezes, csillegetŐ , ki mit 
a* szeme meglát, a* keze 
ott nem hagyja. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig^ 
mond. Lopó , tolvaj. Kállay^ 
gyűjt. Enyves v, szurkos ke- 
zfi , ki a' mit két szeme meg- 
lát , két keze ott nem hagy- 
ja, azaz, elcseni, ellopja, 
's kezéhez ragad. Tolna vár- 
megyei. Csapó Dániel. 

Kézhátbőr, a* kemény 
talp- varráskor a' nagy uj- 
jába húzott 's a' keze* há- 
tán kereszt&l fordított bőr , 
hogy a' csizmadiának , a' 
czérna ne sértse a' keze' há- 
tát. Székely szó. Ferenczi 
János. 

Kézszántó, obi iquus. Szé- 
kely szó. Gödry, 

Kézvonó, két nyelfi vonó 
kés, szívó kés. Székely szó. 
Kállay. 

Kiabálni, kajabálni , kur- 
jongatni, olly erősen kiál- 
tozni, hogy messzünnen is 
meghallhassák. Balaton mel- 
^ léki szó. Horváth Zsigm, 

Kiaszolni, kiszárítni; p. o. 
a* nagy meleg a* plántákat. 
Székely szó. Ferenczi János, 

Kibécze^ni, kiválasztani , 
mintegy kiábéczézni. Ud- 
vardi járásbeli Sz.-Péteren 
halié Czuezor Gergely. 



Digitized by 



Google 



KICSENGETNI — KIKIEIL. 



205 



Kicsaholni, taplő, kora^ 
és aczél által tűzet kiütni. 
Baranyai szó. Tóbi Antal. 

Kicsengetni , a' tanuló 
helybÓi yaló kicsapáskor a' 
retkest. Székely szó. Fe- 
rencit' Jánot, 

Kicsépelni, jobb kitétel , 
mint a' felcsépelnji , mikint 
ezt M. I. 178. mondja; mert 
a* búza* cséplése által a' 
szem a' fóből kihull. Szé- 
kely szó. Ferenezi Jánoe, 

Kies ke, összekötött zsúp 
csomó , mellyel a' házakat 
fedik. Bodrogközi. Mind- 
szenti, 

Kicsülledni, a' szemnek a' 
fejéből vagy egyébnek a* ren- 
des helyinél külebb állani. 
Székely szó, Ferenezi Jánot- 

Kiczikádzani, kicsirás- 
ni. Erd. és székely szó. Döó- 
rentei, 

Kidagadás, kiáradása a' 
TÍznek. Székely szó. Cserey 
Elek. 

K i d m ö d : kémed. Székely 
szó. Chfarmathi Sámuel* 

Ki ed, kéd, kegyelmed. Szé- 
kely szó. Gyarmathí Sámuel, 

Kiédezni, valakit megbe- 
csülni , 's vele nem a' 2'dik 
hanem a' 3-dik személyben 
beszélni. Balaton melléki 
szó. tíorváth Ztigmond. 

Kieje, kié. Vas várm. Ür. 
Horvát József. 

K i g y a 1 a g , púzsú , nyálas 
hájas csiga. Kállajf gyűjt. 



Kigyópásztor, szitakö- 
tő , szárnyas. Kállay' gyűjt. 

Kihagyni: 1) elmellózni; 
2) kirendelni , kiszabni^ p. o. 
a* leczkét ; a' szakácsnak a' 
főzeléket. Székely szó. Fe- 
renczi János, 

Kihergelni , valahonnan 
valakit addig boszontani , a* 
míg elmegyen. Székely szó* 
Ferenezi János, 

Kihuszom, kibújom , ki- 
fejt^^dzőm. Kemenesali szó. 
Lévai László, 

Ki Ítélni, a' jószágot a* 
per után. Székely szó. Fe- 
renezi János, 

Kikapó: 1) kicsapongó; 2) 
mást rászedő. Székely szó. 
Ferenezi János, Kállay, 

Kikelet, tavasz. Bekelet, 
ósz. Baranyai szó. Tóbi An- 
tal. 

Kikeresni; 1) heraussu- 
chen; 2) az ollyan asszo- 
nyokról , kik javaikat há- 
zaiktól kihordják 's elvesz- 
tegetik, mondatik : kike- 
resők. Székely szó. Incze 
József, 

Ki k esed t, kifeslett. Kál- 
lay^ gyűjt. 

Kikirélni , kukorékolni. 
Székely szó. Ferenezi János. 

Kikirics, kivirics, kükörcs, 
kikircs. Bodrogközi szó* 
Mindszenti. 

K i k i r i 1 (a' kakas), kukoré- 

^ kol. Székely szó. Gyarma- 
thi Sámuel, Incze József, 



Digitized by 



Google 



206 KILÖGGATNI — KISASSZONY-PATYOLAT. 



Kilóggatni, a* fát gyö- 
keréből ki mozgatni. Székely 
szó. Ferencit Jánot. 

Kimarkászni, Valamit 
mohón marokkal kirenní. 
Székely szó.. Ferenezi Jánot* 

K imatat Ifi y éjjel a* házból 
setétben kibabukolni. Szé- 
kely szó. Ferenczi Jáno9> 

Kiméncseredik a' sok 
ital miatt a' részeg ember- 
nek szeme. Székely erzó« 
Gyarmathi Sámuel, 

Kimenni , kificzamodni , 
p. 0. a' lábnak. M. I. 758. k i- 
m e n y ü 1 n i mondja. Szé- 
kely szó. Ferenczi János, 
Tolna Tárm. Ctapő Dániel, 

Kimenyűlt y kimarjult : 
erdélyi és székely szó. Fi- 
czamodott : magyarországi. 
Dö'brentei, 

Kimetszetni: 1) Jcivágat- 
ni p. o. a^ pecsétnyomót; 
2) a' monyas lorat tokitól 
megfosztani. Székely szó. 
Ferenczi János. 

K i m ö 1 ö m , kimélem. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel. 

Ki n l'an i, annyi mint kinlód- 
ni. Székely szó. Incze Jo- 
zsef. 

Kintornálniy idétlenül é- 
nekelni; innen: kintornálásy 
idétleií éneklés. M. I. 759. 
azt mondja , hogy erdélyi 
módon kintoTuálni annyit 
tesz mibt hárfázni ; de az 
erdélyiek is azt értik raj- 



ta, mit a' székelyek. Fe- 
renczi János. Kállay. 

Kiny&ni, a' kendert kitép- 
ni. Székely szó. Ferenczi 
János. Felnyűni. Tolna rárm* 
Csapó Dániel. 

Kipistálni, kikóstolgat- 
ni. Kállay^ gyűjt* 

Kipúzotty kilövelett p. o. 
a' Tér az érből. Ormánsági 
szó , Baranyában. Jeremiás 
Sámuel. 

Királydin ny-e, több in- 
dákra növő és a* legsirá- 
nyabb homokban, a' föld' 
színén terjedő f&* neme, 
melly gyümölcsül igen szú- 
rós tüsköket terem. Tisza- 
^elléki szó. Nátly József. 
Tolnában is divatos. Csapó 
Dániel. 

Kirekedni: 1) házból ki- 
záródni ; 2) a' berekedt to- 
roknak hangját visszanyer- 
ni. Székely szó. Ferenczi 
János, 

Kirikoltani: 1) a' vétket 
valakire kimondani ; 2) a' 
vásárt kikiáltani. Székely 
szó. Ferenczi Játios. 

K i r r e g a* kotló tyúk, a' 
tojáson, mikor valakit lát* 
Székely szó. Gyarmathi Sá- 
muel, 

Kisa-fa, késa^fa, mellyhez 
a' két első ló' vonó ist- 
rángját kötik. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 

Kisasszony t patyolat. 



Digitized by 



Google 



KlSAVANYODNl — KIVASLANI. 



207 



Princes perrail. Baranyai 
szó. Tőői Antali 
Kisavanyodni, úgy ki- 
lop ód zni az ajtón 4 hogy más 
^szre ne vegye. Székely szó. 
Ferenczi János. 

Kis csuha, asszonyi czifra 
]ájb]i. Ormánsági szó, Ba- 
ranyában. Jeremiás Sámuel. 

Kisebbik uram, a* férj' 
ifjabb testvérje, az öregebb 
az emberem* báttya. 
Baranyai szó. Tóbj Antal. 
Göcsei Plánder Ferenci. 

Kis y e r ó , kalapács. Székely 
szó. Kállay, 

Kiszállani: 1) nem csak 
a' hajónak a* partra , hanem 
2) a' székelyek arról a' ré- 
iszeges emberről mondják , 
a' ki bizonyos időben házát 
elhagyva sokáig korcsmá- 
kon hever , hogy kiszállott. 
Ferenczi János, 

Kiszellőztetni: 1) a* 
házat az ajtó 's ahlak' ki* 
nyitása által fris levegővel 
megtölteni; 2) a* köntöst *8 
bőrt a'* székre kitenni. Szé- 
kely szó. Ferenczi János. 

Kiszemelni, szemenkint 
kiszedni búzát 's lencsét. 
Székely szó. Ferenczi János, 
Kiválasztani , kiválogatni. 
Tolna várm. Csapó DánieL 

K i s z e m n i , kiszemezni. 
Győr yárm. Horvát Endre. 

Kiszi, böjti leves. Göniöri 
szó. Hollók Imre. Zabból 
kéizített étek' neme. Csík- 



széki székely szó. Farkas 
hadnagy. Gyarmathi Sámuel. 

Kiss&otyogni, a* vad hús- 
nak 's nyűnek a* sebből kio 
hullani. Székely szó. Fe- 
renczy János, 

Kiszottyant a' kezéből, 
azaz, kicsúszott, Kállay* 
gyűjt- 

Kita, szösz, 20 fő. Szath- 
már vidéki. Gáthy János, 

K i 1 1 ő , kittöly ; duplán szőtt 
vastag vászon, zsáknak és 
ponyvának való. Kemenesali 
szó. Horváth Zsigm, Négy 
nyüstÖs vászon* Kállay* 

. gyűjt. 

Kitűndö költetni , má- 
sok előtt megmutatni szép 
tulajdonságait. Székely szó. 
Ferenczi János, 

Kiugatni: 1) a' kapun u- 
gatva kikisérni a' kutyáknak 
az embert; 2) a' megdühö- 
dött ember is háromszor ki« 
ugatja magát, 's azután 
vész el. Székely szó. Fe- 
renczi János^, 

Kiülő, kiálló helyett, p.o. 
szem. Székely szó. Feren» 
czi János, 

Kivámolni, a* marhákért 
a* vámot a* harminczadokon 
lefizetni. Székely szó. Fe- 
rtnczi János, 

Kivarrani: 1) a* köntöst, 
keszkenőt; 2) az ajtón ki- 
suhanni. Székely ázó. Fe- 
renczi János, 

Kiváslani: 1) a' csizma' 



Digitized by 



Google 



208 



KIVENNI — KOCZA. 



talpának : 2) a* kis gyer- 
meknek kikívánkozni. Szé- 
kely sző. Ferencit János. 

Kivenni a' kés' sorját , az- 
az, jól kiköszörülni. Kál- 
W gyűjt. 

Kivetni a* kendert: Gö- 
mör, Torna; költeni , Dunán- 
túl. Döbrentei, 

Kivezetni: 1) a' pénzt, 

az új szántő-vasat ; 2) az 

embert a' házból más "által 

-l^iradaltatní. Székely sző. 

Ferencit Jánot* 

Kivinni: 1} a' szemetet a' 
házból; 2) valami czélt vég- 
rehajtani. Székely szó. Fe- 
rencxi Janói, 

Kiviribelni , apránkint 
kiinni. Kállay* gyűjt > Tolna 
várm. Csapó Dániel. 

K 1 u d ö r » gömbölyű nagy 
szalonnás galuska. Bodrog- 
közi szó. Mindszenti, 

K a : fúlánk. Ormánsági sző , 
Baranyában. Jeremiás Sá- 
muel, 

Kobak, tök-palaczk, héber 
nemű ivó edény. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsig» 
mond. Mondatik az üres fő- 
ről is. Csapd Dániel, Kivájt 
fa« Soproni szó. Kis János, 
Lopőtök - palaczk. Kállay* 
gyűjt. 

Kdbor, I. Bucsér. Gömbo> 
lyű y szalmából iont kosár. 
Soproni sző. Kis János, 

Kóboríy....? Szathmár vi- 
déki szó. Qáthy János. 



Kóborlás, palázolás; tik- 
verő, így bírják a' kóbor- 
lást Győr vármegyében. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 

Koboz, bőgő , Baszgeige. 
Matics Imre, 

Kobozni, tépni , szaggatni. 
Palócz. Szeder Fábián. 

Kobza, bőgő , Öreg hege- 
dű. Kemenesali szó. Lévai 
László, 

Kobzu, koboz. Örségi szó. 
Zakál György, 

K o c s , fattyúhajtása a' do- 
hánynak. Palócz. Szeder Fá' 
bián. 

K ó c s , e' helyett kulcs. Szé- 
kely szó. Ferenczi János, 
Fattyú hajtás a- dohány-nö- 
vésben ; innen k ó c s o z n i , 
azt tisztítani. Gömöri szó. 
Hollók Imre, 

Kocsány, csutka. Székely 
szó. Kállay, 

Kocsi, lovas kisebb szekér. 
Barkó szó. Hollók Imre, 

K c s i b é r : Gömör , Torna ; 
fuór : Dunán túl. Döórentei. 

Kócsolni ( Össze ) a' ke- 
zét , összefogni , összeten- 
ni. Székely szó. Kállay, 

Kocsozni a' dohányt, az 
oldal fattyusarjait letör- 
delni. Bodrogközi szó. Mind* 
szenti. A' dohányt fattyú- 
hajtásitól megtisztítani. Pa- 
lócz. Szeder Fábián, 

Kocza: 1) hálónem ; 2) ár- 



Digitized by 



Google 



KOCZii-GYBRMEK — KOHVASZTANI. 209 



ya fiatal állat; p.o. linalacK. 
Soproni sző. Kis Jánot, Ma- 
lacz, és korán elválasztott 
vügy árvaságra jutott j;yer- 
mek. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. 

Kocza-gy érmek, házas- 
ságon kivfili gyermek, apát- 
lan, elhagyatott kis gyér* 
mek. Pápa vidéki sző. Mo' 
tics Imre, 

K o c z e g a, alig élhetŐ , ke- 
nyértelen. Kemenesali sző. 
Lévai László. 

K c Z'i k: Gomdr , -Torna; 
kaszlik: Dunántúl. Döbrentei. 

Koczipor, semmire valő, 
clih-dáb ember- Kemenesali 
sző. Lévai László, Pápa vi- 
déki. Matics Imre. 

Kocződni, veszekedni. Szé- 
kely sző. Kállay^ Szóval ve- 
tekedni, ellenkedni. Székely 
sző. Szabó Elek. Szathmár 
Tidéki szó. Gáthy János. So- 
ká valamin pörlekedve al- 
kndozni. Behe' gyűjt. Bála- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Kötődni. Tolna 
yárm. Csapó Dániel. 

£ o c z o g , raczog , p. o. fo- 
ga y. álla yalaminek a^ hi- 
deg miatt. Székely sző. 
Kállay, Döczög , ráződik , 
p, 0. a' szekér. — Mienn ko- 
cződn$ik ? minn yeszekednek. 
Kállay* gyűjt. 

Koczogány, kurtékli, rö- 
yid foszlány. Székely sző. 
Gyarmathi Sámuel. 

TÁJSZAYAK. 



K o-c z o n , fejes káposzta' vas- 
tag szára. Göcsei sző« Fián- 
der Ferencz. 

Koczor, metsző kés. Szé- 
kely sző. Kállay. 

Kőczos, borzas. Pápa vi- 
déki sző. Matics Imre^ 

Kodácsclok, tyúk módra 
lármázok. 6römöri sző. Hol" 
lók Imre. 

Kődorftarii, megütni vé- 
letlen , vagy inkább észre- 
yétetlen. BeJte* gyűjt. 

Kódorogni, ide 's tova 
csavarogni. Marczal melléki 
. ss^/í. Acsády Sándor. 

K o d o z n i , erre tova , imitt 
amott eledelt keresni ; p. o. 
eme puszta sovány helyen 
kodoztak szegény lovaink 
— nem kaptak füvet. Szé- 
kely sző. Szabó Elek. A' 
marhának étel nélkül ülni. 
Székely sző. Ferenczi János, 
A'ki éhezik 'a még sem dolgo- 
zik , hanem szeret hézagolni, 
szerteszét járni, az illyenről 
monják : ne kodozz , dol- 
gozzál , mint más. Innét 
kodozó. Székely sző. /it- 
eze József* 

Kodul ni, eléhezni. Tisza 
melléki sző. Nátly József. 

K ő f i c z,' hamarjában koty- 
vasztott étel. Pápa vidéki sző. 
Matics Imre. 

K h a e. h. kova. Gomöri 
sző. Hollók Imre. 

Kohvasztani, forrő tíb- 
14 



Digitized by 



Google 



210 



KÓKÁLNl — KOLOMPÉR. 



zel Yalamit leönteni , p. o. 
a' mkrha-paczalt , hogy an- 
nál könnyebben meg lehessen 
tisztítani ; vagy resszőt, 
hogy hajlékonyabb legyen. 
Balaton melléki szó. Hor* 
váth Zsigmond. 
Kökálni, valamit a* fáról, 
mit kézzel el nem érnénk, 
póznával lekoczczantaniy'le- 
píszkálni, leverni. Meg- 
kókálni V. megkóká- 
n y oz u i , valakit póznával 
megverni. Pápa vidéki szó. 
Matici Imre, Diót leverni ; 
embernek fejére ütni ; tofást* 
összekoGzczantani. Balaton 
melléki szó. Horváth Ztig- 
mond. Megpróbálni ; ' élnek 
vele a' gyermekek, midón 
húsvéti piros tojások' erős- 
ségének megpróbálására tár- 
saikat felszólítják : gyöszte 
kókálni , azaz , üssük össze 
tojásinkat, mellyik lessz e- 
rósebb. Göcsei szó. Fiánder 
Ferenez, 

Kókányozom, elverem , 
leverem, patyokálom. Keme- 
nesali szó. Lévai Láitló. 

K o k i s , e. h. kakas. Csikszé- 
ki székely szó. Farkm had' 
nagy. 

K k o j z a , áfonya , fekete 
borsónyi édes gyümölcs. 
Székely szó. Gyarmathi Sá- 
muel, Buczy, 

KokoVyza, áfonya. Csík* 
széki szó. Káltay. 



K o k o n y a , áfonya. Székely 
szó. Tűry Ignáe%. 

Kólái ni, kelekólálni; Ide 
's tova ok nélkül járkálni. 
Balaton melléki szó. J9or- 
váth Ziigmondm 

K o 1 b á s z , disznóbélnek hűm 
tóteléke. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond, 

Koldus, alamizsnát kére- 
gető.Példb. „Szemérmes kol- 
dusnak üres tarisznyája.*' 
Székely szó. Szaóó Elek. 

Koledálni, kéregetni, kol-^ 
dúlni. Pápa vidéki szó. Mm- 
tics Imre, 

Kolláncs, testhez ragadó 
lapos féreg. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zsigmond, 

Kollár, kerékgyártó. Bar- 
kó szó. Hollók Imre. Palóca. 
Szeder Fábián. 

Kollát, böjt^ p.o. kollátot 
tartani, böjtölni. Pápa vi- 
déki szó. Matics Imre. Ke- 
rítés fából , palánkokból. 
Kállay* gyűjt. Üstöt tartd 
fa , űstrud. Csikszéki szé- 
kely szó. Gegő Nicephor. Az 
az eszköz, a* mibe a' bÖrt 
töreti a' szíjgyártó; 2 ke- 
mény fakarika , 12 lyuk ben- 
ne 's 12 kemény csere szeg, 
's ezeken vonódik keresztül 
a' bór. Székely szó. Feren" 
ezi János* 

Kolompár, tölcséres, réi- 
míves. Kállay" gyűjt. 

Kolompér, kutyatök , föl- 



Digitized by 



Google 



KOLONTOS — KONOG. 



211 



di alma, csncsorka. Kemer 
nesali sző. Lévai Láttló. 
* Kolontos, féleszű ; régen 
írták kalandos. Székely 
sző. Kállay. Együgyű. Szé- 
kely sző. Gyartnathi Sámuel. 

Kolontoskodni: 1) tré* 
fálkodni; 2) féleszűsködni. 
Székely sző. Ferenczi Jánot, 

K o 1 y i b a , e* h. kaliba. Bar- 
kó szó. Hollók Imre, 

Koma: I) tréfás ember, p. o. 
tiszta koma , egész tréfából 
áll ; 2) a* gyermek' kereszt- 
atyját is komának hívja a' 
székely. Ferenczi Jánoi. 
Leány, a* ki pűnköstkor egy 
legénytől tojást kap. Bar- 
kó szó. Hollók Imrp. 

Kőmáros r. kalmáros, 
fonnyadt, érés előtt lehollő 
szilva. Szeder Fábián. 

Komócsin, lenge nád forma 
réti fft, melly rizenyős fől- 

. deken terem. Tisza melléki 
sző. Nátly Józtef. 

Komondor, nagy paraszt 
eb. Székely sző. Kállay, Ju- 
hász kutya. Pápa vidéki szó. 
Matici Imre, 

Komp, dereglye , folyón 
kotélnéí fogva átszállító la- 
pos hajó. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. Kis 
h'almocska-fdld vagy -gyöp , 
melly megye helyett szol- 
gál p. o. a' tilos és szabad 
legelő között erdőn, réten 
Beké* gyűjt. 



1 K m p i 8 , zsombik. Gőmöri 
szó. Hollók Imre, 

K o ni p o 1 n i, kimetszett gyep- 
hantokkal rétet V. legelőt 
V. határt is kijelelni. Komá- 
rom várm. Czuczor Gergely, 

Kompolódni, affici , be- 
troffen seyn. Beké* gyiijt, 

K m p o r k o d n i , az orrát 
feldúzni , megneheztelni. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

K m p o t y , darab , p. o. 
kompoty só. Baranyai szó. 
Tóbi Antal. 

Kondásig kanász. Pápa vi- 
déki szó. Matici Imre, 

Kondér, csobolló. Baranyai 
szó.r Tóbi Antal, Nagy fa- 
zék, őblŐs edény. Kemenes- 
ali szó. Lévai László. Szath- 
már vidéki. Gáthy János, 

K n d i c B , czígány , új pol- 
gár. Kemenesali szó. Lévai 
László, 

Kondítani, a' halottat 
meghalásakor kiharangozni. 
Balaton melléki szó. Hor* 
váth Zsigmond. 

Konkoczélni, két tojást 
húsvétkor össze szoktak üt- 
ni, 's a' mellyik eltörik , 
azé leszen , a' kié el nem 
tört. Székely szó. Ferenczi 
János. 

K n g , reczeg. Mondatik 
hasadt edény vagy harang 
felől. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, 
14* 



Digitized by 



Google 



112 



KONTA — KOPOZNI. 



K o n t a, csonka. Szathmár lU 

déki 8SÖ. Oáthy János, 
Kontár, Fascher. Szathmár 

Tídéki.' Oáthy János. 
K o n t a t n i , valakit 5szto- 
n5zni , kűlönSsen roszra. 
Behé^ gyüjU Valakit felül- 
tetni , Jovalni , bőszíteni , 
bujtogatni. Balaton melláki 
sző. Horváth Zsigmond. 
Kon tat ő, bujtogató, biz- 
tató , ingerlő , hu8zító,no- 
szító. Kemenesali szó. Lé- 
vai László. 
Konty, főkötő. Balaton mel- 
lóki szó. 'Horváth Zsigmond. 
A' főre kereken tekert haj, 
's hajkötő tűvel keresztfii 
Tan szúrva. M. I. 769. fej- 
kÖtőnek mondja. Székely szó. 
Ferenezi János. Fejkötő. In- 
nát e' szólásmód: „Félreáll 
a' kontya'S azaz ; pityókos, 
megitta magát az asszony. 
Pápa ridéki. Matics Imre. 
Konty alá való, így hív- 
ja a' székely az édes bort. 
Ferenezi János. 
K o n t y OS b orsó, héjazat- 
lan. Székely szó. Ferenezi 
János. 
Konya, kajla ; konya fülű 
ló. Székely szó. Túrylgnácz, 
Szathmár vidéki szó. Gáthy 
János. 
Konyorászni, valamit e- 
sekedve , sopánkodva, erősen 
kérni ; innen mondják ; ad- 
dig konyorásza , hogy nem 
tudék kiállani MU^ 's pénzt 



adék neki. Székely szó. In* 
cze József. 

Konyult, lehajolt, legör- 
bedt. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

K p a c z , kopasz. Székely 
szó. B. Lakos. 

K o p a d é k , attritio; p.o. kör- 
möm* kopadékjával keresem, 
kenyeremet. Győr várm. 
Czech János. 

Kopálik: a* dióról , geszté* 
nyerői mondatik , mikor a' 
külső héja elválik. BeW 
gyiijt. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Kopár, sovány p.o* rét, le- 
gelő. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Kopasz baraczk, nyári 
baraczk. Székely s%6.Kállay. 

Ko'pczihér , húzó vonó. 

Káilay* gyüjt. Pápa vidéki. 

Maties Imre. 

Kópé, dévaj. Balaton mol* 

lé ki szó. Horváth Zsigmond. 

K p i c z , kullancs. Kállay* 

gyüjt. 

K ó p i c z , ffiz- vagy rekettye- 
vesszőből 's szalmából, dom- 
ború formára kötött tojást 
tartó eszköz. Győr várm. 
SztroTeay. 

Köpi ja V. kopjafa, te- 
mető fa. Székely szó. Inezé 
József. 

K o p o r c z , pÖrcz , curcina. 
Ormánsági szó, Baranyában. 
Jeremiás Sámuel. 

K o p o z n i , kopasztani , tol- 



Digitized by 



Google 



KOPOTYÜ — KORCZ. 



ira 



Iáitól megfosztani. Beké* 

Kopotyuy nem kopotyó , 
mint Mártonnál. Székely szö. 
Inctt Józitf. 

Roppantani, a' gyertya' 
haknvát eJrenni. Székely 
8ZÖ. Ferencxi Jáno$. 

Roppanté, hamveyő. Re- 
menesali sző. Lévai Lás%id, 

R p r i , igen lenyirt. Barkó 
szé. Hoildk^ Imre. Ropasv 
fejű p, 0. kisded. Balaton 
melléki sző. Horváth Ziigm. 

Rórászni, !• Bengészni. 
Rőborolni, kódorogni. Tol- 
na rárm. C^apó Dániel, 

Rórászó féreg, farkas. 
Kállay' gyüjt. 

R r á z , siet az óra , korán 
jár. Rora ToIna még enni, 
lefekűnni, azaz, nincs ideje 
még. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, 

Ró rázni, baksálni : ben- 
gészni , nachlesen. Bara- 
nyai szó. Tőöi Antal. 

R o r b á 1 n i , korbálódni : fa- 
ragcsálni. Baranyai szó. Tó- 
bi Antal, 

Rorcs, fattyú, elfajult, ba- 
ztard. Balaton melléki szó.f 
Horváth Ziigmond, 

Rorcsma, csapszék, bor- 
ház. Balaton melléki. Hor* 
váth Ziigmond. 

Rorcsolya, kézi kis szán, 
mellyen a' gyerekek ctnszán- 
kolnak ; korcsoly ánhk hívják 
azon két lapos fát is, mely- 



lyen a* hordót leeresztik a' 
pinczébe. Székely szó. Kál» 
lay, Márton szerint Schlitt- 
schuh ; de ez a* székelyek- 
nél csáklyát teszen. Itt a' 
korcsolya: 1) borvetó kor- 
csolya , mellyen a' tele hor- 
dót beeresztik a' pinczébe; 
2) a' kis szánnak e^y neme, 
azt megjegyezve, hogy a' 
szánnak eplénje, rúdja van, 
és a' székely csak ezt ne- 
vezi szánnak; a' korcsoTya 
pedig csak két lapos bikfa- 
deszka, melly — mint a' sze- 
kérlajtorja — zápfogakkal 
van Összefoglalva, és nincs 
rúdja , hanem a* két állához 
kötött istráng által húzzák. 
Innét, mint a' szántól szán- 
kázni , a' korcsolyától — 

Rorcsolyázni, p.o. mikor 
a* gyermekek egy hegyról 
télben leereszkednek „ vagy 
egymást húzzák korcsolyán. 
Székely szó. Incze Jézsef. 

Rorcs 8, több fajból ele- 
gyedett. Székely szó. Kál- 
lay. 

R r c z : 1) gatyaprém ; 2) 
nád kertelésnek kétfelóli 
szegélye, mellyet mint any- 
nyi hevedert erÓsség' okáért 
vesszővel összekötnek. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Ziigmond. Zsineg. Gömöri 
szó. Hollók Imre, Ráncz, p.o. 
a* gatyán. Tolna várm. C««- 
pó Dániel. Szathmár vidéki. 



Digitized by 



Google 



114 



KORCZOG — KORNICZ. 



Qáthy Jánoi. A* lábra való- 
nak felső behajtott varrása, 
mellyben madzag szokott 
lenni. Bodrogkőzi sző. Mind- 
ixenti. A' nád kerítéseken 
csakugyan nádbői ál)ó vas- 
tag pártázat, mellyhez a' 
nád köttetik. Beké' gyűjt. 

Korczog az egér. Székely 
sző. Oyarmathi Sámuel, 

Kor ez 08 pendely, asz- 
szonyi fél ing, melly csak zsi- 
neggel tartatik vállain. Bar- 
kó szó. Gömőrben. Holhík 
Imr0, 

Kordé , préda , puiztnlás ; 
p.o. kordéra ment minden 

^keresetem. Székely szó. in- 
ete József. Szabad préda ; 
kordéra bocsátotta , a^az , 
hogy ki mit szeret belóle 
azt vegyen , mert ; a* mint 
M. I. 771. mondja , a* székely 
a* kordét soha bolondságnak 
nem mondja. Székely szó. Fe- 
renezi Jánoe, Két kerekű sze- 
kér leptika. Balaton melléki. 
Horváth Zsigmond. Göcsei. 
Plánder Ferenez, Két kerekfi 
taliga; innen van eme' szó- 
lás : ,, Kordéra veszi a' dol- 
got", azaz , fel sem veszi ; 
- „elkordélta a' dolgot", 
tréfával elmellózte. Marczal 
melléki szólásmód. Acsády 
Sándor. 

Kordéi ni (el; , a' dolog' jó 
kimenetele felől kétséges- 
kedni. Balaton melléki szó. 
Hordáik Zsigmond. 



K ó r é s z n i , lásd Böngészni. 
Kemenesali szó. Lévai Lá«s- 
/o. Itt ott keresgélni. Beié* 
gyűjt. Marczal melléki szó. 
Acsády 'Sándor. 

Korhadt, megvénült. Scc- 
kely szó. Bucxy. 

K o r h á 1 n i : 1) fát vágogat- 
ni ; 2) magán gyakran eret 
nyittatni. Innét í ne korhál - 
tasd magadat minden szére- 
trzóra. Balaton melléki szó- 
lás. Horváth Zsigmond, 

Korhogni, az öreg embe- 
rek, kik lábokat nem igen 
bírják felszedni , korhogva 
járnak. Tisza melléki szó. 
Nátly József. 

Korholni, pirongatni. Pá- 
pa vidéki szó. Maties Imre. 

Koritto, sajt. Székely szó. 
^ Oyarmathi Sámuel, 

Korlát, üst rud. Székely 
szó. Oödry, 

Kormány, ekevas' fája , és 
hajót igazgató lapát. Szé- 
kely szó. Oyarmathi Sánu 

Kormoskod ni, konyhán 
az asszonyok körül hízel- 
kedni valamelly konczért. 
Balaton melléki szó. Hor» 
váth Zsigmond, 

Kormoskodó, incselkedő* 
Innen : kormoskodom. Ke- 
menesali szó. Lévai László. 

K r n i c z , kerékgyártóknál 
faczifrázuS vésü. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond. 



Digitized by 



Google 



K0RNY4lD0ZNI — KÓRSÁG. 



115 



Kornyadoz ni, betegesked- 
ni. Székely sző. Káilay. Sza- 
bó Elek, Márton szerint: die 
Abzerung habén; a' sz<^ke- 
lyeknél más értelme yan : 
mikor valaki nincs ugyan 
jöl| de azt sem tudja 9 mi 
betegsége I kedvetlen , szo* 
morn , kelletlen , akkor 
mondják : kornyadoz. Innét 
illyen szölásformák : tegnap 
délig csak kornyadoztam , 
délután lenyomott a' hideg 
az ágyba 'a kilele , sib. Szé- 
kely szó. Ineze Józ$ef. 

Kornyadozó, nyavalygó , 
farsábás, zsémbely^dő. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Ziigmond, Gyengén beteg« 
Székely szőJ Gyarmathi Sá- 
muel. 

Ko rnyi káln i , gajdolni. 
Balaton melléki sző.. Hor» 
váth Ztigmond. Borosan da* 
nolgatni. Pápa vidéki sző. 
Matici Imre, Kemenesali sző. 
Lévai László, 

K ő r ő , Márton szerint : der 
dürre Stangel einer jeden 
Pflanze ; de a* székelyeknél 
a' kőrő a' plántáknak nem 
csak aszú hanem nj^ers szá- 
rát, is teszit Székely sző. /n- 
cze József. Erről példabe- 
széd:„Czinegének kőrő nyár- 
sa*', azaz , a' kinek kicsi van, 
kicsivel kell beérni. Székely 
sző; Ferenczi János. 

Körözni v. kőrődzani, 



hervorspriessen , von neue'm 
heraustreiben ; p. o. mikor a* 
fejes saláta ki hasad és nőni 
kezd szára, hogy magja le- 
gyen, mondják: V.ikőrőzott 
a' saláta, í^y a' retek stb. 
Székely sző. Ineze József, 

Korog, p. 0. a' has. 

Korong, a' göröncsérek' 
eszköze. Két karikája van : 
felső, melly kisebb; és al- 
só , melly nagyobb. Az alsó 
lábbal hajtatik; a' fölsőn 
pedig az agyag különféle e- 
dénynyé képeztetik. Pápa 
vidéki sző. Matics Imre. 

Korongvas , malomkövet 
forgató vaspáicza. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsigm.* 

K r 8 n i a , darab vászon , 
mellyet kereszteléskor a'gö- 
csei keresztanya ajándékoz 
a' megkereszteltetett gyer- 
meknek. Göcsei szó. Vlán- 
der Ferenez. 

Korpa féreg, a* szilva' le- 
velibén. Kállay* gyűjt, 

Korpakisze, keszőcze. böj- 
ti levesnek a' neme. Palőcz. 
Szeder Fábián, 

Kprrog, csizmás lábot föl- 
dön vonva men. Marczal 
melléki szó. Acsády Sándor, 
Korrog a* gyomor, mikor 
szél akad belé. Székely szó. 
Szabó Elek. 

Korrogok, morgók* Kéme. 
nesali szó. Lévai László. 

Kórság, nyavalyatörés ; in> 



Digitized by 



Google 



116 



KÓRSAgoS — KOSZORÚFA. 



nen: kőrságos, nyavalyatö- 
rős. Kállay' gyűjt* 

Rórságos, hébe-hóba esze* 
lősködő , kiről illyenkor 
mondatik: ^^megint rajt* a' 
hóna óra/' Pápa vidéki sxó. 
Maiics Imre, 

K d r s i n , a* mivel a* bőrt 

' meguyomtatja a' csizmadia, 
mikor szab. Székely szó. 
FerencT-) János, 

Korsós, gölöncsér, fazekas* 
Baranyai szó. Tóbi AntaL 

Korty ándi, boriszák. Be- 
*«* gy^J** Győr várm. Hor» 
vát Endre, Eszem , iszom , 
hitvány ember. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 
Iszákos. Vas várm. Döhrett" 
tei, Győr várm. Ctech János. 

Kos bárány, bak. Székely 
szó. Ferenczi János, 

Kos-eper, nagy kerti-eper. 
Székely szó. Kállay. 

K B 1 a t , kószlál, fölebb a- 
lább csatangol , mint a' fog- 
lár kutya. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. Va- 
lakinek mindig utána jár. 
Pápa vidéki. Maties Imre, 

Kosog, téli bárány bőrből 
való felső öltözet ^mellyuek 
a' szőre kivűl van. Székely 
szó. Szabó Elek, 

K o 8 1 n i , verő kossal le- 
döngetni. Székely szó. Fe- 
rencxi János, 

Ko 80 1 y a : Gömör , Torna; 
mezei bölcső : Dunán túl. 
Döbrentei. 



Kosornya, kötőkas. Kál' 
%* gydjt* 

K o B 8 ó e' h. korsó. Székely 
szó. Cserey Elek. 

Kost, barom* eledele télnek 
idején , u* m. széna , szalma, 
polyva-törek. Székely szó. 
Szabd Elek. 

Kósternyálni, esténkint 
kimaradozni, csavarogni. Pá- 
pa vidéki szó. Maties Imre, 
Tekeregni , csavarogni. Sop- 
pron várm. N.A, Kiss Sámuel. 

Kósza, csavargó. Beké* 

Kószlál, 1. Koslat. Hijába 
való haszontalan Járást ten- 
ni. Kemenesali szó. Lévai 
László. 

Koszlani v. koszpitol- 
n i , vásni , elvásítani ; p. o* 
a'köntös elkoszlott,elvásott ; 
elkoszpitoltaa' csizma^. Szé- 
kely szó. Kállay. 

Koszmacska, Stockruben. 
Pápa vidéki. Maties Imre. 

K ó s z m ó , a* kis gyermek' 
fején levő var. Marczal mel- 
léki szó. Acsády Sándor. Be' 
ke' %yüjt. 

Koszogni, lentetni , csen- 
desen Járni. Mondatik ló fe- 
lől. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Koszolni, a* csizmának fe- 
kete vagy veres színét le- 
koptatni. Székely szó. Fe^ 
rsnczi János. » 

Koszorúfa, a* csfir-építés- 
ben az a* két fa , a* mely- 



Digitized by 



Google 



KOSZPERDA — KÓTYAGOS. 



117 



lyekbe a' szarvazat* fái be- 
eresztésnek. Székely sző. 
Ferenczi János. Szalúfa , 
mintegy a' háznak fa prém- 
sete, melJyen nyugszik a* 
többi épületi fa. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsigm, 

Koszperda, rozsdás hosz- 
szú 's vékony kéi vagy kard. 
Pápa vidéki. Maiiét Imre, 

Koszpitolni , koptatni , 
elviselni. Kállay'gyüjU Győr 
várm. Czech Jáno$. 

K oszt, hosszú pőzna , Szé- 
kely sző. B. Lakot' Buczy, 
Ineze József. Hosszú vékony 
rúd, lekosztolni a* gyümöl- 
csöt. Székely sző. Túry lg' 
nácz. Szilva-verő fa; innen 
megkosztollak, azt teszi, 
megverlek. Székely sző. Fe- 
renczi János. 

Koszt, takarmány , minden 
házi marhának valő élelem, 
mellyet télre gyűjtenek. 
Székely sző. Kállay. 

Koszta, 1. Esztrág. Gőlya, 
mellynek ollyan magas 's 
hosszú a' nyaka mint egy 
koszt. Székely sző. Feren* 
ezi János, Incze József, Túry 
Ignácz. 

Koszternyál , kőborol. 
Győr várm. Czeeh János. 

Kosztolni: l)p. o. szilvát, 
a' fáről , — verni ; 2) vala- 
kit jől megrakni. Székely 
sző. Incze József 

Kosztros, borzas. Palőcz. 
Szeder Fábián. Baglyas, nem 



fésfilt hajú. Barkő sző. Hol- 
lók Imre, 

K ő t á g k , tyúk niődra csa- 
tázok , lármázok. Kemenes- 
ali sző. Lévai László. 

Kotagszég, melly a' pa- 
tingot megakasztja. Székely 
sző. Gyarmathi Sámuel, 

K ő t e r , fogság , tömlőcz. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond, Zárhely, börtön* 
Beké' gyűjt, Tőmlöcz a' ki- 
sebb vétkeseknek. Pápa vi- 
déki sző. Matics Imre, 

Kotnyeles, kelletlen kuk- 
ta , a' szakácsnénak a* kony- 
hában alkalmatlankodő. In- 
nét — kotnyeleskedni. 
Pápa vidéki. Matics Imre, 
Csahos. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. Kalafín- 
ta , mindenben kalán , foga- 
datlan prőkátor. Tisza mel- 
léki szó. fíátly József, 

Kotok a, tyúk-ültető, asz- 
szonyos, puha férfi. Székely 
sző. Ferenczi János, 



KotonoznJ 



valamit láb 



alatt, alknlmatlankodva ke- 
resgélni. Balaton me|léki 
sző. Horváth Zsigmond. Pá- 
pa vidéki. Matics Imre, 

Kotrészni, kotorni, va- 
karni. Innét : elkotródni, el- 
vakarodni, elmenni. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsigm* 

K ő t y , sárga dinnye. Tisza- 
melléki sző. Nátly Józt9f 

Kőtyagos , iszos , félré- 
8xeg , boroskás. Kemene^ali 



Digitized by 



Google 



118 



KOTTÓZ AS — KÖBLÖS FÖLD. 



ss6. Lévai Láixlő, Vidám « 
jőkedrfi a* bortól. Balaton 
melléki szó, Horváth Zsigm. 

Kotyősás , gyermekjáték 
pálcsáral 's laptárai . S«é-* 
kely .8ZŐ. Ferenczi János, 

Kotyfolni, aláyaló módra 
fózni. M. I. 774. kotyvasz- 
tani. Székely szó. Ferencit 
Jánoi. 

KotyOf locsos szilva ; eb- 
b^l : megkotyosodni 9 teszi ; 
meglocsodni a' szilvának. 
Székely szó. Ferenczi János, 
Az elein ér^ , apró, 's a* 
hordozás által könnyen meg- 
romolható szilva neveztetik 
kotyo - szilvának ; minden 
szilva pedig, mikor valaho- 
vá viszik , *8 eg5'be romlik , 
mondják ; megkotyosodott. 
Székely szó. Inőze József, 

Kotyogó malom, melly- 
nek kevés vize vau , 's csak 
gyűjtögetve őröl. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsigm, 

Kotyogós, fél részeg. Gö« 
möri szó. Hollók Imre, 

Kótyomfity, hitvány em- 
ber* Marczal melléki szó. 
Aesády Sándor, Bodrogkőzi 
szó. Mindszenti, Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond, Pápa vidéki szó. Mum 
ties Imre, 

Kotyo s, kotlós, költ^ tyák. 
Baranyai szó. Tóöi Antal, 

K <? t y o s , félrészeg. Marczal 
melléki szó. Aesády Sándor. 

Kotty elo szilva-lé^ 



majd megeczetellek, 
igy szokják lehurítaai azt y 
ki többeknek együtt beszél- 
getésébe, hozzá sem értve, 
ügyetlenül bele szól. Any.- 
nyit is tesz , mint a' latin 
„Si tacnisses , phiiosophns 
mansisses." Pápa vidéki szó- 
lás mód. Matics Imre, 

Ko.tyvasztani , valamit 
hamarjában eledelnek f^zni. 
Beke^ gyiljt, Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zsigmond, 

Kova, tfizkó, tfizutó k^. 
Székely szó. Cserey Elek, 

Kovájgok, Székely 

szó. Gyarmathi Sámusl, 

Éovállik, 1. Duvasztani. 
Kovállik a' dió , mikor jól- 
lefoszlik a' héja. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel. 

Kovászfa, kétágú y egy 
nyel fi fa, mellyet a* kenyér- 
sütésnél tekenire tesznek , 
mikor a' kovászt megteszik. 
Bodrogközi szó. Mindszenti, 

Kovasztani, a' diót külső 
héjától megtisztítani. Beké* 

Kozmás az étéi , midőn a' 
pörkölődés által^ kedvetlen 
ízt 's szagot nyer. Balaton 
melléki szó. Horváth Zeig^ 
mond. Füstös szagú és izfi. 
Beke^ gyűjt. 

Koz s ól^, ködmeny. Székely 
szó. Kállay. Guba. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel, 

Köblösföld, félhold föld. 
Székely szó. Cserey Elek, 



Digitized by 



Google 



KÖCSÖG - KÖNNI. 



110 



K S G 8 5 g , bogySke , kőkorsó* 
Kemenesali. Zsévai Látzió. 

Köcsöge, nagyobb cserép- 
edisny , mellyben raját, zsírt 
tartanak. Seke* gyűjt. 

K ö c s ö k , zsirtartő cserép- 
edény. Balaton melléki sző. 
Horváth Ziigmond, 

K ö c z ö 1 e , ringy-rongy ru- 
ha. Kemenesali 8z<^. Lévai 
lid$xló» Gyim*gyom ruha. 
Marczal melléki sző. Ae$ády 
Sándor. 

KöcKölye, silány ruha» 
nevezetesen mellyben a' daj- 
ka hordozza az ölbeli gyer- 
meket. Bthtí* gyűjt. Pápa 
TÍdéki . szó ; felköczölyész- 
ni magát, azaz: silány ru- 
háit felölteni. Matic$ Imre. 
' K ö d m e n y , téli szőrös b^r- 
felölt^. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. 

Ködmön, felső meleg kön- 
tös, melly belől szőrös; az 
pedig , mellynek kirAI a' sző- 
re : k o z s ó k« Székely, sző. 
Kállay. 

K ö d m ö n y, babó , guba , uj- 
jas bunda. Székely szó. Gyár- 
mathi Sámuel. 

Ködök: 1) az ember' kő- 
dökfs; 2) a' tekerő láb' köz- 
belső fája, mi kör&l forog 
a' tekerő levél; 3) a' kol- 
lát' közepiben egy keresz- 
tfii vésett cserefa , melly- 
ben a' bőrt húzzák töretés 
végett Székely szó. Ftren^ 
c%i Jánoi. 



K ő f i n y , hátak , az emberi 
testen támadott, különbféle 
kinövések és pörsedékek , 
főképen ollyak , a' mellyek 
nem egészen sebneműek. Ör^^ 
ségi szó. Zahál GySrgy. 

Kőké, kövecske. Palócz. 
Szeder Fábián. 

K ö k ö r c s , kökörcsén. Szé- 
kely szó. Tűry Ignáez. 

Kölőncz, kölyök, fattyú. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 

Köll, kell. Székely szóejtés. 
Gyarmat hi Sámuel, 

Kellős közepe, a' cen- 
truma valamelly caélnak 
awagy dolognak. Székely 
szó. Ferenczi János, 

Kölyök: 1) zavarnak — 
fazárnak — belső része; 2) 
kis katya, macska stb. Pa- 
lócz. Szeder Fábián. 

Köményes', köményma- 
gos pálinka. Székely Szó. 
Ferenezi János. 

Kő méz, édes gyökér. Szé- 
kely szó. Ferenezi János. 

Köncsörködő, magát e- 
nyelegve hozzánk adó. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Ztigmond. 

K ö n n i , meg'könni, felette 
elérni, p. o* a' szilvának. 
Székely szó. Ferenczi János. 
Mikor késő őszszel a' hó- 
harmat a' szilvát megsonyor* 
gátja, és az öszszeránczo* 
sodik 's esik , mondják ; negr 
könt a' szilva. A' leányról 



Digitized by 



Google 



120 



KÖNTI — KÖftPÖLT. 



Í8 T^BŰlőj^ben mondják : 
megkezdett könni. Székely 
sxő« Ineze József, 

Kóny ij czukor - répa» koz- 
macska. Kemenesali sző. Lé" 
vai Láisló. 

Kdnnyi r. könnyid, 
könnyű. Vasvárm. Dr, Hor- 
vát József. 

Könyfi könyv. Székely 
sző. Ceerey Elek. Gyarmatki 
Sámuel. 

Könyyesy könyrköt^. Ba» 
ranyai sző. Tóbi Antal, 

Köp, a* székely eÉI töpnek 
mondja. Ferenczi János. 

K ö p e d é k , hitvány ember. 
Marczal melléki sző. Acsá' 
dy Sándor. 

Köpeszteni v. kövesa- 
t e n i y a' nyers husi lefor- 
rázás által megpuhítani ; 
köpeszteni mondatik a' le- 
öli diszBŐről is 9 mikor Ifor. 
rő vizzel leforrázzák y és 
megkopasztják. Pápa vidé- 
ki sző. Matics Imre. 

K^pincze, város' korcsmá- 
ja. Kállay^ gV^jt'. 

K ö p ő c z e, kis cserép edény, 
millyenben a' patikáriusok 
a' kenőcsöket adják. Behe* 
gyűjt, Győr várm. Czech Já^ 
nos. Vas várm. Dőbrentei. 

Köpörödni, töpörödni, 
összevonődni. Széliely sző. 
Kállay' gyüJt. Egybe huződ- 
ní ; p. o. késő öszszel a' szil- 
va köpőrödik v. köpik. Szé- 
kely sző. Gyarmathi Sám, 



Köppenteni, köppSgetni y 
iddogálni. Balaton melléki 
sző. Horváth Zsigmond, * 
Kőppögetni, köppenteni , 
iddogálni. Balaton melléld 
sző. Horváth Zsigmond. 

K ö p ü : 1) méhkas ; 2) tejfelt 
ráző edény. Balaton mellé- 
ki sző. Horváth Zsigmond. 
Köpü: Torna, Gömör; méh- 
kas : Dunántúl. Dőbrentei. 

K ö r b e c s , f6z - vesszőből 
font véka. Göcsei nzó.Flán" 
der Ferenez. 

Köre lepcsent, palacsin. 
ta. Csikszéki sző. Derzsi 
Mózes. 

K ö r h a ! hátra. Kállay' gyUjt. 

Körítő, eszköz, mellyel 
hordő - feneket kerítenek , 
mindenben hasonlő a' deák 
circinushoz. Göcsei sző»P/áit- 
der Ferenez. 

Körmös, a' ki hamar el* 
lopintja, a' mit körme kö- 
zé kaphat. Székely sző. Sza- 
bó Elek. Ferenczi János. 

K ő r ő : porhanyő, töredékeny. 
Ormánsági sző, Baranyában* 
Jeremiás Sámuel. 

Köröm zsélni, karczolní. 
Balaton melléki sző. Hor^ 
I váth Zsigmond. 

K ö r p ö 1 ú , az a' fa csat , 
melly a' taliga-rndat a' té- 
zsolával összeköti. Örségi 
sző. Zakál György. 

Körpöly, az ökörszekér' 
rúdjának orrára szegezett 
fa, mellybe jár egy az igát 



Digitized by 



Google 



KÖRTB r. KÖRTI — KÖVETNI. 



121 



tartó nyakiieg, Balaton 
melléki sső. Horváth Z$ig» 
mond. j 

Körte T. kör ti, körtrély. 
Vas Tárm. szőejtés. Dr.Hor* 
vát Jdxsef. Gdcsei. Plán' 
der Ferenez, Székely sző* 
Ferencit Jánoi, Tolna yárm. 
Csapó Dániel, 

KÖrtvély, cnrsor in state- 
ra romána. Tisza melléki 
szó. Nátly Józsefe 

Kösedék ragy keséd ék, 
szakadás , repedés , lyuk. 
Behé* gyűjt. 

Kősó, küls^ kerék a' sze- 
kérben. Barkó szó. Hollók 
Imre, 

Kösöntyű, régi fórendfi 
asszony* medalliája. Székely 
szó. Szabó Elek. 

Kössedék, kérés; p.o. „kös- 
sedék baja sincs.'' Győr 
várm. Czech Jánoi, 

K ö s 8 ű , lakatos szer. GyŐr 
yárm. Czech Jánoe. 

Köstörküdni, ingerkedni. 
Baranyai szó. Tóöi Antal. 

Köszméte, szőrös f ige. 
Székely szó. derey Elek. 

Köszörülöd ni, ralakihez 
hozzá simulni. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigm. 

Kötekedő, akaratos , ma- 
gát megkötő. Kemenesali 
szó. Lévai László, 

Kötény, kötő, előkötő, 
Schurz. Székely szó. Kál- 
lay. Tolna várm. Csapó Dá^ 
uiel. 



Kötni. Több más értelmein 
kirül a* székelyeknél teszi 
még ezeket is : 1) a* fúszuj- 
ka-borsó , mondják , hogy 
kötött, mikor hűvfjke — , 
a' haricska, mikor szeme 
van ragy terem ; 2) mikor 
a* fortélyos ló megáll, hi- 
jában ütik, meg sem moz- 
dul, mondják: megkötötte 
magát. Székely szó. Jnexe 
József, 

Kötődni, ellenkedni. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

K ö t ő k a s, kosornya , ételfo- 
gó. Székely szó. Kállay, 

Kötölődzni , kötekedni 
valakibe. Székely szó. Fe- 
renezi János. 

K ő t ö r , sajtó , Kelter. Szé- 
kely szó. Gyarmat hi Sámuel. 

K ö t ő - r ú d , széna-rúd. Szé- 
kely szó. Kállay, 

K ö t t e m : Gőmör, Torna, 
Kunság; kötöttem: Dunántúl* 
Böbrentei. 

Kötyönfitty, hitelt nem 
érdemlő beszéd, p.o. jól te- 
szi, ha minden kÖtyönfitty- 
re meg nem indul. Székely 
szó, Ferenczi János. 

KÖveszteni, 1. Köpeszteni. 

Követni: 1) imitare ; 2) se- 
qui ; 3) a' székelyeknél for- 
dul elő más értelemben is , 
mondják p. o. ezt a' leányt 
sok szerencse követi ; mi an- 
nyit teszen : ennek a' le- 
ánynak sok kérője van. 



Digitized by 



Google 



122 



KÖZBBL8Ö - KüCZOROGNI. 



Ss^kely síó. Incte Jéz$ef. 
KSretni (el) , elbúcsúzni , 
p. o. egy helyben valóktól 
mulatság' alkalmáral. A' 
korábban el menő a' többiek- 
től el síokott köretkez- 
ni. Balaton melléki. Hor- 
váth Zsigmond. Páparidéki. 
Matici Imre. 

Közbelső, kézépső. Szé- 
kely szó. Kállay. 

Közk öp fi, 1. kerítő. Szem- 
telen hir-hordó. Kemenes- 
ali szó. Lévai Láttld. 

Krumpli, gurgonya , pi- 
tyóka, földi mogyoró. Kál- 
%• gyújt' 

Kuács, e.h. kovács. Göcsei 
szó. Plánder Ferencx.^ Mar- 
ezal mellóki szó. Acsády 
Sándor. 

K u a s z, e. h* kovász. Mar- 
Gzal melléki szó. Ae$ády 
Sándor. Kuvasz ( Balaton 
melléki), iháaz kutya (Ke- 
menesali^ , komondor (Rá- 
baközi). Horváth Zsigmond, 

Kubucz, szalma kosár, to- 
jástartásra. Gömöri szó. 
Hollók Imre. 

K u c s ma, magyar sapica. 
Gömöri szó. Hollói Imre. 
Régi módi hosszú bárány- 
bőr fekete süveg. Székely 
szó. Ferenezi János. Sxabó 
Elek. Kállay. Derxsi Mózes. 
Csalma, sapka, süveg, csa- 
picza, csápcza. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 



K u c z i k jj kemencze' oldala 
a' tűzhelynél, puszik. Bod- 
rogközi szó. Mindszenti. 
Szathmár vidéki szó. Qáthy 
János. 

K u czrk ó , a' hályha mellett 
lévő szeglet. Soproni szó. 
Kis János. Kdczik, sut, zug; 
angulus. Tolna várm. Csapó 
Dániel. Szngoly , kályha 
vagy almáriom mögött. Pá- 
pa vidéki szó. Maties Imre. 

K u c z G r (székel yesen) mind 
a' timár, mind a' szigyár- 
tó azt mondja ; erdélyiesen 
koczor, kaczor: szőlő met- 
sző kés ; ^ — de a' székely 
a* vas' befelé kuczorításá- 
tól hívja kuczornak , 's nincs 
miért arra fognunk , hogy 
orosz szó, mikor illy ter- 
mészetesen ki lehet hozni a' 
székelyből. Ferenezi János. 

Kuczorálni, 1. Kunyorál- " 
ni. Alkalmatlanul kérni va- 
Jlakitől. Beké, gyűjt. Erővel 
kérni j csalogatni ; innen : 
kuczorálom, elku- 
czorálom, elcsalom , e* 
rővel elkérem. Kemenesali 
szó. Lévai László. 

Kuczorgó, törpe ház , 
mellyben fel sem állhatni. 
Kállay' gyűjt. 

Kuczorodnl, zsugorodni , 
töpörödni. Pápa vidéki szó. 
Maties Imre. Szathmár tí- 
déki. Gáthy János. 

K u c z o r g n i , a** hidegben 
leknporogva egybehúzni ma- 



Digitized by 



Google 



KUCZU — KUKKANTANI. 



123 



gát, mint gyermek mikor 
egy ingben mesítláb a' hón 
kinn (cuczorog 9 ^ míg a* na- 
gyobbik a' korcsoiyát készí* 
ti. Székely sző. Szabó Elek. 

K a c z u , kucza 1 a' kis szo- 
pós gyermekeket altatják 
vele ; ezzel hívják a' kis 
kutyát is. Székely szó. Kál^ 
lay. 

K u d a r, kemencze' ragy 
kályha' Sble. Kemenesali 
szó. Lévai László, 

K 11 d a r c z , szégyen , gyalá* 
zat. Kndarczot vallani , fel- 
csúfolódni, feltételét el nem 
érni ; repnlsam ferre. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Kndarczot vallok 9 
kárt vallok , felcsufolódom. 
Kemenesali • Lévai László, 
Repulsam passas. Szathmár 
vidéki szó. Gáthy János* 

K u d a r i , túrós étek. Keme- 
nesali szó. Lévai László. 
Savó leves fúróval. Kállay^ 

Kufárné, piaczi kofa. Szé- 
kely szó. Kállay. 

Kuhiban v. cserben 
hagyni, megcsalni. Kál- 
iay* gyűjt. 

Kuhu, koh,a'hola' vas iz- 
zítatik. Örségi szó. Zahál 
György. 

Knjak,dkol. Székely szó. 
Bucxy. Gyarmat hi. Jncze Jó* 
zsef, Gegő Nicephor. 

K a j a k 1 n i , öklözni. Szé- 
kely szó. Incze József, 



K u j c s o r j a, korcsolya, kct- 
tós emelő vagy boros hordó- 
kat lecsúsztató rúd. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

K u j t o r o g n i, bizonyos 
szolgálat 's hivatal nélkül 
ide '3 tova házalni. Beié' 
gyűjt. Éhhel , szükségben 
nyomorogni. Pápa vidéki 
szó. Matics Imre. Éhhel szé- 
delegni , kalézolni. Keme- 
nesali szó. Lééai László. 

Kuka: 1) siket néma , kuka 
ember; 2) gamó v. kajmő , 
mellyel a' felfűzött dohány 
száradás végett a* szergyiá- 
(, ra és potosra kiakasztatik. 
Tisza melléki szó. Nátly 
József. Néma, szótalan. Tol- 
na várm.Cfa/jJ Dante/. Néma 
(Göcsejben huka). Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Született néma. 
Pápa vidéki szó. Matieslm' 
re. Szathmár vidéki sző. 
Gáthy János. 

K u k k a d n i , lefonnyadni ; 

Kukkadoini, szunnyadás 
közt fővel elő-elő gyökken- 
teni. Székely szó. Ferenezi 
János. Szunyókálva elé hü- 
ledezni. Székely szó. Szabó 
Elek. 

Kukkanom, megszólamlok. 
Kemenesali. Lévai László. 

Kukkantani (be), betekin- 
teLii. Balaton melléki szó.* 
Horváth Zsigmond. 

Kukkot égetek, vesztek, 



Digitized by 



Google 



224 



KUKMA — KULLANCS. 



kárt Tallok. Kemenesalisiő. 
Lévai Láizlú> 

K u k m a, bászli , bámése. 
Ormánsági ssó, Baranyában 
Jeremiát Sámuel. 

Kukő, kisdednek yalő tojás. 
Gömöri sző. Hollók Imre, 

K u k o 1 1 a , pálinka-f^K^ 
kunyhó, kalyiba. Kemenes- 
ali szó. Lévai Látxló, Hot' 
váth Zsigmond, 

K u k o r i , perecz. Göcsei szó. 
Plánder Ferenci, 

Kukoricza, tengeri, málé, 
törökbúza. Kállay* gyüjt. 
Kakoncza-*csÓ r. •csóv : Tor- 
na, GŐmör; knkoricza-fej : 
Dunán túl. Döbrentei, 

Kukoricz a-c s u m a,török- 
buza-kocsán. Kállay* gyüjt, 

Kukoricza-lóha, török- 
bnza' korpája. Kállay gyűjt, 

Kukorifánk, hal -étető. 
Kemenesali. Lévai Lá$%ló. 

Kukorodni r. kukorczolni, 
szűkség végett leülni. Behe^ 
gyüjt, Szathmár vidéki szól 
Gáthy Jánoi' Lekuporczol- 
ni : szükség-tételkor térdha- 
jolva guggolni. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 

Kuksolni, kuporczolni , 
üldögélni. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond, Le- 
guggolni. Tolna várm. Cta- 
pó Dániel. Kt^nienesali szó. 
Lévai Láizló. Rejtekben meg- 
vonulni. Páp{^ vidéki szó. 
Matici Imre. 

Kukta, f$ttó, szakács-inas. 



Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond, 

K tt k u , tojásoeska. Kemenes- 
ali szó. Lévai Láizlti, 

Kukucs, a' kis gyermeknek 
mondják, hogy valljon lát- 
ja-e az embert. Székely szó. 
Ferenczi Jánot, 

Kukucsálni, valamit ma- 

<gasról vagy lyukon által 

nézni. Beké* gyüjt. Kandi* 

kálni. Kemenesali szó. Lé* 

vai Látzld, 

KukuGsolni, ]eselkedől«g 
nézni. Gömöri szó« Hollók 
Imre, , 

Knkurikolniy 'mondatik 
a' kakasról erdélyiesen ; ki- 
kh«éhii , székel yesea; kuku- 
rékolni , magyarországiasan. 
Ferenczi Jánot. 

Kulacs: Gömor , Torna ; 
csutora: Dunántúl. Döbrew 
tei. Székely szó. B. Lakot. 
Kulacs , Kecskeméten is , 
csutora pedig Tolnában szin- 
te divatos. Csapó Dániel, Ke- 
menesali. Lévai László, 

Kulacsképü V. -ábrázatú, 
azaz pufók , nagy pofájú. 
Kállay' ygüjt. 

Kulcsos, kalács neme. Ke- 
menesali. Lévai László, 

Kuli, nagy fülű. Kemenes- 
ali szó. Lévai László, Rö- 
vid szarvú tehén. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig' 
mond. 

Kullancs, nem kollancs; 
nevezik kantának is, a' fér- 



Digitized by 



Google 



KULLOG — KUNYORALNL 



225 



fekitek as a' neme, melly 
nyárban a' marhákba befar* 
ja magát y vérrel teleszívja, 

^8 azután^ m^gtelTén , le« 
hull: ezt, miathogy- parla- 
gba, gyepes helyeken terem 
^s mász fel a' marhákra , 
Csíkban parlag- féregnek hÍT« 
ják. Székely sző, Incze Jó- 
zief. 

K H 1 1 o g , szédeleg, kammog, 
mint a' farkas 's rőká tu- 
nyán jár. Balaton melléki 
4SZŐ. Herváth Zsigmond, Las- 
san Jassan meneget , bUleg 
ballag. Székely sző. Sxaód 
Elei. Titkon meneget. Szé* 
kely^ sző. KáUay* Ballag , 
lassan , félve v. ővakodva 
men. K€(?skeméti sző. C«a- 
pő Dániel. Lassan kémked- 
ve, alattomosan men. Pá- 
pa vidéki. Maticé Imre^ 

K u 1 1 o g ő , olly asszony v. 
férfi, ki a* házasokat egy- 
másnak megszerzi , kerítő. 
Sárközi sző , Tolna várm. 
Garaff, 

K u m a k , egy jő darab p. o. 
hus V. kenyér. Székely sző. 
Ferencti Jánot. Szabó Józtef. 

K n m a s ip , af^gy darab, p. o. 
kenyér. Székely sző. Szabó 
Elek. 

Kummognl, alattomosan 
leselkedve járni. Beké' gyűjt. 

Kumni V. hunni;l. Hu- 
nyőst játszani. Kemenesali 
sző. Horváth Zsigmond, Tol- 
na várm. Ctapó Dániel. Tit- 
xXjszavak. 



kon alonni, vigyázva szen- 
deregni. Kemenesali sző. 
Lévai László* Valamit le- 
guggolva lesni. Marczal 
melléki sző. Acsády Sándor . 
Rlbúni ; p. o. a' nap leku* 
mott , azaz t a' nap leáldo- 
zott, lehunyt. Pápa vidéki 
^sző. Maties Imre. 

Kuncs, kisded tágasság a* 
fAtő és fal közStt. Csikszé- 
ki székely sző. Fúrkas had* 
nagy. 

Kuncsorog, künn zsugo- 
rog, tÁzl6á\k. Kállay' gyüjt* 
iPápa vidéki. Maties Imre. 

K u n c z o g ni, kunczolni, 
vinnyogva,koldus-mődra kér- 
ni ; vagy : valamit kényesen 

\ kérni. Székely sző. Gyar^ 
mathi Sámuel. 

Kunczolni, 1. Kunczogni. 

Kunczorálni, e. h. kuczo- 
rálni. Szathmár vidéki sző. 
Gáthy János. 

Kundészni, hivatlanul va- 
lamit fűtetni , keresni. Bett* 
'gyifjl Korál ni, öszszekeres- 
géltti. Kemenesali sző* Lé' 
vai László. 

Kun hátas, csőkSnSs , aka- 
ratos , makranczos lő. Ti- 
sza mellőki sző. Nátly Jó^ 

ztef. 

Kunyorál ni, zsarolni, ké- 
Tic«élni. Kállay* gyi/Jt, Ku- 
CKorálni, könyörögni. Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. Folyvást kérni ^ 
15 



Digitized by 



Google 



KUP ^ KURKÁSKNl. 



p« 0. mix meguiitam est as 
embert, mindig a' nyaka- 
mon van és kunyorál. Pápa 
Tidéki 8ZŐ. Matic$ Imre. 
K tt p , rakág , kupocz. Balaton 
melléki sző. Horváth Ziigm. 
Kupa: 1) irö pohár; 2) Ta- 
laminek völgyccskéje , p.o- 
fejem* kupája. Balaton mel- 
léki 8ZÓ. Horváth Ztig- 
mond. Ejtel. Székely szó. 
Gfformathi Sámuel. Itcze, 
p.o. egy kupa ser. Székely 
szó. KáUay. Ceerey Elek. 
Kyakkupa, a' nyak' fclsi 
t^s hátulsó részén gSddr. 
Vas várm. Dr. Horvát Jó* 
%$ef. 
KupacB) kis kup, Innét — 
Ku paczol ni 9 kapaczba, 
kis kup-formába rakni Ta- 
lamit f p* 0. almát , kolom- 
pért. Pápa ridéki szó. M«- 
iics Imre. Nádkupacz , Fejér 
Tármegyében. 
Kupás ras, tengely' régire 
'» tövirc való oblos vas. Szé- 
kely szó. Ferenczi Jánoi. 
K u p e c z , lókereskedo. Szé- 
kely szó. Kállay. Szegény 
kereskedő. Kállay^ gyűjt. 
, Szigorú, csaló, fösvény. 
Székely szó. Ferenczi Jánoe. 
Fortélyos. Pápa vidéki szó. 
Matics Imre. , 
Kupi kék, látatlan sz/nű. 
Gömöri szó. Hollók Imre. Pa- 
lócz. Szeder Fábián. 
Kupocz, 1. Kupacz. 
Kúpolódni, enni valót loj^- 



va keresgetni. Tányémyaló, 
knpolódó ember. Tiszamel- 
léki szó. Nátly Józief. 
KuporcBolni, 1. Kuksolni. 
K u p r í t a ni , összekaparni, 
gyíyteni mint a' fösvény. 
Székely szó. Kállay. Bala- 
ton melléki. Horváth Ztigm. 
Kapom, 8sszeházodott,rán- 
czosodott p. o* a' fösvénység, 
miatt. Székely szó. Feren* 
ezt János. 
Kurczina, porca, töpörtj, 
elaprítva kisfllt szalonna. 
Kecskeméti. Ceapó Dániel. 
K u r g ó , fattyugyerek. Kéme- 

nesali szó. Léwii László. 
K u r h é j a, tyukhordó kánya. 
Vas várm. Dr. Horvát Jó^ 
uef. 
Kurisztolok, kést a' má- 
sikkal fenek. Székely szó. 
Gyarmaihi Sámuel. 
Kurjongatni, csúfolódva 
azt kiabálni valaki utámihul 
Székely szó. Oyarmathi Sá* 
muel. . 
Kurka, kis rövid aiEtszonyi 
rékll. Székely szó. Kállay* 
Kurkálni: 1} kitisztítani, 
p. 0. az ólat kikurkálni ; 2) 
. keresni. Beké* gyűjt. Kikur- 
kálni , p. o. kalhából , ól- 
ból stb. valamit kikésztetni. 
Balaton melléki szó^ Hor* 
váth Zsigmond. 
Kurkászni v. kurkál- 
ni, turkálni. Pápa Tidéki 
szóejtés. Matics Imre. Szath- 
már vidéki. Oáthy János. 



Digitized by 



Google 



KURROG — KUSZRÓ. 



22T 



Keresni, fürkészni. Seé- 
kely sző, Incxe Jóttef. Fe^ 
rencxi Jánon, 

K tt r r o g , t. i. a' has' ragy az 
étlenségtő] , vagy a' mago- 
kat megfészkelő szelektől. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Z8Ígmond» 

Knrta korcsma, alattom- 
ban bort áruló hely.Ká//«y' 

Kurtékli f h Koozogány. 

Kürti, kurta, skurti; kur<^ 
ta asszony^rékll , spenczer. 
Székely sző. Kállay. Inezt 
Józief, 

Kurucz, magyar 's székely 
katona, mondatik ellenkező- 
jéül a' laboncznak, vagy 
német katonának ; talán a' 
crux^ről székelyesen kur 
rux, innen lett kurucz. Pél- 
dabeszéde is van , p.o. |,Ku- 
rucz világ régen volt**; ak- 
kor mondatik , mikor vala- 
mi eltölt boldog időt vala- 
ki ok nélkül emleget. Szé- 
kely sző. Ferenczi Jánoi. 

K u r u g j a , szénvonő. Bara- 
nyai sző. Tóbi Anial. 

Kuruglya, I. Szénvonő. 
Kemenesali és Rábaközi sző. 
Horváth Ztigmond. Kétágos 
fa V. vasvilla : mellyel a' 
keraenczébe v. kálhába fa- 
zekakat raknak. Göcsei sző. 
Plánder Ferencz, Győrvárm. 
Horvát Endre. Kemenesali 
sző. Lévai László, Kállay^ 
gyüji. BtU* gyűjt. 



K u r US o 1 n S , bisonyoz bo- 
szorkányos mesterséggel va- 
lakit ntiegkőtni, elbolondít- 
ni hiszik az embert a' tu« 
datlanok, 's ezt kuruzslát# 
nak mondják. Székely sző. 
Ferenczi Jánot, 

Kuruttyal, retyeg r« ret 
keg a' béka4 Balaton mellé- 
ki sző. Horváth Zsigmond. 
Vartyog, reke^p; mondatik 
a' békáről. Tolna várm.C««- 
pd Dániel* 

Kuruttyolok, béka mő- 
don szőlők. Kemenesali sző. 
Lévai László. 

Kusi, kasa, megosonk^tott. 
Bodrogközi sző. Mindizentí. 

K u 8 1 n i , alacsonyul hizel« 
kedai mint a* kutya* Szé- 
kely sző. Ferenexi Jánou 

Kustorogni , ácsorogni. 
Bodrogközi, Mindszenti. 

Kusza, farkatlan ; kusza 
tyúk, kusza veréb stb. Ti* 
ssa melléki sző* Nátly 34* 
ssef. 

Kuszálni, összebon5'olíta- 
ni , p. o. a* Gzérnát, fonalat. 
• Pápa vidéki sző. Maties Im- 
re, Balaton melléki. Hor- 
váth Zsigmond, összekever*) 
ni , bomlítáni , ozérnát v. 
hajat. Tisza melléki. Nátly 
Júzief, 

Kuszár ,....fSzathmár vi- 
déki sző. Gáthy Jánofs. 

K US z k ő , kályha mellett va^ 
lő szeglet. Kemenesali sző. 
Lévai Lémloé KuráRk, ku^ 
16^ 



Digitized by 



Google 



228 



KUSZLIK — KUVASZ. 



€EÍk , lattöii , sarok , sagoly, 
siordék. Balaton melléki. 
Horváth ZiigmQtii. Flin- 
der Feremez. 

K u 8 1 1 i ky kucikö , kályha- 

. ing. Marczal melléki siö. 
Aesády Sándor. 

Kusapítol niy a* ruhát 
kiméietlenűl riselni. Pápa 
▼id«ki 8^6. Matici Imre. 

KasEpolom, riselem, ron- 
tom, Yásolom, kimáletleníil 
húzom vonom , koszpítolom. 
KerapneéalL Lévai Láizló. 

Kusitora, fanyelű paraizt 
bicsak, bugyii. Kemenesali 
8x6. Lévmi LáizltL Fanyelű 
bicsak, rugö nélkül; bugy- 
iid Balaton melléki sző. Hor- 
vátk Zsigmond. Kállay' gyűjt. 
Őrségi 8zd. Zakál György, 
. Palóca » Szidor Fábián, 

Kutatni, kereigélni, min- 
«lent S88ie-¥Í88za hajhászni. 
Pápa vidéki. Matia Imre. 

Kútgém: Gőmdr, Torna; 
kankalék: Dunántúl. Döb' 
rentei, 

Kút-gém-ostor, -gár« 
gya, -küpű. )$zéke]y siö. 
Gyarmathi Sámuoi, 

Katréjos, elmésen csalni 
tudó (ein Anführer). Szé- 
kely SIÓ. Szabd Jéztef. 

K u 1 1 g n i , kullogni , czam- 
mogni. Kállay' gyűjt. Szath- 
már vidéki. GáthyJánoi. 

Kutyagolni,....? Szath- 
már vidéki. Gáthy János, 

Kttiyaházii aláraló ae« 



honnal ember. Pápa vidéki 
szó. Maticg Imre. 

Kntyahájjal kenték 
mega'kSlddköd*, azaz, 
még kicsi korodtól fogva 
hamis voltál. Székely mon- 
dás. Ferenezi Jánoe. 

Kutyálkodni, roszalkod- 
ni ; „Elkutyálkodta magát'* 
azaz , elroszalkodta magát , 
ki elóbb jó volt. Pápa vi- 
déki szó. Matict Imre. 

Kutykorékos, gSmbölyfi, 
kerekes. Balaton melléki 
szó. Horváth Zeigmond. 

Kntyor, szúk mély gSdSr, 
mellyben viz van* Örségi szó. 
Zakál György. 

Kntyorék, riz' fordulása. 
Kemenesali. Lévai Látzlo. 

Kutyorodni ,* valahová 
úgy hívatlanul ülni. Bekc* 

K u t y u , kutyó, kutyoló, p.o. 
pelyva kutyó v. kutyoló , 
azaz : kutu. Vas várm. Dr« 
Horvát Józeef, 

K u V a d n i , kuvadozni : 1) 
felkuvadt a' kenyér' héja, 
^akkor mondják, mikor a* 
kenyér fölkél, belól ürege 
van, vagy a* belét egészen 
ki lehet venni a' héjából; 
2) lekuvadni ; p. o. a' tapass 
a' ház' oldaláról lekuvad, 
annyi mint lehull ; kuvadoz- 
ni kezdett, hullani kezdett. 
Székely szó. Incze József. 

K ura 82 9 juhász eb. Székely 



Digitized by 



Google 



I^UVASZTANI - KÜSZÖB. 



229^ 



Bső. Káttay. Szathinár vid^- 
déki. GÁihy Jánoi. 

Karasztani, leronni. p. o. 
egy állatnak a* b«rét, fá- 
nak a' héját y'd%f haját. Szé- 
kely sző* Inc%€ Józief, 

KuTik r. csűrik, halál- 
madár. Barkó sző. Hollók 
Imre. FmUcw bz6» SzeéUr Fa- 
óián. 

Kű, e.h.k^. Gdcsei SBÖ. P/i^x- 
i€r Ftrenex. Ez a' kiejtés 
t5bb helyeken is diratos.^ 

K ű c s i d > kicsin. Székely siő. 
Gyarmathi Sámuel. 

Küeder, akona. Sziget vidé- 
ki szé y Baranyában. Jérem 
miáe Sámuel. 

KűgymS^dy kegyelmed. Szé- 
kely szd. Gyarmathi Sámuel, 

Kűkfircsén, kikircs. Szath- 
már Tidéki. Gáthy Jánoe. 

Kűll^, fekete rigd. Marczal 
melléki sző. Aesády Sándor* 

Külomds e. h. kűlőnds. Sop- 
ron rárra. N.A. Kits Sámuel* 

Külű, kása-törtf lyuk. M. 1. 
777. koljünek nerezi. 8zé« 
kely sző. Ferencxi János, 
A' kerék' sugár-f^íi.. Mar- 
melléki sző. Aaády Sándor. 
Tdkmag - tdrő. Kemenesali 
Bzó, Lévai Láezld. 

Künn, kinn. Székely sző. 

Gyarmathi Sámuel, 
Küpü e. h. kSpű, irősraj. 

készítő edény. Pápa TÍdéki J 



szőttes. Matite Imre. Kirájt 
fából kút ▼. forrás körfii 
emelet; méhkas. Székely 
sző. Téry Ignáez,- Fa* üre- 
ge ; innen : m é h k ű p ű , 
méhkosár ; k u t k ii p ű , a' 
forráson, mellyel más ▼!&* 
befolyásától elzárják. Szé- 
kely sző. Kállay, 

Küpülni, kopolni p. o. ra- 
ját. Csikszáki székely sző. 
Gegó Nieephor, 

Kürtő: Torna, GömSr, Yácz ; 
kémény ; Dunántúli Döbreu" 
tei. Kémény. Székely sző. 
Cserey Elek, Gegó Nieephiyr* 
Barkó sző. Hollók Imre, In- 
nen kürtőseprő , kémény* 
tisztítő. PalŐc». Saeder JPá- 
Siin, 

Küs, kis^ máki^i>. morzsá- 
nyi , szikra. Székely ^sső. 
Gyarmathi Sámuel. 

K Ű s d e ni , birakozni mással.. 
Székely sző. Ferenezi Já- 
noe.. Küszködni.. Székely szó* 
Gyarmathi Sámuel. 

K ü s k e , kicsiny. Gőmővi sző. 
Hollók Imre. 

Kiian^ az a' segítő Inas ragy 
fa, a' mibe fogja a* szíj- 
gyártó a' bőrt, hogy meg- 
rakarhassa. Székely szó. Fe* 
renezi Jáuoe, 

Küsaküpű,^ minden lében 
kalány. Szőkely sző. Bucxy. 

Küszöb, házajtő* kilépő al- 
gerendája. Péld. Sok kü- 



Digitized by 



Google 



230 



KÜTYLÓ - LAbA2lNI. 



Mdb ütte a* seggét. Ssékely 
iiőlásjoiöd. Sza6ó Elek. 
Kűtyiői málé ember. QyÓr 
ráruu Czteh Jáno9. 



Kűrő^ kűU^, Szathmár rl- 
déki flző. Gát/iy ^ánot. 

K ű V ű 1 , kűl , kivűl. Székely 
8ZÖ. Gyarmaihi Sámuel. 



L. 



Xjabacif ss^ljnek roia fo- 
ja^ melly igen ritkán terem. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Ziigmoni* 

Lábaljázok) saradzálok 
(tötosan): láb alatt henter- 
gek. Barkó szó. Hollók Imre> 

L^bas, három Jábu rőstőló, 
szilke, porzsoló, rátó. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel. 

Lábaskodni, ralahorá fel« 
nyúlni. Székely^ szó. Gymr- 
mathi Sámuel. 

Lábas roarha^ régi lére- 
lekben a' res m o b i 1 i i-t 
érrel tették ki. Székely 
szó. Ferenczi Jánoe. 

.Labatoly a' szót HibásaL ej- 
ti. Kállay* gyűjt. 

L á b h i n t a y lábon hintázta- 
tó székely játék, vagy ülve 
is. Székely szó. Ferenczi 
Jánoe^ 

L á b í t ó , pedale (a* takácsok- 
nál)^ Csikf^^i székely szó. 
Gegő Nicephor, Eskája, ré- 
tya; lajtorja. Baranyai szó. 



yáta' lapos alfái, mellyé 



:| 



kei a' sz3rók lábokkal nyo- 
mítgatrán a* nyűstSt az ál- 
tal nyitják a' mellék fonal- 
lal , hogy a' vetéló a* kőzött 
által mehessen. Székely szó. 
Szaóó Elek. 

L a b d a, Gánsefuss (der stin- 
kende). Székely sió. B. La- 
kóé. Szathmár yidéki. Gáthy 
Jánoe. 

Lábos, hiba a' Tásson-szS- 
yésben, mikor a' hátulsó 
nyustbe Tesz az ember két 
szálat , 's az elsdbe Sz ket- 
tót , és így a' szőrést tovább 
folytatja. Bodrogközi szó. 
Mindszenti. 

Lacsak, sár; innenii acs a- 
kos, sáros. Gyór várm. 
Czech János. Tolua várm. 
mondják : Lucsak , lucsakos 
V. lucskos. Csapó Dániel. 

L a c z i konyha, traktérház 
a' henteseknél. Kemenesalt 
szó. Lévai László. 

Ládázni,/ pajkosan , betyá- 
rosan , magát hányva vetve 
beszélni. Gyór várm. Hor- 
vát Endre- 






Digitized by 



Google 



LAFANCZ - LAKZI. 



231 



Lafancs, rlngy-rongy. Pá* 
paTidéki szó. Matici Imre^ 
Ronda, szakadozott gúnya. 
Kemenesali. Lévai László. 

Lafatolni, mondatik a' 
kutyáról, mikor eszik ; de az 
emberről is, mikor kutya- 
módra siet az éréssel • Pápa 
Tidóki szó. Matíct Imrt. 

Lagzi, lakadalom, menyeg- 
zői Tendégj^g. Kemenesali 
szó. Lévai LÁizló. Palócz. 
Szeier Fábián* 

L^^^yigi elcsüggfdésig, fá- 
radtig, elerőtlenedésig, p. 0. 
mint látom , lágyig ragy, 
azaz : erődből kifogytál. Gö- 
csei tzó. Flánder Ferencz, 

Lagymatag, 1. Hiboha* 

Láhatod, láthatod, lát- 
hatd. Székely azó. CTyar. 
matki Sámuel. 

Lajha, tohonya, rest. Ke- 
menesali szó- Lévai Láizló. 
Székely szó. Szabó Elek. 

L aj bár, tunya, rest. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Ztigmond, Székely szó.Sxa- 
bó Elek. Cterey Elek. 
Lajhó, lomha. Székely szó. 
Incze Jóizef. 

Lajhó, rest , tunya , málé , 
renyhe, puha, dög. Székely 
szó. Qyarmathi Sámuel. Fe- 
renczi Jánoe. 

Lak; báb, gyermekek* bu- 
bája ; innen alak, szép ; 
alakom, kedvesem ; a 1 a- 
k s , álorczás. Klaproth 
szerint alak tarka-barkát , 



GSifrát, pettyegetest fess 
a' Kaukázus körű!. Székely 
szó. Kállay. Leány- gyerme- 
kek' rongyból készfiit játé- 
ka, báb V. buba (pupa); e- 
gyet tészen ezen szóval : a« 
lak, mellyet a' székely rö- 
videbben így mond ki: lak; 
innen lakozni, annyi mint 
bábbal T. bubával játszani* 
Székely szó. Derzsi Mózes. 
Gyermek-játék maga - forma 
képben; szépet is jelent. 
Székely szó. Szabó Elek. Bn- 
ba, alak. Székely szó. Tú- 
ry Ignáez. 

L á k, tó, mocsár* Székely b%6. 
Cserey Elek. 

Lakadalom, M.l. 705. la- 
kodalomnak írja, holott la- 
kot nem adnak; innen ere- 
detibb a* lakadalom. Székely 
szó. Fertnezi Jánoi* 

L a k m á r , commessatio* Pá- 
pa vidéki. Maiit s Imre. 

Lakmározni, szodéskod- 
ni. Székely szó. Cterey 
Elek. 

Lak<$, zsellér a' falún, kid- 
nek háza nincs. Barkó szó. 
Hollók Imre. 

Laksa, laska. Gőmori be* 
szédmód. B.S^ 

L a k z i , menyegző , lakada- 
lom. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Vendég- 
ség. Székely szó. Kállay. La- 
koma , lakadalom. Tolna 
várm. Csapó Dániel. Ssath- 



Digitized by 



Google 



232 



LAM — lAnGOS. 



már Yld^ki sső. fíitky János. 
Beké' g^Mjt. 

Lam; Jamosi TÍzes, ronda. 

Beké* gyi^jt* 
La mos; hugyos. Kemenesali 

8K<$. Lévai László. Kedves, 

lustos. Balaton melléki szó. 

Horváth Zsigmond, Lomboa. 

KáUay^ gyűjt. 

Lámpérty szőlőfajta. Győr 
▼árm. Sttrokay, 

Lámpértos, nehezen hal- 
ló f siketecske. Kemenesali 
szó. Lévai László, Igen na- 
gyot halló. Győr rárm. CzecA 
Jáno9. 

L a m p o s , l^pes méz. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
ÍLsigmon,d. A' farkashoz igen 
hasonló kutya. Pápa ridéki 
szó. Innét Baranyában a' 
farkast mezei 1 a m p o s* 
nak hÍTJák. Matics Imre. 

Lánczaléky a' lánczhos 
toldott darab fa ágas , a' 
Bzán-erdőlésben, akkor told* 
ják ki vele a' lánczot^ mi- 
kor ollyan rövid hogy cl 
nem ér az orszokra. Székely 
szó. Ferencxi János. 

L á n c z f a, lárma-fa/ a' mely- 
lyen zsupott gyújtván meg 
a* régi bolyongó világban, 
oda futottak a* vidékbeliek, 

" *« így jelül szolgált az igen 
hamar kellető oltalombcli 
gyülekezésre. Székely sjéó, 
Sxííbó Elek. 



Lánczfalék, lánczot tol- 
dó fa nyújtó, a* szán* eplé- 
nyei alatt, e. h. láncz-fa- 
toldalék. Székely szó. Szaió 
Elek. 

Landulni^ lobbot vetni. 
Örségi szó. Zakál György. 

Láng: 1) az égő tűznek fel- 
kapkodó heve , színe ; 2) va- 
lamely dolognak a* legfl. 
nomabb része, p. o. liszt- 
láng, a' lisztnek legvéko- 
nyabb része , egyebekre is 
alkalmaztatható. . Székely 
szó. Szadó Elek. 

Langal éta, longurio. Győr 
várm. Czeeh János. Pőre, fél- 
mezítelen. Kemenesali szó. 
Lévai László. 

L a n g a 1 ó , elősúteméay , ke* 
nyér-sűtéskor. Kemenesali 
szó. Lévai László. 

Lángoló, lángas, laska , ke- 
letien tésztából vékony le- 
pény. Győr várm. Harvát 
Endre. 

L a n g 1 n i , M. I. 795. lán- 
golni teszi ki ; slü első ssebb^ 
mert a' két torok-vocalia 
nem rútítja el, egymás mel- 
lett. Székely szó. Ferencxi 
János, 

Lángos, széllel eresztett 
p. 0. haj. Baranyai szó. Tó- 
bi Antal. Tüzes ömber; ja« 
poniabeli futó szekér' neme. 
Székely szó. Szabó Elek, 

Lángos, lángelőtti sütemény. 
Gomőri szó. Hollók Imre. 



Digitized by 



Google 



LANT — LAPOSRA. 



233 



Tolna Tárm. Csapií Dániel. 
Láiígnál sült lepény. 

Lant, dal; lantolni, danolni. 
Sziget vidéki sző, Baranyá- 
ban. Jeremiái Sámuel, 

LantorJa» ablak hólyag- 
ből az oláhoknál. Erdályi 
sző. Aeeády Sándor* 

Lantorna, marha' gyom- 
ráról levont megszáraztott 
hártya; ablaknak 's lám- 
pásnak is használja a* köz- 
nép. Székely sző. Szabd E- 
lek, Bőndő - hártya ; innen 
lantornás ablak. Székely 
sző. Kállay, 

Lánya, kjerés , csendes es J. 
Behe gyűjt. 

Lanyha, lássa ; p. o. lany- 
ha eső , lassú eső. Pápa ri- 
déki sző. Matics Imre, 

Lanyháző: esős idŐ. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Ztigmond, 

Láp, bozőtos hely. Innét 
Lápos. Balaton melléki 
sző. Horváth Zsigmond, In- 
goványos kaszáló rét. Re- 
menesali sző. Lévai László, 

L a p a , vápa. Székely sző» 
Gyarmathi Sámuel, 

L a p a d á 1 , kicsapott , félre 
tett. Székely sző. Ferenczi 
Jánot. 

La p á f y , sík , rőna , táj ; 
kivált a' rét szokott lapá- 
lyos lenni. Balaton melléki 
sző. Horváth Zsigmond, 

L a p i , Blatt ; fának lapija. 
Székely sző. B. Lakot, 



Lapiczka: 1) ruha - moső 
szerszám; 2) konyha -esz- 
köz tűz mellett ; 3) testűnk' 
egy része.' Balafon melléki 
sző. Horváth Zsigmond, Mo- 
sőfa. Marczal melléki sző. 
Aesády Sándor, 

Lap i ne s kai ni , a* vizet 
tenyerével vagy más lappal 
verni. Őrségi sző. Zakál 
György, 

La P i s , e' h. lapos. Gőmori 
sző. Hollók Imre. Ormánsá- 
gi sző , Baranyában. Jere- 
miás Sámuel. 

Lapítani, mángolni. Sisi- 
get vidéki sző, Baranyában. 
Jeremiáe Sámuel, Hallgatni, 
kashadni. Ormánsági sző , 
Baranyában. Jeremiás Sám. 

Lap ez ka, M. 1. 797. la* 
piczkának irjá , ' fa laposít- 
va , kicsi lapát. Székely sző, 
Ferenczi János. Az ekében. 
Székely sző. Gyarmathi Sá- 
muel. Vas kalán. Csikszéki 
székely sző. Gegő Nicephor, 

Lapoczkásdi, ifjak* játé- 
ka, lapoczkával a* fenekire 
ütnek egyiknek *a elvetik, a* 
ki felkapva kergeti a' má- 
sikat 's viszont másra Ut, 
Székely sző. Ferenczi János- 

L a p s k a , laska. Székely 
sző. Buczy, Szabőgallér T. 
tésztás laska. Székely sző. 
Kállay, Bdjti laska, olajjal 
T. mézes mákkal. Székely 
dző. Túry Ignácz, Laposan 
rágott laska I mézzel »mák- 



Digitized by 



Google 



234 



LAPOS-VAS — LAZAS ÉLET. 



kai 'fl olajjal assik. Seékely 
sző. Fertncxi JánoM* Szeles 
pántlikára yágott tiSsztane- 
mú. Székely sző. Szabó Elek. 

Lapos-Tasy szántó-Tas. £a« 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 

Lappancsy felemelheti aj- 
tó y a' házbői a' pinczébe , 
ragy mikor madarat akar 
üttetni az ember ; arragy a* 
féreg-űttetónek is van láp- 
pancsa; M. I« 375. emel esdi 
kapu- ragy hid-nak írja ; de 
eredetibb sző a' lappancs. 
Székely sző. Ferenczi János. 

li a p p a s z , alattomos. Szath- 
már ridéki sző. Gáthy János. 

Lasa- és laska-gomba 
k5zt a'kűldnbség ez : 1) Lasa- 
gomba a' bikfán terem, vas- 
tag lapos; 2) laska • gomba 
pedig a' főidből , másképen 
úri -gombának is hívják* 
Székely sző. Ferenezi János. 

Laska, vékonyan és szélesen 
elsodorva kiszárított tészta* 
mellyet jő nagy darabokba 
tördelve levesbe szoktak 
hányni. Kecskeméti sző. Csa^ 
pó Dániel. Kerekes vékony 
sütemény^ Kemenesali sző. 
Ltvai László* Vékonyan el- 
sodrotl: tésztasűtemény, mint 
a' zsidő parkesz. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsig- 
mond. Örsiégi sző. Zákál 
György. Metélt, vagdalt tész- 
ta. Csiksséki székely sző. 



Gegő iVtVepAor. Székely sző. 
B. Lakos. 

L a 8 k a-s ű r í t ő, laská-nyuj- 
tő. Székely sző. ^á/%. 

Lasponya, neszpolya. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. 

L á 1 d ^k e ) lássa az ember t 
Iái láml Ormáosági sző, 
Baranyában. Jeremiás Sá^ 
mmuel. 

Lator, vásott, eleven; tesz 
rósz életűt is; innen lat- 
rok* barlangja, tolvajok* 
fészke. Székely Bzó.Kállay. 

Latra, baja szeretője. Szé- 
kely sző. Kállay. 

Latyakos, nedves, lucs- 
kos. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. 1 gen meg- 
ázott , vizesedett. Kemenes- 
ali sző* Livai László. 

Láz V. 1 ázás z t ő, váz, ijesz- 
tő' p. 0. a' gyümölcsfákon , 
asztagon stb* Vas várm. Dr. 
Horvát József. 

Laza, kövér ledült gabona. 
Bodrogközi sző. Mindszenti. 
Magas n3ailánk. Marczai 
melléki sző. Aesády Sándor. 
Puha, lágy p. o. káposzta, 
ember. Balato2i melléki sző. 
Horváth Zsigmond. Hitvány, 
fekete borsos, szigorú sze- 
mű, vadzabos árpa; innen 
minden szigorú szemű ocsús 
gabona lázasnak mondatik. 
Székely sző. Ferenczi Jánot. 
Lazásélet, gazos. Lazáa 



Digitized by 



Google 



LAZSNAK — LBDNBK. 



235 



fa, termessel megrakott fa. 
Bodrogközi sző. Mindszenti, 

L a « s n a k , pokrócz. Székely 
szó. Kállay. Komáromi. Czu^ 
y eior, Katya rész. Innen 

Lazs na kölni, megrerni , 
büntetni. Kemenesali szó. 
Lévai Lánzló. Keményen 
megverni. Baranyai szó. Tő* 
bi Antah Megverni; hiheti, 
hogy régen lazsnakot M. I. 
798. 1. szerint y vagy széke- 
lyesen pokrőczot terítettek 
a' fejére , fs ű^y verték meg; 
's ezt mondották : lazsnakol- 
ni. Székely szó. FertHezi 
János, Ugy elverni , hogy 
lepedőben vigyék haza. Pápa 
vidéki. Maiies Imr9. 

Lé, leves; ételnek neme. Pa« 
lőcs. Szeisr Fábián. Barkó 
sző. Hollók Imre. 

Leáldozik a' nap, le* 
njnigRzik. Ormánsági ssulás- 
mód , Baranyában. Jtrtmiás 
Sámuel. Pápa vidéki. Matict 
Imre. 

Lebbelni, a' beteget nagy 
forrőságában, hogy el ne á« 
juljon , legyezgetni. Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. 

Lebbencs, csapda , rendet- 
len ihagaviseletá. Tisza- 
melléki sző. Nátly József. 

Lebedeg, a' szájában az 
embernek a' nyélre felett 
való kerek iny, a' melly a' 
forróság miatt lehámlani 
asokott ; talán Csokonai is , 



a' kígyónak tavaszkor le- 
hányt téli bőrét, innen nevez - 
telebernye ^-nek.Székely 
sző. Szabó Eleh. Nyeldekl^ ; 
leszáradt a'lebedegem. Sz^* 
kely 8ZŐ. Ferenczi János. 

Lebegő, e. h. levegő. Barkó 
sző. Hollók. Imre. 

Lebenye, szarvas marha' 
nyakának alsó részén lőggó 
bőr. BeU* gyűjt. Ökör' szü- 
gyénél leálló vagy lefegő 
bőr. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Lebzselek,^ hiába ülök , 
töltöm az időt. Székely szó. 
Gyarmat hi Sámuel. Pápa vi« 
ééki szó. Matics Imre. He- 
nyélek. Gömöri szó. HoU 
lók Imre. Bodrogközi sió. 
Mindszenti. 

Lécskálni, a' ni már le- 
szedetett, ott a' maradékot 
keresgélni; némelly részén 
az országnak böngész- 
ni, máshói kórászni is 
mondják. Vas várm. szó. 
Sztrokay Antal. Dr. Horvát 
József. 

Locspocs, hig esővel ele- 
gyes sár^ a* mellyel be- 
mocskolja magát az ember. 
Székely szó. Ferenc zi János. 
6zathmár vidéki. Gáthy Já- 
nos. 

Lecspurdi; mindent kife- 
csegő. Székely szó. Ferenczi 
János, 

Lednek, bükköny. Bodrog- 



Digitized by 



Google 



.236 



LEDÖRCZ — LÉHA. 



kSzissö. Minditenti, GSmo- 
ri. Hollók Imre. 

L e (1 ^ r c 2 , ? Szathmár 

ridéki. Gáihy Jánoi* 

L é d E e d n i, beteg ágyából , 
felmászhatni. Székely szó. 
Szabó Eleh. Az elzsindésb^l 
kdretkezett erőtlenség miatt 
a]ig*a]ig lépegethetni* Szé- 
kely sző. Szabó Elek. 



Leereszkedni 



lenini. 



Baranyai szó, Matict Imre, 
Le f egy lőgg p. 0. a* kntya* 

füle , vagy az ökör* lebenyé- 

je. Balaton melíóki szó. 

Horváth Zsigmond, 
Lef&telni v. lafatolní, 

kutya-módra a* levet bapsol- 

ni. Székely szó. Ferenczi 

Jánoi. 

Leffegni, alig-alig szól- 
hatni , ínyről nehezen szu* 
szogni. Székely szó. Szabó' 
Elek. 

Le ff enni, lelóggiiri; lefTen- 
tyű , leloggó , csüggő p. o. 
a* kalpag' bársony leffen- 
tyfije. Tisza melléki szó. 
Nátlff József. 

Lefülelni, lefogni, mint 
szelindek a* vágó marhát. 
Kállay' gyűjt. 

Légei y, 1. Négely. Fa cso- 
bány. Székely szó. Kállay, 
Egy vízhordó edény; a' pa- 
laczktól különbözik abban, 
hogy a' palaczk esztergába 
van vágva, a' légelyt pedig 
a' kádár csinálja és abroncs- 



csal k5ti egybe. Székely 9zó. 
Inéte Jó%sef, 

Legyeíó, e. h. legelő. Bar- 
kó szó. Hollók Imre. Or- 
mánsági , Baranyában. Je- 
rtmiás Sámueh 

Legyeskedni, nyngtala* 
nítani. Csikszéki székely 
szó. GegŐ Nicephor. 

Legyhett, eleresztett lá^y 
testű. Kemenesali szd» Lé* 
vai László. 

Legyinteni, gyengén fe* 
léje csapni. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zsigmond. 

Legyűröm, felülmúlom, 
meggyőzöm. Székely szó. 
Cserey Elek, 

L é g y V í z , egérkővel elegyí- 
tett víz a' legyek' pusztítá- 
sára. Székely nz6* Ferenczi 
János, 

Léha: 1> a' szekér' előága- 
sán annak nytsjtója alatt ál^ 
talszegezett kurta lapos fa; 
2) léhás gabona, azaz, dol- 
tes lágy szálú; — innen, 
léha ember, annyi mint 
hitváuy ember; 3) a* búzá- 
ban , léhás bnza ; 4) rest , 
gyenge. Székely szó. Szabó 
Elek. Tűry Ignáez. 'A* nyúj- 
tó alatt az ágas-szárnyakat 
összefoglaló fa. Székely sző. 
Ferenezi János. Lajha, rest. 
Göcsei szó. Plánder Ferencz. 
Szathmár vidéki. Gáthy Já- 
nos. A^ nyújtó alatt a' két- 
ágas' végére nyúlik ; iha , 
éha. Székely szó. Gyarmathi 



Digitized by 



Google 



LEHÁNYNI A'SZAKÁLT — LBKUKKANT. 237 



Sámuel. 1) ai a' fa , melly 
a' szekér' ágasa' végén , a' 
nyujtd alatt , keresztül va* 
gyón téve, és a* szekér-ru- 
dat fentartja; 2} csekély, 
hitvány, hin p. o. beszéd, 
^mber^ 3) léháa,- p. d. ga« 
bona, mikor a' kSvér föld- 
ben , kövér idók járván, a* 
gabona szemzés előtt eldől, 
-és a' gabonafők üresen ma- 
radtak, mondatik léhás ga- 
bonának* Innét — lába- 
sod ni ; p.D. meg] éb ásód- 
nak a* gabonák « annyit te- 
szén, mint kövér földben, 
tLov'ér idők Járván, a* ga- 
lionák , szemzés előtt eldől- 
tek 's szem nélkül maradtak. 
Székely sző. Jncxe Jóxtef, 
L é h 4 8 mag^ üres , köny- 
nyü mag. Bodrogközi sző^ 
Bíindizentu 
Lehányni a' s«akált: 
Gömür , Torna ; megborot- 
válkozni : Dunán túl. Döö' 
rentei, 

L.éhel4ii,4t* kendert a* vas 
fogú eszközön utőszor szö- 
szétől megtisztítani. Csik- 
sséki székely szó. Ge^ M- 
^€phor. 

Léhen déIC,...M Szathmár 
vidéki. Gáthy János. 

Leheppenek valaho- 
vá mint egy tehén. Székely 
szó. Gyarmat hi Sámuel. 

Lebuppantani, levágni 
a' föidr^ úgy h<)gy hüppög- 



jön. Székely a%ó. Ferenezi 
Jánoté 

Lehurítani, valakire rá- 
kiáltani, úgy, hogy elhall- 
gasson. Pápa vidéki-, sző. 
MaticM Imre. \ 

L e h u s 1 n i , a' tímárnak le- 
tolni a* húst a' bőrről. Szé- 
kely sző. Ferenezi Jánoi. 

Léhűtő, tány^nyalu. Szé- 
kely sző. Ferenezi Jánot* 
Élhetetlen bibaszt. Keme- 
nesali azó. Lévai László. 
J*^Í^^9 jelen. Bodrogközi 

. sző. Mindszentit 

LeJ^ő: 1) ereszkedő; 2) las- 
sú táncz.. Balaton melléii 
sző. Horváth Zsigmond. , 

Léju, lia, lija. Székely sző. 
Gffarmathi SámutL 

Lék^ székelyesen vék, es 
azért j^bb , hogy a' 1 e v é k 
^agy öszszehúzta a' lék 
(^ram) megkülönböztethes- 
sék ; Jégen vágott lyuk. Fe^ 
rtnczi János. Jégen halá- 
szat* kedveért vágott lyuk. 
Balaton melléki sző. Hor* 
vát<h Zsigmond. Göcsei sző. 
Flánder Ferenci, Jégen, ke- 
nyéren és dinnyén, vágni 
szokott négyszegű lyuk* In- 
nen meglékelni. Jégen, ke-, 
nyéren, dinnyén lyukat vág- 
ni* Pest várm. sző. Csapó 
Dániel. 
Lekapom, leszőlom, lepi- 
rongatom.. Kemenesali sző. 
Lévai László. 
Lekttkkant a* fának ragy 



Digitized by 



Google 



238 



LBLEMESSéG -^ LEPCSBNBK. 



▼irágnak lerele, melegség 
miatt, Székely sző. B. Lákoi. 

Lelemeaségy régi ökle- 
▼elekben így tették ki he* 
lyesen as acqnisitumot. Ft* 
renczi János. 

'Léleteleky pihegek. Ke- 
menesali. Lévai László* 

LelkemtŐl szakadt, 
kedve9.Pa]őcz. SzederFábián, 

Lelkendezni, mikor ya« 
laki sokáig fut , és érésen 
lélekzik, a' vékonya mfnt 
a* favó ugy jár , alig tud 
szólani , akkor mondják : 
lelkendez. Innen a' szólá's- 
formák : nagy lelkendezve 
megérkezék, még szólani 
sem. tudott. Székely szó. 
Jncze József, 

L e J ni : 1) valamely elesett 
portékát találni^ p.o. ma egy 
krajczárt leltem az úton; 
innen 2) esetet is jelent, 
p. 0. téged mi lély hogy úgy 
sírsz f — megládd , mi fog- 
ja ét lelni ezért , azaz, mi 
fogja találni, mi esik rajta. 
Székely szó; Szabó Elek. 

Lelocsolni, vízzel lefrecs- 
kéndesmi. Székely sZó. £%- 
renczi Jánot, 

Lemocskolni, legazolni, 
szidni. Székely szó. Feren* 
czi János. 

Lenosef fi, veres virágUyOly- 
lyan forma piint a* veres 
ákácznak ran, és lenesé 
levelű. Székely szó. Feitenczi 

JáÚQS. 



Lendíteni, megkezdeni a' 
dolgot: Maiies Imre. 

Lenézni: 1) hinuntersehen ; 
2)1 verachten, geringschá- 
tzen. Székely szó. Incze 
József. 

Lenge, lágymeleg ; az er- 
kölcsi értelmén is talán a' 
gleichgűltig-et — ezen egy 
szóban lelietne jobban kur- 
tán kitenni f Lenge ember , 
azaz , character, nélkfll va- 
ló ; sém jó , lem gonosz , 
— lehetne ugy % mint lágy* 
melegnek mondani. Székely 
szó. Szabó Elei. Lágyme- 
leg vagy lagymatag p* o. a' 
víz. Székely szó. Ferenczi 
János. Elviselt , avadék; p.o. 
ollyan lengeteg az ingem, 
hogy az érje is alig tart- 
ja (mikor a* fonal egybe- 
szdvése szinte széllel me- 
gyén). Székely szó. Incze 
József 

Lentetni, 1. Koszogni. A* 
farkas - ügetésnél lassabban 
járni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

L-en' sz alája, len^ szála. 
Sopron várm. iV. A. Kiss 
Sámuel. 

I^envirágu tarka, hell 
und dunkel Blaudruck. Ba* 
ranyai szó. Tóbi Antal. 

L é n z ó , űmög' szegélye. Ke- 
menesali szó. Lévai László. 

Lepallani, abstauben. Szé- 
kely szó. B. Lafeos. 

L e p'c 8 e u e k ; p.o. úgy bevá- 



Digitized by 



Google 



LEPCSBS - LÉSKALNI. 



239 



^m a* 8E^adat,hog3^ ugyan 
megJepcsen. Seékely szó. 
Gyarmat hi Sámuel* * 

IjO pc 8 e 8 : 1) ssemtéleD) p.o* 
lépesei 8záju , ki 8eemteleii- 
ségeket beszél; 2) pongyo- 
la, p. o. Iepcse8^ öltözetű. 
Székely 8z6« Kállay, Ronda. 
Erdélyi és 8iékely 8ző. 
Döörentei. Orczátlan, Ins- 
ta, ronda; nem nagylába, 
libhetz, a' mint M. I. 806 
]• mondja* Székely sző. Fe- 
rtue%i Jánoi, A' ki szemte- 
len , fajtalan beszédű , p. o« 
lepcses karra. Székely sző. 
Ineze Jóxuf. Szabó Eleh. 

Lépcső; a' sáros Ssrénye- 
ken elébb egy-egy lépésre 
rakatott kőrek, a* mellyen 
lépegetve mennek által* Szé- 
kely sző. Sn^abó Elek, 

L e p e , pille , lepke , lepea- 
dék , plllangő. Palőcz. Sze^ 
der Fábián. Barkő sző. HoU 
lók Imre* 

Lepedezni , körülfogni , 
p. o. mint a* tanalők a' ta- 
ni tőt. Beké gyűjt. 

Lépegetni, egyet-egyet 
l«pni mint az indul ő gyer- 
mek. Székely sző. Ferenexi 
Jánoi, 

Le^pendék, pillangő« Szé- 
kely sző, Citrey Elek, 

Lepény, béles. Székely sző* 
Gyannathi, 

Lepénye r* lebinye, az 
ökör' pötyőgője álla alatt. 
Székely sző. Kállay* 



Lepenyő; 1) az SkSr* ál- 
la alatt lefityegő bőr; 2) 
az oldalvég' régén rálő szá- 
las has. M. I. 805 1. Lepe* 
nyeg. Székely sző. Ikerén* 
ezi Jánoe, Cnrey Elek, 

Lepistes, discinctus. Szath- 
már vidéki. Gáthy János, 

Lepitt y esz tem, p. o- a» 
ajakamat. Székely sző. Gyár-- 
mathi Sámuel, 

Lepke, pillangő ; de Abend- 
vogel helyett sphynx, nem 
él vele a' székely, mint 
M. 1.805. 1. Ferenexi Jánoi, 

Leppegni. Mikor valaki a* 
beszédben minden sző tagot' 
halkkal, megnyomva, von- 
tatva mond ki: az illyent 
leppegni vagy leppegő be- 
szédünek mondják; a' járás- 
ban is , a' ki minden lépést 
halkkal , lassan , vontatva 
teszen , arről mondják : elé 
leppege mellettem. Székely 
sző* Ineze József, 

Leppentyű, ellenző ; gyer- 
tya-ellenző , Lichtschirm» 
Győr várm« Czeeh János, 

L é r c z , léoz. Ormánsági sző, 
Baranyában. Jeremiás Sá* 
muel, 

Lerepsedek,...! Székely 
sző. Gyarmathi Sámuel, 

Les, csinált rejtek vadat 
lesni. Székely sző; Túry 
Ignácz, 

Lesbeteg, farkas, lupus. 
Székely sző. Szabó Jószef, 

Lé 8 k á 1 ni, szüret vagy más 



Digitized by 



Google 



240 



LESPONYA — LIBREG-LABBOG. 



gyümdlcs-szedés után keres- 
gélni B%6l6i , gyomoJcsdt. 
Béke' gyűjt. 

Lespo.nya, ná$po)ya. Jir4/- 
^^* gyűjt. 

Ij é 8 z a y reaszéhól v. ssalmá- 
b<$l kerekdeden font kosár, 
mellyben turőt szárítanak , 
ragy tojást tartanak; más 
vidéken kőíicz-nak nevezik. 
Göcsei szó. PlánderFer$ncz. 

- Sövény. Palöcz. Szeder Fá- 
bián. Cserény ágy; annyit 
is tesz : szalma nyoszol3'a. 
Kemenesali. Lévai Láizlő. 

Lészás kert, felül béfe« 
dett, font kert v. kerítés. 
Székely sxö. Kállay. 

Letortyanok,. lerogyok. 
Székely sző. Gyarmat hi ISá- 
muel. 

Létra, rétla, lajtorja. Bar- 
kó szó. Hollók Imre. Palécz. 
Szeder Fábián. 

L e t á r n i , valakit beszéddel, 
erővel feljfilniolni* Székely 
sző. Ferenezi Jánon, 

L et y k ó , lityloty levesféle 
étel. Balaton melléki szö. 
Horváth Zeigmond. 

L e t y d k e , négyszegű túrós 
tészta. Székely szó. Kállay. 

Letyvett lankadt , puha 
húsú, lagymatagos. Tisza 
melléki szó. Nátly Jóuef. 

Lévai fej k ő t ó, azaz, pof- 
leves, pofonosapás; mert a' 
lévai kofák hajdan , ha ösz- 
szevesztek , lekapott kemény 



fejkStóikkel verték apryba 
fóbe egymást. Czuczor Ger- 

L e V ék, e. h. volt; p. o. Léván 
vásár levek. Hont várm. szó* 
Dr. Horvát Jőusf. 

L e V é 1 a j t ó, félajtjó, verócze. 
Székely szó. Kállay. 

Le-velibéka, zöld béka; 
katona béka pedig, tói 
béka. Kállay* gyűjt. 

L é V h ű t ó , együgyű. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Szathmár vidéki. 
Gáthy Jánoe. 

Lévő, fatölcsér. Lévóka pe- 
dig kis fatölcsér. Palócz. 
Szeder Fábián. 

Lézzedni, gyógyulni kez- 
deni ; innen fellézzedt, azaz, 
felkezdett járogatni beteg- 
ségéből. Székely szó. Feren- 
ezi Jánoe. 

Lézzegni, lézzengeni. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel. 
Kelletlen járást tenni. Ke- 
menesali szó. Lévai Láezlti^ 
Ingadozva járni , p. o. a' be- 
tegség után, vagy részeg 
korában. Göcsei szó. Fián- 
éer Ferencz. IdoQitalfin las- 
súsággal járni. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 

Lézzengő, tekergő, sehon- 
nat. Székely szó. Kállay. 

Libár, meg nem hizható, 
száraz, sovány természetfi; 
p. 0. libár ökör. Székely szó* 
Ferenezi JánoS' 

Libbeg*lábbtíg, csakim- 



Digitized by 



Google 



LIBBBNNI — LIPHBSZ EMBER. 



241 



mél ám mai men a' dolog. 
Székely szó. FereneziJánot, 

Lf i b b e n 11 i, p. o» a' tyúk meg- 
libbenik , ha elfárasztjuk, 
azaz, leüK Beké' gyiijt. Le- 
lapulni ; mondatik a* szelid 
tyúk és (hasonlatkint) a* czé- 
da feje'rnép felől : könnyen 
meglibbenik. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Ziigmond, 

Libbentek, ha kurtább e- 
gyik lábam. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel, 

Libbenteni, sántikálni az 
egyik lábára]; innen libben- 
tő , a* kinek egyik lába kur- 
tább mint a' másik ; vagy : 
libbenés. Székely szó. Fc' 
renezi János, 

L i b h e s z, ügyetlen, esztelen, 
semmire ralö. Székely sző. 
Ferenczi János, 

L i b u c z 9 libacz. Székely 
szó. Cserey Elek, 

L i c s e , dupla czérna , kötni 
való zsineg. Göcsei szó. 
Flánder Ferencx, 

Lics-pocs, e. h. locs-pocs. 
Székely szó. Cserey Elek. 
Higacska sár. <Sízékely sz^. 
Gyarmathi, Tolna vármegyei. 
Lucs-pocs. Csapó Dániel. 

Liczis, mindenféle hízelke- 
dő ember. Székely szó, Fe' 
renezi János, 

Lidérc z , ignis fatuus , 
mellyet a' kÖzné]y ördögi r. 
boszorkányi látomásnak hi- 
szen iok helyekem Ssékely 
sző. Sxabö Elek, 

xifSZAVAK. 



L i h a , könnyű , vékony kö- 
tés ; p. 0. libába kötni. Szath- 
már vidéki. Gáthy János, 

Lihegni, pihegni. Székely 
sző. Kállay. 

L i h ő , livó , fatölcsér. Bod- 
rogközi sző. Mindszenti, 

Lik, likas , likatos (székely), 
lyuk , Ij'ukas , lyukatos (ma- 
gyar). Derzsi Mózes, Lyuk 
helyett mondják a* széke- 
lyek; így likasztani , e. h* 
lyukasztani ; — - innen tovább 

Likas kása, Mártonnál : ka- 
rimás kása ; a* közepét meg* 
likasztják a' köleskásának , 
's tejet töltnek bele. Szé- 
kely szó. Ferenczi János. 
Annyi liiint karimás kása, 
Hirschen-Brey mit Milch. 
Székely szó. Incze József, 

Lindik, venus' nyelve az 
asszonyi nem' szemérmében. 
Székely szó. Szabó Elek. 

L i n k a , fahid , bürfi, Sop - 
rony vármegyei szó. Matics 
Imre, 

L i n k ő , V. lenka föld , ki- 
száradt ingovány. Marczal 
melléki sző. Acsády Sándor. 
Süppedékes , ingoványos ^ 
gödrös hely , mellybe mind 
marha mind ember bele 8Ü« 
lyedhet. A' pőrnép azt re- 
géli felőle, hogy nincs fe- 
neke. Balaton melléki sző, 
Horváth Zsigmond. 

Liphesz ember, hitván , 
tátső. Székely sző. %«r- 
mathi Sámuel. 

16 



Digitized by 



Google 



242 



hinCZKEDTUl — LOCSOLNI. 



Lipicikedniy féllábon 

3 sántikálni mankŐTal. Sxé- 
kely 8XÓ. Ferencxi János. 

Lipiczkelni, minden gyen* 
gébb állat ha eltörik a' lá- 
ba, vagy meghibázik és men, 
lipíczkel, az erósebb 
czibikely az ember sán- 
tít. Székely sző. Gyár* 
mathi Sámuel. 

Lipinkázni, egy deszka* 
nak két régin, melly egy 
fán van keresztül téve, két 
gyermeknek fel 's alá lóggat- 
ni magát. Székely sző. Fe- 
renczi János, Gyarmathi Sá" 
muel. 

L i p n g , leng. Székely siő, 
Csikszékbep, Gegő Nicephor* 

Liponka, libitoka, libikó- 
ka, gyermekek* játéka. Szé- 
kely szó. Kállay. 

Liszté lő, a' malomkő alól 
kihulló lisztet kifogó láda. 
Székely bzó, Ferenczi János. 
Szabó Elek. 

Lityiké, vászon , vagy más 
. szóval ! gyér tartott len. 

Székely szó. G&dry. 
L i t y 1 o t y, ízetlen híg leves. 
Marczal melléki szó. Aesá* 
dy Sándor, 
Lóba, gerendán való hinta* 
záS| lábal ódás. Kemenesali 
szó. Lévai László, ^ 
Lóbálni, lóggatni , ide 's to- 
va mozgatni. Vas várm. Dr. 
Horvát József. 
Lobbit a, 1. hinta, gyer- 
mekjáték' neme. Balaton 



melléki szó. Horváth ZHg- 
mond. 
Lobicskolni , fürdéskor 
kezével a* vizben játszadoz- 
ni. Balaton melléki szó* 
Horváth Zsigmond, 

Lobogni, fellobogní , mi- 
kor a* iríz felbuzzan a* tfiz- 
lobogástól ; innen a* ferdő 
hideg vizeket Borszékben, 
mellyek gazdagon f orrának 
ki a' földből , lobog ó-nak 
hívják. Székely szó. Kállay. 

L b o jg ó , zászló , kereszten 
vagy hajón. Balaton mellé* 
ki sző. Horváth Zsigmond. 
Palócz. Szeder Fábián* Bar* 
kő szó. Hollók Imre. 

Lobogós ing, rövid dere- 
kú, de hosszú széles ujjú 
férfi ing. Barkó szó. Hol- 
lók Imre. 

L o b o z , úszás közben az 
embernek lába loboz , láb- 
bal a' vizet veri. Tjsza 
melléki szó. Nátly József. 

Lőcs, pocsolya , hígsár. Szé- 
kely szó. Fertnczi János. 
Locs-pocs. Tolna várm. Cia- 
pó Dániel. 

L o c s a d é k : 1 ) megmaradt 
alávaló étel-lé; 2) hiinden 
mocskos lé, moslék. Szé- 
kely szó. Ferenezi János. 

Locsogni, fecsegni, sok 
tisztátalan beszédet tenni. 
Göcsei szó. Plánder Ferencz, 
Sekély szó. Cstr^ Elek. 
Kállay. 

Locsolni, Tiuel öntözget* 



Digitized by 



Google 



LOCSOSOO^l — LÓK. 



243 



ni, tapsolni* 'Ss^lieljr n^ó* 
Szabó Elek. 

L o c 8 o 8 d n i, viz ragy es^ 
által, megázni. Székely sző. 
Ferenczi Jánoi. 

L ö c z a , pad. Kállay* gyűjt. 
Löcza: Gdmör, Torna; pad: 
Dunántúl. Döbrtnteu Fából 

- yalő pad* Palócz. Szeder 
Fábián, Kemenesali szó. Lé- 
vai László, 

Lódarázs, nagy mérges 
darázs. Székely szó. Kálla^* 

L ó d i n gy az a' szijju, a' 
mellyen a* karabéj I6g^ *8 
ing. Székely szó. Ferenczi 
János. Töltés. Innét — 

Lódiugpénzy szőlópász- 
tornak puskaporra adott 
pénz. Balaton melléki szó. 
Húrváth Zsigmond, 

L o d í t a n i» lodítni, lodigálni, 
lodigálódni ; annyi mint ha« 
jítani, hajtani, hajgálni, 

L hajgálódni. Innét, a' kit a' 
székely kiszid vagy tán ki 
is taszigál házától, ezt 
mondja : lódulj I takarodj 1 
pache dích I Székely szó* 
Incze József, Lödöritni , 
lökni , megtaszítani. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel, 
L f i , lorasfó székely , régi 

Q osztályok szerint a' széke- 
lyeknek. iSsa^o' Elek. 
Lógga, lobba, gyermekjá- 
ték, más vidéken hinta- 
nak neyesik. Göcsei szó. 
Flánder Fertncz, 
Lóggáini, dolog nélkül 



korhelykedni. Székely fzó. 
Ferenczi János, 
I^óggóban ran, semmit 
sem csinál. Székely szólás. 
Kállay. 
Lóggós:!) ló; 2) szerető. 
Innen Tan ez a' (izólásmód : 
9>L<>gg<^st tart hitrese mel- 
lett.'^Balaton melléki. £for- 
váth Zsigmond, 

Lógnazik, hintázik, lógg. 
Bodrogközi szó. Mindszenti, 

Lohadni: 1) apadni p. o. a' 
sebnek; 2) a' hasnak kife- 
ssiiJésból megereszkedni , p. 
0. meglohadt a' hasam ; M. 
11. 24 1. m e g e J t ó z n i-vel 
teszi ki. Székely szó. Fe- 
renczi János, lielankadni. 
Pápa vidéki. Matics Imr€» 

Lobogni , sebesea v« lé- 
lekszakadva menni. Dunán- 
túl. Csapó Dániel. A' vizben 
hánykódni. Örségi szó* Za* 
kál György, 

Loholni, megrerni. Palócz. 
Szeder Fábián, Gömöri szó. 
Hollók Imre, 

Lóhosodni, vedleni , mi- 
dőn a' vizi madarak tollai- 
kat hányják. Tiszamelléki 
szó. Nátly József. 

Lók, leereszkedett kis völ- 
gyecske. Székely szó. Sza. 
bó Elek. Alanti hely, ala- 
csony hely. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. Alattva- 
ló helyen két hegy közötti 
térség. Székely szó* Ferin- 

€xi János. 

16* 



Digitized by 



Google 



244^ 



LOKE — LÖCSLABU. 



L fS k e , indulj » eredj , menj. 
Kemeneaiali. Lévai Látxló, 

Lom, Márton szerint : aller- 
íey Gepák , bagage; a' szé* 
kelyeknél más értelemben 
fordul elé ; hanem mondják : 
szép lomos^ posztó y szép 
lomja Tan mint a' selyem : 
miken értik azt aV szőrt, 
melly , minekutána a' posz- 
tó a* posztó-nyiró' vagy -si- 
mító' kezéből kijó ,'még a* 
posztón marad. Székely 
szó. Inc%€ József. A' ré- 
gi bikfáknak derekain és 
vén ágain függő ősz sza- 
kái forma mohák , mely- 
lyek télnek idején egy 
sing hosszúságra is szaka- 
dozúlag nyúlnak le. Székely 
szó. Szabó Elek. 

Lombos, ettől : lomb ; régi 
szó a' székelyeknél , mely- 
lyet ma is közönségesen 
használnak ; tesz nagy sző- 
rű kutyát. Kállay, 

L o m h a , lanyha , tohonya , 
lusta. Pápa vidéki. Matics 
Imre, 

L ó m n y ú szilva, húsos 
szilva. Kállay* gyűjt. 

Lompos, ; Szathmár 

vidéki. Gáthy János, 

Loncsos, kis korhelyecske, 
kis bibaszt. Kemenesali szó. 
Lévai László, Szathmár vi- 
déki. Gáthy János, 

L p á j , a' hegyoldalaknak 
behorpadásai. Székely szó* 
Szabó Elek. 



Lopész, lopó tolvaj. Keme- 
nesali szó. Lévai László. 

Lopó, sártökből készült szí. 
vó eszköz, héber. Székely 
szó. Szabó Elek, 
/Lóránt, uzsona. Pápa vidé- 
ki. Matics Imre, 

Lo slang (Einschlag): hor- 
dó* büdöskövezése. Lóslán- 
gos bor. Tisza melléki szó. 
Nátly József, 

L ó s t o 1 n i , mulatság' alkal- 
mával házról házra járni e- 
vés ivás végett, mint p. o. 
Vas vármegye' némelly vi- 
dékeiben szokás. Beke*gyüjt. 

Lószemft szilva, veres 
szilva. Székely szó. Kállay. 

L ó t i k a , Lotchen , Ilona. 
Székely szó. Killay, 

Lotyó, szóbeli személy, 
szajha , hingyula. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig" 
mond, 

Lottyadt, puha, lágy bor. 
Balaton melléki szó. Hor^' 
váíh Zsigmond, ' 

Lobogni, ijedés után mint- 
egy remegni. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond, 
P. o. a' posványos hely lo- 
bog a' láb alatt, a* viz lo- 
bog a' gyomorban. Beké* 

Lőcskámva, azon vas a"* 
lőcsön, melly a* tengelyt 
övedzvén a' kerékszeggel o- 
da foglaltatik. Győr várm* 
Sztrokay, 

Lőcs lábú, azaz , erősén 



Digitized by 



Google 



LŐCSDLÖDIK — LUDMÉRBG. 



245 



borgas min^ a' lőcs. Szkely 
8Z($. Ferenczi Jánot* 

LÖesűJődik, hányja ma- 
gát. Győr yárm. Cxeeh Já- 
nos, 

L ő d i n g , piHe. Felső - Őr, 
Vas rárm. Dr. Horvát Jo- 

LődörSdom, Ixelődörődöm, 
mintegy tántorogva mének 
be. Szákéi y azó» Gyarmathi, 

LődSrög, ide 's tova há- 
nyódik , mint a' csáphada- 
rd. Kállay*' gyUjl. Horgasán 
ide 's tora men. ; innen : 
1 ő.d 8 r i y. ki horgason- men 
V megakad sokba. Szá- 
* kely sztJ. Ferenezi János, 

Lőjtő , e. h. lejtő. Szákely 
szó. Gyarmathi SámueU Az 
útnak a' hegyről raló le- 
ereszkedése. Székely szó. 
S^abó Elek. 

Löké, lyukas térság magas 
helyen. Szákely szó. Szabó- 
Elek. 

Lökni, valami hegyes fegy- 
vert valakibe erősen belé 
vetni. Székely szó. Szabó 
Elek. Taszítani. Tolna vár* 
megyei szó. Csapó Dániel. 

L o n , Ián , leve. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 

Lőpye, mézes tészta. Szé- 
kely szó , Csikszékben. Kál* 
lay» Szilva-lábe mártott mé- 
zes lepény eldarabolva* Szé- 
kely szó. Buczy. 

Lőre, cf igére ^ rizbop^ Ba- 



laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond,- 

L ő t y e , csúnya lé. Győr 
várni. C^eh János, 

L ú, c. h. ló. Kállay' gyűjt. 

LttcskO'S, viztől, harmat- 
tól nedves. Bodrogközi szó. 
Mindszenti. Mocskos, tisz- 
tátalan életű fejér személy* 
Göcsei szó. Plánder Ferencx. 

L^ti csók, mocsok , szenny. 
Bodrogközi szó. Mindszenti. 

Luczaszéke, Karácson e- 
lőtt 13 napig készült szék: 
melly felől a' babonás em* 
berek azt tartják, hogy az, 
kr éjféli misekor ráül , a* 
templomban minden boszor- 
kányokat meglát. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond, 

Luczvér, lidércz; mond- 
ják: lodovércz, lud'- 
V é r c z.' Göcsei szó. Plán- 
der Ferenez, 

Lud, annyit teszen mint li- 
ba. Csikszéki székely szó. 
Farkas hadnagy^ 

Ludasdi, játék a' gyerme- 
kek közt : egy űlűnek kü- 
lön áll , más kakasnak elől, 
a' kihez sokan sorjába há- 
tul fogódznak ; az űlű i- 
gyeksaik azokból egyet el- 
kapni « a' kakas vádli ; ha 
elkapja, váltság mellett ad- 
ja vissza. Székely szó. Sza- 
bó Elek. 

Ludméreg, hirtelen harag;^ 
p. 0. elfutotta a' ludméreg. 



Digitized by 



Google 



246 



LUD PÁZSINT — LOkO. 



ann3ri mint : hírtelen ha- 
ragra f&rtyant. Pápa vidéki 
8£Ö. Maiicf Imre. 
Lud pázsinty fejérhátú fA« 

Kállay* gyűjt. 
LudTérci, lidércs. Marczal 
melléki ss^* Aaády Sándor. 
Tolna várm* dapó Dániel. 

Lugozniy annyit teszen 
a' székelyeknél, mint a* ma* 
gyaroknál szapulni; 's 
minthogy ez a* munka lug 
által esik meg, úgy tetszik 
nekem, hclyejiehhcn nevezik 
ezt a' székelyek 1 u g z á s - 
nak, minta' magyarok sza- 
pul ásnak. Derzti Mőxei- 
Gyarmathi Sámuel. Ftrencíi 
Jfánoe. 

L u g z ő , szapuld. Barkó szé. 
Hollók Imre. Palécz. Sxeder 
Fábián, gyökere lug (a* 
német Lauge) , Csíkhan s a a- 
pu lónak hívják: lugzó-dé- 
zsa , - cseher stb. ; innen : 
lúgozni, szapulni. Szé- 
kely szó. Kállay. 

Lugzó - cseber, szapuló 
kád. Székely sió. Ferenczi 
Jánot. 

Luk ma, papi bor és gabona 
fizetés. Baranyai szó. Tóöi 
Antal. 

L u s 1 8 , vizes, mocskos. Ke- 
menesali. Lévai László. 

Lustos nyelvű, mocskos 



beszédű. Pápa vidéki szólás* 
mód. Mattéi Imre. Szidalma* 
zó, leszóló. Csornai, Sopron 
várm. Döbrentei. 

Luzsnya, t Szathmár 

vidéki. Báthy Jánoe. 

Lűdércz, e'h. lidércz. Szé- 
kely szó. Ferfnczi Jánoe. 

L ű g e t n i , ^asa^ítani , ütni , 
dobni. Beké* gyűjt. 

Lök ken ni, véletlen vala* 
mire találni, p. o. rám lük- 
ként hirtelen egy medve. 
Székely szó. Szabó Elek. 

L ű k f) g n i , a' fófájdalomban 
a* fónek és a* vakszemeknek 
benn dobogni. Székely szó. 
Szabó Elek. Sajogni, ver- 
dódni; p.o. uo:3'an lükSg a' 
sebem, verdódik benne a* 
méreg. Székely szó. Feren* 
czi János. 

Lüktetni, p.o. lüktet a* 
fájdalom a' fogban, fóben 
stb., azaz , mintha perczen- 
kint járna az űtérrel. Beké' 
gyiijt' Fél^^ipóre sántái ni. , 
Keniene^li. Lévai László. 

Lük i^^gy fél 51 hosszúságú 
kupásan kivésett vastag fa • 
mellyben köles- v. másféle 
kása készítetik. Innen: lűk- 
ni, lökni, minthogy a' -ká- 
sa fával löketik. Örségi 
szó. Zakál György. 



Digitized by 



Google 



MA ^ MADARA SZÖKÖTT. 



247 



M. 



M< 



QdmSri besiéd- 
s Balogyolgyben 



.áy már. 
mód Rima 
B. S. 

Mácsik, mákos, csikmák, 
m^Kes laslca. Ssékely szö, 
Kállay, Metálke, metélt tész- 
ta. Barit ö szó. Hoilók Imre. 
Tolna várm. Ctupó Dániel. 
Palöcz. Szeder Fábián. Étel' 
neme, szaggatott sodrott 
tészta. Balaton melléki szó. 
Horváth Ziigmond. Darab- 
kákra osztott, szaggatott y* 
vágott tészta. Van törő, van 
mákos. Vas várm.; Hontban 
h a 1 u s k a. Dr. Horvát Jő- 
z«e/. Négyszegletesre metélt 
vagy szaggatott tészta-étel* 
Pápa vidéki. Matice Imre. 

Macska-fa, kakas-ülő. Szé- 
kely sző. Gyarmathi Sámuel. 
Farhas hadnngy. 

Macska-fejü gombőcz, 
nagy galaska, glödör. Kál' 
lay' gyűjt. 

Macska-nadrág , metélt 
tészta. Göcsei sző. Dr.Hor- 
tát József. 

M á c 8 n y a , gyenge tüskés 
lapu. Kemenesali sző. Lévai 
László. Siálkás tüskés gas. 
Győr várm. Horvát Emire. 



M a c 8 a k a , valaminek! gomb- 
ja, bnnkőja magyarosan ; 
p. o. nagy macsukája van. 
Székely sző. Ferenczi János. 

Maczat v. maszat, ned- 
ves mocsok , rútság. Vas 
várm. Dr. Horvát József. 

Maczat ölni, elpiszkolni, 
mocskolni. Vas várm. Dr. 
Horvát József. 

Maczatos v. maszatos, 
mocskos, piszkos. Vas várm. 
Dr. Horvát József 

Maczi, kis csikő. Kemenes- 
ali sző. Lévai László. 

Ma ez kő, csikő. Székely sző. 
Buezy. Kisebb alkotású par- 
ragi lő. Göcsei sző. Plúnáer 
Ferenez. 

Maczőka, rekettye-fa' ta- 
vaszi hajtása, mellyel ezen 
a* vidéken virágvasámapon 
a' szentegyházba visznek ; 
más vidékeken : c i i c z a - 
m a c I a. Göcsei sző. Fián- 
der Ferenez. 

Madár, ennek hivaiik a' son- 
kának valő disznőlábből ki- 
vett inas hus, melly meg- 
sütve verébhús |izü. Stékei> 
sző. Ferenezi János.. 

Madara 8i8k(^«t mMőnak, 



Digitized by 



Google 



248 



MADÁR-EPER - MAKÜJ. 



azaz: torokbetegsége (angi* 
na) ran. Székely sző. Fe- 
reneii Jánog. 

Madár-eper, hárseper, apró 
kemény eper, Kállay* gyűjt. 

Mádra, gyomopg^cs féle 
betegség. Gőmöri 8z<Í^ HoU 
lók Imre. 

Madzag, zsineg, pőráz. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

Mágicsálni (fol) , egymás- 
ra pnpozni. A' betegnek, ki- 
Tált rizi betegségben levő- 
nek , feje' alját szokás — 
hogy meg ne ful adjon -— fel- 
mágicsálni* Balaton mellé- 
ki sző. Horváth Ziigmond. 

M á g J a , annyi m>nt rakás ; 
p. o. mágjáral áll a' pénze , 
annyi mint: rakással áll a' 
pénze. Székely sző. Jncze 
Józiefi 

Máglya, rakásfa. Székely 
szó. Buczy. 

Magos kender, nem pat- 
koacza kender , der manli- 
che Hanf; a' mást virágos 
kendernek nevezik* Székely 
sző. Inezt Józtef. 

Magvető: 1) a' ki veti a' 
magot; 2) az a' pónya, a' 
miből veti.. Székely sző. 
Ferenezi Jánoi. 

Ma gy alfa, tSlgyfa' neme. 
Balaton melléki sző. Hor^' 
váth Zsigmond. Gomőri sző. 
Hollók Imre. 

Magyar bors, bors , Pfef- 
fer. Baranyai sző. TóbiAntaí, 



Magyaros tyúk, császár- 
madár , d. Haselhahn. Szé- 
kely sző. Incze József. 

Magyarul, mag-yarán , em- 
berül ; p. 0. magyarán meg- 
mondom, magyarul megve- 
rem. Székely szólás. Cserey 

m^k. 

Majorság, házi szárnyas 
állatok. Székely szó. ^zahó 
Elek. Baromfi. Székely sző. 
Kállay. 

Majszogo k,,...? Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 

M a k á n y^ mokány. Szathmár 
vidéki. Gátky János. 

Makk: 1) d. Eichel ; 2) a' 
hám istráng* végin az a' 
lyuk , mellybe a* más végit 
bele lehet húzni vagy fo- 
kozni. Székely szó. Incze 
József. 

M á k ő , nagy anya. Székely 
szó. Cryarmathi Sámuel. 

Mákos, száraz tészta -étel. 
Ormánsági szó, Baranyában. 
Jeremiás Sámuel, 

Makra, matyó , muskatály , 
roadari szőlőfajták. Győr 
várm. Sztrokay. 

Makronciás, csökönyös, 
akaratos. Kemenesali sző. 
Lévai László. Engedetlen, 
perlekedő. Beké* gyűjt. Nya- 
kas, akaratos, magát elkö- 
tő. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

M a k u j , n^akverő , makran- 
czos , widerspenstig. Székely 
SBŐ. Incze József.'^ 



Digitized by 



Google 



MARVERÖ — MÁNA. 



240 



M a k y e r < 9 makacs , bátor. 
Bodrogközi szó. Mindszenti, 
így mondja a' székely a' más' 
szavát meg nem fogadd, vak- 
merd embert ; — de jobb az 
erdélyies vakmerő , mert 
mint a' vak senkire sem ű- 
gyel , 's úgy mer mindent. 
Székely szó* Ferenczt János* 

Mákvirág, 1. Pipacs. 

Malacsíkodni: 1) bemocs- 
kolni magát a' gyermeknek 
mint a' kis malacznak ; 2) 
malaczhussal bekenni. Szé- 
kely szó. Ferenczi János. 

M a 1 á s z , az áradásbeli víz- 
nek mocskai , foltjai, mely- 
lyeket a' behullott minden- 
féle dolgok , fadarab , szal- 
ma, iszap stb. szülnek. L. 
Zákány. Székely szó. Kál- 
lay. 

M a 1 á t á s , czopákás , ro« 
szül sült kenyér. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig" 
mond. 

Málé, kukoricza lisztből for- 
ró vizze] készült édes étek. 
Kemenesali. Lévai László, 
Törökbúza lepény. Kállay^ 
gyűjt, Törökbazából készült 
fejér vagy vizes sütemény. 
Székely szó. Ferenczi János* 
1) kukoricza-eledel ; 2) együ- 
gyű ember. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond, 

Málészáju, tátott szájú. 
Pápa vidéki. Matics Imre. 

M á 1 1 a n i y színt venni fel. 
Székely szó. Szabá Elek. 



Málna, fekele szederj. Gö- 
mör és Torna várm. Döő* 
rentei, 

Malomka, jnalmocska- Pa- 
lócz. Szeder Fábián, 

Malota, moslék; M. II.ll. 
1. Maláta. Székely szó. Fe- 
rencet János* 

Mally, kemencze' mallya ; 
mallyában sált kenyér, t. i. 
melly a' kemencze' oldalá- 
hoz ért. Tisza melléki szó* 
Nátly József, 

Mamaliga, gánicza. Szé- 
kely Bzó, Kállay. 

Mamlasz, együgyű , dol- 
gában ügyetlen. Pápá vidé- 
ki szó. Matics Imre, 

M á m m á m , csecsemő gyér* 
mekek' étke; ismét : hitván 
bibaszt nyáladék ember. Ke* 
menesali szó* Lévai László* 

M a m ó, napon megszáradt 
vékonyra nyújtott 's szára- 
zan morzsolt tésztás étel. 
Kállay* gyűjt. 

Mam ó ka, morzsolt V. sürü 
tészta-leves. Székely szó. 
Kállay, 

Mámor, álom^ V. borbeteg- 
ség ; innen : mámoros, 
álómbeteg. Kemenesali szó. 
Lévai László, 

Mamuk, orrába beszélő pi- 
masz ember. Székely szó. 
Szabó Elek. 

M á m u r s , a' ki másnap a' 
borital miatt roszacskán 
van. Kállay^ gyűjt. 

M á n a, erdei fai - eperforma 



Digitized by 



Google 



260 



^ MANCS — MAkT, 



Jőieft gySinSlcs. P^]d. Híres 
mánába ne TÍgy kártyát. 
Smékely szólás, fiso^cí Elek. 

M a n c s» tekefa, labda. Bar- 
kó szó. Hollók Imre. Fából 
^ószfilt labda nagyságú gló- 
bis, mellyel a* palóci if- 
jak játszanak. Innen — 

Mancsozni, fa golyóval ját- 
sfeani. Palógs. Szeder Fábián. 

Mandragóra, 1. Natrabuja* 

Mándurka, kicsike. Beié* 

Manga, eredső a' hidason* 

> Bodrogközi. Mindezenii. 

M a n ó y gonosz lólek. 65m5ri 
szó. Hollók Imre. Sátán. 
Kemenesali szó. Lévai Lász- 
ló. Székely szó. Fercnczt Já* 
noe. Annyit tesz mint M a- 
nuel; t. i. az ^s magya- 
roknak profétájok vagyis 
hitalkotójok „Mánuel" ne- 
vezetű volt (mint ezt a' ró- 
gi törté nettadomány tanít- 
ja) ; miután pedig a* magya- 
rok keresztény hitre tértek 
át , az elóbbi' hitet kárho* 
zatosnak tartván szerzójével 
együtt , ha egymásnak ro- 
szat kívántak, ezt mondot- 
ták: „vigyen a* manó^% azaz : 
vigyen a' gonosz lélek ; ily- 
lyen értelemben használta- 
tik még ma is több vidéken, 
mint Pápa' vidékén is. Ma- 
ti€i Imre. 

Mányi, Máriskó, Mari. Ssé- 
kely Bzó. Kállay. 



Manyö, öreg tMi«o"y- ^* 
mánsági szó, Éaraayában« 
Jeremiás Sámuel. 

Mar, két elsó lapoczka* kö- 
ze , ai állatnak marja. Ti- 
sza melléki szó. Nátly Jó^ 
%eef. 

Mara, Marcsa, Máris. Bar- 
kó szó. Hollók Imre. Palócz. 
Szeder Fábián. 

Maradvái, (a* régi okleve- 
lekbén) e* helyett: maradé- 
kai. Székely szó. Ferenczi 
János* 

M á r c t , méhser. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig^ 
mond. 

Marczafánk , szaggatott 
fánk, régi sütemény' neme. 
Székely szó. Ferenczi János. 

Marja,...? Szathmárvidéki- 
Gáthy János. 

M a r j u 1 n i , rái.diílní.- Szath- 
már vidéki. Gáthy János. 

Markolász, markol p. o. a' 
pénzben. Gyór várm. Czeeh 
János. 

Maró: Gömör 's Torna ; töró : 
Danán túl. Döbrentei. 

Maródi, szomorúd. Marczal 
melléki szó. Aesády Sándor. 

Maroklár, markolat , p. o. 
a' kardon. Matics Imre. 

M a r k V a s , a' tengely alatt 
lévó vas , a' meHyet a* ten- 
gelybe berónak 's ereszte- 

^ nek j nem singiuis , a* miat 
M. II» I3v U mondja. Szé- 
kely szó. Ferenczi János.. 

Mart, part. Síékely izö^ 



Digitized by 



Google 



MARTI FECSKE — MÁSlAs. 



251 



CsíWsz^kbfn. Gegő Nicephpr, 
I) part, p. 0* víz' martja ; a* 
kisebb folyöknak martja , 
a' nagyobb folyöknak pedig 
partja van; 2) a' mart nem 
csak folyd* partját tesxi , 
hanem a' hol folyövfz nincs, 
de a' helynek kisebb vagy 
cagyobb, meredekebb vagy 
mened«íkesb fölemelkedése 
van , mint a' partnak a' viz' 
ágya fölött, az is martnak 
neveztetik ; a' honnan a* hegy: 
nek is van martja , éa mon- 
datik 9 mentcmv föl a* hegy- 
re, de nagy. martra akad- 
tam, 's nem tudék kimász- 
ni rá ; — a' t^rs^gekcfn is 
az illyen helyek neveztet- 
nek martos helyeknek; hon- 
nan mondatik : «gyebűtt szép 
egyenes hely, de itt 's itt 
egy kis mart van , 's alig 
tudánk kivontatni. A' hegyek 
's vizek' martjaiban lakó 
fecskéket marti fecskének hív- 
ják. Székely szd. Incze Jó' 
izef. 

Marti fecske, a* melly a* 
martokban l^^ukat csinálván, 
oda ktflti Székely sző. F«. 
renexi Jánoi. 

Más, Nachgeburt, secnndi- 
nae. Márton szerint a' bá- 
rok is, Nachgeburt, secun- 
dinae; de a' székelyeknél 
a' burok teszi azt a' szija- 
sabb vagy paraiiydbb hártya- 
zatot , mellyben némelly 
gyermek , vagy ollykor a' 



borjú, csikó is eléjj, és ha 
széllel nem rúghatja, vagy 
valaki ki nem szakasztja, 
benne megfúl ; innét mond- 
ják: a' gyermek burokban 
született, a' kancza burok- 
ban esi kőzött. Az úgy neve- 
zett Nachgeburt vagy secun- 
dinae , mellyet a* székely 
más-nak nevez, még azután 
jő elé ; a' honnan mondják : 
a* gyermek burokban szüle- 
tett, 's hogy megadá az Is- 
ten, a* mása könnyen e]j5» 
ve vagy felakada. A' mi az 
asszony - embernél más-nak, 
azaz oktalan állatoknál pok- 
lá-nak neveztetik: e'szerint 
a* más az asszony-emberre , 
a' pokla pedig az oktalan 
állatokra vit«*tik. Székely 
sző. Incze Jőzief, 

Mása, konyhai vas lapát. Ba- 
ranyai sző. Tóhi Antal. Va? 
lapoczka* Eszékvidéki sző, 
Baranyában. Jeremiát Sá* 
muel. 

Mása, másik anya, Sreganya. 
. Palőcz. Szeder Fábián* 

Másik anya, nagy anyő* 
Barkő sző. Hollók Imre. 

Másik apa, öreg apa. Pa* 
>őcz. Szeder Fábián. Barkő 
sző. Hollók Imre, 

Máslás vagy városi mődra 
tilink, mikor a' tisztálást 
lejálja a' mi az üstben meg- 
marad , falun máslás-nak 
mondják,a' másodl ás helyett. 
9jzékely sző. Ftrenexi Jánoe. 



Digitized by 



Google 



252 



MÁSSÁ -^ MAZONNA. 



Pálinka-ririofl. Székely sső. 
Szaöíí Elek. 

Mássá, a' szülő asszonyok- 
bői a'szűlés után eléjöró vas- 
tag hólyag ; a' barmoknál 
poklá-nak nereztetik* Szé- 
kely sző. Szabó Elek* Fe-. 
renczi Jánot* 

Maszat, paszat > rondaság, 
szemet. Balatonmelléki sző. 
/ Horváth Zsigmond* 

Maszatolni, valami tiszta 
helyet bepiszkítani vagy be- 
szemetelni. Pápavidőki sző. 
Matici Imre, 

Maszatos, dsszezúzott p. o. 
gyümölcs. Győr vármegyei. 
Czeeh Jánoi* 

Maszlagos, konkolyos, ha» 
ragos nézésű ember. Bala- 
tonmelléki szó, Horváth Zsig' 
mond. 

Maszogni, mint valaihelly 
teréhnek felemelésével küsz- 
ködő szuszogő öreg ember. 
Székely sző. Szabó Elek. 
Ügyetlenül valamivel szu- 
szogva bánni. M. IL 17. 1. 
Maszatolni. Székely sző. Fe- 
renczi János, 

Matatni, tapogatva keresni 
ralamelly dolgot v. portékát. 
Székely sző. Szabó Elek. 
Oyarmathi, Ferenezi János. 
Cserey Elek. B. Lakos. Ku- 
tatni , keresgélni ; p. o. mit 
matatsz? Tolna várm. Csa- 
pó Dániel. 

Matikálni, imitt - amott 
járni a' kéznek, engedelem 



nélkül, a' hol nem is Tofnar 
szabad. Székely sző. Feren- 
czi János, 

Mátka, legény, a* ki pünköst- 
kor egy más leánytői tojást 
kap. Barkő sző. Hollók In^- 
re. L. Koma. 

Mátkatál, szeretőnek kül- 
detik; áll tojásokbői, ka- 
lácsból 's egy karafína bor- 
ból. Kállaff* gyűjt. 

Mát o ha, kisértet. Gőm5r, 
Torna, Dunántúl. Döbrentei. 

Ma t óla, áspa. BalatonmeU 
léki sző. Horváth Zsigmond, 
Kemenésali szó. Lévai Lász- 
ló. Székely sző. Chjarmathi, 
Gegő Nicephor. Gömbölyítő. 
Tolna várm. Csapó Dániel. 

M a t r i n g , egy kötet vagy 
csomó czérna. Balatonmel- 
léki sző. Horváth Zsigmondi, 
Szathmár yiáéki.Gáthy János, 

Mátyás, szajkó. Erd. és Szé- 
kely. Döbrentei. Kállay, 

Matyis V. Matykő, Má- 
tyás. Palőcz. Szeder Fábián* 
Matyi, Matyi kő , Mátyás^ 
Barkó sző. Hollók Imre, 

M á V g n I ; nem : miogni. szé- 
kely sző. Incze József • Má* 
vog V. nyávog a' macska. Szé- 
kely sző. Szabó Elek, 

Mázna , kényes , sívó ríva 
gyerek, Nyuzga. Palőcz. Sze- 
der Fábián. Anyási gyermek* 
Gölnöri sző. Hollók Imre, 

M a z o n n a, kis kancső. Eszék- 
vidéki sző, Baranyában. J<* 
remiás Sámuel, 



Digitized by 



Google 



MAZUR -^ MEGFUTOSOTT. 



253 



Mazur, sok hurczolddással, 
jnocskolődással egybekötött 
erős parasxt munkával élő. 
Innét — 

Mazurkodni, erős, paraszt, 
mocskolődással egybekötött 
életet, munkát folytatni.fTe/- 
^eczy szerint : mazur, inops ; 
de a' székelyek közt széle- 
sebb értelemben fordul elő; 
mert a' mazur lehet inops is, 
tle lehet gassdag is ; ellenben 
nem minden inops mazur. 
Székely szó. Incze Jozief, 

M e ! m e ! vedd el ; igy mond- 
ják az embernek. Székely 
sző. Buczy, 

Mecserész ; innen : elme- 
cserészek, elaljasodom. <S^zé- 
kely sző. Gyarmathi. Meg- 
csökken, szigorodik, ki nem 
nő. Székely sző. Ferenpzi 
Jánoi. 

Meczgerélni, böngészni. 
Hegyalján. Benyovszky^ 

M e d d ű , tehén, juh, a' melly 
meg nem bornyuzott vagy bá- 
rányozott. Székely szó. Fe- 
renczi János, 

Medencze, mosdó tih Szé- 
kely szó. Kállay. 

Meder, kivájt, völgyeit hely; 

p. o.vizmeder, vizágy. Ma- 

tits Imre, 
Meg agyai ni, a' búzakéve- 

ket fennálva egymás mellé 

v€rve lecsépclni a' földig. 

Székely szó. Ferenczi Jánoi. 
Megbajosodn i| nehézter- 



mészetet váltani fel. Székely 
szó. Ferenczi János, 
Megbecczézett, megbor* 

jazott. Kállay^ gyűjt. 
Megbontakozni, a' ház* 
ból, életből elmenni. Szé- 
kely szó. Ferenczi János, 

Megcsunyúlt, megveszett, 
megőrült. Baranyai szó. To- 
Bi Antal, Megdűhödt v. ve- 
szett, p. 0. kutya. Kállay^ 
gyújt. 

M e g d b n i, meghajítni. Tol- 
na várm. Csapó DánieL 

Megedződni, a' nyomorú- 
ságba bele szokni. Székely 
szó. Ferenczi János* 

Megegyelni , megverni. 
Komárom várm. CzuczorGer^ 
gely. Tolna várm. Csapó Dá-^ 
niel. ' 

Megemberelni, jó szír- 
vei látni valakit, étellel ital* 
lal jóltartani. Székely szó* 
Ferenci i János. 

Megesleg, megint. Székely 
szó. Buczy, Ismét. Göcsei azó* 
Plánder Ferencz. 

M e g e s s e g e' h. megint. Ba* 
latonmelléki szó. Horváth 
Zsigmond, Marczalmelléki 
szó. Acsááy Sándor, 

M e g e s t, megint. Palócz. Sze^ 
der Fábián. 

Megfartatni, szoros kér- 
dőre venni. Kállay' gyűjti 

Meg feselni, megmeneked- 
ni valakitől vagy valamitől. 
Székely uz6, Ferenczi János. 

Megfutosott a* tehén, az. 



Digitized by 



Google 



254 



MEGFŰDŰLNI — MEGMOSZTOLNI. 



azy borját fogadott. Kállatf* 

Megffidfilniy Insanire. Szé« 
kely 8ZÖ. Szabó Józitf. 

Meggémberedett a' tíz, 
behártyásodotty meggöbdro- 
dött. KáUay' gyűjt. 

Meghajnalozniy az a' 
megtisztelés muzsika szóval, 
mellyet a' lakodalom a* me- 
nyegző' másod napján az ifja 
párnak tesz. Székely sző. 
Ferenczi János. 

Meghasználniy mégrésze- 
gedni; meghasznált neki a' 
bor y megrészegedett. Gdcsei 
szé. Plánder Ferencz. 

Meghornyödzni, meghor- 
nyosodnl , meghernyósodni. 

^Bodrogközi szó. Mindszenti. 

Meghőkölni, hátráltatni 
a^ ökröt. Kállay* gyújt. 

Meghusángoln i, megpá- 
holni 9 megyerni. Kállay* 

Megimádni ralamirel, meg- 
kínálni, p. o. pénzzel. Behe* 

\ gyújt. Pápa vidéki .9ZÓ. Ma^ 
tics Imre* 

Megin, ismét. Göcsei sző. 
Plánder Ferencz. 

Megintlenékeseg, is- 
mét, megint. Sopron várm. 
N. A. Kiss Sámuel. 

Megjárja, estuts; p. o. 
szoros a' köntös, hadd ell 
megjárja ; rongyos a' köntös, 
innep nap illik , hadd el ! 
megjárja. iSiékely beszéd. 
B> Laho9. 



Megjáró, a* szövés* dolgá- 
ban. Székely szó. Gyarmathi. 

Megka vari to m., keverem. 
Székely szó- Gyarmathi Sá' 
muel. 

Megkerülöm, szép szóval 
megkísértem. Kállay* gyűjt. 

Megkobzani, megkeresgél- 
ni ütéssel, megverni. PalJ^ 
czos. Szeder Fábián. 

Megkonászni, megszelí- 
dülni; p. 0. mikor a* felbo* 
szonkodott 's megharagudott 
embernek haragja lecsende- 
sedett, akkor azt mondja a' 
székely : megkonászott, 
azaz, haragja lecsendesedett, 
T. megszelídült. Székely sző. 
Derzsi Mózes* 

Megköröplöm, ...? Szé^ 
kély szó. Gyarmathi, 

Megköt az ujjam , genyed- 
ség van benne. Kállay* gyújt. 

Meglakott, azaz , részeg. 
Sz. Péteren, Komárom várra. 
Czűczor Gergely. 

Megmátkásodni, felesé- 
gét eljegyzeni , gyfirdt vál- 
tani. Székely szó. CsereyElek. 

Meg meg, megint, ismét, vi- 
szont. Kemenesali szó. Lé* 
vai László. Barkó szó. 
Hollók Imre. 

Megmegesseg, megint, is- 
mét. Soprony várm. N. A. 
Kiss Sámuel. 

Meg mosztolnl, mint a' fo- 
gatlan vén asszony a' török* 
bazát.Széke]y Bió^Gyarmatki 
Sámuel* ' 



Digitized by 



Google 



MEGMOTOZIK — MEGVERNI. 



255 



Megmo tozik » megdSglik. 

GyJr Yárm. Cxech János. 
]IIeg,nádalni,«* lapos ra* 

sat kitoldalni. Kállay' gyíjji* 
Megnáspágolni, nád pál- 

czával verni. Kállay' gyújt. 
Megnyilaznia' lorat^meg- 

sántítani patkoláskor. Szé- 
kely sző. Kállay. 
Megokolni, Talamiért r. 

ralakiért jdt állani. Székely 

szó. Ferencit János, 
Megoldarolni , rigyázva 

kikerülni valamelly Tesze- 

delmet. Székely szó* Feren^ 

ezi János. 
Megoszlatni, a* megha- 
lásnak szelídebb kitétele. 

Székely sző. Ferenczi János. 
M« gpáczolom a* kendert* 

Székely sző. Gyarmathi. 
Megpáholni^ megyerai. 

Kálltty^ gyűjt. 
Megpatintani; p. o* eret 

megpatintani , eret vágni. 

Kállay' gyűjt. 
Megrázogatta , megcen- 

seálta. Kállay* gyűjti 
Megrémlett előttem, azaz, 

megjelent 's azonnal eltűnt. 

Kátiay' gyűjt. 

Megrozsolni, l)a' bnzát a* 
roz«től megtisztítani ; 2) jól 
megrakni. Székely siő. Fe» 
renczy János. 

Megrökönyödött, meg- 
jzagosodott. Kállay' gyűjt. 

Megsagorodott a' téj, 
EBasi ÖMiement. Kállay. 



Megsújtott 9 rám ütött. 
Kállay* gyűjt. 

Megszakadt, a^ megsér* 
vesedett helyett. Székely sző. 
Ferenezi János. 

M o g S'Z e u t ű 1 a i, jámborab- 
bá 's kegyesebbé lenni, mint 
azelőtt* Székely aző. Fe- 
renezi János. 

Megszerzen i,a!szabott szá- 
mon még fóljül is adni. Szé- 
kely sző. Ferenezi János. 

Megsxínleni, beteríteni a* 
ház' 's csűr' földjét más jő 
agyagos földdel. Székely sző* 
Ferenezi János. 

Megszontyolodom, szo- 
morodom. Székely sző. Gyár- 
mathi SámueL 

Megugrottá, t. i. bika a' 
tehenet , azaz, meghágta* 
Kállay* gyűjt. 

Megűtte, megütötte. Gö- 
möri beszédmőd. B. 8. 

Megvenni, e* helyett , e 1- 
venni a' feleséget ; mert 
rég«nten egy kis pénzt kel- 
lett a' vőfélnek a' leányért 
adni , 's azzal mintegy meg- 
venni. Székely sző. Ferenezi 
János, 

Megvérhüdni, marhának 
a' sok futásbői tüdőgyula- 
dást kapni ; mellyet fülön va- 
lő érvágással szoktak orvo- 
solni. Székely sző. Fer$nc%i 
János. 

Megverni a' szemével, azaa 
megigézni a' kia gyermeket^ 
Kállay" gyűjt. 



Digitized by 



Google 



256 



MEGVETNI — MÉLTATNI. 



Megvetni a* szekeret, há- 
tul felemelni erre vagy arra. 
Kállay* gyűjt. 

Megzűlniy a* tehénről mon- 
datik , ha a' tehén felszárít- 
ja a' tölgyét. Bodrogközi sző. 
Mindszenti, Megüli epedni. 
Vas várm. Döbrentei. 

Megye, plébánia. Barkó szó. 

^ Hollók Imre, Határ. Balaton 

^ melléki szó. Horváth Zsig- 
mond, 

Megyebiró, az egész plé- 
bániára felügyeld. Barkó szó. 
Gömőrben. Hollók Imre» 

Megye^csaha (pluviale) , 
templomi ruha. Barkó szó* 
Hollók Imre, 

M é h k ö p ű , méhkas. Kállay* 

M éh p 1 c z,méhkas-szék. Szé- 
kely szó. Cserey Elek, 

M e j é k , ontok. A' mit a* szé- 
kely mejéknek mond, azt Er- 
délyben egyebütt szál-nak, 
föl- vagy beeresztőnek — ; a' 
mit pedig ontok-nak, azt be- 
ver ő-nek — hivják. Mejék az, 
a' mit az, mit az osztovátán 
(Weberstuhl) a' fej fára vagy 
KUgoj-fára föltekernek , és 
onnan beeresztenek a* ny üst- 
be , bordában befognak. Az 
ontok az a' fonal , mellyet 
apró csókre csöllenek, és a' 
vetólőbe tévén, a* mejékbe 
bele öltenek. Innét példabe- 
széd , mikor roszul élnek a' 
* házasok, mindenik hibás, 
(^8 együtt veszekednek : egyik 



ontok , a' másik mejék. Szé- 
kely szó. Incze Józief, 
Mejjeszteni, kopasztani. 
ISzékely szó. Kállay, 

M e j"r e-va 1 ó, bunda. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel. 

M e k , megyek, mének. Palócz. 
Szeder Fábián, 

Melák, 1) kutyafaj; 2) a* 
csúf ábrázatú embernek is 
mondják (haragból) „melák 
ember.*' Pápa vidéki szó. 
Matics Imre. Tátott szája. 
Marczal melléki szó. Acsá" 
dy Sándor, 

Mélázni, andalogni , mély 
gondolátokba merülni. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Melancholisálni 
Székely szó. Döbrentei, Kál- 
/ay.Kemenesali Lévai László. 

Melencze v.medencze, 
mosdóedény. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zsigmond. 
Pápa vidéki. Matics Imre. 
Marczal melléki szó. Acsá' 
dy Sándor. 

M e 1 1 e d z ó. Remenesali szó. 
Lévai László, 

Melleszteni, mondatik a' 
szárnyas állatokról, mikor 
tollaík kiszedetnek. Pápa vi- 
déki szó. Matics Imre. 

Méltatni, kézhez adni. Ba- 
ranyai szó. Tóbi Antal, P. o* 
valahová a* felvállalt dolgot, 
levelet vagy portékát elkűl- 
^ deni,kézhezszolgáltatni.Szé* 
kely szó. Szabó Eitk, 



Digitized by 



Google 



~ MKLYFÖLD 

M é 1 y f o 1 d : Torna, ÖömSr ; 
mérfoJd : Dunáatúl. Döb* 
rtntei. 

M^ 1 1 y ^ k , &• hossian nyúló 
fonál. 8{£^kely ssd. Gyar^ 
maihi. 

Memmondonty megmondom.' 
MeJlátta, meglátta. Gdmdri 
beszédmód. B. S. 

Mencseredett , kidfiledt 
a' szem, p. o. mikor sokat 
i«»ík valaki, 's kirercsedik 
's megdagad a* szeme. Szé- 
kely sző. Ferenczi Já^oi, 
Vérmesen kid&ledt. Székely 
szö. Szabó Elek. 

Mendemonda, hiábavaló 
baoyabeszéd. Balaton mellé- 
ki sző. Horváth Zsigmond, 

Menedék, oltalom, mentd 
ok ; gydkere menni r. men- 
teni; innen menedékhely, 
asylum; n^enedékes , mene* 
tele* T. hágő hely. Székely 
sző. Kállay. 1) Refugium, 
2} plánum inclinatum. Innét 

Menedékes (adj.) p. o. hágő, 
lejtd , melly egy hely tt nem 
meredekebb mint másutt. 
Székely sző. Incz% Józtef. 

Mcnedékség; régi levelek 
szerint: evictio. Székely sző. 
Firencti Juno: 

Ménéin i, palőoz kettes fre- 
qaentatimm , kiiAondva : me- 
niényi, mendegelMi, több- 
ször menni. Szeder Fábián. 
Barkő sző. Héliók Imre. 

M é n 1 ő , csődör » monyas. Szé- 
kely sijö. iűá/%. 
tXjszavak. 



— MÉRCZE. 257 

Menőké, pruritut e^ndi; 
péld. „Benne van a' menő- 
ke.*' Győr várm*. Czeck János. 

M e n t á s , szagosmenta szagú 
szőlő. Bárányi sző. Tóbi 
Antal. 

Menten, mindjárt. Szathmár 
vidéki. Gáthy János. 

Meny, kút* kankalékja ▼. 
gémje. Kemenesali sző. Lévéi 
Lászld. 

Menyecske, »• székelyek- 
nél ! megesett személy, kur- 
Ta. Erdély lesen : őgyes me- 
nyecske , ügyes ifjú asszonyt 
tesz, 's a' ssőt jő nevén re- 
Bztk; de a* székelyeknél a' 
menyecske szőért meghara* 
gusnnak. Székely sző. Fere/i- 
cz« János* 

Menyeköa ^: menyegző, 
Sopron várm. N.A. Kiss Sám. 

Menyfllt, tiszta, mosdott. 
Székely sző. Cserey Etek. 

Mérász, gabonát ki 's be- 
mérő. Kemenesali ná> Létai 
László. 

Mércze, négy kapás gabo- 
niiniérő edény. Székely sző. 
FtrencMi János. Fél pozsonyi 
mérő, egy kiJának negyed 
része , egy réka. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsig. 
mond. Márton szerint any- 
nyt mint véka ; de a' széke- 
lyeknél különbözik : a* véka 
J6 kupás, a* mércze pedig 
négy ^ e* szerint, mint a* vé- 
ka a' köbölnek , úgy a' mér* 

•ir 



Digitized by 



Google 



258 



MERED— MBRE VÉN. 



cze a* vékának negyed résxét ^ 
tesEÍ. (Székely s«6. Incze Jó- 
zsef, Mércse , szapu , oktály» 
T«ka: gabona-mérték' nerei. 
Kállay* gyűjt. 

Mered, torul , feszül. Pápa 
vidéki. Matici Imre, 

Meredek/ nyilamlás, sze- 
gezel. Eszék vidéki sző, Ba- 
ranyában. Jeremiás Samuéig 

M e i'e g l y e, fa nyársak kör&l 
a* bogján. Kállay gyújt. Szál - 
ma-hordó hegyes rúd. Szé- 
kely szó. Buety. Nád v. 
vessze • oszlopocskák a* víz- 
^n, mellyek a' mét- halét 
fenntartják. Tiszamelléki szó 
Nátly József. TarUlék he* 
gyes karó. Ormánsági sző , 
Baranyában. Jeremiás Sám, 

Méregtata, erős mérges 
gyermek. Székely sző. Gyár- 
mathi Sámuel. Ferenezi Ján. 

M e r e k j e p» o. széna , szalma^ 
annyi mint ej^Y ^>8 hugja, 
a' mennyit egyszer egy em- 
ber -elvihet. Székely sző. 
Ineze József. Bagjácska. Szé- 
kely sző. Gyarmathi SámueL 
Eder szerint Méreg lye 
a' 257 lapon : széna • csi- 
náld villa ; a' székelyek- 
nél : egy csomóba rakott , 
egyszer főlveh^Ő széna 
vagy szalma, -^ 's az a* 
nyársforma rúd is , a' mely- 
13'el fölveszik , mer ekjének 
hívatik. Székely sző. FertU' 
czi János. 



Merek J és villa, mintegy 
öles rúdnak egyik végit meg- 
hegyezik , a* közepe* táját ál- 
talfúrván , égy fertalynyi 
hosszú vékony szeget ütnek 
keresztfii, és ezzel viszik a* 
merekjében rakott szénát v. 
szalmái, általütvén a* me- 
rekje szénán stb. Székely 
sző. Ineze József. 

M e r e k 1 e , rakoncza , az emp- 
lény' végébe való darab fa. 
Marczal melléki sző. Acsá- 
dy Sándor. 

Merek lye, két végén kihe- 
gyezett pálczácskák , mely- 
lyeket az asztagok' karimái- 
ba duggatnak , midőn azokat 
szalmával befödik, hogy a* 
szalma le né hulljon ; úgy az 
asztag* legfelsőbb kévéjét is 
az tartja. -— Teszi a' bab v. 
borsó vetemény közé felfu- 
tásra állított fácskákat is. 
Sztrokay. Hegyzett kézi rúd, 
a' markolatja felé egy szeg- 
gel ellátva, melly a* szénát 
vagy szál mát tartja. Csikszé- 
ki székely szó. Gegő Niceph. 
Fa nyárs. Kemenesali sző. 
Lévai László* Asztag' k6« 
rületire szúrt hegyes fács- 
kák , mellyek a* rászedett 
szalmát lehullani nem hagy- 
ják. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. 

Mereszteni, feszíteni. 
Szathmárvidéki. Gáthy János* 

Merevén, mind , mindnyája. 
Kemenesali szó. Lévai L. 



Digitized by 



Google 



MKRKELNI — MEZEST. 



259 



Valamennyi. Ilába-Bogyoss- 
Idí. DöArentei, Sopron vár. 
N. A* Kist Sámuel. Pápa tí- 
éékí. Maiics Imre, 
Merkelni, torra fronté ini- 
nitari. Székely ssö. Sza6d Jő- 

Merkdícze, sárga répa , mu- 
rok. Káilay^ gyiiji. Baranyai 
8BÚ. Tóöi Antal, 
M e r n á m , merésseség , bátor- 
ság. Kemenesali sző. Lévai 
Láizld, Pápa ridéki. Maticé 
Imre» 
Mesde, a' földek* széJ én lé- 
vő martos kaszáló gyep. 
Székely szó, Szabó Elek. 
Mese maga, egy ed Al. Bara- 
nyai szd. Túbi Antal, 
M 6 s g y e : Gőmdr, Torna ; ba- 
rázda : Dunántúl. Döbrentei, 
A' Tetések közti gyep ; Eder 
szerint 258 1. : gyalog- vagy 
szőlő - ösvény. Széke ly sző. 
Ferenczi János, Gömuri sző. 
Hollók Imre, Föres út a' sző- 
Jők között. Palőcz. Szeder 
Fábián. 
Mester, hőhér. Székely sző. 
Kállay, 

Mesterasztaloz, hofmei- 
stert. „Mester asztalt akart 
neki adni." Győr várniegy. 
Czech János, 

Mestergerenda: a* pad- 
lás* gerendái alatt kereszt&l 
húzott más vastagabb geren- 
da erősítés végett, hol a* 
sajtokat > egyéb holuiijeket 
szokták tartani a'isegényebb 



rendűek. Székely sző. Ft- 
renczi János, Kállay, 
Mesterke, czif rázat, kivar- 
rás, Bordar. Innen : 

Mesterkélnf: a' keszkenőt 
szélében kivarrni. Baranyai 
sző. ToAí^w/ű/. Cziírára ki- 
varrni, mesterséges varrást 
tenni. Kemenesali sző. Lé- 
vai László. Palőc^. Szeder 
Fábián, Barkő sző. Hollók 
Imre, 

Meszet ( néhol ss mész) e. h. 
szemét » maszat ; mesze- 
telni ( néhol BS3 nieszelai ) 
e. h. szemetelni , maszatolii. 
Pápa vidéki szőejtések. Ma- 
tics Imre, 

Mesztéláb, mezítláb. Mar- 
czal melléki sző. Acsády Sán* 
dor. Tolna várm. Csapó Dán, 
Vas várm. Döbrentei, 

Metélt, laska. Kállay* gyűjt. 

Metszek, metszesx, 
metsz stb. yele; összebúzva 
ebből : mit teszek vele. Vas v. 
Dr, Horvát József, Balaton 
melléki sző. Horváth Zsigm, 
Marczal melléki sző. Acsády 
Sándor^ 

Metszfidni, metszeni. Or- 
mánsági sző , Baranyában. 
Jeremiás Sámuel, 

Mezei lampos, farkas. Ba- 
ranyai sző. Matics Imre, 
Mézes báb, mézes kalács. 

. Kállay* gyújt. 
Mezest, megint. Barkő sző. 
Hollók Imre, 

17* ^ 



Digitized by 



Google 



2m 



MÉZGE — M1Z6£R. 



M es g e 9 nem lueEga. Székely 
8ZÖ. Incte József, Az éló ▼• 
mifg nyers fa' kérge alatti 
édes nedresség* Csikszéki 
székely sző. Gegó Nieephor. 
Syrup , ragadós fancdr (p. o. 
a' nyírfában , niellybol nád- 
mézet főznek); innen : m e z- 
géUf syfapos. Székely szó. 
Kállay. 
JM e z g é 1 n i , motozni. G^mő- 
ri szó« Hollók Imre. 

Mezőy zöld vetés. Baranyai 
szó. Tóói Antal, 

Mezon? merre I Baranyai 
|zó. Tóbi Antal, 

Miatt r. m i h á 1 1, e.h. miatt. 

Vas várm. Dr^ Horvát Jóu> 
M i c s i r i , mecserészedett. 

Székely szó. Ferenezi János. 
Miczereg a' tehén , sír a' 

borjához. Kállay' gyűjt, 
M i é g , még. Palócz. Szeder 

Fábián, 

M i é n k é , mienk ; magában is 
kijelenti azt , hogy magunké 
Talamelly dolog; ez ugyan 
csak annyiban gyakorolta- 
tik a* székelyeknél , és ak- 
kor, midón valakinek tulaj- 
den szolgalatjában lévő em- 
beréé a' dolog, p. o. e< a' 
kalap a* mi emberünké, a* 
miénk emberé — innen mi- 
énk é, ollyan sokat kime- 
rítő értelmft szó, a' melly 
még a' régi pallérozott gö- 
rög nyelv* Igéjének is beül- 
hetnék. Szabó Elek. 



M i e só, apróra morzsolt só* 
Székely szó. Gyarmathi, 

Mig a* világ 's az örök, 
e' h. soha sem. Székely mon- 
dás. Qöiry, 

M i h e 1 y , műhely. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel, 

Mihók, egy szemére vak. 
Göcsei szó. FJánáer Ferenez. 

Mindétig, e*h. mindig* Pá- 
pa vidéki szó. Maties Imre. 

Mindjárt kiszedem a* 
szeme' szőrit, azaz , 
mindjárt átesem rajta, el- 
végzem. Kállay^ gy^jl' 

M i n d o h a , örökkétig , mindé- 
tig s mindig , mindenha* Sop- 
ron várro. N. A, Kiss Sám. 

M í n y a, Miska, Mihály* Szé- 
kely szó. Cserey Elek* 

Mirigy béka, minden ki- 
csinyért veszekedő , irigy- 
kedő. A' kis gyermekek' szi- 
dalma egymáshoz. Székely 
szó. Ferenezi János. 

Misének több n em el: an- 
gyali , aranyos , bőgős , füs- 
tös, susogó, soros. Barkó 
szavak. Hollók Imre. 

Miszit-maszat, szemét. 
Kemenesali szó. LévaiLászló, 

Mittzeni v. metszeni , 
összehúzva ebből : mit tet- 
szeni ? Metzesz vele f azaz : 
mit tetszesz vele tenni t Ör- 
ségi szó. Zakál György. 

M i z g e r , nyomorék. Beké* 
gy&Jt. ^örhes, sovány, hit- 
ván. Kemenesali szó. Lévai 



Digitized by 



Google 



MÍVES . NAP — MORCZ. 



261 



Láitió, Pápa rláékU Jttatict 
Imre, Piezirka tojás, idét- 
len tikroony. lUyent tojik 
legelsőben a* gércze, én leg- 
utolján a' vén tik* Balaton 
melléki sző. Horváth Ziig' 
mond. 

Míves nap , dolgozó nap. 
8zéke]y sző. Szabó Elek, 
Cnrey Elele. Incxe József. 

Mócsing., szíjjas in , tánczos 
mócsing* Szegedi sző. Náth/ 
József. ín, inas bús. Kál- 
^«y' gynjt. Pápa yidéki sző. 
Matics Imre. 

M o c s o 1 y a, kenderáztató g9- 
d5r, árok. Balaton melléki 
sző. Horváih Zsigmond. 

Mőczirkálok, lejtőt já* 
rok , guggolva tánczolok. 
Kenienesali sző. Lévai László. 

Moozogni, szájbezárva ne- 
vetni. Gdcsei sző. Plánder Fe- 
renez. 

MocKorog, dadog. Győr t. 
Czech Jánas. 

Mód, egészség, p. o. nincs jő 
módja = egészsége. Ormán- 
sági sző, Baranyában. Jere- 
miás Sámuel. 

Mogorra, durra, darabos, 
komor ember. Balaton mel- 
léki sző. Horváth Zsigmond. 
Kemenesali sző. Lévai László 

Mo^liar, fé' neme, gyom lálat, 
szuleség.Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. 

Mohó, ződé, zabáló, sokat 
hamar faldoső. Balaton mel- | 



léki szó. Horváth Zsigmond. 

Mohó n^kivánra felettébb; p.o. 
mohón enni , vorare. Székely 
szó. Szabó EleJs, 

Mokány, szilaj. Maties Imre. 
Mokány ember, másokon ki- 
kapó. Kállay' gyűjt. 

M o k o g n i , érthetetlenül be- 
szélni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Mókus, Csikban : eret. Szé- 
kely sző. Incze József, Sxa- 
bó Elek. 

M 1 á k a , zsombékos , kakás, 
csuhus mocsár, povvány, po- 
cséta , káku. Örségi szó. Za* 
hál György. 

Molnár -pogácsa,, űtéff 
plágáral. Kállay* gyiijt. 

Molnár -szem 6 csilla- 
gok, alig pislogó homá- 
lyos csillagok.* Veszprém t. 
Czuezor Gergely, 

M o n a , malom. Sziget vidéki 
sző , Baranyában. Jeremiás 
Sámuel.' 

Mondóka, mondani való* Ke- 
menesali Mző. Lévai László. 

Mond ^0 la baraczk, édes 
magú kajszi - baraczk. Szé- 
kely sző. Kállay. 

Mór, szalmás sárból rakott 
fal , fecske-rakás. Kemenes* 
ali szó. Lévai László. A-^ 

, gyagból rakott fal. Soproni 
sző. Kis János. 

M o r G z V. mord , komor , ked- 
vetlen , haragos tekintetO. 
Pápa vidéki sző. Maties Imrei 



Digitized by 



Google 



262 



mordAny -MOTONOZNí. 



Mordan ff pisztolynál ki- 
sebb nemű lőszer, Balston 

. melléki szó. Horváth Zsigm. 

Mordol, mordul. GömSri 
beszédmód, Rima *s Balog 
Völgyben. B, S, 

Morgyas, kejjyetlen, durva. 
Székely szó. Ferencti JánoM. 

M o r g y i á s , rettenthetetlen 
haragos kemény eraber , ezen 
szótól : m o r, haragoji. Szé- 
kely szó. Szabó Elek. 

M o r J y Magyarországon : Mar, 
Márton szerint der Anfang 
der Brast; de ez a' szügy, 
melly részt a' kivágott mar- 
hában a' mészárosok szegy- 
nek neveznek. A' morj a' 
marhának két elólapoczkája 
között fönííl esik. Ezt a' 
részt hívjak a* mészárosok 
medve-húsnak, medve-pecse- 
nyének , minthogy a* medve 
a* marha' mórját szereti és 
szaggatja meg legelébb. Szé- 
kely szó. Ineze József. 

Mormiczolni , magában 
dödögni. Balaton melléki szó. 
Hortáth Zsigmond. 

Mormojálni, dongani. Szé« 
kély szó. Gyarmathi, 

Morsa, kicsinké, p. o. adj 
egy morsa nádmézet bár! 
Székely szó. ^zahó Elek. 

M o r s ó k a , zsurnióka , étel* 
neme. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigihond. 

M o r t y o s , szurtos , czirmos, 
szennyes. Tiszamelléki szó. 
^átly József, 



M o r,V á n y , fonott kalács. 
Barkó szó. Hollók Imre. Pa- 
lócz. Szeder Fábián* 
'Morzsa, igen kicsinké* Szé-' 
kely szó* Szabó Elek, 

Morzsolni, zúzni , súrol- 
ni, p. 0. kukoriczát, Balaton' 
melléki szó. Horváth Zsig* 

Mosdó, meleocze , kis kerek 
tekenécske. Innen a* megigé- 
zett gyermek' mosdására 
használja a' babonás nép a* 
mosdó vizet. Baranyai szó. 
Tóbi Antal. Mosdók, é- 
szaki Ázsiában , Kazánon in- 
nen, egy vidék a' Terek vi- 
ze mellett. Szabó Elek. 

M 8 1 i c z a , rajonkint Járó 
apró * légy* neme nyárban. 
Székely szó. Szabó Elek. 

Moszatos, mosztos, vala- 
melly étel' bemével magát 
arczul bemázolt gyermek- 
Székely szó. Szabó Elek. 

Mosztolódni, a' felvágott 
sült' maradékából, kézzel 
evén , magát bemocskolni. 
Székely szó. Ferenczi Jánot. 

Mo tolni (motozni}, kutatni. 
Csikszéki székely «zó. Ge- 
gő Nicephor, 

Motonozni; 1) tapogatózni 
valami után, p. o. a* sötét- 
ben majd fél óráig motono- 
zott, mig süvegére lelt; 2) 
valakinek útjában lenni, p. o. 
a* helyett hogy a' dologban 
segítene, mindig csak előt- 
tem motonoz. Pápavidéki szó. 
Matics Imre. Valamivel éío- 



Digitized by 



Google 



MOTORÁSZNI — MUNKAlKOSZOM. 



203 



káig vesződni. y,Meginotonox- 
tad már valahára.*' Győr 
Tárm. Czecb Jáno$. 
Moterásxni, kezére! felku- 
tatni. Székely sző. Kullay, 
, Tolna Tárm. C^apó Dániel. 

Motozniy ])a* harmíncza- 
doknál megvizsgálni , nincs-e 
tiltott portéka; 2) birka is 
megmotozik, megzabál. Ba- 
laton mellei szö. Borváih 
Zsigmond. Motozni, meg- 
motozni: teszi azt a'vonag- 
H»t , midőn az állat gyomor- 
terhelés' következésében dög- 
lődik. Embernek is mond- 
ják , ha sokat eszik : ,|úgy 
fal, majd megmotozik bele*' ; 
ragy ha valaki irigyli más- 
nak jó falatjait, ennek azt 
mondja : ,, motozzál meg be- 
le". Pápa vidéki sző. Matics 
Imre, 1) tapogatni , 2) mo- 
hdkodni , csomorleni. Kerae- 
nesali szó. Lévai László, 

Motring, egész darab, p.o. 
czérna. Barkó szó. Hollók 
Imre. Palócz. Szeder Fábián. 

Mo tyó, 1. Podgyász. 

Mozga, csontvelő, megkü- 
Idnbőztetve az ^^yrMiiíl , 
mellyet egyedfii neveznek 
velőnek. Gdcsei szó. Flán- 
der Ferencz, 

M o z g á 8» eres, p. o. a* tavasz' 
kifakadásakor mozgás a* fa. 
GScsei szó. Plánder Ferencz. 

Mozogány, rengeteg nagy 
testfi magas vastag ember; 
mintha mozgana alatta a*f5ld 



mikor men. Székely szó. 
Szabó Elek. Ferenczi János. 
Míiczőr^ök, szerelmeske- 
dem. Székely szó. Gyarmathi 
Sámuel. 
Müge, hátulja valaminek. 
Kemenesali szó. LévaiLászló. 
Mőndőrgő-fű^( házakon ) , 

ful-fű. Kállay gyújt. . 
M ő r r e «=3 merre. Gömör, Tpr- 

na, Dunántúl. Dőbrentei. 
MSzsőrőgni , szerelmes- 
kedni. Székely szá. Gyár' 
mathi Sámuel. 
Muczkopódni , hátul a 
^szekér* hátuljára felcsipesz- 
kedni, vagy ollyan helyre 
felülni, a* hová alig tér. 
Székely szó. Ferenczi János. 
Muha, mob. Székely szó. Cttf. 

rey Elek, 
Muhát, a' sámfára a' bőrt 
rá -dörgölő lapos csont v. 
eszköz. Székely szó. Feren^ 
ezi János, 
M á k a: munka. Ormánsági szó , 
Baranyában. Jeremiás Sám. 
Mukucs, mókus, evet. Gö- 
csei szó. Plánder Ferencz. 
Múlt élőkön, ezelőtt. Vas 

várm. Dőbrentei, 
M u m a , bámész. Ormánsági 
szó, Baranyában. Jeremiás. 
Sámuel. 
Mungorolni, ruhákat si- 
mítani ki. Székely szó. Sza- 
bó Elek. 
Munkáikoszom, munkál- 
kodom* Székely szó. Gyár- 
mathi Sámuel. 



Digitized by 



Google 



3M 



MURHA — nAd. 



M n r h a e' tielyett : marra, »%«- 
na^tőred^k. Eder 265 ). Se- 
kély 8ZÖ. Ferenezi Jánoi. A' 
Mdna' romlad^k aprőJékJa. 
Ss^kely sző. Szabii Elek. A' 
flzdBatartőban r. ketreczben, 
liova a* szénát hányják, a* 
száraz fálerelek 's virágok' 
tdredék«^A-niag stb. együtt 
neTeztetik markának. Sz^* 
kely szd. Inez$ József. 

Murok, sárga répa. Székely 
sző. C$€r9y Elek. 

Marrantok, kdvél hajtok* 
Székely sző. Gyarmaiki Sám. 

Mutzsolaii zsurmolni. 65* 
csei szó. PlÁnier Fertntx. 

Muslicza, boros edényeket 
lépé igen apró Jegy. Göcsei 
azé. Plánder Ferenex. 

Musliacza, apró szúnyog. 
Kemenesali szó. Lévai LáiX. 

Mustármag, ffizvessz^bŐl 
gúzsolt korbács, mellyel a' 
köznép aprószentek' napján 
egymást verni szokja , e* 
szavakat mondva : „keléses 



ne légy", öyórvárm. C*«f/i 
János. 

Mu'stya, csizm.idiák* kurta 
nyelű kis vari botja. Székely 
szó. Szabd Elek. Pápa' vidé<* 
kén: ipiusta. Matics Imre* 

Muszkoliti, a' 9zólót szü- 
retkor megzúzni maszkoló 
fával. Balaton melléki szó« 
Horváth Zsigmond* Kemenes- 
ali szó. Lévai László. 

M u 8 z 1 i c z a , borbogár. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

M u 8 z k o 1 B i , megzúzni, Isz- 
^zeszakitaai ssaretlior a' szó- 
lót. GSczei saó. Plánder Fe^ 
reneXé 

Mutasztanif mutatni. Or- 
máitságt szó, Baranyában. 
Jeremiás Sámuel:^ 

Muzzogni, 1) békételenked- 
ve zúgolódni ; 2) mnzzog a' 
csép, mikor jó keményen 
csépelnek Jó erós legények. 
Székely szó< Ferenexi János. 



N, 



ilád , i) arundo ; innét példa- 
beszéd : kOnnyfi a' nádból 
sípolni; 2) mikor a' fejsze 
megvásik vagy ' gyenge , és 
a' kovács egy darab vasat 



vagy aczélt hozzá forraszt, 
azt is nádnak híVJák. ^ Az e- 
ke' fejére is hosszan, hogy 
el ne vássék , tesznek egy 
vékony vari vesszót, mellyet 



Digitized by 



Lioogle 



NÁDALNI — nASPA GÓLOM. 



205 



nádalásnak ti«vesnek« Inn^t 
N á d a 1 n íy 1} as elrásott Rzán- 
ttf vasat acséllal kitoldani ; 
2) a*horil<$t náddal megdugni. 
Székely bkó. Ferenexi Júnos. 
Ihcz€ József. Vas-sxvrszá- 
mokat, p. 0. kapákat, lapos 
vasakat — elrásván — meg- 
acséloxni. Balaton melléki 
sső. Horváth Zsigmond. 

N a d á 1 y , Térszopd , pidcza. 

Maties Imre, 
Nádkopő, nádtarld. Gy6r 

várm. Horvát Endre, 
N á d m é z y czúkor ; nádme'" 

ses, ezukros. Székely szó. 

Káilay, 
Nádra, gyomor gSrcs. Ke* 

menesaii szd. Lévai László. 

Nagy garral élő ember, 
homo sese ostentans. Érdé* 
lyi és székely szd. Dübrentei. 

Nagy-kozsöky suba , bun- 
da. Székely szd. Kállay. 

Nagy marin, bizonyos mér- 
ges kelés az emberen. Szé- 
kely szó. Túry lgnáe%. 

Nagy-mi-haszna, kamasz, 
fSIserdfilt ifjú, kinek még 
sem lehet valamire hasznát 
renni. Pápa vidéki szó* Ma- 
iies Imre, 
'Nagyotalanítni, maga* 
rdl rangja felett igen sokat 
állítani vagy tartani. Szé- 
kely szó. Ferenezi János. 

Nagyszemfi , öregszemA. 
Torna és 6dm5r vármegyék- 
ben. D&órentei. 



Nagyverő, pórőly. Székely 
sző. KáUay. 

I^ ^ J 9 l^g* (superl. gradO* Bant- 
nyai sző* Tóbi Antal. 

Kálink, e* h. nálunk. Szé- 
kely sző Gyarmathi Sám. 

N á 1 u n k » e' h. hozzánk. Szé- 
kely szőlás. Kállay, Derzsi 
Mózes. Buczy. Nálunk mek, 
mesternél mek , papnál mek 
( kimondva ; nuálunk mek , 
mesternié mek , papnuá m^k); 
azaz : hozzánk , mesterhez , 
paphoz mének. Palőcz sző- 
ejtés. Szeder Fábián* 

Náni, Anikő, Aniska. Szé- 
kely sző. Kállay. 

Napáldozat , napnyugot. 
Gftmori sző. Hollók Imre. Pa- 
lőcz. Szeder Fábián. 

Napeuy észét, napnyugot. 
Székely sző. Cserey Elek^ 

Napon stilt málé, nagy 
tehén szar. Kállay" gyújt. 

Napi ez, pindurká , igen pi« 
cziny. Pápa vidéki sző. Ma- 
ties Imre. Kisded , sorvadt 
termetfi. Behe' gyűjt. G5r- 
hes, hitván , nyúlánk, idét- 
lmi« Kemenesali sző. Lévai 
László, Felette kicsiny, pi- 
czirka. Balatonmelléki sző. 
Horváth Zsigmond. 

Nápiszuszi, alamuszi. 
Szathmár vidéki sző. Qáthy 
János. 

Náspágolom, elverem, meg- 
szedegetem , ütögetem. Ke- 
menesali sző. Lévai László, 
Gőmöri sző. Hollók Imre. 



Digitized by 



Google 



266 



NASPOLYA — NESZRZNI. 



Tolna rárm. dapő Dániel. 
Naspolya, 1. Lesponya. 
Kásx, lakodalom. Síékely 

SBŐ. derei Elek, 
Naszád, í^lekyewAó , kis 

csolnak. Mattét Imre. 
Natraboja, nagy fű, nian« 

dragora. Kállay* Sy^-jt* 
JNatragulya, bolondító mér- 
ges fá. Palőcs. Szeder Fábián. 
Bolondító gy5kér^ Gömőri 
axó. Hollók Imre. 
Natragulyás, eszeveszett, 
büdult. Kemenesali szó. L^- 
vai László. 
N e b e 1 e g , hiábavaldskodik. 

Székely sző. Szabó Elek. 
N e d I A g e B , negédes , kevély. 
Kenieaettali szó. Lovai Lá»%. 
N e g é d , nagy ra vágyás , ke- 

Télység. Cserey Elek. 
Negédes, büszke, kerély. 
Székely szó. Szabó Elek. Ma- 
gát rátartó kevély. Szé^kely 
szó. Buczy. Begyes , kevély; 
de csak ollyanról mondatik, 
a' kinek van mire kevély le* 
het. Páparidéki szó. Matics 
Imre. 
N é g e I y , légely , dobonka. 

Székely szó. Cserey Elek. 
N e g y e d f fi ^ három eszten- 
dős , e^y ifivel kevesebb mint 
mondatik. Marczal melléki 
szó. Acsáiy Sándor, 
Nehézkes asszony, vise- 

lós. Kállay^ gy^jl' 
N é h n, n é h a t, e'h. némelly. 

Székely szó. Gyár inat hi. 
Néma gyermek' szav^át 



anyja sem érti; ass 
az, a* ki nem nyilatkozik , 
annak kivánsága szerint sen- 
ki sem tehet. Pápa vidéki 
szólás. Matics Imre, 
Néktint, nélkül. Vas várm. 

Dr. Horvát József. 
Nemere, éjszaki székely 
szél , még az embert is meg- 
öli. Székely szó. Ferenc zi 
János. 

Nemez, 1} nyereg alá való 
szór pokróczocska ; 2) Eder 
szerint : avatott posztó, pati- 
nus coartilis. Székely szó. 
Ferenezi Jánon. Ló* hátára 
készített szórrel töltött, r. 
dsszerételt elviselt csérgé- 
nek vászonba lett varratásá<* 
val készült vánkos. Székely 
szó. Szabó Elek. Nyereg alá ' 
való veríték fogó vászon. 
Székely szó. ÜyarmatkiSám. 

Nem - képes , lehetetlen. 
Székely szó. Kállay, 

Néne, néném : néne , néném* 
Ormánsági szó , Boranyában. 
Jeremiás Sámuel. 

N e n e ó , néném. Barkó szó* 
Hollók Imre. 

Nesz, hang, lárma. Keme- 
nesali szó. Lévai László. 

Neszer e, szeles , esztelen, 
féleszfi, bolondé Ennek sy- 
nonimája : szelde , szerde - 
pnrdi , szeles bolond. Szé* 
kely szó. Derzsi Mózes. Sza- 
bó Elek. 

N e s z e s , rasus. Beké* gyűjt. 

Neszezni, mikor a' kis 



^ 



Digitized by 



Google 



NESZŰDÖM. — NYAKBAPÓRK. 



267 



gyermek figyelmezni kezd a* 
beszédre. Danántúli n%ó. A' 
ctáiy Sándor. Lármázni. Or- 
mánsági szó , Baranyában. 
Jeremiás Sámuel. 

N e 8 z 6 d 5 m , neki gyúladok , 
felbáborodom. Kenienesali 
sxd* Lévai Lászióé 

Nerendék, nevetlen ujj. Bá- 
rányi szc'i. Tó6i AntaL 

N e r ^ , e' h. nSv^. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 

N i n k a v. nénka , nénike. 
Hont várm. sző. Dr. Horvát 
József. 

N o d í t m » biztatom. Székely 
sző. Cterey Elek. 

Nojszen, kis fenyegető hang. 
Nojszen csak ! Kemenesali 
sző. Lévai László, 

Nosza, adsza , adjasza, fog- 
jasza, nesze; sürgető, siet- 
tető terminatio. Gyarmathi 
Sámuel, NoÉzadsz^ , nosza 
add tehát. Palőcz. Szeder 
Fábián, 



Nősz ltom, biztatom, hitszí- 
tom. Kemenesali sző. LéVai 
Lászlói Gomori sző. Hollói 
Imréé 

No szol ni, tuszkolni, nógat- 
ni. Pápa vidéki sző. Matics 
Imre. Szathmár vidéki. Gát- 
hy János, 

Noszi, nosza. GőmSri sző. 

Hollók Imre. 
N o V e r íj a , crgojő , gendebo- 

JA# ^gyögyfi. Székely sző. 

Gyarmathi Sámuel. 

N 6 , menyasszony, új asszony. 

Székely szó. Cserey Illek. 
Ndm5s, e'h. nemes* 
Nős, házas ember ; innen : 

nőszni, házasodni. Székely 

szó. Cserey Elek, 
Nuá, nié (palőczos), nál, nél 

rag helyett. S%eder Fábián. 
Nűnű , nádhártya síp. Csikszé- 

ki szó. Kállay. Nádból v. 

hőbér szárból csinált síp. 

Kemenesali szó. Lévai Lász, 



Ny. 



N 



yakkupa, 1. Kupa. Vas várm. 

Dr. Horvát József. 
N y a k 1 é , nyakonvágás. Pápa 

vidéki szó. Matics Imre, 
Nyaklevet adni, pofon 

vágni. Kállay' gyújt. 
Nyakló, der Hosentrager. 



Soproni sző. Kis János- Os- 
tor-nyak. Székely sKÓ.Kálltíy. 

Nyakófz, nyakóczon, 
meztelen , fedetlen nyakú , 
V. nyakkal. Bodrogközi sző. 

• Mindszenti. 

Nyakrafőre, vakmerőn va- 
lamibe rohanni. Balatonínel- 



Digitized by 



Google 



2dH 



NYAKSI - NtEGGETNI. 



I^ki a%6, Horváth Ziigmond. 
Nyakai, rövid gSrbe nyaka. 

Kemenesali sző. Lévai Lász* 
Nyaksseg, ax igát tat-tő 

ktizép 9%eg. Balatonmellékl 

SBŐ. Horváth Ziigmond. 
M y a k T a 8 , mellybe a' bflnSa* 

nyaka sáratik. Kállay* gyűjt. 

Nyalábolni , 1) kStni ; 
2) kötéllel megTerni : ess u- 
többi <$rteleinben használta* 
tik Pápa* yidékdn. Matict 
Imre, 

N y ál a d é k , (élhetetlen együ- 
gyű, bibaszt. Kemenesali sző. 
Lévai Láitló, Nyolánk.' Győr 
Tárni. Horvát Endre. 

Nyalakodni, szerelmes- 
kedni. Székely Bz6.Ferenczi 
Jánoe. 

Kyalánkodni, minden uj- 
ságban a* mi eledel, belé 
kóstolni. Székely sző. Feren-' 
eri Jánoi* 

Nyalánkság, csemegék* ne- 
met. Székely sző. Szabó El. 

N y á 1 a.s z n y i k, levelén sült. 
Gömöri sző. Hollók Imre. 

N y a 1 i . f a 1 i , nyalánk , min- 
denben belekőstolő. Székely 
sző. Ferenczi János. 

N y á n t ő , fonóknak adatni 
szokott étel. Gömöri sző. 
Hollók Imre. 

Ny állani, mikor az ételt , 
h^st stb. sokáig tartják , és 
ízt vált , romlani kezd , rot- 
hadásba men által , ak- 
kor mondják: megnyállott 



ragy nyállani kezdett. Szé- 
kely sző. Inexe József. 

N y á 1 z ő , nyalánk étel v. ital 
a' fonáknál. Kemenesali sző. 
Lévai László. 

Ny á m ándi, egyűgyft, isten- 
taszította ember. Pápa vidé- 
ki* Matics Imre, Beké* gyüjt. 
Tátott szájú málé, mámmám 
eniíber. Kemenesali sző. L«- 
vai László. 

Nyámmogni, lassan , im- 
mel - ámínal enni. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsig* 
mond. Nyámmogva enni , las- 
san enni, mikor nem rághat. 
Székely sző. Kállay. 

Nyargaló, pandúrnak a* 
meghurczolt bánostól járó 
díj. Balatonmelléki sző. Hor- 
váth Zsigmond. 

Nyarkalok, nyargalok, jár- 
kálok. Székely sző. Gyarma- 
thi Sámuel, 

Nyás, e* h. nyárs« Székely 
szó. Cryarmathi Sámuel, 

Nyáskolődni, feszengeni. 
Székely sző. Gyarmathi Sá- 
muel. 

Nyaslatok, koslatok, pes- 
letek , járkálok. Székely sző. 
Gyarmathi Sámuel. 

Nyebelégni v. lélielegni, 
haszontalankodni. Székely 
sző. Kállay, Nebelegni, on- 
dokolni , haszontalankodni , 
ügyetlenkedni. Székely szó. 
Gyarmathi. 

N y e g g e t n i , e* h. nyaggat- 
ni. Pápa vidéki. Matics Imre* 



N 



Digitized by 



Google 



NYfiGLK — NYILALÁS. 



260 



' Fojtogatni. Marcial melléki 
sső. Aciády Sándor, 

Nyegle , kérkedő. Matic$ 
Imre. 

Nyekeg v. nydkdg, fájdal- 
masan nyögdécsel. Balaton 
melléki sző. Horváth Z%ig* 
j mond. Nyekeg a* bíval ; in- 

nen megnyekkenek ^ p. o. úgy 
megtoppantám axt a' békát , 

' hogy megnyekkene belé. Szé- 
kely azó* Gyarmathu 

Nyekege, akadozó szárú. 
Kemenesali n%6. Lévai Láitlá. 

N y e k ő j é, mellcsont. Székely 
szó. Káltay. 

Nyektetni, síkatni , ríkat- 
ni , p. o. a' gyermekét , macs- 
kát. Balaton melléki szó. 
Horváth Ziigmond. 

Nyélbe sntni valamit, 
azaz: helyesen végrehajtani. 
Komárom várm. Czuczor O. 

NyelefölSky torkosságból 
eszem , rondán eszem. Ke- 
menesali szó. Lévai Láttió* 

N y e I f e g , süregnek lecsűg- 
gó része. Kemenesali szó. 
Lévai Látxló, 

N y e 1 v , 1) die Zunge; 2) Spra- 
che; innét példabeszéd; nyel- 
vén fogják el a' harist; 3) 
p.o.békó' nyelve, az a' kék 
rugós tollú vas , mellyel be- 
zárják a' békók mikor föl- 
verik. Székely szó. Ineze Jó" 

Nyelvelni, rágalmazni. Gö« 
csei ssBÓ. Vlánder Ferencz. 



Nyer 6 i e' h. nyif ő. Székely 
szó. Gyarmathi 8ám. 

Nyesedék , lenyesett ág- 
hog f apró fa hegy, ^pró 
forgács. Kemenesali szó. Lé' 
vai Látzlo^K ' 

N y e s t i k e , körömvirág. Bar- 
kó szó. Hoílók Imre. 

Nyeszetüly nyissál, ^lei- 
len késsel valamit metsz. 
Győr várm. Czech János. 

N y e t r e , előre hátra hanyat- 
ló kés vagy bicsak. Keme- 
nesali szó. Lévai Láizlé. 

Nyifa, orrából beszélő Ke- 
menesali szó. Lévai Láizló. 
Balaton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Pápa vidéki, üía- 
tics Imre, Az orrán vékony 
hangon beszélő. Behe^ gy^Ji* 

Nyiffancs, ny ifákoló, rivó. 
Bodrogközi szó. Mindszenti. 

Nyikog, az idétlen 's halá- 
lán való kis mai acz.' Székely 
szó. Gyarmathi* 

N y i 1 , 1) Pfeil ; 2) Looi ; «) 
osztálybeli rész , t. i. mikor 
az atyafiak osztoznak, a' jó- 
szágot egyenlő részekre 
szaggatják , és azután sorsot 
húzván mondják : ez a' réss 
jószág nyíl szerint juta ne- 
kem ; ez a' nyil jószág ne- 
kem juta. Székely szó. In- 
eze József. 

N y i 1 a 1 á s , 1 ) oldalszege- 
zé6 ; 2) a' háznak felcsapta- 
tása. Balaton melléki ssó. 
Horváth Zsigmond. 



Digitized by 



Google 



270 



NYILALNI - NYOMÓ^RÚD. 



NyilaJnl, nyilallani, 1) 
nyilalni , felnyilalni , annyí^ 
mint emelő rudak által (ve- 
€tÍ8 ). valamit fölemelni , auf- 
heben^; 2) nyilalni, stechen, 
p. o. Seitensteclíen habén , 
oldalnyilalláshan lenni; es 
stieht mich in der Zahn , 
nyilallik a' fogam. Székely 
8IÖ* Incze József. 

N y i 1 á n y , ritka , p. p. ritka 
ruha. Baranyai azó.TődiAnt, 

Nyilai ni, midőn a' kovács 
patkoláskor a' Iának lábát 
megsérti 's a' vasBzeget ele- 
venbe veri. Balaton melléki 
sző. Horváth Ztigmond, 

Nyir-virics, nyirfa lév. 
Székely sző. Buczy, 

Nyírét, nyög ; mondatik bor* 
júzni akarő tehén felől. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
ZiigmonéL 

Nyirettyű, hegedá vouő. 
Székely áző. Kállay. 

Nyíri kakas, erdei v. ma- 
gyaros kakas* Székely sző. 
derey Elek. 

N y i r i g 1 i « igen lenyírt. Ke- 
menesali azé. Lénái Láix- 
ló. 

Ny i r i n g v. nyering , eső u- 
tán lett m'kos út. Székely 
sző. Kállay. 

Nyirkos, nedves , zseugés. 
Kállay' gyűjt. 

Nyirkuszkodom v. nyir- 
kudom , sepelygek , utána 
ásítok. Kemenesali sző. Li" 
vai Lásxló. 



Nyírom, nyirem. Székoly 
sző. Gyarmathi Sámuel. 

N y i s z í t , csahitál a^ kutya , 
midőn hazamenő gazdáját 
mintegy drvendve idvezli ; 
t. i. ugat az idegenre , nyi- 
•szít az isnierőtire Balaton 
melléki sző. Horváth Ziigm. 

Nyiszlett, hitvány *s vé- 
kony testalkattal birő. Ba- 
latonmelléki sző. Horváth 
Zsigmond. Pápa vidéki. Ma- 
tieo Imre. Nyomorú. Győr 
várni. Czeeh János. 

Nyiszolni, nyiszálni , sért- 
ve vágni. Bodrogközi sző. 
Mindszenti. 

NyiWf rend alatt itt ott el- 
maradott kasza nem fogta f & 
vagy gabona ; — kasza nyív , 
vella nyív. Szegedi sző. JVal* 
iy József. 

N y i V á c 8 k 1 n i , sirdogál- 
ni. Balatonmelléki sző. Hor- 
vúth Zsigmond. Győr várm. 
Czech János. 

Nyom, 1) Fustritt ; 2) Spur; 
3) generatio , p. o. egész em- 
beri nyom (generatio) sok- 
szor tudatlanságban marad. 
Székely sző. Incze József. 

Nyomás, csapás , baromjá* 
rás. Székely sző. Kállay. 
Kecskemét körfii. Csapó Dá' 
niel. A' szántőföldek' azon 
része, melly ezúttal ugar« 
nak marad. Székely sző Csik- 
székben. Oegő Nieephor. 

N y o m ő - r ú d , a' hosszú ter- 
hes szekeret elől hátúi 1^- 



X 



Digitized by 



Google 



NYOSZOLYA — NYCIVADNI. 



271 



* Bxorítú gönibolyfi fa. Ezt 1 
mondják r u d a 1 á 8 nak. Ba- 
Jatonnielléki szó. Horváth 
Ziigmoni. 

Nyoszolyőy szalmából fo- 
nott é%y^ lésza. Balaton- 
melléki sző. Horváth Ztig, 

Ny szo ]y d -asszony, a' 
;menyasszony* biztosrtéja 's 
bátorítója : ez fejteti le az 
új házaspárt, 's ez teszi fel 
reggel a' fejkötót a' meny- 
asszonyV fejére. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Z$ignu 

Nyoszolő-leány, a' meny- 
asszony' meghitt leány • ba* 
rátneja, ki ezt az oltárhoz 
kisóri 's mindig mellette van, 
mint a' rófény a* vőlegény 
mellett. Balatonmelléki szé. 
Horváth Ziigmond. 

NySkkeitni, a' leeséskor 
nySkkend hangot adni. Pápa 
vidéki. Matici Imre. 

Ny ölni, p. 0. elnyalni a* 
csizmát annyit tesz, mint 
elszaggatni. Kendert nyől- 
ni, kitépni, kisjKaggatni. Pa- 
lőcz. Sxeder Fábián. 

NyorszSg, a' kis gyer- 
mek, mikor felébred. Szé- 
kely szé. Cryarmathi, 

N y 5 8 s e n , e* h. nyersen. Szé- 
kely sző. Gyarmathy, 

Nyésténszer, fejér nem, 
asszonyi nem. Göcsei szé. 
Flánder Ferenez. 

NyosKOg, p.o. a' sertés mi- 
kor nyújtózik és orrában 



' röfögve hangzik.Székely szó. 
Szabó Elek. 

Nyöszörögni, álmában v. 
kínjában fájdalmas hangokat^ 
adni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

N y ó ve, nyelve. Gömöri be- 
szédmód , Rima 's Balog- 
völgyben. B. S. 

Ny új a, haskérge az állatok- 
nak. Szeged táji szó. Nátly 
József. 

N y u j t ó - r ú d , a' tengelye- 
ket összefoglaló rúd. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Szekér' derekának 
rúdja , melly az eleit a' há- 
tuljával egybefoglalja. <Szé- 
kely szó. Gyarmathi, 

Nyúka, nyulacska. Palócs 
szó. Szeder Fábián. 

Nyuládozni, ausstrecken. . 
Gyór várm. Czech János. 

N y u 1 a s , nyulszivA , ónj as. 
Balatonmelléki szó. Horváth 
Zsigtnond. 

Nyúlós odni , megnyúló* 
sodni , a' bornak úgy nyúl- 
ni , hogy ne cseppenjen 's a- 
lig lehessen egymástól el- 
szakítani. Székely szó. F«- 
renczi János* 

N y u 8 z k a, nyúl.Baranyai 8z<i. 
Tóbi Antal. Ormánsági, Ba- 
ranyában. Jeremiás Sámuel. 

Nyuvadni, fuladni : ezen két 
8ZÓ' értelme egy , csak az 
okokra nézv^ különböztetik 
meg, t. i. a' ki vízbe hal, 
arról azt mondják : vízbe fúlt 



Digitized by 



Google 



272 



NYUZGA — ÓCSÓ. 



Tagy faladott ; a* kinek tor- 
kán egy ciont akad 's meg- 
hal miatta , arrdl ast mond* 
ják: megnynvadt* Mikor aai- 
tag e'g , annak is az égésé- 
ről, melly nem szabadon 
lángol, azt mondják: nyu- 
Tadozva ég; ha a' tfizré sok 
forgácsot hánynak, mondják : 
mért tevéi aniiyi forgácsok 
rá, megnyarad a^ tfiz. Szé- 
kely sző. Incxe Józtef. A* 
torkán akadt falattól nieg- 
fojlani. Székely szó. Szabó 
Elek. Nyuradni v. nyivodni, 
fuladni. Székely szó. Gyar^ 
mathi Sámuel. 

N y u z g a, kényeskedő. L. Máz- 
na. Palócz.&'2e<f«r JPa^.Szath- 
már vidéki. Gátky Jánoe, 

Nyúzott hús, marhahús. 
Barkó szó. Hollők Imre* 

N y ú ^ pondró. Székely szó. 
Cterey Elek. Féreg. Sz^ékely 
szó , Csikszékben. Gegó Ni- 
tephor, 

Hy dg f két lónak lábaikát 
dsszeszorító csat vagy békó. 
Balaton melléki sió. Hor- 
váth Zeigmond. 



Nyűgér, nyűg' helye a* lá- 
bon. Kállay" gyiijt, 

Nyűgölődó: idétlen nyá» 
Jaskodásaival másnak alkal- 
matlankodó. Székely szó. Fé- 
renczi János, 

Nyűgds ember, bajt szor- 
zó ember. Erd. és székely 
szó* Döőrenteú 

Nyűrrdg, a' seregély* fia. 
' Székely mzó» Gyarmat hú 

Nyűsgeteg, helyt nem űló ; 
a' n y ű-tól jő. Székely szó* 
Gyarmat hi SámueL 

Nyüst, takács eszk8z* neve. 

Csikszéki székely szó, Gegé 

Nieephor. Szurkolt fonál a' 

csizmaziáknál. Pápa vidéki 

^zó. Maties Imre, 

Nyüstöl a' fejérnép , mi- 
kor mindenfelé sátrat. Szé- 
kely szó. Gyarmat hu 

Nyüstölni, ki *s be szapo- 
rán járni, mint a' nyüstnek 
a' bordába. Székely szó.Fe* 
renczi Jánoe* 

Nyüzzögni, érthetleafil az 
orrába beszélni. Székely ssó. 
Ferenczi Jánoe. 



O. 



Ubégatni, kínos fájdal- 
mában jajogva kiáltozni. Pá- 
pa vidéki szó. Matice Imre. 

Qcfiét szóráskor lefölözött 



szemetes gabona^ Kemenesali 
szó. Lévai László, 
Ó c 8 ó , olcsó. Székely szö. 
Cserey EUk. 



-x 



Digitized by 



>y Google 



ÓCSOLOM — OKA. 



273 



Ócsoloniy olcsónak tartom* 
Székely sió. Gyarmathi, 

O c 8 ú y a' gabonának felsző- 
ráskor. vagy rostáláskor ma- 
radt szemetje , hulladéka. 
Balaton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, Szegedi sző. Nát' 
ly Józtef, Tolnában és Kecs- 
keméten is divatos. Cntpó 
Dániel, Székely szó. Gyár- 
mathi Sámuel. Szathmár vi- 
déki. Gáiky Jáno$, 

O c s'ú d n i , feleszmélni , éb* 
rülni ; p. o. ocsúdni kezdett 
mély álmából. Pápa vidéki 
szó. MaticB Imre, Szathmár 
vidéki. Gáthy Jáno», Balaton 
melléki szó. Horváth Zsigm, 

Odarolni, az oldalon befe- 
lé a* szekér' hátuljával csúsz- 
tatva elmenni. Székely szó. 
Ferenexi Jánoi, 

Oda sajnálni, oda szánni 
valakinek. Ormánsági szó , 
Baranyában. Jeremiás Sám, 

Odébb, tovább. Göcsei szó. 
Plánder Ftrencx, 

Odo, udu, odv. Székely szó. 
Cterey Elek, 

O d o I i , idomtalan , p. o. odoli 
egy ember. Győr várm. Czech 
János, 

Odor, odú , p. o. csűr-odor , 
hová berakják a' gabonát. 
Székely szó. Kállay, A* cifir' 
elrekesztett része. Csikszéki 
székely szó. Gegő Nicephor, 
Csfir' odra, hova a' gabonát 
(életet) rakják be. Székely 
szó. Szabó Elek. Mellék osz- 
tíjszavak. 



tály a' csűrben. iSzékely szó. 
B. Lakos, Odor, így hívják 
a* csűrökben a' szérű mellett 
két felül azt a' kebelét, ho- 
vá szokták a' gabonát csép- 
lés elótt rakni. A' hol a* 
folyóvíz* fenekén hosszan alá 
mélységet ás, arról is as 
mondatik: a' víz beódrozta 
magát, nagy a' víz* odra. 
Székely szó. Incze József , A' 
csűrben két felól az az üres- 
ség , a* hová a' gabonát rak- 
ják, innét : 

Odros, nagy ehetáí, a' kinek 
nagy üres gyomra (vagy szé- 
kelyesen: bele) van. Székely 
szó. Ferenczi János, 

Odu, üreg a* fában vagy fal- 
ban 's földben is, mint az 
egereké *s egyebeké. Pápa- 
vidéki szó. Matics Imre, 

Odv, odu, udu. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel, 

Ófrálok, csabukkolok. Ke- 
menesaíi szó. Lévai László, 

Ó f r á n y i , tekeregni , csava- 
rogni. Sopron várm. N, A, 
Kiss Sámuel, 

Ó h í t a n i , concQpiscere. Be^ 
ie* gyűjt. 

O k a , 2 font v. 2 itcze. Ormán- 
sági szó , Baranyában. Jere- 
miás Sámuel, Két funt. Ba- 
ranyai szó. Tó6i Antal, Már- 
ton szerint két itcze, das 
Maas. A* székelyeknél nem a' 
híg, hanem a* kemény tes» 
tekre vitetik, és teszen as 
igaz oka két fohtot 's egy 
18 



Digitized by 



Google 



274 



OKLANI — OLU. 



fertályt; 4e most két font- 
ra le van szállítva. Ezzel a' 
iQértékkel inkább az olábok 
élnek. Székely szó. Inc%e 
József. 

Oklanly megfelelni, meg- 
szenredni ; megoklott, 
megszen?edett<. Székely sző. 
KúUay. 

Okolmasz, kalamász, sze- 
kérkenő. Palécz. Sztder Fá* 
hián. 

Okrándaniy valamitól féle- 
lem és ntálás k&zt meghő- 
kölni, vagy hátrább vonni 
magát. Székely szó. Feren- 
czi Jánot. Szabó Elek. Vala- 
mitől megijedve megrázkód- 
ni ; p. o. a* kit hirtelen meg- 
támadnak vagy riasztanak. 
Székely szó. Incze József. 

Oktondi, ostoba , együgyű. 
Pápa vidéki szó. Matics Imre, 
Kemenesali szq. Lévai LásZ' 
ló, Marczal melléki szó. A' 
csády Sándor. 

Okvetetlen, minden szót 
megfogadva , rabotálkodva 
dolgozó együgyft ember. Szé- 
kely szó. Szahó Elek. 

Öl, e' h. istáló. Barkó szó. 
Holbíh Imre. Ormánsági, Ba- 
ranyában. Jeremiás Sámuel, 
Palücz. Szeder Fábián, 

Oláh fi csór, oláh legény; 
oláh fáta, oláh leány, ^zé- 

, kely szó. Kállay, 

Ólálkodni, utána leskelőd. 
ni. Pápa vidéki szó. Matics 
Imre. 



1 c s Q , árra' érdemén sokkal 
alább vásároltatott meg. 
„Olcsn hasnak híg a' leve. 
Az olcsu vásárban nincs, nye^ 
reség.^* Székely szó és szó- 
lások. Szabó Elei. 

Oldallani (el), elszellenni, 
félreállani. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. 

Oldalvég, a' marha' olda- 
lának végén pprczQgó jó iz& 
hús. Székely szó* Fereneti 
János. 

Olló, 1) Schi^ere; 2) kecske- 
fiu V. olv; lásd Glidó. Szé- 
kely szó. Incze József. Ft- 
renczi János. Annyit is tesz, 
mint szelementartó fa. Bala- 
ton melléki szó. Horváth Ze. 

Ollóba venni, 1) egy o^agy 
fa alá keresztben két r^idat 
vetnek, és mikor így fele- 
melik, mondják: ollóbi^ fel 
lehet venni; 2) kétfelől va- 
lakit megtámadni , p. o. két 
ember egyet, két agár fgy 
nyulat. Székely szó. Inete 
József Keresztfogásba két 
rúd közé venni , hogy köny- 
nyebbenithessen emelni.Szé- 
kely szó, Ferenczi Júnoi. 

01 1 ó Zn i ,' megíiazni (monda-f 
tik a' kecskéről). Székely 
szó. Ineze József. 

Ólom, alom, sertés alá ter 
rített szalma. Székely szó. 
Szabó Elei. 

Olu, olvadék , liquar. Maíia 
Imre, 



Digitized by 



Google 



ÓMA ^ ORMÓZNI. 



2t5 



Óm a, alma. Paldce. Bzeáer 
Fábián* Vas várm. is ó m a. 

Omboly,..? Matic$ Imre. 

Ondó, a* kásából a' megtörés 
Qtán kisEÍtált liszt. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel. A^ 
kölesnek azon h^ja, melly 
lefoszlik róla, midón kását 
készítenek beldle. Gyór r. 
Sztrokay, Pálinka sepró; meg 
koles-kása dercze. Székely 
szó. Buczy. 

Ondok, e' h. undok. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel. 

Ondók, gyapot-fonó kerék- 

X nek közép fája, mellyben az 
orsónak pereszlényén a* ke- 
réknek húrja. Székely szó. 
Szabd Elek. 

O n k a, e' h. unoka. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel, 

Onszolom, unszolom , ülte- 
tem. Székely szó. Cserey £- 
lek. Gyarmathi. 

Ontok, a* vetél Jó által ke- 
resztül menő fonál a^ szo* 
résben. Székely szó. Gyar- 
mathi. 

Ontora, hordó -fenék' kari- 
mája , csínja , ontorája. Szé- 
kely szó. Kállay. 

Öntözni, magát kiürítni. Ör- 
ségi szó. Znkál György. Meg- 
kolykezni. Mondatik az oly 
lyan állatról, melly többet 
szül. Vas yárm. Döbrentei. 

Ontra, hordó' ontrája , hor- 
dó* csínja. Székely szó. Kál' 
lay. Behajtott madzagnak va- 



ló varrás. QBmSH Izé. Hél* 
me Imre, 

Ontrás ^endifely, asssdnyi 
féling , gatya Madzaggal. 
Bark^ azó.Hollók Imre. 

Ónossá lenni, nagyon meg- 
ijedni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Kétség- 
be V. kísértetbe esni. Keme- 
nesali szó. Lévai László. Ijed- 
ségből elszédülni, elkábul- 
ni. Pápa vidéki szó. Matia 
Imre. 

Or, orság;, tolvaj, lopás , 
tolvajság. Székely szó. Cse- 
rey Elek. 

Orda, sajtó lébdl készült tú- 
ró. Székely szó. Kállay. 

Ordas, hosszúkás , pettege- 
tett. Mondatik alma és far- 
kas felől. Bal atoti melléki 
szó. Horváth Zsigmond, Ha- 
muszín. Kállay* gyüjt, 

Ordosics' napja, apró 
szentek' napja. Baranyai szó. 
Tóhi Antal. 

Or hideg, lopó v. tolvaj hi- 
deg. Székely szó. Gyarmathi. 

r m ó , teteje, csipkézetje va- 
laminek. Kállay* gyújt. A' 
hidas' vagy zselyép' oldala. 
Bodrogkőzi szó. Mindszenti. 
1) A* káposzta' levelein a* kö- 
zép kiálló rész; 2) a' hegy- 
nek is van orniója vagy háta. 
Inne't — 

O r m ó z n i , a' káposzta levél- 
ről a' vastag ormot lehánta- 
ni. Székely szó. FerenQii 
János. 

18* 



Digitized by 



Google 



27§ 



ÓRNY — OSTORPA. 



6 r n y , íostpum. Mattá Imr^ 

Orom, tető, a* Biántófold. 
nek domborúbb köiepe. Ba- 
latonmelléki mö. Horváth 
Zsigmond. 

Or ont a ni , »zagát éraeni , 
(wittern) ; ?^gi nzó. 

OrotB'i, gyökerestül kiásra 

. irtani ; kiirtaui erdSt^ bok- 
rot; innét — 

Orotvány (irtvány) kiirtott 
hely. S«ékcly szavak. Ferení- 
ezt Jánoi. Buczy, Cserey Hm 
lek. Gegő Nieephor, 

Orozni, lopni ; beoroszkod- 
ni , belopni niagát« p. 4h a' 
házba. Székely szó. Kállay. 

O r r a 4l 4S ö , orrát tartd , bocs- 
koron és «zánon« Kállay' 

Orrolni, neheztelni Talami- 
ért. BeJtt^ gy^j*' Haragot mu* 
tatni felgebesztett orral. Szé- 
kely sző. Szabó Elek. 

O rs , reyes , taplós. Szegedi 
szó. Nátly József, 

O r s z a k , a' szánnak az a* 
nyele, mellybsi az dk5r-rúd 
jár* Sirékely sző* Gyarmatki 
SámueL 

Orszolc, á' szán' orra kö- 
-z7(tt elSnyulő lapios kemény 
fa, mellybe az 5k őr -rudat 
teszik. Székely »ző. SzaÓó 
Elek. Kétféle : keresztül - , 
és hosszára nyulő. Az első 
a' szán' orránál keresztül 
nynlö fa; a' másodikba a- 
kasztják az őkör-rudat 's ke- 
resztül szegezve annál fogva 



húzatik a' szán. Székely sző. 
Ferenezi Jánoe, Orszok ket- 
tő van : vonő-órszok, 
tnelly az eplényből előnyú- 
J4k és az ükör' rndjára van 
szegezve , e»t csak az ökör- 
nél használják ;és kereszt 
orszok, melly a' szán' ál- 
. Iának orrát egybefoglalja v. 
köti. L. Eplény. Sxékely 
sző« Kállay. 
O r t á 1 o X n i , pörle1<edni , ve- 
szekedni, zsertelődni. Keme- 
nesali sző. Lévai László. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
"Zsigmond, Visszafelelgetni 
gorombán. Pápa vidéki sző. 
Matics Imre, 
Ortő-kapa, irtő-kapa. GÖ- 
mör , Torna , Dunántúl. Db'b* 
rentei. 
Orv, tolvaj. Szék«ly sző. Kál* 

lay. 
Oson tani, titkon valahová 
menni. Innét :elosontani, 
azaz: elszökni; utánao- 
' 8 n t a n i , leskelődve utána 
járni. Pápa vidéki sző. Matics 
Imre, Félre állani, valami 
rósz jelt véve észre. Székely 
sző. Szabó Elek, Elillantani, 
elszökni. Tolna várm. Csapó 
Dániel. HiVatlanúl valahová 
menni, szemtelenül oda szer- 
kézül. Kemenesali sző. Lé" 
tai László, 
Ostoráng, estráng. Székely 

sző. Cserey Elek, 
Ostorfa, mergető rúd a* 
kútgémen. Sse^edi sző* Aaí- 



Digitized by 



Google 



OSTORKODNI — <)BLÖGETN]. 



277 



ly Józ$€f. Tolnában is di?a- 
tos. Csapó Dániel. 

Ostorkodni, arczátlankod- 
nű Székely sző. Ferenezt Ján, 

Ostoro8> béres inas. Kállay^ 
gyiijt. 

Ostartelek , szíjaeska , 
mellyel az ostor a* nyélhez 
köttetik. Gőmőrisző. Hollók 
Imre. Kállay' gyűjt. Bodrog- 
közi sző.. Mindszenti, 

ó 9 z e-r , zsibvásár. Székely l 
sző. Kállay, 

O s z p r a , pénzbeli kepe- 
fizetés. Székely sző. Szabó 
Eleit, A' ki 90 pénzt fizet 
a' papnak, szegénysége mi- 
att szalma kepét v. bért nem 
fizethetvén i o s z p o r á s-nak 
hivatik ; ez a' 90 pénz o s z- 
porának; özvegytől a' 45 
pénz fél oszporának. Székely 
sző. Ferenczi János, 

Osztováta, szövőszék. Szé- 
kely sző. B, Lakos. Cserey 
Elek. Kállay. Incze József. 

Osztozni, 1) valamit e^y- 
más közt elosztani ; 2) vita- 
lőzni,szőval veszekedni. Pá- 
pa vidéki sző. Matics Imre. 

Osztoződni, veszekedni. 
Székely S2Ő* Kállay. 



ÓtiLs, fölözetlen édes tejből 
készült túrő. A' felföldi 
prinzával vetekedő eledelök 
az alföldi magyaroknak. 
Kecskemét vidéki sző- Csapó 
Dániel, 

Ó t o 1 1 , hideg étek , fagylalt. 
Székely sző. Kállay, 

Otran»ba^ goromba , tudat* 
lan. Kemenesali sző. Lévai 
Lászlóé Buta^ Balaton melr- 
léki sző. Horváth Zsigmi 

Otthounről: Gömőr , Tor- 
na. Ojinadhazulről : DtQoán* 
túl. Döbrentei, 

1 1 o g y o u , e* h.^ ottan. Ud- 
varhely azéki szőlás. Derzsi 
Mózes. Szabó Elek. 

Ottonnak, ugyan ott , őpen 
ott. Kemenesali sző. Lévai 
László, 

Ottonnék, ottonnak 
ott. Sopron várm. N, A, Kiss 
Sámuel, 

O t V a r , a* kis gyermek* fején 
lévő mérges , turős kiütés ; 
ha nem mérged zik , nevez- 
tetik száraz otvarnak. Szé- 
kely sző. Ferenczi János. 

Ovulok, e' h. avulok. Szé- 
kely sző. Qyarmathi Sá- 
muel* 



O. 



yj b 1 ö g e t ai y 1) a* megmo- 
sott konyhai edényeket még 



•gyszer tiszta Tízbe márta- 
ni; 2) mindent össze-visssa 



Digitized by 



Google 



278 



ÖBLÖZ -^ O&DOGOSKÖDMí. 



fffi€9e^nU Pápa ridéki s£Ó» 
Matici Jmr^é Szathmár vi- 
déki. Gáthy Mnos. Sa^aporán 
hdMéluif fecsegni. Kemenés- 
ali ssé. Z^e>a> Láizld. 

ö b 1 ö z y hirtelen éget^ meleg, 
pé o* 5bt]5z a' kályha , ^get 
a* ká}}dia; őblSz a* nap, é- 
getően irűt a' nap. Baran^rai 
fezö. Tóbi Antal. 

Ő b Ö 1 , ragya. BodrogkSzi szó. 
Mindizentié 

ócsúfítom, elcsúfítom. G5- 
mf^í beszédmód Rima 'n Ba- 
logTolgyben. if.iSf. 

Ődöngeni , térdeit Sssae- 
hajtra menni , őgyelegni. 
Matici Imre* Szathmár vidé- 
ki* Gáthy János. 

6 g f üveg. kenienesali f zó. Lé- 
wai Lá$zló* 

Ogytlegniy idétJenfil nyá- 
jaskodni. Székely szó; feren- 
ezi János. Szathmár vidéki 
Gáthy János, 

Ö ki e I e t ^ nyilalás > belső 
sa^úrásj, betegség' neme. Gö- 
m^ri uzíu Hollók Imre, Pa- 
löcz* Szsder Fábián. 

k 1 e 1 1^ i 9 szarvával bökni > 
mint p.o. a'szilaj marha.BaJa- 
tou melléki szó. Horváth Zs. 

Öklöndözni, e' h* ökrőn- 
dőzni , ókrendezni. Szathmár 
vidéki szó. Gáthy János. 

Ökolnye, ökölnyi. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel. 

ÖkarkÖdni, durra, baromi | 
médra viselni az ember neli ' 



magát. Székely sió* Feren- 
cit János. 

Ő 1 d ö z ö m , e^ h. üldözöm. 
Székely szóé. Gyarmathi. 

Őlleni, e* h. örleni. Göcsei 
szó. Plánier Ferenci. Annyit 
is tesz, mint sokat beszélni, 
csacskálkodni. Keraeiiesali 
szó. Lévai. Lászlá* 

Őltedi (be)^ bevetni 9 ke- 
nyeret a' sütó kemenczébe. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. Szathmár 
vidéki szó. Gáthy János, 

ölv, e*h. Örv, p. o. ölves ku- 
tya. Székely szó.J Cserey E' 
lek. 

Ölves, tarka nyakú; gyöke- 
re örv I ölv , óv. Székely szó. 
Kállmy. 

Ördögborda^ paprágy. Kál' 
ffty* gyűjt. 

Ördög' edénye, így szidják 
a* csintalan , hamis gyerme^ 
ket. Székely szó. FerencziJá' 
nos* 

Ördög* szekere, vestedel- 
mes, nyakatszegé, kezet 's 
lábat törd játék' neme, — 
«iel ly lassankint kimen a* 
szokásbél , *s ez jói is van. 
BalatonT welltkéfl. Horváth 
Zsigmond, 
Őrdö g unta ba n yája, eb- ' 
ugatta vén asszonya. Kállay* 
gyűjt. 
Ördögösködni, hamisan 
csintalankodni a' gyermek- 
nek. Székely szó* Ferenczi 
János* 



^ 



Digitized by 



Google 



&BLEG -^ ÖSZTÖKE. 



. 27Ö 



öregt nem csak as ^Itest, ha- 
nem a' nagyot is öregnek ne- 
Tezik, p. o. öreg alma, öreg 
kövecs. Göcsei sző. Plánder 
Ferencz. 

Öregbik nram, férjem* 
bátjfrja; kisebbik uram, 
férjem* Scscse. Kállay^ gyujt, 

Órharang, hegyes TÍg sza- 
vú csengetyfi, a' melJyről 
az őrző szolgáik megkapják 
az erdős helyen is a* mar- 
hát. Székely szö. Ferenczi 
Jánoi, 

Óringelni, megtaszítás után 
sebes hedergéssel odább ha- 
ladni. Ú^y mént, ugyan örin- 
gelt. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, 

Ö r ö g , e* h. öreg. Székely szd» 
Gyarmathi Sámuel* 

Örözni, őrizni , orzeni. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel. 

Örv, 1) juhász kutyák' nya- 
kára csinált véd-lánc9 a' ha- 
rapás ellen ; 2) szín , ürügy, 
praetextus. Balaton melléki 
sző. Horváth Zsigmond. Gö- 
csei sző. Plánder Ferencz. 
Székely sző. Gyarmathi Sá' 
muel. Kemenesali sző. Lévai 
László. Valaminek örvé vei , 
azaz : valami szín alatt. 
Szathmár vidéki. Gáthy Já- 
nos, 

Öttős,* vadgalamb' neme. 
Kállay* gyűjt. 

Ős, ösi, örökös. A' Kankasus' 
vidékén e^y TÍdék Osetti 



Osi-nak neveztetik. Szabó 

Elek, 

Ős mérem, üsmérem, esmé- 
rem, ismerem. Székely sző* 
ejtés. Gyarmathi Sámuel, 

Ö s t V e , e' h. estve. Székely 
sző. Gyarmathi, 

Ősz intés, tiszta szivú. iSzé- 
kely szó. Cserey Elek. 

Ősszeberzeskedni, szem- 
beállani , veszekedni , mint 
két kakas csirke. Székely 
szó. Ferenczi János, 

Ősszebogozniy két czér- 
na' végét összekötni. Szé- 
kely szó. Ferenczi János, 

Összegyömörlöm, mel- 
lét , fejét, lábát, mindenét 
összegyúrom , vacskotolom. 
Székely sző. Ferenczi Ján» 

Összehordani, valakit ösz- 
szeszidni. Székely szó. Fe^ 
renqzi János, 

Összesúg lii, egymás' füli- 
be titkot mondani. Székely 
sző. Ferenczi János, 

Összeszilálni, összebon- 
tani, összezavarni. Bodrog- 
közi szó. Mindszenti. 

Osszetatarozni, a' rósz 
csizmát *s köntösé megfol- 
tozni. Ferenczi János, 

Összeveszett a^ hajam , 
azaz , összebomlott. Kállay^ 
gyűjt. 

Összevirrogni, két csin- 
talan gyermeknek összeve- 
szekodni. Székely szó. Fe- 
renczi János, 

Ösztöke, mellyel a' föld az 



Digitized by 



Google 



280 



ÖSZTÖKÉLNI — PACZKÁZNI. 



ekéről letisKtítatik. örségi 
8ZŐ. Zakái György. 

ösztökélni, ösztönözni, üía- 
tics Imre. 

Ö s z t ö 1 ü , támoszfa » gyám. 
Őrségi szó. Zakál György, 

Ö s z t Ö r ű , lásd eszteru. Ke ' 
menesali szó. Lévai Lászlód 

ösitÖYér, sovány. Marqzal 
melléki szó. Actády Sándor, 
Tolna Tárm. C$apó Dániel, 

Öt he tő, e' h. önthető. Szé- 
kely szó. Gyarmathi. 

Öt-kiált, e'h.ÜTÖlt, kiált. 
Pápa vidéki szó. Matice Imre. 
Nagyon kiáltoz. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 



Ö 1 1 é s , intuittts. Szathmár vi- 
déki. Gáthy Jánoe, 

Ötölök- hatolok, haszon- 
talan szót szaporítok. Ke- 
menesali szó. Lévai László. 

Ötön vette, lopta, t. i. öt 
körmivel. Zsivány szó. Kál- 
lay. 

Ö V , környül kötó , sok sor 
sinor a' huszároknál. Ke* 
menesali szó. Lévai Láttló. 

Övedzetigy derékig, p. o. 
ér a'víz. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Özvegy ke , madár' nev^e. 
Kállay' gyűjt. 



P. 



X a csangoly a' sárban v. 
vizben pocsároz; Sárközi szó, 
Tolna várm. Garay, 

Pacskolni, tenyerével meg- 
verni p. 0. a' gyermek* mez- 
telen seggét.Pápa vidéki szó. 
Matics Imre, 

Pacsmag, elkuszpitolt czi- 
pŐ , rósz papucs. P a c s m a« 
god nem leszek, azaz : 
alávaló mindenes szolgád 
nem leszek. Pápa vidéki szó 
és szólásmód. Matics Imre. 
Tüzfecskendező a' kovácsok- 
nál. Bodrogközi szó. Mind- 



szenti. Gömöri. Hollói: Im» 

re. Rósz czipó. Beké' gyújt. 

Papucs. Balaton melléki szó. 

Horváth Zsigm, Vas várm. 

Lévai László, 
P á c z , kender-fö. Székely szó. 

Gyarmathi Sámuel. 
P a c '^ í V. m a c z i, csikó. Ke- 

menesali szó. Lévai László, 
Páczikó, pálczácska. Bod- 
rogközi szó. Mindszenti. 
Paczkázni , megvetéssel 

bánni valakivel. Gömöri szó. 

Hollók Imre, Bodrogközi. 

Mindszenti, 



Digitized by 



Google 



PACZKOLNI - pAhOLNI. 



281 



Pacskorni : 1) a' hu»t, 
hogy rad lére ipeg lehessen 
késKÍteoi; 2) a* kendert a* 
hiheiés után meghasogatni , 
hogy jobban lehessen fonni. 
Székely szó. Ferenczi Jáno$, 

P a c z k o n a (nem patkoncza), 
einfach ; p. o. paczkona szeg- 
fű , viola stb. Székely szé. 
Incze Józtef, B. Lakot* Pasz- 
koncia. Székely sző. Cserét/ 
Elek. Nem teljes , p. o. pacz- 
kona szekfű; mondják ngy 
is: patkoncza. Sz<^kely 
szó. Ferenczi Jánoe, 

P a c z ó , gyomor. Baranyai 
szó. Tóői Antal. 

Paczok, rövid darab fák, 
mellyek a' szarufákhoz ve- 
rődnek, hogy a' házfedél ez 
által horpadtabb legyen. 
Bodrogközi szó. Mindezenti* 

P á c z 1 n i , p. o. a* szószt , 
gereben által annak shálas- 
sából a' csepűjét ki fésülni. 
Székely szó. Stuöó El^k^ 

Pa c zvi rág, pipitér. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zeigmond. 

Pad: Gőmör 's Torna; héj: 
Dunántúl. Dübrentei. Pápa' 
vidékén mondatik : p a 1 1 á s 

. (lásd: Padlás). Pad pedig 
annyi mint néhutt 1 ó c a a. 
Mattét Imre, 

Padgyási, hunnvalu, egy 
értelműek* Jelentenek min- 
denféle házi eszközöket, ge- 
nyegunyát, ruhát. Örségi 
SIÓ. Zakál György. 



P a d i k a , padocska, alacsony 
tfizhely.Baranyai. Tóbi Antal. 
Padlás, palló , pádimen- 
tom. Ormánsági szó , Bara- 
nyában. Jeremiás Sámuel. 
Pápa' vidékén mondják: p ál- 
lás vagy h íj, mellyek egy 
értelmű szavak. Matict Imre. 

Pagonálni, megverni. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, Hosszú dnrung- 
gal a' magas fáról a' gyü- 
mölcsöt leverai, vagy vala- 
kit hosszú durunggal meg- 
verni. Pápa vidéki szó, iUa- 
tics Imre. 

Pagony, vágás; tilosba tett 
fiatal erdő. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. 

Pagonya, kicsinyszern, tör- 
pe. Matics Imre. 

Páha, pálla, ai ing' ujja' 
's dereka' ösazeeresztéséhes 
a' hónai alá esó toldás. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

P á h ó , magtár , granarium. 
Hont várm. szó. Dr. Horvát 
József. 

Páhogni, lihegni, lelken- 
dezni. Bodrogközi. Mind- 
szenti. 

Páholni, elpáholni, va- 
lakit a' ruhán által dereka- 
san elverni, úgy hogy u- 
gyancsak megérezze. Pápa 
vidéki. Matics Imre. Megr 
verni. Székely szó. Kállay. 
Jól megverni. GömŐri szó. 
Hollók Imre. Palócz. &<»* 



Digitized by 



Google 



382 



PAJKOS -- PALAMTA. 



der Fáhiún. Tolna rárfii. 
€9apé Dániel. Pálezávttl a' 
hátára Térni valakinek. Szé- 
kely SBÖ. Sx^bó EUk. 
Pa>koi) merő testtel, fdK 
eaielt ajakkal / ]áb^jhegyen 
kerélyen Járé ifjú legény, 
gttrallér. Ssékely ásd. Sza» 
kó Etek. 
PaJ«d, bogárnak á' rieme, 
M^lly sBárátftágbttlt a' retek' 
ftt-gyOkereit kirágja. Gd» 
. JtfSr vármegyei sső, Sxtro- 
ké^é Legnagyobb kukaca' 
nenfte, melly kiYessett yén 
fák alatt terem. Szegedi szó. 
Nééfy Józáef. Gomdr várme- 

^ gyében éa a* Tisza mentén az, 
a' mi Yas tármégyében a' 
c'simas, melyből A' ese- 
rebogár lenen, németül £n- 
gerling* Benyotnhy. 

Pajta, csőr. Kállay* gfújt. 
Istáfltf, öl, kdtyecz. Szé- 
kely 8z6. Gyarmathi. Ól, 
p. 0. disznőpajta. A' magya- 
' rok' pajtája itt caár., Szé- 
kefy szi^. B. Lakéfs. 

Pajzán, szabadon bocaátott ; 
innét mondatik: kocsi ftiéllett 
a' lovat, pajzánon ereszteni. 
Szegedi sző. Nátly Jóttef, 

Pákav. páklya, gyéfcény- 
tfrág • páklya tapíé. Saíege- 
dl sző. Nétly Jéztef. Buzo- 
gány a» kákák' tetejéw. Go- 

' nliSri stő. B&Mt Imréé 

Pá k* e 1 é n c 8 , palaczkféreg. 
Székely áző. Ceerty Ekh* 

P«k r ö c 8 o In ii Iáid £• 



gyelhi. Kemenesali «bö* LÍ~ 
vai Lá$M. 

P a k u 1 á r , juhász. Székely 
sző. Kállay. 

Palacsinta, száraz étel* 
neme. Balatoii melléki fiő. 
Hervátí Ziigmoni. 

Palacik, kűrelyk ^jj. Ba- 
ranyaisző. Tóbi Antal. Csu* 
tora. Székely sző. Bé Lákoi. 
Karafina. Kecskeméten. Cta- 
fé Dániel. Kondér , csabo- 
lyő. Sziget vidéki sző, Ba- 
ranyában. Jeremiái Sámuel. 

Palacakféreg^ r. pa- 
lacz féreg, nem palása- 
ka, paloska, WanaO. Székely 
sző. íne%eJá%$ef, 

Palaj, isxapos liely. Szath- 
már vidéki sső. Gáiky Jánoe. 

Palánk (Plaaken) , haaoga- r 
tatt szélea Iákből egymás V 
mellé felülítva rakott kerr. ^ 
tés. Baranyai sző. Tóbi An* 
tal. Fa b^asábokből csinált 
kerítésé a' háznak, kertnek 
stb. Pápa vidéki sző. Ma* 
iies Imre. Fa liasogatványok- 
ből készült kertelés. Bada- 
tőn melléki sző, Herváik 
Ziigmoni. Saékely sző. Cte- 
rey Elek, Gyarmathi. Osz- 
lop a' kerítésben. Kállaf 

Pa lant, plánta. Kemenéiali 
sző. Létai Láítlő^ ^lánUk » 
ndvény. Bodi^ogkoziv HHnd' 
ezenti. 

P 8 1 a n y a , gyomorinirka. 
Barkő Mrőé Bőllék Imr: 



Digitized by 



Google 



PALÁZOLÁ^ - PAlYHA. 



293 



Palázolás, !• Kóborlás. 

Pálinka: 1) szcSkelyesen , 
^gett bor ; 2) pálinkára Tct- 
ni a' mentét , azt teszi : fél 
Tállra akasztani. Székely 
szó. Ferencit Jánoe* 

P a 11 s z k a, pép ; i^y palisz- 
ka-fóző , pép-főzó lábas. 
Székely szó. Cterey Etels, 

P a 1 k ó» íing. Gyór yárm. 
Czech Jánot, 

Pállá, űmög' ujja' és dereka' 
ősszeeresztésébez a' bónal 
alá eső toldás. Göcsei szó. 
Plándet Ferencz. 

P a 1 1 a g , 6^ h. parlag. Szé- 
kely szó. Oyarmathi. 

Pállani: 1) megyerni \ 2) 
kirerniy p- o. egy vesszővel 
a' port a' kSntcFsből , vagy 
rostával a' gabonából. Szé- 
kely szó. ln€%e Józeefi 

P a 1 1 a s 9 pallas tojás , avas 
tojás , megromlott tojás. Gö- 
csei szó. Plánder FerencZm 
Ez Pápa' vidékéa p a I o z s- 
n a V. p o I o z 8 n a. Mafics 
Imre. 

F á 1 1 i k , ki-pállik á' szám , 
wehen Mitnd bek#mmen ; ki- 
pállik a' í'a y der Baum wird 
au^gesauert. Győr várm. 
Czech Júnoi* 

Fal ló, gyalog bid. Székely 
szó. Kállay, 

Pálló sajtári szapuló saj- 
tár. Ülalat^n melléki szó, 
Horváth Zsigmond, 

P á 11 o 1 n i , e^y kenyérnek 
való lÓMtál ssnkajióban for- 



gatni ^9 kidolgozni, ftodl^g- 
közi szó. Mindszenti, 

Pállott, rothadni indult, 
büdös szagú. A' lábujjak' 
köze kípállik , ú^y a' fog- 
bagyiaa Is a' nrelegséglőL 
Balaton melléki szó. Hor* 
táth Zeigmond. 

Palócz? 1) különös ós ssso- 
katlan beszédejtési k'óvetá 
magyar ; 2) vékony gaz' ne- 
me, melly lapos belyekcn 
a' gabona közt díszlik. Ba« 
laton melléki szó* Harvétk 
Zsigmond. 

Palolni V. pelei ni, ki# 
csínyben szórni. De ezt több- 
nyire csak az asszonyok te- 
szik, midőn a' gabonát vagy 
kendermagot lassankint ma- 
gosán tartott edényből ere- 
getik le, hogy a' szél a' 
grazt 's port elrigye. Az illy 
tisztítás szolgál szórás he- 
lyett. Balaton melléki né* 
Horvát A Zsigmond. Pápa vi- 
déki. Matics Imre. Felhány- 
va rostálni búzát v. más ga- 
bonát. Göcsei saíó. tláuder 
Fetentz. 

Pálos, j^olos; tyúk-fészken 
hagyott teli v. üres tojás, 
hogy a' tyufk oda tejjék. 
Yas várm. Dr^ Botfát Jázsef. 

Fal y a : Gömör , Toma^^ Pá- 
ti: Dnnántél. D&óténieii 

P á 1 y ai ttt; Ionét : pályáini, 
futtatni vetélkiedéoből. Kál» 
iay* gyűjt. 

P á 1 y h a , a' gyaloa^ Mt6 



Digitized by 



Google 



284: 



PAMACS - PÁNYVÁZNI. 



réniLén Ur6 gyékénykSte- 

lek, hogy az a* Was alá ne 

mer&ljön. Bodrogközi szó. 

Mindizenti* 
Pamacs, durra ecset, gro- 

ber PinseL Szathmár vidéki 

B%6» Gáthy Jánoi. 
P a m a t , csomó , p. o. egy 

pamat virág. Behe* gyűjt. 
Pamut, gyapot. Kállay* 

P á o c z é 1 , vászon rövid ru- 
ha. Sziget vidéki szó , Ba- 
ranyában. Jeremiás Sámuel, 
Pandalés pandalló,viz 
alatt lévő , 's a' fenék szí- 
' nén fölemelkedő halmocska, 
mellyet egy oldalról a' viz 
mosogat. Behe* gyűjt. Töl- 
tésnek víz felől való hárán- 
tékos alja (decli vitás aggé- 
ris). Szegedi szó. Nátly Jó- 
uef. 

Pandúr, frajkór, vármegye* ' 
katonája. Kállay* gyűjt. Pá- 
pa' vidékén pandúr nem 
vármegye* katonája (ez külön 
van), hanem szolgája, kit 
Bácskában esetne k-nek , 
néhutt látó-nak hívnak. 
Matics Imre. 
Pánk V. pánt, a'kerék-sint 
vagy más hasadt fát össze- 
szorító vas szer. Balaton 
melléki. Horváth Zsigmond. 
Pók ; innét : pánkháló. Meg- 
mászta a' pók, azaz, terh- 
be esett. Székely szó és 
szólás. Túry Ignáctu 



Pánkháló, pókháló. Szé- 
kely szó. Gyarmathi. 
P á n k ó , fánk , zsírba dög- 
lött. Székely szó. ^terey 
Elek. Falun rátott-nak is 
hívják. Innét száraz pánkó, 
Eder 280 1. szerint : csö- 
röge. Székely szó. Feren- 
özi János. 
P a n k o ta , szőlő* neme, ró- 
zsaszőlő. Szegedi szé. Nátly 
József. 
Panóka, .;..? Szathmár vi- 

déki szó. Gáthy János. 
Pántálódom, nyelveske- 
dem , szabad szájra bocsát- 
kozom. Remenesali szó. Lé- 
vai László. 
Pántolódni , kötekedni , 
ellenkedni. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. Va- 
lakinek békét nem hagyni , 
ingerkedni. Pápa* vidékén. 
Matics Imre. 
P a n y a , pányvás kötél , 
hosszú kötél , mellyel a* lo- 
vat mezőn kipányvázzák. 
Székely szó. Gyarmathi. 
Panyókán, mentét v. dol- 
' mányt melegben fél vállon , 
fel nem öltve viselni. Sze- 
gedi szó. Nátly József. 
Pányva: Gömör , Torna ; 
szőrkötél: Dunántúl. Dölh 
rentei. 
Pányvázni, czövekhez köt- 
ni. Gömöri szó. £ío//oib Imre. 
Kemenesali. Lévai László. 
Tolna várm.. is divatos; p.A. 
pányvázd ki a* lovat. Csa* 



Digitized by 



Google 



PAP — PARÁSZ-fiORSÓ. 



285 



pó Dániel. Kort kijelelni ; 
p^ o. kipányTáztam a* ]oTa- 
maty egy czöreket levertem 
*8 hosszú kötéllel ahhoz kő« 
tdttem ; — m^g is : kipány- 
▼áztattám a^ réiemet, azaz, 
póznákat bokdostettem fel , 
hogy tudják : meddig az e- 
nyém , vagy másé. Göcsei 
szó. Plánder Ferencs. 

Pap: 1) egyházi tanító ; 2) 
a' présgaratot nyomtató fa ; 
3) a' kepéken lerí felső ké- 
re, mintegy papja. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond. Czélnak kitett jegy. 
Székely szó. Tűry Jgnáez. 
Legfelső kére a* kepe-ke- 
reszteken. Kemenesali szó. 
Lévai Láizló, Gömori Hol' 
lók Imre. Buza-kereszt* púp- 
ja. Tolna rárm. Csapd Dá- 
niél. 

P a p i c 8 , papucs-virág. <Szé. 
kejy szó. Cserey Elek. 

P á p i r , az üszSknek r. zsa- 
rátnak pihforma elhamvadá- 
sa. Bodrogközi szó. Mind" 
szenti* 

Pap irka, e'h. paprika. Gö- 
csei szó. Plánder Ferencz, 

Papirk álni , böngészni , 

lécskálni. Göcsei s/.o. Plán' 

der Ferencz, 
Papmacska, nagy szőrös 

féreg. Kállay* gyűjt. 
P a p ó , öreg apa. Ormánsági 

szó , Baranyában. Jeremiás 

Sámuel. 



P a p r á g y , Ördögborda. 
Kállay* gyiiji. 

Papramorgó, pálinka. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 

Pap' sajtja, apró máira 
és bimbói. Székely szó. 
Kállay. Tolna rárm. Csapó 
Dániel. 

Papsaláta, taraszi mezei 
saláta. Göcsei szó. Plánder 
Ferencz. 

Papuzsa, egy csomó r. kö- 
tés dohány. Székely s^ó. 
Kállay. 

Pára, a' hálón lebegő köny- 
nyű fa, melly annak egyik 
oldalát a' viV színén fön- 
tartja. Szeder Fábián. 

Pa rag, parlag. Vas rárm. 
Dr. Horvát József, 

Parapács, sokat bátran és 
szaporán beszélő. Székely 
szó. Ferenczi Já^os, Oldott 
nyelrű. Disertus, Székely 
szó. Buczy. 

Parapáty; eleven, fris , 
szós, beszédes gyermekről 
szokták mondani. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel. 

P a r a s i n a , gyermeket fe- 
nyítő vessző. Indiában a' 
Ganges rizének vidékén va- 
gyon egy P a r i s i n e nere- 
zetii ridék. Székely szó. Sza- 
dó Elek. 

Parász-borsó , hajalat- 
lan ragy a' héjában megfő- 
zött borsó. Székely szó. Fe- 
renczi János. 



Digitized by 



Google 



366 



PARÁZS - PARÜLA. 



Párást: 1) {joderaaohe ; 2) 
félig főtt. V nMkely , w- 
ér%*e hogy 9^ jHtrávs f<»ltű« 
pea jiamut vagy mivel a' 
mellett nem fol meg J^l 
r^ aemmi , a' félig főtt borsét, 

^ fasxulykátf húst ítb, pa- 
"~^ rm borsénakt fasattly ká- 
nak, húsnak neresi. Síé- 
kely Bzó* Ine%e J6%$ef. P. o. 
borsai y ihikor a' borsét meg- 
foEik ugyan, de sem meg 
oem hajalják , sem meg nem 
törik. Székely ssé. Gődry. 

Parasslna, vessző; in- 
nét -*- 

Paraifliinálni, ressKŐTel 
megrerni. Saékely 1 szavak. 
Fere»€%i Jáne$. 

Parcsfüf nem barcsfű^mint 
M. 1. 160* mondja : as Acan- 
tbns. Székely szé* Ferencti 
Jáno$, 

Paréz^iiar. prézsa, me- 
leg rhsimu. Székely szé. 
Oyarmaihi. 

Pargyéka, pille. 63csei 
szé. Flánder Ferencz. 

Párkány, Rand, Einfassung 
z. B. am Blamenbett. Szé- 
kely szé. B* Lfíkos. 

Parlag, agár* Balaton mel- 
léki szé. Horváth Ziigmond. 

P á r 1 a n i : 1) gézferdőben 
yalakit megfereszteni vagy 
megpárlani. KSntSst a' moly 
ellen kipárlani , eczetet tölt- 
vén forré téglára; 2) me- 
legben mikor ntaz, és a* ve- 
rejték miatt levesz vagy 



megtüzesedik valaki' lába' 
köze , arrél is mondatik : 
lepárlott. Székely sző. /n- 
exB 5é%%tf* 

Párlé, fél singes mérték, 
a' mivel a* tímárok a' bért 
felmérik 's a^ talpakat pá- 
rosositják. Székely szé. Ft- 
renczi János. 

Párna, derekai j. Kállay^ 
gyiijt. A* tengelyen. Székely 
szé. Gyarmatki Sámuel. 

Párolni, lúgozni ; ered a' . 
párhamutél. Baranyai szé. 
Tdbi Anial. Szapulni. Gö- 
csei szé. Flánder Ferenez. 

Parrag, parlag, felhagyott 
szántéföld. Székely szé. 
Stabá Elek. 

P a r s i , kocsé, kacsé, kezecs- 
ke. Göroöri. Hollók Imre. 

Part«6ömöT, Torna; domb, 
hegy: Dunántúl. Db'brenteu 

Pártázat: 1) kályha' ka- 
rimája; 2) gatya^ prémje. 
Balaton melléki szé. - Hor» 
váth Zsigmond. 

Pár tűz,...! Szath már vi- 
déki szé. Gáthy János. 

P a r u 1 a, tenyérbe-csapás, 
millyent tiszteikedve adnak 
a' gyermekek az öregeknek ; 
va|y mikor alkudoznak , *8 
az alkuban megegyeznek , 
akkor is adnak az emberek 
(a' férfiak) egymásnak pa- 
rulát. Innét -^ „a' parulát 
megtartani*' annyit tesz , 
mint az alkukŐtést megtar- 
tani; vagy* szavának ura~ 



z 



Digitized by 



Google 



PASKÓ - PÁSZMA. 



29f 



leírni. Pápa ?id^ki síé. Ma- 
tici Imre. Pasch ; p. o. y^adj 
paralát'S a' kis gyerekek- 
nek szokják mondani. Qyór 
▼árm. Czeek Jáno$. 

P á 8 k ő , basogány a' kákák' 
tetején. Ormánsági siö^ Ba- 
ranyában. Jertmtái Simuel. 

Paskolniy tenyérrel csap- 
dosni a' gyermeknek pende- 
lyes alfelét. Saékely sssö. 
Szaió Elek. 

Paskorta, torkos ; p. o. 
paskorta macska, torkos 
macska. Palőci. Szeitr Fd* 
bián^ fiarké sző. Hollók Imre* 

Paskortnáskodni, nya- 
lánkodni. Palóci. Sxeder 
Fábián. 

P a s 1 i c s a y egérfogó. Bara- 
nyai SBŐ. Tó6% Antal, 

Páss ado zom, rusn]^ so- 
kat ásítozom. Széke^ sző. 
Oyarmathi Sámuel, 

Passogat, dsszeűti a* ke- 
zeit. Oyőr várm. Cxech Já' 
no8» Szeme' héját tanyán 's 
álmosan emelgeti. Balaton 
melléki sző. Horváth Ziigm 
mond. Pápa vidéki sző. Ma^ 
tics Imre., 

Pást, pázsit. Barkő sző. 
Hollék Imre. Pálőca. Szeder 
Fábián, 

Paszat e^h. maszat, sze- 
mét. fialaton melléki sző. 
Horváth Ziigmond^ Mocskos 
kenőcs. Kemenesali sző. Lé' 
vai László. 

Paszat ol ni, bemocskolni. 



Pápa vidéki 'sző. Matitelm'- 
re. Baranyai sző. Tóbi Antal, 

Paszita, kereszteléskori 
▼endégség. Kemenesali sző. 
Livai László. Kállaf gyüji* 
Beavatás után válé ven* 
dágség, Wg lakolás, mely- 
lyet Odcsejben a* vagyono- 
sak nagy készlettel 's kdlt- 
seggel szoktak megtartani. 
Göcsei sző. Píánder Fe- 
renez. Keresztelés! vendég- 
ség, melly hajdan néhány 
héttel a' szülés után mind a* 
két nembeli komák 'a roko- 
nok' jelenlétőkben , most 
mindjárt a' keresztelés után 
csak a* keresztanyák' vagy 
atyák' jelenlétőkben szokott 
tartatni.^ Balaton* mellékén. 
Horváth Zsigmond. 

Pasikoncia, a' nemzésre 
's szaporításra elégtelen 
hímféle p. o. férfi, kakas 
stb. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. Magta- 
lan, asszony talán, félherélt. 
K« menesali sző. Lévai LásZ' 
ló. Magtalan asszony ; de a' 
kenderre is alkalmaztatik. 
Gőmöri sző. Hollók Imre, 
Paszkoncza- kender, 
virágos kender. Székely sző. 
Cserey Elek. Paszkoncza 
Hont vármegyében annyit 
tesz mint virágos kender.^ 
Hont várm. sző. Vasban is 
hallatszik. Dr. Horvát Józ$. 

Pászma, harmincz fonal 
szálből álló fonal • tincs. 



Digitized by 



Google 



288 



pAsZNAt -- PATVAR. 



Sx^kely sső. Stabó Ehk. 60 
Mzál fonal* Székely sző. 
GSdry* Márton szerint: kö- 
tet fonal, csérna, d. Wie- 
deh A' székelyeknél mikor 
a' fonalat felmat^lálják és 
felszámítják , tiz szál vagy 
kerület egy igét , három 
ige, e' szerint 30 szál , egy 
pászmát tesz. Székely sz6. 
Inc%€ József, Fonáh Szath- 
már TÍdéki* Gáthy Jánoi. 

P á s z n á t , szakasz , osztály 
a' gabonás mezükön. Kéme- 
nesali szó. Lévai LátzU. 

Pásttá, az aratók által ke- 
resztűletbe. kiszakasztatott 
arató gabona, számok sze- 
rint az aratóknak. Innen : 
páflxtázni V. pasztára 
aratni ^ keresztül szaggatra 
aratni* Székely szó és szó- 
lás. Szabó Eleh, Innét : pász- 
tás eső f mikor itt is amott 
is esik. Az aratók^ nevezik 
pasztának a' földnek 
azt a' részét, mellyet két 
három vagy több arató a' 
buza-főlddn keresztül elfog 
és aratva rajta általmen. 
Székely szó. Gödry* Egy 
huzam , a' mit egy széles 
földön egyszeri fogásban ke- 
resztül aratnak az aratók. 
Innét — 

Pátztafejy a' ki legel ól az 
aratásban arra vigyáz, hogy 
egyenesen vágassék keresz- 
tül a' paszta. Székely sza- 
vak. Ferenczi János, 



Pásztágy, a' munkások ál- 
tal egyszerre átfogott rész 
p. o* a' szólóben. Gyór 
Tárm. Horvát Endrt. 

Pásztor, gulyás. Székely- 
szó. Cserty Eleh, 

Pata, disznó' körme. BeW 
gyttjt. Mintegy 2 hüvelyk 
hosszú, hengerke, mellyel 
mint a' pinczkével játszani 
szoktak a' gyermekek ; v. in- 
kább lapta helyett használ- 
tatik. Vas várm. Dr. Hor^ 
vát József, Veszekedés, csa- 
, tapata. Ama' kukacz is, melly 
cserebogárrá változik el. Pa- 
lócz* Szeder Fábián* 

P a t á z n i , patával játszani* 
Vas várm. szó. Dr, Horvát 
József. 

Pating, mellyel az ekét a' 
taligához foglalják. Székely 
szó. Gyarmathi, 

P a t i n t ó , érvágó vas. Kál^ 
%' gyűjt. 

Patkány: vakandok. Or- 
mánsági szó , Baranyában. 
Jeremiás Sámuel, 

Pattibúza, rostán tűz fe- 
lett pattogatott tengeri,vagy- 
is kukorkza. Bodrogközi 
szó. Mindszenti. 

P a 1 1 i n g , szíjju V. gúzs, 
mellyel az eke-gerendel} t a' 
talyigához kötik. Székely 
szó. Kállay. 

Patvar: 1) izetlenség , baj ; 
2} a' kovács*múhe]yben az 
apró vasdaraboknak , a' ku- 
kollákban pedig a' maradék 



Digitized by 



Google 



PATYÓKALNI - PBCZKKLÓDNI- 



289 



tSrkSlynek bizonyos edé- 
nyekben ősssegyüjtögetése. 
Innét mondatik : jó lesz a' 
patrarba, vessétek a* pat- 
varba, patvar vigye! Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Zsigmond, 
Patydkálni, gondosan be- 
takargatni, valamit. Behe* 
gyiijt. Kepét ruhával beta- 
kargatni, ágy hogy ábrázat- 
ja alig Játszik ki. Pápa vi- 
déki sző, Mati€s Imre, Fe- 
jét 's képét ruhával rs^gy 
keszkenővel befedni a' hideg 
's szél ellen. Balaton mel- 
léki sző. Horváth Zsigmond* 
Patyőkálom , verem ; 
lepatyőkálom , leverem,meg. 
patyőkálom, megverem. Ke- 
menesali. Lévai László, 

Patyolatos tök, úrdiny- 
nye. Kállay* gyűjt. 

Pátyszosz,....! Szath* 
már vidéki sző. Gáthy Ján, 

Pazarlás^ e' h. pazérlás* 
Székely sző. Gyar/nathi, 

P á z n á t , paszta , azaz : mi« 
dőn az aratők a' telekből 
vagy gabonaföldből egy da* 
rabot felfognak. Innét mond- 
ják : már egy páznátot le- 
arattak. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, 

Pázsint, nem: pázsit. Szé- 
kely sző. Incze Jóxsef, 

Pecsenye: szalonna. Bara- 
nyai sző. Tó6i Antal. 

Pécsik, eleven csípő légy. 
GSmöri sző. Hollók Imre. 
tíjszavak. 



P e c c z ő , leső szákhoz tar» 
toző őr-vessző. BodrogkSzi 
sző. Mindszenti, 

Peczeg, toldás a' gatyában 
(elül), ülep (hátul). G«- 
mSri sző. Hollók Imre. 

Peczegetni, játékbélva.. 
lakit megütögetni. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsigm. 

Peczek, a' szíjju* csatjá- 
nak szege. Székely szo. Sza* 
bó Elek. 

P e c z é r , sintérlegény. He- 
ves vmegyei. Matics imre, 

Peczérke, csiperke , egy 
neme a' gombának. Bodrog* 
közi sző. Mindszenti. 

Peczk, dugasz, p. o. pa]acz« 
ké vagy kalamárisé. Bala- 
ton melléki s/ő. Horváth 
Zsigmond, 

Peczkázni, gombozní. Já- 
ték' neme. Baranyai sxő. 
Tóöi Antal, 

Peczkelniy másnak orrát 
fölütögetai, vagy a' legyet 
a' pohárbői kilökni. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsigm. 

Peczkelődni, hiábavalői* 
kodni, csimeszkedni valaki- 
re V. valamire , mint a* ka* 
kas a* tyúkra. Székely szd. 
Szaóó Elek. Magasra hágni 
erővél, p. o. mint a' gyer- 
mek szokott — a* lajtorján 
's csűrben. Székely sző. Fg* 
rencziJános, Feszengeni ; fel. 
peczkelődött, felült ; gyöke- 
re peczek, innen pecz- 
19 



Digitized by 



Google 



200 



PECZKES - PENCZBLNl. 



kesy feszengd. Sstfkely sző. 

Kallay. 
P e c z k e 8 , hegyesen lépő 

keyély ember, a' sarkán 

szokott járni. Székely sző* 

Ftreneti János. 
Peczkeskedni: hegyes- 

kednil Székely sző. Feren- 
. czi Jánoim 

Barkó sző. Hollók Imre. 
Palőcz. Szeder Fádián. 
Peheteg, kosztra csinált 
seprű. Székely sző. Tűry 
Ignáez, Kemenczesöprő,z8up- 
bői ; magyarul : pemet. Szé- 
kely sző"! Ferenczi János. 
Pejp, (adj.); a* ki az M, 
r-t j-nek mondja , p. o. bar- 
lang , bajjang. Innét — 
Pejpeskedni. Székely sza- 
vak. Incze József. 
P e j T a , e* h. poj va. Székely 

sző Gyarmathi. 
P«lengér, bitőfa; fennáll- 
Ta büntetnek rajta. Káliay' 
gyújt. 
Pelenka, ringyrongy, a' 
bölcsőben gyermek alatt. 
Beké* gyüjU Balaton mellé- 
ki sző. Horváth Zsigmond. 
Pe Ili kán: 1} gödény; 2) 
horgas foghuző. Székely sző. 
Ferenczi János. 
Pelyva, e' h. polyva. Pápa 
vidéki. Matics Imre. Vas 
várm. Dr. Horvát József. 
Pelyvakutyőf a' pajták- 
hoz ragasztatni szokott ől- 
forma rekesz , hova a* pely- 



vát töltik 'a taHják. Vas 
várro. Dr. Horvát József. 
Marczal melléki sző. Aesá- 
dy Sándor, 
Pelyp, selyp. Székely sző. 

Cserey Elek. 
Pemet, asag ; kukoricza- 
fosztásből készült, izző ke- 
menczéból a' tüzet kiseprő, 
kenyérsütő eszkdz. Pápa vi« 
déki sző. Matics Imre, Sü- 
tő-kemenczét tisztitő össze« 
kötött kanőcz; innen, kl- 
pemetelni, a' kemenczét ki- 
tisztítani ; mert többyirepe- 
mete-fűból készül. Baranyai 
sző. Tóbi Antal. 
Pemetefa , szalmaseprő , 
mellyel megáztatva a' tü- 
zes kemenczét kisöprik. 
'Bodrogközi sző. Mindszenti* 
Pemet eg, azon fára kötött 
szalma-tekercs, mellyel a' 
befütés után sütés' alkalmá- 
val a' kemenczét kisöprik. 
Csikszéki székely sző. Gegó 
Nieephor. 
P e m e t f ű , szapora f ü. KáU 

lay* gyújt. 
Pemhedés, innét : meg* 
pemhedek , peshedek. Szé- 
kely sző. Gyarmathi. 
P e m p ő , czopákás , rosznl 
sült kenyér. Pápa vidéki sző. 
Matics Imre. Pép* neme. Tol- 
na várm. Csapé Dániel. 
Penczelni, fekűnni. Gyer- 
meknek mondják : yigyer® 
babám , penczelj le l" Bala- 
ton melléki. Horváth Zsigm. 



Digitized by 



Google 



P£NCZ1ZNI — P£RK€Z. 



2Q1 



Penczisniy tentélni , lefe- 
küdni ; a' kis gyermekek' 
lefektett^sél^en élnek Tele. 
Baranyai szó. Tőbi Antal* 

Pendely, alsó szoknya. In- 
nét : pengyelénr. pon- 
gyola n lenni , pórén, fel- 
só őltony nélkül, negligié- 
hen lenni. Pápa vidéki szó. 
Matici Imre, Szathmár vi- 
déki. Gáthy János* 

Penderíteni: 1) fSlpen- 
deríteni p. o. a' bajuszt; 2) 
elé ^penderíteni valamit , 
azaz : liirtelen, véletlen elé- 
állítani. Pápa vidéki szó. 
Maiics Imre, P. o. bajuszát 
felpenderíteni. Penderíts bár 
egy nyújtást : fonj bár egy 
nyújtást. Szél^ely azó. Tű- 
r^ Ignáez. 

P e n d z s i , Béta , Bábi. Szé- 
kely szó. Kállay. 

P e n é t , penyét , penig , pe- 
dig. Székely szó. Gyaritiathi, 

Peng ó-k a r i k a , vas-karika. 
Kállay* gyűjt. 

Peng y elén , pongyolán , 
pórén. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, 

P é n t ó , asszonyi ránczos- 
ing , redes péntó. Marczal 
melléki szó. Acsády Sándor. 

P é n z 6 I kézelő , Langvetten. 
Baranyai szÓ. Tóbi Antal. 

Penyvett v. pállott, 
elázott étel. Gömöri szó. 
Hollók Imre. 

Pép, s6rA, vastag-gombota , 
p. 0. kása-pép; innét pé- 



pes p. 0. körtvély, alma: 
kásás V. roncsoJt. Székely 
szó. Kállay, Brey. Innét — 
pépes, niarsch ; p. o. 
pépes kortve, mikor t. i. 
az elrakott kortve meglá- 
gyul, megkásásodik. Innét— 
pépesedni, megpépesed* 
ni. Székely szavak. Inc%ű 
József, 

Pepecselni , apróskodni. 
Székely szó. Kállay, Hol- 
mit faragcsálni. Székely 
szó. Bzabó Elek, 

Pepecselódni, bajlódni. 
Balaton melléki szó. Hor* 
váth Zsigmond, 

P e p e r n i , teperni , vájni. 
Ormánsági ázó, Baranyában. 
Jeremiás SámueL 

Péra, állati szemérem test. 
Kemenesali szó. Létfai LásZ' 
ló. Nőstény állatok' nemi 
teste. Pápa vidéki szó. Ma- 
tics Imre, 

Perez: 1) minuta; 2) kisü- 
tött szalonnának salakja, 
melly máskép c s ö r g é-nek , 
t ő p ö r t ő-nek is nevezte- 
tik. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, 

Pe rezes, hegyes, kevély. 
Kemenesali . Lévai Lás i ló, 

P e r d í t ó , perefizlen , orsó. 
Kállay' gyűjt. 

P e r d c z , büdös dohány. 
Baranyai szó. Tóbi Antal, 

P c-r e , pere-virág , csilagvl« 
rág. Kállay* gyűjt. 

P e r e c s > tekercs ; visznek 
19* 



Digitized by 



Google 



2n 



PERE JB — PERKED* 



rajta miadenféle terhet p.o. 
défesát T* kosarat, ez alá 's 
a' fejre helyheatetve , hogy 
a' fejet ne nyomja igen meg 
a* teher. Kállay' gyűjt. 

Pereje, as Sstáló' felső pad- 
lása, mellyen a* saéna áll, 

" Ssékely szó. Inczt Józtef. 

Perem, e* h. prc'm. Székely 
szó* Gyarmaihú 

Pereputty, szegény ragy 
czl^ány család; — innét 
, i^minden pereputty óstul "az- 
az : egész familiástul* Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Ziigmond. Annyit is tesz , 
mint a' német „Zack und 
Pack/' Pápa* Tidékén. Ma- 
tic» Imre, Bagázsia , bokros 
atyafiság. Kemenesali sző,. 
Lévai Látzló. Nemzetség, 
faj; p* 41. ismertem egész 
pereputtyát. Székely sző. 
Kállay. Nemzeti rokonság , 
BŐgor , bátj^a , néne , ángya, 
koma. Székely sző. Sxaóó 
Elek. 

Perge, a' légynek aprő to- 
jása a* húson, mellyből nyű 
leszen; -— nem nevezem fé- 
regnek, mivel nyűsgő állat 
léfén, innen nyűnek nerez- 
Ve nem hibázott a' székely. 
Szabő Elek. Féreg a' disz- 
iiő|áblHin , és sajtban a* nyfi. 
magyarul kukacz; de jobb 
zző a' perge , ettől a* tör- 
zsöktől : pereg , elszökik. 
Saiékely sző. Ferencit Jáno$. 



BajusB, melly ki ran pc- 
dergetve. Kállay* gyűjt. 

Pergetyű, csörgetyű ; a* 
pereg v, csörög igéből. Káh 
lay* gyMjt. 

Pergő, rokka. Innen Pör- 
gős: esztergályos. Ormán- 
sági sző, Baranyában. /<f- 
remiáe SátnueL 

P e r g y ő , szabad ég ; kiál- 
lott a'pergyőra, szabad le- 
vegőre. Göcsei fzd. Plánder 
Ferenci, 

Per gyön, vékonyan, silá- 
nyan öltözködött. Göcsei 
sző. FIánder Ferencx. 

P c r j e : 1) ffr neme az ugaro- 
kon , innét' perjés: bur- 
jános ; 2) az istálő felibe 
csinált hidlás , karóbői ; 3) 
a* csűrben az állás is per- 
jének neveztetik. Székely 
sző. Ferenezi János. Az is- 
tálő* híjára tett fiatal vesz- 
szőből való padlás. Székely 
sző. Szaöó Elek. 

Perjefű, hosszú gyökérrel 
elnyúló zablev^lü forma 
sovány fú. Székely sző. Sza- 
bő Elek. 

Perjel, a' régi magyarok 
szerint : Prior. Székely amó, 
Ferenezi Jánoe. 

Perjeszteni, alája gyúj- 
tani* Gömöri sző. Hollék 
Imre. 

Per k ed, midőn a' rekkenj 
hévség miatt fú *H gabona 
elaszik. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. 



^ 



Digitized by 



Google 



PfiaMRTB — PESr ALJA. 



293 



P e r m e t e , gyenge eaő ; in- 
nen permetez , gyengén e- 
8ik az eső. Székely sző. 
Káliay. 

Permeteg, lanyha egő.Pá- 
pa -vidéki sző. Maties Imre. 
Gydnge esőzés; innen 

Permetez, eseget. Székely 
sző. S%a6ő Elek. Midón gyen- 
gán e«k az eső. Csikszéki 

^ székely sző. G^gő Nieephor. 

Pernye, mindenféle gizgaz- 
nak hamuja. Pápa ridéki 
sző. Matice Imre. Szalmának, 
nádnak hamuja. Balaton mel- 
léki sző. Horváth Ztigmond. 

Pernyeszteni (be) , gizzel 
gazzal beffiieni. Balaton 
melléki sző» Horváth Z«tg-« 
mond. Pápa vidéki. Maticg 
Jmre. 

Perpencze: 1) magva-irá- 
Jő , p. 0. szilva;v2) a' ma- 
lomban az a' kis fa, melly 
a' forgő kő' lyukába z8r8g 
's a' tej kébe rázza a' gabo« 
nát. Székely sző. Ferenczi 
János. 

P e r s e 1 n i , valaminek a* bő- 
réről a' szőrt leégetni. Szé- 
kely sző. Szabii Elek. 

Persely, templomban ada- 
kozás végett kitétetni szo- 
kott 's zár alatt állő bá- 
dog-edény. Balaton melléki 
sző. Horváth Zsigmond. 
Pertanács, a' ki minden- 
nel megáll, utón útfélen 
sokáig beszélget 's szőt vált. 
Székely sző. Ferenczi Jánoe. 



P e r t y ő , ollyan hely , hová 
a* nap erősen verőfényes; *« 
minthogy a* lepke a* verő* 
fényt szereti: per#yaka, 
lepke. Őrségi szŐ. Zakál 
György. 

P e r V á t a, árnyékszék , pi- 
látus' konyhája. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsigm. 

Pes, hugy; innét p esel ni: 
hugyozni. Székely seő. JPe* 
renczi János, 

Pe sietni,, ki '» be hospi* 
tálni. Székely sző. Chfar^ 
mathi Sámuel. 

Pest, sut, tüzelő hely' háta; 
a* pest mellett annyi 
mint kemeneze mellet. Szé- 
kely sző. Káliay. Ezt ke- 
meneze helyett itt (Három* 
széken) csak magára nem 
használják; de e' helyett : ke* 
mencze alatt, kemeneze me* 
gett , mondják t pest alatt p 
pest megett. Székely sső* 
Ineze József. Régi neve a' 
kemenczének ; innét ina is 
a' kemeneze' alját pest* 
aljának hivják. Innét idi- 
otismus: ollyan vagy mint 
egy pest; azaz: elhizott 
nagy testű ^ a** sok ülé« 
miatt. Innét — 
Peshedni: egy helyben so« 
káig tehetetlenül ülni, vesz* 
tegleni. Székely szavak. Fe- 
renezt János. 
Pest' alja, gőcz* alja; az 
első Háromszéki , a' máso- 
dik Udvarhelysxéki tájék* 



Digitized by 



Google 



294 



Í»£SSZBG -> PGTERRE. 



8x6; jelenti a' tüzelő ke- 
mencze alatt Íév6 helyet. 
Azt méltán csodálhatni : 
hogysem Háromszéken nem 
liWJák a' tüzelő kemenczét 
p e 8 t-nek , sem Udvarhely- 
széken gócz-nak; mégis 
így mondják a' ffitözni r. 
magát melegítni akarónak : 
„tílj be a* pest v. gócz alá," 
l^őt szokták ezt is monda- 
ni : „a* pest v. göcz megett 
vagyon stb. Derzii Mózes, 
Székely sző. Gyarmathi Sá- 
muel. Pest* m e g e, kemen- 
cze megett. Pestalja, 
kemencze alatt hátul. Szé- 
kely sző. Szabó Eieh. 

Pesszeg, a* gunár, Behe' 

Peszderkedik , kÖrmŐs 
kézzel csipeszkedni akar be- 
lé, hogy megverje. Székely 
flző. Szabó Elek. 

Peszér, kutyakedvelő. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmondi 

Peszércze, növény * nem , 
melly zsiros földben tenyé- 
szik , mint például ennek 
egyik faja , a' fekete peszér- 
cze, a' temetőn leginkább 
szók teremni. Pápa' vidékén. 
Matics Imre, 

Peszetelni, mázolni, mocs- 
kolni. Marczal melléki sző. 
Actády Sándor. 

Pesziy tepsi. Eszék vidéki 



sző , Baranyában. Jeremiás 
Sámuel, 

Peszmeg, sületlen kenyér 
vagy más tészta-étek. Bthe* 
gyűjt, Roszul sült vagy ro- 
szul főtt tészta. Pápa vidé- 
ki sző. Matícs Imre, Kelet- 
ien tészta. Palőcz. Szeder 
Fábián, 

Pesztenezni,....? Szath- 
már vidéki sző. Gáthy János, 

Pesztericz gomba, bük- 
fa-gomba. Székely %%6,Kál' 
lay. 

Pete, tojás. Matics Imre. 

Petecs, patécs. Barkó sző. 
Hollóh Imre. 

Péterke, az építő emberek- 
nél teszi a' bor na* megcsapott 
végét , a' mellyet a' felállí- 
tott és kivésett sasba belé 
ütnek. Székely sző. Gödry. 
Az épület borna fája' végé- 
nek bevéset által készült 
makkja, a* melly a' kivése- 
tett fa stempelybe Veszte- 
tik; innen pst érkezni. 
Székely szó. ^zabó Elek, 
Mikor építnek, és a' kivé- 
sett ajtó- vagy ablak-sas- 
ba vagy -lábba a' bornát 
bele eresztik , a' 'rakó borna 
végét, a' hol kétfelől szem- 
be beróják vagy fürészlik, 
és azt annyira levágják , 
hogy a' vésetbe beférjen: 
nevezik p e t e r k é nek. Szé- 
kely sző. Ineze József, Az 
a' talpfákba kivágott kerek 
végű, (^ illyen figurája fa , 



Digitized by 



Google 



PETERKÉZNl — PILÁCSOLNI. 



205 



a' mibe a' sasok' vésései be- 
letétetnek , hogy megfogja. 
Innét — 

Peterkézni, O iHyen ^^^ 
fAt faragni bele a' talpfába. 
Ssékely sző. Ferencit Já- 
nos. A* rakó bornát a' sas' 
résetjébe bele ereszteni. 
Székely sző. Incze Józ$ef. 

Péterszeg , kemény ág a* desz- 
kában. Kemenesali szó. Lé* 
vai László, 

P e t ő c s 9 patécs. í'alöcz. Sze- 
der Fábián* 

Petrencze, apró szénakn- 
por. Petrenczefa pedig 
egy hosszú pózna, mellyen 
a' petrenczéket összehord- 
ják. Soproni szó. Kis János, 
Kis boglya; két rúdon eWi- 
hetni. Kállay' gyűjt. Pet- 
rencze, rontat ó, bog- 
lya, kazal: a' kaszált 
nemüeknek betakarítási el- 
nevezéseik , lépcsónkint na- 
gyítva. Sztrohay, 

Petyeregni, pityeregni , 
magában könnyezgetni. Szé- 
kely szó. Sxadó Elek. 

Petyhedni, ! Szath- 

már vidéki szó. Gátliy János. 

Pet y ke, gomb, többnyire 
lapos réz , ólom stb. gomb. 
Vas várm. Dr. Horvát Jó- 
zsef. 

Petyves, podvás p. o. fa. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 

P i c s g n i, szomorkodva, sír- 



va beszélni. Marczalmelléki 
szó. Acsády Sándor. 

P í c z e, halfogó-horog; ez 
kétféle : egyik tutalyos 
melly a' vízben lebeg ; a' 
másik ólmos, melly feneké- 
re íll ; ezzel egyedül csak 
a* harcsák fogatnak , amaz- 
zal pedig pontyok és ke- 
szegek. Szegedi szó. Nát- 
ly József, 

Piczi, paczi, kicsiny, cse- 
kély. Bodrogközi szó. Mind^ 
szenti, 

P i c z i n y , parányi , igen ki- 
csiny. Kállay* gyűjt. 

Piczurka v. pindurka, pa- 
rányi , porányi , máknyl , 
picziny. Danán túli szó. A- 
csády, Behe' gyűjt, 

P i c z u s , piczus 1 kis macs- 
kát szólítják vele. Ssékely 
szó. Kállay, 

Piff a, köleskása-étek. ^li/- 
%' gyűjt, 

Pih, pelyhe toll; innen, pi- 
hesedem, tollasodom. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 

Pih a, mikor büdös szag űti 
orrát a' székelynek , ezzel 
jelenti ki. Túry Ignáez. 

Pihe, pej he. Kállay* gyűjt, 

Píj e, lúd. Baranyai szó. Tó- 
bi Antal, 

Pikhercs, fekete s&letlen 
kenyér. Kállay" gyűjt. 

Pila, asszonyos ember, ka- 
tuska. Szegedi szó. Mtly 
József. 
! Pilácsolníf halványan 



Digitized by 



Google 



290 



PILALNI— PINKA, 



fenyleloi^ p. o. pUácsol a^ 
mécs ; sxinte ^' redves fáról 
Is mondják hogy pilácsol. 
Pápa Tidéki. Matics Imre, 

P i I ú I n i , valamivel bánni , 
gondját viselni , p. o. a' mar- 
háknak. Baranyai sző. Tóbi 
Antal. 

P i 1 i , pilis; pehej, pejhes. 
Székely szc^, Kállay. A' ha- 
munak széllel száJlongható 
fehér levele, a' megaludt 
szénen; 's a* szalmának is 
kialudt hamva. Innét — 

Pilis, az elszálld hamuval 
bemocskolt, Székely szavak. 
Ferencit János, 

Pi 1 i n g, lakat. Baranyai sző. 
Tóbi Antal. 

P i 1 i n g y a , késnek a' vasa. 
Beke^ gyűjt. Kusztora-kés' 
vasa. Pápa vidéki szií. Ma- 
iics Imre. 

Piiisz , 'penész; pilisz- 
nyes penészes. Vág mel- 
letti szé. Czuczor Gergely. 

Pil isz nye ; innen; pilisz- 
nyédem , penészedem. Szé- 
kely sző. Gyarmathi. 

Pilláncs, pille, pillan^ő : 
melly gyertyát keres. Kál- 
iay* gyiijt. 

P i 1 I a n g ő , Pf linzedl. Ba- 
ranyai sző. Tóbi Antal, 

Pille, tpjhártya, a' felme- 
legített téj' hártyája. Bod- 
rogközi sző. Mindszenti. 

P i 1 1 e d e z n i , konnyeu szuk- 
deJni. P4pa vidéki sző. JJa- 
tict Imre, 



Pilledni, eltikkadni, fá- 
radni. Beké* gyiijt. Ezt Pá- 
pa* vidékén így mondják : 
billedni, billedezni. 
Matics Imre, 

P i 1 1 ő k , pille. Beké' gyiijt. 

P i 1 n g a , a' késnek met- 
sző vasa. Örségi. Zakal Gy, 

Pimasz, élhetetlen; nem: 
durva, erkölcstelen, mint 
£der mondja 295. 1. Szé- 
kely sző. Ferenczi János. 
Paraszt, csorvasz. Székely 
sző. Kállay,. Paraszt betyár 
legény. Kemenesali sző. Lé* 
vai László, Pimők , csor- 
tasz; durva, parasztnál pa- 
rasztabb. Kállay^ gyűjt. Ka- 
muti , otromba paraszt. Ba- 
laton melléki s^ő. Horváth 
Zsigmond, Szathmár vidéki. 
Gáthy János, . 

P i m p ő , pálmaág. Bárka. 
Csikszéki székely sző. Gegé 
Nicep?ior. Buczy. Pálmavi- 
^'ág; így: pimpőfa, pál- 
mafa. Székely sző. Tiíry 
Ignác z. 

P i m p ő-v i r á g, tavaszi sár- 
ga-virág. Bodrogközi sző. 
Mindszenti. 

P i n d i r k ő , igen picziny , 
p. o. állat. Győr vármegyei. 
Czech János. 

Pindurka, piczurka, igen- 
igen kicsiny, alig láthatd. 
Pápa vidéki. Matics Imre. 

Pindzsi, pumi kutya. Ke- 
, menesali uzó. Lévai László'. 



Digitized by 



Google 



PINKA - PIPPAN. 



207 



Pinka, a* hordó' aknájába 
való fa. Örségi. Zahál Gy. 

Pint, kulacsbor , kupabor. 
Székely szó. Cserty Elek, 

P i n t o 1 n i , mocskolni. 6ő- 
mőri szó. Hol luk Imre, 

Pintyelek, vékony fona- 
lat fonok. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 

Pintyergetni-, megvető 
kitétele a' fonásnak, a' mint 
a' tehetetlen öregek szoktak 
fonni. Székely szó. Feren- 
czi János. 

Piócza, vérszopó, nadály. 
Kemenesali. Lévai László, 

P i ó k a , piócza , nadály. Or- 
mánsági szó , Baranyában. 
Jeremiás Sámuel. 

P í p , a' tyúk' nyelvén nőtt 
csontocska, ha vizet nem ka- 
pott: a* mellyet ugyan csak 
le lehet vágni , különben 
megdöglik a' tyúk. Székely 
szó. Szabd Elek. A' szárnyas 
állatoknak nyárban , ha 
aok ideig inniok nem kap- 
nak , a* nyelvök' végén lévő 
hártya megkérgesedik , . és 
ez neveztetik pí p-nek, — 
mellyet a' tyúk' nyelvéről 
tővel lekuvasztanak vagy fej- 
tenek , 'a ekkor mondják : 
a* pípjét megvevém , e' he- 
lyett : levevéni. Innét — 

Pípes, (adj), p.o. tyúk stb. 

Pípesedni , megpípesedni , 
stb. Székely szavak. Incze 
József, 



Pipacs, szél virág , vadmák, 

mákvirág. Kállay* gyűjt. 
Pipaszóval, dohányozva. 

A^as várm, Dr. Horvát Józs. 
P i p e , ludacska , liba , zsi* 
ba. Székely szó. Kállay. 
Caerey Elek. Csikszéki. É?e- 
gó Nicephor. B. Lakos. 

Pipe ember, gyenge , ha- 
mar ellágyuló ember, mint 
a* Ind pipe. Székely szó. 
Ferenczi János. 

P i p e h ú r , tyúkhúr. Szé- 
•kely szó. Kállay. 

P i p e 8, hegyes kevélyke. 
Kemenesali. Lévai László. 

Pipik, p/p , szárnyas álla- 
toknál. Bodrogközi. Mind* 
szenti. 

Pipiskedni , lábujjakra 
állani; pipiskedve, azaz, 
lábujjhegyben járni. Szegedi 
szó. Nátly József. 

Pipitér, apró kapor. Ke- 
menesali szó. Lévai László. 
Székfü, chamomilla. Vas vár- 
megyei. Dr. Horvát Jóu. 

Pipogya, alávaló ember. 
Gömöri szó. Hollók Imre. 
Bodrogközi. Mindszenti. B^ 
gryügyü, bibasz. Kemenesali. 
Lévai László. Szathmár vi- 
déki. GátJiy János. 

P i p o g y á s , beteges. Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuel. 

P i p n y a , harmat. Székely 
szó. Gyarmathi Sámuel. 

P i p p a n , nehezen kaszálha- 
tó suríi szőr forma fű. Ke- 
menesali. Lévai László, 



Digitized by 



Google 



298 



PIPTA - PISLBN. 



P i pta, egy kis hártya, 
mejly a* szárnyas állatok' 
nyelvén terem , ha inniok 
nem adnak. 65csei szó.P/án- 
der Ferencx. 

Pirhonyagos , pirosas, 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond, Pápavidéki. 
Matici Imre, 

Piri T. pisleny, kicsiny 
csarke. Csikszéki székely 
sző. Farkai hadnagy* 

Pirics, a' rárda házakban 
levő diagonalisra intézett 
heverő paszta deszka-ágyok 
az öröknek. Székely szó. 
S%a6ő Elek. Szilácsból font 
nyoszolya. Gomöri szó. Hol- 
lók Imre. Várda házaknál 
lankásan készített heveró 
helye a' katonáknak. Szé- 
kely szó. Ferenczi Jánoe. 
Pirinczesypiczinkóy i- 
détlent és igen igen kicsint , 
vagy székelyesen szólva p a- 
rányit jelent. Székely szó. 
Derzsi Mózes. 
P i r i n d i k e , parányi , igen 
aprfS. Baranyai szó. Tóbi 
Antal. 

P i r i n k e I n i , a' hónak las- 
sankint hullani. Székely szó. 
Ferenczi János. 

Pirink ó y igen kicsinké : 
p. 0. millyen pirinkó ma- 
laczka ez. Székely szó. Sxa- 
bó Elek. Ferenczi János* 

Pirinyó, parányi » kicsiny, , 
kevés. Bodrogközi. Mind* 



szenti. Barkó szó. Hollók 
Imre. 
Pirítás, a' tésztás ételnek 
a' tűztól barnított része. 
Győr várm^, Czech Jánozm 
Tűznél pirított 's vajjal vagy 
zsirral bekent kenyérszelet. 
Kecskeméten. Csapó Dániel. 
Pírjáig, tetézve, csordul- 
tig. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond* 
Pirkad, pirosodik. Tisza 

melléki szó. Jerney. 
P i r k á 1 n i , p. o. a' babot 
hűvelyéból kifejteni. Beké* 
gyűjt. Szólót nyitogatni. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond, 
Pirók, vörös ; innét — an- 
nak, ki valamelly rósz tet- 
teért elvörösödik — mond- 
ják : heh ! te pirók. Pápa' 
vidékén. Matics Imre. Vörö- 
ses. Kemenesali szó. Lévai 
László. Göroöri szó. Hollók 
Imre, Sárgás " fehérszórű 
szarvas marha. Marczal mel- 
léki szó. Aesády Sándori 
Rót. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 
Pironkodni, a' pirongatást 
kiállani , ragy pirongatást 
szenvedni. Székely szó. In- 
eze József* 
Pisa, vizelet. Innen: pisálni. 
Kemenesali szó. LévaiLászló. 
Pisla, vakondok szemű, hu- 
nyorgató szemű. Kemenesa- 
li szó. Léviiii László. 
Pisién, pipeszőrű kis csir- 



Digitized by 



Google 



PISPER — PITIS. 



290 



ke, melly most nem rég 
bujt ki a' tojásból. Székely 
szó. Szabó Elek. Pitye, csir- 
ke , csibe. Székely szó. Gyár- 
mathú Buczy, Csikszéki. Ge- 
gő Nicephor, Anyás csibe ; 
az anyja-hagyottat csirké- 
nek mondják. Székely szó. 
B, Lakos, A' csak akkor 
költött kis csirke; innét: 
annyi mint a' pisién , — azt 
teszi : felette sok. Székely 
szó. Ferencit János^ 

P i s p e k , e' h. püspök. Szé* 
kely szó. Gyarmathi, 

Pisza, p. o. pisza orra, az- 
az : tompa , kicsike orra. 
Beke^ gyüJt, 

Pisze, e* h. pösze. Pápa vi- 
déki szó. Matics Imre. Szath- 
már vidéki. Gátky János. 

Pisze-orrú, kicsiny tompa- 
orrú. Kállay* gyújt* 

Piszegni,....! Szathmár 
vidéki szó. Gáthy János. 

Piszegtetni, kipiszegtet- 
ni , aaszpfeifen. Székely szó. 
Incze Jóuef. 

Piszke^ tengeri sz6]ö , ri- 
bizli. Szőrös piszke, egres. 
Palócz. Szeder Fábián. 

P i 8 z 1 e , I. Gamba. 

Piszma, bibasz, bangó, bal- 
gatag , balyókás , bamba , 
bata, bősze, dóré, eszelős, 
ergójás, fajankó, gagyala, 
golyhó , gabajakab , hává- 
nyos , hetrepila , holdos , 
hűle, kába, léhűtő, lidér- 
czes, málészáju, natrahő- 



rös, natragnlyás, ostoba, 
pimasz, ragyivátlan, szer- 
dás, sűsA, szájabákó , bá- 
rédok, bohó, botor , baszma, 
koplegyes, szaszma, csába, 
ököllel ütött , ökörtérdü : — 
képzeletét egy tárgyról iliy 
bőven kifejezni, és ennyifé- 
leképen kimondani tadni ^ 
nem tadom, még roellyik 
nemzet' nyelve' tehetségé- 
ben volna^ Nátly József. 

Piszmogni: valamivel ű- 
gyetlenül $ sokáig bajlódni , 
a' mit kevés idő alatt is 
meg lehetett volna tenni. 
Pápa vidéki szó. Matics lm- 
re. Bíbelődni , ügyetlenfii v. 
restül dolgozni, p. o. mit 
piszmogsz yele v. rajta f Vas 
várm. Dr» Horvát József. 

Piszmota, immel ámmal 
pepecselő. Innét — Pisz- 
mogni, lassan tenni venni. 
Balaton melléki sió. ffor- 
váth Zsigmond, 

PiszonyodnI, alig meg- 
váslani vagy mocskosodni ; 
p. 0. meg sem piszonyodott 
a' köntösöm. Székely szó* 
Ferenczi János. 

Pisztorga,....! Szathmár 
vidéki szó. Gáthy János. 

Pitar, konyha (a* csallókö- 
zieknél). Czech János. Pa- 
lócz szó. Szeder Fábián. 

Pite, tejjel feleresztett sült 
tészta. Palócz* Szeder Fáb. 

Pitis, kotyogÓB, jó kedvű. 
Bodrogközi szó. Miniiunti^ 



Digitized by 



Google 



300 



PITIZALNI — PIZSGEK. 



Pi t i B á ] n i , lassacskán id- 
dogálni. Pápa vidéki szó. 
Matics Imre, Valamin las- 
sacskán motozni. Székely 
8%ó. Ferencti Jánot* 

Pitle, malomban sfirű szf- 
ta. GdnUiri szó. Hollók Imre. 

P i t II y sajtár. Baracskán, Fe- 
hér Tárm. Dr, Horvát Józtef. 

Pitliky s£íra szita a' ma- 
lomban. Pitliken örle- 
ni: szitára drleni. Pal^cz. 
S9íeder Fábián, 
i i* i t y e , 1. Gamba. Pisién , 
csirke, csibe. Székely szó. 
Gyarmathi, 

Pityer, huzamosan sz^tt 
▼ászon. Baranyai szó. Tóbi 
AntáL . Pipis , pacsirta , 
szánfréka , csűcsSrke. Palócz. 
Szeder Fábián. 

Pityeregni, lassudan sír- 
ni. Göcsei szó. Plánd^r Fe- 
rencz. 

Pitymallat, hajnal' kez- 
dete ^ innen : pitymallik, 
hajnallik. Székely szó. B, 
Lakot, Túry Ignáez, Feren- 
czi Jánot. Sikerűi, favet^or- 
tuna. Beké* gyűjt, 
^ Pityraorodik, pitymallik, 
hajnallik. Székely szó. Gyar- 
mathi Sámuel. 

Pityóka, krumpli , földi 
magyaré. Székely szd. Der- 
%»i Mózee, Kállay. Cterey 
E^eké Gyarmathi. Gegó iVt- 
cephor. 

Pityókos, fél ittas , fél 
boros. Kemenésali szó. £e- 



vai Látzld. Pápa ▼i<féki. ilftf- 
tict Imre, 

Pityorogni, .. ..? Szath- 
már vidéki. Gáthy János, 

Pitypalaty, fürj. Gomori 
Bi^ó. Hollók Imre, Pápa rí- 
déki. Matics Imrei Balaton 
melléki. Horváth Zsigmond. 
Kállay* gyüft. 

P i t y p i r i ty , pitypalaty , 
ffirj. Bodrogközi szó. Mind* 
szenti, 

Pittyasz, pittyedt ajakú; 
ettól pitty, pityegni, le- 
pityegni, leesni, lefűggeni. 
Székely szó. Kállay, 

Pitty égetni, szájárnl 
gúnyjelt adni. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigm. 

Pittyett, lelóggó , leesett 
ajakú. Szegedi szó. Nátly 
József, 

Pittyet veszek,, szájam' 
szélit lentőm. Kjemenesali 
szó. Lévai László. 

Pizse, pizselle, csibe, csir- 
ke. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Pápa vi- 
déki. Matics Imre, Pizsé, 
pizse l pi , pi , p i 1 tyúko- 
kat hivó szó. Kállay* gyűjt. 

Pizseg; mondatik, hol va- 
lamiból tön^érdek^sok van; 
p.o. a^ vásárban pizseg a' 
sok ember ; pizsegnek a' 
hangyák az odvas fában stb. 
Pápa vidéki szó. Matics lm* 
re. Hemzseg, forr« Kéme- 
nesali szó. Lévai László, 



Digitized by 



Google 



PIZSELLB — POCZKOT VESZEK. 



$01 



P i 2 s e 1 1 e , 1. Pizse. Göcsei 
sxő. Horváth Zsigmond, 

Plűnny.ögök, mikor bor- 
ja leszek. Sze'kely gzó. 
Gyarmathi Sámuel. 

Pocsále'ky mosogató lé , 
moslék. Marczal melléki szó. 
Aciády Sándor, 

Pocsék, pocsol^^a, vagy 
lucskos sár. Bodrogközi sző. 
Mindtzenti. Szathmár vidé- 
ki. Gáthy Jánqt, 

Pocsékolni , elprédálni , 
yeszl!egetni. Bodrogközi sző! 
Mindszenti. Szathmár vidé- 
ki. Gáthy Jánot, 

Pocsér, álló víz, a' hol a* 
kacsák butykáznak. Gőmö- 
ri szó. Hollók Imre, Pocséta. 
ITolna várm. Csapó Dániel, 

Pocséta, eső csinálta víz- 
állás az úton. Marczal mel- 
léki szó. Acsády S. Tolna 
várm. Csa^ó Dániel. Po- 
csék , pocsolya , tócsa, tó- 
ka. Kemenesali szó. Lévai 
László. 

Pocz,^ nagy has. Kemenesali 
szó. Léíiai László. 

Póc«, magas helyre felcsi- 
nált egyetmást tartó hely. 
Kemenesali szó. Lévai Lász* 
Id. Falra szegzett deszka, a* 
hová valamit raknak. Mar- 
czal melléki* Acsády Sándor. 

Poczaffi, tövises disznó, 
pakkaátó. Kállay" gyűjt. 

Poczákolok\ viribelek, 
rondán mosódom. Kemenes- 
ali uzú" Lévai László, 



P o c z I , malacz. Kemenesali 
szó. Lévai László. Poczi, 
poczi 1 csöknye 1 sertést hív- 
ják vele. Kállay* gyújt. 

Póczik V. polczik, fel- 
emelt ülés leginkább sárból 
a' falusi házak előtt ; vagy 
falban csinált sárpócz. Vai 
várm. Dr. Horvát József.^ 
Kályha alatti kis fal. Győr 
várm. Czech János. Földből, 
sárból rakott ülés, p. o. a' 
paraszt házak vagy kályha 
előtt. Behe' gyűjt. Pápa vi- 
déki. Matics Imre. 

P c z o k , négy ujjnyi , fa- 
szegforma fa, a* melly 's a' 
hová által a' csizma' boká- 
ja vonatik fel. Székely szó. 
Ferenczi János. Has. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Patkány. Ormán- 
sági szó, Baranyában. Je- 
remiás Sámuel. Czók, pót« 
lék ; p. 0. ha az asztal li- 
^eg, egyik lába nem éri a' 
.földet : az a' forgács vagy 
deszka - darab , mellyet a- 
Iája tesznek , mondatik 
p c z ^ k - nak , c z ó k- 
nak; a' honnan mondják: 
libeg az asztal, tégy egy 
kis poczkot vagy czókot a* 
lába alá. Innét poczkol- 
ni, f el p oczk ol ni,. csó- 
kolni , felczókolni ; p. o. 
pocskold fel az asztal' lá- 
bát. Székely szavak. Incic 
József. 
Poczkot veszek, irigyül 



Digitized by 



Google 



302 



POBGtÁSZ — POMPOS. 



hatalmaian meggyózom. Ké- 
men esali ssőlás. Lévai L» 

Podgyász, raszak , motyő. 
Kállay^ gyűjt. Házi butyor, 
eszköz. Balaton melléki szö. 
Horváth Ztigmond, 

Pofity pufók. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Ziigmond , 

Pofos, teli ábrázata. Szé- 
kely szó. Ferenczi Jánot. 

Pogácsa-alma,, tányér- 
alma. Kállay* gyűjti 

Pok, bizonyos mérges csesz- 
le a' f ftben , mellytől a' mar- 
ha ddglik. Székely szó. 7i<- 
ry Ignácz. A* ló' lábán yaló 
daganat. Székely szó. Fe- 
renczi Jánoi. 

P k a 9 pólya ; pokakdtó ; be- 
pokálni. Székely szó. Túry 
Ignácz, Incze József, Kis 
gyermekeket bepóláló rongy. 
Székely szó. Ferenczi János. 

P ó k a y yakszem , halánték. 
Ormánsági szó , Baranyá- 
ban. Jeremiás Sámuel. 

Pokla, lásd Más. 

Poklája, burok r. biírdk , 
p. 0. megette a' tehén* poklá- 
ját ; Biharban b ű r ö g, p. o. 
bűrdgben termett; megett^ 
a' tehén* burkát. Székely 
szó. Kállay. 

Pokol, szókés, mérges ke- 
lés ; pokol Tar : ftlőfene. Szé- 
kely szó. Túry Ignácz. 

Pokol-szókés , fekete , 
brantos, mérges, daganat. 
Székely szó. Ferenczi János. 

Pokreszeló, a^ mellyel a' 



srófos szeg* fejét rágják be. 
Székely sz^. Ferenczi János. 

Polákolni, megrerní. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

Polgár, a' biró után való , 
annak vicéje. Hindostánban 
az elóljáró Poltigár ne- 
vet TÍsel. Székely szó. ' Sxa- 
bó Elek. 

Poloska, palaczka. Palócz. 
Szeder Fábián. Pápa vidé- 
kén: büdös féreg. Ma- 
tics Imre. 

Pólósnak, a* fészek' fene- 
kén meghagyatott tojás , 
hogy a' %tyúk onnan el ne 
kapjon. Székely szó. Szabó 
Elek. Buczy. 

P o 1 o z n a , romlott tojás , r* 
a' tyúkfészekbe tett tojás « 
hogy a' tyúk melléje tojjék. 
Palócz. Szedem Fábián, 

Polozsna, záptojás; a* tyúk 
rá tojik. Kállay^ gy^Jl' 

Polozsnak, a' fészekben 
meghagyatott tojás, hogy 
még tojjanak hozzá. Székely 
szó. Cíyarmathi. Ültetó to- 
jás. Székely szó. Kállay, 

P 1 y V a-k u t y ó, poly va-tár- 
tó fészer. Vas yárm.Sztrohay. 

Pompos, túrós lepény. Ke- 
menesali szó. Lévai László. 
Lepény' neme , csakhogy 
vastagabb a' lepénynél 's 
kenyér tésztából sütik. Mar« 
czal melléki szó. Aesády 
Sándor^ Apróba szakasztott 
, kenyér. Balaton melléki szó. 



X 



~ Digitized by 



Google 



PONPRÓ — PORONG. 



303 



Horváth Ziigmond. Czipő. 
Pápa yidéki. Matict Imre. 

Pondró, nyíl, féreg* Szé- 
kely 8zé. Gyarmathu KáU 
lay. Kukacz. Tolna rárm. 
Ctapó Dániel, 

Pongyola, lepcses. Kál* 
íay* gyűjt. 

P n k , domb ; p o n k o 8 , 
dombos. Székely sző. Cserey 
Elek. 

Ponkostor, a' szörésben. 
Székely sző. Gyarmathi, 

P o n y a , ponyva helyett ; a* 
melly annyit tesz, mint: 
gabonát szárasztó nagy 
DégynyüstÖs lepedó. Székely 
MKÓ, Ferenc zi Jánoe, 

Ponyva, terebélyes darócz 
lepedő « minőt a' . sátorok' 
fődésére használnak. Pápa 
vidéki szó. Matice Imre, 

Póráz, az a' zsineg kötelék, 
mellyet a^ padurok magok- 
kal hordoznak , ^ a' megfo- 
gott rósz emberek' megkő* 
tdzése végett. Pápa vidéki 
8BÓ. Mattét Imre. Szőr pánt- 
lika, bocskort felkötni. Szé- 
kely szó. Bttczy, 

P o r c z f fi , útfélen nőni szo- 
kott aprólevelü fű. Bodrog- 
közi szó. Minátxenti. 

Po r c z i ka , particula> [Be' 
he' gyűjt. 

Póré, póráz, zsinór, melly- 
re fűzik a' dohányt, 's úgy 
szárítják. Bodrogközi szó. 
Mindttenti, 

Porhajazui, kis hosiiika 



verembe betenni aginával a' 
termő ágat, 's meghajtva 
befedni őszszel , tavaszra ; 
mikor alul siakállakat ve- 
te , az anyagtőtől elvágni ta-' 
vaszszal ; elültetni. Székely 
szó. Kállay. 

Porhálni, 1. Harmalni. 

P o r h ó , porhanyó* Gdctei 
szó. Plánder Ferencz, 

Pori hagyma, tavaszszal 
legelőbb zöldelő vastag szá- 
ra hagyma., levesbe való. 
Székely szó. Ferenczi Jánoe. 

Por ka, a' főidet alig bele- 
pő hó, vékonyan; innét — 
por káramenni, illyen 
havon menni vadászni. Szé- 
kely szavak. Ferenezi Já' 
no 9. Tűry Ignác x. 

Pornyálni, a' juhokkal 
lassan legeltetve előbb men- 
ni* Székely szó. Ferenczi , 
Jánoi. 

Pornyáltatni, a' Juhnyá- 
jat estve és hajnalkor a' le- 
gelő helyeken eregélgetni. 
Székely szó. Szabó Elek. 

P o r ó c z a , kukoricza liszt- 
ből készült pogácsa, málé. 
Marczal melléki azó.Aesády 
Sándor, Prósza, Tolna vár- 
megyei. Ceapó Dániel. 

Poroncsolni, parancsolni 
Székely szó. Gyarmathi, 

Porond, vízmosásos köve- 
cses száraz puszta hely. Szé* 
kely szó. Szabó Elek. 

P r o n g , a* vásznat szövés 
I kpzben feszítve tartó esz- 



Digitized by 



Google 



304 



PORONGY — POSZÁTA, P'OSZKA. 



koiy rúd. Székely szó. Sza- 
bó Elek, A* mirel a' gyol- 
csot kétfelé feszítik a' szö- 
vés közben. Székely sző. 
Ferencti János.] 

P r o 11 g y , szolgácska, inas- 
ka. Székely szó. Cseréj Elek. 

P r n y ó , scní lágy , sem 
puha (a' deák m o M i s , 
melly lágyat és puhát je- 
lenthet , ki nem meríti) ; a' 
poiUö igéből lehet yala- 
melly ^ képzeletét renni , 
minthogy a' porlókőnek tu- 
lajdonsága a* kdnnyen való 
•lét oszlás. A' poronyó hús- 
nak is , tulajdonsága , a' rá- 
gással a' könnyen való szét- 
oszolhatás , — quasi solu- 
bilis, non mollis. Székely 
•z6. Szabó Elek. Csefy E- 
lek. Incze Józtef, 

P o r jo n t y , fattyú. Pápa yí- 
déki sző. Matici Imrt. Faty- 
tyu, czigány kurkő. Keme- 
nesali sző. Lévai Látzló. 

Porosnyak, a' fészekben 
hagyott tojás« Székely sző. 
Tűry Ignácz. 

Poroszka , apró lépésben 
sebes járó; p. o. a' vén lo- 
hol nem lehet poroszkát csi- 
nálni. Marczal melléki szó. 
Aciády Sándor. 

Poroszkálni, (a' lóról). 
Szathmár vidéki sző. Gáthy 
Jánot. Csúszkáló lábakkal 
járkálni ; ezekből p o r és 
csuszkái. Székely szó. 
Siabó Elek. 



Porozó, fergeteges , havas, 
forgó széllel elegyes idő, 
p. o. mikor a' nemerre 
szele fú. Székely sző. Fe- 
renczi Jáhot. 

Poroz snyak, nem polozs- 
na vagy palizsna. Sa^kely 
sző. Incze Józtef. 

Porvázni, pirongatni. Be» 
ke* gyűjt. 

Porzsába » Unpásligkeit* 
Beké" gyüjU . 

Porzsábás, gyakor bete- 
geskedőd Kemenesali sző. 
Lévai László. 

Porzsávás, csontoknak, ki- 
vált a* lábszáraknak meg- 
romlásában szenvedő. így 
nevezik a^ földben megrom- 
lott, *s már porrá változni 
készülő csontokat is. Göcsei 
szó. Flánder Ferencz. 

Porzsolya, 1. Hiboha. 

P s a d é k , sok apró gyer- 
mek. Székely sző. Ferenczi 
János. 

P s a d t , savanyú* Barkó 
sző. Hollók Imre. Palócz. 
Szeder Fábián. 

P o s g a n i , pesgeni , besegni* 
Székely sző. Cserey Elek. 

P s z , fing. Székely sző. 
Cserey Elek. 

Poszákolniy p. o.. ételt 
italt berondítani evéssel vagy 
kézzel. Beké* gyűjt. 

Poszáta, poszka; mon- 
datik akármiféle nevendék 
állatról y a' gyermekekről 
is , ha betegesek *a ez által 



Digitized by 



Google 



POSZÁTLOM — PÖKHENDI. 



305 



novésökben *8 test-kifejJé- 
sökbea hátráltatnak. Pápa 
vidéki SKÓ. Matics Imre, 
PosKta , V, poszka , nyomo- 
rult. Soproni szö. Kis János. 
Keniene.sali sző. Horváth 
Zsigmond, Mámmám, hitrán, 
fosztor. Kemeuesali szó. Lé-^ 
vai László, Időtlen, bete- 
ges, sovány. Behe' gyUjt. 

Poszátlom, sokfelő osz- 
lóm. Székely sző. Gyarma- 
thi Sámuel. 

Poszka, űdőtlen , nyomo- 
rék, sovány. Behe* gyűjt, 
Balaton melléki 9z6^ Hor* 
váth Zsigmond, Győrvárm. 
Czech János, 

Poszkoncza y patkancza. 
Székely sző. Gyarmathi, 

P 8 z m é h , döngő* Kállay^ 

P.o s z o g n i , bfizleni ; innen 
poszogő bogár. Szegedi sző. 
T^átly József, Lassacskán, 
hang nélkül, bűzt eregetni. 
Pápa vidéki. Matics Imre, 

P s 8 z , pofeteg. Kemenesali 
- sző. Lévai László, 
P ő t i n c z a , ronda* Balaton 
melléki sző. Horváth Zsigm, 

Potom, keveset érő. Keme- 
nesali sző. Lévai László, 

Potomba, ingyen , hiába. 
Gömöri sző. Hollók Imre* 
Szathmár vidéki. Gáthy Já- 
nos, Kemenesali. Lévai Lász* 
ló, Balaton melléki. Hor- 
váth Zsigmond. , 
tXjszavak. 



Potomra, vaktában. Kál' 

P o t o s , ágas , dohányszári- ' 
tő oszlop. Szegedi sző. Aá<- 
ly József, 

Povályos, nagy fajta gyé- 
kény-kosár, mellyben lisz- 
tet , vágy télen által tojást 
tartanak. Szegedi sző* Aaí- 
ly József, 

Pőzna, szalmaházat 's ka- 
zalt lenyomtatő sudaras fa. 
Balaton melléki sző. Hor- 
váth Zsigmond, Hosszú vé- 
kony rud. Őrségi. Zakál 
Gyffrgy. 

P ő z o n a , e* h. pőzna. Szé* 
kely sző. Kállay. 

P z s á r , potyka, ponty. Szé- 
kely sző. Kállay. 

Pőcz, gatya' űletéhez elül 
*s hátul szabott vánzon , he- 
lyest állás vé(;ett. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsig- 
mond, Kemenesali. Lévai 
László, 

P ö c c X e d , dagad. Győr 
várm. Czech János. 

P ö c B k ö 8 , paravető , a' ha* 
lászoknál. Szegedi sző. Nát' 
ly^ József, 

Pöfékelni, rútul ereszte- 
ni a' pipafűstut. Kállay' 

Pőfeteg gomba, loposz, 
poszogő. Székely sző. Cse* 
rey Elek. 

Pöjhe, pihe. Székely sző. 
Gyarmalhi, 

Pökhendii semmire faló 
20 



Digitized by 



Google 



300 



PÓLE — PÖSÖLÉS. 



hitrán. Kemenesall szó. Lé- 
tat László, Maga-vető , ela- 
tU8 , temerarius. Behe* gyűjt. 
Pápa vidéki. Matictlmre. 

P ő I e , mókushoas nagyságra 
's testalkotásra hasonló ál- 
lat , színe hamvas , odvas 
fákban 's szalmás pinczék- 
ben lakik , a* diót, geszte- 
nyét és mogyorót felette sze- 
reti , télre rakásra gyűjti , 
igen kövér; innen a' közmon- 
dás: ollyan kövér mint a* 
póle. Göcsei szó. Flánder 
Ferencz. 

Pőnyegölni, a' ruhán, fej- 
kötón, pántlikákkal bizonyos 
rendben való czifrázatot ten- 
ni. Baranyai* Tóbi Antal, 

PSrcz', perez, topörtő, te- 
pertyü , kurczina. Tolna 
rárm. Csapő Dániel.^ Beké* 
gyűjt* Bele:.ről 's más hú- 
sos részekről összeszedett 
kövérségnek a' kisütés u- 
tán fent maradt salak része. 
Göcsei szó. Flánder Ferencz. 
Falatra metélt sfiit szalon- 
na. Kemenesali. Lévai Láizlő. 

Pöre, Persi , Ersike, Pend- 
si, Béla. Kúllay* gyiijt. 

Pőre, csak ingben 's gatya* 
ban járó. Kemenesali szó. 
Lévai Láizlő, Felső öltöny 
nélkül ; innét : „pőre gatyá- 
ban'' lenni , annyit tesz , 
mint :1a* gatya felett egyéb 
ruha nélkül, csupán gatyá^ 
ban lenni. Pápa vidéki szó. 
Matici Imre, 



Poré n , pongyolán , p. o. 
ingben 's gatyában. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Ziigmond. 

Pőre szekér, fosztor , ol- 
dal nélkül való szekér. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond' 

P Ö r n y e , szalma-hamu. 
Kállay* gyűjt. Nád* v. s»al- 
ma' hamuja. Tolna várm. 
Csapő Dániel, 

Pörny esztek, fujtok , a- 
lája gyújtok. Kemenesali 
szó. Lévai László, Pápa vi- 
dék'i. Ma tics Imre, 

PőrÖly V. pőrő, öreg vas 
kalapács. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmondi 
Nagy - verő. Székely szó, 
Kállay, 

Pörös, dsindsa. Czegléden. 
Dr, Horvát József, 

PÖrzsö] öm, perzselem, per- 
gelem. Székel szó. Gyar^ 
mathi Sámuel, 

P ö s , hugy. Székely szó. de- 
rey Elek, 

P Ö s e , berkekben lévő sárgás 
posvány , melly a' fehér ru- 
hát sárgára festi. Göcsei ssó. 
Flánder Ferencz. 

P Ö s Ö 1 é s (vestimentum rip<* 
pae), a' folyóvizek' és csa- 
tornák' partjainak , ffizga- 
lyakkal , rőzsével valómeg- 
bélelése, hogy a* sebes víz 
ne szaggathassa. Szegedi szó. 
Náily József, 



Digitized by 



Google 



PÖSZ — 

PosTSy csepü. Marczal fiiell^- 
ki szó. Acsády Sándor, Pápa' 
Tidékén: szösz. Maticslmre. 

P ö 8 z tí , selypesen beszélő. 
Balaton melléki szó, Hor- 
váth Ziigm, Kemenesali. Lé' 
vai László, Marczal melléki. 
Acsády Sándor. Kállay* gy. 

Pöszméte, köszméte, zöld 
. egres. Kállay^ gyújt. 

Pöszmeteg, varancsk , fel- 
repedezése a' bőrnek. Mar- 
czal melléki. Acsády Sándor* 

Pöszölés, subában v. köd-- 
ménben a' kopasz foltokat 
pöszlékkel elfedni. Szegedi 
szó. Nátly József. 

Pöttögetett, kipontozott. 

" Pápa vidéki. Matics Imre, 

Pöttőgetni, punctare. Be* 
he* gyűjt. 

P ő 1 1 ö n , kicsike. Beke^ gyűjt. 
Igen apró,- kicsiny, p. o. 
gyermek. Vas yárm. Dr, 
Horvát József, Törpe, pi- 
czin , bliktri ember. Rcme- 
nesali. Lévái László. Ki- 
csiny de mérges. Marczal 
melléki szó. Acsádi Sándor, 
Kis termetű. P^pa vidéki. 
MaticB Imre, 

P ö 1 1 y e n t; kipöttyentí, sich 
im Reden verrathen. Oyőr 
várm. Czeeh János. 

P ö z m e V. pezme , az erdőn 
megszáradt ágak. Székely 
9ZÓ. Gyarmathi, 

P ö z 8 d A I , megpőzsdfil a' 
▼íz , hirtelen árad. Győr 
▼árm. Czech János, 



PÜCZOK. 



307 



Prékölöm, ronioni , rom- 
bolom • pusztítóm , töröm , 
zúzom , szaggatom. Keme- 
nesali szó. Lévai László. 
Pápa vidéki. Matics Imre, 

Prés- V. s a J t ö - o r s ó , a' 
présnek azon tekervényes 
fája , melly a' sajtógeren- 
dába alkalmaztatott igába 
vagy kágyillóban forog. Ezt 
a' k á g y i 1 1 ó-t Göcsejben 
ve s n y e g-nek hívják. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 

Pribék, semmivel sem gon* 
doló , mindent összerontó , 
tékozló , gonosz fiu. Pápa 
vidéki szó. Matics Imre, Zsi- 
vány, útonálló, tolvaj. Ke- 
menesali. Lévai László. 

ProsE, porosz, burkus. Szé- 
kely szó. Cserey Elek, 

P r ó s z a , proha , kukoricza 
lisztből való pampuska. Ba- 
ranyai szó* Tó6i Antal. 

Prücsi, priícsi 1 kii borjá- 
nak mondják. Székely szó. 
Kállay. 

Prüg bel a' borjút hajtják 
be vele ; trűcs be I Székely 
szó. Kállay. 

P t i" u k k l két kant egymás- 
ra ingerlő szó, Kálly* gyűjt. 

P. u c z é r", czupér , mezítelen. 
Bodrogközi szó. Mindszenti. 

Puczik y. poczik, sutban 
ülő hely. Székely szó. Kál* 
lay. Tolnában kuczik , r. 
kuczkó. Cttapó Dániel. 

Puczok ▼. puczik^ikemea- 
20* 



Digitized by 



Google 



30« 



PUCZUK — PüNKHÁLÓ. 



ci«*inege. Ssékely szó. Gyár* 
mathi Sámutl, Vakondok. 
. Kemeiiesali* Lévai László. 
Balaton melléki. Horváth 
Zsigmond, 
PucEuk, a* tiftzhelynek fe- 
jén való kőtSités, mellyen 
aa ég4 fa' vége áll. A' rá- 
4 rat '« aranymidal* 
- liákatnem a'puczuk- 
b a n keresik. Székely 
«zö és mondás. Szabó Elek, 
Pudva T. podva, rohadt 
fadarab. Vas várm. Dr. Hor' 
9át József, 
-pudvásT. podvás; talán 
odvasból veszi eredetét* 
Vas vármegyei szó. Dr, 
Horvát József, 
Puffancs, pogácsa* neme , 
serélesztóvel van sütve. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, GSmbölyeg ka- 
lács* (KemenesaÜ Lévai L. 
Puffanok, dördülök. Sza- 
koly szó. Gyarmat hi. 

Pufók, pofit, pozsgás. Ke- 
menesali. Lévai 1 jászla 

Püfölni, püfölni. iSízath- 
már vidéki B'ió, Gáthy János, 

Puhán ni, durranni. Palócz. 
Szeder Fábián, 

Puhantani, durrantani p.o. 
ágyúval, puskával. Palócz. 
Szeder Fábián, Barkó szó. 
Hollók Imre, 

Puhatol ni, tapogatva ke- 
resgélni; kipuhatolni, puha* 
lolódQÍ, puhatolódás: nyo- 



moeni , kinyomozni, nyo- 
mozódni 9 nyomozódás. Szé- 
kely szavak. Incze József* 

Szabó Elek. 
P u h é r , földalatti hernyó , 
mely a' dohány* tövét szok- 
ta pusztítani. Bodrogközi 
szó. Mindszenti, 
Pujna, azt teszi, mit más- 
hol a' zsendicze vagyis 
turósított édes téj. Győr 
várm szó. Sztrokay Antal, 
Puliczka V. puiczka, 
% gánicza, tengeri v. kukori- 
cza lisztből főtt pép. Szé- 
kely szó. Gyarmathi, 
P u 1 i s z , oskolás gyermekek' 
izékje. Balaton melléki szó* 
Horváth Zsigmond. 
P u 1 i s z k a , székely pép, tn* 
róval , tejjel , ordával, mák- 
kal , mézzel , szilvával, ken- 
dermaggal , káposztalével 
mind jó. székely szó. Szabó 
Elek, Kukoricza lisztből főtt 
kása. Szathmár vidéki. Gá- 
thy János, 
Pulya, törpe. Káli ay* gyűjt. 
Székely szó. B, Lakos, Csik- 
széki. Gegó Nicephor, El- 
kényeztetett. Szathmár vidé- 
ki szó. Gáthy János, Pulya 
gyermek egész 42 esztendős 
koráig , azután cselédnek 
mondatik. Bodrogközi szó. 
Mindszentit 
Puncsi kutya, kis kutya. 

Szeder Fábián. 
P un k hál ó, pókháló. Bod- 
rogkőzi szót Mindszenti. 



Digitized by 



Google 



PUPA — RÁCS. 



30Q 



Papa, mellyb^l a* hernyó 
kibnjt* Kemenesali sző. Lé' 
vai Láixlő, 

Purdé, igy szokják híni a* 
czigán gyermeke* Pápa tí- 
déki szc$. Matics Imre, Ba- 
laton melJéki. Horváth Zsigm 
moitif. Szathmár TÍdéki* Gá- 
thy Jánot» 

P u r u 8 z ] i , puruszka (néme- 
tül BrustfleckJ, kis felöltJ. 
Baranyai sző. Tőbi Antal. 

Purnttya, utálatos, csú- 
nya. BehÉ* gyűjt. Paldcz. 
Sztder Fábián. IQarcza] mel- 
léki sző. Acsády, Szennyes 
piszkos öltőzetű.Tolna várm. 
V»apó Dániel. 

Puska, persely. Isten' pus- 
kája, templombeli persely. 
Palőcz. Szeder Fábián. 

Puska~kő, kora. Kállay* 

gyűjt. 

Pusm o go k, suttogok. Szé- 
kely sző. Gyarmat hi. 



Pusztaság, mezőség. Szé- 
kely sző. Kállay. 

Putraszék , árnyékszék. 
L. Budár. Palőcz. Szeder 
Fábián. 

Putri, földalatti ház, Pa- 
lőcz. Szeder Fábián. 

Púzsa, csiga (állat). Ormán- 
sági sző , Baranyában. Jere* 
miáe Sámuel. 

Puzsér, sok aprő gyermek. 
Pápa vidéki. Matics Imre. 

P d z s ú , kigyalag , csiga , 
nyálas hájas csiga. Kállay* 

gyűjt. 

Pűffedezó, dagadoziü« Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. 

Pöfög, sirdogál , félbesza- 
kasztva sir. Balaton melljéki 
sző. Horváth Zsigmond. 

Pűfok, kövér pofájú, Pápa 
vidéki sző. Matics Imre. 



R. 



Xi.abota^ munka, dolog, 
napszám. Székely sző. Cse- 
rey Elek. Úrdolga. Kállay* 

gy^h't. 

Rács: 1} a' füstön állő sajt- 
tartő eszköz ; 2) lő*sráglya, 
melyből a' |ő a' szénát e- 



szegeti.. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, Két lécz« 
bö] összeszegezett 's falra 
felakasztott pőcz; mellyen 
leginkább kenyeret tartalak. 
Marczal melléki sző. Aciu* 
dy. Győr. várm. Sitr.okay. 



Digitized by 



Google 



310 



RÁCSA - RAKONCZA. 



Rácia, lefejtett aTvagy; le- 
hántott fahéjból T. más e- 
gyébből készített rákfogó, 
niellybe *a' béka-lábra ra- 
gadt buta rákok csendesen 
bele eresKtetnek. Örségi sz<i. 
Zahál György* Kemenesali. 
Lévai Láizlő, Abroncsra kö- 
tött háló, mellyel rák é? 
sokszor hal is fogatik. Sze- 
gedi szó. Nátly Józief, 

Racsai ni, garrire. Szath- 
már y\áék\ Bzé.Gáthy János. 

Rácz-borsó, feketés tar- 
ka görbe fuszujka. Kállay" 

Raczi, felemás, korcs, két 
különböző faja. Kemenesali 
saó. Lévai László. 

R a d i n a , gyermek-ágybéli 
asszonynak vitt étel-ital' 
neme. Székely szó. Szabó 
Etele, Márton szerint Tauf- 
achroaus. A' székelyeknél 
nem csak keresztelői ven- 
dégfséget teszen , hanem a' 
keresztelés előtt vagy után 
is a' gyermekágyas asszony- 
nak küldetni szokot étele- 
ket, italokat , süteményeket. 
Jnnét mondják : radinát kül- 
dék ennek ^s ennek. Székely 
szó. Incze József, 

R a d ó, bujtogató, ilfaftri Imre, 

Rafoi^ya, ruháját becsülni 
nem tudó, czudar személy. 
Balaton melléki szó. Hor- 
liálh Zsigmond, 

Rag'alja, a' paliásnak a* 
koszorúfák mellett lévő a- 



lacsonyabb része. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsigm^ 

R a g a 1 n i , szájig érő vizet 
lábhegyeu által gázolni. 
Próbáld , megragalhatod*e 
a* vizet , a^az , eléred-e lá- 
boddal a' fenekét. Szegedi 
szó. 'Sáily Jószef, 

Ragmálódni, megnyelrel- 
ni , szóval valakit kemé- 
nyen megrakni , dorgálni. 
Balaton melléki szó. Hor* 
váth Zsigmond. Pápa vidéki. 
Mtttics Imre, 

R a g y ^9 vicsögó időveli 
eső , midőn majd a' cap tü- 
zesen süf, majd sürü és ö- 
reg esőcseppek hullanak: 
mi a' szőlőnek 's gabona* 
nak kártékony szokott len- 
ni. Balaton melléki szó- 
Horváth Zsigmond, Nyáron 
napfénynél való eső. Pápa 
vidéki S56Ó. Maiics Imre, 

R agyivá, hitván, alávaló, 
rozzant. Kemenesali szó. Lé- 
vai László, 

R a g y V a , rozoga , hitvány. 
Pápa vidéki szó. Matics Imre. 

Ráhurkolni , ráfojtani. 
Székely szó. Kállay, 

Rajkó, fattyú, kölök. Pá- 
pa vidéki szó. Matics Imre, 

Ráki szappan, kendőző 
szappan. Baranyai szó. Tóbi 
Antal. 

Rákit la, rekettye. Göckei 
szü. Flánder Ferencz, 

Rakoncza, rokoncza,ro- 
kincza; a' tengely' páriiájá- 



Digitized by 



Google 



RAKOTLA - R ÁZNI. 



311 



' Ui kiálló két fa, melly a' 
lajtorját nem engedi kétfe- 
lé dűlni. Saékely szá. Gyar- 
mathi Sámuel, Tengelyen lé- 
vő 's az oldalokat gyámo- 
lító horgas vas. Innét mond- 
ják : „Nincs a' víznek ra- 
konczája/' Balaton melléki 
8ZÜ. Horváth Zsigmond, 
Kakotla, rekettye. Örségi 

sző. Zahál György. 
Rakottya fa, rekettye fa. 

Székely szó. Cserey Elei. 
Ránczigálni , ruhájánál 
fogva húzni *s vonni. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 
R á n k o d n i , megránkodni : 
mondatik a* kis gyermek- 
ről, ha valamitől megráz- 
kódik. Székely szó. Feren- 
czi János. 
R a p i 1 1 y a , apró dirih-da- 
rab, zúzadék. Innét — Ra- 
pittyán törni, diri.bre 
darabra zúzni , mint az 
üveg szokott. Pápa vidéki 
szó. Matics Imre. 
Rapittyán, sok darabon- 
kint; p. o. az üveg rapity- 
tyán törött össze. Beké* gy. 
Rapittyánkint, apró da- 
rabokra szaggatva. Balaton 
melléki szó. Horváth Ziigm. 
R a p s , himlőhelyes. Gomö- 
ri szó. Hollók Imre. L. Ri- 
pó. Palócz. Szeder Fábián. 
Rása, brassai gyenge lágy 
posztó matéria, szoknya- 



nak való. Székely szó.' 5sa- 
bő Elek. 
Rásgya, apró gazok össze- 
szedve. Barkó szó. Hollók 
Imre. 
R a s t a g n i , pattogva törni 
zúzni. Örségi szó. Zakél 
György. 
R á s.z a, káposztának való 
plánta. Gömöri szó. Hollók 
Imre. 
Ras zt, lépdagadás. Székely 

szó. Cserey Elek. 
R á t ó : Giiniör, Torna ; terc- 
pélyes fazék: Dunántál. 
Döbrentei. Lábos a' fazeka- 
soknál. Győr várm. Ctech 
János. 
R á t 1 a , rántotta. Barkó 

szó. Hollók Imre. 
R át ott, zsirba belemerülve 
sült vastag megkeletett tész- 
ta nemfl ; igy : tyukmony 
rátott, melly tojásból ké- 
szül. Székely. Szabó Elek. 
Rátuszkolom, erővel rá 
kötöm. Kemenesali szó. Lé- 
vát László. 
Raty mátok, rakosgatok. 
Székely szó. Gyarmathi Sá- 
muel, 
R a V á s , rovás. Székely izó. 

Cserey Elek. 
Ravatal, hajdan a' sír fe- 
lett csinált ormos szekrény 
a' tehetőseknél. Mai időben 
már nincs szokásban. Bala- 
ton melléki. Horváth Zsigm. 
Rázni, köpülni. Göcsei iZÓ. 
Vlindtr Ferenci. 



Digitized by 



Google 



312 



RÁZOTT — REGGELI. 



Rázott, így nerezik ^' kos- 
tot kiméltető rázást, a' mi- 
kor a' széna huza-szal má- 
ra] rázatik össze. Székely 
sző. Szaőő Eiek. Rázott v. 
rázat, szál mával kevert 
■zéna , a' marháknak. Vas 
várm. Dr, Horvát Józtef, 

R é 9 ' a' folyőyzen porondos 
általjáró. Székely szó. Túry 
Ignácz, Gyarmathi Sámuel. 

Rebben: 1 ) a* szír , öröm 
miatt , felpezsdül ; 2) a' vise- 
Jős asszony' méhében a' mag- 
zat legelsőben megmozdul* 
Balaton melléki szd. Hor- 
váth Ztigm, Gyengén meg- 
ijed. Székely sző. Szaőo E- 
lik. Hirtelen megfélemfil. 
Székely sző. Ferencit Jánoi. 

Rebegni, reszketre féleget. 
ni, ettól rezeg, azaz rá- 
eőlag reszket. Székely sző« 
Szabó Elek, Rebeg a' szívem, 
azaz , a' félelem miatt ver. 
Székely sző. Ferenczi Jánot, 

Rebesgetn i , hirlelni. Ba- 
laton melléki sző. Horválh 
Zsigmond, Hír vagy újság 
gyanánt emlegetni. Pápa vi- 
déki. Matics Imre. 

Rebzsik, jut vagy rémlik 
az estében. Marczal melléki 
sző. Aciády Sándor. 

R e c z e , hálózatos szövetű 
varrás. Innét reczézés, 
Schlingeln. Balaton mellé- 
ki szavak. Horváth Zsigm. 

Récz^e, kacsa. Baranyai. 



Tó6i Antal, Rucza , kacsa , 
gőcza. Balaton melléki sxő. 
Horváth Ztigmond. 

Reczés, sok sorú, sok rétu. 
Kemenesali. Lévai LásM. 

Red, sor, ráncz. Kemenesali 
sző. Lévai László. 

R é d e g, magános páratlan. 
Kemenesali szó. Lévai László, 

R e d e s I soros , gerevides. Ke- 
menesali szó. Lévai László, 

Redv, rév. Mikor a' fa meg 
kezd taplósodni 's rohsrdás* 
ba men által , vagy meg- 
rohad , mondják : . fa-redv , 
fa-rév. Innét — 

Redves, reves, verfault. 
Székely sző. Incze József, 
Megromlott, alávaló ( fér- 
ges. Göcsei azó. Plánder Fe- 
renez. Pápa vidéki. Matics 
/mre. Veszni induló, rohadt. 
Balaton melléki szó^ Hor- 
váth Zsigmond. Hitvány , 
alávaló ; v. annyi mint pod- 
vás)p. 0. redves fa. Vas vár- 
megyei. Dr. Horvát József. 

Rege, mesebeszéd. Székely- 
szó. CsereyElek, 
Regélni, regelés; rekecni, 
rekegés : a' békák' szava a' 
tokban. Székely szó. Inczff 
József, 
Régen: í) hajdan; 2) sok- 
kal , p. 0. régen jobb ember, 
a* helyett : sokkal jobb em- 
ber. Ezen értelemben , fŐ- 
kint Csikban használják. 
Székely sző. Incze József. 
Reggeli, éhomét főldstd- 



Digitized 



iby Google 



REGÓ BÉKA — RÉNI. 



313 



köm , Balaton melléki sző. 
Horváth Ziigmond. 

llegó béka, regélő béka. 
Székely sző. Cserey Elek, 

Regöl5m, hirdetem, re- 
bezsgetem , mondogatom , hí- 
resztelem. Kemenesali sző. 
Lévai Látzlő,, 

Reg V ő, regvei , reggel. Gö- 
möri beszédmőd. B. S, 

Rejtezni, elrejtezni : 1) 
sich'verbergen , verstechen ; 
2) a' tetsző megholtről is azt 
mondják : elrejtezett.Innét— 
Rejtezés, elrejte- 
sz é s , Scheintod , tetszhalál. 
Némelly nyavalyában , mily- 
lyen az ngy nevezett cata- 
lepsis, a' beteg ollyan ál- 
lapotba esik, hogy azt vé- 
lik : megholt ; 's történt , 
hogy illyen tetszú holtat 
temettek is el ; igen az is , 
hogy temetés előtt föleszé- 
dett, helyrejött ; — az illyen- 
ről a' székely azt mondja : 
nem holt meg csak elrej- 
tezett. Székely szavak. 
íncze József. 

Rejtőzni (el), elméjében 
elragadtatni. Székely sző. 
Kállay. 

R e j t y a , lajtorja. Palőcz. 
Szeder Fábián, 

Rekenő, sóskának zöld haj- 
tása , midőn magba men. 
Szegedi szó. Nátly Józ$ef. 

Rekenye , sóskának enni 

, valő savanyu szára. Kemer 
nesali sző. Lévai László, 



Rekesz, rekesztek, ől , zá. 
radék. Kemenesali szó. Le- 
vai László, 

Re kétes, raucus, heiser. 
Székely sző. Licze József. 

Rekkenő, nagyon hév. In- 
nét — 

Rekkenő sőg, igen nagy- 
hévség. Székely sző. Inczt 
József. 

Rekkenteni: 1) elrekken- 
teni, annyi mint valamit 
hirtelen eldugni; 2) meg- 
rekkenteni: észre nem véve 
valakit erősen megütni, p.o. 
egy karóval vagy bottal. 
Székely szó. Incze József, 

Rempelni, rágalmazni , ki- 
sebbíteni. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond, Va- 
lakire fondorkodni, rágal- 
mazni. Pápa vidéki sző. Ma- 
tics Imre. 

Rendes, furcsa. Vas rárm. 
Dr, Horvát József. 

R e n e g n i , rengeni. Göcsei 
sző. Flánder Ferencz. 

Rengeteg, a' nagy sürü 
erdő , h<>l a' kiáltásnak echő- 
ja mintegy rengésbe hozza 
a* helyet. Zeng, reng, cseng, 
leng , peng , teng — chinai 
szókat szagló syllabák. Szé* 
kely sző. Szaőó Elek. 

Rengő, sóskának enni valő 
szára. Bodrogkőzi sző. Mind* 
szenti, 

Béni, e' h. ríni , sírni. Gö- 
csei sző. Flánder Ferencz. 
baranyai* TMbi Antal. 



Digitized by 



Google 



314 



RRNKESZ - EBV. 



Renkesiy sörnek » Bolidas. 
Székely sbó. Szabd Jőztef. 
Idomos középtermetű ; asz- 
flzony felül leginkább mon- 
datik : helyes reukesz tes- 
tű menyecske. Balaton mel- 
léki sző. Horváth Ziigmond. 
Rény, akadály, gát; — ke- 
rítés, szőlő yagy kertárko- 
kon felül lévő sövény tarta- 
lék ; — nem pedig virtus ! — 
Szegedi szó. Nátly Jőzitf. 
Rénye, zsiron vagy vajon 
sült tojás. (Kinek nem jut- 
na eszébe, itt, az Skény 
faragta r é n y szó !). Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Ziigmond. Vas' várm. szó. 
Az alfáidon rántottának hi- 
ratik. Sztrokaif. 
Renyekedni, valamin töp- 
renkedve csodálkozni. Szé- 
kely szó. Ferenczi Jánoi, 
It enyhe, lusta; rest, tu- 
nya. Kállay' gyűjt. Pápa vi- 
déki szó. Matici Imre. Rest, 
lajhó, tunya, puha , dög. 
Székely szó» Gyarmathi Sá- 
muel. Szathmár vidéki. Gátky 
JÁnot. 
Renyhó, dugadült, dűlede- 
■ett, ó, régi, hitván. Ke. 
menesaü szó. Lévai LásM. 
R é n n y e, vajra v. szalonnára 
vert tojás. Kemenesali szó. 
Lévai Láizló. 
Repedezni; ne repedezz , 
ne rémülködj l Székply szó. 
. Szabó Eiek. 



Repencsék, lepke. Csa^ó' 
közi szó. Dr, Horvát Jőzt. 

Rés, kert' fonadékán átjárás. 
Balaton melléjei szó. Uor^ 
váth Ziigmond. 

R e s t a , rosta. Székely szó. 
Ceeréy Elek, Gyarmathi 5á- 
muel. Ormánsági szó , Ba-> 
ranyában. Jeremiáe Samueh 

Rész, Feile. Kovásznán nem 
reszelő nek , hanem r e s z • 
nek hivják. Ezen gyökér* 
szótól jő ^ 

Reszelő, Feiler. Reszelni , 
feiien. Székely szavak. /»- 
eze Józeef. 

R é s z é n t , részint. Székely 
szóejtés. Gyarmathi Sámuel, 

Rét: 1) Wiese; 2) Falté. A* 
székely a' Falté , faltig, fal- 
t«n.t nem réteg, réteges 
szókkal teszi ki , hanem e- 
zekkel : rét , rétes, rételni, 
ránczolni* Székely szók. Ifi- 
cze Józief, 
Réteg (stratum) , föld' ré- 
tege. Szegedi szó. Nátly Já' 
zeef. 
R e t k a , ritka. Ormánsági 
szó , Baranyában. Jeremiás 
Sámuel. 
Retyesz , ügyes kicsi vala- 
mi ; p. 0. ez e^y retyesz me- 
nyecske. Székely szó. Gyár- 
mathi Sámuel, 
Réttya, lajtorja. Ormánsá- 
gi szó, Baranyában. Jere* 
mi át Sámuel. 
Rer, a' fa' belső rohadása; 



Digitized by 



Google 



REVEZET — RICSKÓ. 



ai5 



reves fa. Székely azé. Tury 
Ignácz, 

R e V e z e t , ijesztő. Székely 
9ZÓ. Buczy* 

Ré vezet: ollyan alig fel- 
gyógyult szigorú ember , 
a' ki a' lábán is alig állhat. 
Székely szó, Ferenczi Jánoi. 

Rézcsipke, lionische Spi« 
tzen. Baranyai sző. Tőbi 
Antal. 

Rezes, a* megeredt pálin- 
kának az orra vagy eleje, a' 
üiellyet le szoktak jártatni 
kűlőn edénybe y hogy pró- 
bálják megy lesz-e sok pá- 
linka vagy nemi Székely 
szó. Ferenczi János, A' pá- 
linka' tisztáitatásának első 
kóstoltató kis porcziója re- 
zes , mert akkor érzik a' 
réz benne. Székely szó. Szü" 
bó Eleié. 

R e z u 1 a (rasnra) , tilos ne- 
vendék erdő. Ormánsági szó, 
Baranyában. Jeremiáe Sám. 

Rézsút t V. rizsótt; lásd: 
Kelevészt. Kemenesali szó. 
Lévai Látzló. Csappanólag. 
Kállay* gyűjt. 

R i a d á s , repedés a' jégen. 
Győr várm. Czech Jánoe> 
A' Balaton' jegének olly za- 
jos robajjal , mintha ágyú- 
kat sütögetnének el, hosz- 
szában 1,2,3 lépésnyi szé- 
lességű megrepedése. Ezt a' 
nyilast riadó-nak hívják. 
Ha kemény idő jár , ez új- 
ra befagy, 's bátrao lehet 



rajta keresztül járni 8zán« 
nal 's szekérrel ; de ha gyen- 
ge az idő , higan marad , 's 
illyenkor deszkákat nyuj* 
tanak rajta imitt-amott a' 
réveknek keresztül. Történt 
már, hogy midőn az utas 
átugrani akarta a' riadót, 
a'vizbe suhant 's ott veszett. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zeipnond. 

R i b a , apró halacska. Mar- 
czal melléki szó. Aceády 
Sándor. Riba , riba! ludat 
hívják vele. Kállay' gyüjt. 

R i b á 1 n i , tépni , hurczolni 
valakit verve- verés kdzben. 
^líékéXy szó. Szabó Elels. Va- 
lakit keményen rángatni , 
hurczolni , Öltözetét is ró- 
la leszaggatva. Székely szó. 
Szabó 'Eleh, Ide 's tova té- 
pászni. Székely ^z6. Ferew 
czi János. 

R i b a n c z , rongyos semmi* 
rekellő, a* kit minden ribál- 
hat. Székely szó. Ferenczi 
János. 

Ribanc z 08, eltépett , ri- 
báltatott öltözetű személy. 
Székely szó. Szabó Elek, 

Ribasztás, innen ; megri- 
basztom, megijesztem erő- 
sen. Székely szó. Oyarmathi. 
Riasztom , rivasztom. Tol- 
na várm. C$apó Daniéi. 

Ri c s'k ó : a' szíjgyártó bőrt 
ránczaiból kihúzató nfiesz- 
köz, mellybe négy lapos 
bikfa van réttve ; a' két első 



Digitized by 



Google 



316 



RICZÁLJA A' FARÁT - RIHÁLOM. 



^les; a' Iqét hátulstS megfúr- 
va csak a' rud' végét tartja, 
a* mellyet két ember elül 
nyom; a' harmadik a' bőrt 
húzza a' két élea fa felibe : 
'a így veszik ki a* ricskóval 
a' bőr' ránczát. Székely szó. 
Ferenczi Jánot» 
Ri'czálja a' farát, mikor 
szitál. Székely szó. Gyár- 
maíhi. Riszálja. Tolna várm. 
dapő Dániel, 
Rideg: 1) magánosan élő, 
• MÓbeli ^személy; 2) párat- 
lan 'a még járomba nem fo- 
gatott marha. jBalatoi* mel- 
léki szó. Horváth Ziigmond. 
Márton szerint : alleinig , 
einzeln , sonderbar. A' szé- 
kelyeknél ri de g, rűdeg 
annyit teszen mint sovány , 
puszta , ösztövér , hizatlan , 
p. 0* rideg marha , sertés , 
ollyan , mely nincs hízóban 
istálón , hanem akolban. Rü- 
deg, kopár , puszta hely, a* 
hol;semmi sem terem vagy 
semmi sincs. Székely szó. 
Jtifze József. Sovány, p. o. 
rideg marha sertés , a' mely- 
lyik nincs hizóban. Székely 
szó. Ferenczi János- Gyár- 
tnathi Sámuel. 
Rifolni, a' ruhát kimélet- 
lenűl , hamar összeszag- 
gatni. Pápa vidéki szó. Ma- 
tict Imre. Ruháját gondatla- 
nul szaggatni. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Ztigtnond. 



Elviselni. Kemenesali. LArai 
László. 

Rigás, ritkás, ligetes. Ha- 
lálon melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 

Rigó -tök, paptök, kakuk- 
virág. Székely szó. Cserey 
FJtk. 

R i g y , apró galy , vessző. 
Bodrogközi szó. Mindszenti. 

R i g y a , rügy^ a* fáknak , 
tavaszkor a* bimbó. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Vas várm. Dr. 
Horvát József. Hcm bim*ó, 
hanem azon hosszúkás vi- 
rágforma növés , melly né- 
melly fákon őszszel p. 0. 
magyarófán , némellyeken 
tavasEszal p. o. fűzfán lát- 
szik. Beké' gyűjt. Diófa* bar- 
kaja , virágja. . Marczal mel- 
léki. Acsády Sándor. Élőfá- 
nak tavaszi elővirága. Keme- 
nesali szó. Lévai László. 
Vas vármeggei. Rigyázik a* 
diófa, mogyorófa stb. illyca 
fákról a' rigyázás a' virág- 
zás helyét pótolja. Páriz- 
pápaiban ezen szónak egé- 
szen mas értelme vagyon 
t. i. fa gát. Sztrokay. Bevá- 
gása az útnak. Székely sz^ 
Cserey Elek. 
R i h a , szóbeli személy, alat- 
tomos parázna. Kemenesali 
szó. Lévai I^ászló* 
Ri hálom, erővel fűrészel- 
ve metszem. Kemenesali szó^ 
Lévai' Láfzlő* 



Digitized by 



Google 



RIKHÁM— ROCSKA. 



317 



R'i k h á m , ai osztovátában. 
ScékeJy gző. Gyarmat hu 

R i k k a p c s y kanász. Bara- 
nyai sző. Mattot Imre, 

Rikkantó s, savanyu. Ke- 
menesali sző. Lévai Láitló. 

Rikaga^ui, üvölteni, kur- 
jongatni, fialaton melléki 
sző. Horváth Ziigmond, 

R i ip a, buja fehérszemély. 
Beké* gyűjt. Pápa vidéki sző. 
Matict Imre. 

Rimánkodni , esdekelve 
Jtérni. Behe* gyűjt. Balaton 
melléki. Horváth Zsigmond. 
Székely sző. Gyarmathi Sá- 
muel, Igen-igen kérni, mint- 
egy rivő hangon. Pápa vidé- 
ki. Mattot Imre. 

R i n g y ő , rongyos, részeges, 
rósz, piszHOs személy. Szé- 
kely sző. Szabó Élek. Kur- 
' va. Kemenesali. Lévai Lánló. 

Ripacs , csecs, himlő, ka- 
nyarő, aprő. Balaton mel- 
léki sző. Horváth Ztigmond* 
Himlőhely, sebhely. Vas 
várm. Dr. Horvát Jóitef. 

Rip ácsos, himlőhelyes, ra- 
gyás. Pápa vidéki sző. Ma- 
tios Imre. Erős himlőhelyes. 
Székely sző. Kállay. 

Ripő, himlőhelyes. Barkő 
«ző. Hollók Imre. 

Rippadozok , félelmesen 
kiabálok. Székely sző. Gyar- 
mathi. 

Riszálni, roszúi szelni 
p* 0. kenyeret. Gömöri sző. 



Hollók Imre. Tolna várm. 
C»apó Dániel. 

Ris szántani, elmetszeni. 
Kemenesali sző. LévniLáe:!^- 
ló. Rögtön széthasítani. Pá- 
pa vidéki. Maiiét Imre. 

Rityálődő, gunyolődő. 
Székely sző. Cserey Elek. 

Rityolődni , csufelődni. 
Székely sző. Szabó Elek. 

Rittyegek, rítt y égte. 
t e k az ostorral. Székely 
sző. Gyarmathi Sámuel. 

Rittyenteni, csattantani , 
p. 0. ostorral. Székely sző. 
Túry Ignácz. Incze Józtef. 
Ostorral csattintani. M. II. 
337. 1. Cserdítni. Székely sző. 
Ferenozi Jánot. B. LakoB, 

Ri 1 1 y ő , nemi mag; innét — 

R i 1 1 y ő z 9 i , fertőzni, a* ne- 
mi magiől megválni ; innét— - 

Rittyőztatni, fertőztet- 
ni. Vas várm. Dr. Horvát 
Józtef. Sztrokay. Balaton 
melléki sző. Horváth Ztig- 
mond. 

R i V a n c 8, jégeső. Matict 
Imre. 

Rí vő ka, vízhőlyag a' test* 
ben. (Hydatis). Szegedi sző. 
Nátly József, 

Rizzamodni, félni. Szé- 
kely sző. Gyarmathi. 

R c s k a , egy fülű, fejős-cse- 
berke , fa edény. Veder: 
Péczelen, Pest várm. Kállay^ 
gyűjt, Konyhabeíi veder. 
Palőcz sző. Szeder Fábián. 



Digitized by 



Google 



318 



KOBAJ — ROKOLYA. 



Rocskaí Gomör, Torna; 
fa abronbsDS voíKJr, kánná: 
Dnnántál. Döbrentei. 
Robaj, nagy nesz, lárma, 
zörgés. Balaton melléki szó. 
Horváth Ziigmond, 
Robbanni (meg r. ott) , hir- 
telen 's egyszerre ott terem- 
ni. Balaton melléki szó. 
Hornáth Zsigmond. 
R o b t a , úr'-dolga. Székely 

szó. Kállay, 
Rodina r. rad ina, paszi-' 
ta , keresztelni mulatság. 
Székely szó. Kállay. 
Rogya, lásd: Ragya. Ke- 
menesali szó. Horváth Ziig- 
mofid. 
R o h , fekete. Székely szó. 

Cterey Elek. 
R h oda, lásd: Rcnyhó. 
Kemenesali szó. LévaiLászló. 
Rusnya, ocsmány ronda, 
csúnya. Rábakőzi szó. Hor^ 
váth Zsigmond. Pápa vidéki. 
Maiici Imre. 
R ó k a m á 1 , rókatorok. Szé- 
kely szó. Kállay. 
Rókát kapott, megper- 

zselódött. Kállay' gyűjt. 
Rokincza, rokoncza , ra« 
koncza. Székely szó. Cserey 
Elek. A' szán - emplénybe 
két felül két ki- 's bejáró 
rudacska, mellyek közé a' 
fát rakják. Székely szó. Fe- 
renczi János. 
R okon cza, rokincza , nem 
rakoncza. Székely szó. 
Incze József. Négy fa, melly 



az eplénybe tétetik. Gomő^ 
• ri szó. Hollók Imre. 
Rokka, guzsaly, fonószer. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. Egy tekercs < 
kócz , csepű r. kender. Ke- 
menesali. Lévai László, Min- 
den fonni való , p. o. len , 
kender. Ormánsági szó , Ba- 
ranyában. Jeremiás Sámueh 
Minden pászmára jelt adó 
szerszám. Gőmori szó. Hol- 
lók Imre. Németül Rockén , 
pergó. Baranyai szó. Tóói 
Antal. 

Rokkanni, összébb eresz- 
kedvén a' liszt, gabona v. 
egyéb, a' méró edényben a- 
lább száll. Székely szó. Sza- 
bó Elek. Pápa vidéki. Ma- 
tics Imre. 

Rokkant, hibás elejű. Ke- 
menesali szó; Lévai László. 
Ha a' lónak eleje megrom- 
lott. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Rokoj, lásd: Szoknya. Sár- 
kőzi szó , Tolna várni. Garay. 
A* székely asszonyokon any- 
nyi , mint a' vármegyeieken 
az úgy nevezett fersing. 
Székely szó. Derzsi Mózes. 

Rokolya, pórasszonyi ru* 
ha. Pápa vidéki. Matics Im- 
re. Küttel. Székely szó. B. 
Lakos. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Olcsó , 
vászon V. gyolcs szoknya. 
Székely szó. Gyarmathi, Kis 



Digitized by 



Google 



ROiMÍBOLNl — ROVÁS. 



310 



gyermek* fela^ felöltője* Ke- 
menesali. Lévai László, 

Rombolni, lásd : Prékelni 
Kemenesali szó. Lévai Lász^ 
ló. Csel csapul elszaggatni. 
Balaton melléki. Horváth 
Zsigmond. 

Róna, ösvény út. Székely 
szó. Cserei/ Elek, Kerék-vá- 
gás. Ormánsági sző, Bara- 
nyában. Jeremiás Sámuel, Ba- 
ranyai. Tóöi Antal. Egyenes, 
•ík. Marczal melléki szú. 
Acsády, 

Ronda, ]• Lepcses. 

Rongya, szennyes ruha. 
Székely sző. B. Lakos.Ken- 
der, len v. gyapott vászon- 
ból készült mindenféle fe- 
hérnemű , u. m. ing , ing-al , 
lábra való , lepedő , kendő 
stb. Innen rongyát m o s- 
n i , annyi mint mindenféle 
vászon nenifit mosni. Ennek 
synonlmája g y u r g y a , 
melly a^ székelyeknél u- 
gyanazont teszi , mit a' ron- 
gya. Székely szó. Derzsi 
Mózes, 

Róni, a' fákat fejszével 
vágni ketté halkonkint. Szé- 
kely sztS. Szabó Elek, In- 
cze József, 

Rontás, bfivölés-bájolással 
ártás, mintha p« o. valamellj^ 
tudálékos ember vagy asz« 
szony valamelly tagunkat 
bosszáállásból megronthat- 
ná. Ez a' bal hiedelem szű- 
nik már. As új házasok sem 



félnek többé a^ m e g k ö - 
té 8-től. Balaton melléki, 
szó. Horváth Zsigmond, 

Rost, p;o. a' vászon' és ga- 
tyaláb' végén lévő fonalszá- 
lak. Beké' gyiijt* Fának bel- 
ső hártyája (papyrus). Sze- 
gedi szó. Nátly József. 

Rostatni, házalni , peselni 
Kállay' gyűjt* r 

R s t i k á d z i k, p. o« a' vá- 
szon, ha fonalak nyúlnak ki 
belőle. Székely. Gyarmathi. 

Roszo g , fele.főttib^n van; 
répáról mondatik. Kállay' 

sy^Ji- 

R s z o g ó , vászonnak kezdő 
vége. Balkton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Rósz szél érte, a' guta 
megütötte. Székely szólás. 
Fer$nczi János. 

Rósz rű^y, alávaló , er- 
kölcstelen fehérnép. Szé- 
kely szó. Ferenczi János, 

Rosszán tani v. r issza n- 
tani , egy rántással elmet- 
szeni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, 

R ó t a, sereg, csapat. Szé- 
kely szó. CsereyElek, Rótá- 
val jő a' fájdalom. Győr 
várm. Czech János, 

Rótás-eső V. pásztás- 
eső, csak darabonkint já- 
ró eső , mellynek ellentéte 
a* közönséges vagy országos 
eső. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Rovás, kettős fapáiczika , 



Digitized by 



Google 



320 



ROVAT — RÖK KENT, 



mellyre a' pásztorok a* mar- 
hák' számát, a' csaplárosok 
a' bort , a^ mészárosok pe- 
dig a* húst szokták folmet- 

. s«eni. Balaton melléki sző. 
Horváth Zitgmond. 

R r a t , kis barázda. Matic» 
Imre. 

Rovatai, familiai sírbolt 
felett álló fa alkotmány. Ke- 
menesali sző* Lévai László. 
Repartitio. Innét — r ár óv- 
ni. Székely szárak* Jitcze- 
Józtef, 

R ő V i^ i fmcg Y. föl) , m«gje- 
gyciiii ; p. 0. megrővtam e- 
zen tettedet, hibádat. Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Zsigmond, 

R ő z a n , jőzan. Bodrogkőzi 

sző. Mindszentié 
Rozoga, rozzant , d fiiede- 

zett, romlott. Pápa vidéki 

sző. Matics Imre, 

Rozongatoni, lassan dor- 
gálom. Székely sző. Gyar- 
mat hi. 

Rozzant, hitrán , szél által 
eldöntött. Kemenesali sző. 
Lévai László. Megromlott , 
dfiledezett. Pápa vidéki sző. 
Matics Imre. 

Rozsanya, a' rozsfejből 
félszegen kinőtt két akkora 
fekete hosszúkás mag mint 
a' rozs-szem. Székely sző. 
Ferenczi János, 

Rozs féreg, a' lovak* alfe- 
léből kihülledő nyű. Székely 



sző. Ferenczi János, Zabfé- 
reg a' lő' hátuljában. Szé- 
kely sző. Kállay. 

Rozslani, a' rozsfejeket a* 
tisztabttza-vetés kozfil ki- 
szedni : a' mi hogy kár nél- 
kül lehessen, a* búzának fej - 
zése előtt szükség cseleked- 
ni ; mert aztán romlik a' 
buzafej, és közébe is vágó- 
dik a' rozsfejeknek. Székely 
sző. Szabó Elek. 

Röffenni, összetődulni. 
Disxnők felől mondatik, mi- 
kor ingereltetve vannak, igy, 
az egyetértő 's együttartő, 
iieki bőszült , darabos embe- 
rek is , ellenfelök* tapodásá- 
ra , össze szoktak röffenni. 
Iniiét : röfögnek a' serté- 
sek. Balaton melléki jző. 
Horváth Zsigmond. 

RSg> gug, göröngy. Székely 
sző. Cserey Elek. 

Rögény v. sárga vértá- 
lé , a' marháknak olly nya* 
valyájok , melly miatt vérök 
megvesz, 's rendszerint 24 
őra' lefolyása alatt eldög- 
lenek. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. Őrségi 
sző. Zakál György. 

Röhögni, parasztos haho- 
tával nevetkezni. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsigm. 

Rökkenta' gabona, ha szá- 
rán a' hosszas szárazság 
miatt elporhanyul ; ugy a' 
zsúp 's nád, megáztatva 's 
ismét megszárítva tőredé- 



^ 



Digitized by 



Google 



RÖRÖLNl — RUSNYA. 



321 



kenjnyé lesz. Balaton mel- 
léki sző. Horváth Zsigmond. 

R ő k d 1 n iy szippogra síriíi i 
sírogatni. Székely szó. Sxa- 
6Ó Elek. 

RSkőnyddnI, mlkoi' a' ga- 
bona* szála a' sok eső 's 
elérés miatt megszáradván 
elaszik és romladozó leszen. 
Székely szó. Szaöó Elek. 
Avulni , rohadásba indul- 
ni. Szegedi szó. Nátly Jdxs* 

Rök5rsddé8...«; innen : 
megrSkörzódSm.Székely szó. 
Gyarmathi. 

Rökötölni, bumbolve sir- 
ni. Székely szó. Buczy. 

R 5 m p o 1 y verdung. Maties 
Imre. 

R 5 s g y e , apró gazok osz- 
szeszedve. Gőmdri s'z^. Hol' 
lók Imre. 

R5stoló, szélke. Székely 
szó. Kállay* 

Roty verhenyeges szőrű. p. o. 
ökör. Kállay* gy^j** Ollyan 
színű 9 mint pa). a' fürj. Ke- 
menesali szó. Lévai Láizló. 

Röviden jóni ki, nem 
érni be valamivel. Székely 
szólásmód. Ferenczi Jánoe.^ 

R ó z , fehérítetlen vastag ken- 
der-vászon. „Kantus alatt 
róz a' pendel." Nyíri nóta. 
tíátly Józief. 

R ó z s e , összekötött vesszó 
's ágnyaláb. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zsigmond. 
Kévékbe kötözött vékony ág. 

TÁJ SZAVAK. 



^ ból vagdalt tűzi fa. Keme- 
nesali. Lévai Látzlá. 
R u c z a , e' h. récze. Pápa' vi- 
dékén. Maties Imre. 
Racczanni (fel) , hirtelen 
felkerekedni. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Ziigm. 
R ú g á 1 n i y rugdalni. Ormán- 
sági szó, Baranyában. Jere- 
miás Sámuel. 
Rugaszkodni, egyszerre 
sebes iramlással megfuta- 
modni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, Ettől : 
rug, rúgni; ugyanis hirte- 
len megszorítatván a' sar- 
kantyúval a' ló , földet rug 
fel sebes iparkodása közben. 
Székely szó. Szabó Elek. 
Gyarmathi Sámuel. Ferenczi 
János. 
Rúgott borju , másod fűre 
menó borju. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zsigmond. 
Rúgtatni, minden eróból 
futni. Kemenesali szÓ. Lé- 
vai László* 
Ruha, keszkenő. Székely 
szó. Gyarmathi.. B. Lakos* 
Kötény. Palócz. Szeder Fa. 
dián. Gömöri. Hollók Imre, 
Ruha rézmin, ruhát nem 
becsölő hamar elszaggató. 
Kemenesali. Lévai László. 
Rusnya, csúf (székely 
szó); csúnya, rút (magyar). 
Derzsi Mózes. Szaöó Elek. 
Piszkos , tisztátalan. Pápa 
vidéki. Maties Imre, Keme- 
nesali. Lévai László, 
21 



Digitized by 



Google 



322 



RÜGY — SAJDÍTNK 



Rügy, apró gálya tavaszkor 
a* gyümölcsfák oa Barkó sző. 
Hollók Imre. Szathmár vi- 
déki. GáthyJánoi. A' rügy 
és a' bimbó közt ez a' szé- 
kelyek közt a' különbség : 
bimbója a' virágnak van , 
melly azután kinyílni mon- 
datik ; akár fa-, akár egyéb 
virág légyen az, mikor ki 
kezd ütni , bimbónak nevez- 
tetik. A' rügy a' fák' leve- 
leinek kiütése, mikor ko- 
rán tavaszszal összegombo- 
lyodva kijdínek,cle még nin- 
csenek kitárva, kifejlődve, 
széthasadva* Székely sza« 
vak. Inc te József, 

Rüheder, rühelődó, csa- 
vargó , dologtalan. Pápa vi- 
déki szó. Matics Imre. 

R ü h e r ó c z i : élhetetlen , 
gyáva. Marcza] melléki szó. 
Aciády Sándor, 



Rüherongy, élhetetlen, 
ruhátlan ember , kinek alig" 
akad meg a' rongy a* nya- 
kában. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, Budapes- 
ten az illy ringy-rongy em- 
bereket Jbetyárok- nak 
hivják még a* németek is : 
die Betyárén. Matia 
Imre. 

R ü h e t n i , párosodni ; mon- 
datik a' sőrtésekról. Szath* 

- már vidéki szó. Gáthy Jáno»* 

R ü h ó c z i , a' kinek szokása 
tisztátalansága miatt tes- 
tét minduntalan rüholni, va- 
karni. Balaton melléki szó. 
Horváth. Zsigmond. 



Rühölni, dörgölni. 



vakar* 
Matici 



ni. Pápa vidéki szó 
Imre, 
Rühölódni, vakarodni. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 



S. 



Sadarom, sebesen hajtom. 

Kemenesali. Lévai László, 
Sáfy csupor edény. Székely 

szó. CsereyEleh, 
Sáfár, gazda. Székely szó. 

Cserey Elek, 
Safarlna, kurva. Székely 

szó. Kállay, Hamis kis ke- 



rítő leányka. Székely szó. 
Ferenczi János, 

Sajátul, mint magának ú^y 
dolgozni. Ormánsági szó, 
Baranyában. Jeremiát Sá" 
muel. 

S a j d í t n i , az embernek, mi- 
kor csak alig ér lábába a' 



Digitized by 



Google 



SAJGÁS - Sápítani. 



323 



tövis vagy szeg , — vagy a* 
lö, mikor a' rak nyil miatt 
kezd sántáToiy azt mond- 
ják : sajdít. Székely sző. Fe- 
' renezi János. 
Sajgás, evóa űiéa utáni ér- 
zet az eleven testben. In-* 
nen : sajogni; p. o. sajog 
a' kezem t. i. az ütés, csa- 
pás miatt. Vas rárm. Dr. 
Horvát József. 
S a j i n , éles , magát 's mást 
sem kimélŐ serény mozdu- 
latú. Székely sző. Ferenczi 
János. 
Sajka, csajka y kis csőnak. 

Matics Imre. 
Sajlottatom , hosszasan 
kínzom. SzékeJy szú. Gyár- 
mathi Sámuel. 
Saj meggy, aprő bokro- 
kon termő meggy faj. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsig' 
mond' .Aprő vad Jt^eggy, 
Kállai/* gyiijt. 
Sajnos, fájdalmas. Göcsei 
sző. Flánder Ferencz, Saj- 
nálható , p. 0. sajnosán ér- 
tem megbántődásodat. Szé- 
kely sző, Szaóó Elek. 
Sajogni^ fájdogalőlag pi- 
zsegui. Székely sző. Szabd 
Elek. Lassúdon fájni, p. o. 
sajog a* test a' inegütés u- 
tán. Göcsei. Tlánder JPe- 
rencz. 
S a j t a I a n, e'h. sőtalan. 
Kállay' gyiijt. Székely sző. 
Gyarmathi Sámuel. 
Sajtár, sáfő, cseber. Kai 



Wgy^Vl' Dézsa. Tolna vár- 
megyei. Csapó Dániel. 

Sajtő, prés. Balaton mellé- 
ki sző. fforváth Zsigmond. 

S a 1 a p 1 n i , örömkiáltoz- 
ni, örömében tapsolni. Ma- 
tics Imre. Sokat járkálni. 
Székely sző. Gyarmathi Sá-^ 
muel. 

Sallang, fitak , fityegő : 
mind a* három sző annyit tesz 
mint czafrang. Baranyai 
szavak. Tóbi Antal. 

S á 1 1 i k a' kancza lő , azaz : 
párasodási ösztöne megin- 
dul. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, 

Sancz (a' pipába if). Szath- 
már vidéki sző. Gáthy János. 

Sanda, félrenéző. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsig- 
mond, Kemenesali. - Lévai 
László. 

Sandái, kancsi. Székely sző. 
Cserey Elek. 

S a n d i k á 1 n i , egy szemmel 
nézgélni. Balaton melléki 
sző. Horváth Zsigmond. 

Sandorolni , sunnyogva , 
féloldaltag menni. Székely- 
sző. Ferenczi János* 

Sányavész, t Szath- 

már vidéki sző. Gáthy János. 

Sámé: fejre valő keszkenő. 
Baranyai sző. Tóbi Antal. 

Sápékod ni, panaszkodni , 
nem egészen igaz ügyben : 
hogy másokat segedelmezés- 
re indítsunk. Beké* gyűjt. 

Sápítani, lármásan nevet- 
21* 



Digitized by 



Google 



324 



SÁPÓDNl — SARLANG. 



▼e kiabálni, f^iékeíy ató 
Szabó Eleh Hegyes ni<5don , 
asssonyi hangon risítni. Seé 
kely SEfS. Ferenczi Jánog, 
Sáforftani , hizeJkedve ma 
gát besxínlení. Balaton mel 
léki. Horváth Zitgtnond, 
Kiabálni, Uajdássni. Sz<ékely 
SzabóElek, Szathmár Tidéki< 
Gáthy János, 

8 á p ö d n i , tSprenkedni. Or 
mánlf ági 8ZÖ , Baranyában. 
Jeremiák SámueL 

Sápolődni, sápítani* Szá* 

i kely szö. Cserey Elek- 

Sarabolniy fűret |9arIdTal 
levagdalni. Beké* ^üjt. Pá- 
pa ridéki sző. Matics hnre, 

Saráglya, nyelea tereh- 
hordő 2 ember számára. 
Ormánsági szö, Baranyában. 
Jeremiás Sámuel, 

Saranionta (sarmentnm) , 
fenyige. Eszék vidéki sző, 
Baranyában. JeremiásSámuel, 

S a r a m p 6 , kerítés. Ormán- 
sági szó I Baranyában. Je- 
remiás Sámuel, 

Sarang, kiserdűlt csemete 
vesszőszál. Székely szó. Sza- 
hó Elek. 

Sarangosni, a* lekaszált 
▼agy megétetett ffinek , ga- 
bonának újra kinőni. Szé* 
^ kely szó. Ferenczi János. A* 
levágatott ifjú fa' törzsöké- 
ből éj csemeték nőnek ki; 
Székely. Szabó Elek. 

8 a r c K y kicsikart , jószág. 
Inuéts sarcEolniyValamií 



erővel kicsikarni , valaminek 
adására kényszeríteni. Pápa 
vidéki szó. Maties Imre. 

S á r e 1 1 , sárga. Baranyai szó. 
Tóbi Antal. 

Sárfehér szőlő , édes 
mint a' méz. Kállay' gyűjt. 

Sárgyóka, sárgás madár , 
más vidéken sármány. Gö- 
csei szó. Plánder Ferenez. 

S^argyú v. sargyi, e* h. 
sarjú. Vas várm. Dr. Hor- 

. vát József. Kállay* gyűjti 

S a r h a, sintér. Alábbvaló 
a^ sarhánál, azaz : még a' leg- 
alábbvalónál. is alábbvaló. 
Gomöri szó és szólásmód. 
Keszi Berta. luSerha. 

8 á r h a t n i , nem ': sár- 
hítani. Székely szó. Incze 
József. Mondatik a* kan- 
cza, mikor ménlorat ki- 
van ; megsárhatott, 
megszökte a' ménló. Sasé- 
kely szó. Szabó EUk. Feren- 
czi János, S á r h í t n a k v. 
sárhoznak a' kanczák. 
Kállay* gyüjt. 

Sárig, eh. sárga, melly 
szinte szokásban van. Szé- 
kely szó. B. Lakos. Cryar^ 
mathi. 

Sarkalatkenyér: erdélyi 
és székely szó; karéj kenyér: 
magyarországi. Döbrentei. 

Sárkánytéj, krampambu- 
li. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Sarlang, czafrang. Palócs* 
Szeder Fábián. 



Digitized by 



Google 



SÁRLANI — iSATRATOK. 



325 



S á r I a n i , a' kancza a* bá- 
gatásra ingerlődik. Bara- 
nyai sző. Tő6i Antal. 
Sarnyu, sarjú. Palócz. Sze- 
der Fábián. Ig^y : varnyú , 
bornyú ; varjú , borjú he- 
lyett. 
Sarok; szélőtó, melly kU 
látszik. Székely szó. Kál- 
lay. 
S a r u t á s , sarut készíti, sa- 
rus. Baranyai sző. Tóbi 
Antal, 
Sár víz, epcj SziSkely sző, 
Csikszékben. Gegó Nicephor. 
Sas: 1) aquilla; 2) sasnak 
hívják azon csere vagy fe- 
nyő bernákot , mellyeket 
a) kifaragván és kive'svén a' 
két ellenben levő oldalain, 
kertnek felásnak a' földben, 
és a' kert' deszkáit azon ré- 
setékbe rakják bele; b) a' 
küszöb- vagy ajtós ablak- 
lábokat, meJlyeknek bejső 
oldalát ismét megvésik, és 
a^ rakó bornak' végeit nieg- 
peterkézve azokba eregetik. 
Székely szó. Incze József, 
Túry Ignáez. Azon kétfe- 
lűl kivésetett lapos fa osz- 
lop, niellyet a' fa épület- 
ben állítanak fel , mikor a' 
bornak az épületet által nem 
érik : a* melJynek vésetébe 
a' megpeterkézett boma-vé- 
gek illettetnek belé. S^zékely 
szó. Szabó Eleh. 
Saskó: i) piszkos lérben 
mosott szenny - kirerte; 2) 



akármelly kévének alsó vas- 
tagabb Vége. Szegedi »zó. 
Náíly József* 

S a s ó k a , vas szeg' lyukába 
tett két szárnyú vékony vas. 
Balaton melléki szó. JTor- 
váth Zsigmond. 

Sassudok, senyvedek , fá- 
radok, lankadok, tikkadok. 
Keiyienesali szó. Lévai Lás%» 
ló. Pápa vidéki. Maties Imre. 

Sáté, apró sás. Husátél hu- 
sáté! mind elfogyott a' sá- 
té , nyúzd meg már a' lovat 
vén dádé 1 csinálj bocskort 
boréból , hosszú pórázt szó- 
róból. Székely szó ésVmon- 
dás. Szabó Elekül ^^ 

Satnya, hitvány, sovány ^v 
silány , nyomorék. Gyór 
vármegyei. Horvát Endre. 
Sztrohay. 

S a t o 1 n i , e' h. sajtolni. Pá- 
pa vidéki szó. Matics Imre. 
Satolni , sutulni » sajtolni. 
Székely szó. Gyarmathi, 

Sátor, ponyva : Sz.-György* 
völgye táján ; Kerka mel- 
lett :paléta, ponyva; 
más vidéken: penyva. Gö- 
csei szó. Plánder Ferencz, 

Sátorfa, a* mire a' pony- 
vát terítik. Összeszed - 
te sátorfáját, azaz:el- 
költőzködött , elkotródott. 
Pápa vidéki. Matics Imre. 
Satrafa, vén totya , totyo- 
gó vén asszony , banya. Pá- 
pa vidéki szó. Matics Imre. 
Sátratok, ide 'b tora ka« 



Digitized by 



Google 



32Ö 



SATU — SEMLYtóK. 

Ssékely sző. 



pok, kikapok 
Oyarmathi, 

Satu, yalamit fSIcbb vitető 
mfiszer. Balaton melItSki sző. 
Horváth Zsigmond, 

S á T o 1 y , czifraság a' szö- 
yésben. Palőcz. Szeder Fá- 
6ián» Barkő sző. Hollók Imre. 

Sávolyos rászoDi czif* 
rán szőtt vászon , mint a' 
millyenből asztali abroszok 
és kendők készülnek. Palőcz. 
Szeder Fábián, Pápa TÍdéki 
sző. Matics Imre. 

Sebes, savanyú mint a' tű- 
rő; innét — 

Sebesedni, csipősedni , é- 
lesedni. Székely szavak. Fe- 
renci* János, 

Segges, fosvény. Győr vár- 
megyei. Czech János. Nagy- 
valagú. Pápa vidéki sző. 
Matics Imre. 

iSeggvakarő, a' csipke ro- 
zsának V. vad rozsának ve- 
res hosszúkás magva. Ke- 
menesali sző. Lévai László. 

Sehonnai, semmiházi , ki- 
nek sem országa , sem hazá- 
ja, lllyenekről mondják : 
„Hátán háza, kebelében ke- 
nyere.** Balaton melléki sz^. 
Horváth Zsigmond, Székely 
sző. Cserey Elek. 

Sejk, kis fejedelem , atya- 
fi előljárő. Székely sző. 
Szabó Elek, 

Sejp, a* ki az 8Z*t s-nek 
mondja, p. o« a' szalmát sal- 



mának , a' szénát séuának* 
Székely sző. Incze József , 

Sejteni (meg), ^szre venni. 
Szathmár vidéki sző. Gáthy 
János. 

Sekély, csekély. Székely 
sző. Oyarmathi, Y/zárok. 
Székely. Cserey Elek. 

8 é k d n i, sikítni. Örségi 
sző. Zakál Qyörgy. 

Selejtes, aljasa valaminek. 
Matics Imre. 

S e 1 1 e g , nagy ivőpohár. Ma- 
tics Imre. • 

Sellő, vizek' sebes folyása. 
Szathmár vidéki sző. Gáthy 
János. 

S e l é g y , szelid. Székely szó. 
Gyankathi Sámuel, 

Selyem folyás, a* korom* 
házon alul valő megtüzese- 
dése az újjnak, mcllybe, 
hogy tovább ne terjedjen , 
selymet húznak. Székely 
sző. Ferenczi János, 

Selymek; selymékes hely , 
mocsáros, ingoványos hely. 
Székely sző. Szabó Elek. 
Ferenczi János. Szabó József. 

Semerges, sömörgos. Szé- 
kely sző. Gyarmathi Sá* 
muel, 

S é m e s , pamutos. Baranyai 
sző. Tóbi Antal. 

Semfűsemfa, iszalag v. 
vad borosiyáh. Kemenesali 
sző. Lévai László, 

S e m 1 y é k y homok buczkák 
közt laposabb orgoványos 
szénatermő hely (nem pc- 



Digitized by 



Google 



SEMMEDÉS — SÉRIKÁLNJ. 



3Í7 



dig ingovány); rajta néha az 
eső éa hó viz ideig óráig 
megállapodik. Szegedi sző. 
Nátly József, 

Semmedés, zsibbadás. In- 
nét — 

Semmedni , elsemmedni, 
zsibbadni , elzsibbadni , a' 
testitagokröl mondatik. A''as 
várm. Dr. Horvát József. 

Sentés, csapszék, ivóház. 
Palócz. Szeder Fábián. 

S e n y e d e g e s , fekélyes, se- 
bes. Székely szó. Gyarmathi, 

S enyv ed , zsibbad , megsa- 
sasodik p. 0. hosszas ülés 
után a' láb, ugy hogy alig 
állhatunk rá. Balaton mel- 
lóki szó. Horváth Zsigmond, 
Rohadásba men ; péld. seny- 
ved a* nyers fa , azaz , bü- 
c51og a' tűzön. Székely szó. 
Kállay, 

Ser: 1) Bier; 2) czérna'vagy 
fonal' sere, ha t.i. a' sodrott 
csérilát vagy fonalat vissza- 
felé kezdik sodrani , azt 
mondják: kiment á* sere 
vagy sodrása, vagy sodrata. 
Székely szó. Incze József. 

S e r á g 1 y a , vesszőből font 
cserény; ajtónak használta- 
tik. Mavczal melléki szó. 
Acsády Sándor, 

S e r c z e g , sustorog ; midőn 
forró zsírba viz vagy eczet 
töltetik, vagy tüzes vas víz- 
be mártatik. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zsigmond, 
Serczeg a* tüz, mikor viz 



fecscsisn rá. Pápa vidéki szó. 
Matics Imre. Győr várm. 
Cxech János, 

S e r é b , harmincz szál fonal 
V. tíz ige. Székely szó. Gyár' 
mathi Sámuel, iSeréb (Ud- 
varhelyszéken ) , pászma 
(Háromszéken), az úgy ne- 
vezett matólán 30 szálból 
álló fonálköteléknek neve. 
Derzsi ISÍózes. 

Sereghajtó, utojsó. Kál» 
lay' gyűjt, 

Sereglye, seregély. Bod- 
rogközi szó. Mindszenti, 

Serény, sarjú. Hont várm. 
szó. Dr, Horvát József, 

Seres, összesodródott , p.o. 
seres fonal ; innét : beser- 
lik vagy Összebederedik a* 
fonal a' hidegtől. Székely 
szó, Ferenczi János, Szaió E, 

Serevény, apró , fűzfához 
hasonlító fíí; terem legna- 
*gyobb homokbuczkák közt ; 
innen serevényföz (salix vi- 
minea),csigoIya. Szegedi szó. 
^álly József, 

S e r h a , gyöpmester , benczli. 
Palócz. Szeder Fábián. L. 
Sarha. 

Sérifikálni, haszontala- 
nul fel 's alá járni. Göm5« 
ri szó. Hollók Imre. Bodrog- 
közi. Mindszenti. Tekereg- 
ni , csavarogni. Sopron várm. 
N. A. Kiss Sámuel, 

S é r i k á 1 n i , hivalkodva jár* 
kálni. Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. Haszon* 



Digitized by 



Google 



m 



SBRf TRNl ^ SIPITBLNI. 



talanal időt tSltoni^ sétál- 
ni. Kemenesali sső. Lévai 
Látxlő. 

Séríteni: Erdélyben a' szé- 
kelyeknél; pÖddrniy sodor* 
ni: MagyarorsKágban* Dőb" 
nniii, 1} Sodraní, p. jo. csér- 
nát ; 2) laska' tésztáját la- 
posan a' laskaserítd fáral 
elvékonyítani ; 3) csinosan , 
egyesen valamit ellopni , 
p« 0. észre sem vehetem, el- 
seríté a' keszkenőmet. $zé* 
kely sző. Jneze Jdz$ef, 

8 e r 1 e n i , sodrani ; p. o. mi- 
* kor szőnek és nyirkos idő- 
ben nyitva az ajtó, a' fonal 
egybesodrödik és mondják : 
tedd be az ajtót, serlik a* 
fonal. Székely szavak. In- 
cze József, 

Sert ep értél n !,...? 
Szathmár vidéki sző. Gáthif 
János, 

Serűlkddni, még síokot- 
i^b sűrülkődni, 
melJy annyit teszeu mint 
kétszinkedve valaki után es- 
ni 's megcsalni; p. o. a' macs- 
ka addig sürűikodék az egér 
után, hogy megfogá. Szé- 
kely sző. Incze József, 

8 e r ű 1 n i y elserülni , kide- 
rülni : annyi mint lopva » 
bácsuzatlan , észre nem vé- 
ve valahonnét elmennh mond- 
ják p« 0. észre sem vevém , 
égy kiserfile az ajiőn. Szé- 
kely sző. Jncz^ József 

8érülni» megsérülni. 



mikor a' férfi megerőltetvén 
magát y vagy megütvén ar- 
vagy igen megnyomván sze- 
mérmes testét, megtökosul 
(nagy tőke lesz), megsé- 
rülni mondatik. Pápa vi- 
déki sző. Maties Imre, 

8 é t, apró csermely, patakocs- 
ka, melly helylyel közzel 
folülcsapő malmot is hajt. 
Balaton melléki sző. U§r^ 
váth ZtMigmond. 

Sétár, sajtár, mellybe te- 
jet fejnek. S e d s á r vagy 
S é s á r , boldog - ai ábiabeli 
vidék' neve. Székely sző. 
Szabó Elek. Hatkapás , kárt 
fizető mérték : a' mennyit 
egy idegien, kárban talált 
marháért fizetnek a' más 
falusiak. Székely. Ferenczi 
János. Cserey Elek. Gyár- 
mathi. Fejős rocska. Szé- 
kely. Kállay, 

Sétfü, kis patakocska mel- 
lett buján 's korán növeke- 
dő zöldség, zsibáknak valő. 
Balaton melléki sző. Hor- 
váth Zsigmond, 

Siápolok, alig alig élde- 

. gélek. Kemenesáli sző* Lé- 
vai László. 

8 i b'é k , hordő-dongának csín- 
ja, vagyis a* dongának vé- 
gén valő metszés, mellybe 
a* fenék eresztetik. Göcsei 
sző. Plánder Ferencz. 

8 1 fi te 1 n i: 1) a' kefével elé 
hátra dörgölni ; 2) elé hátra 
járni. Székely sáső. Feremexi 



iigitizedby Google 



SIHEDER — SILÁKOLNI. 



S29 



Jánoi, Lábbal surlani a' föl- 
det. Székely siő. Gyarmathi. 

Siheder, felserdült ifjú. 
Szathmár vidéki sió. Gáthy 
Jáúoi, Suhancz , betyár. Ke- 
menesali sző. Lévai Látxló. 
Suttyó y fiatal ember v. ál- 
lat; p. o. siheder malacz. 
Szegedi sző. Nátly Jó%$ef. 

S í k 9 arany , ezüst r. réz 
paszomán , p* o. pikou pu« 
ruszlik y paszomános mel- 
lény. S^arczal melléki sző. 
Acfády Sándor* 

S i k á 1 n i 9 fehéríteni , kime- 
szelni a* házat. Göcsei sző. 
Flánitr Ferenez. Czín-e- 
dényt tisztítani, ház' föl- 
dét va^is padozatját fel- 
mosni. Tolna várm. Ctapó 
Dániel, 

Sikárkozniy ^' jégen 
csúszkálni. Bodrogközi sző. 
Mindizenti* 

Sikárlani, sikállani. Mi- 
kor a' házat megtapasztják 
és a' tapasz megszárad , an- 
nak hasadékait arra készí- 
tett hig sárral bekenik , 
melly azokat befogja : ezt 
teszt s i k á r 1 a n i. Székely 
8ZŐ. Ineze Józitf, A' repedt 
tapaszos házat sikárlőval 
bemázolni; innét — 

8 i k á r i ő , marhagané , lug- 
zott hamu 's agyagból ké- 
szült híg kenedék. Székely 
zzavak. Ferenczi Jánot* 1) 
A' ki sikáről ; 2) az a' hig 
■ár , mellyel sikárolnak. 



Székely szárak. Incze Jő* 
uef. 

Sikátor, kis szoros köz , 
útczika. Székely szó. Kál- 
lay. Pápa' Tidékén köz le 
a' neve. Matiet Imre. 

S i k a 1 1 y tt , két darabka fa 
az eszvátán , mellyről a' be- 
le csinált kerekeseken a' 
nyüstök függnek. Bodrog- 
közi sző. Mindizenti, Kari- 
ka a* szövőszéken. Szathmár 
vidéki sző. Gáthy Jánot, 

Siker, seicht. Győr várm. 
Czech Jánoi. 

Sikkasztani, valamit lop- 
va ú^y eldugni, hogy meg 
ne tudják hová lett. Pápa 
vidéki 8z6,, Maiid Imre, 

S i k k a t y u , eke' része , a' 
tézsolyán levő láncz. Székely 
sző. Gyarmathi, 

S^kkotyu, tézsolya* végin 
való láncz , mellyel a' két 
első ökör a' rúdhoz kötte« 
tik. Székely »ző. Kállay. 

Sikolt yu, meilyre a' nyüst 
van felfüggesztve. Székely 
sző. Gyarmathi. 

Sikonkázni: Erdélyben a^ 
székelyeknél ; csúszkálni s 
Magyarországban. Döbrentei^ 

Sikotyu karika, a' mi- 
ben felakasztják a' nyüstöt« 
Székely sző. Ferenezi Jánou 

S i 1 á k , gyenge tfizvilág est<^ 
ve lefekvés után a' házban^ 
Székely sző. Szabd Elek. In« 
uét — 

Silákolnii csak alig tü« 



Digitized by 



Google 



330 



SILAP -- SINNYETEG. 



zelni , midőn meg-meggyúl 
a' tűz 's viszont kialszik. 
Székely sző. Ferenczt János, 

Silap, 1. Sisak. Göcsei sző. 
Horváth Ziigmond' Palin* 
kát főző rézedénynek pupja. 
Göcsei sző. Plánder Ferencz. 

S i 1 a p 8 i , a* ki süvegét na« 
gyón szemére húzva viseli 
's e* miatt roszul lát vala- 
mit, annak illyenkor mon- 
datik: ,,0 te silapsi I" Pá- 
pa vidéki szó. Matici Imre, 
A* kalapját lekonyulva vi- 
selő, lappangó, alattomos 
ember. Balaton melléki szó. 
Horváth Ztigmond, 

S illám, tréfa játék, köny- 
nyü dolog. Bodrogközi szó. 
Mindszenti. 

Sima: Gőmör 's Torna; si- 
kos: Dunán túl. Döbrentei, 

Si mánk o d ni, sipán- 
k o d n i , tartósan valamiért 
kunyorászni ; innét : simán- 
di koldus, orczátlan JtérS, 
Székely szó. Ferenczi János. 

S i m e 1 y , az első tengelyen 
való párna, mellyen a' fer- 
getyfi fordul. Székely szó. 
Gyarmathi, 

Simító, lapos, két szélén 
gömbölyű aczél, lakatosivá- 
iát pallérozó eszköze. Szé- 
kely szó. Ferenczi János, 

Simonbiró, parancsoló asz - 
szony. Kállay' yügjt. 

S i n á r , fösvény. Székely szó . 
Cserey Elek. 

S i n d e n i , e' h. sinleui, meg- 



csőkkenni; p. o. ez a' mar* 
ha, ez a' fa megsindette a' 
helyet, azaz: megcsökkent , 
nem nőtt jól. Székely szó. 
Ferenczi János, 

Sindevészni, lassankint 
fogyni, egyszer jobbacskán 
lenni , máskor roszabbúl. 
Székely szó. Ferenczi János, 

Sing, réf, rőf. Székely szó. 
Cserey Elek, Csikszéki. Ge- 
gö Nicephor, 

Sinkó, deák kalpag volt. 
Kállay' gyiijt, 

SinktSfa, schelm* Pápa vi- 
déki szó. Matics Imre. 

Sinkófálni, elmellékelni, 
dugába dönteni. Kemenesali 
szó. Lévai László. Elsikkasz- 
tani. Győr várm. Czech Já- 
nos. Tolna várm. Csapé Dá" 
niel. Marczal melléki. Acsá' 
dy Sándor. 

Sinkopálni, elvesztegetni. 
GőmŐri szó. Hollók Imre. 

S i n y e d e g , száraz rűh ; 
innét — 

Sinyedeges, a' sok beteg- 
ség miatt elsoványadott, el- 
száradt , elhaloványodott. 
Székely szavak. Ferencit 
JánoSm 

Sinnyedes, elsindŐdött, e- 
rőtelen 's színtelen ember. 
Székely szó* Sza6ó Elek. . 

Sinnyeteg, pállott, álló 
vízben termő szőrfö , melly 
a* benne járó embert meg- 
rühesíti; nem pedig maga 



Digitized by 



Google 



SIPAG — SÓAKNA. 



331 



a' rüh , mint Szabó D á- 

T i d írja. Szegedi szó. A«/- 

ly Józtef. 
Sipag, sapka. Göcsei szó. 

Flánder Ferencz* 
S i p a k , sipka, sapka. Kál- 

Sipákolok, csibe módra 
sírok. Kemenesali szó. Lé- 
vai Lützlő, 

Sipánkódó, fŐsve'ny , ké- 
regetó. Székely szó. Kállay, 
Sopánkodó. Tojna várm. Cia- 
pá Dániel, 

Sipfa, barna fűzfa, melly- 
bői tayaszszal sípot keszíte* 
nek a' gyermekek ; mivel e- 
gyedul a' sárga ffizet neve- 
zik Göcsejben ffizfá-nak. 
Göcsei szó. Flánder Ferencz, 

Sipítani, sírni; a' galamb- 
fi sipít. Szegedi szó. i\'á//y 
József. 

S i p p a d n i , süJyedeznT, süp- 
pedni. Bodrogközi szó. Mind- 
tzenli. S i p p a d n i v. s i p- 
p e d n i, sár Ja merülni. Nái' 
ly Józief, 

Sirallani, egyszerre erő- 
sen sirni kezdeni , p. o. a' 
gyermek egyszerre megsi- 
rallott. SzékeJy szó. Incze 
József, 

Siralmas ház, halotti gyá- 
szos hajlék. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zsigmond, 

Sirató estve, az össze- 
esketés elótti cstve, a' férj- 
hezmenőt leánybarátnéi si- 
ratják I hogy elvesztik (ár- 



saságukból ; kártyáznak 's 
muzsikálnak ekkor. Székely 
szó. Ferenczi János. 

Sisak, kazán' púpja , silap. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond, 

Siska, leálló nagy fülű. Ke- 
menesali szó. Lévai László. 
Mondatik leginkább disznó- 
ról ^ p. o« siska disznó. Ba- 
laton melléki szó« Horváth 
Zsigmond. Szálkás azórúy fe- 
hér bánáti sertés , melly kö- 
zönségesen vad természetű 
és rósz hízásu szokott len- 
ni. Szegedi szó. Náily Jó* 
zsef. Fánk , farsangi süte- 
mény. Palócz. Szeder Fábián* 

Si vall a ni, rivallani ; mi- 
kor a' keserűség egyszerre 
kitör a' szívből. Székely 
szavak. Incze József. 

Sivanni, ijedtében élesen 
kiáltani. Székely szó. Szabó 
Elek. Sivalkodni , bőgni; fel- 
sivant a* gyermek. Székely. 
Kállay. Egy sivantott lélek 
sem volt oda haza. Győr 
Tárni. Czech János. 

Sivány, minden fú nélkül 
lévő , terniékenytelen , szél 
hordta homok, vagy folyó 
homok. Szegedi szó Nátly 
József. Elviselt, elkoptatott. 
Marczal melléki. Acsády 
Sándor. 

S i V a t a g - h e 1 y , puszta, 
kietlen. Székely szó. Kállay, 

Só -akna, sóbánya. Székely 
szó^ Cserey Elek. 



Digitized by 



Google 



332 



SOBAK — SOMPQRTÁLNI. 



8 b a k 9 sváb. Kemenesali 
8EÖ. Lévai László. 

Sody tűzmelletti kormofl fal. 
Székely Bzó. Buczy, Gőcz, 
knczkő y focas. A' tűtelJ 
kemenczének téglából a' fal 
mellett belűI kirakott vagy 
egésB nagy k^bfil álló tar- 
taja, fala. Székely. Sza- 
bó Elek, Cserepes, serény, 
a* kemenczét tartó belső , 
tüz felül való kőfal. Székely. 
Gyarmathi, A' kemencze' ra^ 
kása, a' hol a' tüz ég, bel< 
felül. Székely. Ferenczi Ja- 
noi. A'kemencze* aljának bei- 
tó oldala , melly mellett ég 
a* tüz. Néha egy lapos kö- 
ret helyeznek oda, hogy 
ne kelljen tapasztani, és ezt 
sódkó-nek hivják. Székely 
szó. Ineze József. Az a* mel- 
lékhely a' tüzelő kemencze 
alatt , hol a' tűz ég , melly- 
aek oldala a' láng v. füst 
által megfeketedik. Innen 
mondják a' székelyek: fe- 
kete mint a' sod. Nem any- 
nyira a' kemencze alatt le- 
TŐ tüzelő helyet teszi , ha- 
nem inkább azt a' mellék 

. kŐfalacskáty melly a' fal 
mellé azért rakatik: hogy 
r^szszerínt a* fából készült 
falnak meggyulhatása^ ellen 
ótalmul szolgáljon ; rész- 
zaerinl pedig , hogy a* tü- 
selő kemenczének fal felül 
Taló része rá rakassék. Szé- 
kely szó. Derxsi Mózeg^ 



iSokadalom (sok-el-adom) , 
szabad yásár, szabadság. 
Székely szó. Szabó Elek. 
Országos vásár ; mintegy : 
sok álladalom. Székely sző. 
Kállay. Csikszékbeá. Gegá 
Nicephor* 

Sokáig, hosszasan, soká. 
Erd. és székely szó. Döb- 
rentei. 

Sólya, pacsmag , elviselt 
papucs , melly még csak ház 
korul használható. Pápa vi- 
déki szó. Matici Imre. Láb- 
beli. Kemenesali. Lévai 
Látzló. Székely szó. derey 
Elek. Szán alá tétetni szo- 
kott henger, midőn a' hajót 
kiugorázzák. Szegedi. Nátl$$ 
Józtef. 

Sompolygó, fanyalgó, há- 
lál kodó. Balaton melléki 
szó. Horváth Zeigmond, 

Sompor dálni, kunyorásx- 
ya, kéregetve, sokáig az 
ember korul sürgölődni. 
Székely szó. Ferenczi Jánot. 
Gyarmathi Sámuel, Pápa vi- 
déki. Matict Imre. 

Somogy, eszterha^ alja be- 
lül a* padláson. Behe* gyűjt. 

Somojgani, mosolyganl. 
Székely stó. Gyarmathi* 

Somportálni, valaki kö- 
rül 's után járni; p. o. ad- 
dig somportála a' leány kö- 
rül, hogy elkapá. Székely 
szó. Inezt József. Saa'thmár* 



Digitized by 



Google 



SONKOLY — SOVALLOTT. 



333 



Tidékén : tOBfordální. 
Oáthy János. 

S o n k 1 y, olrasztatlan viasz. 
Kállay* gyűjt. A* lépnek ki- 
sajtolt törkölye. Balaton 
melléki s^ö. Horváth Ztig- 
mond, Sepr^ , minden le« 
szállott sűrűje a' folyadék- 
nak, p.o. méz-8onkoly» Szé- 
kel j% Kállay, 

S o n k ú , méz nélkül Ya]<( lép. 
Örségi sző. Zákál György. 

Sonyorogni, fázékonyan 
lenni , kuporogni. Székely 
sző. Szadő Eteh, 

Söpentyű, sőtartő , szám- 
ból. Kállay* gyűjt. 

Sor: 1) series; 2) a' pálin- 
kát ha üvegben megrázzák , 
azokat a' gyöngyöket ^ is , 
mellyek a' pálinka' színén 
formálódnak , nevezik s o r- 
nak. Innét soros pálinka: 
erős pálinka ; minthogy csak 
az erős pálinkának van so- 
ra. Székely sző. Incze Jó- 
zitf, 

S o r d é k , szurdék , sntton ; 
kályha megett lévő hely , 
kuczkö. Göcsei sző. Plán- 
itr Ferenez, 

Sorgyázniy valami mellett 
elsuhanni. Kemenesali sző. 
Lévai Láizlü. 

S o r i k á 1 n i , ide 's tova, fel 
's alá járni szeretni. Székely 
sző. Incze Józtef, 

8 r f 1 n i , elé hátra , ki 
'fl be sokat járni : ezen ér- 
telemben is hassnáltatik ; 



p. 0. ne sorofolj annyit, azaz: 
ne járj ki 's be. Székely 
sző. Ferenezi Jánot. 

S o r o m p ő , vámfizetésre em- 
lékeztető jegy. Balaton mel* 
léki sző. Horváth Zsigmond. 
Gátvonal. Pápa vidéki. Ma- 
ties Imre. 

Sorvadni, bánkódni, her- 
vadni. Kemenesali sző. Le- 
vai László, A* bőrnek , seny- 
vedve hullani le a* testről. 
Székely sző. Szabó Eleh- 

Sős-káposzta, savanyí- 
tott káposzta. Székely sző. 
Kállay. 

Sős téj, megkeményedett a- 
lutt téj , minekutána a' sa- 
vója le van eresztve. Szé- 
kely sző. Kállay, 

S ő s z t a n i , rái^tani , húzni , 
p. 0. a* fát V. füvet a* föld- 
ből. IntiCn : s ő d n i, suhaszta- 
ni. Örségi szó. Zakál Oy. 

S o t ő , sutu. Székely szó. Cse- 
rey Elek. Bor- prés. Barkó 
szóé Hollók Imre, Sajtó , sn- 
tyü, bor-prés. Palócz. Ste^ 
der Fábiá^, 

S ó t r a, vad kácsc^* neme, ap- 
ró fekete , 's a* legnehezebb 
lövésű. Szegedi sző. Nátly 
József, 

Sovállottv. sovállaniy 
annyit teszen mint valamit 
tokjából ki fejtegetni ; p. o. 
mikor a' mag^^arőt fájáról 
leszedik, és zöld tokjából 
kifejtegetik, az igy kifejtett 
magyarót a' síékely s o - 



Digitized by 



Google 



3H 



SOVÁRLANI — SÚGÓ v. SÚGÁS. 



yáJlott magyarő-nak 
mondja. 'S ebből szárma- 
zott ez a* székely példabe- 
széd is a' minden világi jók- 
nak bőségében levő gazdag 
emberről: Teli van a' 
feneke sovállott ma- 
gyaréval; azaz : minden 
jőkkal bővolködik. Székely 
sző. Dermsi Mózes. 

Sovárlani, p. o. a' diőt , 
magyar őt a' hajából kifejte- 
ni. Székely sző. Incze Jó- 
ztef. 

Sóvárogni, koplalni, szi- 
gorún élni. Annyit is tesz 
mint : erősen kívánni. Szé- 
kely sző. Kállay. 

Sömdrödni,....? Szath- 
már vidéki sző. Gálhy János, 

S ő m Ö r ö g , ebse méreg, visz- 
keteges hámlás a' bőrön. 
Székely sző. Szabó Elek, 
Szathmár vidéki. Gáthy J. 

Sonnyedék, rüh, kosz, 
kaprecz, viszkétegség. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, Pápa vidéki. Ma- 
tics Imre, 

Sőre, egy falka eladó szar- 
vas marha. Kállay' gyűjt, 

Sörtély, disznó* hátán ter- 
mő kemény szőr. Pápa vi- 
déki szó. Matics Imre, 

Spanyol czérna, selyem 
fonál, cousier. Baranyai szó. 
Tóbi Antal. 

Spárga: 1) hosszú kender 
rékony gyeplő; 2) plánta 



gyökér. Székely sző. Szabd 
Elek. 

S r ő f-i n a 8 v. s r ő f-s z o 1 g a, 
a' mellyel tartják az asz- 
talosok a' srófba szorított 
deszka' végét. SaSékely szó. 
Ferenczi János, 

S r ó f-t á b 1 a, mellyel a' srő- 
fot vágják. Székely sző. JFe- 
renczi János, 

Sróf-tekerő, egy meg* 
tekert vas fan vél Jel ; a' he* 
gye lapos , hogy a'srőfszeg' 
vágásába bemehessen. Szé* 
kely szó. Ferenczi János, 

Suarcz, surcz. Székely szó. 
Cserey Elek, 

Suba, felső ruha, felöltő, 
viselő ruha. Kemenesali szó. 
Lévai László. Hosszn bunda. 
Székely sző. Gyarmathi. 
Derzsi Mózes. Kecskemét 
körűi. Csapó Dániel, Köd- 
mön » bunda. Székely. Kál- 
lay. 

Sudámlani, suhanni. Szé- 
kely szó. Cserey Elek, ' 

Sudár: 1) az ostor' végére 
font suhogó; 2) a* kankalé- 
kos kútnak a' kútba lejáró 
vékony nyele. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 

Súgó V. súgás: 1) ollyan 
hely a* folyóvízben, a' hol 
szeglet formára összepnen 
a' víz ; 2) a' hol , fölebb 
lévén a* víz* ágya , a* kö- 
vek is látszanak ; szeret- 
nek ebben , a* víz' mélyé- 
ről följőve, játszadozni a* 



Digitized by 



Google 



SUIÍANCZ — SUNDA BUNDA. 



halak. Székely sző. Feren- 
czi Júno8, A' folyó , a' hol 
kisebb, ragy az ágya fel van 
tél'ie^ és a' yiznek esése 
van , vagy sebesebben zúgva 
foly. SzékeJy szd. íncze Jó- 
%ief, 
S u h a n c z : Gömör , Torna ; 
gyerkócze: Dunántúl. Döb* 
rcjf/et. Szafhniár vidéki. Gá- 
thy János. A^irgoncz. Gőmő- 
ri szó. Hollók Jmre, 
8uhanczár, felserdült ifjú. 
Székely szó. Kállay, Tolna 
Tárm. Csapd DánieLYékonyy 
sugár. Innét — 
Suhanczárodniy véko- 
nyodni. Székely szavak. ín- 
cze József. 
S u h á n g , csapó vagy ütő 
pálcza ; vagy : csihar. Kéme- 
nesali szó. Lévai László. 
Suhanni, 1. Sudámlani. 
Su hanték^ vékony ritka 
rántás a' leves étkeken. Sze- 
gedi szó. Náily József, 
Suhatag, csivatag , pózna, 
durung. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Suhlnttinly vágni a' lóra 
ostorral. Székely szó. Kál- 
lay. 

S n h í t ó , csuhu , vizi növe- 
vény. Kemenesali szó. Lévai 
László. 

S uh od ni , megcsapni, vesz- 
szózni. Székely szó. Cserey 
Elek. 

Suhog, a* forró viz az ust- 



335 
Kál- 



hen , azaz , erősen fó. 
lay' gyiijt. 

Suhogó, ostorhegy. Szegedi 
szó. JSátly József. Vékony 
hosszú ostor , melly csóvá- 
lás közben suhogni szokott. 
Tolna várm. Csapó Dániel. 

Suj, suh. Székely szó. Kál- 

Su jakod ni, szikkadni, 
száradójában lenni. Matics 
Imre, 

S u j m , vizi gesztenye. Kál* 
lay' gyüjt. 

S u 1 , laptaforma kemény ke- 
levény a' testen. Göcsei szó. 
Plánder Ferencz 

Sula, kajla, lefittyent fülű. 
Székely szó. Ferenczi Jáiios. 

Suli, nyírett fejű gyereknek 
tréfából lett neve. Székely 
szó. Szabó Elek, 

S u 1 1 g n i , . . . . ? Szathmár 
vidéki szó. Gálhy János, 

Sulyok, mosóía. Székely 
szó , Csikszékben. Gegő Ni- 
cephor. Kecskemét körül is 
divatos. Csapó Dániel, 

Sumák, ostoba , tudatlan. 
Göcsei szó. Flánder Ferencz. 

S u n d a , csúnya , ocsmány. 
Bodrogközi szó. Mindszenti, 
Ferenczi János. Sunnyi ; laj- 
ha , pimasz , sunnyogó, rest . 
ember. Keleti-Indiának egy 
tartománya is S u n d á-nak 
neveztetik. Székely szó. Sza- 
bó Elek, 

S u n d a - b u n d a , csa^a , in- 
gyen éld; per sundám-bun- 



Digitized by 



Google 



336 



SUNNOGNI — SUSOGÓ. 



dám iseresni , csalfán tenni 
magáéTá. Székel;^ 8z4S és 
•zölás. Kállay, Sanda 
ember, fösvény , kéregető. 
Székelj sző. Kállay, 

5 a n n o g n i , sanyorogni. 
Gydr rárm. Horvát Endre. 

6 u n y iy tettetett alázatos , 
szelíd mint a' macska mikor 
egeret akar fogni. Székely 
szó. Inexe Józief, Szemöldö- 
két szemére rántó. Keme- 
nesali. Lévai Lászid, Ala- 
muszta ravasz ember. Szé- 
kely szd. Kállay* 

S u n n y i» alattomos , lappan- 
gd ; innét — 

Sunnyogni, alattomban le- 
selkedve menni. Székely sza- 
Tak. FerfifCít Jiífio*. Sunyor- 
gatni, izemit bebehunyni. 
Balaton melléki sző. Hor- 
váth Ztigmond, 

S u p p a d z n i, az ingovány- 
ba ottan ottan belé merülni. 
Székely ssd. Szabó Elek. 

Suppogtatni, palló rész- 
szdvel megverni. Székely 
szó. Ferenezi Jánot, 

Snramlani, eliramlani. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zeigmond, Elillanni. Pápa 
vidéki. Matici Jmre, 

S u r d é 9 szalmából derekalj. 
Székely szó. Szabó Etek, 

Surgye, szalmazsák a' de- 
rekaljon alal. Székely szó. 
Ferenezi János. Duszi^, szal- 
mazsák. Székely szó. Gyár- 
mathi Sámuel. 



S a r g y á n , szép karcsú ter- 
metű p. 0. fa, legényke, 
menyecske , stb. BeW gyűjt. 
Surján, ugyanaz Fehér- 
vármegyében. F. JU. 

Súrlódni, Ssszesur- 
1 ó d n i : az embernek , fel- 
legnek egymáshoz érni. Ssé- 
kely szó. Ferenezi Jánot. 

Surló fA, tál-mosó ffi. Szé« 
kely szó. Cterey Elek, 

Surló-kalapács, a* mi- 
vel a* deszkába az enyvet 
súrolják bele az asztalosok. 
Székely szó. Ferenezi János, 

Súrolni, sikárlani p. o. sso- 
ba' fdldét ; de van elme-sur* 
lódás is. Székely szó. B. 
Lakos. Szathmár vidéki sió. 
Gáthy János. 

Surranni, el-, ki-, besur- 
ranni ! hirtelen el-, ki-, be- 
menni. Győr várm. fíorvát JE. 

S n s á r 1 ó , varázsló. Székely 
szó. Cserey Elek. 

S u s k a , valaminek a' tokja ; 
^ fenyő suska , a' fenyőfákoA 
terem.' Az elvágott v. meg- 
sebzett ujjat ahhoz szabott 
suskába kötik, a' míg meg- 
gyógyul. Székely szó. 8za» 
bó Elek. 

S u s n y a , vessző csiatag. K- 
szék. vidéki szó, Baranyában. 
Jeremiás Sámuel. Büdös , 
ross gyonirú. Székely. Cte- 
rey Elek. 

Susogó, kullogó , kerítő , 
szerző* Innét a' banyák fe- 
lől mondatik : susogóba jár- 



Digitized by 



Google 



8USTÁK — SGSÖLBK. 



337 



nak; axax; kikémlelik , ha 
lánynak ehhez vagy amali- 
hoz a' Jéglényhez van-e haj- 
landósága. Balaton melléki 
8ZÖ. Horváth Zsigmotid. 

S u a t á k , két garas. Székely 
szé. Ferenczi Jánot, 

Sustorogni, mondatik a' 
nedves fáról , mikor a' tüzon 
ég .Pápa vidéki. Matia Imre. 

Suta: 1) félszarvú; 2) fél 
fűiével halló. Kállay' gyiijt. 
Balog y balkézzel dolgo- 
sod cqonka. Tolna várm. 
Csapó Dánieh B a 1 o g s ű- 
t ű , mindenre balkezét hasz- 
náló. Pápa vidéki szó. Ma- 
tia Imre, Csuta , kurta. Ba- 
laton melléki. Horváth Ztig- 
tnond. 

Suti, balog,, balkezes. Pa- 
lőcz. Szeder Fábián^ 

Suttogó, suhancz , gyer- 
kócz. Sárközi szó , Tolna 
rárm. Garay, 

S u 1 1 o m , szugoly , rejtett 
hely. Innét — 

Snttomban , alattomban 
titkon, rejtekben. Pápa vi- 
déki szavak. Ma fia Imre, 
Gőmöriek* Hollók Imre, Szé-» 
kelyiek. Ferencit János, 

Sutton, kuszkó, sarok, 
szurdék. fialaton melléki szó. 
Horváth Ztigmond, Rejtek 
szegelet a* házban. Kéme- 
nesali. Létai László, 

S u 1 1 o n y , sordik , ZHgoly , 
szeglet. Őrségi szó. Zakál 
György. 

TiiSZAVAE. 



S ű , sógor, sógorasszony. Szé- 
kely szó. Cserey EleV. 

S ű j d ó , esztendós malacz. 
Marc'^al melléki szó. ^c«á- 
dy Sándor, 

Sűke, félsűket. 6y^r várm. 
Czeeh János, 

8 ü 1 d ó , esztendős disznó* 
Székely szó. Kállay. Szaíh- 
már vidéki. Gáthy János. 
Elóhasu disznód Székely szó. 
Gyarmathi. 

Sűlékeny , ausgebrannt , 
p. o. főid. Gyór várm. Czsch 
János. 

Süllős, kurzathmig. Győr 
várm. Czeeh János* 

Sült, pecsenye. Székely szó. 
Kállay, 

Sülteién ember, sülte- 
len beszéd: izetlen-bü- 
zetlen, idétlen magaviselet 
tü ember; Ízetlen , nem talp- 
raesett beszéd. Székely szó* 
lásmód. Ferenczi János. 

Sűmölcs, a* testen levő ki- 
álló csucsorodások. Szé- 
kely szó. Ferenczi János. 
Pápa* vidékén szSmolcs* 
nék mondják. Matics Imre. 

Süppedni, igen mélyen 
süllyedni, sullyedezni. őr- 
ségi szó. Zahál György, 

S ű r ö g-f r o g , szüntelen 
ide 's tova men. Pápa vidé- 
ki szó. Matics Imre, 

Sürölködöm, súrolódom. 

Székely ssó. Gyarmatin, 
S ü s 1 e k , pacsirta , szántó- 
22 



Digitized by 



Google 



338 



SŰSÜ-*8ZAK. 



ka. Ss^Skely ssó. derey 

Eieh. 
S ű 8 ű y együgyű , boh4 Pápa 

vidéki tsö. Matics Imre, 

Bászli , boflzme. Kemeiiesali. 

Lévai Lánlá, 
Sütkéreznek, a' napon 

meleghik magokat; aprican- 

tar. Kállay* gyűjt. 
8 ü t k ó y fiatal , siheder , 8U« 

kancs ; p.o. sűtkó nynsska , 



8Űtk< legény. Baranyai sstf. 
Tóbi Antal. 

SűtkdrésznS, sokáig me- 
legedni : Bodrogkőzi. Mind' 
9%entu 

S ű T ő ] t é u i : GdmSr 9 Torna; 
fütyölni. Dunán tál. Döb~ 
rentet. 

S|ü Y d 1 1 y fi , madár' iieTe. 
Káliay' gyűjt. 



Sz. 



/ 



dzabadkozni, mentegetni 
magát. Székely nzó. Kdllay. 

Szabódni, szabadkOvZ- 
ni , vonakodni , magát men- 
tegetni , midőn nem akarunk 
Talamit 5r5mest elvállalni. 
Balaton melléki szó. Horm 
táth Zsigmond, 

Szab d-g a 1 1 é r : táska. Szé- 
kely szé. Kállay, 

S z a c B k a y szecska M. II. 
2G2. I. A' székelyeknél. Fe. 

' xencii Jánoti 

Szád a, valaminek szája, e. 
lül kinyitása, p. o. katlané, 
kemeiiczeé , barlangé. Szé- 
kely ssó. Ferenczi János, 

S z á d a 1 ö , hordónak az ak- 
nája. Palócz. Szeder Fádián. 
Barkó szó. Hollók Imre. 

Szá diófa, fa-dugó. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 



Szádokfa, hársfa. Székely 
szó. Suezy. 

Szagatott, csipkedett tész- 
ta. Székely szó. Kállay. 

Száguldozni, szerteszét 
futkosni. Székely szó. Gyar- 
mathi, 

S z á g y f a , szSvószék , esz- 
váta. Götn9ri szó. liolldk 
Jmre, 

S z a h án y , tepszi. Baranj'ai 
szó. Tóbi Antal. 

Sz á j a d z ó ,. akonája a' hor- 
dónak. Kállay* gyűjt. 

Szájas, széles szájú nagy 
korsó. Vas várm. Dr, Hor- 
dát József, 

S z á j g y ű r ű , die Lefze. 
Beké gyűjt. 

Szák, mer/tő háló, mellyel 
bárkából a' halakat kifog- 



Digitized by 



Lioogle 



SZARA — SZÁLA. 



339 



dtoiták. Ssegedi ftKtf« Náily 
Jóttef. Kettős águ fanyélre 
csinált kerek hál ócska, mely- 
lyel a' halat a' vejcKből f 
vagy az aprő kiszt a* riz- 
ból merik. Balaton melléki 
sző. Horváth Ziigmond. 

S I a k a : 1 ) a' kerék't falábéi 
kihullott darabocska ; 2) 
disznó - torok' nyaTalyája. . 
Székely szó. Ferenc zi Jánoi. 

Szakadók: 1) máslás; 2) 
sárga segru kicsi darázs ; 
3) a' tyuki^k , mikor a' to- 
jását elhagyja, az utolsó 
kis tojása; 4) folyóviz' ki- 
sebb ága, M. 11.; 5) tSrés , 
Bruch — Edcr 325. lapja 
szerint ** de ezt a' székely 
szakadásnak mondja. Szé- 
kely szó, Ferencii János, 

Szakai fi, schropholaria no- 
dulosa. Székely szó. Incze 
Jóxeef. 

Szakái 1-yilág, régi, ósi 
idó , — midőn még szakállat 
yiselCek , XIV. Lajos fran- 
czia király előtt őseink is. 
Székely szó. Ferencii Jánot. 

Szakát yetni, yalaminek 
p. o. a' keréknek , midőn 
egy darabocska fa a* falá- 
ból kihull , a' csapná]. Szé- 
kely szó. Ferencii Jánoe, 

Szakasztott ollyan, 
yilágra ollyan , épen ollyan. 
Székely szólás. Kállay, 

Szakaszt óyéka, szakaj- 
tó , szalmából fűzzel kdtőtt 
edény ; másutt z s o m p o r. 



Vas yárm. Dr, Horvát Jó- 

Szakatkozni, szakaszkod, 
ni. Székely szó. Cs,erey Elek. 

Szak i jja: Gőmör , Torna; 
szakítsa: Dunán tnl. Böb-^ 
reníei, 

S z a k í t n i , szakasztani. Szé* 
kely szó. GyarmatÁi. 

Szakja -y a s, az a' yas töl- 
csér, a' mellybe a* fúyó' cső- 
je men. Székely szó. Fe- 
rencit Jánoi, 

Szakká lenni, összenyo- 
módni, törődni- Beké* gyűjt, 

Szakmány , napszámi mun- 
ka , robot. Mattét Imre. 

Szakos, fojtós; p.o. szakos 
édos alma. Székely szó. Fe- 
rencii János, m 

Szakszina, sok egy 's más 
portéka; innen : sok szakszi- 
náyal jár^ azt teszi: hogy 
sok darab portékákkal , 
encsem-bencsemmeL Székely 
szó. Ferencii János, A' la- 
itóházbeli vászon 's egyéh 
mindenféle hulladék gu* 
nya 's portékák. Egyes 
szamban-sokfélét jelent. Tö- 
rök származásúnak tetszi!.. 
Székely szó. Szabó Elek, 

Szakyányában dolgoz- 
n i , bizonyos kész pénzben 
yalami munkát felvállalni. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 

Szála, azon szőlő faj, mely- 
lyet Hegyalján f o r ni i n t- 
nak, Sopronyban pedig a' né- 
22* 



Digitized by 



Google 



340 



SZALAD — SZAP. 



metek Zapfnc r-nek ne- 
vednek. Gydr várni, SstroJtaff, 

Szalad, megköltetett aszalt 
gabona; Maltz. Székely szó. 
JKállay, 

S z a 1 a d o s , kicsijráztatott 
bazalisztből lágy édes sü- 
temény. Kemenesali sző. £^- 
vai Látzló, Kicsirázolt , pá- 
linkának Taló gabona. G5- 
m«ji szó. Hollók Imre, Csi- 
rás búzalisztből készült é- 
des sütemény. Balaton mel- 
léki szó. HoTtáth Zsigmond. 
Némelly TÍdéken k ó t é s- 
nek V. kjé 1 1 e s-nek is mond- 
ják. Készítés-módja: a' ba- 
za-csirának levével a* rozs- 
liszt kovászszá kevertetiky 
és #gy megsiittetik. Pápa* 
ridékéu. Matics Imre. 

Szál agy kőtő. Székely szó. 
Cserey Elek. 

Szállingózik: a* hó, 
gyengén havaz. Székely szó. 
Kállay. Tolna várm. Ctapó 
Dániel. 

S z a 1 m a-c s u t a k| kéve zsúp. 
Székely szó. Ceerey EUh. 

Szalonnás kenyér, ke- 
letlen, nem jól sült. Kállay* 
gyűjt. Tolna várm. C»apó 
Daniét 

Szalu, válazó, hornyoló 

görbe fejsze. Székely szó. 

Buczy. Horgas fejsze. Szé- 

* kely szó. Gyarmalhi. Innét— 

Szalulni, kiszalulni, 
azon horgas fejszével p. o. 
kerék falat kitisztítani a' 



hajlásain. Székely siarak. 
Incte József. 
Szalúfa, 1. Koszorúfa. 
S z a m a 1 ó , szénronó. Sz« 
György völgye táján. Pláum 
der Ferencz. 
;Szamár fül, könyvben be- 
hajtása a* levélnek.f^Székely 
szó. Kállay. 

Szamát, illat, íz, szesz. 
Kemenesali szó. Lévai Lász' 
ló, P. o. fóldszamatu bor , 
földíző bor. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 

Számlik, szántódik. Szé* 
kely szó. Cryarmathi. 

Szamó cza, erdei eper. 
Bácskai szó. Maiics Imre. 

Szamotlás, szarufa' állá- 
nak szél koszorúfában be- 
eresztése. Kászon szék^ szó. 
Kállay. 

Szanaszét, szerteszét. Ba- 
laton melléki szó. Hortátk 
Zsigmond, G.ömörú Hollók 
Imre. Kemenesali. Lévai L. 

Szánkó, szán. Baranyai 
szó. Tó6i Antal, 

Szántani, használtatik ar- 
ra is, hogy: valakiben ben. 
ne lakni; ne szánts Afinyit 
rajta: ne pirongasd és szidd 
annyit. Székely szó. Feren- 
czi János. 

Szántoka, pacsirta. Szé- 
kely szó. Ferenezi János, 
Cserey Elek. 

S z a p , kemencze. Részei e- 
zek : szap' alja , koczik , 
csereftznek. fiarkó asavak. 



% . 



^ Digitized by VjOOQ IC 



SZAP.AL r- SZATTYÁN. 



341 



Bollúh Imre* Kemenczének 
az oldala. Palőcz. Szeder 
Fábián* 

S z a p - a 1 , kemencze' oldala 
meMett való pad. Palöcz. 
Szeder Fábián^ 

S z a p 1 y , szapu , ÖblSsre 
T^sett rizhányó lapát » a' 
hajókon és csónakokban. 
Szegedi s;bő. I^átly József, 
Aső lapát. Székely sző. Cee* 
rey Elek. 

Szaporlcza, szapora be- 
szédű. Kemenesali szó. Lé- 
vai László* 

Szapornicza, a* szót 's 
beszédet hamar elhadaró. 
Balaton melléki szó.. Uor' 
váth Zsigmond, 

Szappant, szappan. Or- 
n^ánsági «zó , Baranyában. 

^ Jeremiás Sámuel, 

Szapu, nyolczados ; fakéreg- 
ból való gabona mérték. Ba- 
ranyai szó. Tóbi Anlal, 

Szapulni, lúgozni. Mint- 
hogy fakéregből van készít- 
Te a* lugzó hordójok, innen 
mondják: s z a p u 1 n i. L. 
Szapu. Baranyai szó. Tóbi 
Antal, 

Szár,/ kukoriczatartó. Bara- 
nyai szó. Tóbi Antal, 

Szarabanka, bűdds banka, 
bábuk. Székely szó. G^yor- 
mathi. 

Szarakod ik: 1) arról 
mondják, ki valamibe bele- 
bele kap , 's nem értvén hoz- 
ta , semmire sem men vele ; 



2) annyit is tesz, mini:un- 
tatólag tréfálódzik valaki- 
vel. Pápa vidéki szó. Matics 
Imre* |,Mit szarakodsz ve- 
lem!" Győr várm. Czeeh 
János, Ingerkedik, kőtódik. 
Tolna várm. Csapó Dániel, 

Szarándok, bujdosó ván- 
dor. Kemenesali szó. Lévai 
László, 

S z á r c s i , vékonylábu , szfik 
basu, p. 0. ló. Pápa vidéki 
szó. Matics Imre, Száraz so^ 
vány testű. Székely szó. Sza» 
hó Elek. 

Szarbabuk, szarbanka. Szé* 
kely szó. Cserey Elek, 

S z a r i k a , szűr. Székely szó. 
Gyarmat hi. 

Szarkagáborgyán, gá- 
borka madár. Kemenesali 
Lévai László, 

Szárma, takart , t51t5tt ká- 
poszta, töltés* Kecskeméti 
szó. Csapó Dániel. 

Szarmálódom,....! Szé* 
kely szó. Gyarmathi. 

Szármánt, töltött káposz- 
ta. Baranyai szó. Tóbí Antal. 

Szarva, puskapor-tartó. Ke- 
menesali szó. Lévai László, 

S z a t y i » g , fehér pántlika , 
kötőiék. Kecskeméti szó. 
Csapó Dániel, 

Szátyók y. laza, homo si- 
ne vigore. Beke^ Sy^jt* 

S z a t y r a , vén banya. Gömö* 
ri szó. Hollók Imre, Bod- 
rogközi Mindszenti. 
Szattyán, kikészített bir* . 



Digitized by 



Google 



342 



SZATYUS — SZfiRÁLLÓ. 



kabór. Marczal melléki beö. 
Actády Sándor. 

S z a t y u 8 y ro8z személy, 
GyÓT várm. CzechJánot* 

Ssebeni tányér- alma, 
pogácsa alma* Székely sző. 
Káliatf. 

Szebbebb, e*li. fzebb. Gö- 
csei 8SŐ. Piánder Ferencz, 

Szederjes, setétkék, franz- 
blan. Erdélyi és székely sző. 
Döbrentei. B. Laho*,' 

Szederjfa, 1. Eperfa. 

Szeder észkedek, szede- 
gelodöm. Gőraöri sző. Hol- 
lók Imre. 

Szeg: 1) ház-sor, p. o. föl- 
szeg, al-sseg, kdzép-szeg. 
Göcsejben sok falut szög- 
nek neveznek , p. o. Paizs- 
szög , Kustyán-szug ; 2) kü- 
lönféle fa- és vas-szeg. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Ztigmond. 

Szegke, szegecske. Palőcz. 
Szeder Fábián. 

Szegni, a* megszabott kön- 
tös' szélét behajtásra varr- 
ni; jelent ékesítcst is, p. o. 
az a' ruha egészen megszeg- 
te Katit, azaz, igen illik 
neki. Székely sző és szőlás. 
Szabó Elek. 

Szegődi, a* mi akármellyik 
háznál hamar honivá válik, 
akár ember akár kutya le-, 
gyen az. Székely sző. ' Fe- 
rencit János. A' ki minden- 
hez adja magát. Marczal 



melléki. Aciády Sánior.XJrsí' 
ráltoztatő. Székely. Buczy. 

Szégyenkedni , Márton 
szerint : unverschámt seyn* 
De a' szégyenkedő nem 
szemtelen, p. o. egy látoga- 
tőba mének, a' társam hely- 
^ telenül viseli magát, én sző- 
gyenkedem, hogy vele in- 
dultam meg; de nem va- 
gyok szemtelen* Itt „szé- 
gyenkedni" teszen : yala- 
melly hibáért szégyent szen- 
vedni, nem csak ha a' hibát 
magunk ejtjük , hanem ha 
egy más hozzánk tartozó is* 
Székely sző. Incze Józeef. 

Szejke, gyomrot hajtő, ne- 
héz italu , büdös forrás* vi- 
ze. Székely sző. Szabó Eleh» 
Savanyú forrásos lapály* 
Székely. Tűry Ignácz. Bu- 
döskőves feles rósz ízü vi» 
zes hely 's forrásos sepp9- 
dék ; a' marhák szeretik in- 
ni. Székely. Ferenczi Jánoe. 
Szejkés hely v. tíz, bü- 
döskőves hely v. tíz. Szé- 
kely. Gödry. 

Szejp, a* ki az s-t «z*nek 
mondja , p. o. a' sikságot 
szikszágnafc stb. Székely 
sző. Incze Józtef. 

S z é k a , tojás* széki. Ormán- 
sági sző, Baranyában. Je- 
remiás Sámuel. 

Székács, vadgalamb* egyik 
neme. Gömöri sző. Hollók 
Imre. 

Székállő^ mészáros , a* ki 



Digitized by 



Google 



SZEKÉR — SZEMÓK. 



343 



az nap darabol. Székely sző. 
KáUay. 

Szekér, e' h. szekér. Csik- 
széki székely sző. Farkas 
hadnagy, Palőcz. Szeder Fá- 
bián. Szekér' részei : Nyőj- 
tUy rakoncza , kiillű, fü- 
réncz, füréticzpácza , tengű, 
pengü, űtközíi, sárkánykari- 
ka , lőcs y hámfa , kisafa , 
gyuha, sin, agy, űklü y* 
üklely. Örségi szavak. Za- 
hál György, 

Szekeres 9 1. Fuvaros. 

Szék' fia, itélő-birő. Szé- 
kely sző. Cterey Eleh. 

Szekszemonta , motyő. 
Bodrogkőzi sző. Mindszenti. 

Szel de, 1. Neszere. 

Szelemen, eresz az épüle- 
ten. Káttay* gyűjt. Gerenda. 
Székely sző. Cserey Eleh. 
Fa, melly az ágason van. 
Barkő sző. Hollóh Imre. 

Szelencze, skatulya. Szé- 
kely sző. Cserey Eleh, 

Szelenczefa, szelen- 
czevi rág : orgonafa , or- 
gonavirág. Pápa vidéki sző. 
Matict Imre* 

Szeleverdi, szeles ember , 
vagy gyerek. Marczal mel- 
léki sző. Actády Sándor, 
. Tolna várm. Ctajio Dániel. 
Pápa' vidékén : s z e b e r d i 
vagy szele burdi , hebe- 
hurgya, neszere, légvágő ; 
illyenről van e' szőlásmőd : 
„Hí bele Balás, lovat ád 
az isten." Matics Imre. 



Szelindek, mészáros ku- 
tya. Pápa vidéki sző. Ma- 
ties Imre, 

S z é 1 k e , csészeformájn kis- 
ded tál. Kecskemét tájéki 
sző. Csapd Dániel, 

S z e 1 k ő , vadrécze (kan). Or- 
knánsági sző, Baranyában. 
Jeremiás, Sámuel, 

Szellet, szellem ; p.o. nagy 
szellet van benne , azaz, ma- 
ga felől sokat állít. Bala- 
ton melléki sző. Hortáth 
Zsigmond, Eehe* gyűjt. 

Szélvirág, 1. Pipacs. 

Szembe penderkedő, a' 
ki mindjárt kész a' nagyöb- 
bakkal is szemke állani 's 
perelni. A' székelyeknél. Fe- 
renczi^ János, 

Szembe szépet mon da« 
n i , hízelkedni. Székely sző- 
lás. Cserey Eleh, 

Szemerke, a* fenyő* egyik 
neme. Szemerke-turő, 
kászu - tnrő. Székely sző. 
Tűry Ignácz. 

Szemerkélni, szemenkint 
szedegetni. Székely sző. 
Gyarmat hi Sámuel, Keres- 
gélni, p. o. a' malaczok a' 
kiöntetett szemét hulladé- 
kon. Székely sző. Szabő Eleh, 

Szemőcze, eperfaj. Győr 
várm. Horvát Endre, 

S z e m ő k , jegyes szemű, vas- 
tag szemöldökű birka. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. Göcsei. Flánder 
Ferenct. 



Digitized by 



Google 



344 



SZBMÖRCSÖK-GALUSKA - 8ZBPB6. 



8cein9ro85k -galuska, 
' étel' neme , leresbe ; ssalon- 
nát I tehe'nhust, tojás* sárgá- 
ját össxevagdalva 's liset- 
lángban gombolyagra for- 
gatva : levesbe valő. A* szé- 
kelyeknél, ifertnezi Jánot. 

Szemre-renni, a* gőcsdn 
elvágni a' termőágat. Szé- 
kely sző. Kállay* 

S z e m ű g y, Márton szerint : 
„frej'es féld bekommen*' így 
Tan kitéve : „steműgyet ven- 
ni/' A' székelyeknél ezzel 
a' kifejezéssel nem élnek , 
hanem fordul elé i^y i „szem- 
lügyet veszteni*', melly any- 
nyi mint : szem elől elmen- 
ni; „szemSgyre venni'' te- 
szen : valamit szorosabban 
megűgyelní , megvizsgálni. 
Székely sző, Incze Józuf, 

Szén, parázs-tfiz. Ormánsá- 
gi szó, Baranyában. Jerf- 
miái Sámuel. 

Szenei ő , kaudallő. Balaton 
melléki sző. Horváth Ztig^ 
mond. 

S z e n e s 9 kis négyszegű er- 
szény, a' pipások' tüzszer- 
azám-tartőjok. Baranyai sző. 
Tőli Antal. 

Scentegyház , templom. 
Palőcz sző. Sxeder Fábián. 
Veszprém és Vas várme- 
gyében is. 

Ssentivány-alma, Sz. 
Iván napja tájban érik. Kái- 
lay* gyűjt. 

Ssenkucsi} ibolya, tava- 



szi viola. Székely siő. 7V* 
ry Ignácx. Férc nézi Jánog. 
Sz. Mihály' lova, halott- 
vivő faalkat. Balaton mellé- 
ki sző. Horváth Ztigmond, 
Széuszítő, vaskai án. Szé- 
kely sző, derey Elek. 
Szentes, (^zrevétel , meg. 
sejdítés T. sajdítás; innen 
szenteni , észrevenni , 
megsejdíteni ; deák eredetű 
(resentire). Székely sző. S20- 
6Ó Eieh. 
Szentsága, szentatyasága. 

Szeder Fábián. 
Szenvedője, vigiliája ax 
ünnepnek. Székely sző. JStc- 
czy. 
Szénvonőy kuruglya. Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Ztigmond. 
Szenyelni, szelelni , p. o. 
a' pipaszárom nem szenyel. 
Vas várm. Dr. Horvát J6» 
Xief. ' 
Szépe, szőke. Székely sző. 
derey Elek. Ha a' fehér vagy 
szürke lovon sárgás fekete 
pettyek kezdenek lenni , ak- 
kor nevezik a' lő' szinét szé- 
pének. Székely sző, Feren- 
ezi Jánot. 
Szepeg:!) a' gyermek mi* 
kor mintegy ssippogva pc- 
tyereg; 2) mikor valami re- 
beg, ha mi rósz találja, p,o. 
a^ kinek 50 botot raknak fe- 
nekére. Székely sző. Szabó 
Eleh. Annyit is tesz , mint : 
mérgeskedni. Kállay' gy^ft. 



Digitized by 



Google 



SZEPRLGBK '^ SZERDBK. 



345 



Székely isd. Gyarmathi Sa- 
mutl. Reszketni , félni ; in- 
nen: szepegő, szepe- 
gd s. Székely sző. Kállay, 

Szepelgek, kelletlenül, 
nytighatlanul fészkálddom. 
Kemenetfali. Lévai Lái%ló. 

Szepentyó, kur?a , csabdi 
T. csapdi fehérszemély, fér- 
fiakat kermelŐ. Kemenesali 
szó. Lévai Lánló, 

Szépet, bőrSs-láda. Székely 
sző. Cterey Elek, Barkő 
sző. Hollók Imre. 

Szépet el ni, szelleni pál- 
lani, hányni vetni. Székely 
sző. Gyarmathi Sámuel. 

Szeppenni , szdppenni , 
megijedni. Palőcz. Szeder 
Fábián, 

Szeppenteni, megijeszte- 
ni. Palőcz. Szeder Fábián. 

Szeprente, venyige , a' tő- 
kéről lemetszett vessző. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Ztigmond, 

Szer: eszkŐz , íjnfiszer , szer- 
szám ; 2) rend. Székely sző. 
Tűry Jgnácx. Sem szere, 
sem száma, azaz, rendetle- 
nül sok. székely szőlás. Fe- 
renczi Jánot. Sor; p. o. az 
ollyan falakban, hol csak 
két sor ház van, mondatik: 
bal szeren , jobb szeren ; al 
szeren, fSl szeren van en- 
nek V. ammannak háza. Pá- 
pa vidéki iző. Matict Imre, 

S 1^ e r d á i , élelem-tarisznya. 



Barkő sző. Használtatik es 
Sz. Simonyban , a' mint ezen 
népdal' tártai máből kitet- 
szik : „Hat bojtárnak va- 
gyok fejedelme , Ugy tisz- 
teltetem magam' : ,, Kegyel- 
me"; A^'an is nekik én tőlem 
félelmek, Nem hibázik sem- 
miből élelmek. Parancsol- 
tam, a* kisebb bojtárom 
Hozza elő a' kedves s z e r« 
d á 8 m'. Abban vagyon sza- 
lonnám 's kenyerem. Kiből 
megkínálom jő emberem' 
stb." Hogy e* dalban „szer* 
dás*« személyt nem jelent, 
az összefüggés mutatja. Sőt 
e' szőnak tulajdon értelme 
felől tudakozódván , felele- 
tül azt ve?ém, hogy: ta» 
rlsznya; hihetőleg csor- 
dástői, melly Zalában c s e r- 
dás*nak mondatik, általve- 
vődutt (persona pro re pos- 
sessa). Hollók Imre. 

S z é r d e k , vert téj. Székely 
sző. Cterey Elek. Tej leves. 
G5m5ri. Hollók Imre. Sze- 
dett gyim-gyom eledel. Ke- 
menesali sző. Lévai Látzló* 
Becsinált' neme. Kállay* 
gyűjt. 

S z e r d é k , gyűjtemény ; hon- 
nan ez a' példabeszéd: „E- 
bül gyűlt szerdéknek ebül 
kell elveszni", azaz, igaz- 
ságtalan keresetnek szeren- 
csétlen sz9kott a' vége len- 
ni. A' székelyeknél. Feren^ 
czi Jattot, 



Digitized by 



Google 



346 



SZfiRBZNl — SZIKKADNI. 



8b erez ni: 1) ^eresai ra- 
gyónt; 2) az eladott m^zet 
T. gyapottat , a' mértéken 
folüI kevéssel pótolni. Szé« 
kely sző. Szabő Elek. Győr 
Tárm. Horvát Endre. 

Síéróy csűr-föld. Sz^ely 
sző. Cterey EUh. 

Sserszámfa^ bizonyos 
eszközöknek kiszemelt fa. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 

Szerszexp) rilágra termett 
gyerek , ficzkó. Balaton 
melléki szó* Horváth Zsig- 
mond. 

Szertesy hebehurgya, sze- 
les 9 neszes , lármás* Keme- 
nesali szó. Lávái hátzló* 

Szérű, szűru ; a' hol csépe- 
lik vagy nyomtatják a' ga- 
bonát. Matici Imre, 

Szesz, szin, űrügy ; p. o. an- 
nak a' szöszivel , azon szín 
T. űrügy alatt. Székely szó. 
Kállay. Mondják így is : 
nesz. Göcsei szó. Pláúder 
Ferenci. 

Szeszegniy szeszeregni ; 
megszesszenni , megijedni. 
Balaton melléki szó. Hor* 
váth Ziigmond. 

S z i á c 8 , asztalosoknál gya* 
lulásból gyűlt vékony for- 
gács. Balaton melléki szó« 
Horváth Zsigmond. Göcsei. 
Plánder Ferencz. 

S z i a t 9 a' szántó földnek 
vagy szőlőnek osztálykor 
elhasitott keskeny fele. Ba- 



laton melléki szó. Horváth 
Ziigmond. 

Szigony, pálczába alkal- 
maztatott éles vas , melyei 
a' menyhalakat szokták át* 
szúrni , megfogni. Székely 
szó, Csikszékben. Gegő N»- 
cephor. Négy ágú vasvilla 
forma halászó eszköz. Bod- 
rogközi. Mindszenti. 

Szigorú, hitvány. Székely 
szó. Buczy. 

Szí ja, e' h. szilva. Göcsei 
szó. Plánder Ferencz. 

Sz í k , a' tojás' sárgája, mag- 
va , bele. Székely szó, Sza^ 
bő Elek. Szék. Pest várm. 
Ctapő Dániel, 

S z i k á j, 8 z i k áj o s : a'sárről 
mondatik, melly sikeres, ra- 
gadós, fogós. Székely szó. 
Incze József. S z i k a j a s r. 
szikányos, vizes, raga- 
dós. Székely szó. B. Lakos. 

Szikáncs, szilánk, szálka 
a' fán. Sxathmár vidéki szó. 
Gáthy János. 

Szikár, gernye , sovány , 
szikkadt. Székely szó. Gyar^^ 
mathi. Szathmár vidéki. Gá' 
thy János. 

Sziket, nátha. Gömör várni. 
Keszi Berta. 

SzikkaGSOS,/a* föld , mi- 
dőn eső után a' szél felső 
szinét erősen megssárogatja; 
de belül mégis szívós. Gö- 
csei szó. Plánder Ferencz. 

Szikkadni, száradni , p. o. 
a* sáros ut* Székely szó. 



Digitized by 



Google 



8ZIKKASZ — SZIPOG. 



347 



Inete Jdxief. Szikkadt id^ , 
felette ssáraz idd ; más rid^- 
ken mondják': tikkadt. 
Göcsei sző. Vtánder Ferencx. 
Szikkad : Gőmőr Tárm. ; 
szárad a' sár: Dunán túl. 
Döbrenteü 

8 sikkasz, siklö, b^ka-rok- 
kához hasonló ffi: csakhogy 
a* szikkasz száraz, homokos 
dombokon terem 's szijös ; 
a'béka-rokka berkekben, 's 
igen töredékeny. Göcsei szd. 
Plánder Ferencz, 

Szil ács, nagyobb forgács. 
Gömori szó. Hollók Imre, 

Szilánk, 1« Szikáncs. 

8 z 11 á n y , gyalu • hulladék. 
Gömöri szó. Hollók Imre. 

S zi 1 i g y , szelid. Göcsei szó. 
Plánder Ferencx, Székely 
szó. Buczy* 

S r i I g y : hó-dara. Eszék 
vidéki szó , Baranyában. Je- 
remiái SámueL 

S z i 1 o n y , olradás utáni hó- 
fagy, middn t. i. egy téli 
meleg nap után fagy követ- 
kezik. Székely szó , Csik« 
székben. Gegő Nicephor. 

Szilvaszűrő, nagy rös* 
toló, csupa Ivukból áU. 
Székely szó. Kallay. 

Szimatolni, a' por kö- 
zfii a' gabonaszemeket ki- 
szedegeti , keresgéli a' ma- 
lacz. Gyökere szí , színi, 
szíva matatni ; mert a' port 
szerte szíja fújja , úgy ma- 
tat Székely tiz6.\S%abóElek, 



A' szemetén keresgélni, vagy 
házankint is miiit a' disznó 
szokott. Székely szó. Ft- 
renczi Jánot. Bfizlegetni , 
mint a' kopó. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 

S z i m b r a , czimbora. Szé- 
kely szó. Cterey Eleié, 

Szimboráló, czimboráló. 
Székely szó. Gyarmathi. 

Szinimogoi, ügyetlenül , 
lassacskán mozogni ^ p. cu 
ne szimmogj annyit. Szé- 
kely szó. Ferenczi Jánot, 

S z i n , szin-al , szekér v. e- 
gyéb számára. Székely szó. 
Szabó Eleh, Tolna várm. 
Fészer, Kecskeméten. 
Ctapó Dániel. Pápa' vidékén 
szín y-nek mondják. Ma- 
tict Imre* 

Szingyula, czudri. Keme- 
nesali szó. Lévai Látzló. 

S z i p a , vén boszorkány, vén 
lotyó. Székely szó. Kállay, 
Némellyek a* cigarót aka- 
rák i^y nevezni Pesten, ad 
formám : Pipa. Ceapó Dániel. 

Szipákolni, gyakran tn- 
bákolni. Kállay^ gy^ljl* Ren- 
detlenül pipázni. Kemenes- 
ali szó. Lévai Látzló, 

Sz i p a t , egy szipat tobák , 
a* mennyit egyszerre fel- 
szippantanak. Palócz. Sze* 
der Fábián, 

Szipirtyó, töpörödett vén<» 

asszony. Székely szó. Buczy. 

Szipog, a' gyermek ^s^rra 



Digitized by 



Google 



348 



SZIPQLY -t SZIVANÓ. 



SZÍT lélekzetet* Székely szó. 
Gyarmatai Sámuel. 

Szipoly, moj. Székely sző. 
Cter^y Elek. 

Sziporka, kis szikra. Pa* 
löcz. Szeder Fábián. , 

Szippantani, tobákot szír- 
DÍ. Szeder Fábián. 

Szippogni, szippogatní , 
tobákolni. Székely sző. Kál- 
lay. 

S 2 i r k ó 9 resszőnek a* meg- 
égett yége, mellyel írni, 
jegyezni leh«!t. Bodrog kdzi 
szó* Mindtzenti. 

Síirkotálni, szítani (a* 
tűzet)*. Székely szó. Bnczy. 

Szirmos a' hó, midőn fö- 
lül megfagy. Gomőrí iző. 
Hollók Imre. 

S z i r o g y , zúzmara. Bara- 
nyai sző. Tóbi Antal. 

S z i r n y , festett hosszú 
keskeny bír ; a* szficsSk ez- 
zel czíf rázzák a* bundát. 
Tolna várm. Ct apó Dániel. 

S z i r o n y a y szilvány , hal- 
tűdő , halnak kopoltyuja a- 
latt lévő sok rétű vereslő 
rész , melly által lélekze- 
tet vesz; ennek pirosságá* 
ről lehet megesmérni, hogy 
eleven-e még. Szegedi sző. 
Nátly Józtef. 

Szironyosy cserepes, mint 
midőn a* hő fölül megfagy. 
Bodrogkö'zi sző« Mindszenti. 

Szitakötő; kigyőpásztor , 
vízi nimfa. Székely sző. 
fCállay. 



Szitál az esőy ílanyházik. 
Székely szőlás. Kállay. Tol- 
na várm. Ceapő Dániel. 

Szítani: 1) valakihez haz* 
ni; 2} a' tüzet föléleszteni. 
Balaton melléki sző. Hot' 
váth Ztigmond. Baranyái 
sző. Tóbi Antal. 1) gyertya* 
hamvát elvenni; 2) tüzet 
megigazítani , minthogy van 
szítő fa, azaz, tüzet iga- 
zítő fa. Göcsei sző. Flán^ 
der Ferencz. 

Szisz - fa : ffizfa. Sziget vi- 
déki sző, Baranyában. Je^ 
remiát Sámuel. 

Szityifityi, törpe , hit- 
vánság, aprőlék ember. Ke- 
menesaH sző. Lévai Látzlő, 
Innét: s z i t y i- fi tyi 
úr, ki szeretne nagyot ját- 
szani , de mődja nincsen. Ba* 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. 

S^zittyegetni, csattogat- 
ni. Székely sző. Gyarmatki. 

Szivacs, Holtzspan, papucs- 
kéreg. Baranyai sző. Tóbi 
Antal. 

Szivacs, szíjas gyalu -for- 
gács. Kállay* gyüjt. Vékát 
és Ksomport kötő , hasított 
rekettye- vagy fűzvessző. 
Kemenesali sző. Horváth 
Ziigmond. 

Szivalicza, szilva-pálinka. 
Marczal melléki sző. Aceá- 

. dy Sándor* 

Szivanő, szénvonő. Bod- 
rogközi sző. Mindtzenti. 



Digitized by 



Google 



SZIVATTYÚ — SZOKTATÓ-QARAS. 



349 



Sxlvattyú, antlU. Szegedi 
sző. \Sátly Jézief, 

S z í V e ] n i y yesiizővel dssze- 
foglalni a* karókat. Ormán- 
sági sző, Baranyában. JC" 
remiéi Sámuel, 

Szívni, elszívni: 1) elnyúj- 
tani a' tisztát; 2) el tisztí- 
tani a' gyepet a' fold* szí- 
néről. Ormánsági szó, Ba« 
ranyában. Jeremiás Sámuel, 

Szivö-kés, ket nyelű ronő- 
kén, Kállay^ gyüJt. 

Sziró-szék , vonő«szék. 
Kállay' gyűjt. 

Szoba, padlás. Palőcz. Sze- 
der Fábián, 

Szobor, kép, oszlop. Szé- 
kely sző. Cterey Elek, . 

Szódé, tel betétien, mohŐ 
p. 0. az érésben ; mindenbe 
belenyalő. Behe' gyűjt. Szé- 
kely sző. Ferenczi Jánot, 
Buczy, Szabó Józeef. Szabó 
Eleh. Kállay, 

Szodéskodom, Jakmáro- 
Kok. Székely sző. Cterey 
Elek. 

S z o k á í n i , szokni. Bara- 
nyai sző. Tóbi Antal, Or- 
mánsági. Jeremiái Sámuel, , 

Szokmán, 1. Czedele ; 1. 
Zeke. 

Szoknya, rokolya: ugyan- 
azon asszonyi köntösd|c ; 
külSnböznek mégis abban , 
hogy a' mi selyem vagy szőr 
matériából készül, azt hív- 
ják szoknyának; a' mi 
pedig gyapott, len ragy 



kender szSvevényból , azt 
r o k o 1 y á-nak. Székely sző. 
Incze Józiéf, 

Szokota, mindent megtud- 
ni kivánő, 's mindenbe bele 
elegyedő. Székely sző. Fe- 
renczi Jánot, S z o k o t a 
ember, annyi mint katus 
ember, azaz fehérnépi mő- 
don beszélői főnő, sz5vó 
férj fi. Székely sző. Szabó 
Eleh, Ki mindent számba 
vészen, megűgyel, minden- 
re gondja van. Székely sza- 
vak. Incze József. 

Szokotálás, számbavétel , 
fölvetés , számvétel. Szé- 
kely sző. Incze Józtef. 

Szo'kotálni, felszokotál- 
ni : számba fölvetni , p. o. 
valaníiinek árát , költséget 
stb. Székely sző. Incze Jó- 
ztef, Számba venni. Székely 
sző. B. Lakot, Szerseni. Há- 
romszéki. Derzti Mózet, 1) 
valakinek velakit szerez- 
ni ; 2) megszokotálni , min- 
den oldalról megnézni ; 3} 
fölszokotálni , az adósságot 
's pénzt fölvetegetni. Szé- 
kely. Ferenczi Jánot, Körűi* 
nézni , fontolgatni ; vagy 
másnak valami dolgot szer- 
zeni, összealkotni. Székely 
szó. Szabó Elek. 

Szokta tő -garas, az a' 
]^énz, mellyet a* kanásznak 
kis malaczaink' őrzéseért 
első kihajtáskor szoktunk 



Digitized by 



Google 



350 



SZOLi&NKA -- SZOROS MISE. 



adni. BalatOB mellAi fkő. 
Horváth ZiigHMnd, 

Sioláukay erd«i 8B«pf. 
Baranyai izó. Tóbi Antal. 

Szolánna, e'h. ssalonna. 
Göcsei s^. Plúndér Ferenez. 

Szolgafa, két ágaafa , 
mellyet a' mezőn földbe le- 
vert én, ráalcasztják a' bog* 
rácsot galyás-hust főzni, 
UgyanilJy szolgafájok 
van a* kaszásoknak 'a ara- 
tóknak Í8 y mellyen a' ka- 
száknak és sarlóknak élét 
kiverik. Matia Imr4. 

6 z o 1 m p , szálank. Göcsei 
szó, Plánder Ferenet. 

Szórna, e'h. szalma. Rima's 
Balog-TÖlgyi szóejtés. Gd- 
mdrben, B. S, így óiha, szíva 
stb. alma , szilva helyett. 
Vas várm. Dr, Horvát Jó* 

SzománcZy samáncz. Szé. 

kely szó. Cterey Elek. 
Szomjakóró, takácskóró. 

Káilay* gyújt. 
S z o m o g y y épület* alja, bel- 
seje, koszoruzatja. Kemenes- 

ali szó. Lévai Látxld. Izet- 
, lenség: Székely szó* deréy 

Elek, Snggrunda. Győr Várm. 

Horvát Endre» 
8 z m p o r , bttddskó. Sziget- 

▼idéki szó, Baranyában. Je« 

remiás Sámuel. 
Szomorú nekem a' lej* 

t ó; azaz : nekem megesett. 

Kállay' gyUít. 
Szonkoly^daiy szontyo- 



lodni, szontyorodni. Ss^- 
kely szó. Oyarmathi, Cre- 
rey Elek. 

Ssontyolyodni , álma- 
sodni, lassacskán elszende- 
rűlui. Pápa vidéki szó. Ma- 
tiev Imre, Megszontyolodni; 
búra hajolni. Székely sző. 

' Ferenett Jánoi, 

Szontyolodott , mikor 
▼alakinek valami kedvét be 
nem töltik, 's elkedvetlenfil. 
Székely szó. Ferensxi Jáno9. 
Gyarmathi, 

Szonnyan, szomjan. Ssé- 
keiy szóejtés. Gyamtathi. 

Szopornyicza, lovat tak- 
nyoztató nyavalya. Székely 
szó. Szabó ElÉh. 

Szoppítani, az igja' he- 
gyérdi az embernek a' mé- 
zet benyalni. Székely szó. 
Ferenczi Jánot, 

Szorgolni, sűrgolni. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 

5zórgyázik, p. o. a' tűz 
a' pipáról, dispergitttr. B§' 
*c' gyűjt. 

Szorogni, hirtelen, sietve 
forgolódni. Székely szó.Fé* 
renczi Jánoi. Sietni, mást is 
siettetóleg; p. o. jere már 
ha ígérted hogy elkísérsz, 
siess; a* másik felel: ne 
szorogj I Székely szó. Szabó 
Elek. 

Szoros mise, Sreg , nagy 
mise f mellyen a' sok ember 



A 



Digitized by 



Google 



SZÓSZÁTYÁR ^ SZAmÖRCSÖK. 



351 



Ssszeszorúl. Palöcz. Szeder 
Fábián, 
Ssöszátyár, temonda. Szé- 
kely szó. Cterey Elek.. Igen 
bdibeszédű, 's kSnnyen elébb 
adója a' beszédnek. Székely 
8ZÓ. Ferencit Jánog. 
S z t y é y TÍzbe esett , és még 
jéggé nem fagyott bó. Sze- 
ged táji szó. Nátly Jőxief. 
Szotyogniy egymás után 
JebuUani, p.o. szotyog az 
alma a' fáról; ne szotyog- 
tasd y ne hallasd. Székely 
szó. Kállay. Potyogni. Tol- 
na várm. Csapó Dániel. 
Szotyor, a' yizen úszkáló 
hó- és jég -gomoly. Gy5r 
Tárm. Ctech Jánot. 1) lapos 
nádból szőtt hosszú kosár; 
2) egy fala Sepsi-székbent 
Székely szó. Szaöó Elek. 
Szottyanni : 1) a' kíniérty 
kiszabott T. czélzott lyuk- 
ba könnyen bele csúszni , 
p. 0. olly kényelmesek csiz- 
máim , hogy lábam csak 
úgy szottyan bele; 2) ked- 
ve szottyant, annyi mint: 
kedre kerekedett. Pápa ri- 
déki szó. Maiics Imre. 
S z 1 y u , adakozó rén da- 
da, őrségi szó. ZakálOy. 
Szovárvány, e'h. szivár- 
vány. Székely szóejtés. Cee- 
rey Elek. 
8 z o y á t a,' kis falu Maros-szé* 
ken. Egy kies vidék' neve 
Asztrakánban : S z o v a t u. 
Szabó Eltk. 



S z ó c 8 é n, szSmőcs, 8z8* 
niolcs. Vas várm. Döbrentei. 

8 z S c 8 k e y kabócza. Bodrog- 
közi i^zó. Mindtzenti. 

Szög: Torna 's GőniSr ; 
szeglet : Dunán túl. Dőb^ 
rentei, 

S z: d k c s e , azy a' mi GÖmor* 
ben és Borsodban kabócza. 
Pest várm. szó. Sztrokay. 

Szökcsér, mezei trücsök. 
Kállay' gyújt. 

S z 3 k c 8 6 , apró sáska bö- 
göly. Kemenesali szó. Le- 
vai Lánló, 

S^z Ö k n i y megszökni, elfutni, 
elborítani, p. o. szökte a' 
talló , elfutotta a' v^^ egész 
testét. Göcsei szó. Plánder 
Ferencz. 

Szólók' lábja, szólók' 
dűleje. Székely szó. Kátlay. 
Szólók' fajai : fehér, fehér 
's fekete muszkota , rak, vi- 
lágos , túli piros, giliczelá- 
bu , porbanheveró ,^ pápai 
vagy juh farkú , hulló 's öreg 
bajor, fekete bajor, bákor, 
bakator, gohér, leány szÓIó, 
kéknyelű , tök , török , kecs- 
kecsecsű , szilva , somszóló, 
Gserbajor vagy somogyi fe- 
hér, kadarka, tűskés negm 
gű, zöld 'szóló, kolontár. 
Balaton' mellékén. Horváth 
Ztigmondm 
SzömÖrc83k , sűveg-gom- 
bá. Kemenesali szó. Lévai 
Láizló, Balaton mellelci. 
Horváth Zsigmond. Gucsma- 



Digitized by 



Google 



r 



352 



8ZÖMÖRCZB - SZUGOtT* 



gomba y SEentgySrgy-gomba. 
Ssékely sző. Kállay. 

8 s d m ö r c ze, festékfa; le- 
vele 'sfája festékszert szol- 
gáltat. Balaton melléki szó. 
Horváth Ztigmond, Gyór 
várm. Horvát Endre. 

Szőnyeg^ kárpit. Pápa vi- 
déki szó. Mattéi Imre. 

Szőrén-szálán elve- 
szett, hirtelen eltűnt, és 
senki sem tndja hová lett. 
Pápa vidéki szólásmód. JMa- 
tict Imre* 

S z 6 F i g ó , sárgarigó, sár- 
mány. Kállay' gyűjt.. 

Szörnyülködni, felette 
rémülve csudálkozni ; ettől : 
a z ö r n y , szörnyű. Székely 
szó. Szabó Elek. 

Szőrös baraczk, őszi ba«. 
raczk. SzékeJy szó. Kállay. - 

Szőrös fige, egres. Szé- 
kely szó. CtereyElek. Kösz- 
méte. Székely szó. Buexy. 

Szőrös piszke, egres. 
Palócz. Szeder Fábián. 

Szőrszálhasogató, min- 
den csekélységen fönakadó. 
Balaton melléki szó. HoT' 
váth Ztigmond. 

SzÖrszöny, sedulos. Behe* 

Szörtyölni, apródonkint 
iddogálni. Balaton melléki 
szó. Horváth Ztigmond. Pá- 
pa' vidékén : szörpölni. 
Matict Imre. 

Szösz, megtart '• tilolt ken- 
dernek másodika; eÍBÓ a' 



szála , második a' szöss , 
harmadik a* csepüvagy kócas. 
Balaton melléki szó. Hor^ 
váth Ztigmond. A' kender' 
gerebenelésiből kihúzott szá- 
lasabb csepfi. Székely sző. 
Ferencit Jánot. Lásd a' 
Pösz szó alatt: Szösz, 
melly két szó ugyan egy«t 
tesz ; de nem k ó c z o t Je- 
lent, hanem c s e p ű-t , vagy- 
is, azon közép nem& ken- 
dert , roelly a' szálasnál rö- 
videbb és gorombább, a' 
kócznál pedig hosszabb és 
Hnomabb. Pápa' vidékén- Ma- 
tict Imre. 

S z ö s z k e , fehér , kender- 
forma hajú, szőke. Göcsei 
szó. Piánder Ferenc x. Pápa- 
vidéki. Matict Imre. Szé- 
liéi y. Buczy. 

Szöszörüg, stöhnt. Győr 
várm. Czeeh Jánot. 

Szuantag, rézsntt, hárán- 
tékos. Ormánsági szó , Bara- 
nyában. Jeremiát Sámuel. 

Szűcsök, mocsok; szucs- 
kos, mocskos. Győr várm. 
Czech Jánot • , 

Szűcs n^ aljftf kemencze* 

alja. Székely szó. Gyarma* 

thi. 
S z u - e 1 1 e , szavas. Székely 

szó. Cterey Elek. 
Szuglya, kályha' melléke. 

Kemenesali. Lévai Látzlé. 

S z a g 1 y , szegelet. SzékaJy 
szó. Gyarmatki. 



Digitized by 



Google 



SZUGOLYÉK — SZUSZTORA. 



353 



Seugolyéky sugoly. Szé- 
kely sző. Cterey Eleh. Jn- 
cze József. 

Szuka, nőstény kutya. Szé- 
kely szó. Ferencit János. 
Buczy. Szuka ingyáll, 
szűk ujjú ingván. Barkó, 
Gömorben. Hollók Imre. 

Szulák, gyötény. Göcsei 
azó.1 P/án<f«r Ferencz, Fu- 
lánk. Székely. Cterey Elek. 

Szül imán, sunnyi élhetet- 
len szigorú ember. Székely 
szó. Ferenczi Jánot. 

Szundikálni, bóbiskolni: 
ülve vagy állva , szemeit ki- 
kinyitva 's bebehunyva, fej- 
hajlongra , félébren Bsen- 
deregni. Pápa vidéki szavak. 
Matics Imre. 

Szunyák, rest , p. o. em- 
ber. Székely szó. Kállay. 

Szunyátolni: Gőmör , 
Torna ; bóbiskolni. Dunán 
túl. Döbrentei. 

Szunyókálni, bóbicskol- 
ni. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Szurdékv. szubulyék, 
szegelethely , kunyhó v. kis 
ház. Székely szó. Kállay. 
Cserey Elek. 

S z u r d i k , kuczkó , kuczik , 
hely a' kemencze megett. 
Kállay* gyűjt. 

Szurdok, keskeny 's hir- 
telen menetelű szoros út a' 
hegyről a* völgybe. Bara- 
nyai szó* Tóbi Antal. 

TÍJ8ZAVAX. 



Szurok, holtszén. Bara* 
nyal szó. Tóbi Antal, 

Szürutyka, vert alutt-téj. 
Kállay' gyűjt. 

Szusz, forgó szél ; innét: 
„szusz kerekedjél pokolba'^ 
— ezt szokták mondani a' 
székelyek. Ferenczi János. 

Szusz a-m u s z a , alamusza : 
arról mondatik , ki ha vala- 
mit tesz , avval sokáig elbi* 
belődik , 's mintegy aluszé- 
konyán teszi. Pápa vidéki 
szó. Matics Imre. 

'Szuszály czuczál, p. o. szu- 
szaid a' szájába. Győrvárm. 
Czech János. 

S z ú s Z é k , gabonatartó. G^ 
mőri SZÓ. Hollók Imre. Szath- 
már vidéki. Qáthy János. 
Szuszék T. szuszák , gabona 
tartó nagy szekrény. Palócz. 
Szeder Fábián. 

Szuszimuszi , alamuszi 
ember. Székely szó. Gyar^ 
mOfthi, 

Szusz mákodniy ralami 
munkával sokáig elbibelŐd- 
ni. Pápa vidéki szó. Ma- 
tics Imre. 

Szuszogni, orrával nehe- 
zen lélekzeni. Pápa vidéki 
szó. Matics Imre. 

Szusszantani , Athem 
hohlen. Székely szó. B. La- 
kos. Magát kifújni. Eird. és 
székely. Dö'brentei. 

Szusztora, viasz' seprő* 
jéből csinált mécs. Székely 
szó. Bucxy. 

23 



Digitized by 



Google 



354 



SZUTYOK — TACSKA. 



Szutyok, takony; szuty 
kos , taknyos. Kállay' gyűjt. 

Sstttyongatnii karolni. 
A^ mérges asszony szolgá- 
lóját szüntelen szutyongat- 
Ja. Szegedi sző. Nátly Jó- 
%uf. 

Szúrat, a' katlan-Mádáról 
▼agy a' tűzhelyről levert 
megégett föld. Székely szö« 
Ferenczi Jánot. A' tapasz' 
felcsere^ zése. Székely szó , 
Csikszékben. Gegó Nic^phor. 
A' ház* oldalára tapaszlott 
éi megszáradva onnét lehűl' 
lőtt vagy levert sár. Szé- 
kely szó. Incze Jöztef, Bu- 
ezy. Szabó Elek, 

Szűkíteni) p. o. valakinek 
számát a' jó emberek kSzt. 
Székely szó. Buczy. 

Szűkülni, vékony hangon 
sirni. Órségi szó. Zakái Gy, 

Szüle, öreg an;y a r. asszony. 
Ormánsági szó, Baranyában. 
Jeremiát Sámuel. 
S z ü 1 es é g , takarmány (téli) 



a' marha' számára. Vasvár- 
megyei. Dr. Horvát Józ$ef. 
Sztrokay, Kemenesali szó. 
Lévai László. 
Szűr, kankó - szűr » hosszú 
szűr stb. nemei vannak. K i- 
tették a' szűrét, azaz, 
kiadtak rajta. Pápa vidéki. 
Matict Imre, 
Szürenkedni, megszűren- 
kedni mint a* beteg. Győr 
várm. Horvát Endre, 
Szűrkankó, szűrdolraány, 

czondra. Kállay* gyűjt. 
S z ü r k ű ;1 e t , est' kezdete , 
nap*alkonyat. Székely sző. 
Tűrylgnácz. Esthajnal. Szé- 
kely szó. Cterey Elek. 
Szűrózsák, mellyben a* 
szőlőt tiporják ki. Balaton 
melléki szó. Horváth Zeigm. 
Szűrű, lásd Szérű. Pápa 

vidéki szó. Matict Imre. 
Szűz föld, melly vetés alá 
legelőszőr szegetik föl. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Ztigmond. 



T. 



X aa, toa: tova p.o. toa lát- 
tam. Sziget vidéki szó , Ba- 
ranyában. Jeremiás Sámuel. 

Tabajdok, tajdok, mocs- 
kos. Székely szó. Gyarmathi. 

Tabértos, széles nagy szá- 



jú , tág terepes. Kemenesali 

szó. Lévai László, 
T á c s a, tálcsa, kis fatál. Kál- 

lay' gyiijt. 
T a c s k a , targoncza , furik. 

Bodrogközi szó. Mindszenti. 



Digitized by 



Google 



TACSKÓ — TALABOR. 



355 



Tac^skó, hityány málé-szá- 
jú gyermek. Kemenesali sző. 
Lévai László, Kőlok. Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Ztigmond. Vizsla , köpő. 
Székely. Cserey Elek. Kicsi, 
zőmek gyermek. Székely. 
Ferenczi Jánoi. 

Tacskolődni, osszelapo- 
saliii, nyomődni , romlani. 
Székely sző. Ferenczi János. 

T á c s ő , ügyetlen. Székely 
sző, Buczy. 

Tag, czomb ; p. o. szarras 
tag. Székely sző. Buczy. 

T a g 1 ő , mészáros fejsze. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond, Nagy bárd , mely- 
lyel a* marhát leütik. Ke- 
menesali. Lévai László-^ 

T a h n y a , lusta , rest. Go^ 
csei sző. Plánder Ferencz. 

Tájag, daganat a' marhákon. 
^ Székely sző. Tűry Ignácz. 

T a j á k , kalász' szúrőja. 
' Kállay^ gyűjt. 

Tájat t, idő ragy hely* kö- 
zét jelenti p, o. déltájatt, az 
az szinte délkor v. mintegy 
dél liörül stb. Székely sző. 
Szabó Elek. 

T á j b á s z , tompa eszű , vi- 
gyáztalan, megfelejtkezett, 
ostoba. Gdcsei sző. Flánder. 

Tajdok, a' kirőr a' kdntös 
foly le, semmi sem áll jől 

^--í^tyta, restéi i magát csinosí- 
tani. Székely sző. Incze Jó- 
zsef.^ 



Ták, bocskor* tákja, telek- 
je. Kemenesali sző. Lévai 
László. Bocskornák foltja 
a* talpán, de Vi^y hogy nincs 
oda várva, csak oda téve; 
innét példabeszéd: „Bocs- 
kornák nem leszek tákja,— 
azaz : magamnál alábbralő 
embernek szolgája. Székely 
sző. Ferenczi János. 

Takarítani, reinigen, p. o. 
takarítsd meg a* szobát , 
köntöst stb. Székely sző. 
B. Lakos. 

Takarmány, szűleség. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond, 

Takaros, csinos. Szathmár 
vidéki sző. Oáthy János. 

Tákolni, rosszul összeag- 
gatni , alkotni. Székely sző. 
Ferenczi János. 

Takonypőcz, takrtyos or- 
rú. Kállay* gyűjt. Gyerme- 
keknek szokják mondani, mi- 
dőn azok öregebbek' dol- 
gaiba* avatkoznak, 's ezek- 
nél okosabbak akarnak len- 
ni. Pápa vidéki sző. Matics, 

Ták ózni, foltozni. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsig* 
mond. Nagyjáből összefol- 
tozni, összeábdálni, össze- 
férczelni , Összeaggatni. Pá- 
pa vidéki sző. Matics Imre. 

Tala-be, hajj-bel marhának 
mondják. Kállay* gyiijt, 

T a 1 a b o r , talpalő ; Wagen- 
schuh , Radschuh ; az a* kivé- 
23* 



Digitized by 



Google 



2M 



TALÁLATÁNÁL. 



setti kihornyolt fa, mellyet 
lejtőn a' kerék' talpa alá vet* 
nek , hogy ne forogjon , de 
ne i8 kopjék. Ez a' Szilágy- 
han: kutya* Székely szd. 
Gyarmat hi Sámuel, Horgas , 
kiknpasított 9 ráluforma fa 
Tagy vas , mellyet a' kerék' 
talpa alá tesznek , hogy a' 
kerék ne rásséíc 's a' lejtő 
köv5n az ut se romoljék 
a'lánczczal Talö kötés miatt. 
Székely sző. Fergnczi Jáno». 
Kállay, Buciy* Inc%e Jőxiff. 
Szabó Elek. 

Talált trifft ; p* o. as érád 
talál-e az enyimmell nem 
talál a' szinnel. Székely 
sző. B. Lakot, 

Tálas, edény tartő szer. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond- Táltart<i. G5mö- 
ri. Hollók Imre. Bodrogkőzi. 
Mindszenti. 
' T á 1 b a f ő 1 1, íelpuffadt étel^ 
nemű. Sőb^ főtt marhahús. 
Székely sző, B.Lakos. 

Tálésy. folyós nyakú. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond, 

Tálgyu, tályog, kelevény* 
Tiszamelléki. Helmeczy. 

T a 1 i c s k a y targoncza. Ba- 
laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. 

Taliga, két kerekft szekér. 
Székely sző. Cserey Elek. 

T á 1 1 ő , betegség , mellyben 
a' testnek minden részeit a* 
Yér által futja , és a' marha 



elvesz. Göcsei szőé FlánSer 
Ferenet, 

T a 1 p a c s 9 erősen járő , iz- 
mos lábú. Göcsei sző. Pián- 
der Ferencz. 

Talpalni, erősen menni. 
Palőcz. Szeder Fábián. 

Talpalő, 1. Talabor. 

Talpas, gyalog katona. 
Barkő sxő. Hollók Jmre. Tu- 
. tajos. Kállay* gyűjt. 

Támbálődni (fel) ? 

Szathmár vidéki sző. Gáthy 
János. 

Tambura, kis hárfa, toI« 
lal pengetik. Kállay^ gV^j** 
Tolna várm. Csapó Dániel. 
Ez Pápa* vidőkén: czite- 
ra. Matieslmre* 

Tá mén talán, töméntelen, 
tömérdek, fölöttébb sok. 
Pápa vidéki sző. Matics Imre. 

Támetalan , teméntelen. 
Székely sző. Gyarmat hi. 

Támolyogni, szédelegni. 
Balaton melléki sző. Hor- 
váth Zsigmond. 

Tana, tanakodás. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsig" 
mond. Alattomos tolvajgyü- 
lés. Kemenesa]i.L«Va}jLá«2/J. 

Tanakodni , szándékozni 
valahová. Székely sző, <Si2a- 
hó'Elek. Titkot főzni, titkot 
beszélni. Kemenesalí. Lévai 
László. 

T a n á 1 , e' helyett : talál. 
Székely szőejtés. B. Lakot. 
Tanálnl : Gömör, Torna rta- 
lálni : Dunán túl. Db'brentei, 



Digitized by 



Google 



TANÁR — TARACZK. 



867 



Tan ár y szőlőhegy* kerítése 

gyepű, y. gyepűjén valő ka- 

- pu. ; Kemencsali szó. Lévai 

Lá^zl^,. Rábaközben , Sz. 

Andráson. N.A.Kiss Sámuel. 

Tanárok, faluhoz közelié- 

. vó árkolás ^ vagy gyepű , a* 

marhák ellen. Balaton mel- 

]áki< 8ziS. Horváth Zsigmond, 

]. Tanorók 

T a Didi, tátott szájú, ügyet- 
len. Székely szó. Ferenczi. 

Tángál, tengődik. Győr 
rárih. Czech János. Pápa* vi- 
dékén: tángálj a magát, 
aiinyi mint: tengeti, nagy 
nehezen táplálja magát. In- 
nét : t á,n g ál ö d i k , ten- 
gődik. Matics Imre. 

T á n g y é r , nem tányér : dcr 
Teller. Székely szó. Incze 
József, 

l^ángyérnyaJ ó, azaz : tá* 
nyérnyaló , ételért hízelke- 
dő, máson élődő. Székely 
szó. Ferenczi János. 

Tanorok, nagy kaszáló téU 
Székely szó. Szaió Elek, Ki- 

^ «ebb vagy nagyobb széná- 
terinő hely , mellyet valaki 
a' faluu kivűl a' legelésre 
Ii4zve is kirekesztő jussal 
bir , és szüntelen kertben 
tart. Kűküllő vármegyében 
a* faluban levő füves kerte- 
ket is tan oro k-nak hív- 
ják. Székely szó. Incze Jo- 
%tef. Bekerített füves darab 
hely; innét — 



Tanorok-kapn, faluVkat 
púja a' mezőre. Székely sza* 
vak. Ferenczi János. .Al Wjx-c 
ban azon kapukat, mell^'e- 
ken bejárnak, nevezik • igy. ' 
Székely szó. Incze József. 

Tanya, pásztorok'^ mezei 
emberek' szállása v. laka. 
Kállay* gyúju Alattomos 
tolvaj-gyűlés ; innét : tanyáz- 
ni. Barkó szó, Gömörben. 
Hollók Imre. 

Tapicskálni, tapiskálni » 
tapogni. Székely szó. Gyár- 
mathi Sámuel. 

Tapodóka, grádics. Barkó 
szó. Hollók Imre. 

T a p o r n i , tiprani. Göcsei 
szó. Flánder Ferencz. 

Tapséros, tenyeres-talpas. 
Bodrogközi szó. Mindszenti. 

«T a p s z i a, kerek sült kalács. 
Székely szó. Szabó Elek. 

Tar, kopüsz. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zsigmond. 
Tarja, a' szarvasmarha' nya- 
kának az első lába* lapocz- 
kájánál levő húsa, pecse- 
nye. Székely szó. Szabó Elek. 

Tár, kalász és szőr nélkül 
való , p. o. tár-buza. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 

T a r a c z k , perjének neme 
szőlőben. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. Mo- 
zsárágyú ; innét : T a r a c z- 
kőzni, mozsárral lődözni. 
Tolna várra. Csapó Dániel. 



Digitized by 



Google 



358 



TÁRAGY - TÁSKA. 



Tárftgy, kelevény, viírtorlá- 
sa. Szegedi nzó. Nátly József ' 

Taraj, e'h. taréj. Székely 

'81^. Gyarmathu 

Tarák, bórbol Tarrt kis ta- 
rUznyácska. Bthe* gyújt, 

Taráta, elhagyattatott, a* 
gondviseletlenség miatt el« 
pusztult y tatarozatlan. Ke- 
menesali sző. Lévai László, 
Kerítés nélkül való ház, 
kert, stb. Pápa TÍdéki szó. 
Maiict Imrt, Puszta, fosz- 
tor; kerítetlen uckar, ház. 
Balaton melléki szó. HoT" 
vátk Zsigmond, 

Tar búza, szálkátlan búza. 
Balaton melléki szó. Hor^ 
váth Zsigmond, Nagy szemű 
búza. Kállay* gyűjt 

Tárcsa, Sebeibe; péld. tár- 
csára lóni , nach der Sebei- 
be schieszen. Győr^ rárm. 
Czeeh János. ^ 

Targoncza, talicska. Szé- 
kely szó. Kállay, E. Lakos, 
Kolduló szekér. Székely 
Bzó, Szabó Elek. 

Tarhó, felforralt téjbtfl ót- 
Ya készült nyári hŰTesftó e- 
ledel; az alföldi gulyások' 
fagylaltja. Kecskeméti szó. 
Csapó Dániel, 

Tarhonya, száraz tészta. 
Gdmdri szó. Hollók Imre, 
Morzsolt száraz tészta,nielly 
éyról éirre eláll , kivált ha 
tojással készítetik 'és szá- 
r^ helyea tartatik. Kecs- 



kemét ridéki SIÓ. Csapó Dá" 
niel. Szegeden. Nátly, 

Tarjagos, reres foltos. Gd- 
mori szó. Hollók Imre, Bod* 
rogkfizi. Mindszenti, 

T a r h u d t , elrőkonyoddtt. 
Székely szó. Ferenczi Jánot, 

Taritarka, badar, igen 
tarka, czifra. Kemenesali 
szó. Lévai László, 

Tarituppos, púpos hátú. 
Marczal melléki sió. Aesá' 
dy Sándor* 

Tarka ember, szembe szé- 
pet adó 's háta mőgdtt meg- 
szóló. Székelyeknél. Férek- 
czi János, 

Tárogató, nagy hangú t51- 
cséres síp. Kállay* gyújt. Sí- 
poló , trombitáló. Székely 
szó. Cserey Elek, 

Tartani, p. o« valakitől , 
íparolui; feltartani pe- 
dig, felnevelni. Székely siÓ. 
Szaöó Elek, 

T a> t a 1 1 a n , p. o. marha , 
sovány, gŐthes. GScsei szó* 
Plánder Ferenez, Balaton 
melléki. Horváth Zsigmond. 

Tartó, a' kit , semmit sem 
keresvén , táplálni kell. Szé- 
kely szó. Ferenczi János. 

Tar varjú, nagy nemű var- 
jú. Kállay^ gyűjt. 

Táska; 1) bélelt tésztás é- 
tek ; túrós táska , tudós tál- 
ka stb. ; 2) Bór tarisznya ; 
3) pénzes zacskó. Szegedi 
szó. Nátly József, Tolnában 
is divatos. Csapó Dániel, 



Digitized by 



Google 



TASLI - TATRK 



359 



Tasli , k^reget^ diák* inasa. 
KáUay' gyűjt. 

T a t y csónaknak kSz^ps^, és 
hátulsó ki nem résett fog- 
lalója y melly filésre is szol- 
gál. ^^Kormányosnak ^at a* 
helye." Szegedi szó. Mtly. 

Tatár, rósz y semmirekelló; 
p. o. tatár ember , szerszám 
Btb. Székely szó. Incie Jó- 
%$ef. Rongyos , hitrány , a- 
láraló; innét —megtataroz- 
ni , azaz : megfoltozgatni ; 
t&tar ember , azaz : megve- 
tést érdemid , rongyos em- 
ber; tatar-batar , azaz : min- 
denből öftszetfizStt - fűzött. 
Székely szó. Fer*ne%i Jánot. 
Összetoldott, foldott; el- 
avult, elviselt. Székely szó. 
Túry Ignácz, P. o. szerszám, 
a' mellyen értik azt , mikor 
valakinek rósz szekere, rósz 
lova. stb. van. Tatár em- 
ber, a* kinek sem esze sem 
formája , sem Öltözete nincs ; 
máaképen mondják az illyent 
tikom bakom embernek. 
Ez a' szólás' formája bizo. 
nyosan a* Tatár szótál 
Tette eredetét; a' kik ha- 
sdnkban pusztítván rongyos- 
kodtak. Székely szó. Gödry. 

Tatárka, köles. Székely 
szó. Cserey Elek. Tatárka : 
Gömör, Torna; hajdina. Du-' 
nán túl. Döbrenteí. 

T a ft a r o s , takarékos. Innét : 



házat tatarozni 4 azaz : a* 
fedelet megigazgatni. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 
Tatarozni, megigazítani , 
megcsinosgatni , ékesgetni. 
Kemenesali szó. Lévai Látt- 
ló. Gömöri. Hollók Imre. 
Székely. Gyarmatki, Kija- 
vítani ; p. 0. meg- vagy Ösz- 
sze tatarozta elszakadozott 
ruháját ; azaz : Össze- vagy 
megfoltozgatta. Pápa vidéki. 
Matics Imre, 

T át a s, tündér, rémkép a' 
mesék' országából , garabon- 
Gzás diák. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Ztigmond. 
Az 6s magyaroknak még po- 
gány hitőkben illyek voltak 
a' papok , a* tudákosok : 
ezeket nevezték t á 1 t o- 
s o k-nak ; 's ezek nem kö- 
zönséges embereknek tar- 
tattak , minthogy jövendőt 
is mondottak az állatokból 
, készült áldozatok' alkal- 
mával ; és egyéb , a' tudat- 
lanoknál csodáknak tetsző 
dolgokat is véghez vittek; 
azért későbben is fönmaradt 
nevök. Pápa vidéki. Matics. 

Tatrakolni,....! Szath- 
már vidéki szó. Oáthy János. 

T a t r i , balgatag , bászli. Ke- 
menesali szó. Lévai László, 
Tuku, pipogya. Tisza mel* 
léki. Helmecxy. Rendetlen , 



Digitized by 



Google 



aeo 



TEBE — TEMÉNTELEN. 



■zanassét álló ruhájú. Ke- 
menesali. Lévai Lá$iló. 

Te-be, esetlen rendetlen kd* 
y^rségű. K[enienesali scő. 
Lévai Láttló. 

T e b n a k , e* b. tegnap. Bod- 
rogközi SBÖ. Mindszenti, 

Teéd, tied, tejed. Székely 
szóejtés. Gyarmathi. 

T e g e 9 tegnap. Székely sző. 
Gyarmathi SámueL 

Tégent, a' minapában. Kál- 

Tegét, minap. Teg* gyökér 
muItidJt jelent; innen teg- 
nap. Baranyai szó. Tóbi 
Antal. 

T é g e t n i 9 teezni , Erdélyi 's 
székely szd. Dőbrentei. 

T é h e 1 y y borbél y - műhely. 
Székely sző. C$erey El$h. 

Tehenedem, letehenedem , 
leülök, leereszkedem. Ke- 
menesali sző. Lévai Lfittlá, 
Elterpeszkedre leülni. Pápa 
Tidékí. Matici Imre. 

Tehenész: GömÖr , Torna; 
tebénpásztor. Danán túl. 
Döbrentei. 

Tehénkedik, durván rá« 
támaszkodik. Gyór rárm. 
Czech Jánoi. Tolna rárm. 
' dapó Dánieh 

Tehénpászt 6 r , csordás. 
Székely sző. Kállay. Tolna 
várm. Ctapó Dániel. 

Tej, e' h. téj. Ormánsági sző- 
ejtés. Baranyában. Jeremidi 
Sámuel. 



T é j • á z al é k 9 téjnemúek. 
Győr várm. Czech Janoj. 

Tejke, a' garat alatt fűggJ 
kis med^ncze , mellyből hul- 
lógat a' szem a^ kő alá. 
Székely sző. Szabó Elek. 

T e j p i 1 1 e, tejbártya. Barkó 
sző. Hollók Imre. 

Tejyerő dézsa, köpülő. 
Székely sző. Incze József, 

Tekercsik, kalács' neme. 
Barkő sző. Hollók Imre. 

Tekereg, csararog , hamis 
úton jár. Kemenesali sző. 
Lévai László- 

Tekericz, madár' neve , 
tekergeti a' nyakát. Kállay' 
gyűjt. 

Teke rőf a, egész vég -fo- 
nál van rajta a' szÖTŐ-szék- 
ben. Székely sző. Kállay. 

Teketória, periphrasis. 
Pápa vidéki sző. Matics. 

Telek, benn való puszta. 
Székely sző. Cserey Elek, 

Telekes (bocskor), ros- 
télyosán szíjakkal berakott* 
Kállay' gyűjt. 

Teleki puttony, tok. 
Baranyai sző. Matics Imre. 

Telesmán, angolit , azaz : 
ángő r bángő , tág - bág gye- 
rek. Székely sző. <Sza^(/i^/«ib. 

Temem, tömöm. Székely 
szőejtés. Gyarmathi. Innen 
jöhet a' temetem: föld- 
be tömöm. Csapó Dániel. 

Temen telén, temérdek, fe- 



Digitized by 



Google 



TEMÉRDEK — TEPSZI. 



361 



lette floiky a* sxem hé aem 
Iepi« Szákéi y sző. Szabff E- 
lek. Balaton melléki. Hor- 
váth^ Zsigmond, , 

Temérdek, saliduni (Apá- 
czai* Encyclopaediájában Í9 
ezt teszi 'y familia is Tan 
illy neyfi a' székelyek közt). 
Kállay* 

Temonda, becsmérlés , d- 
csárlás j hírrivés ; — innét 
Temondálni, mást becs- 
mérelni. Székely szavak. 
Ferencit Jánot. derey Eleh. 
Ssaöd Eleh. 

T e m p 1 m b i r d y csak e^y 
templomra felügyeld. GS- 
möri flzd. Hollfíh Imre. 

T é n f 5 r g ö k , láb alatt a- 
kadékoskodóm. Kemeiiesali 
8zé. Lévai Látzld. Szath* 
már Tidéki. Giíthy János. 

Tengelic Ky stiglicz. Kál^ 
Iny* gyűjt* 

Tenger, (p. o. nép), tok. 
Székely szd. Buczy. 

Tengeri, knkoricza , tSrŐk- 
búza, málé. Kállay' gyűjt. 

Tengddni, éldegélni , szo- 
rosan élni. Balaton melléki 
sző. Horváth Zsigmondi 

Tenkre tenni, ^emlnivé 
tenni; kivált gazdaságára 
néz^e. Balaton melléki szd. 
Horváth Zsigmond. 

T«nyer, e'l^. tenyér. Pa- 
lócz^ Szeder Fábián, 

Tenyeres -talpas, erds, 
raczkos , izmos ember. Ba- 



laton melléki szd. Horváth 
Zsigmond. 

. T <é p á s z n i ,, ide '« tora húz- 
ni, szaggatni , mint a* ^é- 

- cze a' békát. Székely sző. 
Ferenczi János. 

T^pek-lábok, l)]áb alatt 
al kalnoatlankod om; 2) valamit 
habozva teszek. Balaton mel- 
léki. Horváth Zrigmond. Ke* 
menesali. Lévai László. 

T.é p e 1 d d ö m , > igyekszem. 
Székely sző. Gyarmathí.' 

Teper^ prostemít; ^éld. 
leteperték a* főidre. Oydr 
▼árm. Czech János. Behé' 
gyűjt. 

T e p e r ty tB, kiolvasztott sza- 
lonnának, hájnak a' -salakja. 
Székely szd. Incze József. 

T e p i c z k é 1 n i , ericzkélni. 
Balaton melléki szd. Hor* 

i. váth Zsigmond. 

Té pld, csíki szd, Három- 
széken : kendertörd , Hanf- 
hrbcher. Incze József. 

Te p p e n n i ...... ? Matice. 

Téprehkedni, valamelly 
dolgon nagyon aggddni , mi- 
kor nem tudja az ember mit 
csináljon. Székely szd. Fe* 
renczi János. 

Tepsi, rétes- 's pogácsasü- 
tő vas eszkőz. Balaton mel- 
léki szd» Horváth Zsigmond. 

T e p s K i , rétes- , pogácsa- , 
prdza-, málé-sűtd vas vagy 
cserépedény. Tolna várm. 
Csapó Dániel. Pápa vidéki 



Digitized by 



Google 



302 



TBPZBL toKl — TETEMTARTÓ. , 



«BÖ« Matic9 Imre, Kemenefl- 
ali. Lévai Látxlő. 
Tepsel^dni, késiül ddni » 
költdikődni. Tdrzsdke tép- 
ni, p.9. portékáját a* töb- 
bek kSzúl éa alól kitépre , 
kiválogatra rakni fel. Szé- 
kely 8ZÖ. Szabó Elek. 
Terécselüi, trécselni , fo- 
kát rügy faasAontalanságo- 
kat beszélni. Székely sző. 
t^renczi János. Bodrogközi. 
Winészenti. 
Teréfa, «' h. tréfa. Székely 

sző. Gyarmathi Sámuel, 
Tereiére, mendemonda. 
Palécz. Szeder Fábián. Hi- 
JábaTalő Ilcslocs-beszéd. In- 
nét — 
Tereferésni, mindent Sss- 
sze-rissza locsogni, 's az 
iddt illy hijábavalő beszéd- 
del eltSUenl. Pápa Tidéki 
ssd. Matici Imrém 
Terelni, másfelé hajtani, 
p. 0. a' beszédet másfelé te- 
relni. Seke' gyűjt. P. o. mar- 
hát terelni. Palőcz. Szeder 
Fábián. A* csordán kiyiil 
messze térelygdket a' tilos- 
tól elfizni, TÍsszahajtani ; az 
elszéledteket egy bizonyos 
helyre összehajtani. Pápa 
vidéki szó. Mafice Imre. 
Terelni, hiral kodra beszél- 
ni. Palóci. Szeder Fábián. 
Téréngetni, az elszélledt 
barmot összehajtani. Mar- 
czal melléki szó. Aceády. 



T e r é n ge 1 1 ét I ; indnláUső^ 
jelent dérajkodó csudálko- 
sást. Pápa' vicékén. MaHee. 

T é r g y , e' h. térd. Székely 
szóejtés. Ch/armathi Sámuel. 

Terepes, terelrélyes, széles 
kiálló águ élófa. Kemenes- 
ali szó. Lévai Látzlo, 

Természetes, indulatos, 
akaratos. Göcsei szó. Fián- 
der Ferencz. 

Terpeszkedni, idomtala- 
nul ülni, fekűnni. Beké' 
gyűjt. Lábait elterjeszteni* 
Gyór rárm. Czech János. . 

Tertyedt (orrú), Simus 
a, nm. Gyór várm. Czech. 

Terű, terh , teher. Székely 
SIÓ. Cserey Elek. 

Tesznye, csúnya. Barkó 
szó. Hollók Imre. 

Tetem, holt test; leginkább 
erőszakos halár köretkeié- 
seben. Innen: tetemre felhi- 
rás , tetemre eskürés az ap- 
probátában. Székely sió. 
Kállay. 

Tetemes: 1) erős teli ta^ 
gokkal biró; 2) tetemesen 
retkes. Székely szó. Sza- 
bó Elek. Nagy, irtóztató, 
rendkirülraló. Székely. Kái- 
lay. 

Tetemtartó, a' kriptában 
azon gödör , mellyben a' hol- 
tak' csontjai tartatnak. Szé- 
kely n%6» Buczy. 



Digitized by 



Google 



TÉTÉN ÜTNI — TIKVERÖ. 



363 



Tet^n űinf, f^be ütni. Ssé- 
kely 8KÓ. Buezy, 

Teteputa, élhetetlen » ű- 
gyetlen, semmiben meg nem 
bízható. Székely 8EÓ. Feren* 
czi Jánoi, 

TetŐB tángyér, asa' mft- 
8cer , a' miyel a' kucama' te* 
tejét kikerekítik a' szűcsök. 
A' székelyeknél. Ferencit 
Jánoi. 

Tézsolya r. iézsl^, a* 
taliga' része. Székely sző. 
Gyarmathi Sámuel. Tézsola 
T. tézslő; a* székelyeknél. 
Ceerey Elek. Igába akasztott 
kampós rnd. Balaton mel- 
léki. Horvá&h Zeigm, Mely- 
lyel az ökr^k az ekét Ton« 
ják. Remenesali sző* Létai 
Láizló. Őrségi. Zahál Gy., 

T i b á z n i ; haját megtépni. 
Danán tál i szó* Sztrokay Ati' 
tal. Tolnában mondják : t i- 
p á s z n i. Ceapó Dániel, 

Tibelyedés, eszementség ; 
iniiét — 

Tibelyedni, az eszínek 
elmenni, megbolondulni. Szé- 
kely szaTak. Ferenczi Jánot. 

Tik, tyúk. Cslkszéki székely 
szó. Farkai hednagy. Sop- 
ron rárm. N^ A* Kiu 8á' 
muel. Baranyai. Tóbi Antal. 

Tikácsolni, caikákolni , 
fuldoklani. Székely szó. 
Kállay. 

T i k e r , e' h. tfikSr. Balaton 
melléki szó. Horváth Ztig- 
mond. 



T i k h ú r , pipehár. Kállay 

Tikkadni, sebes menésé- 
ból alább hagyni. Így a' 
ló megtikkad, úgy a' tftz* 
és napnak hévsége. Balaton 
melléki szó. Horváth Zeig- 
mond, Fúladni; megtik- 
kadt, elfuladt , megfáradt. 
Székely. Kállay, A' nagy 
hÓTségról is mondják , mikor 
erejéből enged , alább sisálL 
Pápa TÍdéki. Matiee Imre, 

T i k m o y , iyukmony. Szé- 
kely szó. Gyarmathi, Tilfto- 
jás. Károlyi Gáspár már ez- 
előtt 200 esztendővel hasz» 
nálta az ő bibliai fordítá- 
sában a' tikipony szót. 
Jób. VI. 6. Lehet azzal most 
is^ élni, csak récze- vagy 
póka-tikmonyt ne emleges- 
sünk. Balaton melléki. Hor* 
váth Zsigmond, Baranyai. 
Tóbi Antal. 

Tikölő kánya, tikhordó 
kánya, karvaly. Balaton 
melléki szó. Horváth Ztig- 
mond, 

T i k t a k , hitvány , szigora 
hányt vetett ember. Székely 
szó. Ferenczi János. 

Ti k-v ak 8 , der den Nacht- 
nebel hat* Győr rárm. Czech 
János. 

Tik verő, lakodalom atán 
a* hivatalos vendégek' házai- 
nál való evés, ivás, táncz- 
xnulatozás. Remenesali «zó. 
Lévai László, L* Kóborlás. 



Digitized by 



Google 



964 



TJLmiTBNI — : TIRIPIRI. 



Tilimitciii) lecModesífé* 
ni. Székely szó. Gyatmathi. 

!Fi]iiika, f«vd-»íp, tavaiz*. 
8zal a*, gyermekek húzzák 
a* mezgés fűzfa' hajából. 
Székely flzó« Ferenezi Jáno$, 
Tury Ignáet. Gyarmathuin' 

- €%e JÓZMtf. ; 

T i 1 i n k 4 , f ftzfáiiak fiatal ki- 
kura^tott hajából raló síp , 
fnralyá. Siókely szó. 'S«a. 
hó &€h. KáUay. 

Tiló, Icendert törő 's poz- 
dorjától tjsztíttS fáeszkdz. 
Székely szó , CsikÉzékben. 
Gegő Nicephor. Tolnában is 
diratos. Csapd Dániel, Már- 
ton szerint: Hanfbrecher ; de 

- kfilőnbdző , mert a' kender- 
tSró a* kender* iszáráról to- 
ri le a* kenderszálat : a* 
tiló pedig a' szálról a' poz- 
dorját. Székely szó. Incxt 

• Jdzief. Szabó Ehh. 

Tímár, cserző varga. Szé- 
kely szó. Kállay. 

Tincs, p. o* kender, Gsérna 
fonal, haj; néhány szál 
együtt mondatik t i n c s-nek; 
i%y a* hajból kisebb vagy na- 
gyobb fürt. Innét mondják: 
Egy tincs haját kiszakasztá. 
Székely e%6. Incxe Jóttef, 
Gyarmathu 

Tincselni, 1) az ázott ken- 
dert szálairól lefejteni; 2) 
a' fonalat apróbb fürtSkre 
hasogatni ; 3) a* fát felhaso- 
gatni^ Székely szó. Inext 



• JÁxtefk Hizlalni. Székely. 

8ZÓ. Buczy* 
T i n c s e n k i n t , fűrt^nkint 
:. Csikszéki székely ;sbó, Gegő 
. Nieephor. 
Tincsódni, hízni; p. o. a* 
-sertés jócskán tincsődött- 

Székely sájó. InczéJőztef. 
Tinó, fiatal ökör, melly 
\ még nem volt járomban. Kúl* 

lay' gyűjt. Tulok, befogni 

raló fiatal szarvas - marha. 
.Balaton melléki szó. Hor^ 

9Áih Zsigmond' Egy eszten- 
. úós borjú. Székely szó. Kai- 

T i p ál ni , czil^álni. Balaton 
meUéki szó. Horvát Ztigm. 

Tipitapi, a* ki ntlnden czél 
nélkül ide 's tova jár. Saé- 
kely szó. Ferenezi Jánoi, 

Tippá teszem, eltépelem, 
gázolom, tiprom^ Kemenes- 
ali szó. Lévai L4$%ló. 

Tippan, nagy hosszá ffi er- 
dőben a' hó alatt. Kállay' 
gyűjt. 

T i r i n á k ó , ügyetlen , idét- 
len ember. Székely szó. Fe- 
renezi JÁnoi, 

Tirink, vagy máslás, a* mi 
megmarad azi alborból^ mi« 
kor tisztáinak. Székely szó. 
Ferenezi Jánot. 

Tiripiri ludláb^ akkor 
szokták mondani *s arról , a* 
ki ollyan dolgok körül fog- 
lalatoskodik , a* miből sem- 
mi sem lesz. A' székelyek- 
nél. Ferenezi Jánot* 



Digitized by 



Google 



TISZTALNI - TOKOS. 



165 



Tisztáin). Mikor páHnkát 
főznek és a^ maíotát előre 
lejártatják , aat v i r i c s - 
nek nerezíky mikor aztán a,\ 
Tiricset a' pálinkafőző üst- 
ből isrn^t lejártatják az a* — 
tisztái aj ; erről mondják : 
tisztáin i. Sze'kely szárak. 
Incze József, 

Tisztán, egészen, ^pen , p.o. 
tisztán ollyan. Ormánsági 
szó, Baranyában. Jeremiá$ 
Sámuel • 

Tivornya, neszes mulatság, 
dáridó, éjjeli ríg dőzsölés. 
Balaton melléki szó. Hor^ 
váth Zsigmi^nd. Pápa vidóki. 
Matice Imre, 

Tivornyázni, dorbézolni, 
enni inni. Kállay* gyűjt. 

T i V n y s , erőszakot fejér 
népen tevő buja lator férfi. , 
Székely szó. íizabó Elek. 

Tobzás, segéd-, vagy mel- 
lék ék. Kemeneáall szó. Lé- 
vai Lászlód 

Tobzódni , dobzódni , ki- 
csapongva lakmározni , enni 
inni kelletén kivfil. Pápa vi- 
déki szó. Matict Imre. 

Tócsa, toka , tócsácska , 
mDcsár , pocséta* Kemenes- 
ali szó. Lévai Láizlő. 

Tódor, Ti vadőr. Székely 
szó. Cterey Elek* 

Tohonya, rest, lusta, laj- 
bá. Marczal melléki szó. 
Aetády Sándor, Balaton mel- 
léki. Horváth Ztigmottd, Pá- 



pa vidéki. Matici Imre. 
Győr várm. Cxeeh János. 
Innen: T oho ny álko dnú 
Kemenesali. Lévai László. 

Tojás* szikja, tojás* széke. 
Székely szó. Buczy. 

Toka, nyakkövérség; innen 
tokás , kövér nyakú. Mar- 
czal melléki szó* Acsády, 
Annyit is tesz, mint; alsó 
taréj. Kemenesali szó. Lé- 
vai László. Innét : tokás, 
kövér állú. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmondi 

Tokány, pirosított űrű-bus. 
Somogyi szó. Maties Imre., 

Toki ó, esztendős bárány, 
tavalyi birka. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmoúd. 

T o km á 1 n i , szerzeni : — 
tokmálás, szerzés. Szé- 
kely szó. Ferenezi János. 
Szerződni, alkudni, minfW 

, ha két dolgot egy hüvelybe, 
tokba, suskába akarnánk 
egygyé illetni össze. Székely 
szó. Szabó EUk. 

T okmány, ollyatén fa vagy 
szaru-kupa , mellyben a' ka- 
szások a' kaszakövet tartják. 
Örségi szó. Zakál György. 
Kemenesali. Lévai László. 
Barkó. Hollók Imre, Szarv- 
ból készített kaszakőtartó. 
Palócz. Szeder Fábián. Ba- 
laton melléki. Horváth Zsig' 
mond. 

Tokos, német. Kállay' gyűjt. 
Térdig érő német nadrág. 
Szegedi szó. Sátly József. 



Digitized by 



Google 



TOLLÁSZKODNI — TORBONCZA. 



Tolláar^kodni, 1) a' mada- 
rakról mondatik , mikor ma- 
gokat tisztogatják időtöltés- 
ből; 2) átrett értelemben 
mondatik ai ollyan embe- 
rekről is, kik az iddt hiába 
t51tögetik» hévizálnak. Pá- 
pa yidéki sző. Maties Imre. 
Hniődozni, nyajtőzni. Keme- 
nesali. Lévai Látzló. Ionét 
tollászkodd , hérizálö , 
tekergd. Balaton melléki 
8ZÖ. Horváth ZiigmontL 

Tolld, learatott gabona' szá- 
ra. Székely szó. Szabó Elek, 

Tollú, fosztott toll. Szé- 
kely sző, Kállay. 

Tomby fölemelt tereh alá 
vetett tusa , dacz. Innen : 
tómbulni. Őrségi szó. 
Zákál György* 

Tombáczy hajé helyett ma- 
lom alá tétetni szokott, (ci- 
résett vastag szál-tolgyfa, 

^ mellynek belsd ürege át- 
mérőjében 4 — 6 lábnyi. Egy 
malom alá három tombácz 
tétetik; kettő a' malomház 
alá, egy pedig tárbajó gya- 
nánt a* késségen kivűl. Sze- 
gedi sző. Nátly Jőztef, 

T o m b á r, buta, értetlen. 
Marczal melléki szó. Acsá- 
dy Sándor. 

T on gyó, tippanos, széles 
láb. Székely szó. Gyarma- 
thi. 

Tonka, tompa. Beké' gyűjt. 



Csonka. Pápa ridékl sző. 
Matice Imre, 

Tonka orrú, felbigyedt or- 
ra. Székelye szó. Buczy, 

T o n y h ó , socors , deses. 
Székely szó. Szabó Józeef. 

Topa, bokában kificzamo- 
dott lábú. Szegedi szó. Nái- 
iy Józeef. 

Topánka, bakkancs. Szé- 
kely szó. Kállay, 

T o p r , kerékgyártó fejsze. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond, 

Toportyánféreg, farkas. 
Székely és Baranya várra. 

. szó. Kállay* gyűjt, 

Toppancs, nehéz lábú , 
mázsás lábú. Kemenesali 
szó. Lévai László, 

Toprogya, ügyetlen ; tap- 

pisch. Sárközi szó. Tolna 

Tárm. Garay. . 

•Toprongyos,...? Szath- 

már vidéki s^ó. Gáthy János. 

Toporzikolni, ...t Szath- 
már vidéki szó. Gáthy János. 

Topos,...! Szathmár vidéki 
szó. Gáthy János. 

Tor, halotti vendégség. Ke- 
menesali szó. Lévai László, 
Gőmori. Hollók Imre. Torba 
menni, disznó-dléskor tar- 
tani szokott venfiégségbe 
menni.- Pápa vidéki szó. Ma- 
tics Imre, 

Torboncza, targoncza. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. Gyár- 
ikat hi. 



Digitized by 



Google 



TORDACS — TÖJKEDNL 



367 



T r d a c 8 , ordacs ; getigert. 
Gy6r yárm. Czech Jáno$. 

Torhadt, rothadt. Székely 
sző. JBuczy, 

Torhány, rest dög ember. 
Székely sző. Szabó Eleh. 

Torkolni, 1) Talakit nyel- 
TŐvel leszőlani , leharogat- 
ni ; 2) az ekében a' gaz meg- 
torkolik , mellyet az eszte- 
kőrel taszítanak el. Balaton 
melléki az^.. Horváth Zsigm. 

Törlő, a' Tiznek feltorlása 
télnek erős hidegekor. Szé* 
kely sző. Szaöő Elek, 

Torolni, tort Tagy is halotti 
Tendégséget tartani. Székely 
sző. Ferenpzi János. 

Torombázni, éjszaka nád- 
tűzzel halászni. Kemenesali 
ssBŐ. Lévai László, 

Toronkázok, tántorgok. 
Kemenesali sző. Lévai László, 

To rongy, csupa rongybői 
állő szegény ember. Székely 
sző. Ferenczi János* 

Torrő T. tarrő, tarlő.Vas- 
Tárm. Dr, Horvát József. 

Tortyog, a' lábbeli, mikor 
abba víz megy. Balaton mel- 
léki sző. Horváth Zsigmond, 

Torzom borz, bozontos ku- 
szált p. 0. bajusz. Balaton 
melléki sző. Horváth Zsig- 
mond, Szathmár ridéki. Gá- 

. thy János, Székely. Ferenczi 
János, 

Torzs, kaszálás utáni ke- 
mény és vastag fŰTek* tar« 
lőja. Behe' gyiljt. 



Toszonkos, teszefosza, a- 
Járalő, hitván. Kemenesali 
sző. Lévai László, Idomta- 
lan viseletű. Balaton mellé- 
ki sző. Horváth Zsigmond, 

Tőt heged A, hitrán hegedű* 
Kállay* gyüjt. 

Tőt laska, árvalaska. Kál- 

To tol ázni, láb alatt hente- 
regni, akadékoskodni. Ke- 
menesali sző. Lévai László, 
Lanyhán keresgélni ragy 
tenni Talamit. Behe' gyűjt, 
Balaton melléki sző. Hor- 
váth Zsigmond, Pápa vidéki. 
Matics Imre, 

Totya ember, totyalagos , 
szunnyogő , lassú , együgyű. 
PslIócz, Szeder Fábián. Toty- 
ka, lábait is restelő fel- 
emelni. Kállay* gyűjt, 

Tottyadt, romlani, nyú- 
lősulni kezdett bor. Bala- 
ton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. 

Tő, 1) Nadel; 2) Wurzel, 
innét tős répa; 3) alj, p.o. 
^^^y' töve , annyi mint hegy' 
aUa; 4) a* mi közvetetlen 
mellette van, p. o. a' tő- 
szomszédban, a' tüz' tövi- 
ben lakik ; 6) kartőn fogni, 
vezetni , sétálni. Székely 
sző. Incze József, 

TSbör, gödör (viz). Gömőri 
sző. Hullok Imre. 

T ö j k e d n i , valakibe belé 
bojtorkodni. Székely 8ZŐ« 
Ferenczi János, 



Digitized by 



Google 



368 



TÖK — TÖEEK. 



Tök i8 este virágBÍk, 
ann^k uokjiák mondani , a' 
ki este kap dologhoi , mely- 
lyet nappal is véghez vihe- 
tett volna. Pápa vidéki pél* 
dabeszéd. Matia Imrt, 

Ti ke, levágott nagy fának 
még nyers töve: törzsök 
pedig fiatal korban levágott 
ifjú fának kisarangozott tö- 
ve. Székely szó. Szabó Eitk. 

TÖklincz, stiglicz, tenge- 
licze. VB\6c%Meder Fábián. 

T ö k ö 1 i d ö m, bajlédom. Szé- 
kely szó. Gyarmathi, 

Tökös, sérült , ágyékos. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

Tölcséres, pléhgyártó. Szé- 
kely szó. Kállay. h ko- 
lompár. 

T ö 1 c z , . . . ! Szathmár vidé- 
ki szó. Gáthy János, 

Töltvény: Gömor , Torna; 
gádorfa: Dunán túl. Dob' 
rentei. 

Tömhüdt, 1) a* föld esó 
után; 2) jól szótt vászon. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 

Tömlő, bőrzsák. Tomlőtúró 
tömlőhordó ló. Székely szó. 
Tűry Ignácz. Tűzoltási víz- 
hordó bőrvödör. Maties Imre. 
Bőrzsák , túrót tartó bőr. 
Székely szó, Csikizékben. 
Gtgó Nicephor* 

Tömörzsök, törpe. Szé- 
kely szó. Gyarmathi. 

Tönk, a* nagy erdőről ho* 



zott, egy kurta iiakassba 
vágott bikfa; innét példa- 
beszéd :„N^gy tönk van a* 
farán*', arról a' . leányról 
szokták mondani, a* kinek 
sok jószága van és öröksége. 
Székely szó. Ferenexi János. 
Mikor nagy bik-, vagy fe- 
nyőfákat levágnak, és két 
három ölnyi hosszúságra el* 
rodalják , nevezik t ö n k - 
nek. Innét mondják : hat fe- 
nyő tönköt készített *s hat 
tönk deszkát vágott belőle. 
Székely* szó. meze József. 

TÖnkesz, renkesz , zömök. 
Székely szó. Szabó Elek. 

Tönkőj karó, tőke. Maties 
Imre, 

Tönköly, tavaázi gabona' 
neme. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Top , e'h. pök, köp. A' szé- 
kelyeknél. Ferenczi János. 

T ö p ö r e , ránczos ábrázatú. 
Kállay* gyiijt. 

Töpörödni , összezsugo- 
rodni , összefonn^'adni. Pápa 
vidéki szó. Maties Imre* 

Töppedt, aszott , fonnyadt 
Gőmöri rizó. Hollók Imre. 
Kemenesali szó. LévaiLászló. 

Töprenteni,...? Szath- 
már vidéki szó. Gáthy János. 

T ö r e k , Márton szerint : 
Sprey; de az polyva. A' tő- 
re k, székelyeknél a' csép- 
lettgabonának apróra törött 
szára, a' gabona' kicsépelt 
fejével elegy , mellyet vágó- 



Digitized by 



Google 



TŐRÉ8 — TÓTIKK. 



361) 



gereblyével takaWtnak ki 
még szdrás előtt ; mikor ezt 

a* • szérűben az elészórt ga- 
bonáról felező söprÜTel ta- 
karítják le, akkor nevezte- 
tik fel ez étnek. Székely 
sző. Incze József. Polyva, 
apró szalma. Kállay* gyújt. 
Szalmahulladék. Szathraár 
vidéki szó. Gáthy Jánot, Ke- 
menesali. Lévai László. S s é- 
natorek, apróra törede- 
sett széna. Vas várm. Dr. 
Horváth JózHf. 
Törés, a' lábon, a' szák 
csizma miatt. Székely szó. 
Kállay, Lábsarkon támadt, 
kemény 's igen fájdalmas 
kelevény. Göcsei szó. Fián- 
der Ferenez, 

TSrkő, e'h. törköly; Tre- 
ber. Kállay' gyűjt. 

Tdrmölgetni , kenyeret 
lassankint törve rágogatni. 
Székely szó. Ferenczi Jánot, 
Aprón a* kenyeret morzsál- 
gatni a' markában. Székely 
szó, Szaóó Eleké 

Tör ni, valakinek rontá* 
sara 's bántására igyekes^ni; 
valakire v. ellen haragosan 
fenekedni; p. o. ugyan tör 
rám, azaz, szándékozik el- 
lenem T. fenekedik rám. Szé- 
kely szólás. Szabó Elek. 

T ö r n y ő , semmire kellő em- 
ber, vagy állat. Székely 
szó. Szabó József, 

Tö|-nyös, kosioi, varas, 

TÁJSZAVAK. 



V. slnnyedeges, riihes. Ud* 
varhely széki szó. Derzsi 
Mózes, 

Törődni, teprengeni , tű- 
nődni , búsongani. Székely 
szó. Szabó Elek, 

Tőrök, furdancs. Ezen fa-, 
vagy vaseszközzel vékaicö- 
téskor lukat fúrnak. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 

Török bors, paprika* Szé- 
kely szó. Kállay. 

Története shely, vesze- 
delmes hely , hol igen köny- 
n^'en felfordulhat a' szekér* 
Göcsei szó* Plánder Ferenci. 

Törtetni, gázlani , járat- 
lan helyen utat törni , tipra-' 
ni. Kemenesali szó. .Lévai 
László, Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond, 

Törtőztetem, indulatomat 
megzabolázom. Kemenesali 
SIÓ. Lévai László, 

T ő r V a s , kelepcze. Kállay, 

Törzsök, 1. Tőke. 

Tö rzsölködni, dörzsűl- 

ködni. Szathmár vidéki szó. 

Gáthy János. 

Törzsölni, dörzsölni. Szé- 
kely szó* Gyarmathi, 

Tős, répa. Székely szó, Csik- 
székben. Gegó, Gö'dry, 

T ő s é r , kereskedő* Székely 
szó. Cserey Elek. 

T ő t i k e , bor-válu , nagyobb 
szerű iatőlcsér. Balaton mel- 
24 



Digitized by 



Google 



370 



TÖVÖS RÉPA — TÜRJAn. 



I^ki 8SŐ. Horváth Zsigmond. 
Göcsei. Piánder Ferencz, 

T5to8 rép^, e'h. tövis r^- 
pa. Ssékely szó. Gyarmatki* 

Tősek V. tőzeg, marhaga- 
n^ből rályog-forniára ala- 
kított tüzelő, a' fa nélkül 
8s6kdlködő helyeken a' sze- 
génységnél. Kecskemét ridé* 
ki szó. Csapó Dániel. 

Tözgölődni, fészkelődni ; 
p« o. ne tözgölődj, ne fész- 
kelődj. Kállay* gyüjt. 

TÖzögni, tőzgölődni, cam 
aliquo strepitu se parare ad 
aliquid v. g. sargendum. Be- 

Trécselni, hivalkodva be- 
szélni, csacsogni, szét sza- 
porítva fecsegni. Gömöri sző. 
Hollók Imre. Balaton mel- 
léki. Horváth Zsigmond, Pá- 
pa vidéki. Matiet Imre, Ke- 
menesali* Lévai László. 

T r ü c s-b e , prücs-be, bc^rjut 
istálóba behajtó szólás. Kál- 
lay* gyüjt. 

Tuhadni,..*.! 5)sathmár 
vidéki szó. Gáthy János. 

Tukma, titkolódzó, forté- 
lyos. Behe* gyüjt. 

Tukmálni, valamit másra 
erővel rákötni. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 

Tulajdon, tartozik emberi 
characteremnek minemüségé- 
re , a' mi az én énségemet , 
characteremnek énségét te* 
Bii : a* sajátom tartozik 



a* rajtam , az én énségemen 
kivfi] való , hozzám tartozó 
dologra; p. o. talajdo-> 

. n o m értelmemnek , szívem- 
nek, hajlandóságaimnak mi- 
voltuk: sajátom az én 
barátom, a* kit játomnak 
is nevezhetek; az én igaz 
keresetem ; a' szeretőm is. 
Székely szó. %zabó Elek. 

T u 1 i z n i , Őklelőzni , tor- 
kolni. Kállay' gyüjt. * 

Tulok, két három eszten- 
dős ökör-tinó. Kemenesali 
szó. Lévai László. Gömöri. 
Hollók Imre, Székely. Gyár- 
mathi, Kállay. 

T ú 1 on túl megadja a' be- 
csületet. Erdélyi és székely 
mondás. Döbrentei, 

T u n g s , kövér, nagy alfelü. 
Beké* gyüjt. 

Tupri, alacsony, törpe. Be- 
ke" gyüjt. Törpe , piczin , kis 
ember. Kemenesali szó. Lé- 
vai László. 

Turbulya, Körbelkraut. 
Székely szó* B* Lakos. 

T u r c z s , torzas. Baranyai 
szó. Tóbi Antal. 

Tttf^^szni, turkálni. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

Turha, phlegma, mellből 
köhögés által feljött eny- 
ves takony. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond, 

Turján, bozót, zsombékos 
láp, ingovány. Pest várme- 



Digitized by 



Google ' 



TURZOS — TÜCSKÉJaEZNI 



3n 



gyei azá* Btnyovtxhy. Nádas 
ingOTány, t, bozótos tő. Győr 
várm. G y i n g y á nak mond- 
ják , noha Garay ar Sárköz* 
rdl irtában ezt (a' gyingyát) 
Zátonnak nevezi; és így ná- 
lam ke'tséget gerjeszt, ha 
ralljon zátont értenek-e ott 
is a* Gyingya szó alatt. 
Sztrókay. Dsindsa. Dabason 
Pest rárm. Dr. Horváh Jó- 
ztef. 
T u r z o s , borzas. Ormánsági 
szóy Jeremiái Sámuel. 

Tasak, tuskó , tdrzsdk. Ba- 

laton melléki sző. Horváth 

Z$%gmond. 
Tuskó, kisebb tőke. Gomd- 

ri szó. Hollók Imre, Palócz. 

Szeder Fábián, 

Túsz, annyi mint: más ha* 
sonló , a' helyett megfeleld 
rész, p. o. osztálykor, mi- 
dőn a* földek nyilakra, r. 
részekre szaggatják, lehet 
hallani t« olvasni : Péternek 
^juta az A határban e^y négy 
vékás és e^y két vékás föld, 
Pálnak, a' túszába ment a' B 
határban egy vékás. Székely 
szó. Incze József, Magyar- 
ország' némelly alföldi vi- 
dékén annyit tesz, mint: 
személyzálog, obses. Matice 
Imre, 

Tusaikolni, elküldeni a' 
szemtelent; p. o. alig tud- 
tfim már a' házamtól e] tusz- 
kolni. Balaton mell^Icí raó. 



Horváth Zsigmond, Keme- 
nesali. Lévai László. Tolna 
várm. Csapó Dániel, Pápa 
vidéki. Matics Imre, 

T u s z 1 i , karmantyú. Kállay. 

Tutajok, talpfák; innen: 
tntajos, talpas. Kállay' gyűjt, 

T u t a 1 y , 1) nád v. gyékény 
kötet. — Tutaiyos ház, vi- 
zenyős helyeiben oszlopokra, 
és nád tutalyokraépitetik. — 
Gyékény tutalyon tanulnak 
a' tiszamelléki gyermekek 
úszni. 2) Fenyőtalp (rates). 
Szegedi szó. ^átly József, 
Az utóbbi értelemben véte- 
tik a' székelyeknél. Kállay, 
Gegő Nicephor. 

Tuti, posztó - szélből fűzött 
lábtyu V. papucs. Kemenesa- 
li szó. Lévai László. 

Tutolni , V. dúdolni, orditni ; 
p. o. a' farkasok. Kállay' 
gyűjt. Kemenesali szó. Lévai 
László, 

Tutaska» apróbb ganéj-rakáa • 
a' mezőn. Barkió szó. Hollók 
Imre, 

Tutyi fejkatő, hátra álló 
hosszú kemény fej kötő. Győr 
várm. Czuezor Gergely* Szőr« 
bői , posztóból vart czipő* 
Bfke' gyűjt. 

Tű, tuk; e' h. ti, tik. Síékely 
Mzóejtéa. Gyamját hy, 

Tűcskér:ezn.i, valamit kel- 
J^tlen keresői, szedélni; sza- 
guldogálni,borongÓ8 főrelidé 
24* 



Digitized by 



Google 



372 



TÜLÖK — TÜZPALY. 



oda járkálni. Kemenesali szö. 
Lévai Látiló. Ak időt hiá- 
bav^alöral tölteni. Balaton- 
melléki saó. Horváth Z$ig- 
mond. 
Tülök, szaru szelencze. Kál- 

Tündelerény, denevér.Bod- 
rogkSzi szó, Mindszenti. 

Tfinet, lidércz, kisértet. Szé- 
kely nzó. Cserey Elek. 

T ű n k Ő, száraz gerezd, melly- 
rőla' szemet leszedték. Bod- 
rogközi szö. Mindszenti. 

Tüntető, tüntetőleg előmu* 
tató megint elrejtő. Székely 
sző. Szabó Elek. 

T ü r e m , vagy t ö r e m , om- 
ladék , megromlott része a' 
falnak. Pápayidéki szö. Ma- 
tics Imre. 

Türet, \) csomö arany; 2) 
szénás szekéren több türe- 
tek vannak. Mikor valaki szé- ' 
nát ád el , vagy vesz , sze- 
kér számra kikötik, hogy 
hány tűretü legyen. Bala- 
ton melléki szö. Horváth 
Zsigmond. Csomö, kötet, p. 
o. egy tűret vászony. Bod- 
rogközi szö. Mindszenti. Szé- 
kely. Jncze József, 

Türkölni. Mikor a' szar- 
vas marhák szembe, homlok 
egybe csapnak 's viaskodnak, 
mondják : türkölnek. Szé- 
kely szö. Incze József. Csik- 
széki székely szö. OegéNice* 
phor. 



Türkölödzni, türekezni f 
felgyurekezni. Tolna várm. 
Csapó. 

Türköznf , 1) az ingét fel* 
tűrni 's úgy fogni ralami- 
hez ; 2) neki tűrközni, annyi 
mint hozzá készülni. Szé- 
kely szö. Ineze József. 

Türköztetni, magát tar- 
toztatni p. 0. a' része- 
ges nen> tadja magát tür- 
köztetni az italtöJ, a' bána- 
tos a* sirástöl. Székely szö. 
Ineze József Pápa* vidékén 
mondják : türtőztetni. Ma» 
tics Imre. 

Tűrni, 1) valamit össze p. 
0. vásznat ; 2) elszenvedni 
a' boszuságot. Székely szö. 
Szabó Elek. 

Tűs haj, kosznak előjáró 
postája. Balatonmelléki szö. 
Horváth Zsigmond. 

Tüsök, tövis. Ormánsági szö, 
Jeremiás Sámuel. 

Tűsses, tövises tűskés csö- 
pétés legeltető. Kemenesali 
szö. Lé^ai László. 

Tüstént, egyszeribe, mind- 
járt. Székely szö. Szabó Elek. 

Tüzes, ebből t i z e s ; tíz 
egyenlő darab szántöföJdek- 
ből állö táblarész. Székely 
szö. Szabó Elek. 

Tüzesbetegség, patécs. 
Ormánysági szö. Jeremiá* 
Sámuel* 

Tű zp a ly, tűzhely. Gdmör 
Torna. D&brentei. 



Digitized by 



Google 



TYISZTELETES — URALNI. 



373 



Ty. 



X yisiteletesy tisxtele- 
tes. Gömöri beszédmód. B. 8, 

Tyizma, e' h. csizma. Bar- 
kó szó. Hollók Imre. Paíócx^ 
Szeder Fábián. 

Tyúkmony, tikmohy^ tojás. 



Székely szó. Farhas had- 
nagu* 
Tyükör, e'h. tükör. Palócz. 
Szeder Fábián. Ig> , tyiz , 
ty fiz: tiz, tüz helyett. Tyi- 
nóy.Katyi, — Tinó , Kati. 



U. 



U, 



b r k a , umorka , ugorka, 
buborka. Kállai/* gyűjt. 

U c s ó y acsu 9 ocsu. Mikor 
szórnak , az üres gabona- 
szem , rozsnyok, egyéb mag, 
és szemet, a' mi nem mégyen 
a^ tiszta gabona közéi 
hanem azon hátul marad egy- 
szeriben, mondatik tic^tf-nak. 
Székely szó. Incze Józtef. 

Udor, csűrben lévd gabonás 
hely. Székely szó. Gyarma- 
thi Sámuel. 

Újra ragada tk o r, uj ke- 
nyér* beállásakor. Székely 
szólás. Buczy. 

Uja 8, karmányos derékra va- 
ló ruha. Bodrogkőzi szó. 
Mindezen ti. 

U k , ük , üköd , mátka nagya- 
nya. Székely szó. Ceerey 
Elek, 



Undok, oudok. Székely szó. 
Gyarmathi Sámuel. 

Undorodom, borsódzom , 
csömörlöm. Kemenesali szó. 
Lévai László, 

Unos untig^ yáltig , elég- 
gé, fogytig. Balaton mellé- 
ki szó. Hortáth Zsigmond. 
Pápavidéki. Matits Imre. 

Unott-fa, guzsolya. Gömö- 
ri szó. Hollóié Imre. 

Untatni, valakinek áruba 
bocsátott Jószágát feliben 
harmadában kérengelni , Is 
ott-ott hagyni , hogy annál 
olcsóbban hozzá juthasson. 
Balatonmelléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

Uralni, hódoló tiszteletet 
adni ; p. o. ugyan megural- 
tattá magát. Balatonmelléki 
szó. Horváth Zsigmond. 



Digitized by 



Google 



374 



UROK — ÜGTBLBT. 



Urok, 1) reréhfogó kis lyuk- 
ra tett urkos csérna ; 2) a' 
rad lovakat megfogó kötél. 
Székely sső. Fer§nczi Jánoi, 
Nem hurok ; Márton szerint 
urok: kötés a' pántlikán, 
die Masche ; de a' Székely 
ezt máskint teszi ki , t. 'i. 
csnkor, a' pántlikát csu* 
korba kötni, csnkor- pánt- 
lika I Tagy pántlika - csukor 
főkötőn, leány' hajiban; áz 
árok pedig ezeket teszi : 
die Schlinge , der F^llstrik, 
die Dohne. Innét. 

IJr k I n i , 1) rá urkolni p.- 
o« kötelet ralaki' nyakára, 
annyi mint az istráng' végit 
a' mak-jába (lásd : Makkot) 
retni, és rá hozni, rá szo- 
rítani. Innét — 

U r k o 1 á 8 , akár foköt^n akár 
kezkendn a' varrásnak az a' 
neme, mellyel -a* lájblin b' 



gomb' lyukait vagy gombhá- 
zat rarják* Székely szavak. 
Incz§ József. ' 

Urus, urussság, urusol- 
n i , használja a' köznép ezen 
szók helyett: orvos, orvos- 
ság, orvosolni. Székely sza* 
vak. Incze József, 

Usdil szaporán I menj! in- 
dulj 1 Székely szó. Szabó 
Elek, Lódulj, takarodj I Tol- 
na várm. Csapó, 

Uti fft, növény faj. üti füvet 
tett a' talpa alá, azaz: meg- 
szökött. Kállay* gyűjt. 

Utol, hátul; Szekér-utó, sze • 
kér' hátulja; egy jelenté- 
sűek. „Utol jutott észssef 
ebet csalunk meg**, azaz, a' 
dolognak már meglétele után 
késó annak módjáról eszes- 
kedni. Székely az6*Sza6óElek. 

Utufutu, lótófutó. Örségi 
szó. Zakáí György. 



U. 



u 



c 8 é m , húgom. Ormánsági 
szó , fiaranyában. Jeremiás 
Sámuel. 
d ö 1 1 ó , bötűföld , hol több . 
szántóföldek bötűjökkel r. 
régÖkkel mégtérnek v. men- 
nek. Székely szó. Kállay, 
Udvarhely széki. Incxt Jó- 
zsef. L. DiilM. 



Üdülök, hízom , szépülök, 
innen: üdítem, hizlalom. 
Kemenesali szó. Lévai Lászlóm 
Növekedni, üdítni , növeszte- 
ni; fölüdít ni: felnevelni. 
Pápavidéki szó. Matics Im- 
re* 

C g y e 1 e t , vigyázat. Erdélyi 
szó. Böbrentei, 



Digitized by 



Google ^ 



ÜGYELETES — ÜSZK. 



S75 



Ügyeletes, a' ki mindenre, 
a' mi kötelessége, ügyel. 
Székely sző. Ferenczi Jánot. 

Ügyes, alkalmatos; ügyet- 
len , élhetetlen. Székely szö. 
Kállay. 

Ügyeli, idétlen, alkalmat- 
lan , szégyelheto magavise- 
letű; innét — 

Ü g y ö 1 ö g n i , idétlenül má- 
son alkalmatlankodni 's nyá- 
jaskodni akarni. Székely szó. 
Ferenczi Jánot, 

Oklely, üklü, az a' köz, 
a* hol két ág öszvc- 
megy; így az is, a* hol a* 
kocsirúd a' tengü alá kétfe- 
lé ágazik. Örségi sző. Zakái 
György. 

Ülélnyi, palőcz sző; kettős * 
frequentativum , kimondva, 
űliényi. Ülni többszer. Sze- 
der Fábián, 

Üli ő-f ü 1 1 6 , kevés ; p. o. a' 
gyümölcsömet annyira ellop- 
ták, hogy csak üllő - fülló 
maradt. Balatonmelléki sző. 
Horváth Zsigmond, 

Üllű, ölyv, kánya. Székely 
sző , Csikszékben. Gegö Ni- 
cephor, Incze József, 

Ülű, így nevezik azon récze 
nagyságú ragadozd madarat, 
mel]y a' tyúkokat szokta el- 
ragadozni. Innen : tyúkász 
ülü, galambász ülü. mada- 
ráiz ülü, nemei is vannak; 
a* tyukász legnagyobb, a' 
galambász kisebb, a' mada- 
ráss akkora mint egy rigő* 



Különböznek az ó7yv-től , 
melly a* mezőkön szokott 
járni, egerek után leselke- 
dik , és nagyobb a* tyukász 
ülűnél is. Székely sző. 8zabó 
Elek. 
Ümmenteni, bő]yintani\ 
fejjel biczczenteui. Balaton- 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond. 

Ü nő, üsző, tinó ,'ibihal. Szé- 
kely sző. Cserey Eiek. 

Ü n ő , borjú , tehén - bornyu. 
Székely szó. Gyarmathi Sá- 
muel. 

Ünök, énei. Órségi sző. Z«- 

leál György. 
Ürem, e* h. üröm. Székely 

sző. Gyarmathi, 
Ürügy, irigy. Székely sző. 

Gyarmathi. 
Ü s c s i n t , tüstént. Barkó sző. 

Hollók Imre* 
Üst, bográncs. Székely szé. 

Kállay, 
Üstök, hajfürt. Székely sző. 

Gyarmathi. 
Üstök-vonás, czivakodás, 

disputatio. Székely sző. Kál- 
lay. 

Üstöllést, tüstént , azon. 
nai , mindjárt. Kemenesali 
sző, Vas várm. Lévai Lász- 
ló. Ü s t e 1 1 é s t ; egyenesen 
és szaporán. Ormánsági sző, 
Jeremiás Sámuel, 

Ü 8 ^ k , 1) hévségben zárt ]e« 
vegŐ szülte penészes rotha- 
dás a' szárán lévő kakori-> 



Digitized by 



Google ^ 



376 



ÜSZKÜPÜLNl - VADOCZ. 



cia fejben i 2) még égessen 
el nem égett fadarab. Pápa- 
Tidéki izó. Matics Imn, Tü- 
zes kanőcs. Balatonmelléki 
8ZÖ. Horváth Ztigmond* 

Osskűpnlni, eszközl^dni 
Jeány r. legény körül , v. 
szeretőt keríteni ; ebből 
űszó 'a kűpül. Székely 
sző. Szabó Eleh. 

Oszőy űnő -borja. Balaton- 
melléki sző. Horváth Zsig- 
mond. Páparidéki sző. Ma- 
iicB Imre, 

Üszőborjú, kancza- borjú, 
űnő. Kállay' gyűjt, 

Otdlnx-hdtolni, e'h. 8- 
tölni - hatolni. Szathmár vi- 



déki sző. Gáthy Jánoi, 

Űttem, e'h. ütöttem. Palőcz* 
Sieder Fábián. Székely. 
Gyarmathi, 

T e c s , nőstény esztendős bá- 
rány. Gyergyői és felcsíki 
sző. Kállay. 

Űzekedik, folyat, a' te- 
hénféle párosodásra indol. 
Innét szokás mondani : a* bi* 
ka megAzi a' teheneket. Ba- 
•latonmelléki sző. Horváth 
Ztigmond. Vas yárm. Dob' 
rentei, 

Uzsikálni, sokáig vala- 
miért knnyorázra esedezni , 
p. o. a* gyermeknek. Szé- 
kely sző. Ferenezi Jánot. 



V. 



V 



acskotolni, összenyom- 
ni, összerontani valami leves 
gyümölcsöt a* kézben, p« o. 
czitromot. Székely szó. Fe* 
renczi Jánot- 

Vacsora*csi]lag, esthaj- 
nal csillag. Székely sző. Cte- 
rey Eleh. 

Vaczáholni,...? Szafmár 
vidéki sző. Gáthy Jánot. 

V a c z k o r , vad körtvély . Szé- 
kely sző. Szabó Elek, 

Vaczkos, köpczös, zömd- 
kős. Balatonmelléki sző. Hor- 
váth Ziigm, Székely. Kál*' 
lay. 



Vaczok, meleg fekvő hely. 
Kállay* gyűjt. 

Vád, 1) folyőviz' elkertelése 
a' halászatban; 2) feladás- 
Székely sző. Túry Ignácz. 

Vadas, félénk , félékeny , 
félelmes , ijedős. Kemenes- 
ali sző. Lévai Látzló, 

V á d 1 o m , vityálodom , Szé- 
kely sző. Gyarmathi Sámuel. 

Vad mák , 1. Pipacs. 

V a d ő, kánya. Ormánsági sző, 
Jeremiás Sámuel. 

Vad o ez, bátortalan, p. o* 
a' gyermek. Székely «ző. 



Digitized by 



Google 



VADÓCZ — VAJUTT. 



377 



Ferenexi Jánoi. Vad. Erdé- 
lyi szó. Döbrentei, 

V a d ó c z , gaz' neme , niely- 
lyet a* rosta rostáláskor el- 
hugyat. Balatonmelléki szó. 
Horváth Zsigmond, Vad- 
zab , vadborsó. Székely szó. 
Kállay. 

y adó ka, yadalma. Barkó 
szó. Hollók Imre, Palócz. 
Szeder Fábián. 

V a donnát új , e' h. ujdo- 
nat új. Kállai/ gyűjt, 

V a d o n y , vadfa , beoltandó. 
Balaton melléki szó. Horváth 
Zsigmond, 

Vádvonás, ágot kötnek 
®gy^®> felülnek rá, hogy 
nehezebb legyen ; húzzák 
többen, a' hálót elibe ve- 
tik 's Ú£y halásznak , az ág 
felzavarja a' vizet. Kászon- 
széki szó. Kállay, 

Vágány, a* seggnek válasz- 
téka. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, 

Vágás, tilalmas nevendék 
erdő. Baranyai szó. Tóbi 
Antal. 

V á g i t ó , az a' hely , a' hol 
a' tűzhelyre való fát vágják. 
Baranyai szó. Tóbi Antal, 

Vágó, vad szarvas ' marhát 
ölóhely. Kállay gyűjt. 

Vágtató, V. rágtató, töró, 
két fa egy nyelvvel , mely- 
lyen legelőször kitörik a* 
kendert ; azután jő a* t i 1 ó 
mellyen kiszépítik v. tilól- 



ják, ollyan mint á' vágtató, 
csak a' köze nem olly tágas; 
aztán kilehelik (heckeln) 
V. kitisztítják. Székely szó. 
Kállay. 

Vajkotolni, keresgélni 
újra meg* újra valamit p. 
0. zsebben , ládában. Szé* 
kely szó. Fennczi János. 

Yá}\ váj! juhokat űző hajtó, 
Székely szó. Szabó Elek. 

Vajaskürt: Gőniör, Torna; 
tojásos szarvas: Dunántúl. 
Döbrentei. 

Vajludni, a' juh mikor bá- 
rányzani akar 's kínlódik , 
akkor vajludik. Oláhból 
e r e jd t székely szó. Feiren- 
czi János, 

Vajnak, vállcsont* küpuje, 
p. o. fáj a* vajnakom, meg- 
csemerlém. Székely szó. Sza- 
bó Elek. 

Vajolla, vajalla: az írós- 
vaj* kifőzése után maradt 
darával elegy vaj , a* lábas* 
fenekén. Vas. várm. Dr. Hot- 
váth József. 

Vajrénye, Eyer und 
Schmalz. Győr. várm. Czech 
János. Tolna várm., Rán- 
totta. Csapó Dániel. 

Vajúdás, a' viselős asszony- 
nak szülő fájdalmaktól ostro- 
moltatása. Balatonmelléki 
szó. Horváth Zsigmond. 

Vajúdni, fáradni, lankad- 
ni. Székely szó. Cserey Elek, 

Vájutt, sárga halovány szi. 



Digitized by 



Google 



378 



VAKA RÉPA - VALOGAZNI. 



nű, üres ábrázatú. Székely 
sző. Szabó Elek, 

Vaka-répa, (Csallöközbcn), 
koszmacska r. kozmacska 
( Pápa* vidékén ) ; bunczi-, 
fant)s-, töke-répa nehezetek- 
kel is élnek különféle tá- 
jokon. Matics Imre, 

Vak and, vakandok. Baracs- 
kán , Fehér várm. Dr, Hor* 
váth JőzBef. 

Vákány, vápa, völgy. Szé- 
kely szó. Gyarmathü 

Vakarcs, utolsó szülött. 
Szegedi szó. A^cí/y Józtef, 
Yukarék , tésztából sült ke- 
nyerecske. Kemenesali szó. 
Lévai Látzló. Tésztakoto- 
rékból gyűrt pompos. Ba- 
laton melléki »zó. Horváth 
Zsigmond, Tolna várm. Cta- 
pó Dániel, Vakaró, czipó* 
neme. Kállay\ gyűjt. 

Vakaró, vakara , vakarcs. 
Székely szó. Kállay,' 

Vakarodni, menni; p. o. 
elvakarodj innen, azaz: si- 
etve elpusztulj. Székely szó. 
Ferenczi Jánoi, 

V a k a r ú , vakaró , vakarcs , 
czipC neme. Székely szó. 
Kállay. 

Vak árus, vakarcs. Őrségi 
szó. Zakál György, 

Vakhoncjsok, vakondok' 
túrása. Székely szó. Feren- 
czi Jáno8,Vsíkondok' Székely 
szó. Cterey Elek, 

Vakisa juh, feket^ foltos, 



czirmos. Székely szó, Csik- 
székben. Ge'gó Nicephor, 
VaklinCz, piros barna, p. 
o. leány. Baranyai szó^ To- 
bi Antal. 

V a k o g n i , makogni, nyivog- 
ni , dadogni , nyekegni , Szé- 
kely szó. Gyarmathi Sámuelt 

V á k o g n i , nem hápogni : 
Schnattern. Székely szó. 
Incze József. 

Vakolni, a' falat meszes 

murvával becsapni, simítani. 

BalatonmeJléki szó. Horváth 

Zsigmond* 
Vakotás, babos, jégverte. 

Kemenesali szó. Xe'P'fliLafz/o'. 

Vaksi, rósz szemű, hibás 
látásii. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, Pápavi- 
déki. Matics. 

V a k s ip i 1 a, ki se lát 
se hall , azaz : a* ki nem 
nézi , más mit mutat , sem 
hallgat arra, mit más neki 
tanácsol. Pápavidéki szó. 
Matics Imre, A* ki tettének 
következését nem szokta meg- 
nézni. Marczal melléki szó. 
Acsády Sándor. " 

Váll, derékszorító asszonyi 
ruha. Székely szó. . Gyar- 
mathi. 

Vállaközös, széles vállú. 
Székely szó. Incze József. 

V a 1 g , nónemí szemérem 
test — Vajda Féter. 

Valogázni, seggére verni. 
Pápavidéki szó. Matics Imre, 



Digitized by 



Google 



VÁLTOTT — VÁPA. 



379 



Váltott, 1) ráltott gyer- 
mek y kicserélt gyermek ; 
2) kiváltott ló, mellynek 
nincs csikőfoga* Balaton mel- 
léki 8ZÖ. Horváth Zsigmond. 

Váltság, díj. Székely szó. 
Cterey Elek, 

Vályog, sodrófa , mellyel 
mángolnak , vagy tésztát 
nyújtanak. Palócz szó. Sxe- 
der Fábián. Napon szároga- 
tott égetlen tégla. Balaton 
melléki szó. Horváth Ztig' 
mond. Pápa ridéki. Matict. 

V á 1 1 y o g , ollyan <Ísszec80- 
mójitott agyagsár y« sára- 
gyag, niellyet az ügyes fa- 
lasí gazdasszonyok , ósznek 
idején, nagy gombolyitott 
darabokba készítvén , télre 
eltesznek olly czélbol , hogy 
a* mikor tfizhelyoket, ház- 
földjoket, vagy egyéb illye- 
tén hibát kell Igazítani ta- 
pasztás által , tehát ebből 
apróra törnek valamelly te- 
kenóbe , lenge vizet tdltvén 
rá meggyúrják , 's kész új 
agyag lészen belőle — Ugyan- 
is télben sárt 's agyagot nem 
lehet tanálni , a* fagy és 
hó elborítván a* földet. Szé* 
kely szó. Szabó Elek. 

V á n k o s , fő* alja, párna. Szé- 
kely szó. Gyarmathi, 

Vánszorogni, sinlődve nya- 
valgani. Székely szó. Szabó 
Elek. 

Ványadni, elalélva fon- 



nyadni; innét — rányad- 
ság, ványadt: mikor va- 
laki színtelen, bágyadt, ma* 
gát eldolgozza, elkorhely- 
kedi *s rósz színben van, 
mintha beteg volna , mond- 
ják : no , ugyan ványadt em- 
ber ez ! Székely szó. Incze, 

Vánnyadt, mintegy elvá- 
nyoltatott, a' buja játék' 
gyakorlásában. Székely szó. 
Szabó Elek. Elalélt, sápadt, 
beteges. Székely. Ferenczi. 

Váiiyolni, a* gyapjúszöve- 
tet összeveretni. Székely szó, 
Csikszékben. Qegó Nicephor. 
1) a' malmokban a* durva 
zeke-'s harisnya- posztót ki- 
kéáziteni. Mikor a* zeke- 
posztót megszövilc , elkül- 
dik a* malomba , hol fel- 
törve egj' vizzel tele váluba 
teszik, erre, mint a' kása- 
türőkés, ollyan bot jár rend- 
fe, mellyeket a* viz hajt; 
's minthogy ezen botok csa« 
ponólag esnek a' posztóra, 
azt nemcsak összeverik 'a 
avatják, hanem a* váluban 
forgatják is : az illyen ma- 
lom V á n y 1 ó-nak nevezte- 
tik ; 2) elványolni , annyi 
mint elviselni p. o. köntöst. 
Székely szó. Incze József, 

Ványoló, durüczkölő* posz- 
tókalló. Székely szó. Döb-^ 
rentei. 

Vápa, ? Szatmárvidó- 

ki szó. Gáthjf JánoM, 



Digitized by 



Google 



380 



VÁPAHUPA - VASZOK. 



Vápahupa, több vápák a* 
bérczen. Innen: Vápahu- 
pás, gödrös. Székely sző. 
Cterey Tűry Ignácz, 

Var, rüh. Székely szó. Cte- 
rey Elek. Ferencit Jánot, 

Taracskos, egyenetlen bő- 
rű; p. o. varacskos krumpli, 
varacskos béka. Pápa ridéki 
szó. Matict Imre. 

Varaczkos, dorozmás. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zaigmoni, 

Várandós, viselős, minden 
órán szülését reménylő. Ba- 
laton melléki Szó. Horváth 
Zsigmond. 

Várasdi játék, laptázás 
circulusban. Kállay* gyűjt. 

Varázsolni, virrasztani. 
Pápai szó. Czuezor Gergely, 

Várétni, várakozni. Göcsei 
szó. Piánder Ferenci, 

Vargánya, hiriba , nagy 
gomba* neme. Kállay* gyűjt. 
Kemenesali 8MÓ,Léva%Látiló. 

Varnyú: Gömör, Torna; 
varjú : Dunántúl. Döbrentei. 

Varsa, vesszőből kötött hal- 
fogó. Kemenesali szó. Lévai 
Látiló, Vesszőből font esz- 
köz, mellyel fogják a' csí- 
kot. Marczal melléki szó. 
Acsády, 

Vasár, fekete szurok. Ba- 
ranyai szó* Tdbi Antal. 

A^'askalán, vaslapát. Szé- 
kely szó. Gyarmathi, 



Vaskó, nyeletlen kés. Kél- 

lay' gyiijt. 
Vaslapoczka, vaskalán. 

Kállay' gyűjt. 

V ás lód ni, egy helyben nem 
ülhetni, mint a' gyermek- 
nek^ innen váslott gyer- 
mek , azaz : nyughatatlan, 
gyermek. Székely szó. Fe- 
rencti Jánot. 

Vasmat, kemény, izmos, 
jó kötésű. Székely szó. Fe- 
rtncii Jánot, 

Vásott, 1) elkopott p. o. 
valami szer; 2) mondják 
gyermekről is , a* ki nem 
61 veszteg. Marczal melléki 
szó. Actády Sándor. Csinta- 
lan , pajkos , engedetlen , 
rósz erkölcsű gyerek. Tolna 
várm. Ctapó Bániéi. 

V a s s z a r , salak. Székely sző^ 
Kállay. Vas* alja, hulladéka* 
salakja. Tolna várm. Ctapó* 

V a 8 z a k , mindenféle gyini- 
gyomból összehányt vetett 
holmi , egymás. Kemenesali 
szó. Lévai Látiló. 1. Pod- 
gyász. 

Vaszarája, tömlője. Kál- 
lay' gyűjt. 

Vaszki, egy hasú és születé- 
sű. Székely szó. Buciy. 

Vaszok, vaczok, meleghely, 
fészek. Szél^ely szó. Kállay. 
Fekvőhely. Székely szó. Bu- 
eiy. Kutyafészek ; innét pél- 
dabeszéd a' Székelj éknél : 
„Rósz kutya az. a' melly 



X 



Digitized by 



Google 



VÁSZON — VÉJINT- 



381 



fttegugatja a' maga vas»kát", 
azaz : rósz ember az , a' ki 
a* maga házát ócsárolja. 
Innét — vaszkolódní, 
azaz: egy helyben nem ül- 
hetni, fészkelődni. Székely 
sző. Ferenczi János. 

Vászon táblára kité- 
tetni, szűleHii ; p. 0. mi- 
óta vászon táblára kitettek, 
igy nem jártam, — azaz: 
mi^Sta a' világon vagyok , 
így nem jártam. Székely 
szőlásmúd. Ferenczi János. 

Vaszora, tehénnek lónak 
utolsó része. Székely szó. 
Kállay, 

Vataléj, fiaskó, palaczk. 
Székely szó. Cserey Eleh. 

Vatallé, kis hordó. Bala* 
tonmelléki szó. Ezt Keme- 
nesalján C s b o 1 1 ó-nak hív- 
ják. Horváth Zsigmond, 

Vátig, JÓ rendin, v. alkal- 
masint. Udvarhelyi szó. Der- 
zsi Mózes, Váltig, satis, 
adv. Székely szó. Cserey 
Eleh. 

Va t k a , vatyka, páli^ika* alja. 
Székely szó. Kállay. 

V á 1 1 1 , régi babonás kép- 
zeletből származott nevezet, 
a^ mikor azt hitték, hogy 
a' boszorkányok a* szép cse- 
csemő gyermeket elvinnék, 
és idétlent tennének helyé- 
be, 's azzal váltanak fel; — 
innen : v á t o 1 1 , idétlent , 
undorító kinézés&t jelent. 
Ssékely szó. Szabó Elek, 



Vatyka, pálinka* alja, bak- 
ja. Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond, 

Vatyog, dadog : vityeg, va- 
tyog. V Győr. várm. Czech, 

Váz, ijesztő kender-földön , 
fákon a* szőllőkben. Kállay^ 
gyiijt. Mezőn vagy kertben 
felállított rém * alak , a' 
madarak ellen. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond, 

Vecsernye, délest. Székely 
szó. Cserey Eleh, Délutáni 
isteni szolgálat a' templom- 
ban , ezen deák szótul : „v e- 
sperae'*. Pápavidéki. Ma- 
tics Iíjfíre, 

Vedelni, mohón inni , sau- 
fen , p. o. ue vedelj annyi 
vizet. A^as várm. Dr* Hor- 
váth József, Igen gyakran 
mértéken túl inni. Kemenes- 
ali. Lévai Lá«z/o. Sokat inni. 
Beké' gyűjt. Tolna várm. 
Csapó, 

Vedleni, tollát 's szőrét 
elhullatni. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond, Téli 
szőrét V. bőrét elhányni. 
Kállay' gyiijt. 

Vegyíteni, elegyíteni. Szé- 
kely szó. Kállay, 

Vehem, csitkó. Székely szó. 
Cserey Elek. 

Vej ez, nádból kötött hal fo- 
gó. Kemenesali szó. Lévai 
László, Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond, 

V é j i n t , venyít : iszalag. Or- 
mán sági szó , Baranyában* 



Digitized by 



Google 



382 



VEK — VER. 



Jeremiái Sámuel. Venyíge.Ba* 
ranyai skö. Tóbi Antal, 

Vek, a' jífgen bevágott lyuk. 
így: rékeini, lyukat vág- 
ni. Székely szd. Tdry lg- 
jiácr.E' helyett: lék, nielly 
előbbi azért jobb, hogy a* 
Lffrék vagy összehúzva 
}ék (eam) igétől megkű- 
lonbSztethessék, annyit tesz 
mint: télben a' jégen kivá- 
gott lyuk. Székely szó. Fe- 
renczi János. Túry Jgnácz. 
Lyuk a' jegén, melly gyal- 
mozás* idején kivágátik ; ré- 
kck kozüI az , mellyen a* 
gyalom bédu'gatik, és kihú- 
zatik , tanyá-nak vagy ta- 
nyaréknek neveztetik. 

' Bodrogközi sző. Mindszenti. 

V e I e s z t a , széna rend. Szé- 
kely szó. Cserey Eiek. 

V e 1 é z n e k , . . . f Szatmárvi- 
déki sző. Gáthy János. 

Ve 11 a, e' h. villa. Pápavidé- 
ki sző. Matics Imre. Vas 
várm. Dr. Horváth József* 

Velős-kalán, yelőszedő, 
mint a' fűlvájő ezüstből. 
Székely sző. Kállay. 

Vemhedzem, fiadzom. Szé- 
kely sző. Cserey Elek. 

Ven csel, egy ollyan fáből 
készült eszk5z, mellyre a' 
guzsalyon font fonalat lá- 
bakba vetik fel. Székely sző. 
Ferenczi János. Magyaror- 
szágban ezt némelly helye- 
ken igy hívják: ret élőfa, 



néhol pedig m a t cl a. Méf- 
ties Imre. 

Vend ég haj, parőka. Szé- 
kely sző. Cserey Elek. 

Vendégoldal, négyőkrű 
hossza szekér' két oldalain 
fdlülnyujtott rudak, a' job- 
ban megrukodhatás régett. 
Balaton melléki sző. Hor^ 
vátk Zsigmond. 

Vendégség, (palőcz) ki- 
mondva , vendiégsiég : egy- 
háznapja i búcsúnap. Szeder 
Fábián. Barkő sző. Hollók 
Imre* 

Vendégszelemen, nagy- 
épületekben a' fedélfákat tar- 
tő gerenda. Balaton melléki 
sző. Horváth Zsigmond. 

Vendely, ySndol, zsirtartó 
faedény Balaton melléki sző. 
Horváth Zsigmond. 

Vén szüle, jős ; saga. Szé- 
kely sző. Cserey Elek. 

Venyige, szeprente , a' sző- 
lőtőkének tavaszszal lenye- 
sett reszeje. Pápavidéki sző> 
Matics Imre. Borág, száras 
szőlő - vessző. Gőmori sző. 
Hollók Imre. Kemenesali. 
Lévai László. 

Vér, yérhas. Ormánsági sző, 
Jeremiás Sámuel. Atyafisá- 
got is jelent. A' vér viz- 
lé nem válik, felelnek 
rá az egymással perleke- 
dő felek , de válhatik mé- 
reggé. Székely uzólás. Szabd 
Elek. 



Digitized by 



Google 



VERDÓDNI — VÉRTELEK. 



383 



Verdődni, e' h. Tcrhődni 
Székely szd. Cferey Elek. 

V e r e b e Ji' váluja, szülő tag, 
Kállay* gyüjU 

Vered, nap. Barkd bzó. Hol 
tók Imre, 

Verespénz: réz, kongd 
Dunántúl. Dőbrenteu 

Veres selyem, Teres pa 
mut. Baranyai szd. Tó6i An 
tal. 

Veres - szilva, Idszemfi 
szilva. Kállay' gyűjti 

Veret, vedlik. Kemenesali 
szó. Lévai Látzld, Veret a* 
inarha, midőn tavaszkor sző- 
rét változtatja. Göcsei szd. 
Flánder Ferencz, 

Verhenyeges, vereses szí- 
nű. Balaton melléki szd^ 
Horváth Zsigmond* 

Verhenyős szín , vereses 
szin , vas rozsda -szín. Szé- 
kely szd. Szabó Elek, 

V é r h ü d n i , a' juh - nyáj 
mondatik , a' mikor felette 
megkergetik , ekkor a' füle* 
hegyén vért eresztéssel orvo- 
soltatik. Székely szd. Szabó 
Elek, Megveszni a' diszndnak 
*s juhnak, melly nyavalyát 
fülvágással orvosolják; sok 
fntásbdl ered. Székely szd. 
Ferenczi János. 

Vermes, a' halak' ívdhelye, 
hol rakáson mint a* csíkok 
együtt vannak. Más álla- 
toknak egy helyregyült cso. 
portja ia Vermes nek tBon- 



datik , p. o. reá akadtam a' 
vadludak' vermesére. Szege- 
di szd. Nátly József. 

Vérmes, vérrel teljes, tüzes, 
p. o. személy. Baranyai szd. 
TÓM Antal. 

Vernyákolni, Mihály ura- 
mat kiáltani, mondatik a' 
macskákrdl mikor bagza- 
nak. Kállay' gyűjt. 

Vernyog, a' macska , mi- 
kor ellenségére visít. Bala- 
ton melléki szd. Horváth 
Zsigmond. Kiáltani mint a' 
macska* Paldcz. Szeder, 

V e r ő c z e , feiajtd pitvaron 
farostélyra, Kállay' gyűjt. 
Keskeny bemenet, szoros rés 
a* karfánál. Matics}Imre, 

Verőfény, Sonnenscheln. 
Beké' gyiijt. 

Versfutás, vesdit futni, 
egymást megelőzni igyekező 
futás. Székely szd. Szabó 
Elek. 

Vérszipó, nadály , pidcza. 
Kállay' gyűjt. Székely szd, 
Cserey Elek. Ferenczi János. 

Vértan fusson el, Ba- 
racska, Fehér várni. Vasban 
így : a' tehenet a* vértál el- 
futotta, nyilván annyimint, 
vértályog futotta el, Dr. 

- Horváth József, 

Vérté, ház' homloka. Barkd 
szd. Hollók Imre. 

Vértelek, padon elzárt 
hely. Barkd sző. Hollók 
Imre. 



Digitized by 



Google 



384 



VERT TÉJ — VlCSOGNl. 



Vert t é j , mellynek -a^ raját 
kikőpftlték. Székely azó. Sza- 
bd Eleh. 

VértömWs, vértömleni; éj- 
jeli nyugliatatlankodás. Ba- 
ranyai 8ZÖ. Tőöi Antal. 

V e 8 e 11 hess ! ludat, tyúkot 
elűző szó. Kállay' gyűjt. 

Veselkedni (neki), annyi 
mint: minden erejét yalamire 
fordítani, p. o. nekiveselke- 
dék, még sem tadá azt a' 
hordót fölemelni. Székely 
izó. Incxe Józitf, Valamin 
erólkodni. Székely szó. Gyár- 
mathi. 

V é s k a , rosta - kéreg , a' 
mellybeV sajtot bele nyom- 
ják. Székely sió. Ferenczi 
Jánot. 

V e s n y e g , azon fa , melly 
a* fófán keresztül eresztetik, 
és a' sajtó - orsónak felső ré- 
sze benne forog » — n>ás yi- 
dékeken sas-nak vagy k á- 
gyilló-nak nevezik. Göcsei 
szó. Flándtr Ferencz. 

Vessünk, cseréljünk egyet. 
Székely szólás. Kállay. 

V é s z 1 é s , resszóbői font gát 
vizáradáskor a' halaknak ki- 
szorítására. Bodrogközi szó. 
Mindszent*. 

Vetélkedni, retni magát 
hogy máinál tehetősebb. Szé- 
kely szó. Gyarmathi. 

Vetél lő, melly az ontokot 
keresztül szövi a' mellyék- 
fonalakon. Ezt hányja ál- 
tal 's meg vissza a* takács. 



Székely szó. Gyarmathi^ 
Szatmár vidéki szú. Gáthy 
János, 
Veternye, vésernye. Szé- 
kely szó. Gyarmathi. 

V e t ő 1 1 ő , azon fa eszköz , 
mellyel a* szövők a' fona- 
lat egyik közökből a' másik- 
ba átlökik. Csikszéki szé- 
kely szó. Gegő Nicephor. 
1. Vetéllő. 

V e t ő z n i , veteményezni , vet- 
ni. Ormánysági szó , Bara- 
nyában. Jeremiás Sámuel. 

V e t r i c z e , sült szalonnale- 
ves étel. Székely szó. Szaőó 
Eleh. 

Vettem: vetettem. Így üt- 
tejn , süttém , futtám : ütöt- 
tem, sütöttem, futottam 
helyett. Ormán^ágiak. /ere- 
miás Sámuel. 

Vettünk, palóczos » vetet- 
tünk helyett. Szeder Fábián. 

Vetyeng, hányódik 's vető- 
dik. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Fortuna 
sinistra iactari. Behé^ gyűjt. 

V e V e 1 1 , vett, így vivett , 
tevett: vitt, tett. Ormánsá- 
giak. Jeremiás Sámuel. 

Vézna, csenevéz , nápicz. 
Mind a' három egyet jelen- 
tő tájszó , külön-külön vi- 
dékeken divatozó. Matics. 

V i c s g n i , szüntelen nevet- 
ni. Marczal melléki szó. 
Acsády. Nevetgélni. Bodrog 
közi szó. Mindszenti. Innen: 



Digitized by 



Google 



VICSOGÓ — VILLATENYÉR. 



385 



Vicsogó i d ő y midőa majd 
nap bűt, majd eső esik. Ba- 
laton melléki szö. Horváth 
Zsigmond* 

Vi c s o ri , vigyori , vigyorgó. 
Tolna rárm. Csapó Dániel, 

Vicsorogni, nevetgélni 
Gőmori sző. Hollók Imre. 

Vicza, Éva. Palőcz szó. Síc- 
der Fábián, . 

Vicczit vacc zát hányni , 
fitymálni. Győr várm. Czech 
János* 

Vidor, vidám, fröhíich. Pá- 
pa vidéki sző. Matics Imre, 

Vido! Vid, Vitus; palőcz 
«Zü. Szeder Fábián. 

Vi g y í t n i , e* h. vegyíteni. 
Székely sző. Fereneti János, 

Vigyor, két egymáshoz 
szabott deszka, vagy padlő 
kőzött maradt, avagy i'támadt 
üreg - hasadék. Göcsei sző. 
Plánder Ferencz, 

Vigyori, szüntelen nevető. 
Balaton melléki sző. Hor- 
váth Zsigmond, 1. Vicsoiri. 

Vigyorogni, farkas májbői, 
álnok szívből kedvet mutat- 
ni. Székely sző. Szabó Elek, 

Vihar, viher , fergeteges zi- 
vatar. Ba?aton melléki sző. 
Horváth Zsigmond, 

Viheder, viher, zivatar. Gö- 
csei sző. Plánder Ferencz, 

Viher, vihetőr: zivatar. 
Baranyai sző. Tóbi Antal, Vi- 
har , fergeteges zivatar. Ba- 

TÁJSZAVAK. 



laton melléki sző. Horváth 
Zsigmond. V i h é r , nagy 
förgeteges és szélvészes égi 
aaj. Őrségi sző. Zakál 
György. 

Vihnye, kovács mfihely, ki- 
vált a* czigányoké. Székely 
sző, Csikszékben. Gegő Ni- 
cephor, 

Vikotálődni, szőval kö- 
tölődni; deákosan: dispu- 
tálni. Székely sző. Ferenczi 
János, l^zőt vitatni, debatti- 
ren. Innét: V i k o tál ő dás, 
szóbeli vetélkedés, vitatás, 
Debatt. Székely szavak. In- 
cze József, 

V i k o t o 1 n i , szőval veteked- 
ni. Székely sző. Buczy. \ 

V i 1 á> d n i , hajnallani , vi- 
radni. Székely sző. Szabó 
Elek, 

Villakés, villa, mellyel 
esznek. Ormánsági sző, Je- 
remiás Sámuel, 

Villám, menykő; fűimen. 
Villám vágjon agyon. Gö- 
csei sző és káromlás. Plán' 
der Ferencz, 

Villás, csépelést segítő fér- 
fi. Gömöri sző. Hollók Imre. 
Szálmát rázogatja a' nyom- 
tatő mellett. Káílay' gyűjt. 

Villa -szarvú, csákő szar- 
vú. Székely sző. Kállay. 

Villatenyér, olly kis ra- 
kás széna vagy szalma, men- 
nyit egyszer villával elébb 
lehet vinni. Székely sző. 
Incze József, 

25 



Digitized by 



Google 



380 



VILLOGNI — VIRJAD. 



V i 1 1 o g b i 9 hirtelen ide 's to- 
ra telcintgetni ; — gyanús y 
eláruló szemelcel retni. A' 
ssilaj marha is villog, mi- 
dőn ismeretlen 9 veres, feke- 
te ragy Icék ruhás embert 
lát. Ssegedi szó. Nátly József. 

Villongani, reszekedni. Pá- 
paride'ki sző. Matia Imre. 

Villongó, nyughatatlan , 
fáielmes ; rógen p. o. yillon- 
gó világ vala , azaz, félel- 
mes. Székely szó. Szabó 
Eiek. 

Viloja, e' h. Tiola. Székely 
szó. Gyarmathi. Ibolya, ri* 
ola. Bodrogközi szó. Mind- 
Mzentim 

Vinczellór, 1) szólómive- 
ló, szólóvei bánó; 2) skó- 
lólevól rágó féreg. Székely 
szó. Kállay, 

Vinkó, rósz selejtes bor. 
Kállay gyűjt, 

Vintőrgek, hányódom ve- 
tódóm. Kemenesali szó. Lé^ 
vai Látzlő. 

Vinnyog, p, 0. a* malacz, 
a' sárható kancza is , mikor 
a' maglóval találkozva őssze- 
flzagol. Székely szó. Szaóé 
Elek. Száját csúfosan vono- 
gatja. Balaton melléki szó. 
Horváth Ziígmond^ 

V i r i b e ] n i y ugy inni mint 
a' veréb , tdbbet elveszte- 
getni mint meginni. Pápavi- 
déki szó. MaticM Imre. Iddo- 
gálni. Kállay' gyűjt. Benne 



vájni , benn fordeni. Keme- 
nesali szó. Léfiai Láizlóm 
V 1 r i c s , a' pálinka' elsóje 
a' fózésben , elócsepegése. 
Székely szó. Buezy. Fának a' 
forrása (tavaszkor). Gómori 
szó. Hollók Jmr€. Elsó lejá- 
rása a' keverésnek, vagy allj- 
bor ; — a' második lejárás 
tisztállás, ennek az 
elejét hívják fűstelós^* 
nek. Csíkban a' fűstelés re- 
zesj mint egy fertálynyi 
lejárás, melly a* pálinka- 
üstnek elveszi a' réz izét ; 
a' harmadik feltQUés Csik- 
ban utó, a' gabona -pálin- 
ka pedig égett bor. Szé- 
kely 91^0. Kállay, A' sert 
pálinkát, mikor elébb lejár- 
tatják , az elsó jártat ás ne- 
veztetik V i r i c s-nek. Van 
nyir-virics 's egyéb virics 
is. Ha tavaszszal a* nyirfát 
megvágják , az abból kijóvó 
nedv n y i r-v i r i c s-nek ne- 
veztetik. Székely szó. Intze 
Józtef, 

Virg inalni, idétlenül kis- 
gyermek - módra sirogatni« 
Székely szó. Ferenezi Jáuoi. 

Virhudni, valamire rákó- 
szűlve lenni., p. o. ugyaa 
reá virhudt a* vígjátékba va- 
ló menetel. Székely szó. Fe- 
renczi Jánoi. 

V i r j a d , e' h. virad (a* nap- 
palnak eljöttekor). Udvar- 
hely széki szó. Derzti Md- 



^ 



Digitized by 



Google 



VIRRASZTÓ — VITA. 



387 



VirrasBlő, halottas hasnál 
^énekléssel 's beszélgetéssel 
tdltOtt éjjelesés. Sok helye^ 



ken 



a^ mestereknek el kell 



járni yirrasBtóba. Balaton 
melléki sző. Horváth Ztig- 
mond, 
Virrogás, processus. Szé- 
kely szó. Gödry. 
Viseűnyi, (palőcz), viselni. 

Steder Fábián. 
V i 8 k ö , kisded alacsony ház. 
Székely sző. Jncze Jóxtef. 
Knoyhó , [kalyiba. Balaton 
melléki ssd. Horváth Zsig- 
mond. 
Visla, használtatik at ide 
's tova futkosó, csélcsap, 
leányról is. Székely szó. 
Ferencxi Jánot. 
Vislatni, ki 's benyargalni. 
Székely szú. Gyarmathi. Hír 
nélkül , ide 's tova járo- 
gatni. Székely szó. Ftrtnczi 
Jánot. 
V i s n y c, (palócz), medgy. &e- 

der Fábián. 
Visz ál ni, csérnát, madza- 
got, kötelet. Gyór várm. 
Horvát Endre. Kettds fo- 
nálból czérnát ereszteni. Ba-^ 
laton melléki szó. Horváth 
Z«»g»ionií. Tolna várm. Ctapó. 
Szatmárvidéki. Gáthy Jánot, 
Viszálya, fonákja. Székely 
szó. Kállay. Tolna yárm. 
Csapó Dániel. 
Viszketeg, rüh. Szatmár- 
. 'vidéki szó. Gáthy Jánot, 
Viszkolódni, egy helyben 



nehezen ülhetni, mint a* 
csintalan gyermekek. Szé- 
kely szó. Ferencxi Jánot. 

Visz kora,...? Szatmár vi- 
déki szó. Gáthy Jánot. 

V i 8 z lani , őn nyomát vesz- 
teni , p. o. itt viszlott meg 
a' nyúl; azaz, a* porkán 
mesterséges ugrások által 
kiszökdécselt rendes járásá- 
ból. SzéJ<ely szó. Túry Jg^ 
nácx. 

Viszolyog, vonakodik. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Ztigmond. Fájdalmason csik- 
landik, érezhetóen borsód- 
zik. Kemenesali szó. Vas 
várm. Lévai Látxld. 

Visz OS, mondatik a* fáról , 
midőn rétegei össze vissza 
nyúlnak, 's hogy simára gya- 
lultathassék, többszer meg 
kell a' gyaJulást fordítani. 
Göcsei stó.PlánderFerenex. 
Balaton melléki. Horváth 
Ztigmond, 

7issza van, hátra van. Or- 
mínsági sző, Jeremiát Sá- 
muel. 

V i s z t é r , sovány, száraz tcr- 
mészé tü. p. o. leány. Szé- 
kely szó. Ferencxi Jánot 
Ösztövér, sovány, husatlan 
p. o. gyermek. Székely szó. 
Jnexe Jóxtef, 

Vita, szóváltás, szóbeli 
harcz. Kemenesali szó. Lé- 
vai Látzló. Götnöri szó. Hol* 
lók Imre. 

25 * 



Digitized by 



Google 



388 VITALKODOM - VÖRSÖK. 



Vitálkodom, »8ertel6d5in. 
Kemencsali szó. Vas. várin. 

Lévai László* 

Vitán járni, vtSleUenűl ke- 
resztül menni. Székely szö. 
Ferencti János* 

Vitorla, lepedő inellynek 
árnyéka alatt a' gyermek 
nyugszik. Barkó szó. Bolloh 
Imre. 

Vityilló, Tiskó, kunyhó. Al- 
földi szó. Matici Imre. 

Vírnak (a' halak), ivatnak , 
fajzanak; innen halrirás. 
Székely szólás. Kállay. 

Vizenyóshely, mocsáros. 
Széicely szó. Kállay. 

Vizótta-fa, víz általjárta 
fa. Kállatf gyüjt. 

Vizre-vinni, bolonddá ten- 
ni. Kállay gyűjt. 

Y d é r , tokmány. Ormánsági 
szó, Jeremiás Sámuel, 

Vodka, vadka, gyenge pá- 
linka. Barkó szó. Hollók 
Imre. Palócz, Szeder Fábián. 

Vonaglani, haldoklani.Bar- 
kó szó. Hollók Imre. Palócz, 
Szeder Fábián. 

V o n a g n i, vonaglani. Székely 
szó. Cserey. Elek. 

Vonítósra kötni, azaz úgy, 
hogy egyik szálat megvonva, 
megoldjék; mondják a' Szé- 
kelyek. Ferenczi János 



Vonó, hegedfihez, nyirettyfi- 
Kállay* gyűjt. 

V n y á r, állott , magát meg- 
ront, fanyar p. o. ronyár 
izfi bor. Örségi szó, Za- 
kál György. 

V o n y i g ó , széna - vonó vas 
horoggal. Kállay' gyűjt. 

V n y o g ó , szénát vagy szal- 
mát a' kazalból húzó kam- 
pós vas. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Pápavi- 
déki. Matics Imre. 

Vorozog, varczog, mi- 
dón a' gabonával összcórlött 
holmi apró kövecskék* az il- 
lyen lisztból sütött kenye- 
ret rágván, fogunk alatt 
megakadnak. Balaton mel- 
léki szó. Horváth Zsigmond. 
Bek£* gyűjt* 

Vorsolni, e' h. vokaolni. 
Gomörben. Hollók Imre. 

Votyorászni, vatorászni , 
vájkálni. Balaton melléki 
szó. Horváth Zsigmond. 

Vouna, (palócz) e' h. volna. 
Szeder Fábián. 

Vóféj, nem vőfény: Hoch- 
zeitbitter. Székely szó. I«- 
€ze József* 

Vörönty, fattyú. Baranyai 
szó. Tóbi Antal* 

Vörsök, varsa fiok. Kerae- 
nesali szó. Lévai László, 



Digitized by CjOOQ IC 



ZABAKOLNI - ZAkANY. 



380 



Z. 



^abakolni, savakolni; a* 
TÍzet zagyTálni, p. o. a' 16 
a' lábával. Vas várni. Dr. 
Horváth Jó%»ef. 

Zabáit, jő testben l^vő kd- 
rér ember vagy marha. Gö- 
csei sző. Plánier Ferencz, 

Zabé, kapu-zábéy annyi mint 
Háromszéken a' kapn-láb 
azaz: kapu-főlfa, melly nő- 
melly helyeken ka pn bál- 
ványnak mondatik. Maros 
éa Udvarhely széki sző. Der- 
tit Mézet, Ineze Jóitef. Ka- 
puiéi, kapu-oldal. Székely. 
Oyarmathi, 

Zabgyermek, fattyú. Bar- 
kő sző. Hollók Imre. Fattyú 
kSlyök. Balaton melléki sző* 
Horváth Ztigmond. 

2 a b 1 i, fattyú gyermek. 
Kemenesali sző. LévaiLátzló. 

Za bl ő , abrakos válu, abra- 
kos láda. Kemenesali sző. 
Lévai László. Gömdri sző. 
Hollók Imre. 

Zabukolni, eavakolni , vi- 
zet Tala'melly eszközzel 
lökve megzavarni. Balaton 
melléki sző. Horváth Ztig- 
mond. 

Z á d o k f a , a* régi pogány 
világban szent fa, iste- 
nek' fája; azután a' keresz- 



tyénségben is sokáig szent 
árnyéku fa , a' minthogy ma 
is sok helyeken a' zádok fák 
állanak a' templomok mel- 
lett, messze kiterjedő ágaik 
nagy árnyékot tartanak ; en- 
nek fájáből készíttettek rég 
a* vért áldoző szent kelyhek 
V. csészék is. Székely sző. 
Szabó Elek. 
Z a g , e' h. szag. Sopron várm. 

N. A. Kitt Sámuel. 
Zagyva, csaviszka bor, mel- 
lyet vizzel megházasítanak , 
császkálnak. Balaton melléki 
sző. Horváth Ztigmond. 
Z a h a , nyelőgége - égetés (py- 
rosis). Szegedi sző. Náfly 
Józtéf. 
Zajlani, zajlik a* Tisza v. 
Maros, t. i. midőn jegel. 
jSzegedi sző. Nátly Józtef. 
Z a j g n i , lármázni. Székely 

sző. Kállay. 
Zákályos, sütetlen kenyér. 

Barkő sző. Hollók Imre. 
Zákány, össze rerőd ö tt p. 
0. bor, ser , viz. Székel y*sző. 
Ferenczi Jánot. Zavar , sep- 
rő, salak a' folyőkban. 
Székely sző. Túry Ignáez. 
Tiszta vízben a* folt v. 
mocsok , nielly leülepedik 
's ha megmozgatják] a' vi- 
zet, felülkerekedik; in 



Digitized by 



Google ^ 



390 



zAkAS - ZAVARA. 



nen Zákányes tíz. Székely 
8ZÖ. Kúllay. Sürü éleszti 
forma tisztátalanságnak mos- 
lékja. Székely szó. Szabó 
Elek. 
ZákáSy Bsengés, czopákás; 
kenyérről mondatik, hanem 
jól sült ki. Matict Imre. 
Zakatolom, zSrgetem. Ke- 
menesali szó. Lévai Láttló. 
Zaklatni, meghajtani erő- 
sen a' lovakat. Kállay' gyüji. 
Haszontalanul kergetni. Ke- 
menesall szó; Lévai Láukló. 
Z a k 1 a , össze TÍssza hányt 
retett sokféle portéka a* has- 
ban ; innen mondják az illye- 
tén portékákról : z a k o t á s 
a* ház , azaz , tele van min- 
denféle portékákkal. Székely 
szó. Sxabó Elekf Ferenczi 
JÁnon. 
Zakurálni, az adósság' le- 
fizetését sürgetni. Bodrog- 
közi szó. Mindtzenti* 
Zalámfoolni, tekeregni, 
ide 's tova járkálni. Bala- 
ton melléki szó. Horváth 
Znigmoni. Bódult fővel ha- 
szontalanul kalézolni. Ke- 
menesali szó. Lévai Láezló. 
Z a m á n c s , szománcs. Szé- 
kely szó. C9erey Elei. 
Zamat, valamifiek ize , p. o« 
a* boré. Pápa Tid^ki szó. 
Matiee Jmre. 
Zángó- harang, ökörre 
való nagy bután hangzó ko- 
lomp T. harang. Székely szó. 
Ferenczi Jánot. 



Z a n ó t , pázsint. Székely ssó. 
Cterey Elek. Elszáradt gyep. 
Matics Imre, 
Z a n t o s , neszes , bortól 
hevült. Kemenesali szó. Lé- 
vát Látzló. 
Záp, egy íz a* szekérben. 
Szatmár vidéki ssó. GálAy 
János. 
Zápora, zápor , szapora. 

Székely szó. Gyarmathi. 
Záp őrködni, neki zápor- 
kodni, megboszonkodni, Mar- 
czalmellékí szó. Aesády, 
Záptikmony, záptojás. 

Székely szó. Cserey Elek. 
Zargatni, kergetni. Or- 
mánsági szó, Jeremiás Sá- 
mueU 
Z á s z p a , balhaffi. Káttay. 
Zátony, fövény - torlat nagy 

folyón, Kállay' gyüjt. 
Zatvarkodom, pörlekedem, 
veszekedem. Kemenesali ssó. 
Lévai László. 
Zaradzálok, láb alatt hen- 
tergek v. fetrengek. Barkó 
szó. Hollók Imre. 
Závár, f az ár, ajtókilincs. 
Barkó szó. Hollók Imtt. Pa- 
lócz. Szeder Fábián. Fasár, 
nielly a' szőlőhegyeken a* 
sárt pótolja ki. Göcsciben 
erősen és mesterségesen el- 
tudják készíteni. Göcsei szó. 
Plánder Ferencz* 
Zavara, hasogatott fenyő- 
fa kert. Székely szó. Bucxy. 
Ősszehásított fenyőszál. Szé- 



Digitized by 



Google 



ZAA'OZVA — ZIMORE. 



391 



kely 8BÖ, Csikszékben. Oegó 
Nicepkor. Egy ollyan kert, 
mellyet. a' két karok közfii 
kihúzván, yévén a* deszkát, 
Tagy más hasított lapos fát, 
le lehet hanni, kapu helyett 
Yalő. Csíkszéki székely szó. 
Farkai hadnagy. 

ZávosTa, oldalasán. Barkő 
B%ó^ Hollók Imre. 

Zegernye, zivatar, vészes 
id^ , havas es6. Kemenesali 
szó, Yasvárm. Lévai Láttló, 

Zegernyés, fergeteges idő. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond, 

Zeherje,... (makrancsoaDf 
Maties Imre. 

Zeke, kankő, v. szfirkope- 
nyeg ; Kászonban c z e d e 1 e, 
Gyergyóban és Udvarhelyen 
2 o k m á n y* Székely sző. 
Kállay. Juh gyapjú* vastag fo- 
nalából szőtt durva posztó- 
ból készíteti felső Sltdzet; 
neveztetik némelly helyeken 
Ciedelének is; Udvar- 
hely széken ugyanannak ne- 
ve Szokmány, másutt 
Erdélyben Czondra, és 
bizonyos helységekben Da- 
rócz név alatt ismeretes. 
8zékely «zó. Dérxii Mózes. 
Czondra, kodmon ; más a' 
szfir. Székely szó. Tury 
IgnácXy Ferencii János. Tér* 
dig érő szfir. Székely szó. 
B. Lakos. 

Z e 1 e g r , veszekedő részeg 



ember. Székely szó, S%abó 
Elek. 

Zellettség, atyafiság. 
Székely szó. Gyarmathi. 

Zenezuna, ok nélkül való 
csevegés. Székely szó. Fe- 
renczi János. 

Zengezunga, sok apró 
baja , része , utána - járá- 
sa valamelly dolognak* Szé- 
kely szó. Kállay. 

Zernya, szürke macska. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

Zihálni, elfáradás után erő- 
sen , *s nagy lélekzetet ven- 
ni. Zihál a' kehes ló. Sze- 
gedi szó. Nátly József. Ne- 
hezen szakadozva lélekzeni. 
65csej szó. Plánder Ferenez. 
Szaporán lehelni a' fáradás 
miatt* JKállay* gyűjt. Fula- 
dozni , midőn a' rósz melyü 
ember* lélekzése* zaja hal- 
latszik. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. Tolna 
várm. Csapó. 

Zihar, zivar, zivatar. Csik- 
széki székely szó. €egő Ni" 
eephor. Egiháborá , a' sihar- 
nak dühe. Székely szó. Tű' 
ry Ignácz. 

Ziliz, máira. Székely szó. 
Ferenezi János, 

Zimforus, képmutató. Szé- 
kely szó. Cserey Elek. 

Zimore, egy csoportban so- 
kaknak egyik a' másikával 



Digitized by 



Google 



392 



ZOBONY — ZUVAT. 



rálő £8tbongása. Székely sső. 
Ferencti János* 

Zobony, lásd; znbony; 
könyökig érő ujjas ruha. 
Kállay* gyűjt, 

Ződé, mohó, zabáló, étel- 
ben ,'s italban telhetetlen. 
Balaton melléki szó. Bor- 
táth Zsigmond. 

Zofó V. bitó, kendert láb- 
bal törő eszköz. Barkó szó. 
Hollók Imre. 

Z k n y , sértő , szomorító. 
Zokony szárak. Szegedi szó. 
Mtly József. 

Zomogy' alja, 1. Rag' al- 
ja. Kenienesali szó. Hor» 
váth Zsigmond. 

Zomok, zömök. Székely 
szó. Gyármathi Sámuel. 

Zongó-dongó, húst békö- 
pő légy. GömÖri 8zó« Hb/- 
lók Imre. 

kordon, ''mordtekintetü. Ma- 
tics Imre. 

Z ö 1 ö p , malomgátnál lerert 
czÖvek , gerenda. Balaton 
melléki szó* Horváth Zsig' 
mond. 

Zömöcskös, tömött vastag 
test - alkotású ember , ragy 
marha. Göcsei szó. Plán* 
der Ferenez. 

Zömöcskűlni, erősen rá- 
zogatra letömni. Pápayidéki 
szó. Matics Imre. 

Z ö p ö g n i , sirás közben fáj- 
dalmas hangokat ejteni. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond- 



it uh hon^ rokolya , gyerme- 
ki felső ruha. Kemenesali 
szó. Lévai László, 

Zubony, asszonyi felöltő , 
a' melly csepűvel ki Tan 
béllelve. Baranyai szó. Tóbi 
Antal. Posztóból Tagy egyéb 
gyapjú-anyagból készült, az 
egész testet befedő, bő 
szoknya - formájú haczukája 
a* férfi gyermekecskéknek. 
Pápavidéki szó.Maties Imre. 

Zúgó, olly hely, mellyen 
a^ malmoknál a' fölösleges 
vizet elereszthetni. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond. 

Z u p ál m , hangosan ütöm , 
pufálom. Kemenesali szó* 
Lévai László. Me^rerem. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. 

Zupogás, a* csép' nesze. 
Balaton melléki szó. Hor- 
váth Zsigmond. 

Z n V a t , mikor valamelly el- 
lopatott portéka valakinél 
megtaláltatván, arra bizo- 
nyít, hogy mástól p. o. Pn- 
kától vette, 's Pukához men* 
vén ez ismét urát adná hol 
vette. — 'S így mind addig 
vinni a' puhatolást , míg va- 
lakin feneklenék a' dolog és 

, a* iopó kikerekednék; innen 
zuvatra meíini, v. vin- 
ni a* dolgot , a' már leírt 
módon cselekedni. Székely 



Digitized by 



Google 



ZüVATLAS — ZSÁKOLNI. 



303 



8IEÓ én azólás. htabó Elek. 
Rágalmazás. Székely sző. 
Eucxy. Hírharang , fecse- 
gő. Cstksz<$ki székely S2Ó* 
Gegő Nicephor. Elébb adás , 
utasítás. Székely beó. Kál- 
lay, CoUoquium, in quo ali- 
eno honori detrahitur. Szé- 
kely sző. Szabó JóxBef, 

Zuratolniy elébb adni, 
utasítani. Leginkább a* lo- 
páskor használják az inqui- 
sitioban, hogy urát adja, hol 
vette a' gyanús marhát, ragy 
más portékát. Innen — 

Zuvatlás, szőhordást is 
tesz. Székely szó. Kállay. 

Z u T a t o s , szava ttyus. Szé- 
kely sző. derey Elek* 

Zuzmóra, hőharmat , fákon 
megfagyott gőz. Balaton mel* 
léki szé. Horváth Zsigmond. 
Pápa vidéki. Maticn. Fagyos 
harmat fákon és füveken, 
dér; — mondják máskép: 



hőharmat. Göcsei sző* 
Tlánder Ferencz. Zuzmóra, 
^ nem zuzmaráz, lásd : Hőhar* 
mat. Innét : 

Zuzmorásodni, Székely 
ysző. Ineze József. 

Z u z r k a , zúzott tészta » 
mellyet levesbe szoktak ten- 
ni. Göcsei sző. Flánder Fe-- 
rencz. 

Zúzza, Magén ( a' szárnyas 
állatoknál); péld. ,, hamis 
a' zuzzád." Gydrvárm. Czech 
János. 

Züb5rögni,....f Gáthy* 

Zűlledt, eleműit, meglett 
korú ember. Balaton mellé- 
ki sző. Horváth Zsigmond, 

Z ű 1 1 5 m , vénhedem , az öreg- 
ség felé közelitek. Kemenes- 
ali sző. Lévai László* 

Z ti r b ö I ö k, hörpölök. 
Székely sző. Gyarmathi. 
Tolna várm. Szürcsölök. 
Csapó Dániel* 



Zs. 



iíisabrák, montlis zsák a' 
katonáknál. Kemenesall sző. 
Lévai László, Szathmár vi- 
déki. Gáthy János. 

Z s a j t á r , e' h. sajtár. Szath- 
már vidéki sző. Gáthy János, 



Zsákolni: 1) tölt zsákokat 
hordani p. o. malomba , pad- 
lásra; 2) megzsákolni vala- 
kit, megtrezsákolni, megpu- 
fálni. Pápavidéki sző. Ma- 
tics Jmre. 



Digitized by 



Google 



304 



ZSALYÖGNI - ZSENDICZE. 



Zsalyogiii, (mondatik a* 
fogról ) .... I Ssathmár rU 
d^ki sző. Oátky Jánoi. 

Z 8 á m i s k a , pép , forrő víz- 
be kevert liszt. Gömőri szó. 
Bollóls Imre. 

Zsámoly, németesen: sámed- 
li. Alföldi sző. Matici Imre. 

Z aa n a, zsémbes asszony. Szé- 
kely sző. Gyarmathw 

Z 8 a nn . . • f Szathmár vidér 
ki sző. Oáthy Jáno9» 

Zsarótnag, tüzes hamu. Szat* 
már vidéki sző. Gáthy János^ 

Zsarmolni, ostromlani , 
zsarolni. Szegedi sző. Nát* 
ly Józtef. 

Z 8 a ir o 1 n i : kunyorálni , ké- 
riesélni. Kállay gyüjU Vala- 
mit kényszerítve , érttetve 
kérni. Pápa vidéki sző. Ma- 
ttéi Imre, Szathmár vidéki* 
GÁthy Jáfiof. 

Zaazaag: nyártr, piszkafa. 
Baranyai sző. Tábi Antal. ' 

Z 8 a B s a k : matatő űjj. Bara- 
nyai sző. Tóbi Antal. Pisz- 
kafa. Ormánsági sző. Jeremi- 
ás Sámuel. 

Zsebelni, zsebeit megtol-* 
teni, tömni. Székely sző. 
Szabó Eleh. 

Zsebre, szájfájás a* gyer- 
mekeknél. Szegedi aző. A^/- 
ly József. 

Zséfő, zséter, fejő kánná. 
Balaton melléki '8ző. ffor- 
váth Zsigmond. 

Zsegenye, erecske , kisded 



fok. Szegedi sző. Nátly Jó- 
%9ef. 

Zsellér, a' kinek vaa tu- 
lajdon háza. Barkő stő. 
Bősnyon ellenben : ház nél- 
küli la kőző. Hollók Imre. 

Zselleszék, nagy hátas 
szék. Alföldi saő. Matice 
Imre* 

Zsémbelegni, a' nehéz be- 
tegség által elgyengült ta- 
gok* erőtlensége miatt ne- 
hezen kedvetlenül járni , — 
mégis hosszas betegségben 
úgy sinlődni , hogy a' beteg 
gyógyulást nem reménylhet , 
sem meg nem halhat. Göcsei 
szó. Pldnder Ferenez. 

Zsémbelődik, veszekedik 
Gömöri szó. Hollók Imre. 

Z s é ro-b élődő, magában S- 
rökké zúgolódó bajos em- 
ber. Székely sző. Sz^bó Elek. 

Zsémbes, morcz , kedvet- 
len, beteges ember. Balaton 
melléki szó. Horváth Zsig- 
mond. Tolna várm. Csapó. 

Zsemlyés, kenyérsütő, pék. 
Baranyai sző. Tóbi Antal. 
Székely. Kállay. 

Zsendéj, nem zsindej. 

Zsendéjes, nem zsindejes. 

Zaendéjezni, nem zsiade- 
Jezni. Székely asavak* Intzt 
József. 

Z s e n d i c z e, juhtéjsavő. Szé- 
kely sző. Kállay. Meleg sa- 
vós édes orda. Székely sző. 
Szabó Elek. Juh tejből való 



Digitized by 



Google 



ZSENQB - ZSIMB. 



395 



ital. GSmarI szó. Hollók 
Imre. 
Zsenge, gyengéd; tener; 
zsengéje valaminek , annyi 
mint elsQ gyümölcse- Ma- 
tict Imre* 
Z 8 e n g é s , zákás , czopákás^ 
a' kenyérrel mondatik, ha 
nem jól sült ki. Matict Imre. 
Zsertelódöm, viszálko- 
dom, pörlekedem, háborko- 
dom. Kemenesali sző, Vas 
várm. Lévai Lászlód TolQa 
Tárm. dapó Dániel, ' 
Z s é r ü 1 1, 1) agyon részegült, 
a* ki fenn tud ugyan len- 
ni, de már nem ihatik; 
2) sótartó faedény; 3) fe- 
jóke. Kemenesali szó. Livai 
Láixld. 
Zséter, fejő sajtárka, egy- 
füles. Vas várm. Dr. Hor* 
vátk József, h Zséf 6- Ke- 
menesali szó. Horváth Ziig- 
mond. 
Zsiba, fíatal liba. Pápa vi- 
déki szó. Matice Imre. Ba- 
ranyai. Tóbi Antal. 
Zsibajkodni, zsibongani, 
lármázni. Kállay' gyüyt. Or- 
mánsági szó , Jeremiáe Sá' 
muel. Tolna yárm. CiapÓ0 
Zsibár, sovány, idétlen; 
se beteg, se egészséges. 
Szegedi szó. Nátly József. 
Zsibárus, ócska elavult hol- 
mikkel kereskedő. Pápavi- 
déki szó. Maties Imre. 
Zsiborogni, p. o. a* vér 
a* senyvedt (semedt) tagba. 



Örségi szó. Zahil Oyörgy. 

Z s i b r á k , zsobrák, fösvény, 
zsubrák , Göcsei szó. Plán^ 
der Ferencz, 

Z s i d e c z , magas mart alat- 
ti lakhely. Z s i d er napnyu- 
goti Persiában egy vidék. — 
Székely szó. Szabd Eleh. 

Z s i g e r , barom v. juh apró- 
lék , u. m. tüdeje , mája , 
szíve, gégje, és feje. Szege- 
di szó. Nátly József, 

Zsigora, bizonyos össze- 
kuczorító nyavalyája a* . ku- 
tyáknak; így: zsigorás. 
Székely szó. Tűry Ignáez. 
Ferenczi János. 

Z s i k o r a , tepertő. Szaftmár- 
vidéki szów Qúthy Jánosa. 

Zsilip, malwm kerék* vá- 
luja,mé]ység.Kemene8ali szó. 
Lévai László.X* malomra me- 
nő viz'deszkapadlása. Székely 
szó. Ferenczi János. Csator- 
na, melly a' gátról a' vize* 
a* malomkerékre viszi 's ön- 
ti. Székely szó. Tűry Ignáez. 
Vas várm. Dr. Horváth Jó- 
zsef , Malomkerekek* köze, 
mellytől a* vizet leeresztő 
farekesz által elfoghatni. Ba- 
laton melléki szó. Horváth 
Zsigmond. Pápa vidéki. Ma- 
ties Inire. 
Zsimár, fösvény. Baranyai 

szó. Tóbi Antal. 
Zsimb, zsemb: das Hau- 
sen. Innét — • 



Digitized by 



Google 



396 



ZSIMBELNf — ZSURÁLNL 



Zsimbelni, ssembeliii: 
haiuen. Toyábbá — 

Zsimbes, der ímmer haa- 
set. Esekkel : ssimb , ssiin- 
be]oi , Esimbes — inkább ^1- 
nek y mint ezekkel : ssemb , 
Bsembelni , ssembes. Szé- 
kely fsarak. Inc%e Józsefi 

Zsinákolni,...! Szatb- 
márvidéki sző. Gáthy János. 

Z 8 i n á r , csald nagy czigány. 
Zsinár ember* Szegedi sző. 
Nátiy József. 

Zsinat, nesz, lárma. Bala- 
ton melléki szd. Horváth 
Zsigmond. Pápa TÜdékén a* 
Bsidő imádságot is igy bir- 
ják : zsinatház, zsidó 
templom. Annyit is tesz mint 
Synodus* Matics Imre* 

Zsinatolok, lármázok t 
neszezek, kiabálok* Keme- 
nesali szó. Lévai László. 

Zsimbelgek, betegeskedem. 
Kemenesali szó. Lévai László. 

Zsinciicza, (palócz), túrós 
saró, %%ená\cze.Szeder Fábián. 

Z si ó k, Wzi , réti mogyoró. 
Szegedi szó. Nátly József. 

Zsiramat, e' h. zsiradék. 
Székely szó. Ferenczi János. 

Z 8 i r k a, kisutdtt szalonna- 
sselet. Göcsei szó. Plánder 
Ferencz. 

Z s i 8 k u , siska , zsizsik, ör- 
ségi szó. Zahál György. 

Zsizsék, gabonába eseti fé* 
reg. Kemenesali szó. Lévai 
László, 

Z s I z s i , zsizsi I tűz , mele- 



gedj; mondják a' kis gyer^ 
meknek. Kállay* gyűjt. 

Zsobrák, zsubrák, fStf- 
rény. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Zsombék, 1. Handzsék. 

Zsombor, szakasztó véka , 
ragy kenyér iftzakasztó ko- 
sár. Kemenesali szó. Lévai 
László. Kis szalma réka. Be^ 
ke' gyűjt. Vas várm. Dr. 
Horváth József 

Zsomborog, kunyorál. 
Győr rárm. Czech János. 

Z 8 o m p o r , szakajtó-réka. 
Pápavidéki szó. Matieslm-^ 
re. l. Zsombor. 

Zsongáta, oltott birkatéj- 
nek savaja. Balaton mellé- 
ki szó. Horváth Zsigmond. 
, Zsendicze , túrós étek. Ke- 
menesali szó. Lévai László. 

Z 8 t á r , zsej tár , faedény 
mellybe fejni szoktak. 6o- 
mdri szó. Hollók Imre. 1. 
Sajtár. 

Z s 8 d 8 r , az orsó torka zsod- 
ri a' fonalat, dssze pödri. 
Gyór Tárm. Horvát Endre, 

ZsömSk, nem zom5k. Szé- 
kely szó. Incze József, Zö- 
mök. Székely szó. Cserey 
Eleh. 

Zsdrtdlódés, az Sssze- 
zSrdült házasok közti per- 
lekedés, czirakodás. Bala- 
ton melléki szó. HorváthZsig" 
mond. 

Ztarálni, temondálni , osz- 
szebeazélgetui , v. ralakiról 



X 



Digitized by 



Google 



ZSUBRÁK — ZSüVAT. 



397 



rosszul szólani. Székely sző. 
B. Lakot* 

Zsubrák, fösrény. Kemenes- 
ali sző. Lévai László* 

Zsafánka, TÍzmerő ras ka- 
nál. Paldcz , Szeder Fábián. 

Z 8 u g or i , zsubrák, fösvény, 
szűk markú. Kemenesali sző. 
Lévai Látxld. Tolna yárni. 
Ctapó. Székely, Kállay. Gö. 
möri sző. Hollók Imre. 

Zsugorkálom, gyűjtöm , 
csomóra verem , rakom. Ke- 
menesali szó. Lévai Láizló. 

Zsnkotolok, a* más füli- 
be pusmogva valamit szólok, 
sugok.Székelyszó.íryanfiaMi'. 

Zsúp, rozs - szalmábúl kö- 
tdtt kéve. Székely szó. 
&%abó Elek. Kicsépelt kirá- 
zott 's egybekötött szalma. 
Bundstroh. Székely szó. 
Kállay. Kemei^esali. Lévai 
László. 

Z 8 u p 1 n i , szalmával fedni; 
innen — 

Zsupozás r. zsupolás, 
a* gabonát egybekötött ké- 
rében csépelni, mikor szorgos 
a' dolog; megzgupolni 



annyit Í8 tesz mint megverni. 
Székely szavak. Kállay. 

Zsurmóka, zuzorka > mor« 
soka , levesbe hányt tészta, 
nagyon közönséges étel' ne- 
me. Balaton melléki szó. 
Horváth Zsigmond. 

Zsúr m ölni, morzsolni •— 
p. o* kukoriczát a' csut- 
kákról , vagy földet kénye- 
ret, tésztát 's egyéb effélét 
apró darabkákra dörzsölni; 
innét — 

Zsurmolka, morzsol- 
k a , levesben az apró da- 
rabkákra zúzott vagy re- 
szelt tészta. Pápavidéki szó. 
Matics Imre. 

Zsúr ölni, dörgölni. Keme- 
nesali szó. Lévai László. 

Zsuvat, elébb való tudako- 
zódás; p. 0. lovat zsuvatra 
bocsátani, azaz : elébb vin- 
ni azoknak, a^ kiknek ke- 
zeken megfordult , mig 
végre az ellopón vagy urát 
adni nem tudón megfeneklik. 
Székely szó. Ferencii János. 
1. Zuvat. 



I gaui tá» » Szelevordiszó alatt 843 lap. 
I» e r d í hcljett oIt* Sseleberdi. 



cls5 haaáb 6 sor alnl ; S e o- 



Digitized by 



Google 



— — 

EGGENBERGER JÓZSEF 's minden más hiteles könyváros- 

nál a' hazában kaphatók as academiának köretkező legújabb 

nyomtatásai : 

MAGYAR ÉS NÉMET 

ZSEB SZÓTÁR. 

KÖZRB BOCSÁTJA 

A' M. TUDÓS TÁRSASÁG. 

Első vagyis magyar-német rész, VIII és 792 lap. irdpapiro- 

son 3 fon postapap. 3 for. 30 kr. cp. 
Második vagy is német-magyar rész, IV és 846 lap, irdpa- 

piroson 3 for. postapap. 3 for. 30 kr. cp. 

RÉGI MAGYAR NYELVEMLÉKEK 

kiadta 
A' M. T. TÁRSASÁG. 

Döbrentei Gábor felügyelése alatt. Első kötet, öszve- 
sen 493 lap nagy 4rétben , nyolcz kőnyomattal. Velinen, ke- 
mény táblába kötve. 7 ft, vászonba borítva 7 ft. 10 kr. cp. _ 

A' MAGYAR TUDÓS tXrsasXo' ÉVKÖNYVEI. Harmadik kötet. 
Öszvesen 666 lap. n. 4rétben tiz aczé!-, réz-, és kő- 
metszettel. Sz/nezett velinpéldány' ára 8 fr.^ színezet- 
len postapap. péld. 6 ír. cp. (I. kötet 6 fr. és 4 £r. 20 
kr. ÍI. kétet 7 és 5 fr.) 

Első oktatásra szolgáló kézi köktv , vagy is a* legszük^ 
ségesebb tudományok' összesége vallási különbség nél- 
kül stb. Első rangú pályamunka. írta Edvi Illés Bal. 
Második bővebb kiadás. Első hőtet* Közhasznú olvasó- 
könyv. Iröpap. 36 kr. nyomt. pap. 30kr. cp. Második kötet* 
Számvetés- , időszámlálás-, természet-, egészségtudomány 
és földleirás , Magyarország' abrossával. Irópap. 48 kr. 
nyomt. pap. 40kr. Hármaik i(ö/^^.Gazdaság, történet, tör- 
vényt-és nyelV-tudomány. Egy szépirási példánynyal. író- 
pap. 48 ki", nyomt. 40 kr. cp. A' háromdarab egy kö- 
telhen irópap. 2 ít. nyomt. pap. 1 fi. 40 Kr. cp. 

Vbzérkönyv az elbmi nevelés és tanításra, vallási különb-* 
ség nélkül stb. Másodrendű pályamunka. írta Warga 
János, ElsS köt. Az elemi nevelés* alapvonatjai, fali ol- 
vasó táblákkal együtt 50 kr. cp. 



Digitized by 



Google 



-. — 

Második kótet: Az elemi tanulmányok' alapyonatjai. Magyar- 
ország' földképével 's irás mintákkal , kötve 1 f. 12 kr. 

Fali ABC és olvasó táblák prof. Warga Jánostól. 20 kr. 

Magyar helyesírás' és szóragasz^íÍs' főbb szabályai. A' m. 
t* társasága különös használatára. Harmadik kiadás. 10 
kr. cp. 

Rhetoricai és AB^THETiGAi LEGZEiÉK. fi lair Hago utánfiiis 
János. Első kötet postapap. 2 for. nyomt. pap. 1 fr. 
40 kr. cp. 

A* MOLDVAI MAGYAR TELEPEKRŐL. A* m. tttd. Rcademía elébe 
terjesztve P. Gegő Elek. 1. tag által. Moldvaország' föld- 
képével együtt postapap. 1 fr. 40 kr. nyomt. pap. 1 fr. 
20 kr. cp. 

UGYAN OTT TALÁLTATNAK: 

NyelytudomíCnyi píClyamctnkjCk. Kiadja a* m. t. társaság. 
Első kötet. I. A' magyar nyelvbeli ragasztékok és szö« 
képzők. Irta Csató Pál. ElsŐ rangü jutalomfelelet. 11. 
A' magyar nyelv' szóalkotó 's módosító ragainak nyelv- 
tudományi vizsgálata. Irta Nagy János. Másodrangii 
lutalomfelelet. X és 176 lap. Budán , 1834. Nagy 8 rét. 
kötve postapap. 54. kr. középpap. 40 kr. 

Fhilosofheai műszótár. Közre bocsátja a' m. t. társaság. 
Vlíl és 212 lap. Budán, 1834. Nagy 8rét. kötve 40 kr. 

Mathematicai műszótXr. Közre bocsátja a' m. t. társaság. 
VIÍI és 120 lap. Budán, 1834. Nagy 8rét. kötve 20 kr. 

Horatius' leV^lei. Forditá Kis János. Az eredeti textus- 
sal Dőring szerint , *s Wieland' magyarázó jegyzeteivel, 
Kazinczy Ferencz által. 459 lap. Pesten, 1833. n. 8. 
Postapap. kötve 2 for. 15 kr. 

RoBfAi Classicusok magyar fordításokban. Kiadja a' m. t. 
társaság. Első kötet. C.C. Sallostíus' épen maradt min* 
den munkái. Magyarra Kazinczy Ferencz. 256 l. Budán, 
1836. n. 8. kötve 2 ft; köz. pap. 1 ft. 30 kr. 

— — Második kötet. M. T. Ciceróból beszédek, 
levelek , és Scipió* álma. Ford. Kazinczy Ferencz. 226 
lap. Budán, 1837. n. 8. kötve 1 £136 kr., köz. 1 fr. 12 kr. 

Kazinczy Ferencz' eredeti munkái. Első kötet. Poetai mun* 
kái, XIX és 305 lap. Budán, 1836. n. 12 rét. kötve 
postapap. 1 ft 36 kr. , nyomt. pap. 1 ft. 12 kr. 

Magyar játékszíni jutalmazott feleletek , a' m. tud. tár- 
saságnak ezen kérdésére : „Miképen lehetne a' magyar 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google 



Digitized by 



Google